2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19472796
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - ÁPRILIS





Április 15.
Leonardo da Vinci születésének napja (1452)


Leonardo da Vinci 1452. április 15-én született Vinciben. 1469-ben Firenzében volt gyakornok Andrea del Verrocchio műtermében, itt sajátította el a vonalas rajz, a festészet és a szobrászat alapjait. 1473-ra datálható első, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható rajza, amely az Arno folyó völgyét ábrázolja. Tagja lesz Szent Lukács egyesületének (1473). Elkészül első, biztonsággal neki tulajdonítható rajza az Arno völgyi táj.

1482-ben Milánóba költözik Lodovico il Moro udvarába, megbízzák egy hatalmas méretű lovas szobor elkészítésével Francesco Sforza tiszteletére. Ebben az időszakban foglalkoztatta az optika és a vonalperspektíva. A Hermelines nő című festménye milánói tartózkodása alatt készült második portréja. 1495-ben a milánói Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában hozzákezd az Utolsó vacsora megfestéséhez (1498-ban készült el). A fennmaradt rajzok végtelen sora tanúskodik a művész pantomimikai és fiziognómiai tanulmányairól, amelyeket e festmény megfestéséhez folytatott. Igen megragadóak a kezek differenciált mozdulatai, amelyek a lelki kifejezésnek oly mély és teljesen emberi megnyilvánulásai. A falkép ma igen rossz állapotban van, a nedvesség megrongálta az idők során.
1500 körül a csatornaépítés, a folyószabályozás, az öntözőrendszerek, a víztározók és hidak legkeresettebb szakértőjének számított. 1502-ben építész és mérnök Caesare Borgia szolgálatában; követi őt a romagnai hadjárataiban. Erődítményrendszereket és hadigépezeteket tanulmányoz. Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze. Továbbá az emberi test felépítésének feltárásában is úttörő szerepe volt. Gyakran végzett – akkoriban az egyház által tiltott – boncolásokat is.

1503-ban Firenzében Mona Lisa (La Gioconda) képmásán dolgozik. A köztársaság kormánya megbízza Az anghiari csata megfestésével a Palazzo Vecchio Tanácstermében Öt évvel később ismét Milánóban tartózkodik. Geológiai és anatómiai tanulmányokkal foglalkozik. 1513-ban Rómába utazik, három évet tölt ott. Matematikai és más tudományos stúdiumokkal foglalkozik X. Leó pápa megbízásából; terveket készít a Róma környéki mocsarak kiszárítására. 1517-ben Leonardo az Amboise melletti Cloux-ba költözik. 1519. Leonardo megbetegszik, április 23-án végrendeletet készít, örökségét barátjára és tanítványára a festő Melzire hagyja. Május 2-án Cloux kastélyában halt meg.

Egyes művei befejezetlenek maradtak:
A háromkirályok imádása, a Sziklás Madonna, a firenzei Palazzo Vecchio számára készült Anghiari csata, amelynek csak egy töredéke maradt fenn, valamint Milánóban a Muzsikus képmása. Számos építészeti vázlata ismert, amelyet mások meg is valósítottak, de egyetlen fennmaradt épület sem tulajdonítható neki.

Az optikai egység
az, amelyért Leonardo síkraszállt, a kompozíciónak az egymásmellé helyezés, felsorakoztatás helyett az optikai fölé- és alárendelés elvén alapuló új képforma kialakításáért. Kétségtelen, hogy a fejlődésnek ez a formája csak akkor vált lehetővé, miután az előző század a látható világ minden jelenségével szemben a maga munkáját már elvégezte.

Forrás: www.sk-szeged.hu
http://hu.wikipedia.org
Április 14.
Georg Friedrich Händel halálának napja (1759)


Georg Friedrich Händel 1685. február 23-án született Halléban. (Johann Sebastian Bach ugyanebben az évben született) A hallei egyetemnél jobban vonzotta a székesegyház orgonája, amelynek kedvéért rövidesen abba is hagyta jogi tanulmányait. Händel német tanulóéveinek legfontosabb állomása Hamburg, a szabad Hanza város volt, ahol 1677-ben megnyílt az első német polgári operaház, és ahol a zenei kultúra lelkes művészek és műpártolók támogatásával fejlődött.

Huszonegy éves korában Händel útra kelt Itáliába. Kantáták, oratóriumok, operák és olasz stílusú vokális művek sora keletkezett 1706-10 között olasz tanulmányútján. 1710-től kisebb megszakításokkal élete végéig Angliában működött, ahol az olasz operák műfaját hamarosan felcserélte az angol nyelvű oratórium népszerű, és komoly tömegbázisra számító műformájával. 1719-ben a Királyi Zeneakadémia zenei igazgatójának nevezték ki, ami azt jelentette, hogy operái próbáit és előadásait ő maga vezényelhette.
Ebben a korszakban keletkezett a Radamisto, a Giulio Cesare, a Tamerlano és a Rodelinda. 1726. február 13-án Nagy-Britannia állampolgára lett. 1728-ban felbomlott az operatársulat. Három évvel később Johann Jacob Heideggerrel fogott össze egy újabb színház alapításának érdekében.

A Messiás bemutatására 1742. április 13-án került sor Dublinban, ez volt az utolsó oratorikus műve. 1743-1752 között évente 2 oratóriumot írt. Ezeknek témái általában az ótestamentum, de írt világi témájúakat: a Herculest és a Semelét. 1745-ben írta meg a Judas Maccabaeus c. oratóriumot, amely művészete egyik csúcspontja.
1759. április 14-én hunyt el. Földi maradványai a Westminster-apátság temetőjében található.

Kamarazenéjében, szvit- és koncertmuzsikájában Händel olasz és francia hagyományokat követett. Akárcsak Bach, ő is gyakorlati célú, alkalmi műveket komponált, amelyek már kortársai körében is egyértelmű sikert arattak.

Forrás:
www.fidelio.hu
http://hu.wikipedia.org
Április 13.
Derkovits Gyula születésének napja (1894)


Derkovits Gyula 1894. április 13-án született Szombathelyen. Apja műhelyében asztalosmesterséget tanult. Korán kezdett rajzolni, majd egy címfestő festeni tanította. Az I. világháborúban bal karja megbénult. 1916-tól Budapesten élt. 1917-ben a Ma szerkesztőségében kiállították rajzait. Ezután Vedres Márk javaslatára Kernstok Károly szabadiskolájában sajátította el a festészet és rézkarc ismeretét.

1916-18 között főleg ceruza- és tusrajzokat készített. Első kiállítását 1922-ben rendezték a nemrég alakult Belvedere kiállítóhelyiségben, ahol hetven képpel lépett a nagyközönség elé (Utolsó vacsora c. festménye 1922-ben készült).
1923-26 között Bécsben készült műveiben a német expresszionista festészet hatása mutatkozik. 1925-ben Bécsben mutatta be Menekülők c. festményét. Derkovits életművének új szakasza 1927-ben kezdődött, ekkor kezdett városrészleteket ábrázoló, úgynevezett "utca-képeket" festeni. A menekülés témájú kompozíciókról már ismerős emberáradat fegyelmezettebbé és konkrétabbá válik. 1927-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. Bécsi politikai élményeinek hatása 1928-29 között jelentkezett festészetében. Ebben az időben kapcsolódott be intenzíven az illegális kommunista párt munkájába, ekkor készítette grafikai fő művét, az 1515 című, a Dózsa-féle parasztfelkelés által ihletett fametszetsorozatot. A monumentális ciklus a jelenre vetítve is érvényes tanulságokat megfogalmazó történeti ábrázolás egyik csúcspontja művészetünkben.

Utolsó festészeti korszakát Végzés (1930), Alvó (1932), Kivégzés (1932), Vasút mentén (1932), Anya (1934) c. művei képviselik. 1931 körül Dózsa-sorozatát rézkarcba vitte át. A nyomor és betegség korán vetett tragikus véget életpályájának, 1934. június 18-án halt meg Budapesten.

Derkovits Gyula művészete az expresszionizmus nagy áramlatába kapcsolódott, de élete utolsó éveiben teljesen egyéni formanyelvet teremtett, a szigorú képszerkesztés, a lírai színvilág és az ihletett emberábrázolás remek ötvözetét.

Forrás: http://hungart.euroweb.hu
www.bibl.u-szeged.hu
Április 12.
Sarkadi Imre halálának napja (1961)


Sarkadi Imre 1921. augusztus 13-án született Debrecenben. 1941-ben gyógyszerészsegéd volt, 1943 – 44-ben nyomdász, közben a debreceni egyetemen jogot hallgatott. 1946-ban Budapestre költözött, újságíró lett, a Szabad Szó felelős szerkesztője.

1949 a Mafilm lektora, 1950-ben a Művelt Nép segédszerkesztőjeként dolgozott. 1954 – 55-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955 – 57-ben a Madách Színház dramaturgja. A magyar parasztság szocializmusban átalakuló életének egyik legjelentősebb krónikása. Első írásai a Válaszban, majd a Csillagban jelentek meg.

Korai elbeszéléseiben érezhető Móricz Zsigmond hatása, amely a vidéki élet, a parasztok és volt cselédek megváltozott életének ábrázolására ösztönözte. Az 1945-után jelentkező írónemzedék tagjaként mutatta be a parasztság átalakuló életét, valamint az 50-es évek első felének emberi-társadalmi torzulásait. 1956 után az értelmiség helyzetét keresve, a gondolkodók felelősségét a közösségért végzett cselekvésben látta. Az egyén belső lelki harca, vívódásai plasztikusan jelennek meg drámáiban. 1955-ben Kossuth-díjat kapott.
Élete utolsó korszakában írt műveinek alapélménye a tisztultabb erkölcsért vívott belső önemésztő küzdelme. 1961. április 12-én Budapesten halt meg egy ablakból kizuhanva.

Műveinek középpontjában az egyéniség kiteljesítésének problémája áll. Hősei sokszor olyan alakok, akik nem találják a tehetségük kibontásához vezető utat, így elveszítik morális tartásukat. E tárgykörű regényei a Viharban (1955) és A gyáva (1961). A végképp talaját vesztett ember alakja jelenik meg az Oszlopos Simeon (1960) drámájában: enyhén abszurd, stilizált, a végletekig rossznak érzett világon annak még rosszabbá tételével kell bosszút állni. Ugyanez a szemlélet uralkodik negyedik nagy alkotásában, az Elveszett paradicsomban (1961) is. Műveivel az 50-60-as évek erkölcsi ellentmondásait fejezte ki.

Forrás: www.mek.iif.hu

Április 11.
József Attila születésének napja (1911)


József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utcában. Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonbanmár csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre.

A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért Budapestre.
1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.
1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám című kötetét, majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz cíművel, melyet a rendőrség elkobzott. Következő kötete, a Külvárosi éj 1931-ben jelent meg. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen, szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikusa Gyömrői Edit. Ebben az időszakban állította össze és adta ki gyűjteményes kötetét, a Medvetáncot. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.
A Szép Szó egyik szerkesztője lett. Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; november 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. December 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát. A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőben került örök nyugalomra. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

Költészete
kezdetben a Nyugat hatását mutatja, jól formált versei leginkább realisztikusságukkal vagy különös bensőségességükkel hívhatják fel magukra a figyelmet (Rög a röghöz). Az avantgárd különböző irányaival kapcsolatba kerülve részben elemi erejű változások közeledéséről (Nem én kiáltok), részben a modern nagyváros ellentmondásos világáról ad képet (Szép nyári este van), részben ősi igézések, népdalok és sanzonok, máskor mesék vagy zsánerképek hagyományosabb szemléleti elemeit társítja merész, esetleg éppen bizarr asszociációkkal (A hetedik, Klárisok, Áldalak búval, vigalommal, Medáliák, Medvetánc).
Néha a szelídséget hirdeti (Tanítások), ismételten megszólal azonban soraiban a szociális lázongás is (Tiszta szívvel, Végül). Ez a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai költészetet hozva létre (Szocialisták, Tömeg, A város peremén, Mondd, mit érlel ...)
1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság. Az érzelmi reagálásokban is gazdag nyelvi anyagot erőteljes motívumszerkesztés fogja egységbe (Téli éjszaka, Óda, Eszmélet, "Költőnk és Kora"). Fontos szerepet kapnak a különféle tájak, nemegyszer kozmikus összefüggésekben (Falu, Tiszazug, Külvárosi éj, Tehervonatok tolatnak..., Elégia).
Vissza-visszatérően fejezi ki a fájdalom végleteit: szerelmeinek viszonzatlanságát (Nagyon fáj), anyja elvesztését (Kései sirató), vagy eltávolodva az egyedi élményforrásoktól (Egy kisgyerek sír, Kiáltozás). Megfoghatatlan bűnök terhével küzd (A Bűn, Én nem tudtam, Tudod, hogy nincs bocsánat, Kiáltás); erősen befolyásolta a freudi szemlélet (Amit szivedbe rejtesz, "Költőnk és Kora"). Radikálisan demokratikus társadalomszemléletét életének utolsó éveiben is értékes versekben fejezte ki (Thomas Mann üdvözlése, Levegőt! Hazám). Az ember kiteljesedésének feladatát is társadalmi összefüggésben szemléli (Két hexameter, Kész a leltár). A derű, az életörömre vágyás kései szerelmi ciklusait is át tudja hatni (Flóra). Magas művészi szintet képviselnek önmegszólító versei (Tudod hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél...). Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájának tolmácsolására törekedett; értékesek Villon-fordításai is.

Forrás: www.bibl.u-szeged.hu
Április 10.
Hofi Géza halálának napja (2002)


A Hofi nem név, hanem fogalom, a kisember bölcsessége és humora. Azé a kisemberé, aki mindig jobban tudja, érzi, látja, hogy mit tesznek a feje fölött az "uborkafára felkapaszkodott nagyfejűek". Békaperspektívából láttatta a dolgokat, s ritka nyilatkozataiból az is kitűnt, hogy soha nem a saját, hanem a közönség véleményét vitte a színpadra.

Hoffmann Géza néven született 1936. július 2-án. Nyilvános szereplését munkásként a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában kezdte. 1960-ban figyelt fel tehetségére Szendrő József, aki azonnal a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette. 1963-ban tért vissza a fővárosba, majd az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel vidéki városokban lépett fel paródiákkal. Volt két sör között a betét a dunai sétahajókon, a Budapest Szálló bárjában vagy éppen a vidéki művelődési házak színpadnak aligha nevezhető pódiumain. "Az embert is csak kétféleképpen lehet lejáratni. Az egyik, hogy nem engedik szóhoz jutni, a másik, hogy engedik."
Ismertté 1968-ban, a Magyar Rádió szilveszteri műsorában elhangzott legendás táncdalfesztivál-paródiájával vált. Egy év múlva a Mikroszkóp Színpadon találta magát, ahová Komlós János szerződtette. Mondhatni, saját magát, és legfőképp éleslátását kellett adnia. Micisapkát és kék köpenyt húztak rá, s már kész is volt a mindenkinek odamondó melós figurája. Komlós halála után 1983-tól a Madách Kamara Színház társulatában folytatta pályáját, s ott mutatta be "Hofélia" című önálló estjét, amely több mint ötszázszor került műsorra. Az "Élelem bére" című műsort 1987 óta adta elő, ezt még ennél is többször láthatta a közönség. Mindkét produkciót saját maga írta és szerkesztette.

Műsorait nagy sikerrel lemezen is megjelentették (az első 1971-ben jelent meg), összesen hat aranylemeze van. Koós Jánossal készített animációs zenés filmje, a "Megalkuvó macskák" Macska duettje is óriási siker lett. A legmaradandóbbnak mégis egy táncdal, az általa énekelt "Próbálj meg lazítani" számít.

Munkásságát számos díjon túl 1998-ban Kossuth-díjjal ismerték el, 1996-ban 60. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Utolsó éveiben nagyon beteg volt, átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, s csak 2002. februárjában tért vissza a színpadra, a Madách Kamarába. 2002. április 10-én hunyt el. ,,Álmában érte a halál" - adták hírül a közlemények.

Forrás: sulinet.hu/tart/fcikk Forrás: www.mek.iif.hu
Április 9.
Victor Vasarely születésének napja (1908)


1908. április 9-én született Pécsett Vásárhelyi Győző néven. 1928-ban került a budapesti Műhely Akadémiára, ahol átvette a Bauhaus szellemiségét, megszabadult az ábrázolás kényszerétől, megismerte a konstruktivizmust és a holland De Stijl csoport esztétikáját.
Egy grafikai pályázat nyerteseként jutott ki Párizsba, ahol illusztrációkat és alkalmazott grafikát készített. Első munkáin fekete-fehér formák optikai hatására jött létre ábra (Zebrák, Harlequin). 1947-ben tért át a nonfiguratív művekre, 1957-ig főleg reklámokat készített. Az Op-art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. Vasarely képein az egyszerű mértani formák, körök, négyzetek, háromszögek, ellipszisek a mélység és mozgás látszatát kapják - e stílus a kinetizmus. Képei a nézőpont módosulásával változnak, a fokozatos színárnyalat-változások, végtelen látszati kombinációk érdekesek és dekoratívak. Festészeti ábécéjében 1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra s a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát.

Új, a modern építészet acél, üveg és vasbeton elemeihez illő ornamentikát akart létrehozni. A változatos burkolóanyagokkal kialakított "sokszínű város" volt az eszménye, a modern élet méltó környezetét akarta megteremteni. Olyan művészetet akart alkotni, melyet nagyobb műveltség nélkül bárki értékelhet.
Vasarely "forma-szín egysége" iparilag előállítható, sokszorozható és integrálható az építészetbe. Nem tartotta magát festőnek, a "múzeumi művészetet" elavultnak érezte, az alkalmazott képzőművészetet vélte fontosabbnak. Op art művei eleinte meghökkentették a nézőket, ám az 1950-es évektől nagy sikerük volt, kifejezési formái a vizuális köznyelv részei lettek, a világ sok városának tereit és épületeit díszítik térhatású művei.

1970-ben nyílt meg első múzeuma a dél-franciaországi Gordes-ban, itt bemutatják kifejező eszközeinek fejlődését a fotószerű naturalizmustól az absztrakció fokozatain át a geometrikus formanyelvhez és tiszta színekhez.
Egy év múlva Aix-en-Provence mellett új, modern épületben jött létre a Vasarely Alapítvány, Oslóban 1978-ban, New Yorkban 1982-ben létesült Vasarely központ. Az alapítvány aixi épületét 1995-ben anyagi gondok miatt bezárták (ma újra működik), számos művét el is lopták a múzeumból.
Vasarely 1997. március 15-én halt meg Párizsban.

A hazai művészeti közéletbe 1969-es műcsarnoki kiállításával tört be. Pécs díszpolgára lett, 1976-ban itt alapított múzeuma élményt nyújt illuzionista szőnyegeivel is, Jel című pécsi szabadtéri kerámia művét 2006-ban újították fel. A mozgás hatásának valamint a geometriai idomoknak együttes ábrázolásával jellegzetes, újszerű stílust teremtett, és számos állandó kiállítása van a világon.
1982-ben 400 alkotását adta hazánknak, 1987-ben az Árpád-híd óbudai hídfőjénél a Zichy-kastély melléképületének egy e célra kialakított szárnyában nyílt múzeuma, egy kompozíciója a Déli pályaudvar aluljáróját díszíti.

Forrás: http://maszol.ro/maszol/
Április 8.
Eötvös Lóránd halálának napja (1919)


Eötvös Lóránd Budán született 1848. július 27-én. Egyetemi tanulmányai során Pesten Jedlik Ányos, Heidelbergben Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusát is itt szerezte 1870-ben.

Elméleti munkássága jelentős volt: a kapilláris jelenségekkel és a gravitációval foglalkozott behatóan. Megalkotta az ún. Eötvös-szabályt, mely szerint a tiszta folyadékok felületi feszültsége és a hőmérséklet változása között összefüggés van. Mozgó testek súlyának változásával foglalkozó törvényét Eötvös-hatásnak nevezték el. Kimutatta a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságát, amely alapot adott Einstein általános relativitás-elméletéhez. 1888-ban feltalálta az Eötvös-ingát, de tudományszeretetre hivatkozva nem szabadalmaztatta. 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd 1889 - 1905 között ennek elnöke lett. 1871-tõl a budapesti tudományegyetem tanára, majd rektora volt. 1878-tól a Kísérleti Fizikai Intézet vezetőjeként tevékenykedett.
1894 - 1895 között még vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot is betöltött. 1895-ben édesapja emlékére megalapította az Eötvös Kollégiumot.

A nemzetközi tudományos élet képviselői máig a klasszikus fizika mesterének tekintik. Gravitációs méréseiért 1909-ben neki ítélték a göttingeni egyetem Benecke-pályadíját, két évvel később a Porosz Királyi Tudományos Akadémia, majd a krakkói Jagelló Egyetem és az oslói Norvég Királyi Egyetem díszdoktorává avatták. 1919. április 8-án halt meg Budapesten.

Torziós inga (1906) A gravitációs erőváltozásának kutatása során találta fel Eötvös Loránd a torziós ingát. Elsõ változata 1891-ben készült el, ez embernagyságú mérőműszer volt. Működésének lényege, hogy a föld belsejében jelen lévő anyagok eltérően vonzzák az inga nehezékeit, amelyeket Eötvös egy kétkarú emelőn helyezett el. Az egyik súly 20 cm-rel mélyebben állt a másikhoz képest. Az inga nehezéke aranyból vagy platinából készülhetett, ugyanis a méréshez nagy sűrűségű anyagra volt szükség.
A torzió mértékét egy skála előtt elmozduló jel mutatta. A műszert kezdetben egy-, két-, majd háromfalú tokkal védte, hogy kizárja a légmozgások és a fémalkatrészek mozgása közben létrejövő villamos hatásokat és a hőmérséklet-ingadozásokat.
Alkalmazása kezdetben általános volt, majd az 1930-as évekig az olajkutatásban alkalmazták. Első gyakorlati eredményként a Kolozs megyei Kis-Sármás közelében gazdag földgázlelőhelyet fedeztek fel az Eötvös-inga segítségével. Rövid időre kiszorították a modernebb műszerek, de 1950-tõl a geofizikai kutatásban ismét előtérbe került. Többen tökéletesítették, ennek következtében az eredetileg ötórás mérési idő negyven percre rövidült.

Forrás: www.sasovits.hu
Április 7.
Gábor Miklós születésének napja (1919)


Gábor Miklós Zalaegerszegen született 1919. április 7-én. A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1941-ben a Madách Színház társulatához szerződött, majd 1945-ben a Nemzeti Színház tagja lett. 1954-ben visszatért a Madách Színházhoz, majd 1975-ben a kecskeméti Katona József Színházban játszott.

1979-től a Népszínház tagjaként dolgozott 1984-ig, a Nemzeti Színház szerződését fogadta el. 1991-től a Független Színpad tagja volt. Bár drámai ereje, színpadi alakításai feledhetetlenek voltak, az utókor mégis filmjeit őrizheti meg emlékezetében. Elképzelhetetlen lenne nélküle a Valahol Európában, a Mágnás Miska, a Különös házasság, az Apa című alkotások.

Gábor Miklós szuggesztív, töprengő alkatú színész volt, ki rendkívüli stílusérzékkel alakította a magyar és a világirodalom bonyolult szerepeit. A filozofikus mélységű feladatokat magasrendű intellektussal párosult érzelemgazdag bölcsességgel tolmácsolta. 1970-től rendezéssel is foglalkozott. Munkáját 1950-ben a Munka Érdemrendjével, három évvel később Kossuth-díjjal jutalmazták, Érdemes Művész 1962-ben lett, Kiváló Művésszé 1967-ben avatták. A Munka Érdemrend arany fokozatát 1979-ben kapta meg, a Füst Milán-díjat 1997-ben vehette át.
Budapesten halt meg 1998. július 2-án.

Forrás: www.sulinet.hu
Április 6.
Juhász Gyula halálának napja (1937)


Juhász Gyula Szegeden született 1883. április 4-én. 1902-től a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral.

1906. június 7-ém tanárvizsgát tett, majd a máramarosszigeti piarista gimnáziumban tanított. 1907. március 17-én tanári államvizsgát tett Budapesten, megismerkedett Gulácsy Lajossal. Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei). Nagyváradon egyik alapítója A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak, többször találkozott Ady Endrével. Megismerte Sárvári Anna színésznőt. 1911-ben a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára. 1913. május 29-én áthelyezték a makói állami főgimnáziumba.
1914. március 6-án a pesti Nemzeti Szállóban mellbe lőtte magát. A Rókus kórházban fölkereste Eörsi Júlia. 1915. január elején megjelent második kötete (Új versek).
1917. január 8-án idegrohamot kapott, idegbetegségével kezelték a budapesti Moravcsik-klinikán. Május 21-én anyja hazavitte a klinikáról, majd újra visszakerült. 1919. március 24-én Forradalmi kiskáté című írásában köszöntötte a vértelen proletárforradalmat. 1922. február 25-én megismerkedett a makói diák József Attilával. 1923. május 20-án negyedszázados költői jubileumán és negyvenedik születésnapján Babits, Kosztolányi, Móra köszöntötte.

1929. január 18-án elsők közt jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta.) A siker megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte.
1937. április 6-án Szegeden veronállal vetett véget életének.

Líráját eleinte Reviczky, Komjáthy, Kiss József, majd Ady és a francia impresszionizmus befolyásolta. Második verseskötetében (Új versek, 1914) saját hangjára talált. Szerelmi költészete kezdettől a reménytelen vágyakozást fejezi ki.
Az Anna-versek legnépszerűbb darabja a "Milyen volt" 1912-ben jelent meg A Hétben, Juhász rendkívül hatásosan alkalmazza a verszene lehetőségeit. Az "Anna örök" 1926 az utolsó Anna-versek közé tartozik.
Kassák mellett, József Attila előtt ő a magyar munkásosztály sorsának legjelentősebb költői kifejezője. „Magyar versei” végigkísérték életét. A szegényparasztság sorsát elsíró „tápai versei” ciklust alkotnak. A "Tápai lagzi" 1923 Ady magyar ugar-verseihez hasonlóan, de azoknál konkrétabban üzen hadat a parasztromantikának "A Tiszai csönd" 1910 Juhász tájköltészetének egyik legkorábbi érett darabja.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Április 5.
Ódry Árpád halálának napja (1937)


Ódry Árpád 1876. szeptember 25-én született Pesten. A színiakadémia elvégzése után 1898-tól Nagyváradon, Kolozsvárott, Debrecenben és Temesvárott játszott. 1904 szeptemberében a Vígszínház, 1905 elejétől a Nemzeti Színház tagja (itt Sardou Boszorkányában lépett fel először), 1923-tól örökös tagja, 1926-ban a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának tagja.

1927-ben III. Richard (Shakespeare) alakításáért megkapta a Greguss-díjat. 1928-ban a Nemzeti Színház kamaraszínházának helyettes igazgatója, majd a budapesti Rádió dramaturgja és főrendezője, 1929-től a Színművészeti Akadémia tanára, majd igazgatója volt. 1912-től haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban.

1915-ben és 1927-ben a Magyar Színházban vendégszerepelt. Filmekben is gyakran játszott, első filmszerepe 1916-ban A méltóságos asszony c. filmben volt. – Modern színészi stílusát az jellemezte, hogy a klasszikus szerepeket is realisztikusan és pátosz nélkül játszotta. Beszédhibáját szívós akaraterővel leküzdve a modern magyar színpadi beszéd mesterévé lett.
Több mint kétszáz sokrétű szerepével nagy sikerrel lépett fel a Nemzeti Színházban. Főszerepeket játszott Molière, Beaumarchais, Schiller, Ibsen, Bourget, Hauptmann, Pierre Wolf, Bataille, Jules Romains, Hervieu- Brieux, Bésier, Maugham, Rice, Strindberg, Zilahy Lajos, Móricz Zsigmond, Hevesi Sándor darabjaiban.
Budapesten hunyt el 1937. április 5-én.

Forrás:
www.mek.iif.hu/
Április 4.
Kőrösi Csoma Sándor születésének napja (1784)


Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a tibeti filológa megalapítója, az MTA levelező tagja. Szegény sorsú székely családból származott. 15 éves korában mint „szolga-tanuló” került a nagyenyedi kollégiumba. A közép- és főiskola elvégzése után ott kapott tanári állást. 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvtanulmányokkal foglalkozott. 1818-ban visszatért Erdélybe.

Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok maradékait". 1819 őszén indult útnak gyalog, csekély pénzzel. Törökországon, Iránon, Afganisztánon és Indián keresztül Nyugat-Tibetig (Ladákh) jutott, ott azonban anyagi eszközök híján vissza kellett fordulnia. Ekkor találkozott W. Moorcroft angol utazóval, aki a tibeti nyelvkutatásra terelte figyelmét.

Ladákh Zanszkár tartományában, a zanglai lámakolostorban 1823–24-ben, kegyetlen nélkülözések közt eltöltött két esztendő alatt rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. 1825–26-ban Tetha zanszkári faluban és a phuktali lámakolostorban, majd Kanamban (1827–30) egészítette ki tanulmányait, elkészítve az első tibeti nyelvtant és a tibeti–angol szótárat. 1830-ban a Bengáli Ázsiai Társaság Calcuttába hívta; itt jelent meg két műve 1834-ben.
Mindkét mű úttörő jelentőségű a keleti nyelvészet történetében. Észak-Bengálban végzett nyelvtanulmányok után 1837-ben visszatért Calcuttába, ahol az Asiatic Society könyvtárosa lett. Összesen tizenhat európai és keleti nyelven állított össze szójegyzékeket. Azonban ismét eredeti célját akarta követni és 1842-ben elindult Nagy-Tibet felé; útközben a terai-vidéken maláriában megbetegedett és április 11-én meghalt. Sírja fölé az Asiatic Society emlékoszlopot emelt. – Halálának 125, évfordulója alkalmával 1967-ben a Magyar Földrajzi Társaság négy évenként kiosztásra kerülő Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet alapított.

Főbb művei: Essays Towards a Dictionary Tibetan and English (Calcutta, 1834; Bp., 1984); A Grammar of the Tibetan Language in English (Calcutta, 1834; Bp., 1984); Körösi Csoma Sándor dolgozatai (1885, 1984); Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary I-III. (Calcutta, 1910, 1916, 1944; Bp., 1984); Tibetan Studies (Calcutta, 1912; Bp., 1984); The Life and Teachings of Buddha (Calcutta, 1957) – Buddha élete és tanításai (Bukarest, 1972, 1982)

Forrás:
http://mek.oszk.hu
Április 3.
Johannes Brahms halálának napja (1897)


Johannes Brahms Hamburgban született 1833. május 7-én, ahol apja kocsmai zenész, majd a városi zenekar nagybőgőse volt. Brahms mint csodagyermek már igen korán feltűnt zongoraművészi képességeivel, majd Marxsen irányításával zeneszerzést is tanult.

A család anyagi helyzete azonban igen szűkös volt, ezért különféle matrózkocsmákban zongorázott. Életében döntő változást jelentett a magyar hegedűvirtuóz, Reményi Ede, akinek 1853-ban zongorakísérője lett. Másik jótevője ugyancsak világhírű magyar hegedűművész volt, Joachim József, akinek révén Liszttel és Schumann-nal került kapcsolatba.
Első műveit Schumann-nak mutatta meg, aki a Neue Zeitschrift für Musik hasábjain lelkes cikket írt a fiatal zeneszerzőről „Neue Bahnen” (Új utak) címmel. Érthető, milyen nagy megrázkódtatást jelentett Brahms számára Schumann hamarosan bekövetkező halála (1854-ben az ő kedvéért költözött Düsseldorfba). Egy életre szóló mély barátság fűzte a zeneköltő feleségéhez, Clara Wieck-hez is. 1857—59 között Detmoldban udvari muzsikusként működött, majd 1862-től haláláig Bécs lett az otthona. Itt különféle társadalmi tisztségeket viselt részben a Singakademie, részben a Gesellschaft der Musikfreunde keretében, elsősorban azonban komponált, amit a Simrock kiadócéggel kötött előnyös szerződése — teljes anyagi függetlenség biztosításával — tett lehetővé számára. Brahms 1897. április 3-án halt meg Bécsben.

A maga idejében — Liszt, Wagner forradalmi jelentőségű újításai mellett — Brahms nem számított haladó művésznek. Míg mások a „jövő zenéjét” írták, ő tudatosan fordult a német barokk zene hagyományai felé, és a hangszerelés legnagyszerűbb vívmányainak korában szándékosan archaizált zenekari szólamainak orgonaszerű, súlyos, olykor nehézkes felrakásával. Ugyanakkor rendelkezett a harmóniáknak és dallamfordulatoknak azzal a szín- és fényhatásával, azzal az érzékenységével is, amely szinte már utódainak, az impresszionistáknak sajátja. Napjainkban talán soha nem látott népszerűséget ért el Brahms zenéje; szimfóniái és versenyművei éppoly állandó műsorszámai a hangversenyeknek, mint kamaramuzsikája, zongoraművei és megkapó szépségű dalai.

Forrás: www.fidelio.hu
Április 2.
Hans Christian Andersen születésének napja (1805)


Hans Christian Andersen 1805. április 2-án született Odensében. Tizenkét éves korában patikustanonc lett. Két évvel később Koppenhágába ment, hogy ott a királyi színháznál zenész legyen. A színház igazgatósága és VI. Frigyes király támogatásával 1822-1828 között latin iskolába majd a koppenhágai egyetemre járt.

Már diákkorában írt drámákat, de ezeket a színház sorra visszautasította. Első versei a 1820-as évek végén jelentek meg, 1829-ben pedig már egy zenés darabját is bemutatta a koppenhágai színház. Versei meghozták számára az elismerést, melynek hatására ösztöndíjjal Párizsba, Németországba és Rómába is eljutott. Megismerkedett többek közt Victor Hugóval, Heinével, Balzackal, Dumas-val, Dickens-szel. Utazásai során egyaránt elsajátította a német, a francia és az olasz nyelvet. Egyik legnevezetesebb útinaplója, az 1842-ben megjelent az Egy költő bazárja, melyben az 1841-es pesti tartózkodásáról is beszámolt.

Regényeivel is sikert aratott szerte Európában. A regényírói sikert az 1835-ben megjelent önéletrajzi ihletésű A rögtönző című regénye hozta meg számára, mely egy, a nyomorból kiemelkedő művész élettörténetét dolgozta fel.
Éppen indulóban volt tehát regényírói karrierje, mikor egy kiadó jó pénzt ígért számára, ha rendszeresen megjelenő füzeteibe nemcsak gyermekek számára olvasandó meséket ír. 1835-72 között 24 füzetben jelentette meg 156 meséjét, Mesék és történetek címen. Egy részük dán és külföldi forrásokra, az Ezeregyéjszaka történeteire, népmondákra vezethető vissza, a többit ő maga írta. Hatalmas képzelőerővel megalkotott történetei nem nélkülözték az erkölcsi mondanivalót és a humort sem. Meséi, melyeket kezdetben maga is szégyellt, hamarosan meghozták számára a világhírnevet. Eleinte meglepte a siker, de hamarosan ráébredt, hogy mindenekelőtt a meseíráshoz van tehetsége. Leghíresebb meséit - A király új ruháját, A rút kiskacsát vagy A rendíthetetlen ólomkatonát, A kis gyufaáruslányt - ma már sokan népmesének gondolják. A siker hatására Dániában hősként üdvözölték, maga a király is szívesen mutatkozott vele, nemsokára pedig minden királyi udvarban szívesen látott vendég lett.

Megváltoztatta a Grimm és E. T. A. Hoffmann óta divatos elbeszélői stílust. Meséire szaggatott mesemondás, a beszélt nyelv kifejezéseinek használata jellemző. Tartalmilag pedig jelentősen eltért elődeitől, hisz meséi nagy részében az isteni gondviselés végül is elrendezi a dolgokat. 1855-ben jelent meg Életem meséje című önéletrajza. Meséi a dán, német és görög legendákra és történelmi tényekre, néphitre támaszkodott, valamint kora irodalmi moz galmaira, történetei a biedermeier kor legjelentősebb meséi, ma szinte a világ minden országában ismertek.
Andersen 1875. augusztus 4-én halt meg Koppenhágában.

Forrás: http://onagy.zoltan.terasz.hu
Április 1.
Ignotus Pál halálának napja (1978)


Ignotus Pál író, szerkesztő, publicista 1901. július elsején született Budapesten. Veigelsberg Hugónak, írói álnevén Ignotusnak, a Nyugat alapítójának fia. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd 1923-tól az Esti Kurír belső munkatársa, vezércikkírója volt. Többek között munkatársa volt a kor legbefolyásosabb irodalmi folyóiratainak, a Nyugatnak és a Toll című lapnak.

Egyike volt azoknak, akik a legkorábban fedezték fel József Attila tehetségét. A költő közeli barátai köréhez tartozott, 1936-ban József Attilával közösen alapította és szerkesztette a Szép Szó című irodalmi folyóiratot. Cikkeiben harcot folytatott az akkoriban előretörő jobboldali és fasiszta irányzatok ellen, de ezzel egy időben szembekerült a kommunistákkal is.
1938 végén a zsidótörvény elől Angliába emigrált, ahol később Károlyi Mihály irodalmi köréhez csatlakozott. A második világháború alatt közreműködött a BBC magyar nyelvű adásainak szerkesztésében, majd 1945-ben a londoni magyar nagykövetség sajtóattaséja lett. Ezzel egy időben a Budapesten megjelenő Haladás című lapban is rendszeresen publikált. 1949 szeptemberében, mikor Magyarországra látogatott, az egyre inkább radikalizálódó kommunista párt törvénysértő módon letartóztatta és börtönbe zárta.

1956-ban szabadult, majd 1956 tavaszán rehabilitálják, és az MTA Irodalomtörténeti Intézetében kapott kutatói állást. Az 1956-os forradalom egyik előkészítője volt. A forradalom vérbe fojtása után emigrált és külföldön folytatta irodalmi pályafutását. 1957-től egészen 1978-as haláláig Londonban élt és alkotott. 1962-ig az Irodalmi Újság főszerkesztője. A szigetországban, mint angolul író esszéista és kritikus nagy megbecsültetésben részesült. Élete utolsó hónapjaiban családja történetén dolgozott, és műfordítóként is remekelt, ő fordította magyarra többek között Maugham és Maupassant műveit.
1978. április elsején hunyt el. Csipkerózsa című önéletrajzi munkája a két háború közötti politikai és irodalmi közélet rajza, fókuszában József Attila portréjával és a Szép Szó történetével. Maugham és Maupassant műveit fordította magyar nyelvre.

Forrás: http://magyarok.sulinet.hu
www.pim.hu









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-02-20 (16487 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds