2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20191930
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
GNL- Blog 2011. május





23-05-2011

Okostarifa

A minap az „élmény” szó elcséplésén igyekeztem ironizálni a magam szerény eszközeivel, szerencsére a reklám nem hagyja békén az embert és mindig találhat valamit, amiről lehet néhány rossz szava. (A drága Hofi Géza énekelhetné, hogy „Piár a föld…”)

A legújabb kedvencem az „okos”. Mostanság sokat morfondírozom azon, hogy ha csak fele annyi okos ember lenne ebben az országban, mint ahány „okos” technikai eszközt próbálnak ránk sózni, nem itt tartanánk. Most már azt is tudjuk, hogy egy igazi okostelefonhoz okostarifa is jár. Nekem persze nem, mert okostelefonom sincsen (ne okoskodjon itt nekem a telefonom, én keményfejű óbudai gyerek vagyok, majd én okoskodom, ha szükségét érzem…), így aztán el sem tudom képzelni, hogy milyen lehet az a tarfia, amelynek az enyémnél magasabb IQ-ja van.

Azaz eddig nem tudtam elképzelni. De most már eltudom.

Nemrégiben ugyanis új szolgáltatást rendeltem meg egy távközlési cégtől és a dolgok természetéből következően a régebbit lemondtam. A cég megelégedésemre nyugtázta lemondási kérelmemet, visszaigazolta egy levélben, majd küldtek egy csekket, amelyen ez állt: 0 forint. Betűvel nem volt kiírva, így ez nem túl szabályos, de egye fene. Viszont, hogy megkíméljenek a további töprengéstől, ráírták: BEFIZETNI NEM KELL!

Hatalmas a fejlődés! Néhány évvel ezelőtt ugyanezzel a céggel volt egy számlavitám, levél levelet követett, amelynek a végén kaptam egy összesítést, mely szerint tartozásom mínusz 0,86 forint, ÁFÁ-val együtt pontosan mínusz 1 forint. (Az egy forintos egység már akkor sem létezett). Könyvelőm azóta is töri a fejét, hogy ezt miként lehet jóváírni, pedig igazán okos asszony…



16-05-2011

A tanítómester szépséghibái

Érdeklődéssel olvastam az Élet és Irodalomban Bán Zoltán András A legjobb portugál tanítvány című írását, amelyet nyilván nem csak én érzek erősen "áthallásosnak". Nyilván előbb-utóbb a magukra adó írástudók nagy része olyan lesz, mint a viccbeli Móricka, akinek bármiről, bárkiről ugyanaz jut eszébe. Azért a Mourinho-párhuzamnak vannak szépséghibái.

Azt a cikkíró is elismeri, hogy a Real-Barca ellentét nem most kezdődött, hanem tulajdonképpen a francóista időkre vezethető vissza. Tehát Mourinho megjelenése legfeljebb élezte az ellentéteket. Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy 1964 és 2008 között a spanyolok soha semmit nem nyertek válogatott szinten, a legjobbjuk egy EB-ezüstérem volt 1984-ben. Az EB-győztes Luis Aragonésnek és a VB-győztes Vicente Del Bosquénak éppen az volt a legnagyobb érdeme, hogy a zömmel a két csapat sztárjaira építve jutottak el a nagy sikerig. Hab a tortán, hogy Del Bosque mindig is Real-játékos volt, és a vb-győztes csapatban többen voltak a Barcából - azon egyszerű oknál fogva, hogy ott több a hazai játékos... (Aragonés pedig az Atletico erőssége volt annak idején). Éppen ezért nem féltem a spanyol válogatottat a következő EB-n sem, még akkor sem, ha nem nyerik meg.

Ami Mourinhót illeti, neki ilyen az alaptermészete. Született kötözködő, hisztiző, akit a játékosai általában imádnak - például azért, mert azzal, hogy vele van a média elfoglalva, leveszi róluk a terhet - de bárhová megy, mindenütt pillanatokon belül közutálatnak kezd örvendeni. Jellemző például, hogy Angliában Sir Alex Ferguson és Arséne Wenger legendásan utálták egymást, de amikor megjelent a Chelsea kispadján Mourinho, azonnal a közös ellenség felé fordultak. Valóban, lehet őt utálni, ellenszenvesnek, nagyképűnek látni - az is - nem szeretni az általa képviselt játékstílust, harcmodort. Csakhogy a sport (is) egy olyan műfaj, ahol mindenekelőtt az eredmények számítanak. Márpedig Mourinho eddig még bárhol volt, mindenütt eredményes volt, BL-győzelmek, angol és olasz bajnokságok, helyi kupák... Az pedig közhely, hogy a győzelmet nem kell magyarázni. Ha esetleg a szezon végén kirúgják a Realtól, arra sem mondhatja senki, hogy nem tett le semmit az asztalra, hiszen évtizedek óta nem hódította el a Merengues a Király Kupát.

Namármost, felmerül a kérdés, hogy a meg nem nevezett tanítómester mit tudott eddig a saját területén felmutatni üldözési mániáján és ezek hozadékán kívül?

Ha pedig már a spanyolokat hozzuk példának, emlékezzünk arra, hogy 1978-ban volt egy ember, aki kimondta: egyszer volt, hol nem volt, volt egy polgárháború, ki ezen az oldalon állt, ki a másikon, megtörtént, de most már legyen vége a békétlenségnek. Aztán ugyanez az ember 1981 februárjában "két pofonnal" zavarta haza egy életre a csendőrpuccs résztvevőit. Az úriembert, adjon neki a Teremtő hosszú életet, jó egészséget, I. János Károly királynak hívják. Sok boldog ember lenne Magyarországon, ha akadna neki néhány hazai tanítványa...

(Megjelent az Élet és Irodalom 2011. május 13. számában, olvasói levélként)



12-05-2011

Elvis, a király

Ha eddig nem tudtam volna, hogy Elvis, a király, most már végleg megbizonyosodtam benne. Összetéveszthetetlen karakter, mélyről áradó, erőteljes hang. Egy ideig próbáltak vele vetélkedni: egy Archibald nevű előkelő jöttment és Sába királynője. Aztán Archibald szörnyű véget ért egy liftaknában, Sába királynője pedig méltóságteljesen visszavonult vidéki birtokára és Elvis trónját azóta nem fenyegeti senki. Így akkor hallatja hangját, amikor neki tetszik, azt szólít meg, akit akar és azt méri végig megvetően, akit úri kedve jónak tart.

Amióta riválisai eltűntek a színről, érezhetően kevésbé agresszív, sőt, ha ismerős lépteket hall az emeleten, látatlanból üdvözli az illetőt és természetesen elvárja, hogy feleljenek neki. Egyelőre még nem dalban, de hamarosan arra is sor kerül.

Talán még ő sem tudja, hogy parkot neveztek el róla. Ha tudná, azonnal rohanna. Nagyon szép környék, közel a Szent Lukács és a Császár-fürdő, parkok, fák, mellette hömpölyög a Duna, sőt, egy refrénfutamnyi járásra ott magasodik egy oroszlán, akivel akár duettet is énekelhet. Úgyis ő az erősebb, mert Leo bronzból van. És akkor már snasz lenne neki az óbudai lakótelep sivár játszótere.

Ha még nem mondtam volna, Elvis, a király egy bolokna cvetna típusú földi indítású törpe eb, aki a miniterrier Archibald elhalálozása és az ónémet juhász Sába után uralja a panelötödiket.



04-05-2011
Élményfirkász

Húszegynéhány évvel ezelőtt aki valamit is adott magára, az minimum „független, demokratikus” volt, legalábbis címkéjén. A tartalom és a forma egysége persze már akkor is hagyott maga után kívánnivalót, de ki törődött ezzel az aprósággal abban az eufóriában?

De félre a közélettel, most inkább nyelvemet próbálom művelni. Nem úgy, ahogy gondolják, fúj, már megint ezzel jönnek…na szóval, akkor is belekezdek: egykor minden és mindenki „független, demokratikus” volt, manapság pedig minden és mindenki „élmény…”

Nem vagyok nyelvész, csak szeretem édes anyanyelvünket, mivel ezen írok, beszélek, álmodom, és tanítok, néha leendő ifjú kollégáimat is fárasztom egy kis etimológiával, szóboncolgatással. Az „élmény” szóban mindenekelőtt az van benne, amit „átélünk”, megtapasztalunk. Számomra a szó mindenképpen pozitív töltésű – talán azért, mert ha gyerekkoromban szüleim megkérdezték, hogy milyen élményeim voltak itt vagy ott, akkor fel sem merült bennem, hogy valami rossz is lehet – de egy „rossz élmény” is lehet előremutató. Az újszerű használata viszont egyáltalán nem pozitív, sőt, mondhatnám „szájbarágó”, mi több, „redundáns”. Mert az „élményfürdő” még csak hagyján – bár ezt annak idején egyszerűen „hullámnak” hívtuk, amikor a Gellért még megfizethető volt – az „élményparkra” már lehet pofákat vágni, de mostanában egyre-másra látok ilyen figyelemfelhívó plakátokat: „élménykoncert”, „élményopera”, „élményszínház”. Hát kérdezem én, mi a nyavalyakórság lenne egy koncert, egy opera, egy színház, ha nem élmény? Ha nem az önmagában, önmagától, már megette a fene, és akkor nevezhetjük akárhogyan. Jó, tudom, ez kötözködés, antitrend-magatartás, hiszen feltehetően azt szeretnék mondani, hogy különleges audiovizuális, multimediális élményben részesül a néző, és úgy gondolták, hogy ezzel az egy szóval pontosan ki lehet fejezni a lényeget. Ezúton üzenem: megint sikerült lejáratni egy szót, amelynek a Kazinczy vezette nyelvújítás óta megvolt a jól körülhatárolható értelme.

Mindegy, ez van. Beállok a sorba, és élményfirkász leszek. Olyanokat fogok írni, hogy az olvasó csak ámul és bámul, felkiált, hogy hű, meg ha, meg …..(nem kívánt rész törlendő), színe pirosról fehérre, sárgáról zöldre vált, először felmegy 300-ra a vérnyomása, majd egyik pillanatról a másikra röhögőgörcsöt kap, végül rendőrért, hóhérért kiált, ha mindezt túlélte.

Csak nehogy az élménykedők sokasága pajzsra emeljen, és élménypolitikust csináljanak belőlem. Igaz, eggyel több vagy kevesebb, mit számít?
















Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2011-08-08 (572 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.05 Seconds