2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19472801
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - AUGUSZTUS






Augusztus 16.
Elvis Presley halálának napja (1977)


Elvis Aaron Presley rock and roll énekes-gitáros 1935. január 8-án született a Mississippi állambeli Tupelo-ban. Elvist gyerekkorában sokat csúfolták érdekes hajviselete miatt, melyet már akkor "belőve" hordott. 12 évesen kapta első gitárját édesanyjától. Első lemeze 1956-ban jelent meg, mely azonnal elsöprő sikert aratott.

Az embereknek rendkívül tetszett Elvis zenéje, mellyel egy új műfajt teremtett: a Rock and Roll-t. 1958-ban behívták katonának a németországi Wiesbadenbe. A lemezkiadónak volt elég anyaga ahhoz, hogy fennmaradjon az érdeklődés Elvis iránt.
Elvis Wiesbadenben megismerkedett az ezredes lányával, Priscilla Ann Beaulieu-val. Priscilla még csak 14 éves volt, Elvis 24. 1960-ban leszerelt. Priscillának Elvis 6 évig udvarolt, mígnem 1967-ben feleségül nem vette. Az esküvő után kilenc hónappal megszületett Elvis egyetlen lánya, Lisa Marie. Elvis és Priscilla 1973-ban elváltak.
Elvis ezután a serkentőkre szokott rá, amelyet még katonakorában adtak neki és többi társának, hogy éberek maradjanak. Elvis ezenkívül elhízott, rikító kosztümökben járt. Lassan teljesen tönkrement. Nem tett jót neki az sem, hogy menyasszonya, a szépségkirálynő Linda Thompson 1976-ban elhagyta őt. Linda után Ginger Oldannal járt néhány hónapig.

Végül Elvis 1977. augusztus 16-án szívroham következtében elhunyt. Milliók zarándokoltak el temetésére Memphis-be, (Tennessee állam) amelyen Jimmy Carter elnök is beszédet mondott. Az USA államaiban félárbócra eresztették a lobogókat.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 15.
Lebstück Mária születésének napja (1830)


>Lebstück Mária gazdag kereskedőcsaládba született Zágrábban. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja házában élt. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Honvédtisztként az 1848. márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, és ott volt Buda visszavételénél is. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később főhadnagy lett a Miklós-huszároknál.

1849 júliusában férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit májusban, Buda ostrománál ismert meg. Házasságot is a harctéren kötöttek.

A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai közbenjárására szabadon engedték de kiutasították Magyarországról. Férje meghalt a fogságban, Mária pedig özvegyen maradva, fiával együtt Horvátországban élt. 1851-ben újból férjhez ment, választottja Pasch Gyula festő volt, akivel 17 évet élt Győrben. Férje 1870-es halála után nagy nyomorban élt és mosónőként dolgozott.

1880-ban fiához költözött Újpestre. 1892. május 30-án halt meg. Sírja az újpesti Megyeri úti temetőben található.
Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítették meg Mária főhadnagy című operettjükben.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 14.
John Galsworthy születésének napja (1867)


John Galsworthy Dúsgazdag nagypolgári családban született, 1867. augusztus 14-én, a Surrey megyei Kongston Hill-ben. Harrow-ban tanult, majd az oxfordi New College jogászhallgatója lett. Sokat utazott a világban, huszonnyolc éves korában pedig elkezdett írni.

1904-ben Angliában megjelent egy "Szigeti farizeusok" című regény (magyar fordítása "Szigeti képmutatók" néven ismert). Szerzője, John Galsworthy, akkor harminchét éves londoni ügyvéd volt, akit mint a tengerészeti jog szakemberét ismert az üzleti világ. Jogászi tevékenységét azonban már alig folytatott, mert egy regénye és néhány megjelent verse eléggé sikeres volt, és tudatosan készült a hivatásos írói életformára. Anyagi helyzete nem igényelte a szakadatlan kereső tevékenységet.
1905-ben feleségül vette Ada Nemesis Pearsont.

A romantikával egyre harciasabban szembeforduló realista igény Balzac és Dickens óta az ábrázolás középpontjába helyezte a polgári élet jellegzetességeinek kutatását és elemzését. Galsworthy nemcsak szerette, hanem tudatosan követni is kívánta Dickens, Turgenyev, Flaubert és Maupassant művészi módszerét.

A XX. század elejétől ez a polgárábrázoló realizmus felfedezte magának a családot. Szinte egymás nyomában indultak és terebélyesedtek a családregények: Thomas Mann Budenbrook-családja, Martin du Gard Thibault-családja, Maxim Gorkij Artamonov-családja. Galsworthy úgy lépett közéjük, hogy kezdetben talán maga sem gondolta, hogy a választott családnak négy nemzedékét fogja nyomon követni. A nagy sorozat első regénye 1906-ban jelent meg, a végső 1928-ban. Alighanem mindeddig ez a regényáradat - a "A Forsyte Saga" - a legterjedelmesebb családregényciklus. Egy-két színdarabját is világhír méltányolta. Halála után összegyűjtött összes költeménye is tisztes helyet foglal el a század angol irodalmában. Mégis, ha azt mondjuk: "A Forsyte Saga" - ez stílusával, szerkezetével, változatos alakjainak jellemzésével és főleg az angol nagypolgárság körképével jelenti alkotója helyét, jellegét, értékrendjét.

A "saga" óskandináv fogalom, az ősi germán mondák hőseiről szóló, főleg verses történeteket jelenti.
"A Forsyte Saga" első három regénye még az első világháború előtt jelent meg. Ekkor már "A Forsyte Saga" a közös cím. Azonnal irodalmi feltűnést keltett, ám úgy tűnt, hogy befejezett regénysorozat. Talán maga az író is így gondolta. Az idő azonban múlt, jött és elmúlt egy világháború, a megrögzött szokások közt élő angol nagypolgárok is kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy nemcsak a világ változik, de változnak ők maguk is. A húszas években időről időre új Forsyte-kötet jelent meg. Amikor a harmincas évekre - nem sokkal írója halála előtt - az egész áradat összeállt, hét vaskos kötetre terjedt a tanúvallomás az immár történelmivé vált életformáról. Ezt jutalmazták alig egy évvel megalkotójának halála előtt Nobel-díjjal. (Magyarul is hamarosan hét kötetben jelent meg a nagy mű.)

Galsworthynak több színpadi művét játszották világszerte, így nálunk is. Ezek még a regényeknél is hangsúlyozottabban a polgári világ képmutatásairól, hazug életviteléről szólnak. Talán a legjellegzetesebb valamennyi közt az "Úriemberek". (Eredeti címe "Loyalities", az "Úriemberek" magyar változatot fordítója, Szép Ernő adta.)

Szerb Antal Galsworthy egész életművét "a nagyburzsoázia múzeumának" nevezte.
1933-ban, agytumorban hunyt el.

Forrás: www.literatura.hu/irok
www.ulpiushaz.hu/szerzok
Augusztus 13.
Alfred Hitchcock születésének napja (1899)


"Egy film lehet borzongató, de ne legyen borzasztó; s a kettő között minden értelmes ember számára érzékelhető különbség van." (Alfred Hitchcock)

Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta, később fordította és írta is. Hamarosan rendezőasszisztens lett. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always tell your wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patrícia. 1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét.

Első némafilm-remekműve A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit. Első hangosfilmje a Zsarolás. 1932-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake változatott készít ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás.

Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobb filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-Északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. A rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett „cameo”), melyet azóta számos rendező követett.

1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án halt meg Los Angelesben.

Suspence - A harmincas évek csavaros, mégis egyszerű és szerény történeteiben egyre nagyobb hangsúlyt kap a feszültség fenntartását biztosító hatáskeltő eljárás, a suspense, amit az évek alatt Hitchcock olyan szintre fejleszt, hogy a néző méltán érezheti magát bábfigurának, akit láthatatlan kezek irányítanak.

Forrás: http:// hu.wikipedia.org
Augusztus 12.
Bródy Sándor halálának napja (1924)


Bródy Sándor Egerben született 1863. július 23-án.
Először a színészettel próbálkozott, majd Gyulára ment ügyvédírnoknak. Elkezdett újságírással foglalkozni, és itt jelent meg első novelláskötete, a naturalista Nyomor.

Pestre költözött, s állást kapott a Magyar Hírlapnál, valamint a Hét is munkatársául választotta. 1888-tól Kolozsváron újságíró. (Hunyadi Margit színésznőtől fia született, Hunyady Sándor, aki szintén író lett). 1891-ben visszatért Budapestre, a Magyar Hírlapnál dolgozott.

1891-ben feleségül vette Rosenfeld Bellát, öt gyermekük született, de a házasság mégsem lett sikeres, 1898-ban elváltak. Bródy életének színterei a kártyaszobák, lóversenytér, kávéházak, kocsmák, szerkesztőségek, kiadók voltak. Életének társai pedig elsősorban asszonyok: színész- és költőnők, polgárasszonyok, cselédek, hercegnők, hiszen írói neve mellett a kor legszebb és legdivatosabb férfijai közé tartozott, amellett színikritikus és lapszerkesztő is volt.

Bródy szeretett utazni, kedves városai: Velence, Firenze, Konstantinápoly és Jeruzsálem, később Párizs. Írt novellát, regényt, drámát, kereste a fiatal tehetségeket, és sokat olvasott. Foglalkoztatta a képzőművészet, a zene, a lélektan és az orvostudomány.

„A tanítónő”-t úgy írta meg, hogy két befejezése van: az egyik a polgári közönség szájíze szerint, a másik a saját jó ízlése szerint. „A medikus” című dráma pedig két felvonásig kíméletlenül realista, de a harmadikban hirtelen két boldog házassággal végződik.

Egyedül írta és adta ki a Fehér könyv c. folyóiratot, 1900-ban. Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával közösen szerkesztette a Jövendő c. lapot, melyet ma a Nyugat előfutárának tekintenek. Cikkeivel részt vett kora politikai csatározásaiban. 1904 őszén tüdőgyulladást kapott, betegségét gyógyíthatatlannak tartotta, anyagi helyzete megromlott, szerelmeiben csalódott, s 1905-ben egy napon a pisztolyához nyúlt. Lövése nem talált célba. Öngyilkossági kísérlete után felgyógyult, de sosem lett már igazán egészséges.

1907-ben a Nap, 1911-ben az Újság munkatársa. 1913-ban Párizsban, 1914-ben Berlinben időzött. Rengeteget írt, de életműve meglehetősen egyenetlen. 1914-16-ban felújította a Fehér Könyv című folyóiratát. 1919-ben bemutatták Orgonavirág című egyfelvonásos darabját, amelyet Balázs Béla kérésére írt.

A Tanácsköztársaság után – jóllehet szerepet nem vállalt benne – kegyvesztett lett. 1921-től Padovában, később Baden bei Wienben élt. 1924-ben tért haza, augusztus 12-én halt meg Budapesten.

Forrás:
http://magyarok.sulinet/hu
www.ned.univie.ac.at/lic
www.literatura.hu/irok
Augusztus 11.
Hunyadi János halálának napja (1456)


Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban. Kormányzó, a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Mátyás király apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett, idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.
1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett.

1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet arat a török ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, és a Vaskapunál.
1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a törököket.

1444-ben a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogja és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátják szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választják. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kap, de evvel sohasem élt. 1448-ban, győzelmi sorozata után, az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba kerül, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátják szabadon. Ekkor már negyvenezres sereget számlált.
Hazatérve Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítőtársa.

1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét.

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárat. 1456. július 21., 22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett –, és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet arat a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. A győzelem emlékére vezette be viszont III. Callixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, 1456. augusztus 11-én Kapisztrán Jánossal együtt áldozatul esett a táborukban kitört pestisjárványnak.
Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 10.
Hajnóczy Péter születésének napja (1942)


Hajnóczy Péter esti tagozaton végezte el a gimnáziumot 1962-ben, majd alkalmi munkákból élt, volt ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, kőművessegéd, betűszedőinas, szénlehordó. 1975-ben jelent meg első elbeszéléskötete (A fűtő), ezután írásaiból élt. A Mozgó Világ körül csoportosuló írók közé tartozott, 1976-tól szabadúszó íróként dolgozott; megkapta a Móricz ösztöndíjat. 1981 augusztusában halt meg Balatonfüreden.

Hajnóczy Péter a hetvenes évek irodalmi életének „outsider”-e volt, kívülről érkező író, nem a hagyományos életutat befutó értelmiségi, hanem autodidakta, aki élete nagy részében fizikai munkából tartotta el magát. Nem volt kifejezetten könyvtárépítő ember sem, hagyatékában mindössze egy tucat – ám kivétel nélkül végigjegyzetelt – könyv maradt; ez a kívülállóság személyiségének alapjegyeiből fakadt: kortársai egy nehéz, kiállhatatlan emberre emlékeznek vissza, akivel beszélgetni, baráti kapcsolatot létesíteni sem igazán lehetett. Tanulságos ezzel kapcsolatban, ahogy Petri György nyilatkozik a Hajnóczyhoz fűződő baráti viszonyáról: „…nehéz megmondani [hogy miért lettek barátok – K.Cs.], mert annyira különbözött a személyisége az enyémétől, nem lehetett vele beszélgetni, csak inni, zenét hallgatni. Elég irracionális a barátságok természete…”

A hetvenes években a magyar prózairodalomban „új időszámítás” kezdődik. Mondják a modern magyar regény nagy évtizedének is, amelyben egy „új prózaíró nemzedék” nőtt fel. A próza új jellemzői, eszközei, tulajdonságai közé tartozik az elbeszélés töredékessége, szaggatottsága, az intertextuális utalások alkalmazása, a célelvű elbeszélésmód egyeduralmának felszámolása.
A jelenséget „Péter-paradigmának” is nevezik meghatározó egyéniségeik – Esterházy, Nádas és Hajnóczy Péter – miatt.

Művei:
M. M. (1977); A halál kilovagolt Perzsiából (1979); Jézus menyasszonya (1981); A fűtő-M.-A halál kilovagolt Perzsiából - Jézus menyasszonya-Hátrahagyott írások (összegyűjtött művek, 1982); Kisregények és más írások (1993), Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai (2007)

Forrás: http://mek.oszk.hu
Augusztus 9.
Nagaszaki bombázása (1945)


1945. augusztus 9-én az Egyesült Államok atombombát dobott Nagaszakira, három nappal a hirosimai támadás után. A bombázásnak csaknem 80 ezer halálos áldozata volt.

A város a jezsuita Xavéri Szent Ferenc missziós tevékenységének köszönhetően Nagaszaki Japán egyetlen katolikus központja; 413.100 lakosú város.

1945. augusztus 9-én együtt ült a legfőbb haditanács, a császárral az élén, és éppen eldöntötték, hogy befejezik a háborút. Az amerikaiak tévedésből dobták le a Fat Man fedőnévre hallgató plutóniumbombát; a vastag felhőréteg miatt eltévesztette a pilóta a célpontot. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba közel 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 9.
Hieronymus Bosch temetésének napja (1516)


Hieronymus Bosch (németalföldi festő) képeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még a saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja. Művészete, amely hosszú évszázadokra feledésbe merült, ösztönzést adott a 20. század szürrealista mozgalmainak.

Mint ahogy életéről, úgy festményei keletkezésének körülményeiről is keveset tudunk. Jórészt ismeretlen műveinek sorrendisége éppúgy, mint ihlető forrása. Néhány festményének hitelessége még ma is kétséges, mindenesetre napjainkban húszra tehető a neki tulajdonított, hitelesnek elfogadott képek száma.

Művészetének kétféle értelmezése létezik a kutatók között. Az egyik szerint Bosch moralista, aki megrettent a saját vízióitól. A másik szerint egy tréfacsináló, akinek festészete korának szatirikus, humoros miniatúráiból táplálkozott. Maró kritikájú műveivel nemcsak a társadalom romlottságát ítélte el, hanem megmutatta, milyen könnyen válik a gyarló ember a gonosz martalékává; ez emeli művészetét magasabb erkölcsi szintre.

Festett vallásos tárgyú képeket a nagyközönség számára és zsánerképeket egyéni meditáció céljára, valamint úgynevezett álomképeket az előkelő megrendelők részére. Ezeknek a képeknek egyetlen közös pontjuk van: az embert lealacsonyító eltévelyedéseket ostorozó magatartás, amely Bosch őszinte keresztény meggyőződéséből fakadt.

Bosch képei tele vannak már megfejtett, megfejtésre váró és mai tudásunk szerint megfejthetetlen szimbólumokkal. Sok szimbólum megfejtéséhez az a vizsgálat vezetett el, amelyen elemezték a brabanti közmondásokat, beszédfordulatokat, de képei sokrétű jelentéstartamának megértéséhez nem mindig jutottak közelebb. A szimbólumok általában egy-egy emberi gyengeséget jelentenek, legtöbbször valamelyik halálos bűn (lustaság, bujaság, kevélység, harag, irígység, fösvénység, falánkság) ábrázolásai.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 8.
Kölcsey Ferenc születésének napja (1790)


Kölcsey Ferenc Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án. Jobb szeme világát gyermekkori himlő következtében elveszítette. 16 éves korában írta első verseit. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczyval, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek.

1809-ben befejezte tanulmányait a debreceni református kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett: feladta a jogi pályát az irodalomért. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva egyedül tanulmányainak élt. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.

1823. január 22-én fejezte be nagy költeményét, a Himnuszt. E napot ma a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey sajátkezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. 1826-ban Pestre utazott, ahol megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.

Az 1829. évi tisztújításkor a megye főispánja, báró Vay Miklós Kölcseyt tiszteletbeli aljegyzőjévé tette, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága pedig Pozsonyban, 1830. november 17-én, a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjává nevezte ki.
1832-ben megyei főjegyzővé, ugyanabban az évben november 6-án országgyűlési követté választották.

Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerűsített átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.
Hazatérése után többet politikai közszereplést azonban nem vállalt, kizárólag az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett. Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített, kimerítette erejét. Rendkívüi tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: "Nem közénk való volt."

Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 24-én Szatmárcsekén meghalt.

Főbb művei:
Vanitatum Vanitas; Himnusz; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke; Emléklapra; Élet és Literatúra; Huszt; Rebellis vers; Paraneisis Kölcsey Kálmánhoz

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Augusztus 7.
Bibó István születésének napja (1911)


Bibó István érdeklődött a jogelmélet, a nemzetközi jog, a közigazgatás, az államelmélet, a politikai történelem iránt, különösen a jog kényszerrel és hatalommal való összefüggése, a nemzetközi szankciók, a nemzetközi jogerő és a nemzetközi bíráskodás problémája, az államhatalmak elválasztásának elmélete, a közép- és kelet-európai politikai fejlődés torzulásai foglalkoztatták. A Kádár-rendszerrel szemben csöndes és határozott távolságot tartott, feddhetetlen erkölcsössége és tudományos teljesítménye az ellenzéki értelmiség példaképévé tették.

1929-től a Szegedi Tudományegyetemen tanul, ahol 1933-ban államtudományi, 1934-ben jogtudományi diplomát szerez; Bécsben majd Genfben folytatja tanulmányait. 1938 júniusától bírósági jegyző, majd novembertől az Igazságügyminisztérium tisztviselője.

A német megszállás során minisztériumi tisztviselőként menleveleket állított ki egészen október 16-i letartóztatásáig. Pár napos fogsága után bujkálni kényszerült. 1945 márciusától 1947 júliusáig Erdei Ferenc felkérésére a Belügyminisztérium közigazgatási osztályát vezette, a megyerendszer reformján dolgozott, a Nemzeti Parasztpárt delegáltja a Jogi Reformbizottságba. Résztvevője a választójogi törvény (1945. évi VIII. tc.) és az 1945. november 4-i választás előkészítésének. Jelentős munkája a Valóság (folyóirat) 1945. októberi számában megjelent A magyar demokrácia válsága című munkája, mely nagy vitát gerjesztett. Ellenezte a magyarországi németek kitelepítését. A II. világháború után a Válasz rendszeres szerzője.

1946 júliusától 1950-ig a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Állásának elvesztése után az ELTE Egyetemi Könyvtár könyvtárosa.

1956. október 30-án részt vett a Nemzeti Parasztpárt majd november 1-jétől új nevén a Petőfi Párt újjászervezésében. A párt november 2-án Farkas Ferenccel együtt miniszternek jelölte az újjáalakuló Nagy Imre-kormányba, így november 3-án államminiszterré nevezték ki. November 4-én Tildy Zoltánnal tárgyalt az Országgyűlést megszálló szovjet csapatokkal és egy nyilatkozatot fogalmazott meg. A parlament épületét november 6-án hagyta el, november 12-én szűnt meg hivatalosan a kormány menesztésével miniszteri megbízatása.

Javaslatot dolgozott ki a "magyar kérdés kompromisszumos megoldására", amely javaslatot a Nagy-budapesti Központi Munkástanács tárgyalási alapnak fogadott el, ám a tárgyalások csak színleg kezdődtek meg. December elején K. P. S. Menonnal, India budapesti nagykövetével tárgyalt és átadta neki a Nyilatkozat Magyarország állami, társadalmi és gazdasági rendjének alapelveiről és a politikai kibontakozás útjáról című, Farkas Ferenccel, Varga Istvánnal, Féja Gézával és Tamási Áronnal közös írását. 1957 elején írta Magyarország és a világhelyzet című tanulmányát, mely német nyelven jelent meg szeptember 8-án a bécsi Die Presse napilapban.

Május 23-án letartóztatták és 1958 augusztusában életfogytiglani börtönre ítélték. Perének harmadrendjű vádlottja volt Göncz Árpád későbbi köztársasági elnök. Állítólag személyesen Nehru indiai elnök közbenjárására álltak el a halálbüntetéstől. Az 1963. évi amnesztiával szabadult, majd nyugdíjazásáig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában tevékenykedett. Nyugdíjas éveiben fordított, munkáit rendezte, kisebb műveket publikált. Londonban jelent meg 1976-ban A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai című tanulmánya angol nyelven.

1979. május 10-én hunyt el Budapesten. Temetésén Kenedi János és Illyés Gyula mondott beszédet. Ez az alkalom volt a demokratikus ellenzék első nyílt fellépése.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Kapcsolódó anyagok:

Bibó szobor
Bibó szobor
A Bibó Szobor avatás beszédei és képei
Koszorú jobbról
35 PERCES FILM A BIBÓ SZOBOR AVATÁSRÓL

Augusztus 6.
Hirosima bombázása (1945)


Japán térdre kényszerítésére 1945. augusztus 6-án az Amerikai Egyesült Államok először vet be olyan fegyvert, amellyel az egész emberiség megsemmisíthető. Harry S. Truman amerikai elnök kiadja a parancsot, hogy a japán városra, Hirosimára dobják le a csak napokkal korábban elkészült új atombombák egyikét.

Helyi idő szerint 8 óra 14 perckor az Enola Gay nevet viselő B-29-es amerikai bombázó legénysége kioldja a pusztító fegyvert a 350 ezer lakosú célpont felett. A kisfiú (Little Boy) 580 méter magasan robbant fel a városközpont fölött. Vakító fény villant föl, a robbanást követő iszonyatos légnyomás másfél kilométeres körzetben földig rombolta a házak tömegét. Hirosima fölött gomba formájú, vörös felhő keletkezett, majd tűzvihar söpört végig a településen.
A hő akkora volt, hogy néhány áldozatnak csak a körvonalai maradtak meg, melyeket a robbanás a környező betonfalakba égetett. Mások onnan még három kilométeres távolságra is szörnyű égési sérüléseket szenvedtek. A robbanás fészkében a radioaktív sugárzás azonnal kioltotta mindenki életét. Az amerikai légierő által ledobott atombomba 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal, a többiek pedig a sugárzás okozta betegségekben haltak meg.
Három nappal később, 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára ledobják a második atombombát. A "Kövér ember" (Fat Man) közel 80 ezer ember életét oltotta ki. Az amerikaiak elérték céljukat: Japán letette a fegyvert, ezzel befejeződött a második világháború.

Forrás:
http://ion.elte.hu
Augusztus 6.
Sir Alexander Fleming születésének napja (1881)


Fleming kezdetben azt vizsgálta, hogy a kórokozókat bekebelező falósejteknek (fagocitáknak) milyen szerepük van a betegségek leküzdésében. Az immunológia, általános bakteriológia és kemoterápia területén olyan antibakteriális anyagokat keresett, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket.

Ő vezette be Angliában a vérbaj gyógyítására az Ehrlich által felfedezett Salvarsant. Az I. világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulataiban szolgált, bőséges alkalma nyílt a sebgyógyítás és az antiszeptikumok tanulmányozására. 1921-ben megfigyelte: ha orrváladékot cseppent a baktériumtenyészetbe, a telep áttetszővé válik, a mikrobákat egy anyag feloldja. Izolálta és lizozimnek nevezte el ezt az anyagot, amelyről kiderült, hogy egyes testváladékokban (pl. könnyben és nyálban) található enzim, és antibiotikus hatású. Kutatásait érdektelenség fogadta, a lizozimből nem lett gyógyszer.

Legfontosabb felfedezését a véletlennek köszönhette. 1928-ban, tankönyvírás közben újra elvégezte egyes kísérleteit. Feltűnt neki, hogy a napokig fedetlenül heverő stafilococcus baktériumtenyészetbe egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái kerültek, s a foltok körül baktériummentes gyűrű alakult ki. Fleming izolálta a gombát, és megállapította: olyan anyagot termel, amely nyolcszázszoros hígításban is meggátolja a baktériumok elszaporodását. Ezt az anyagot, amely az élő szervezetben elpusztítja a mikrobákat, penicillinnek nevezte el.
Még ezek az eredmények sem keltettek különösebb szakmai feltűnést. Kutatásait folytatva munkatársaival megvizsgálta, hogy a penicillin mely baktériumokra hat, s melyekre nem.

A penicillin kémiai azonosítását az ausztrál születésű Howard Florey és a Németországból emigrált Ernst Chain végezték el, és nekik sikerült tiszta és koncentrált formában előállítaniuk. A 99 százalékos penicillin ezerszer jobban pusztította a baktériumokat, mint Fleming gombakivonata, s tízszer jobban a szulfonamidoknál. A három kutató együtt dolgozott tovább, eredményeiket Fleming jelentette meg cikkében. A felfedezést nem szabadalmaztatták, az emberiségnek ajándékozták. A penicillint először 1941-ben, egy tályogos és csontvelőgyulladásos oxfordi rendőrön próbálták ki, akinek állapota eleinte javult, ám öt nap alatt a gyógyszer elfogyott, s a beteg végül meghalt.

Az anyag ipari előállítását a II. világháborúban kezdték meg, s eleinte csak a hadsereg tagjai kaphattak belőle. A szernek köszönhetően kevesebb végtag-amputációra került sor, sőt a nemi betegségek ellen is hatásosnak bizonyult.
Fleminget hősként ünnepelték, 1943-ban a Royal Society tagjává választották, 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben Chainnel és Florey-vel megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott.
1946-ban, Wright nyugdíjazása után ő vette át a St. Mary bakteriológiai laboratórium vezetését, a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba 1948-ban. Fleming 1955. március 11-én halt meg Londonban. Hamvai Nelson és Wellington sírja mellett, a Szent Pál katedrálisban nyugszanak. Sírkövére csak két betűt véstek: A.F.

Forrás: www.mtv.hu/magazin/cikk
Augusztus 5.
Ilja Refimovics Repin születésének napja (1844)


Ilja Jefimovics Repin a XIX–XX. századi orosz realista festészet képviselője, a nyolcvanas-kilencvenes években mintegy háromszáz portrét alkotott. Az arcképcsarnok rendkívül sokrétű, közös vonásuk azonban a szinte meghökkentő életszerűség, a kompozíciós megoldások sokfélesége.

Repin a grafika terén is jelentőset alkotott (Eleonora Duse 1891, Tolsztoj-rajzsorozat 1887–91). Művészetpedagógiával az Akadémia reformja után foglalkozott. 1894–1907-ig az intézmény professzora volt, műtermében ifjú tehetségek egész sorát nevelte, ô irányította például a fiatal Szerovot, aki folytatta mesterének művészi örökségét.

Életének utolsó harminc évét Kuokkalában töltötte. Műteremházát Penates-nek nevezte el, a rómaiak családi tűzhelyet védelmező isteneiről. Minthogy a település 1917–1940-ig Finnországhoz tartozott, Repin soha nem tért vissza Oroszországba, illetve a Szovjetunióba. 1930. szeptember 29-én halt meg a Penates-tanyán, itt is temették el. 1940-ben emlékmúzeumot nyitottak a tiszteletére.

Forrás: www.gyoriszalon.hu
Augusztus 4.
Babits Mihály halálának napja (1941)


Babits Mihály a két világháború közötti magyar polgári irodalom egyik szellemi irányítója, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője. Szekszárdon született 1883. november 26-án, egy királyi táblabíró fiaként.

Egyetemi évei alatt Négyesy professzor stílusgyakorlatain kötött egész életre szóló barátságot többet között Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 19 éves korától kezdve folyamatosan jelennek meg versei és műfordításai különböző lapok és folyóiratok irodalmi mellékleteiben.

1906-ban szerezte meg a magyar-latin szakos tanári oklevelet. 1908-ig Szegeden, majd 1911-ig Fogarason tanított. Ebben az időszakban aratja első komolyabb irodalmi sikereit, többek között megjelenik a nagyváradi Holnap antológiában is, amely 1908-ban és 1909-ben közölte verseit.

1908-ban az akkori induló Nyugat állandó munkatársa lesz, alig egy évvel később megjelenik első verseskötete, Levelek Irisz koszorújából címmel. 1911 és 1916 között Budapesten több gimnáziumban is tanít.

A békevágy klasszikus költeményeit írja az első világháború alatt. Babits ellen fegyelmit indítanak, minek következtében a hatalom felfüggeszti tanári állásából. A háború után lelkesen fogadja 1918-ban a polgári forradalmat.

1919 májusától a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán a világirodalom és modern magyar irodalom tanáraként helyezkedett el, de a Tanácsköztársaság bukása után megfosztották katedrájától, tanári nyugdíjától.

1919 őszén közzétette Magyar költők ezerkilencszáztizenkilencben c. tanulmányát, amelynek révén a l’art pour l’art esztétika fő hirdetőjévé vált, ez határozta meg írói, irodalomirányító magatartását.

A húszas évek elején - házasságát követő évtől kezdve - változó társszerkesztőkkel együttműködve szerkesztette a Nyugatot, melyet 1939-től egyedül kellett folytatnia.
1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátora volt, 1930-tól a Kisfaludy Társaság tagjának választották.

1938-ban súlyos gégeműtétet hajtottak végre rajta. Egyre súlyosabbá váló betegsége ellenére is folytatta a munkát. Közben a fasizmus és a II. világháború veszélyének fokozódása egyre jobban kimozdította elszigeteltségéből, és egyre határozottabban, egyre élesebb hangon fordult szembe ezzel.

Munkássága a magyar irodalom és próza történetének legjelentősebb alkotásai közé tartozik.
1941. augusztus 4-én Budapesten halt meg.

Forrás: www.sulinet.hu/tart/ncikk
Augusztus 3.
Gárdonyi Géza születésének napja (1863)


Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) 1863. augusztus 3-án született Agárdon. Az 1890-es években Göre Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak mutatott görbe tükröt.

A sárospataki kollégiumban (1874–76), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban (1876–78) végezte középiskolai tanulmányait. 1878-tól az egri érseki tanitóképzőben tanult. Iskolái elvégzése után segédtanító Karádon (1881–82), itt megkapta az oklevelet, majd Devecserben (1882–83), Sárváron (1883–84) tanított, Dabronyban (1884–85), katolikus kántor és tanító volt.

1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát – de házasságuk boldogtalan volt. Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1899), a Szegedi Naplónak (1980–91) és az Arad és vidékének (1891) volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1892–97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva.

1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését – 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot. 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja. 1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október 30-án hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában temették el. Egykori egri háza ma emlékmúzeum.

Egyéb művei:
A láthatatlan ember (1901); Ida regénye (1924); Isten rabjai (1908); A lámpás (1894); A bor

Forrás: http.//hu.wikipedia/org
Augusztus 2.
A Cigány Holokauszt (Porrajmos) Napja


1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Magyarországon ezen az éjszakán virrasztással emlékeznek az áldozatokra.

A kétségkívül létező hasonlóságok mellett a magyar zsidók és cigányok sorsa jelentősen eltért. A zsidókkal ellentétben a romákat a háború alatt éppúgy besorozták katonának, mint a többi magyar állampolgárt. A nácik cigánypolitikájának következetlenségét jól jellemzi, hogy az 1944-ben a "végső megoldást" Magyarországon levezénylő Eichmann, nem foglalkozott a körülbelül 200 ezer fős magyar cigánysággal.

Bár kisebb roma csoportok az internáló táborok deportálásakor már 1944 tavaszán Auschwitzba és Mauthausenbe kerültek, a "cigánykérdés" igazából csak 1944 nyarán vált fontossá. Augusztusban elrendelték 50-60 cigány munkásszázad felállítását, de a kontingenseket nem töltötték fel teljesen. Az intézkedés ismét elsősorban a vándorcigányokat sújtotta. Míg tavasszal gyakran a cigánytelepeken állították fel a gettókat a zsidóknak, most tucatnyi helyen a romák kerültek cigánygettókba. A Kárpátokban a honvédség létesített kényszermunkatáborokat a helyi roma lakosságnak.

A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. Az orosz előrenyomulás miatt ez főleg a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi ún. "Csillagerőd" volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a nyári zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba.

Komáromban kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték, de sokszor 13-14 éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak. A kiválogatottak Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak. Magyarországon több helyen tömegkivégzésekre került sor. Csendőrök és nyilasok Szolgaegyházon, Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban és Lengyelben többszáz romát - köztük gyermekeket és nőket - gyilkoltak meg gépfegyverekkel és kézigránátokkal. A magyarországi roma holokauszt mintegy 5000 életet követelt. Az üldözöttek száma tízezrekben mérhető.

Forrás: www.holokausztmagyarorszagon.hu
Augusztus 1.
Hevesy György születésének napja (1885)


Hevesy György a radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.

A budapesti Piarista gimnáziumban tanult; egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini és freiburgi egyetemen végezte. Pályafutását a zürichi egyetem tanársegédeként kezdte, Lorenz mellett, majd a karlsruhei műegyetemen Haber, Manchesterben Rutherford és Londonban Moseley mellett dolgozott. Ezután a budapesti egyetemen működött magántanárként.

1920-ban a koppenhágai egyetemre ment, ahol Bohr intézetében dolgozott. 1926-ban a freiburgi egyetem kémia professzorának hívták meg. A nácizmus elől Koppenhágába, majd annak német megszállása után Svédországba költözött és a stockholmi egyetemen dolgozott. 1966. július 6-án halt meg Freiburgban.

Hevesy Györgyöt a radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének feltalálásáért (1913) kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-fluoreszcenciás (1932), az izotóphígításos (1931) és a neutronaktivációs (1934) analitikai módszereket. Felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot (1923).

Forrás: www.kfki.hu
www.info.omikk.bme.hu









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-13 (21113 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds