2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19473243
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - JÚNIUS





Június 11.
Tihanyi Lajos halálának napja (1938)


Tihanyi Lajos 1885-ben született Budapesten. Egy évig az Iparrajziskola, utána egy magániskola növendéke volt. 1907-ben érkezett a nagybányai művésztelepre, ahol 1910-ig dolgozott, később az aktivistákhoz csatlakozott. A magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) II. tárlatán állított ki először (1908), majd a Könyves Kálmán Rt. Új képek c. kiállításán szerepelt.

1910-ben Párizsban járt, megismerkedett Van Gogh, Cézanne és a fauve-ok művészetével, Matisse nagy hatással volt rá. A Nyolcak művészcsoport tagjaként részt vett azok 1911- és 1912-es kiállításán is. 1918-ban rendezte első kollektív kiállítását a Ma szalonjában.

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, 1920-1924 között Berlinben élt, végül Párizsban telepedett le. 1933-tól az Abstraction-Création-csoport tagja lett. Tevékenysége összeköti a nagybányai neósokat, a Nyolcakat és az aktivistákat.
Művészetében a cézanne-i hagyományok folytatója, foglalkoztatta a kubizmus is, de ezzel egyidőben az expresszionizmus is hatott rá. Pszichológiai érzékkel festett portréi Oskar Kokoschka képeivel rokonok (Önarckép, 1920). A magyar szellemi élet több neves alakját festette meg expresszív jellemábrázolással (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Fülep Lajos stb.).

Tájképeiben és csendéleteiben (Híd, 1922; Kaktuszos csendélet, 1922) a formák analízisével a képszerkesztés törvényeit kereste. 1919-ben Bécsbe emigrált, 1924-től Párizsban élt, ahol nonfiguratív képeket festett. Kiállítása volt Bécsben, Berlinben és Párizsban. 1938. június 11-én halt meg Párizsban.

Forrás: http://hungart.euroweb.hu
Június 10.
Apáczai Csere János születésnapja (1625)


Apáczai nem mint író vagy tudós, hanem mint tanító különös jelentőségű. Az iskolát a nemzeti boldogulás alapjának, s a jó iskolák hiányát valóságos nemzeti szerencsétlenségnek tekintette.

A magyar művelődés, nevelésügy és tudomány egyik kiemelkedő úttörője. Paraszti sorból származott. Szülőfalujában és Kolozsvárt járt iskolába, a középiskolai tanulmányait 1642–43 táján Gyulafehérváron kezdte, s Hollandiában folytatta. 1648-ban előbb a franekeri, majd a leideni egyetemre iratkozott. Valószínűleg 1649 tavaszától huzamosabb ideig az utrechti egyetemen tanult. 1651 áprilisában az újonnan alapított hardervijki egyetemen teológiai doktori szigorlatot tett, ő lett az új egyetem első doktora. 1651-ben feleségül vette egy jómódú utrechti család leányát, Aletta van der Maetot.

1653 nyarán hazatérve a gyulafehérvári kollégium gimnáziumi tagozatán kapott tanári állást. Vele a puritanizmusnak immár radikális, az independentizmus hatásait is felmutató irányzata ért el Erdélybe. Hollandiában Descartes filozófiáját tette magáévá. Még Utrechtben írta, részint Alsted, részint azonban Descartes, Comenius, Copernicus, Ramus és mások alapján Magyar Encyclopaedia (1653) c. fő művét; ez az első olyan magyar nyelvű tankönyv, amely a hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen rendszerbe foglalta.

A mű kétharmad része foglalkozott természettudományokkal, az orvosi ismereteket is összefoglalta, az elsők közt fogadta el nyíltan Copernicus rendszerét. A világ racionális magyarázatának igényét tudományos és pedagógiai reform gondolatával, sőt a jobbágyrendszer bírálatával kapcsolta össze. Gyulafehérvári székfoglalójában (De studio sapientiae, 1653) a kulturális elmaradottságot, az iskolai formalizmust bírálta, majd új oktatási rendszert követelt (Magyar logikátska, 1654; De summa scholarium necessitate, 1656).

Egységes iskolarendszert, anyanyelvű népiskolákat, magas színvonalú, világi szakembereket is képző egyetemet tartott szükségesnek, és korlátozni kívánta az egyház gyámkodását az iskolák felett. Az ortodox kálvinista reakció Basire Izsák (a kivégzett I. Károly angol király Erdélybe menekült lelkésze) vezetésével támadást indított ellene, s ezért el kellett hagynia helyét. 1656-ban a kolozsvári iskolához került, de ott is tovább képviselte törekvéseit. Utolsó tervezetében is akadélnia, vagyis egyetem felállítását javasolta Bartsai Ákos fejedelemnek. Fiatalon, tüdőbajban halt meg 1659. december 31-én Kolozsváron. Műveinek kritikai kiadását 1959-ben kezdte meg az MTA.

Forrás: www.mek.iif.hu
http://church.lutheran.hu

Június 9.
Nero császár halálának napja (68)


Zsarnoki tettei és hírhedt művészi ambíciói révén Nero a legismertebb ókori uralkodók egyike. Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus, Antiumban született 37. december 15-én. A Julius–Claudius-dinasztia utolsó római császára (54-től haláláig uralkodott ), Claudius mostohafia, Caligula unokaöccse.

Nero 54-ben, Claudius császár meggyilkoltatása után vette át a hatalmat. Uralkodása kezdetén még nevelője, Seneca pozitív hatása alatt állt.
Az alig 17 éves Nero első beszédében kijelentette, hogy csak a külügyekkel kíván foglalkozni, a belügyek irányítását meghagyja a senatus számára. Ebből természetesen nem sok valósult meg, de úgy tűnt, hogy a testületre nem várnak újabb, Tiberius vagy Caligula korát idéző vérveszteségek.

Ennek hármas biztosítéka is volt: a fiatal uralkodót ekkor még Agrippina, Seneca és a praefectus praetorio, Sextus Afranius Burrus tartotta kezében. Nem is csoda, hogy a császár uralkodásának első évei nyugalomban teltek. Egyetlen rangos áldozata volt ennek az időszaknak: Nero 55-ben végzett a potenciális veszélyt jelentő mostohatestvérével, Britannicusszal.
Nero nehezen tűrte, hogy irányítsák. Hatalomvágya - valószínűleg Burrus és Seneca támogatásával - először hatalmaskodó anyja ellen irányult, azonban Agrippina három merényletkísérletet is túlélt, többek között azt is, amikor egy elsüllyesztendő hajóra tették. Végül Nero nyíltan, katonáival gyilkoltatta meg. Állítólag utolsó kérése az volt, hogy a méhét szúrják át, ami életet adott Nerónak. Nem sokkal ezután Claudia Octavia is hasonló sorsra jutott, hogy Nero elvehesse szíve új választottját, Poppaea Sabinát.

Nero uralkodása idején tűzvész pusztította Rómát. A császár a közhangulatot bűnbak felmutatásával próbálta lecsillapítani, és választása a kis keleti szektára, a keresztényekre esett. Az ellenük indított megtorlásnak - tulajdonképpen az első keresztényüldözésnek - lett áldozata többek között Szent
Péter is. Nero valószínűleg ezzel sem érte el, hogy megenyhüljenek iránta alattvalói. Az utókor szemében Nero a kegyetlen zsarnok megtestesítője volt. A történtek hatására a senatus bátorságra kapott, és anyagyilkossága ürügyén 68. június 8-án halálra ítélte az uralkodót. Nero menekülés közben, másnap öngyilkos lett.

Forrás: http://hu.wikipedia.org.
Június 8.
Óceánok Világnapja


Az Óceánok Világnapjának megtartását 1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiro-i környezetvédelmi csúcsértekezletén határozták el.

Az óceánok egyik legismertebb szennyezése az olajszennyezés, amiről az átlag ember akkor értesül, amikor egy-egy tanker balesetet szenved. Egyes tanulmányok szerint azonban ezeknél a szennyezéseknél jóval komolyabb éri a környezetet, ugyanis a tengeralatti olajmezők szivárgása során harmincszor több, közel 50 millió gallon olaj kerül a vízbe. A tengeri élővilágot továbbá a vízbe kerülő egyéb mérgező anyagok is károsítják, amelyek a tengerbe borított szeméttel kerülnek az élőlények szervezetébe.
A szennyezések következménye az ún. halálzónák, amelyek száma 1990 óta megduplázódott! Ezekben a mélytengeri övezetekben a szennyező anyagok miatt eltűnik az oxigén, így ott élet nem létezhet - ebbe a folyamatban a főbűnös a műtrágyázáskor használt, és vízbe jutó nitrogén, melyből mintegy 160 millió tonna kerül a világtengerekbe.

Egyre nagyobb a tengerek zajszennyezettsége is. A fúrótornyok, tengeralattjárók, hanglokátorok és hajók keltette zaj akár több száz kilométeres távolságból is megzavarja a cetfélék kommunikációját és tájékozódását, s ez partra vetődésüket, pusztulásukat okozza.

Az óceánoknak fontos légkörtisztító szerepük is van, hiszen a keletkezett széndioxid egy részét elnyelik, ugyanakkor a széndioxid megkötése megnehezíti számos tengeri élőlény mészvázának kialakítását és fenntartását, mert a vízben feloldódó széndioxid savat képez. Mivel az óceánok jelentős mennyiségű légköri széndioxidot tárolnak, ezáltal visszafogják az üvegházhatás fokozódását.
Az óceánok és tengerek a földfelszín 71 százalékát teszik ki, az élet őseleme, ezért is fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy valami végzetes, visszafordíthatatlan történjen vele az emberi tevénykenységek miatt.

Forrás: www.jelesnapok.neumann-ház.hu
www.divecenter.hu
Június 7.
Paul Gauguin születésnapja (1848)


„…Dolgozz szabadon és őrülten… Mindenekfelett ne izzadj egy festmény felett, a nagy érzés közvetlenül is előadható. Álmodj róla, s keresd meg a legegyszerűbb formát, amellyel kifejezheted.” (Gauguin)

Az első képe, amely a saját stílusában készült, a Csendélet Charles Laval profiljával című műve volt szigorú kompozíciójával, hideg színeivel. 1888. fordulópontot jelentett Gauguin művészetében. Rendkívül termékeny éve volt, egyik képét a másik után festette, ekkor készült az egyik legszebb pont-aveni tájképe, a Breton táj.
Ebben az időben szakított az impresszionizmussal. Elismerte, hogy az impresszionisták megszabadították a festészetet a kötelező témáktól és a műtermek bezártságától, de nem szabadították fel a valósághű ábrázolásmód alól: „Azt keresik, amit a szem lát, nem pedig azt, ami a gondolatok titkosságában rejlik.”

Pont-Avenban 1888-ban mélyült el barátsága az alig húsz éves, tehetséges festővel, Emile Bernarddal, aki megismertette az ún. „rekeszzománc” stílussal, amelyet akkor cloisonnizmusnak neveztek, majd később Gauguinék kezdeményezésére átkereszteltek szintetizmusra. Az irányzat jellemző vonásai: sík-dekoratív képépítés a természeti látványtól elvonatkoztatott homogén, tiszta színfoltokból erős kontúrokkal, lemondva a fény-árnyék hatásokról. A képnek, témának szimbolikus jellege van.
Művészetének harmadik korszaka egybeesik második óceániai tartózkodásával. Ezt a korszakát is az emberábrázolás jellemzi, de megtagadja mind impresszionista, mind szintetista stílusát, mert mindkettőt szentimentális kifejezésmódnak tartja. A rajz modernizálásával, a vörös, kék, sárga, lila színek majdnem tiszta használatával kora művészi törekvéseinek összefoglalását adja. A képek laposságát az egymás mögé helyezés téralakítása váltja fel, az alakok jobban modelláltak, a színek megélénkülnek. Új stílusának egyik jellemzője a vékony kontúr. Ennek a korszaknak egyik nagyszerű alkotása a Nevermore.

Ezután festi meg, élete egyik legkilátástalanabb időszakában, durva zsákvászonra legnagyobb méretű képét, egyben művészi és szellemi testamentumát, a Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? címűt. Az emberi lét állomásait ábrázolja szimbolikus jelentőségű állatok, madarak között. Kelet-ázsiai módra jobbról balra kell végignézni.

Életének ebben a korszakában minden témát arra használt fel, hogy önálló és a mintaképtől független alkotást hozzon létre, amely belső művészi megoldásával ragadja meg a nézőt. Művészete nem csak a nabistáknak mutatott utat a 20. század művészeti irányzatai közül, hanem hatással volt a fauvizmusra és a kubizmusra is, Pablo Picasso és Henri Matisse munkásságára.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Június 6.
Thomas Mann születésnapja (1875)


Thomas Mann műveinek hatását néhány szóban összefoglalni lehetetlenség. 1875. június 6-án Lübeckben született jómódú régi patrícius-családból. 1893-ban Münchenbe költözött, és miközben egy biztosítótársaságnál gyakornokoskodott, előadásokat hallgatott az egyetemen.

1895-től 1897-ig fivérével, Heinrich Mann-nal együtt Itáliában időzött. Első regényének, az 1901-ben megjelent A Buddenbrook-ház nagy sikere után csak az írásnak szentelte magát. Végleg megtelepedett Münchenben, házat vett, családot alapított, öt gyermeke született és polgári jómódban élt. Sorra jelentek meg művei, amelyek révén Európa legnagyobb és legtekintélyesebb polgári íróinak egyike, idővel valóságos írófejedelem lett. 1929-ben Nobel-díjjal tüntették ki.

1933-ban a fasiszta hatalomátvétel után néhány nappal még azzal a szándékkal utazott külföldre, hogy hazatér, de olyan sajtó- és rádióhajszát indítottak ellene, hogy megváltoztatta szándékát. Rövidesen müncheni házát is lefoglalták, és az író lányának éppen hogy csak az ottmaradt kéziratokat sikerült kimentenie. Thomas Mann Svájcban, a Zürichi tó partján telepedett le.
1938-ban az Egyesült Államokba emigrált, és a II. világháború alatt szépirodalmi munkássága mellett rádióbeszédekben, közíróként is próbált hatást kifejteni. 1952-ben visszatért Svájcba, és ismét a Zürich melletti Kilchbergbet választotta lakóhelyéül.
1955. augusztus 12-én Zürichben halt meg.

További ismertebb művei:
Friedemann úr, a törpe (1898); Tonio Kröger (1903); Halál Velencében, (1912); Egy apolitikus meglátásai (1918); A varázshegy (1924); Mario és a varázsló (1930); József és testvérei (tetralógia 1933-43); Lotte Weimarban (1939); Doktor Faustus, (1947); A kiválasztott (1951); Egy szélhámos vallomásai (1922/1954)

Forrás: www.enciklopedia.fazekas.hu
www.wikipedia.hu

Június 5.
Környezetvédelmi Világnap


1972-ben a ENSZ által megnyitott környezetvédelmi világkonferencia (Stockholm) határozatában június 5-ét nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.
A világnap célja, hogy felkeltse az emberekben a felelősségtudatot, és felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki tehet valamit a természetes, épített, társadalmi környezetünk megóvásáért.

Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, mint illetékes főhatóságot.
Magyarországon is rendszeresen megrendezik a környezetvédelmi világnapot. Az április 22-én rendezett Föld napján elsősorban a civilek szervezik a programokat, a környezetvédelmi világnapon a kormányzati szervek kapják a főszerepet, a környezetvédelmi miniszter elismeréseket oszt ki.

A környezetvédelem kialakulásának története: A környezetvédelem, mint országhatárokat átlépő, nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban.
1970. április 22-én tartották meg az Államokban az első Föld Napja rendezvényt - a modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését ettől a dátumtól számítják.

1972-ben jelent meg a Római Klub első jelentése, amelyben a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek a természeti erőforrások, drámai módon megnövekszik a környezet szennyezettsége.

Egyre gyorsabban nő a széndioxid-kibocsátás a Földön - áll egy nemrég közzétett elemzésben. Az üvegházhatást okozó gáz kibocsátása háromszor gyorsabban emelkedik az ezredforduló óta, mint az 1990-es években, az amerikai kormány egyik felmérése pedig azt jósolja, hogy 2030-ig 60 százalékkal fog nőni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a Földön.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
www.fszek.hu
www.radio.hu
Június 4.
A trianoni békeszerződés aláírása (1920)


A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását.
1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban, a franciaországi Versailles-ban.

A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta, ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. Nem ragaszkodott a wilsoni elveknek megfelelő helyi népszavazások kiírásához sem.

A szerződést végül a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Június első vasárnapja
Pedagógusnap Magyarországon

„A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.” William Arthur Ward

Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját Pedagógusnapnak nyilvánította.

Megünneplésére először 1952-ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

Az ókori keleti kultúrák közül jelentős Mezopotámia, ahol már a Kr. e. 4. évezredtől léteztek írnokképző templomiskolák, hiszen hamar felismerték, hogy az állam működéséhez mindenképpen szükség van az írásbeliségre. Ugyanezen okból az ókori Egyiptomban is szerveződtek írnokképzők. Indiában a brahman-hindu nevelés jellemzőjeként az egyes kasztok számára különféle iskolák létesültek, Kínában pedig már a Kr. e. 2. évezred végén egységes iskolarendszer működött államilag fizetett, közhivatalnoki szerepet betöltő tanítókkal.

Leggyakrabban mégis a régi görögöket emlegetjük, ha a korai tanításról, nagy tanítókról beszélünk. Mai pedagógus szavunk is tőlük ered. A görög szó: paidagógosz, gyermekvezetőt jelent, az ókori Athénban eredetileg azt a rabszolgát nevezték így, aki a gyermekeket a magántanítóhoz kísérte, és segítette az otthoni tanulásban. Az idők során a paidagógosz feladatköre fokozatosan kibővült: a gondjaira bízott fiú erkölcsi nevelőjévé is vált, s e fontos szerep a mai napig meghatározó jellemzője a pedagógusnak.

Forrás: www.jelesnapok.neumann-haz.hu
www.unnep.eu

Június 2.
Karinthy Ferenc születésnapja (1921)


Karinthy Frigyes elhíresült mondásából – „A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket” – ő volt az utóbbi, a zseniális író Böhm Arankával kötött második házasságából született fiú. Írói tehetségét, humorát, a csínytevés, a játék szeretetét édesapjától, túláradó életkedvét pedig édesanyjától örökölte.

1921. június 2-án született, Budapesten
1941-45 a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar, olasz és angol nyelv és irodalom szakos, nyelvészetből doktorál
1947 ösztöndíjas Franciaországban, Svájcban és Olaszországban
1948 Baumgarten-díjas
1949-50 a Nemzeti Színház dramaturgja
1950, 1954, 1974 József Attila-díjas
1951-53 a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa
1953-56 a Budapesti Madách Színház dramaturgja
1955 Kossuth-díjas
1957-60 Machiavelli és Moliére műveit fordítja, továbbá görög, angol, olasz és német szerzőket
1960-70 az FTC szakosztályi elnöke
1965-75 dramaturg a Miskolci, a Szegedi és a Debreceni Színházban
1968-69 vendégprofesszori előadásokat tart az USA-ban
1972-76 különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetúnióban és Kubában
1992. február 29-én Budapesten hal meg.

Díjak: Baumgarten-díj 1948, József Attila díj 1950, 1954, 1974, Kossuth-díj 1955

Forrás: www.hunlit.hu
www.muvesz-vilag.hu

Június 1.
Megalakult az első magyar filmvállalat (1911)


A magyar film története 1896-ban veszi kezdetét. A Lumière testvérek filmjeit 1896. május 10-én vetítették a Royal Szálló kávéházában. Sziklai Arnold és Zsigmond 1896 júniusában az Andrássy út 41. szám alatt megnyitották az első magyar filmszínházat, az Okonográfot, ahol francia gépeken Lumiere filmeket vetítenek a közönségnek. Az elegáns környék lakói azonban lenézték az új szórakoztatási médiát, ezért a vállalkozás érdeklődés hiányában bezárt. A filmvetítések azonban elterjedtek a kávéházakban, és 1911-ben már 100 filmszínház működött Budapesten.

Magyarország ekkor még szinkronban van az európai fejlődéssel, mind a filmbehozatal, mind az önálló gyártás tekintetében. Először a későbbi Tisza mozi helyén üzemelő Velence Kávéház tulajdonosa, Ungerleider Mór vezeti be a filmek a filmek vetítését. Később ő az, aki 1908-ban üzlettársi kapcsolatba lépve, Neumann József egykori artistával Projectograph néven az első magyar filmkereskedelmi vállalatot hozza létre.

Ami ezekben az időkben a magyar film történetét más országokétól némileg megkülönbözteti , hogy a bölcsőjénél szinte az egész magyar értelmiség ott áll Az első magyar „dokumentumfilm”, az 1901-ben elkészült A táncZitowszky Béla főgépész alkotása illusztráció volt az író Pekár Gyula, egy tudományos-ismeretterjesztő társulatban tartott felolvasásához.

Annak a 102 filmnek a kínálatában, amely 1913-1918-ig a növekvő számú (hat új műterem létesült) filmműhelyekben elkészült, a kortárs irodalom nagyjai közül Bródy Sándor nyolc, Molnár Ferenc öt, Herczeg Ferenc öt, Földes Imre négy, Karinthy Frigyes három Ambrus Zoltán, Csermely Gyula, Lengyel Menyhért, Pásztor Árpád két, Babits Mihály, Bársony István, Bíró Lajos, Farkas Imre, Gábor Andor, Kiss József, Nádas Sándor, Pekár Gyula, Rákosi Viktor, Somlyó Zoltán, Szomaházy István, Tömörkény István, egy filmjével szerepel.

Forrás: Gyertyán Ervin: Mit ér a film ha magyar?









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-13 (8295 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds