2018 April 27, Friday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20214842
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - FEBRUÁR






Február 15.
Galileo Galilei születésének napja (1564)


Tanulmányai befejeztével Galilei professzor lett Pisában, majd Firenzében. 1592-ben Padovába ment, s ott dolgozott tizennyolc éven át. Itt figyelte meg, hogy a Kígyó csillagképben új csillag jelent meg, s egy év múlva el is tűnt. Akkor kezdett kételkedni Arisztotelész tanaiban, aki azt hirdette, hogy az égbolt a rajta lévő csillagokkal változatlan.

Amint tudomást szerzett arról, hogy lencsék megfelelő elrendezésével távcső készíthető, s azzal a távoli tárgyak közelebb hozhatók, maga is nekilátott, és összeállított egy gyűjtő-és szórólencséből álló távcsövet, amit ma Galilei-féle távcsőnek hívunk. Valószínűleg ő volt az első tudós, aki ezt az eszközt az égboltra irányította. Megfigyelte vele a Hold felszínét, felfedezte a holdkrátereket, észrevette, hogy a Nap felületén foltok mozdulnak el, a Vénusz pedig úgy váltogatja a fázisait, mint a mi Holdunk. Legizgalmasabb élménye azonban a Jupiter négy holdjának megpillantása lehetett. Megfigyelése, valamint Keplerrel folytatott levelezése megerősítette azt a véleményét, hogy a világrendszereket illetően Kopernikusznak van igaza: a Föld, akárcsak a többi bolygó, a Nap körül kering, a Hold pedig a Föld körül. Galilei megfigyeléseit az 1610-ben megjelent Siderius Nuntius című munkájában írta le. Ugyanebben az évben elhagyta az egyetemet, és Firenzében, a Mediciek udvarában vállalt matematikusi állást.

Az egyház megkezdte a Galilei elleni harcot. A tudós teológusok ugyanis rögtön észrevették, hogy Galilei felfedezései Kopernikusz tanait erősítik, ez a nézet viszont szöges ellentétben áll az egyház tanításával. A napfoltokról szóló munkájának megjelenése után azonnal vádolták Galileit, hogy tévtanokat, sőt eretnekségeket hirdet. Bellarmini kardinális 1616-ban maga elé idézte, és V. Pál pápa utasítására felszólította, hogy vonja vissza a Nap mozdulatlanságáról és a Föld mozgásáról vallott nézeteit. Galilei engedelmeskedett a felszólításnak. De amikor később a Skorpió csillagképben három üstököst fedezett fel, egy újabb munkában ismét kifejtette korábbi véleményét. Saggiatore című írását, majd az 1630-ban kiadott Párbeszéd a két legnagyobb világrendszerről című híres művét a pápának ajánlotta. Ebben azonban úgy állította szembe Ptolemaiosz és Kopernikusz rendszerét, hogy bár látszólag a kopernikuszi tan ellenzőinek adott igazat, lényegében mégis cáfolta a földközpontú világképet. A jezsuiták mindent elkövettek, hogy Galilei könyvét betiltsák, és szerzőjét bíróság elé állítsák.

1633. június 22-én ismét pert indítottak ellene, és kínzással kényszerítették, hogy nézeteit eskü alatt megtagadja. Galilei haláláig az inkvizíció foglya maradt, bár börtönéből kiengedték. Firenzében betegen, félig vakon írta meg főművét (Beszélgetések két új tudományról). Ebben összefoglalja azokat a mechanikai kérdéseket, amelyekkel egész életében foglalkozott.
A négykötetes, párbeszédes formában írt könyvben Galilei a szabadesés, s általában a gyorsuló mozgások mintaszerű kísérleteken alapuló első teljes tárgyalását adta, megfogalmazta a tehetetlenség elvét, és burkoltan a dinamika második törvényét is. Könyvében foglalkozott a hajításokkal, az ingamozgással, sztatikával és hidrosztatikával is. Galileinek felfedezései mellett legnagyobb érdeme a fizika helyes módszerének, a kísérletekre támaszkodó matematikai bizonyítás kialakítása és alkalmazása. A fizika történetének új korszakát megnyitó tudós tanítványai körében, 1642. január 8-án halt meg.

Forrás:
www.puskas.hu

Február 14.
Batthyány Lajos gróf születésének napja (1804)


Batthyány Lajos 1827-ben átvette birtokainak irányítását, miközben jogi tanulmányaiból vizsgát tett a zágrábi akadémián. Mindezek után, a kor szokásainak megfelelően Nyugat-Európai körutat tett, a külföldi tapasztalatokat aztán birtokain is alkalmazni kezdte, és a korabeli legkorszerűbb elvek szerint folytatatta a gazdálkodást.

1830-tól, mint felsőtáblai tag részt vett az akkor rendkívül élénk reformkori országgyűléseken. 1839-40-ben és 1843-44-ben az ellenzék vezetői között tartják számon. Mindeközben aktívan részt vett a Vas Vámegyei Gazdasági Egylet és az Iparegyesület megalakításában, 1843-tól pedig megválasztják a Magyar Cukorgyáregylet elnökének is. 1845 végén elnökletével alakult meg az ellenzék központi választmánya; 1847-től pedig már ő az ellenzéki párt elnöke.

1847 őszén támogatta Kossuthot, hogy Pest vármegye követeként részt vegyen az országgyűlésen. 1848. március 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés által megfogalmazott reformköveteléseket tartalmazó feliratot Bécsbe vitte. Március 17-én V. Ferdinánd miniszterelnökké nevezte ki. Az első független magyar kormány legsürgősebb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az államkassza alapjainak biztosítása. Miniszterelnöksége alatt felállították a Honvédséget és megkezdték a pénzgyártást, de a felocsúdó Habsburg birodalom megkezdte a fegyveres harcot, szeptember 9-én lemondott, mikor Jelasics betört az országba. Másnap azonban ismét vállalta a kormányalakítást. Arra igyekezett, hogy az önállóság biztosítása mellett az országot az alkotmányosság talaján is megtartsa, nehogy az udvarnak ürügy kínálkozzék a nyílt beavatkozásra.

Szeptember 28-án Lamberg meglincselése után újra lemondott és Bécsbe akart utazni, ahol hivatalosan is visszaadta megbízatását. Bécsből Vas vármegyei birtokaira vonult vissza, ahol Vidoss József seregében harcolt Teodorovic csapatai ellen, ahol októberben megsérült. Gyógyulása után visszaköltözött Pestre, de továbbra is bízott abban, hogy meg tudnak állapodni az udvarral. 1849. január 8-án Windischgraetz Pesten elfogatta, Budán, Pozsonyban, Laibachban, végül Olmützben is raboskodott. Az ellene indított felségárulási perben a bíróság, előbb néhány évi börtönre ítélte, mely ítéletet később Schwarzenberg nyomására halálra módosították. Haynau 1849. október 5-én hirdette ki a kötél általi halálról szóló ítéletet. Utolsó éjjel sikertelenül próbálkozott öngyilkossággal, súlyos sebei miatt azonban másnap (október 6-án) golyóval kivégezték.

Az ítélet világszerte hatalmas részvétet szült és felzúdulást keltett, a világsajtó éles támadásokat intézett az eset kapcsán Ausztria ellen. Néhány nap múlva a pesti ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra a holttestét, melyet csak a kiegyezés után, 1870. június 9-én országos gyász közepette szállították át mostani helyére, a Kerepesi temetőben emelt mauzóleumba.

Forrás:
http://magyarok.sulinet.hu

Február 13.
Csók István születésének napja (1865)


Csók István a budapesti Mintarajztanodában Gregus János, Székely Bertalan, Lotz Károly, 1886-87-ben a müncheni akadémián Löfftz, Hackl, végül 1888-89-ben a párizsi Julian akadémián Bouguereau, Robert-Fleury növendéke volt. Ezután évekig Münchenben élt, s képeivel nagy nemzetközi díjakat nyert (Ezt cselekedjétek..., 1890; Árvák, 1891 stb.). 1896-ban csatlakozott a Hollósy Simon vezette nagybányai csoporthoz, s a nyarakat Nagybányán töltve Budapesten élt.

1903-ban Párizsba költözött, s festészete egyre inkább közelebb került a posztimpresszionisták foltfestéséhez, színei az impresszionisták keveretlen ragyogásához. Ekkor készültek nevezetessé vált aktos kompozíciói (Műteremsarok, 1905, Magyar Nemzeti Galéria; Thámár, 1906, Római Galéria; Vámpírok, 1909 stb.). Hazatérve 1911-ben nagy állami aranyérmet nyert (Wlassics-arckép, Magyar Nemzeti Galéria). 1914-ben gyűjteményes kiállításon mutatta be addigi alkotásait a Műcsarnokban.

Ebben az időszakban festette legszebb és legérettebb képsorozatait (a kislányáról festett Züzü-képek, 1910-15; Balatoni sorozat, 1916-31; Sokác képek, Tulipános láda 1910 után. Arcképek, Keresztapa reggelije).
1920-ban a Szinyei Társaság elnökévé választották. 1921 és 1932 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. A II. világháború kitöréséig egyenletes és fejlődő erővel dolgozott, új (Zsuzsánna, Lila fauteuil, Margit-híd bővítése, tájképek stb.) és régebbi témáin (Nirvána). A második világháborúig művészete egyenletes fejlődést mutat; a háború azonban lefékezte munkakedvét, amely később már csak részben tért vissza.
1961. február elsején hunyt el Budapesten.

Csók István a realizmusból indult el, és egyéni hangját megőrizve közeledett a posztimpresszionizmushoz. Önéletrajzi feljegyzései Emlékezéseim címmel 1957-ben láttak napvilágot. Egyike volt azon kevés számú nem olasz művésznek, akinek önarcképét az Uffizi-képtár kitüntetésképpen gyűjteményében kifüggesztette. Műveinek túlnyomó része a Magyar Nemzeti Galériában található.

Forrás:
http://hungart.euroweb.hu

Február 12.
Charles Darwin születésének napja (1809)


Charles Darwin angol természettudós megfigyelései alapján megalkotta az élővilág evolúciójáról szóló, nevezetessé vált elméletét, melyet darwinizmusnak neveznek. Elmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát.

1831-ben Darwin meghívást kapott, hogy fizetés nélküli természettudósként vegyen részt a Beagle hadihajó Dél-Amerikába és a csendes-óceáni szigetekre tervezett felfedező útján. Darwin geológiai vizsgálódásai során számos elhalt élőlény kövületeit is megtalálta, melyek gyakran már kihalt fajokhoz tartoztak. Érdeklődését felkeltette a kihalt és a ma létező fajok hasonlósága, s nem hagyta nyugodni a kérdés: vajon hogyan váltották fel új fajok a már kihalt fajokat? Amikor Darwin 1836-ban visszatért Angliába, a tudományos közösség örömmel fogadta. Azonnal befogadták a Geológiai Társulatba, majd beválasztották az Athenaeumba, a legkiválóbb írók, művészek és tudósok előkelő klubjába. 1839-ben a Royal Society tagja lett.

Darwin előtt világossá vált, hogy a fajok átalakulhatnak egymásba: helytől függően és korszakról korszakra változnak. Már csak a folyamat mechanizmusát kellett megtalálnia. 1838-ban elolvasta Thomas Malthus dolgozatát, mely szerint a populációk növekedését a rendelkezésre álló táplálék mennyisége korlátozza. Darwin ekkor jutott arra a felismerésre, hogy a létért való küzdelemben az alkalmas változatok fennmaradnak, míg a kevésbé alkalmasak elpusztulnak. Megvolt tehát az új fajok keletkezésének mechanizmusa: a természetes kiválasztódás. Azt már korábbi tudósok is észrevették, hogy a fajok küzdenek egymással a fennmaradásért, Darwin azonban egy fajon belül, az egyedek között látott versengést. Felismerte, hogy valamely helyi populáción belül az adott környezethez jobban alkalmazkodott egyednek nagyobb az esélye a fennmaradásra és a szaporodásra, mint a többinek.
A szerves evolúció gondolata nem volt új. Egy nemzedékkel korábban a francia Lamarck és mások is felvetették. Lamarck rajzolta meg az első evolúciós diagramot is: egy függőleges létrát, mely az egysejtű organizmusoktól az emberig vezet. Egyetlen korábbi tudós sem adott azonban meggyőző magyarázatot arra, hogyan is működik az evolúció.

1859-ben jelent meg "A fajok eredete természetes kiválasztás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása" címmel. Az elméletet a tudományos körök legnagyobb része azonnal elfogadta. A legtöbb ellenvélemény egyházi körökben fogalmazódott meg. A papság felismerte, hogy az evolúció elmélete nem egyeztethető össze a Teremtés Könyvének szó szerinti értelmezésével. Darwin elméletében nem volt helye isteni beavatkozásnak, és az embert nem tekintette magasabbrendűnek az állatvilág többi részénél. Miközben barátai a nyilvánosság előtt a darwini elméletet védték, Darwin tovább dolgozott.
Három újabb könyvet írt, melyek mind A fajok eredete folytatásai voltak. "Állatok és növények változásai háziasításuk során" (1868) c. művében pángenezisnek nevezett elképzelését fejtette ki, mellyel az tulajdonságok átörökítésének módját próbálta megmagyarázni (az igazi magyarázatot csak később adta meg a sejtbiológia és a genetika). Az emberi evolúcióval Darwin "Az ember származása és a nemi kiválasztás" (1871) c. könyvében foglalkozott részletesen. Darwin sorozatának utolsó darabja "Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál" (1872); összefüggést talált az emberi érzelmek és az arcizmok összehúzódásai, valamint a kibocsátott hangok között, és úgy vélte, hogy ugyanazok az arcmozdulatok és hangok az állatokban is hasonló érzelmi állapotokat fejeznek ki.
Művével megteremtette az etológia, a neurobiológia és a pszichológiai kommunikációelmélet alapjait. Darwin 1882. április 19-én halt meg.

Forrás:
http://www.mezgazd-koszeg.sulinet.hu

Február 11.
Szergej Mihajlovics Eizenstein halálának napja (1948)


Szergej Mihajlovics Eizenstein 1898. január 23-án született Rigában. 1920-tól egy moszkvai avantgárd színház díszlettervezője, majd rendezője volt. Új utakat keresve alakította ki első, ún. attrakciós montázs elméletét. Első, némafilmes korszakának mind a négy játékfilmje jelentős alkotás, bennük sikerrel alkalmazta és közben állandóan tovább is fejlesztette elméletét. Nem egyéni hősöket, hanem típusokat ábrázol, csak egy igazi hőse van: a tömeg.
Filmjeit patetikus, néha szatirikus hangvétel, forradalmi hevület jellemzi, de ezt a hatást gondosan megkonstruált jelenetekkel, pontosan kiszámított képi kifejezőeszközökkel érte el. Ebben méltó alkotótársa volt állandó operatőre, Eduard Tissze.

Eizenstein a montázst, a képek egymás mellé állításának módját tekintette a film lényegének. Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza. A képeknek és a jeleneteknek ez az ütköztetése, ellenpontja sajátos dinamikát teremt: nem csupán a ritmus, hanem a keltett asszociációk, gondolatok dinamikáját is. Az ún. intellektuális filmet a fogalmak közvetlen képi megjelenítésére is alkalmasnak tartotta. A ma már klasszikusnak számító Patyomkin páncélos (1925) hozta meg számára a világhírt. Ennek egyes képsorait, pl. az ogyesszai lépcső jeleneteit, az Eizensteinről szóló csaknem minden írás idézi. 1927-ben megbízták Eizensteint és Pudovkint, hogy készítsenek filmet az 1917-es orosz forradalom tizedik évfordulójára. Eizenstein az Októbert (1927), Pudovkin a Szentpétervár végnapjait rendezte meg.

1929-ben Eizenstein alkotótársaival Nyugat-Európába, majd az Egyesült Államokba utazott, ahol forgatási szerződést kaptak, de a terv végül meghiúsult. Ezután Mexikóban az országról szóló Que viva Mexico! (1932) tervezett filmjükhöz készítettek felvételeket, ám a filmet nem fejezhették be, és a hatalmas mennyiségű filmanyagot sem vihették magukkal. Abból később mások, több különböző filmet állítottak össze.
Hazatérése után Eizenstein a moszkvai Filmművészeti Főiskolán filmrendezést tanított és elméleti munkáin dolgozott. A hangosfilm elterjedése új kihívást jelentett: az intellektuális filmről korábban vallott nézeteit részben módosította, a fogalmak közvetlen megjelenítése helyett a belső monológ kérdése, a filmhang, a szöveg, sőt a színek dramaturgiai szerepe kezdte foglalkoztatni. Állandó konfliktusban állt a filmipar nagyhatalmú vezetőjével. Végül csak 1936-ban kapott forgatási lehetőséget, ám Bezsin rétje című filmjét a hivatalos vélemény mint formalista alkotást bemutatásra alkalmatlannak találta. Eizenstein nyilvánosan önkritikát gyakorolt. 1938-ban mutatták be A jégmezők lovagja című filmjét.

Történelmi tárgyú – immár hangos – filmjeiben (zenéjüket Szergej Prokofjev szerezte) előtérbe került az egyéni hős, a történelmi személyiség monumentálissá növesztett alakja. Ezt a látásmódot a közeledő, illetve már az országban dúló háború is indokolta. A háborús években kezdte el a három részesre tervezett Rettegett Iván I-II. (1944-45) forgatását. Az első részt sikerrel be is mutatták, de a másodikat elhibázottnak ítélték, Eizenstein pedig ismét önkritikát gyakorolt, nekilátott filmje kijavításához, de nem volt ideje befejezni azt. 1948. február 11-én szívroham következtében meghalt.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Február 10.
Bertolt Brecht születésének napja (1898)


Brecht első drámáját, a Baalt 1918-ban írta, mely még magán viseli a kor expresszionista stílusjegyeit. 1919-ben írta a Dobszó az éjszakában című szatirikus színművét a háborúból hazatért katonákról, mellyel jelentős sikert ért el. 1921-ben abbahagyta egyetemi tanulmányait és Otto Falkenberg müncheni kamaraszínházánál lett dramaturg. Emellett dolgozott Max Reinhart és Erwin Piscator színházában is. Egy évvel később feleségül vette Marianne Zoff színésznőt, akitől később elvált és 1928-ban Helene Weigel színésznővel házasodott össze, akivel élete végéig együtt élt.

A világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg számára, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte. 1930–1933 között Brecht Berlinben élt, és tandrámáinak gyűjteményén, illetve az epikus színház elméletének megfogalmazásán dolgozott.
Miután 1933-ban Hitler hatalomra jutott, először Ausztriába, majd Svájcba, Dániába, Finnországba, Svédországba, végül az Egyesült Államokba emigrált. Hazájában írásait és darabjait betiltották. Az emigrációban is folyamatosan írta náciellenes drámáit, melyek közül a legkiemelkedőbb a Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1935–38) és az Állítsátok meg Arturo Uit (1941). Legjelentősebb drámáit azonban a háború ideje alatt írta. A Galilei élete (1939) című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A Kurázsi mama és gyermekei (1939) című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. A szecsuáni jólélek (1940) című drámájának hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. A kaukázusi krétakör című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt 1945-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.

Brechtet 1947-ben Amerika-ellenes tevékenységgel vádolták, ezért visszatért Európába, feleségével előbb Zürichben töltöttek egy évet, majd 1949-ben az NDK-ban, Kelet-Berlinben telepedtek le. 1949-ben Berlinben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, melyet feleségével együtt vezetett. A színház igazgatása és rendezése mellett megírta a Kis organon a színház számára (1949) című átfogó színházelméleti tanulmányát, átdolgozást készített Jakob Michael Reinhold Lenz (1751–1792) A házitanítójából (magyarul: A nevelő úr, 1950), Shakespeare Coriolanusából (1951), Goethe Ős-Faustjából (1952), Molière Don Juanjából (1954), egyébként pedig inkább már csak szatirikus politikai verseket írt. Brecht 1956. augusztus 14-én halt meg Berlinben.

Az epikus színház törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa. E célok érdekében Brecht elidegenítő effektusoknak (Verfremdungseffekt) nevezett dramaturgiai és színpadi eszközöket alkalmaz, melyek ráébresztik a nézőt, hogy amit lát, az csupán a valóság reprezentációja, nem maga a valóság. Ilyen eszközök többek között a közönség közvetlen megszólítása, a dalbetétek ('song'-ok) alkalmazása, a helyszín és a jelenetek tartalmának jelzésére szolgáló feliratok.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Február 9.
Gábor Dénes halálának napja (1979)


Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten. 1924-ben mérnöki diplomát szerzett Berlinben. 1927-32-ben Siemensstadtban, a Siemens és Halske kutatólaboratóriumában dolgozott. Pályája kezdetén a nagy teljesítményű, nagyfeszültségű villamos távvezetékekben létrejövő tranziens jelenségekkel, majd az ún. vándorhullámok megfigyelésére szolgáló katódsugár oszcillográfokkal foglalkozott.

1927-ben doktori értekezést írt a katódsugárcsőről. 1932-33-ban pedig Erlangenben, a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott. 1934-ben végleg letelepült Angliában. 1936. augusztus 8-án feleségül vette Marjorie Louise Butlert, akivel haláláig harmonikus házasságban élt. 1934-48-ban a British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában dolgozott Rugbyben.
Az optikai holográfia elméletét Gábor Dénes 1946 és 1951 között dolgozta ki. A munka befejezését a „ Mikroszkópia hullámfront-rekonstrukcióval II.” c. tanulmánya jelezte. A holográfia szélesebb körű elterjedéséhez ún. koherens fényforrás kidolgozására volt szükség. Ez a fordulat 1962-ben a lézer felfedezésével következett be, majd a lézertechnika és a holográfia egyesítése tette lehetővé a lézerhologramok készítését.

1949-58-ban az Imperial College-ban elektronikát adott elő. 1956-ban a Royal Society tagjává választotta. 1958-67-ben az alkalmazott elektronfizika professzora volt az Imperial College-ban.
1967-ben nyugalomba vonult. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holográfikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Forrás: www.sasovits.hu
http://hu.wikipedia.org

Február 8.
Karády Katalin halálának napja (1990)


Karády Katalin (eredeti nevén Kanczler Katalin) Budapesten született 1910. december 8-án. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdi, Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vesz órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezi fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is.

1939-1941 között a Pesti- és a Vígszínházban lép fel különböző szerepekben. Első mozifilmje, a Halálos Tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája lesz. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeznek utánozni.
A német bevonulást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítik, dalait letiltják a Magyar Rádióból. 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatja le a Gestapo. Három hónapig tartják fogva. A fogságból Újszászy vezérőrnagy barátai szabadítják ki. A nyilasoknak ékszereket és aranyat adva a Duna-parton egy egész gyerekcsapatot ment meg a kivégzéstől.

A háború után fokozatosan mellőzötté válik. 1947-ben szerepel ugyan a Betlehemi királyok című rövidfilmben, majd játszik még az 1948-as Forró mezőkben, de ez már az utolsó filmje. 1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltja a filmjeit, ő maga pedig nem léphet fel többé budapesti színházban.
1951-ben végleg elhagyja Magyarországot. Először Ausztriába, majd Svájcba költözik. 1953-ban Brazíliába, Sao Paolóba költözik és divatáru-üzletbe kezd. 1968-ban végre megkapja az amerikai vízumot, New Yorkban telepedik le, ahol egy kalapszalont vezet. Bár az Egyesült Államokban elvállal néhány fellépést, és lemezei is megjelennek, alapvetően visszavonultan él. Amikor hetvenedik születésnapja alkalmából Magyarországra hívják, stílszerűen csak egy kalapot küld maga helyett.
1990. február 8-án bekövetkező halála után 1990. február 19-én a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezik örök nyugalomra.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki

Február 7.
Charles Dickens születésének napja (1812)


Charles Dickens 1832-ben színésznek állt, majd álnéven karcolatokat írt, amelyek 1836-ban kötetbe gyűjtve is megjelentek. Egy karikatúra-sorozathoz írt kísérőszövegeiből született a Pickwick klub első része. A folytatásos mű igen népszerűvé tette, s alkalmat adott arra, hogy a társadalom bajait és az intézmények rossz működését szatirikusan mutassa be.

Dickens egy havilap szerkesztője lett, s abban látott napvilágot folytatásokban a Twist Olivér, amelyben a társadalom erkölcsi gondjait, a bűnözők világát, a dologházat mutatta be. 1836-ban megnősült, s elkezdte a Nicholas Nicklebyt. Karácsonyi ének című kisregényével új műfajt alkotott, s mivel népszerűsége az egekbe szökött, később is minden év végén hasonló írásokat adott ki. Első folyamatosan készült műve A Dombey és fia, ebben kora erkölcsi és vallási dilemmáit fogalmazta meg. Ezután következett a részben önéletrajzi ihletésű Copperfield Dávid.

Későbbi regényei sötétebb tónusúak, az Örökösök, a Nehéz idők, a Kis Dorrit a kortárs Anglia átfogó, sivár és zord képét adták. Ezek szerkezete feszesebb, alakjai összetettebbek, szatírája élesebb, humora keserűbb. 1859-ben megírta A két város meséje című történelmi tárgyú munkáját, majd Szép remények című utolsó nagyszabású regényét. Ebben ismét saját ifjúkorából merített, s bár ifjú hősét nagy együttérzéssel rajzolta meg, kiábrándultan készített leltárt az őt körülvevő világról. A Közös barátunk című, utolsó befejezett műve társadalomkritikája minden addiginál élesebb, de már nem tartozik az életmű fő vonulatába.
Dickens 1867-68-ban Amerikában is felolvasókörutat tartott, remekül kihasználva színészi adottságait, de a fellépések kimerítették, s írói munkája háttérbe szorult. Egy előadóestjén összeesett, s haza kellett térnie. 1870 márciusában elbúcsúzott londoni közönségétől, június 9-én Chatham melletti házában hunyt el.

Dickens regényei teljes képet adnak a korabeli Angliáról, bemutatva a nagyvárosi életet, a nyomort, az adósok börtönét, a dologházakat, az alvilágot. Kiváló megfigyelő volt, képzeletének teremtő ereje főleg groteszkül felnagyított komikus jellemeiben nyilvánul meg. Regényeivel, amelyeknek helyszíne többnyire London, ő hozta létre az angol nagyváros mítoszát.

Forrás: www.muvesz-vilag.hu

Február 6.
François Truffaut születésének napja (1932)


François Truffaut kifutófiúként, majd gyári munkából próbált megélni, s közben egy klubban elmaradhatatlan résztvevője volt minden filmvitának. Megismerkedett az Elle című lap irodalmi vezetőjével, aki filmrecenziók írásával bízta meg, így otthagyta a gyári munkát. Egy munkás filmklub alapításán fáradozott, amikor egy szélhámos miatt pénzügyi zűrbe keveredett, és apja intézkedésére fiatalkorúak nevelőintézetébe került - ennek emlékeivel találkozhatott a néző a Négyszáz csapásban.

Levelet írt André Bazin filmkritikusnak, aki kihozatta az intézetből és két helyen is munkát szerzett neki. Truffaut az ötvenes évek elejére már a Cahiers du Cinéma című szaklap ismert kritikusa volt, amely Bazin védőszárnya alatt lett az úgynevezett francia újhullám fészke. Truffaut leghírhedtebb vitacikke - „A francia film bizonyos irányzata" - támadás volt a hagyományos film és filmesek ellen. Élőhalottnak nevezte a korabeli francia filmművészetet, követelte a szerzői filmet, amelyben szabadon bontakozhat ki a rendező teremtő egyénisége. Truffaut és kortársai tettek ebben az időszakban, az egy új, filmnyelvi szempontú összegzése volt az addigi filmtörténetnek. A filmkészítés gyakorlatával 1956-ban Roberto Rossellini asszisztenseként ismerkedett meg. Dolgozott Jacques Rivette és Jean-Luc Godard stábjában, rendezett két rövidfilmet, majd 1959-ben elkészítette első, önéletrajzi ihletésű filmjét (Négyszáz csapás).

A Négyszáz csapás tizenkét nemzetközi díjat, közte a cannes-i legjobb rendezés díját hozta, s azonnal a filmművészet nagyjai közé emelte. A film főhőse, Antoine - Jean-Pierre Léaud megformálásában - Truffaut megszemélyesítője és filmjeinek visszatérő figurája. Bár Truffaut többször visszatért a klasszikusabb látásmódhoz, művészetére végig jellemző volt a különböző műfajokkal való kísérletezés. Mégsem a képi világával, formanyelvével hozott újat a filmművészetben, hanem avval, hogy megteremtette az úgynevezett személyes filmet. Filmjeinek többsége regényből készült, de ezeket csak alapötletként használta, s a témát maga formálta új, önálló művé. A Jules és Jim (1962) Henri-Pierre Roché elfelejtett regényéből lett a francia filmes új hullám alapműve. A történet közel húsz évet, három ember különös és megrendítő kapcsolatát, szerelmüket, barátságukat és halálukat öleli át.

Francois Truffaut filmjeinek meggyőző ereje finom jellemábrázolásaiban és a tapintatosan háttérben maradó rendezésben rejlik. A drámai csúcspontokat sosem játszotta ki, csupán sejttette a legfontosabb mozzanatokat. Truffaut 1984. október 21-én agydaganatban halt meg Neuilly-sur-Seine-ben.

Ismertebb filmjei:
Lőj a zongoristára! (1960), Bársonyos bőr (1964), Az utolsó metró (1980), Végre vasárnap (1983), Fahrenheit 451 (1966), Zöld szoba (1978). Második felesége a jellegzetes szépségű Fanny Ardant volt, ebből a házasságból született Josephine.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org

Február 5.
Nagy Endre születésének napja (1877)


Nagy Endre jogot végzett, majd Nagyváradon kezdte újságírói pályáját a Szabadság című lapnál. Már 1902-ben írt paródiát, dalszöveget a Tarka Színpad számára. 1907-ben Budapestre jött, ahol a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa lett. Ugyancsak 1907-ben, Kondor Ernő kabaréjában, a Bonbonnière-ben állt először színpadon. 1908-ban átvette Faludi Sándortól a Modern Színpad vezetését és a saját neve alatt, mint Nagy Endre Kabaréját nyitotta meg.

Sikerrel vette fel a küzdelmet az orfeumokkal és a német nyelvű, trágár brettli-színpadokkal. Kabaréja egyfelvonásosok és sanzonok színháza volt. Konferanszai rögtönzésként hatottak, pedig gondosan megírt szövegek voltak. Könnyedén tréfálkozott aktuális, komoly politikai témákról. Élceiben sugárzó okosság rejtőzött: a tipikus pesti polgárt szólaltatta meg. Konferanszainak szövegét nem engedte nyomtatásban kiadni, mert a csevegést nem tekintette írói műfajnak. Két fontos költői műneme volt ennek a kabarénak: a franciás, enyhén érzelmes sanzon, meg a csúfondáros, jellegzetesen pesti humorú kuplé. Nagy Endre egész költői nemzedékben ébresztett kedvet a népszerű kabaréköltészetre. Kabaréjának szerzői között voltak a kor legjobb írói, költői, zeneszerzői. Szép Ernő, Emőd Tamás, Heltai Jenő szinte egymással versengve írta a sanzonokat, kuplékat, tréfás jeleneteket. Móricz Zsigmond egy egész kötetre való humoros falusi egyfelvonásossal gazdagította a műsort. Ő fedezte fel Medgyaszay Vilmát, aki a sanzonéneklés jellegzetes új stílusát teremtette meg. – 1913-ban neki adta át kabaréját.

Párizsba ment, majd egy év múlva hazatért. Két évig írt a frontról haditudósításokat Az Estnek. 1919 végén ismét kabarét nyitott a Nagymező utcai Télikertben, de csak két műsort tudott bemutatni. 1921 őszén kibérelte a Gresham-palota pincehelyiségét és Pódium Kabaré néven nyitotta meg. A műsornak majd minden számát ő írta. 1922 nyarán Lomb Színpad néven egy Stefánia úti kioszkban vendégszerepeltek. 1923 januárjában a hatóság a szövegek merész hangvétele miatt, politikai indokokkal, betiltotta az előadásokat. 1923. dec. elejétől Salamon Bélával közösen vállalta el a Terézkörúti Színpad művészi vezetését. Társulásuk csak hat évig tartott, mert az idő múlásával nem fért meg egymás mellett a konferanszié árnyalt szellemessége a biztos hatást kereső színész harsány komédiázásával. 1929-ben lemondott a művészeti vezetésről, s bár néhány évig még vállalta a konferanszié szerepét, visszavonult és búcsút mondott a kabarénak.

1936-tól Békeffi László Pódium Írók Kabaréja számára írt. Nagyobb lélegzetű színpadi műveivel nem volt sikere. Az 1911-ben Vojnich-díjjal jutalmazott A zseni c. színműve megbukott; hasonló sorsra jutott az 1912-ben bemutatott A miniszterelnök c. szatírája. 1928–29-ben viszont a Nyugat közölte értékes kis esszéit. Párizsi útjáról kitűnő útirajzot írt. Kiderült, hogy az emlékezés, a memoár igen testhezálló műfaja. Nem is hagyta abba. Megírta a nagyváradi emlékeit ifjúkoráról és azokról az évekről. Majd A kabaré regényét, amely egyszerre önéletrajz, műfajtörténet és kulturális dokumentumanyag. Ezek az emlékező művek nemcsak igen élvezetes írások, de forrásművek is a felidézett évekről, alakokról.
Nagy Endre 1938. május 5-én halt meg.

Művei: A kabaré regénye (1935); Egy város regénye (1936); Várad–Pest–Párizs (1958)

Forrás: http://mek.oszk.hu

Február 4.
Máté Péter születésének napja (1947)

A fiatal Máté Péter széles skálájú hangját is hamar felismerték, ezért elkezdett énekelni tanulni. Minden bizonnyal a rendkívül széles ívű oktatásnak köszönhető, hogy később amolyan "zenei polihisztor" vált belőle.

Többek között Geszler György zeneszerző foglalkozott vele sokat, és a Magyar Rádió Stúdiójába bejutva Balassa P. Tamás és Bágya András tanította. 1965-ben leérettségizett, és a TAXI vállalatnál egy alkalmanként összeálló együttesben kezdte zenészi pályafutását. Ekkoriban jobbára itthon is ismert világslágereket adott elő, ám több esetben jobban és kitisztultabban adta elő azokat. Ez tette lehetővé, hogy 1967-ben a Magyar Rádióban elkészült első felvétele, az Úgy várom jössz-e már és a Mondd már című dalaival.
Közben elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát. Egyre növekvő rajongótábora ezekben az években a Műegyetem Vásárhelyi kollégiumában találkozhatott vele, 1968-ban megalakult a "Máté klub". A ’70-es évektől már több ezer ember előtt játszott, többek között Dékány Saroltával, első feleségével is.

1973-ban a „Hull az elsárgult levél” megnyerte a Made In Hungary-t. 1973-74-ben a drezdai slágerfesztiválra az Expressz együttessel utazott el és meg is lett az eredménye: megkapták a fődíjat. 1976-ban meghívták az írországi Castlebar Song Contest-re, ahol a „Tárd ki karjaidat” című dalával 3. lett. A Metronom '77-en második lett az „Együttlét” című dallal.
Legszorosabb szakmai kapcsolata mégis S. Nagy Istvánnal alakult ki, aki a magánéletben is jó barát volt, s mindvégig dalai nagy részének szövegírója. Hihetetlen precízsége és megszállottsága jó pár haragost is szerzett neki, mind a zenei, mind a magánéletben. Második házassága az elsőnél jobban sikerült, és két leánygyermeke született.

Klasszikus értelemben vett zenész volt, műsorát saját maga komponálta és játszotta zongorán és gitáron, ő énekelt és a dalok nagy részét ő írta. 1979-ben a Magyar Rádió nívódíjjal jutalmazta munkásságáért. Az 1981-es táncdalfesztiválon elnyerte a legjobb hangszerelés díját is.

Vitathatatlanul legismertebb slágere, az Elmegyek, példátlan sikert ért el. Máté Péter kiforrott zenei képzettségét nem csak a slágerlistákon kamatoztatta. Több rock-operához is írt zenét: „Krízis” (1982), „Kaméleon” (1984), „Jézus Krisztus Szupersztár” (1984), amelyben Júdást is énekelte. Kísérőzenét komponált a Madách Színház részére „A királynő katonái” c. Arnold Wesker-darabhoz is. 1984-ben Zoránnal is járta az országot.
A nyolcvanas évek első felére Máté Péter az egyik legnépszerűbb és legelismertebb zenei előadó lett Magyarországon. 1984. szeptember 9-én, lakásában szívroham végzett vele. Az egész ország megrendült halálhírére, a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték utolsó útjára.

Forrás:
http://matepeter.atw.hu/

Február 3.
Bohumil Hrabal halálának napja (1997)


Bohumil Hrabal 1914. március 28-án született Brünn Zidenice nevű külvárosában. 1917-től Polnában éltek, ahol nevelőapja a sörgyárban dolgozott. 1919-ben Nymburkba költöztek, ahol apja a sörgyár gondnoka, majd igazgatója volt. 1924-ben ismerte meg apai nagybátyját, Pepin bácsit, aki eredetileg két hétre jött hozzájuk, de végül negyven évig maradt. Bohém nagybátyja, aki megállás nélkül mesélte érdekesebbnél érdekesebb történeteit, rendkívül közel állt Hrabalhoz.

1942-től forgalmistaként dolgozott, itt szerzett élményei alapján írta meg a hatvanas években a Szigorúan ellenőrzött vonatok című elbeszélését. A háború után befejezhette az egyetemet, és 1946-ban megszerezte a jogi doktorátust, jogi képzettségét azonban soha nem hasznosította. 1946-48 között biztosítási ügynökként dolgozott, majd a kladnói vasműben helyezkedett el fémmunkásként. Miközben munkásként dolgozott, már sorra írta később világhíressé vált műveit, de ezek az ötvenes évek Csehszlovákiájában nem jelenhettek meg. A libeni Gát utcai lakásában rendszeresen írókból, képzőművészekből, filozófusokból álló társaság jött össze. 1955-ben ismerkedett meg a huszonnyolc éves Eliska Plevovával és egy évvel később összeházasodtak.

1963-ban végre megjelenhetett első könyve, a Gyöngy a mélyben című elbeszéléskötet. A kötet hatalmas sikert aratott, elnyerte a Csehszlovák Írószövetség kiadójának a díját, az év könyve címet. Hrabal írásainak hősei mindig egyszerű emberek. Számára a nap mint nap munkába járó emberek az igazi hősök, tőlük lehet a legtöbbet megtudni az életről. A következő évben neves rendezők, köztük Jiří Menzel megfilmesítették a kötet több elbeszélését. 1964-ben jelent meg második kötete, a Táncórák idősebbeknek és haladóknak. Hrabal még 1946-ban jegyezte fel Pepin bácsikája történeteit, és a könyvet eredetileg csak maga és barátai szórakoztatására szánta. A kötet elképesztő sikert aratott, nem sokkal megjelenése után több nyelvre is lefordították. 1965-ben jelent meg a Szigorúan ellenőrzött vonatok, 1966-ban pedig elkészült belőle Menzel világhíres filmje, mely 1967-ben elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. Hrabal végre utazhatott, a világ számtalan helyére hívták előadói körutakra, felolvasóestekre, sajtókonferenciákra. Az 1968-as prágai tavasz leverése azonban véget vetett a liberálisabb kultúrpolitikának. Sok íróhoz hasonlóan Hrabal sem publikálhatott, korábbi könyvei eltűntek a könyvesboltokból és könyvtárakból.

Sülei ifjúkorát örökítette meg az 1970-ben írt Sörgyári capriccióban. 1973-ban írta meg a történet folytatását, a Pepin bácsit központba állító A városka, ahol megállt az idő című elbeszélését. Olyan, azóta világhíressé vált művei születtek ebben az időben, mint az Őfelsége pincére voltam (1971) és a Gyöngéd barbárok (1973). Stílusa megváltozott, nagyrészt a New York-ban megismert Jackson Pollock alkotástechnikájának hatására, nem javítgatta többet szövegeit, hanem egy lendületből írta meg műveit.

Műveit saját magának kellett cenzúráznia, ki kellett belőle szednie a rendszer számára elfogadhatatlan mondanivalót. Eredeti, cenzúrázatlan szövegei csak szamizdatban vagy külföldön jelenhettek meg. A nyolcvanas években nagyszabású önéletrajzi trilógiájában (Házimurik, Vita nouve, Foghíjak) tekintett vissza életére. Elsősorban Joyce Ulysses-ének híres Molly Bloom monológjának hatására, felesége szempontjából meséli el élete történetét. A trilógia harmadik kötete, a Foghíjak, melyben Hrabal a hatvannyolcas eseményeket is feldolgozta, 1986-ban egyszerre látott napvilágot egy amerikai, egy kanadai és egy európai emigráns cseh könyvkiadónál. Hrabalnak újból rendőrségi kihallgatásokra kellett járnia, miközben nyugaton sorra jelentek meg művei, újságírók, szerkesztők zarándokoltak Prágába, hogy találkozzanak vele.

1987-ben meghalt felesége. Hrabalnak macskáin kívül nem maradt senkije. Valamelyest oldotta magányát, hogy megismerkedett egy amerikai cseh szakos diáklánnyal, April Gifforddal, aki egy előadókörútra is meghívta. Hozzá írott leveleiből áll össze a Levelek Áprilkának című kötete. Az 1989-es bársonyos forradalom után végre hazájában is megkapta a megfelelő elismerést, 1991-ben megkezdték összegyűjtött műveinek kiadását. Utolsó éveit felváltva töltötte kreskói házában és kedvenc prágai kocsmájában, az Arany Tigrisben. 1997. januárjában köszvénnyel korházba került. Már éppen kijöhetett volna a kórházból, mikor 1997. február 3-án kiesett a kórterem ablakából. A híradások szerint Hrabal galambetetés közben szenvedett balesetet, valószínűbb azonban, hogy az öngyilkosság gondolatával gyakran foglalkozó író úgy érezte, hogy elég, és önként távozott.

Forrás:
www.cartaphilus.hu

Február 2.
Huszka Jenő halálának napja (1960)


Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden. Diákkorában két színpadi művet ír, az egyik a "Párbajhősök", amit színházban soha nem mutatnak be. Következő műve a "Levél" című vígjáték egy szerelmi történet. Merész ötlettel elküldi postán Paulay Edéhez a Nemzeti Színházba, aki rövidesen megküldi elutasító levelét. Huszka Jenő Paulay levele alapján alaposan elemzi a saját művét, és feljegyzi, miben talált hibát. Paulay fel sem tételezi, hogy egy kamasz diák első szárnypróbálgatását olvashatja.

Érettségi után 1893-ban Pestre megy joghallgatónak, de közben beiratkozott a Zeneakadémiára is, ahol Hubay Jenő és Koessler János tanítványa lesz. Ebben az időben koncertszervezéssel is foglalkozott, egyik koncertjén lépett először nyilvánosság elé az akkor 18 éves Dohnányi Ernő. 1896-ban végzett mind jogi, mind zenei tanulmányaival. Bár kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium díjtalan fogalmazógyakornokának, ő egy év fizetetlen szabdságot kért, hogy Párizsba utazhasson. A Lamoreux-zenekarban első hegedűseként működött, londoni vendégszereplésükön is velük volt.
1897-ben hazatért és munkába állt a minisztériumban. Ott ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később librettistája lett. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett, ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek.

A darab óriási sikert aratott, a kritika nem győzött lelkendezni. A kedvező fogadtatáson felbátorodva Huszka még tucatnyi népszerű operettet írt, köztük a Lili bárónőt, a Mária főhadnagyot, a Gül Babát. 1903. november 6-án Beöthy László operettszínháza, a Király Színház is Huszka-operettel nyitotta meg kapuit, méghozzá a zeneszerző második operettjével, az Aranyvirággal. Nemcsak korának - és napjainknak is - egyik legnépszerűbb magyar operettszerzője volt, hanem a zeneszerzők jogvédelmének képviselője is: az 1907-ben alakult Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, illetve a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Részvénytársaság elnökeként szinte az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jogvédelem kérdéseivel, s próbálta meg kezelésének szervezeti kereteit kialakítani.
1960. február 2-án halt meg Budapesten.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
http://konyvtar.fonyod.hu

Február 1.
Buster Keaton halálának napja (1966)


A kansasi Piquában született 1895. október 4-én Joseph Francis Keaton néven. Szülei illúzionisták voltak. A Buster becenevet munkatársától, Harry Houdinitől kapta. Szülei produkcióiban már gyermekkorától kezdve szerepelt. Ötéves korára képzett akrobata lett, és hamarosan ő vált a társulat védjegyévé. 1917-re a családi vállalkozás felbomlott. Buster Roscoe Arbuckle-lel kezdett dolgozni a Comique filmstúdiónál New Yorkban, majd az év végén Kaliforniába került a cég producerével.

Keaton odaadással kezdte tanulmányozni a filmezés mesterségét. 1921-re a saját lábára állt. 1921–1928 között húsz rövid és tucatnyi nagyjátékfilmben szerepelt, melynem nagy részét maga rendezett. Ebben a periódusban születtek klasszikus művei, mint a Navigátor (1924), A generális (1926) és Az ifjabb gőzös
(1928). Keaton művészi nagysága és jelentősége mégsem az általa megcsinált filmekben testesül meg, hanem abban az állandó figurában, amit költői sűrítéssel létrehozott, és amely természetesen nem egészen független filmjeitől.
1929-ben a hangosfilm elhallgattatja. Letűnik. (Helyébe a Marx fivérek lépnek.) Az MGM fizetett alkalmazottja lett és elveszítette az alkotói szabadságát. 1932-ben Natalie Talmadge-val kötött házassága is felbomlott. Élete utolsó 25 évében a megélhetésért küzdött. A hangosfilm korai korszakában, és a negyvenes években számos másodrendű filmben tűnt fel. Charles Chaplin társszereplőnek hívta a Rivaldafény című filmben 1951-ben. Ekkor anyagi helyzete javult. 1957-ben elkészül a Buster Keaton története című film. A címszerepet Donald O’Connor játssza, Keaton csak szaktanácsadó saját filméletrajzában. Utolsó filmszerepét Richard Lester Az úton a fórum felé bolond dolog történt című 1961-es produkciójában kapta. 1965-ben a csaknem hetvenéves Keaton meghívást kapott a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol zajos taps és ünneplés fogadta. 1966 február 1-jén hunyt el rákban.

Keaton a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli filmben megnevettetni. Csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére, akkor is beépítette ezeket poénjaiba. Gegjei azonban üresek lennének Buster egyénisége nélkül. A törékeny figura, látszólag egykedvű arckifejezéssel, fején rendszerint félrecsapott szalmakalappal. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Buster Keaton színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-10 (12336 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds