2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19472797
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - OKTÓBER





Október 16.
Mezei Mária születésének napja (1909)


1909. október 16-án született Kecskeméten; édesanyja nem sokkal a szülés után meghalt. Önerejéből ügyvéddé lett apja - miután az 1911-es nagy földrengés összedöntötte házukat - családjával menekülésszerűen elhagyta a várost. Mezei Mária kora gyermekkorától "zaklatta" édesapját azzal, hogy színésznő szeretne lenni, de ő hallani sem akart róla.

Végül az apa elvitte érettségiző lányát Pestre Hevesi Sándorhoz, döntse el ő: színésznő vagy tanárnő legyen belőle. A kitűnő direktor és színészpedagógus csak annyit mondott a kövérkés vidéki lánynak: fogyjon le tíz kilót és jelentkezzen ősszel az akadémián. Apja követelésére férjhez ment és beiratkozott a szegedi bölcsészkarra. Nyelvészetet és - egyedüli női hallgatóként - filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán mégis a rivaldát választotta. Rózsahegyi Kálmán színitanodája után Miskolcon kezdte a pályát 1931 őszén. Itt kezdte el koromfekete haját szőkére festeni, s mivel a hajfesték gyenge volt, így lett "vörös Mezey", amit később a "franciás Mezey" címkéje váltott fel. Hősnők helyett kokott csábítókat, búgó hangú végzetasszonya-szerepeket játszott könnyed darabokban.

1935-től már a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. Az 1940-es években már igazi sztár volt. Komolyabb szerepeket is osztottak a "vörös démonra", például Bárdos Artúr ekkor bízta rá Sommerset Maugham Színház című darabjában a színésznő Júlia szerepét, aztán Ibsen drámájában alakította Rebekka Westet. 1936-tól filmezett, az Aranyember Athalie-jaként - egy kiváló karakterszerepben - mutatkozott be a vásznon. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést, fölmenekült a Tátrába, s ott rátalált hitére. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban, majd méltatlanul mellőzték.

Kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. Éjszakánként - pénzkereset végett - bárokban énekelt sanzonokat (Cziffra György zongoraművész kísérte), s éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban. Az akkori kultúrpolitika azonban Mezeire nem tartott igényt. Megváltás volt, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, aztán innen is mennie kellett: a Vidám Színpad következett.
1954 után két évig ismét az Operettszínház tagja volt, aztán második sztárkorszaka következett: 1962-ig a Madách, 1962-64-ben a Petőfi Színház, 1964 és 1970 között a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában, háromrészes önálló estjével pedig végigjárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Torontó magyar kolóniáit. Újra filmezett (Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület), megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza.

Ekkor teljesen visszavonult budakeszi házába, s tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért.
1983. április 20-án csendesen távozott a múlt század egyik kiemelkedő - hivatalos szakmai elismerésben alig részesült - művésze.

Forrás: www.sulinet.hu/tart
Október 15.
Evangelista Torricelli születésének napja (1608)


Torricelli a barokk kor legjelentősebb fizikusai és matematikusai közé tartozik. Munkásságával – Descartes, Cavalieri, Fermat és Pascal mellett – alapvetően befolyásolta kortársait.
Nagybátyja nevelte, aki 1624-ben beíratta a jezsuita kollégiumba, ahol matematikát és filozófiát tanult, később Rómában tanult matematikát, csillagászatot és mechanikát. A tanulmányai közben titkárként dolgozott tanáránál, Benedetto Castellinél.
Rómában megismerkedett Galilei írásaival, többek között az 1632-ben megjelent Dialogo-val, amelyek nagy hatással voltak rá. Torricellinek egy Galileihez írt leveléből kiderül, hogy a kopernikuszi világképet tartotta helyesnek.
1641 őszén, három hónappal Galilei halála előtt, Castelli ajánlásával Firenzébe ment, és Galilei segédje lett. Galilei halála után örökölte hivatalát: ő lett a toszkánai nagyherceg udvari matematikusa, illetve a firenzei akadémia matematikaprofesszora. Udvari tisztségéből kifolyólag haláláig a toszkánai udvarban lakott. 1644-től az erődítéstant is ő tanította. Elsőrendű lencsecsiszolóként jelentős külön jövedelemre tett szert. 1647. október 25-én halt meg Firenzében fertőző betegségben (valószínűleg tífuszban).

1644 hozta nyilvánosságra úttörő munkáját a szabadesés és hajítás törvényszerűségeiről. Ez volt a háromkötetes Opera geometrica második része, amelyben közzétette hidrodinamikai kutatásait, amelyek hamarosan élénk érdeklődést váltottak ki egész Európában.
A később róla elnevezett tétel kimondja, hogy egy folyadék tartályból való kiáramlásakor az áramlási sebesség arányos a folyadékoszlop magasságának négyzetgyökével, vagyis nem függ a folyadék milyenségétől.
A folyadékok dinamikája területén végzett alapvető megfigyelései mellett Toricelli nagymértékben hozzájárult a differenciálszámítás kialakulásához is. Cavalieri továbbvitte Kepler gondolatait az infinitezimális mennyiségekre vonatkozóan. Ennek a módszernek a segítségével Torricelli elegáns bizonyításokat talált mértani problémákra – például, hogy egy megforgatott hiperbola által határolt térfogat véges – annak ellenére, hogy a felszíne végtelen. A De motu gravium... című munkájában a lövedékek parabolikus pályáját írta le ennek az eljárásnak a segítségével.

Továbbfejlesztette Galilei távcsövét és egy egyszerű, de hatékony mikroszkópot talált fel.
Ő volt az első, akinek hosszabb ideig sikerült vákuumot fenntartania. A legfontosabb felfedezése a barométer működési elvének felfedezése: abból a feltételezésből indult ki, hogy a folyadék nem a horror vacui következtében, hanem a levegőoszlop súlya miatt emelkedik fel. Ezt a hipotézist Blaise Pascal bizonyította be 1647-ben. Szintén helyesen magyarázta a szél keletkezését a légkörben jelenlevő hőmérséklet- és nyomáskülönbségekkel.
Torricelliről nevezték el a nyomás egyik fizikai mértékegységét. (1 torr=133,3 pascal.)

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Október 14.
Nádas Péter születésnapja (1942)


Nádas Péter 1942. október 14-én született Budapesten. A nyilas hatalomátvétel után anyjával Bácskába menekültek, közvetlenül az ostrom előtt azonban visszatértek Budapestre. A harcokat hamis papírokkal nagybátyja, Aranyossi Pál újságírónál vészelték át.
1956-58 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban tanult. 1958-61 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1962-63-ban fotóriporterként dolgozott a Nők Lapjánál. 1963-ban újságíró iskolát végzett, 1965-1969 között a Pest Megyei Hírlap újságírója volt. 1969-ben otthagyta állását, hogy kizárólag az írásnak szentelhesse idejét. 1965-1967 között elvégezte a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének filozófia szakát, de nem tett államvizsgát.
1968 nyarán Kisorosziba költözött, itt írja az Egy családregény vége című regényét is, 1972 augusztusában fejezi be, de csak 1977-ben ad ki a Szépirodalmi Könyvkiadó. 1972 szeptemberében három hónapos ösztöndíjjal Kelet-Berlinbe utazik. 1973 őszén és 1974 őszén visszatér Berlinbe, a Humboldt Egyetemen a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgat. 1973 nyarától az Emlékiratok könyve első változatán dolgozik. A kéziratot 1974 tavaszán megsemmisíti, s néhány hónap múlva kezdi írni a regénynek azt a változatát, amelyet ismerünk. 1974 és 1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóiratnál dolgozik olvasószerkesztőként. 1978-ban Füst Milán-jutalomban részesül. 1980-ban a győri Kisfaludy Színházhoz szerződik lektorként. 1981 januárjától 1982 februárjáig a DAAD ösztöndíjával Nyugat-Berlinben él, ahol tovább dolgozik regényén. Kisoroszi házát 1983-ban eladják, megvásárolják a gombosszegi házat, és 1984 májusában elköltöznek. 1984 májusa és 1984 októbere között Gombosszegen építkezések folynak, eközben írja Hazatérés című esszéjét, majd a felújított házban folytatja a munkát a regényen.
1985 tavaszán József Attila–díjjal tüntetik ki. 1985. április 15-én fejezi be az Emlékiratok könyvét. Ugyanezen a nyáron Párhuzamos történetek című regényén kezd dolgozni, ezt a munkát időközben többször megszakítja. 1987 februárjának első napjaitól 1988 februárjának utolsó napjáig megírja Évkönyv című könyvét. 1988-ban Déry Tibor-jutalmat kap. 1989 áprilisának utolsó napjaiban svéd barátjával, Richard Swartz-cal, valóra váltják tervüket, és négy napon át beszélgetnek egy magnetofon mellett. A német nyelvű beszélgetés szövege a Párbeszéd című könyvük alapanyaga lesz. 1989-ben, a Fidesz-Akadémia felkérésére dolgozni kezd egy előadáson, amelynek Az égi és a földi szerelemről címet adja, az előadás szeptember 26-án hangzik el, de utána is továbbírja és könyvvé alakítja. 1989 és 1990 között a Magyar Napló állandó munkatársa.
1990 májusának első napjaiban az Európai Műfordító Kollégium vendégeként, német fordítójával, Hildegard Groschéval az Emlékiratok könyve fordításán dolgozik. 1990-ben Krúdy–díjban részesül. 1992. március 15-én megkapja a Kossuth–díjat. Áprilisban második németországi felolvasókörútjára megy, amelynek utolsó állomásán, Bécsben, május 5-én átveszi az Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur kitüntetést.
1998-ban megkapja a Szlovén Írószövetség Vilenica–díját. Ugyanebben az évben az Emlékiratok könyve megkapja Franciaországban az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó díjat. Az 1999-es Frankfurti Könyvvásárra a Rowohlt zsebkönyvsorozatában 8 kötetben megjelenteti Nádas Péter válogatott műveit.

1999-ben Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 2001-ben neki ítélték a Soros-nagydíjat. 60. születésnapját több magyarországi és németországi irodalmi fórum megünnepelte. 2003 őszén Prágában átvette a Franz Kafka-díjat.
2005-ben megjelent a három kötetes regénye, a Párhuzamos történetek, 2006-ban összegyűjtött esszéit Hátországi napló címmel adta ki a Jelenkor Kiadó.

Forrás: www.uhu.hu
http://www.irodalmiakademia.hu
Október 13.
Yves Montand születésének napja (1921)


Yves Montand 1921. október 13-án, Ivo Livi néven, egy toscanai olasz család harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, Monsummano Alto-ban. Szegények lévén már 11 éves korától keményen dolgoznia kellett; korán abbahagyta az iskolát. Sokféle foglalkozást űzött, amíg végül Marseille-ben sanzonénekesként tünt fel.

1944-ben Párizsba ment, a Folies-Bergère-ben és a Moulin Rouge-ban lépett fel. Edith Piaf felfigyelt a sármos, tehetséges fiúra, igazgatta művészi pályáját, de szerelmével is megajándékozta Montand-t. 1945-ben debütált Az éjszaka kapui című Marcel Carné filmben. Az igazi színészi kiugrást a Henri-Georges Clouzot rendezte A félelem bére tragikus sorsú, nyertes, ám végül mégis vesztes sofőr figurája hozta meg számára.

A jóképű, magabiztos, bársonyos hangú énekes meghódította számos, azóta már slágerré vált sanzonjaival a női szíveket, de nem kisebb érdemeket szerzett a filmek világában sem. Montand bebizonyította tehetségét a negatív hősöktől (Az éjszaka Margitja) kezdve, a politikai és bűnügyi történetek figuráin (Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája; A vörös kör; Police Python 357; A vallomás; A háborúnak vége), és a vígjátékban nyújtott szerepein át (Az ördögöt a farkánál; Felszarvazzák őfelségét; Csupa tűz, csupa láng) az amerikai filmek szokványos szívtiprójaként (Szeressünk!; Szentély; Szereti Ön Brahmsot?). A hangos siker végigkísérte színészi pályáját, arra azonban kevesen számítottak, hogy az 1986-ban az idős, sunyi paraszt megformálása ilyen frenetikus fogadtatásra lel Claude Berri két filmjében (Paradicsom; Pokol).

A politikai események sem hagyták hidegen, az akkor már világhírű színész nyíltan felvállalta baloldaliságát, ugyanakkor megrendülten ítélte el a szovjet agressziót az 1956-os budapesti és a 68-as prágai események miatt. Yves Montand szerelmei is legendásan gyönyörű és tehetséges nők voltak (Edith Piaf, Marilyn Monroe), de az igazi, életre szóló társ Simone Signoret lett. Álompárként emlegették őket és a színésznő halála után férje egy fellépés felvételén felejthetetlen szavakkal búcsúztatta szerelmét: „szeretném, ha emlékeznél az együtt töltött napokra, amikor édesebb volt az élet és fényesebb a nap. Most ősz van, hullanak a levelek, tudod, hogy én nem felejtek, mert a levelek csak hullanak, oly fájón…”
Párizsban halt meg 1991. november 9-én.

Forrás: www.hirado.hu/cikk
Október 12.
Corvin János halálának napja (1504)


Corvin János Mátyás király egyetlen, egy bécsi polgárnőtől született gyermeke. Mátyás halála után a délvidéki urakkal próbálta meg a trónt elfoglalni, de pártját nem tudta egységbe kovácsolni, a városokat és köznemeseket, de főképp a királyi zsoldosokat nem sikerült megnyernie. Így a rendi reakció győzelme a központosítás eredményeinek felszámolását segítette elő. Végül Corvin János elismerte Ulászló cseh király magyarországi uralmát.

Corvin Jánost nagyanyja, Szilágyi Erzsébet nevelte, tanulmányait Taddeo Ugoletti, a Corvina könyvtár vezetője irányította. Egy gyermekkori balesete miatt egész életében sántított. Apja eleinte egyházi pályára szánta, 1480-ban győri püspöknek jelölte, de 1482-től, amikor nyilvánvaló lett, hogy Beatrix királynétól nem lesz gyermeke, utódjának szánta. Számos birtokot és tisztséget adott neki: több főispánságot, Árva, Gyula, Hunyad, Krapina, Likava, Lippa, Munkács, Sáros és Solymos várát, a bajmóci, maróti és siklósi uradalmakat. 1484-85-ben részt vett az osztrák hadjáratban, az elfoglalt Bécs polgárai neki tették le a hűségesküt, ezután megkapta a troppaui és öt másik sziléziai hercegséget. Beatrix azonban nem támogatta őt, maga szeretett volna férje utóda lenni. Mátyás 1489-ben megeskette az ország méltóságait, hogy halála után Jánost királlyá koronázzák.

Apja 1490. évi halálakor János az ország első birtokosa volt, 30 vár, 49 mezőváros, 17 várkastély és mintegy ezer falu tulajdonosa. Mostohaanyjával a kormányzótanács egyik vezetője volt, de a bárók nem támogatták trónigényét. A délvidéki főurak, a Brankovicsok, Héderváriak, Ernusztok, Újlakiak azonban rávették, hogy fegyverrel lépjen fel a hatalomért, mivel a korona János kezében volt. Azonban 1490 júliusában a csontmezei csatában elsöprő vereséget szenvedett, s behódolt II. Ulászlónak, akinek koronázásán ő maga vitte a koronát. Ezután az új király megbízásából visszafoglalta Habsburg Miksától Szlavóniát, 1495-ben lemondott a szlavón hercegségről, s a szlavón bán címet kapta. Második felesége, Frangepán Beatrix révén a szlavóniai főurak vezére lett, s apósával fellázadt Ulászló ellen, aki ezért 1497-ben megfosztotta a báni címtől. A következő évben kibékült a királlyal, s visszakapta tisztségét.

Sikerrel harcolt a török ellen, 1499-ban Sebenicónál, 1500-ban Mostarnál legyőzte őket. 1501-ben vereséget szenvedett, de később felszámolta a jajcei vár körüli török ostromzárat. 1503-ban a köznemesi párt nádornak jelölte, de törekvését Bakócz Tamás esztergomi érsek megakadályozta. 1504-ben nagy vereséget szenvedett egy portyázó török seregtől, nem sokkal ezután (október 12-én) meghalt. A lepoglavai kolostorban temették el.

Forrás: www.mult-kor.hu
Október 11.
Edith Piaf halálának napja (1963)


Edith Piaf (eredeti nevén: Edith Giovanna Gassion) 1915. december 19.-én született Párizsban. Piaf franciául verebet jelent (utalás vékony testalkatára – Edith alig 150 cm magas, 40 kg súlyú volt). Művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki.

Anyja bárénekesnő volt, aki - amikor énekelni ment Konstantinápolyba - a kis Edith-et rábízta anyjára. Apja, Louis Gassion cirkuszi artistaként próbált megélni, magához vette a lányát. Ezt követően Edith utcai mutatványosként szerepelt, énekhangjának köszönhetően pénzt tudott keresni apja mellett: a kígyóember-mutatvány után Edith dalai következtek.
1932-ben megszületett első gyermeke: Marcelle. Edith ekkor 17 éves, az apa pedig 18. A gyermek azonban kétéves korában agyhártyagyulladás következtében meghalt.

Az utcai éneklés közben figyeltek fel tehetségére, és Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, a kávéház-tulajdonos indította el pályáján. Ő adta neki a „Piaf” nevet is.
1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. 1936 áprilisában Louis Lepléet meggyilkolták, a gyanúsítottak között Edith is szerepelt. A botrány következtében újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig tanította, szép sanzonokat írt neki és kiharcolta első revüszínházi fellépését. Bemutatta Marguerite Monot-nak, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a Mylord. 1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki írta A közönyös szépfiú című darabját.

1941-ben filmszerepet kapott, Párizs német megszállása idején pedig rendszeresen énekelt a katonáknak. A hadifoglyok árváinak megsegítésére gálaestet szervezett.
1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, azonban nem aratott sikert az amerikai közönség előtt, későbbi fellépései azonban már itt is nagyon sikeresek. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot.
1949 októberében Marcel Cerdan repülőgép-szerencsétlenségben meghalt. Ennek következtében Edith alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Nemsokára a morfiumra is rászokott, amit először egy kórházban kapott fájdalmai enyhítésére.

1952-ben feleségül ment Jacques Pils sanzonénekeshez. Esküvői tanúja Marlene Dietrich volt. Nászútjuk egyetlen óriási turné volt: New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas, Miami, négy évvel később azonban elváltak. Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett, mindenütt óriási sikert aratva. Később előfordult, hogy éneklés közben többször összeesett.
1962-ben a görög származású, alig 27 éves Thépohanis Lamboukashoz ment feleségül, akivel együtt többször is fellépett. Híres slágerük A szerelem mire jó? című sanzon.

1963 októberében turnéra indult, közben azonban többszöri rosszulléte miatt kórházba került, ahol áttétes rákot diagnosztizáltak nála.
1963. október 11-én halt meg Plascassierben.

Forrás: http://hu.wikipedia/wiki
Október 10.
A régi Erzsébet-híd átadása (1903)


Az Erzsébet-híd építését - az 1896-ban átadott Ferencz József (Szabadság) híddal együtt - az 1893. évi XIV. tc. rendelte el. A tervezésre kiírt nemzetközi pályázatra 43 terv érkezett be, de kivitelezésre egyiket sem fogadták el. A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítették.

A 290 m nyílású híd egészen 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Keresztmetszete két 3,5 m széles járda, és 11 m széles, eredetileg fakocka-burkolatú úttest volt, a két szélén, közvetlenül a járda mellett villamosvágányokkal. Építése 1898-ben kezdődött. A híd eredeti neve Eskü téri híd volt. Ferenc József 1901-ben hozzájárult, hogy az akkor még épülő hidat az időközben merénylet áldozatául esett feleségéről nevezzék el. 1903. október 10-én József kir. Főherceg ünnepélyes keretek között felavatta a régi Erzsébet hidat.

A híd hivatalos átadása után azonnal megindult rajta a lóvontatású omnibusz közlekedés. Ezt 1914-ben felváltotta az alsóvezetékes, 1923-tól pedig a felsővezetékes villamos forgalom. A rendszeres autóbusz közlekedés 1928-ban indult meg a hídon. 1941-ben a hídon is bevezették a jobboldali közlekedést.

A hidat 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló németek. A budai oldali déli lánckamra robbanótöltetei a budai pilont (kapuzatot) olyan súlyosan megrongálták, hogy az egész hídszerkezet a Dunába zuhant.

1960-ban kezdődött meg az új Erzsébet híd építése Sávoly Pál tervei alapján. Az új tervek kábelhídja a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték.
Az új útpálya 18 m széles, 2x2 forgalmi sáv, a középre helyezett villamossínekkel. Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak. A villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek rajta. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom 2x3 forgalmi sávon bonyolódik le.

Forrás:
http://jhoward.freeweb.hu
Október 9.
John Lennon születésének napja (1940)


John Lennon angol beatzenész, a legendás Beatles együttes tagja, szövegírója, gitáros, zeneszerző. 1940. október 9-én született Liverpoolban, majd a Liverpool College of Art növendékeként kezdett zenélni. Quarrymen néven alakította meg első együttesét (Paul McCartneyval), majd névváltozások és személycserék után ebből formálódott 1959-ben a Beatles együttes.

Első kislemezük 1962-ben készült Love Me Do címmel. Ezután az együttes hamarosan a világ legismertebb beatzenekara lett. Lennon az együttes gitárosa és énekese volt, zenét is szerzett, és természetesen szerepelt a Beatles világsikerű filmjeiben, az Egy nehéz nap éjszakájában és a Helpben. 1965-ben - társaival együtt - az angol királynőtől lovagi címet kapott. Ő írta a Beatles-dalok szövegeit, amelyek az idő haladtával egyre intellektuálisabbak lettek.

Második felesége, Yoko Ono hatására 1968-ban kezdett lemezeket felvenni az együttes nélkül. Távolodása a Beatlestől az 1967-es Bors őrmester lemeztől egyre nyilvánvalóbb lett, döntő szava volt abban, hogy a "gombafejűek" felhagytak a koncertezéssel. A Beatles 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert ért el. Békedalaitól remélte, hogy elfeledtetik a közönséggel a Beatles- korszak "zsengéit". Legkitűnőbb albuma az 1971-es Imagine, melynek címadó számában John egy olyan világról énekel, amelyben nincsenek országok, nincs vallás, az emberek egyenlőként élnek benne. Ez a dal nemcsak a slágerlistát vezette, hanem 2000-ben az évszázad dalának is választották egy szavazáson.
Az egyébként is mindig más arcát mutató Lennon gyakran kirándult az avantgárd képzőművészetek, filmek, illetve a vallások birodalmába. Színpadra utoljára 1974 novemberében lépett Elton John New York-i koncertjén. Második gyermeke (Yokótól az első) születése után öt évre visszavonult a nyilvánosság elől, s fiát nevelte. 1980-ban készített egy közös lemezt Yokóval, s ugyanezen év decemberében merénylet áldozata lett: egy őrült "rajongója" lelőtte New York-i lakása előtt az utcán. Gyilkosa, Mark Chapman életfogytig tartó börtönbüntetést kapott.

Lennon 1968 és 1980 között 12 nagylemezt készített, s kevés koncertet adott. Nem volt kitárulkozó egyéniség, noha az ellenkezőjére is bőven nyújtott példát (1969-ben az amszterdami Hilton szállóban az ágyban kötött örök hűséget Yokóval, s mézesheteiket az "ágyban a békéért" jegyében töltötték - kamerák össztüzében.) Eredeti, néha meglepő gondolatait gyakran idézik ma is.

Forrás: www.mult-kor.hu
Október 8.
Ottlik Géza halálának napja (1990)


Ottlik Géza 1912. május 9-én született Budapesten. 1922-től katonai alreál- és főreáliskolákba íratták be, később múlhatatlan krónikása lett a katonai nevelés embertelenségének.

1923-tól 1926-ig a kőszegi katonai alreáliskola, 1926-tól 1929-ig a budai katonai főreáliskola tanulója. 1930-ban érettségizett. Iskolás éveit a forradalmakat követő bethleni konszolidáció "rendcsináló" éveiben töltötte, otthonról hozva a franciás-angolos nyugatos műveltséget. Érettségi után a budapesti egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, ahol Fejér Lipót tanítványaként szerzett végbizonyítványt.

Első írásai 1931-ben jelentek meg a Napkeletben. Írásmódjára kezdetben Kosztolányi és Márai, valamint André Gide voltak nagy hatással. Egyetemi évei alatt az Új Nemzedék munkatársa, 1933-tól a Budapesti Hírlap bridzsrovatának szerkesztője. 1939-ben Babits közölte a Nyugatban A Drugeth-legenda című elbeszélését. Elutasította az úri szabályörökséget, nem kötött egyezséget semmilyen szabályrendszerrel, de ellenségnek sem tekintette őket, a fasizmust kivéve, de megtartva saját véleményét, az előkelő szenvtelenség álorcája mögött eltűrten, még némi tisztelettel is övezetten együtt tudott élni Horthyékkal is, Rákosiékkal is, Kádárékkal is. A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, és üldözötteket mentett, köztük Vas Istvánt is.
A háború befejezésekor a magyar szellemi élet megújítását tervezte a Nyugat hagyományait folytatva. 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban, hangjátékokat fordított, és hangjátékot is írt (A Valencia-rejtély). 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. Az Iskola a határon című regényének 1948-ban Továbbélők címmel elkészült első változatát maga kérte vissza kiadójától.

A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye, amelynek első változatát még 1944-ben adta közre a Magyar Csillag. Nagyobb mértékben írta újra az Iskola a határon című regényét, amely 1959-ben jelent meg. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta.

1960 őszén Ottlikot kitűnő fordításaiért az angol kormány tanulmányútra hívta meg Londonba. 1969-ben megjelent elbeszéléskötetében csak a könyv címét is adó Minden megvan volt új.
Ottlik az Iskola a határon befejezésétől kezdve annak folytatásán dolgozott. A Buda végül csak posztumusz jelent meg 1993-ban Lengyel Péter gondozásában. Bizonyos szempontból keretregény, azt beszéli el, ami az "Iskola" előtt és után történt, ezáltal értelmezve, állandóan "újraolvasva" az első regényt.
1981-ben József Attila-díjat, 1985-ben Kossuth-díjat, 1988-ban Szép Ernő-díjat, 1990-ben Örkény-díjat kapott.
1990. október 9-én Budapesten halt meg.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Október 7.
Niels Bohr születésének napja (1885)


Niels Henrik David Bohr Koppenhágában született, 1885. október 7-én. Niels Bohrnak és feleségének, Margharetenek, hat gyermeke született. Egyikük, Aage Niels Bohr, szintén nagyon sikeres fizikus lett, és apjához hasonlóan elnyerte a fizikai Nobel-díjat (1975-ben).

Bohr 1911-ben szerzett doktorátust a Koppenhágai Egyetemen. Utána Ernest Rutherford alatt tanult az angliai Victoria University of Manchester-en. Rutherford elméletei alapján Bohr 1913-ban publikálta az atom szerkezetének Bohr-modelljét, bevezetve az atommag körüli pályákon keringő elektronok elméletét, ahol a külső pályákon levő elektronok határozzák meg az anyag kémiai tulajdonságait. Bohr leírta azt a jelenséget, hogy az elektronok nagyobb energiájú pályákról alacsonyabb energiájúra ugornak, miközben fotont bocsátanak ki.

1916-ban a Kopenhágai Egyetem professzora lett. 1920-tól első igazgatója volt az újonnan létrehozott "Elméleti Fizikai Intézetnek". 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat "az atomstrukruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért". Bohr intézete az 1920-as és 1930-as években az elméleti fizikusok központjaként szolgált, és a kor legismertebb tudósai mind eltöltöttek valamennyi időt nála.
Bohr kigondolta a komplementaritás elvét, amely szerint a dolgokat külön-külön lehet vizsgálni aszerint, ahogy ellentétes tulajdonságaik vannak. A fizikusok szerint a fény egyaránt hullám és részecskefolyam – két látszólag egymást kizáró tulajdonság – ezen elv alapján. Bohr filozófiai alkalmazást is talált erre a merészen eredeti elvre. Albert Einstein sokkal inkább előnyben részesítette a klasszikus fizika determinizmusát Bohr új valószínűségi fizikájához képest (amihez Max Planck és maga Einstein is hozzájárult). Einstein és Bohr jóindulatú vitában álltak egymással egész életükön át. Bohr egyik leghíresebb diákja Werner Heisenberg volt, a kvantummechanika fejlődésének egyik kulcsfigurája, aki a német atombombaprogram feje is volt később.

1943-ban – küszöbön álló letartóztatása elől - kalandos úton Svédországba, majd az USA-ba menekül. Bohr úgy gondolta, az atomtitkot meg kell osztani a nemzetközi tudományos közösséggel. Találkozásukkor Robert Oppenheimer javasolta Bohrnak, látogassa meg Franklin D. Roosevelt elnököt, hogy megyőzze: a Manhattan Tervet meg kell osztani az oroszokkal, az eredmények felgyorsítása reményében. Roosevelt azt ajánlotta Bohrnak, térjen vissza Angliába, hogy elnyerje jóváhagyásukat, ám Winston Churchill ellenezte a tervet.
A háború befejezése után visszatért Koppenhágába, ahol 1962. november 18.-án halt meg.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
www.puskas.hu/ttk/Atom
Október 6.
Az aradi vértanúk kivégzésének napja (1849)


1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbírósághoz.

Eközben augusztus 27-én az igazságügy miniszter, Schmerling a minisztertanács elé terjesztette az ítéletekkel kapcsolatos elképzeléseket.
A minisztertanács elfogadta Schmerling javaslatát, csak Bach belügyminiszter toldotta meg azzal, hogy Haynaut megfelelő hatalommal kell felruházni ahhoz, hogy a büntetéseket gyorsan végre tudja hajtani. Bár Ferenc József augusztus 29-i legfelsőbb kézirata Haynaut arra kötelezte, hogy "(…) a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre", de a halálbüntetés tényéről csak utólagosan kellett jelentést tennie az uralkodónak. Schmerling ugyan némi erőtlen kísérletet tett arra, hogy elérje: Haynau csak a halálos ítéletek bécsi megerősítése után hajtathassa végre az ítéleteket, Schwarzenberg miniszterelnök, Bach és Haynau azonban megakadályozták a királyi kézirat mérséklését. Eközben Haynau - a komáromi várvédőkkel történő egyezkedés közepette - Ernsttől, a vértanúk perének tárgyalásvezető hadbírájától megkapta az ítéleteket megerősítés végett. A "bresciai hiéna" azonban még vár, október 2-án rendelkezik csak a kivégzés módozatairól. Október 6-ára, Latour halálának évfordulójára tűzte ki a kivégzéseket. Az aradi foglyok még reménykedtek, október 4-e, az uralkodó névnapja, lehet, hogy amnesztiát hirdet. De minden remény szertefoszlott ezen a napon, mert amnesztia helyett Haynau végzése érkezett meg.
Másnap reggel hét órakor Ernst hadbíró felsorakoztatta a tábornokokat, s kihirdette az ítéleteket. Ezután megbilincselték a tábornokokat, majd visszavezették őket a cellájukba. Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt.

Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Fél hatkor először a golyó általi halálra ítélteket - Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost - vezették a kirendelt katonaság közé. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, majd midőn a parancsnokuk kardjával intett, a lövések eldördültek, Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, s leadták a halálos lövést Kiss Ernőre is.

Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok a következő sorrendben: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Ez utóbbi vértanú büntetését - saját apja közbenjárásának köszönhetően - súlyosbították, mégpedig azzal, hogy őt akasztották fel utolsónak, vagyis végig kellett néznie társai kivégzését. Sorra búcsúztak el egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ő Damjanich holttestéhez lépett, és bár nem szívlelték egymást, most megcsókolta Damjanich kezét.

A kivégzést követően az elítélteket elrettentésül közszemlére tették ki, majd este az agyonlőtteket a sáncárokban, a felakasztottakat a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottakat levetkőztetve helyezték hol a bitófa elé, hol mögé, majd melléjük döntötték az akasztófa- oszlopokat is.
Ezen a napon Pesten végezték ki gróf Batthány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt.

Forrás: www.sulinet.hu/tori
Október 5.
Szabó Magda születésnapja (1917)


Szabó Magda Debrecenben született 1917. október 5.-én nemesi-értelmiségi családban. Tanulmányait szülővárosában végezte a Dóczi Leánynevelő Intézetben. Tanára, Szondy György ifjúsági író már 11 éves korában felismerte tehetségét és igényes irodalomra szoktatta. Verseket írt, fordítással is kísérletezett. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen szerezte meg latin-magyar-történelem szakos diplomáját.

1940-től középiskolában tanított Hódmezővásárhelyen és Debrecenben, vásárhelyi éveiben megismerte a tanyavilág szegénységét, a paraszti valóságot. 1945-től filmügyi referensként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. Első versei a debreceni Magyarok című folyóiratban jelentek meg. Ebből vált ki az Újhold, melynek körét a Nyugat hagyományait folytató, ellenzéki eszméken nevelkedett polgári írók (köztük Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György) alkották. Itt találkozott férjével, Szobotka Tiborral is. 1949-ben Révai József utasítására visszavonták tőle a magyar írókat támogató magánalapítvány Baumgarten-díját, s polgári származása miatt állásából elbocsátották. Könyvei 1949-1958 között nem jelenhettek meg, Szobotka Tibort is kidobták a Rádióból. Szabó Magda ebben az időben általános iskolában tanított.

1959-től már asztalfióknak szánt műveit is kiadták, s József Attila-díjat kapott. Első versesköteteiben (Bárány, Vissza az emberig) az újholdas költőkre jellemző élmény és hangütés uralkodott. Gyerekkönyvei - Sziget-kék és Mondják meg Zsófikának, - és Freskó, valamint Az őz című regényei jelentős sikert hoztak számára.
1960-ban megjelent Disznótor című regénye jellegzetes nőalakok felfokozott lelki folyamatainak és emberi viszonyainak elemzésével keltett feltűnést. A Pilátus (1963) és Danaida (1964) című regényei bemutatták, mint béklyózza meg női hősei sorsát a kapcsolatteremtés képességének hiánya.
Első színdarabja a Kígyómarás volt 1960-ban, amely a Disznótor drámai változata, rádiójátékot írt Handelről, A hallei kirurgus címmel.
A Régimódi történetben családja históriáját írta le, amely a XIX. század kordokumentumaként, történelmi tablóként és városrajzként is hiteles és élvezetes. A regény, melynek főhőse az írónő anyja, Jablonczay Lenke, drámaként is nagy sikert aratott. Ókút (1970) című regényében gyermekkori élményeit idézi fel. Történelmi érdeklődése elsősorban a színpadi műfajokban kapott formát, egyik első darabját Kármán József Fanni hagyományai című regénye nyomán írta. A Kiálts, város Debrecen múltját elevenítette fel, amelyhez ma is szorosan kötődik.
Az a szép, fényes nap című drámája az államalapítás korát, a nyugati kalandozó hadjáratok időszakát, az új, keresztény és a régi pogány erkölcs összeütközésének világát szólaltatja meg. Béla király címmel drámatrilógiát írt a tatárjárás koráról, az ország újjáépítésének történetével ismét korához szólva.

Forrás: www.ma.hu
Október 4.
Assisi Szent Ferenc halálának napja (1226)


Assisi Szent Ferenc, a ferences rend megalapítója, Itália, az állatok, a kereskedők és a természeti környezet védőszentje.

Eredeti neve Giovanni di Bernardone volt, de leginkább Francesco néven ismerték. 1181-ben vagy 1182-ben született, Porciunkulában, édesapja Pietro, gazdag ruhakereskedő volt. Lázadva apja vagyona ellen, Ferenc ifjúsága nagy részét tanulmányokkal töltötte; több nyelven beszélt. Szívesen mulatozott ifjú nemes barátai társaságában.

1201-ben hadba vonult Perugia ellen, majd egy évet fogságban töltött. Assisibe való visszatérése után újra kezdte gondtalan életmódját. 1204-ben azonban egy súlyos betegség lelki válságba döntötte. 1205-ben elindult Puglioba, hogy beálljon Gualtiero di Brienne seregébe, de útban Spoleto felé egy különös látomás hatására visszatért Assisibe. Ettől az időtől fogva kerülte a barátaival való világias időtöltéseket, és sokat imádkozott magányos helyeken. Ezen kívül elkezdte gondozni az Assisi mellett lakozó leprásokat.

Egy római zarándoklat után misztikus élménye volt Szent Demjén templomában, Assisi mellett. A megfeszített Krisztus képmása életre kelt és háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, Ferenc, menj és javítsd meg a házamat, mert látod, hogy romokba dől.” Ferenc ezt arra a rossz állapotban levő templomra vonatkoztatta, ahol éppen imádkozott, ezért eladta a lovát és egynémely ruhaneműt az apja készletéből, majd az árát a templom papjának adományozta. Pietro nagyon felháborodott és megpróbálta fiát észhez téríteni, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel. A végső vita után Ferenc szakított apjával, lemondott az örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén. Visszatérve a városba, ahol ezúttal két évet töltött, több romos templomot rendbehozott.

Jordanus szerint 1209. február 24-én a Máté evangéliuma hatására elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb, elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan meglett az első követője a városból a jogász Bernardo di Quintavalle, aki minden vagyonát feláldozta az ügy érdekében. Ferenc több barátja is csatlakozott, egy éven belül összesen tizenegyen. Ferenc alázatosságból soha nem szenteltette pappá magát és a közösség testvérként élt együtt, „fratres minores”-nak, vagyis „kisebb testvéreknek” nevezve magukat. Ezért a ferencrendi szerzeteseket minoritáknak is nevezik.
1209-ben Ferenc elvezette a tizenegy első követőjét Rómába és a pápa engedélyét kérte egy új rend megalapításához; ezt meg is kapta III. Ince pápától. Innentől kezdve az új rend gyorsan gyarapodott. Amikor 1209-ben Assisi Szent Klára hallotta őt prédikálni az assisi San Rufino templomban, ráébredt elhivatottságára. 1211. Virágvasárnapon Ferenc a Porziuncola kápolnában találkozott Klárával és megalapították a később klarisszáknak nevezett rendet. Ugyanebben az évben Ferenc útra kelt Jeruzsálembe, de a dalmát partok mellett hajótörést szenvedett és visszatért Itáliába. 1213-ban ismét tengerre szállt, ezúttal Marokkó felé, de betegség miatt Spanyolországban megszakította útját.

1215-ben ismét Rómába ment, a negyedik lateráni zsinatra. Valószínűleg ekkor találkozott Szent Domokossal. 1217-ben a növekvő szerzetes-gyülekezet tartományokra és csoportokra oszlott és különböző csoportokat küldtek Franciaországba, Németországba, Magyarországra, Spanyolországba és Keletre.
1219-ben Ferenc néhány társával együtt Egyiptomba indult. A szultán előtt Ferenc kihívta a muszlim papokat az igaz hit tűz általi próbájára, de ezek nem vállalták. Amikor Ferenc felajánlotta, hogy elsőként lép a tűzbe, és amennyiben a tűztől nem esne baja, a szultán ismerje el Krisztus igaz istenségét, a szultán megengedte neki a prédikálást.
Hírül véve öt testvére marokkói mártírhalálát, visszatért Itáliába. 1223. szeptember 17-én - az Alverna-hegyen való imádkozás közben - Ferencen megjelentek a stigmák. Erről azonban senki sem tudott, csak Ferenc halála után derült ki. Súlyos gyomor- és májbántalmaktól szenvedett, lábai feldagadtak, megvakult.
1226. október 4.-én halt meg, 1228.-ban IX. Gergely pápa szentté avatta.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
www.katolikus.hu/szentek

Október 3.
Szabó Lőrinc halálának napja (1957)


Gáborjáni Szabó Lőrinc Miskolcon született, 1900. március 31-én. Költő, műfordító.

A családja korán elköltözött Miskolcról, iskoláit már Balassagyarmaton és Debrecenben végezte. 1918-ban besorozták, ezért hadiérettségit tett. A Tanácsköztársaság után egyetemistaként került Budapestre; először gépészmérnöknek készült, de pár hét múlva átiratkozott a Budapesti Egyetem bölcsészettudományi karára. Tanulmányait nem fejezte be, 1921-ben, miután feleségül vette Mikes Klárát, belépett Az Est szerkesztőségébe, ahol 1944-ig dolgozott. Versei már az 1920-as évek elején megjelentek a Nyugatban. Barátságot kötött Babits Mihállyal. 1922-ben jelent meg első verseskötete, Föld, erdő, Isten címmel, amely komoly sikert hozott neki. Generációja egyik legjobb lírikusává vált, 1932-ben, 1937-ben és 1943-ban Baumgarten-díjat kapott. Közben műfordítói munkát is végzett, Shakespeare-darabokat, Babitscsal és Tóth Árpáddal Baudelaire-től a Romlás virágait, Villon Nagy Testamentumát, Molière Nők iskoláját, Goethe Werther szenvedéseit fordította, de több Verlaine-, Tyutcsev-, Puskin- és Krilov-művet is magyarra ültetett.

1927-ben új irodalmi lapot indított Pandora címmel, majd kapcsolatba került a népi írók körével is (személyes jó barátja volt pl. Kodolányi János, akivel több lapban együtt dolgozott). Emiatt a korábban baloldalinak tekintett írót jobboldalinak bélyegezték. Ezt erősítette, hogy találkozott Gömbös Gyulával és egy lillafüredi írótalálkozón előadást tartott a háborús költészet esztétikájáról. Behívták katonának, 1944-ben már főhadnagyi rangban szolgált. Emiatt 1945 után letartóztatták, és csak nehezen sikerült tisztáznia magát. Az irodalmi élet peremére szorult, és az is tiltakozásokat váltott ki, amikor 1947 végén felvették az Írószövetségbe. 1949-től megint nem publikálhatott. Ezekben az időkben műfordításokból tartotta el magát.
1950-ben öngyilkos lett barátnője, Korzáti Erzsébet, akivel a kapcsolata 1926 óta tartott. Emlékére írta meg A huszonhatodik év című szonettciklusát, amely 1957-ben jelent meg.
1957. március 15-én megkapta a Kossuth-díjat. Ugyanezen év október 3-án Budapesten szívrohamot kapott és meghalt.
2007 áprilisában Szabó Lőrinc emléktáblát avattak a horvátországi Dubrovnikban, ahol a költő gyakran járt és számos verset írt.

Verseskötetei:
Föld, erdő, Isten (1922); Kalibán (1923); Fény, fény, fény (1925); A Sátán műremekei (1926); Te meg a világ (1932); Különbéke (1936); Harc az ünnepért (1938); Régen és most (1943); Tücsökzene (1947); A huszonhatodik év (1957)
Fontosabb műfordításai:
Athéni Timon (1935); Ahogy tetszik (1938); Kleist: Amhitryon (1938); Macbeth (1939); Troilus és Cressida (1948)

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Október 2.
Paavo Nurmi halálának napja (1973)


Paavo Nurmi Turkuban, 1897. június 13-án született. Finn „csodafutó”. Az 1920-as években a világ legjobb közép- és hosszútávfutója volt, sok világrekordot állított be a legkülönbözőbb távokon, 1500 m-től 20 km-ig. A Futók Királyának és Repülő Finn-nek (The Flying Finn) is nevezték.

A hazájában addig ismeretlen Nurmi elsőként az 1920. évi nyári olimpiai játékokon szerepelt a finn csapatban. 1920. augusztus 17-én 5 000 méteres távon állt rajthoz. Gyors kezdéssel igyekezett a többi futót rögtön az első szakaszban lerázni, de a francia Joseph Guillemot végig győzte az iramot, és hajrában győzött. Ezt a vereséget Nurmi élete legkeserűbb vereségeként könyvelte el. Két nappal később aztán a 10 000 méteres távon Nurmi jobb taktikával legyőzte Guillemot-ot és megszerezte élete első olimpiai aranyérmét 31.45,8-as időeredménnyel.
Az olimpia után Nurmi Helsinkibe költözött, ahol szponzorok támogatásával az ipari iskolát elvégezte. A következő év júniusában 10 000 méteren sikerült megdöntenie a világrekordot. (30.40,2). 1922-ben Nurmi folytatta a megkezdett rekordvadászatot. Elsőként szeptember 4-én új 2 000 méteres világrekordot állított fel. Hannes Kolehmainen 5 000 méteren Stockholmban 1912-ben felállított eredményét (14.36,6) lehetetlennek tartották megdönteni. Nurmi önmagának felállított célja pontos beosztással 14.35 volt. A jó időben futott 5000 méteres táv időeredménye 14.35,3, új világrekord.

A kilenc olimpiai arany- és három ezüstérem mellett Paavo Nurmi nevéhez 25 egyéni és 2 váltóvilágrekord fűződik, körülbelül 300 versenyen vett részt.
Nurmi sportpályafutása botrányszerűen ért véget röviddel az 1932-es Los Angelesi nyári olimpia előtt, amikor egy amerikai versenyen átvett díj miatt váratlanul profi sportolónak sorolták be. Ez egyben az olimpián való részvételtől is megfosztotta, ahol szándéka szerint maratonfutóként szerette volna megkoronázni pályafutását. Utoljára 1952-ben a Helsinki Olimpián láthatta a közönség, amikor a nyitóünnepségen ő futott be a stadionba a fáklyával és gyújtotta meg az olimpiai lángot.

A sportoló ezután az üzleti életben építőiparban dolgozott és részvénykereskedelemmel foglalkozott. 1968-ban saját néven alapítványt hozott létre, mely a szív- és érrendszeri betegségek vizsgálatát támogatja.
Zárkózottságára jellemző, hogy a 70 éves Paavo Nurmi csak azért volt hajlandó ünnepi riportot adni, mert a riporter az akkori finn elnök, Urho Kekkonen volt.
Helsinkiben halt meg 1973. október 2-án.

Forrás: http://hu.wikipedia.org

Október 1.
Idősek Világnapja


Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjává. Ma Magyarország népességének több mint 20 százaléka betöltötte már 60. életévét, és a demográfiai előrejelzések szerint huszonöt év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 százalék fölé is emelkedhet.

A férfiak és a nők eltérő halandóságából adódóan a 60-79 évesek között még közel 40 százalék a férfiak aránya (az össznépességből még 45 százalék), a 80 éves és idősebb népességben már csak 30 százalék; a 27 ezer 90 éves és annál is idősebbek között már nem éri el a 25 százalékot.
Nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy az idős emberek mekkora hányada él fiatalokkal egy háztartásban vagy magányosan, az 1996. évi mikrocenzus több mint 1 millió egyszemélyes háztartást regisztrált, másfelől 616 ezer olyan háztartást, amelyben csak öregkorú személy (vagy személyek) élt. Ezek az adatok csak hangsúlyozzák az időskorúak szociális ellátását szolgáló intézményrendszer fontosságát.
Az ENSZ, a magyar egészségügy és számos polgári szervezet arra szeretné ösztönözni a társadalom minden tagját, köztük valamennyi idős embert, hogy megfelelő lépéseket tegyen egészségének javítására.

Az időseknek szembe kell nézniük azzal, hogy csökken testi erejük, munkabíró képességük, elveszíthetik egyes képességeiket, és gyakrabban betegszenek meg. Nem könnyű feltalálni magukat a gyengült teherbírás miatt megváltozott helyzetekben, vagy elfogadni egy eddig elismert szerepnek az elveszítését.
A családban a nemzedékek közötti kapcsolatok nevelő hatását sajnos nem mindig használják ki. Egyrészt, mert a mai társadalom kulturális szokásai és gazdasági lehetőségei eltávolodni kényszerítik a gyerekeket és az időseket egymástól. Másrészt az időseket sem tudják mindig megtartani a családban.

Forrás: Galenus









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-13 (17362 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds