2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19473245
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - NOVEMBER






November 15.
Bethlen Gábor születésének napja (1580)


Bethlen Gábor már 15 évesen katonai pályára lépett, 1600-1602-ben Mihály havasalföldi vajda és G. Basta császári hadvezér rémuralma ellen harcolt. 1604-ben csatlakozott Bocskai Istvánhoz. 1613-ban a Habsburgokkal kapcsolatot kereső Báthory Gábor ellen indult a Török Birodalom támogatásával.

A kolozsvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta. A Habsburgok és a törökök között politizálva az önálló - esetleg a királyi Magyarországgal egyesített - Erdély létrehozására törekedett. Gyulafehérvári udvarát kulturális központtá és főiskolai székhellyé tette. Házassága Brandenburgi Katalinnal erősítette a szövetséget a protestáns fejedelmekkel. Uralkodása alatt (1613-1629) Erdély aranykorát élte.

1620-ban a besztercebányai országgyűlésen, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Bethlen Gábort magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy a török Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, s 1621-ben végleg lemondott a királyi címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont hercegi címet kapott Munkács várával és megtarthatta az uralma alá került hét felső-tiszai vármegyét.

Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, s a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződéssel szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között. Élete utolsó éveiben Báthory Istvánhoz, a nagy elődhöz hasonlóan, a lengyel trónt akarta megszerezni, szövetkezett a moldvai vajdával, az orosz cárhoz küldött követet, tervéhez meg akarta nyerni a svédeket és a hollandokat is. Halála miatt azonban elképzeléseit nem válthatta valóra. 1629. november 15-én halt meg Gyulafehérváron. A gyulafehérvári székesegyházban temették el.

Forrás: www.ezenanapon.hu
November 14.
Goldziher Ignác halálának napja (1921)


Goldziher Ignác nyelvész, orientalista alapozta meg a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet Munkássága az iszlám kultúrtörténet majd minden területére kiterjedt, elsőként vizsgálta e vallás kialakulását történeti fejlődésében, feltárta az arab nyelvtudomány és történetírás kezdeteit, s bemutatta, hogyan tükrözik a Mohamedre vonatkozó hagyományok a korai iszlám vallási és pártharcait.

1850. június 22-én született Székesfehérvárott. Pesten járt gimnáziumba, közben 16 évesen a pesti egyetemen arabot, törököt és perzsát tanult, Vámbéry Ármin, továbbá Riedl Frigyes és Toldy Ferenc tanítványa volt. Tanulmányait Berlinben, Leidenben folytatta, a kor nagy orientalistájánál, H. L. Fleischernél doktorált Lipcsében, 1872-ben. 1872-ben Budapesten lett egyetemi magántanár, majd 1873-tól két évig újabb ösztöndíjjal keletre utazott Arany László és Heinrich Gusztáv társaságában, s Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban kutatta az iszlám tradícióit. Kairóban, az Azhar medreszében első európaiként hallgatott arab filológiát, iszlám teológiát és egyházjogot, s álruhában vett részt egy pénteki istentiszteleten.

1876-ban a budapesti izraelita hitközség titkára lett. Főleg a zsidó iskolaügy terén tevékenykedett. 1874-ben jelent meg Bécsben a Sia irodalomtörténetéről írt műve, 1877-es tanulmánya a spanyolországi arabok fejlődését vetette össze a keletiekkel, ez volt akadémiai székfoglalója. 1884-ban adta közre A mohamedán jogtudomány eredetéről című munkáját. Kétkötetes műve, a Mohamedán tanulmányok 1889-90-ben jelent meg Halléban német nyelven, ezt később, halála után angolul és franciául is kiadták. Híres kézikönyve a szintén németül írt, 1897-99-ben Leidenben megjelent Értekezések az arab filológiáról. Magyarul írt könyve az 1881-es Az iszlám. Ehhez kapcsolódott a pogány arabok költészetének hagyományairól írt 1893-as munkája is. Heidelbergben, 1910-ben jelent meg összegző műve, mely magyarul 1912-ben, Előadások az iszlámról címmel látott napvilágot, Heller Bernát fordításában.

1894-ben lett egyetemi tanár, 1905-től a budapesti egyetem sémi filológiai tanszékének vezetője volt. 1921. november 14-én halt meg Budapesten. Európai szaktekintélyként tagja volt a berlini, göttingeni, szentpétervári, amszterdami, koppenhágai akadémiának. Többször hívták külföldre tanítani, ő azonban itthon maradt. 1876-ban lett az MTA levelező, 1892-ben rendes tagja. Emléktáblája Budapesten, a VII. kerületi Holló utcai lakóházán, valamint székesfehérvári szülőházán látható.

További művei: A mítosz a hébereknél (1873); , Renan mint orientalista (1894); A buddhizmus hatása az iszlámra (1903); A zsidóság lényege és fejlődése (1919); életművének 1927-es bibliográfiai összegzése 580 könyvet és tanulmányt említ.

Forrás: www.mtv.hu
November 13.
Aurelius Augustinus (Szent Ágoston) születésének napja (354)


Szent Ágoston gondolkodói hagyatékának számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen platonizmusa, a kegyelemről szóló tanítása, a predesztináció tana. Katolikus és protestáns irányzatok sora hivatkozott műveire.

Aurelius Augustinus 354-ben született a numídiai Tagastéban. 374-ben csatlakozott a gnosztikus manicheistákhoz, remélve, hogy rátalálhat arra, amit keres. 383-ban Rómába, majd Milánóba utazott. Ott eljárt Szent Ambrus homíliáit hallgatni, de eleinte csak azok retorikai szépségéért. Behatóbban kezd foglalkozni Platónnal, ezáltal megszerzi azt a bölcseleti alapot, melynek segítségével megértheti a katolikus egyház tanítását. Olvasni kezdte a Szentírást, különösen Szent Pál leveleit.
Megtérése után elhatározta, hogy lemond rétori állásáról és visszatér Afrikába. 386 áprilisában megkeresztelkedik. Ágoston a tagastei szülői házban szervezte meg aszketikus kis közösségét. Életük elmélyült imádságból, aszkézisből, filozófiai és vallásos tárgyú beszélgetésekből állt. Ez a szakasz három évig tartott. Ekkor írta meg Reguláját.
391-ben Hippoban járt. A város öreg püspöke, Valerius, éppen arról beszélt a híveknek: válasszanak ki valakit, aki alkalmas arra, hogy mellette segédkezzen, főleg a prédikálásban. A hívek között egyre erősebb lett a közmegegyezés, hogy Ágoston legyen az a pap. Valerius hamarosan püspökké szentelte Ágostont (395), amikor az öreg püspök meghalt, a hippoi egyház vezetését Ágoston vette át. Ekkor írta meg a Vallomásokat. A püspökké szentelés komoly fordulatot jelentett Ágoston életében. 426-ban püspöki hivatalának gyakorlati és külső teendőit rábízta barátjára, Heraclitusra, és részben visszavonult a hétköznapi életből, csak szombaton és vasárnap prédikált.
430. augusztus 28-án halt meg.

Augustinus 93 irodalmi művet írt. Legismertebb közülük a Vallomások (Confessiones), amely Augustinus életét és megtérése történetét írja le, valamint az Isten városáról (De civitate Dei) című, 22 könyvből álló munkája. Ebben a műben a történelmet úgy vázolja fel, mint két szemben álló város harcát: az egyik Isten városa (civitas Dei), melynek lakói a keresztények, a másik Sátán városa (civitas diaboli), melyben a pogányok laknak.

Forrás: www.palosrend.hu
http:/hu.wikipedia.org
November 12.
Hajós Alfréd halálának napja (1955)


Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold) 1878. február 1-jén született Budapesten. A Markó utcai főreálgimnáziumban tanult. Később a Műegyetemre járt, tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott (a Magyar Úszó Egyesület tagjaként).

1896-ban Athénban, az első újkori olimpián a 18 éves egyetemista két gyorsúszó számban, a 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba: ezzel ő szerezte a magyar sport első olimpiai győzelmeit.
Hajós Alfréd két alkalommal, 1895-ben és 1896-ban is megnyerte Bécsben a nem hivatalos úszó Európa-bajnokságot, majd 1897-be áttért a tornára, majd a labdarúgásra, a Millenáris-pályán 1897. május 9-én lejátszott első labdarúgó mérkőzésen a BTC csapatában szerepelt. 1901-ben és 1902-ben pedig tagja volt a bajnokcsapatnak, valamint 1902-ben az első magyar labdarúgó válogatottnak.
1904-ben visszavonult az aktív sportolástól, s építésztervezőként dolgozott. Előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában volt alkalmazott mérnök, 1904-től Villányi Jánossal közösen önálló irodát tartott fenn. 1924-ben Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban.

Alkotásai az eklektikától, illetve a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig igen változatosak. Az általa tervezett margitszigeti fedett Sportuszodát (1930) - amely ma a nevét viseli - a vasbetonszerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák kialakítása jellemzi. Ő tervezte - többek között - az újpesti Megyeri úti sporttelepet, a debreceni Arany Bika Szállodát, a győri versenyuszodát. 1945 után a budapesti Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette. 1955. november 12-én halt meg Budapesten. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik.

Forrás: www.jmpoint.hu
November 11.
Katona József születésének napja (1791)


Katona József elemi tanulmányait a kecskeméti római katolikus iskolában végezte, a gimnáziumi éveket a pesti és a kecskeméti piaristáknál. 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és Halász Bálint ügyvéd segédje lett, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a ®i¶ka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani, mikor 1814-ben az Erdélyi Museum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. Katona elküldte a Bánk bánt. A pályázat végül eredmény nélkül zárult, ezen belül Katona műve is visszhang nélkül maradt. Katona élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet, az ősbemutatójára csak 1833-ban került sor Kassán.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt, 1820-ban Kecskeméten megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyüjtemény, 1821-ben megjelent IV kötetben volt olvasható. Több fontos színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
1826-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább.
1830. április 16-án a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
November 10.
Somlay Artúr halálának napja (1951)


Somlay Artúr (1883. február 28. - 1951. november 10.) a Vígszínház színiiskolájába járt, 1900-ban lépett színpadra. Legnagyobb sikereit hősszerepekben aratta, de társalgási színművekben is játszott. Sodró lendületű, hibátlan játékával, szenvedélyes gesztusaival megújította a magyar színművészetet. A külsőségek pontos megrajzolását aprólékosan kidolgozott lélekábrázolással társította. 1912-1951 között számos filmben is szerepelt – többek között Valahol Európában (1947); Ludas Matyi (1949); Különös házasság (1951); Nyugati övezet (1952). A rádióban és pódiumon is fellépett. Regény- és drámaírással is próbálkozott. Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Játszott Kecskeméten, Pozsonyban, Zomboron, Kolozsvárott, Debrecenben. 1905-ben a Vígszínházban és 1906-ban a Városligeti Színkörben vendégszerepelt. 1908–1921 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1921–22-ben Berlinben filmezett. Ezt követően a Belvárosi, a Magyar, a Renaissance Színházban lépett színpadra. 1927-től 1944-ig a Vígszínházban szerepelt. 1935–36-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1925 júliusában a bécsi Kammerspiele színpadán, 1931-ben magyaroszági és erdélyi városokban lépett fel alkalmi társulatával. 1945-ben a Víg- és a Márkus Parkszínház foglalkoztatta. 1946–1951 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1948-tól 1950-ig a SzAk-n tanított.

Főbb szerepei:
Theseus (Sh.: Szentivánéji álom); Sári bíró (Móricz Zs.); Tiborc, Petur bán (Katona J.: Bánk bán); Edgár (Strindberg: Haláltánc); Oswald (Ibsen: Kísértetek); Hamlet (Sh.); Lala Kalil (Herczeg F.: Bizánc); Rendező (Wilder: A mi kis városunk); János mester (Márai S.: A kassai polgárok); Jegor Bulicsov (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Lear király (Sh.). Drámája: Veszedelem (1908)

Forrás: http://www.mek.iif.hu
November 9.
Guillaume Apollinaire halálának napja (1918)


Guillaume Apollinaire (eredeti neve Wilhelm Apollinaris de Kostrowitzky) 1880. augusztus 26-án született Rómában. Monacóban, Cannes-ban és Nizzában járt iskolába; utóbbiban tette le írásbeli érettségi vizsgáit (1897). 1901 augusztusától egy évig a Rajna-vidéken dolgozott Milhau őrgrófné lánya, Gabrielle házitanítójaként; közben több német várost (Unkel, Bonn, Köln) is felkeresett. Munkája során ismerkedett meg Annie Playdennel, aki ugyanannál a családnál volt nevelőnő. A házasság is szóba kerül közöttük, de Annie előbb hazatért Angliába, majd kivándorolt az Egyesült Államokba.

Visszatérve Párizsba az avantgárd szellemi életének egyik meghatározó alakja lett, barátja volt többek között Pablo Picasso, Jean Cocteau, Erik Satie és Marcel Duchamp. 1908-ban ismerkedett meg Marie Laurencin festőnővel, akivel öt évet éltek együtt.
1911-ben csatlakozott a kubista mozgalom egy külön ágát képviselő Puteaux-csoporthoz. Ez év szeptember 7-én a rendőrség letartóztatta, és néhány napra börtönbe került: egy Piéret nevű belga újságíró-kalandor a párizsi Louvre-ból ellopott néhány szobrot, melyből párat Apollinaire lakásán rejtett el, az ő tudta nélkül.

Első (próza) kötete L'enchanteur pourrissant (1909) címmel jelent meg, de az elismerést csak a következő, Alcools [Szeszek] (1913) című gyűjteménye hozta meg, amely addigi tizenöt éves munkásságának szinte minden szakaszából tartalmaz műveket. A költemények nagyrészt életének eseményeihez kapcsolódnak, de különböző költői fejlődési szakaszokat, stílusváltozatokat tükröznek; stilárisan legalább három réteget képviselnek.
Szintén 1913-ban jelent meg Les peintres cubistes [A kubista festők] című tanulmánya, mely az akkor önállóvá váló irányzat egyik fontos szövege.
1914 decemberétől önkéntesként harcolt az I. világháborúban. 1916. március 17-én megsebesült: egy gránátszilánk fúródott koponyájába, megoperálták, és egy vaspántot helyeztek a fejére. Utolsó két évében ismét Párizsban lakott. 1918 márciusában jelent meg Calligrammes [Kalligrammák] című kötete. Májusban feleségül vette Jacqueline Kolbot (Egy szép vörösesszőkéhez). A háború utáni spanyolnáthajárvány vitte el, 1918. november 9-én. A párizsi Père Lachaise temetőben nyugszik.

Forrás: www.doksi.hu
http://hu.wikipedia.org
November 8.
Edmond Halley születésének napja (1656)


Edmond Halley Londonban a St. Paul’s Schoolban tanult, majd 1673-ban az Oxfordi Egyetemen, azonban tanulmányait nem fejezte be.

Egy-egy alkalommal meglátogatta John Flamsteed királyi csillagászt Greenwichben, aki akkori legpontosabb mérései alapján új csillagkatalógus készítésén fáradozott. Ez felkeltette Halley érdeklődését, és javasolta, hogy hasonló méréseket a déli féltekén is végezzenek. 1676-ban Szent Ilona szigetére hajózott, hogy megrajzolja a déli égbolt csillagtérképét. Hazatérése után 1678-ban az Angol Királyi Társaság tagjává választották.

1682-ben Észak-Londonban saját obszervatóriumot nyitott. Tanulmányozta a földrajzi és a mágneses pólus közti különbségeket, könyvet írt a passzát- és monszunszelekről. Newton módszere segítségével kiszámította az 1607 és 1682 között észlelt 24 üstökös pályáját. 1695-ben tökéletesítette a Mercator féle térkép vetületi rendszert. 1698-tól két éven át a Paramour nevű hajón utazva mérte a mágneses deklinációt és addig nem tapasztalt pontossággal térképeket állított össze az Atlanti- és Csendes-óceánról.

1704-ben az Oxfordi Egyetem kinevezte a geometria professzorának. 1705-ben kiadta az üstökösökről szóló munkáját, melyben 1758-ra előrejelezte az egyik üstökös visszatértét. 1720-ban királyi csillagász vált belőle. Greenwichben alapos megfigyeléseket végzett a Hold 18 éves ciklusban történő mozgásával kapcsolatban. Itt halt meg 1742-ben.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
November 7.
Hamvas Béla halálának napja (1968)


Hamvas Béla 1897. március 23-án született Eperjesen. Harcolt az első világháborúban; 1919-ben családját kiutasították Pozsonyból, Budapestre költöztek. 1923-ban a budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát, tanult a zeneművészeti főiskolán is.

A Budapesti Hírlap munkatársa lett, 1927-tôl a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. 1935-36-ban Kerényi Károllyal megalapította a Sziget szellemi műhelyt és folyóiratot. 1940-44-ben az orosz fronton teljesített szolgálatot. 1945-től az Egyetemi Nyomda kis tanulmányait szerkesztette, antológiát adott ki, előadássorozatot tartott. Forradalom a művészetben, Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon (Kemény Katalinnal) c. tanulmány ügyén Lukács György hevesen támadta. 1948-ban B-listázták és kényszernyugdíjazták. Ezután Szentendrén volt földműves, ahol megírta a Karnevált, az Unicornist, a Silenciumot, a Titkos jegyzőkönyvet és a Mágia szutrát.

1951-64 között segédmunkás és raktáros volt Inotán, Tiszapalkonyán, Bokodon. Ekkor írta a Patmoszt-t, Az ősök nagy csarnokát, a Szareptát és a Szilvesztert, írásait szamizdatban terjesztették. (Jelentősen hatott a fiatal magyar avantgárd művészekre.) Életművének meghatározó élménye az "univerzális orientáció és transzparens egzisztencia", azaz a hiteles lét és a modern világ közötti ellentmondás. Munkásságában az ismert külföldi és hazai krízisirodalomnál mélyebbre hatolt a válság okainak vizsgálatában. A lét értelmét, "a logosz őrét" a hagyományban, a világteremtés előtti rendben ismerte fel. Ezzel ellentétben állnak a ráció változó rendszerei. Scientia Sacra, Az őskori emberiség szellemi hagyománya (megjelenése 1988) c. tanulmányában a szent könyvekre támaszkodva tárta fel az "aranykor" világát, amelyben a lét és élet nem vált ketté, hanem a mindenkori normális emberi állapotban valósult meg. A nyugati tradicionalizmus egyedi magyarországi képviselőjeként J. Böhmét követte; azzal a különbséggel, hogy a lét teljességének a helyreállítását nem a keleti tanok beolvasztásától, hanem az evangéliumi kereszténység megvalósítását várta. Karnevál (1-2, megjelenése 1985) c. regénye a 20. sz. "sorskatalógusa". Hőse a földkerekséget és a poklot megjárva keresi és találja meg valódi nevét, azaz énjét. Esszéiben a tradíció mértéke, a tudás humora, és a humor ajándékozta szabadság érvényesül.

A nyolcvanas években a Karnevál és az Antologia Humana kiadásával indult meg életműve kanonizálása, de még a Karnevál 1985-ben megjelent második kiadásából jelentősebb passzusokat is kihúztak. A kilencvenes évek elején megkezdődött életmű-sorozatának kiadatása, de a közel húsz kötetre rúgó, kiadott szellemi hagyaték még így is eltörpül a Hamvas Béla által létrehozott írások mennyisége mellett.

Forrás: www.artpool.hu
http://hu.wikipedia.org
November 6.
Ganz Ábrahám születésének napja (1814)


A svájci Unter-Embrach városkában született. Kitanulta az ácsmesterséget, majd öntőinas, majd vasöntőmester lett. Az iparosok akkoriban szokásos vándorútja során 1841-ben érkezett Pestre. A József-hengermalom összeszerelési munkálataiban vett részt.

1844-ben már önálló öntödéje volt Budán, amely gyorsan jelentős üzemmé fejlõdött. Kísérleteket folytatott az ún. kéregöntésnek vasúti kocsikerekek gyártására való felhasználásáról. Szabadalmaztatott eljárása nyomán kezdték meg a vasúti szerelvények kerekeinek tömeges gyártását. Üzeme az 1867-es kiegyezésig kb. százezer vasúti kereket állított elő. Ebbõl az üzembõl alakult az a vállalat-együttes, amely a gépipar, a járműipar, a villamosipar számos területén működve világhírű találmányokkal, mûszaki megoldásokkal jelentkezett. Gyártmányai világkiállításokon is szerepeltek, Párizsban (1855, 1867) és Londonban (1862) díjakat nyertek. Az 1848-as szabadságharc idején ágyúkat és golyókat öntött.

A szabadságharc bukása után az angol Burn kéregöntési találmányát próbálta a vagonkerék gyártására alkalmassá tenni. Kísérleteket folytatott, majd találmányát 1855-ben szabadalmaztatta. 1865-ben a császár személyesen fejezte ki legmagasabb elismerését. 1863-ban Pest díszpolgárává választották.
1867. december 15-én Pesten öngyilkos lett, de az üzemeiből kinőtt Ganz-vállalatok megőrizték nevét. Svájci állampolgárságát mindvégig megtartotta. Életében sokat fordított szociális célokra, üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített.

Munkásságát Mechwart András folytatta, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve a ma is látogatható Öntödei Múzeummá alakították.

Forrás: www.sasovits.hu
www.mult-kor.hu
November 5.
Vivien Leigh születésének napja (1906)


Vivien Leigh angol színésznő, az Elfújta a szél (1939) és A vágy villamosa (1951) című filmekben alakított szerepeiért (Scarlett O'Hara és Blanche DuBois – ez utóbbit a londoni West Enden színpadon is játszotta) Oscar-díjat kapott. Termékeny színpadi előadó is volt, néhány filmben férjével, Laurence Olivier-vel játszott együtt. Harminc éves színházi karriere alatt sokféle karaktert alakított Noël Coward és G. B. Shaw hősnőitől kezdve olyan klasszikusokig, mint Shakespeare Kleopátrája, Júliája vagy Lady Macbeth-je.

Az 1935-ös The Mask of Virtue című darabban nyújtott szerepéért Leigh kiváló kritikát kapott, amit interjúk és újságcikkek sorozata követett.
Az Elfújta a szél azonnali sikert hozott Leigh számára, megkapta a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, és a New York-i kritikusok körének legjobb színésznőnek járó díját is elnyerte.
Főleg szépségéért dicsőítették, ezért néha úgy érezte, hogy nem tekintik komoly színésznőnek, de pályafutása során leginkább gyakori betegségei hátráltatták. Felnőttkorának egy részében tuberkulózisban szenvedett. Pályafutása több hanyatló időszakon ment keresztül. Visszatérő mániás depressziós időszakai – melyekkel először az 1940-es években diagnosztizálták – csak tovább gyengítették. 1960-ban elvált Olivier-től. Ezután tuberkulózis okozta haláláig csak elvétve szerepelt filmekben és színdarabokban.

Az 1955-ös évadban Stratford-upon-Avonben Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok, Macbeth és a Titus Andronicus című drámáit adták elő. Telt ház előtt játszottak, és jó kritikákat kaptak. Az 1961-es Tavasz Rómában és az 1965-ös Bolondok hajója című filmekben szintén szerepet kapott.

1967 májusában épp Michael Redgrave-vel próbálták Edward Albee A Delicate Balance című művét, mikor ismét megbetegedett tuberkulózissal. Július 8-án holtan találtak rá hálószobája padlóján. A holttestét elhamvasztották, és a hamvait a lakása közelében levő tóba szórták. A szertartást St Martin-in-the-Fields templomában tartották, ahol a búcsúbeszédet John Gielgud olvasta.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
November 4.
Pécsi Sándor halálának napja (1972)


Pécsi Sándor 1922. március 18-án született Sajószentpéteren. Középiskoláit Sárospatakon végezte, majd a budapesti Tudományegyetemen jogot hallgatott. Jegyzőgyakornok lett, majd beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, ahol 1944-ben színészi oklevelet kapott.

Sátoraljaújhely, Szombathely és Miskolc után 1946-ban Várkonyi Zoltán Művész Színházához szerződött, s 1948-tól haláláig a Madách Színház tagja volt. Kezdetben operettekben és vígjátékokban szerepelt, később áttért a kiérlelt jellemszerepekre. Alakításait ötletesség és derű jellemezték. Ilyen volt a polgári életben is, kedves, közvetlen, barátkozó.

Alakításaiban specialista volt, kiválóan megformálta a különféle karaktereket. Már fiatal korában is nagyon jól játszott öreg embereket, például 26 évesen a 85 éves Jacobsot, Ilf-Petrov: A béke szigete c. darabjában. Művészetének csúcsát Eddie Carbone szerepében érte el, Artur Miller Pillantás a hídról c. drámájában.
Fontosabb filmszerepei: Egy asszony elindul, Mágnás Miska, Erkel, Ifjú szívvel, Simon Menyhért születése, Rokonok, Liliomfi, Dandin György, Bakaruhában, Szent Péter esernyője, Új Gilgames, Özvegy menyasszonyok, Kár a benzinért, Tilos a szerelem, Honfoglalás I-II., Sellő a pecsétgyűrűn, Régi nyár, a Pál utcai fiúk, Utazás a koponyám körül, A fekete város, Ármány és szerelem

Művészetét 1951-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal, 1961-ben Érdemes Művész, 1968-ban Kiváló Művész kitüntetéssel ismerték el.
Nagyon sokszor volt partnere Pécsinek Tolnay Klári (pl: Pillantás a hídról, A vágy villamosa). Ő nyilatkozta egyszer Pécsiről: "Nagyon érdekes egyéniség volt, egy örök gyerek. Rettenetesen félt minden szereptől mindig, és főleg próba előtt egy héttel mindig kitört rajta egy olyan pánik, hogy visszaadja a szerepet, mert nem lesz jó. Aztán a premieren mindig kiderült, hogy milyen nagy színész."
Shakespeare IV. Henrik c. drámájában Sir John Falstaff szerepére készült, amikor 1972. november 4-én meghalt.

Forrás:
http://pecsisuli.freeweb.hu
November 3.
Kosztolányi Dezső halálának napja (1936)


Kosztolányi Dezső Szabadkán született 1885. március 29-én. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, ezért Szegeden teszi le az érettségit. 1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal és Juhász Gyulával.

1904-ben beiratkozik a bécsi egyetemre; 1905-ben hazatér, de nem megy vissza az egyetemre, újságíró lesz: (Szeged és Vidéke, Bácskai Hírlap); 1906-ban a Pesti Napló kéri fel munkatársnak Ady helyére, aki Párizsból küldi tudósításait.
1907-ben jelenik meg első verseskötete, a Négy fal között - elismerő a fogadtatás, egyedül Ady bírálja. Recenziójának lényege, hogy Kosztolányi irodalmi író, nem életdokumentumokat ír, hanem irodalmi témákat versel meg. Kosztolányi a későbbiekben kilenc cikket ír Adyról. Az utolsó a legnagyobb horderejű, a „Toll” körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége. Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása - különvélemény. Adyt hivatalosan is beemelik a magyar irodalomtörténetbe. Kosztolányi szerint Ady költészete időszerűtlen, az általa képviselt magatartás visszautalja őt a XIX. századba.
1913-ban házasságot köt Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven írt is. 1915-ben születik fia, Ádám.
Művészi fejlődésében igen jól el lehet különíteni három korszakot. Az első: indulásától az I. világháborúig tart. Ebben az időben programszerűen dekadens költő, a század emberének szorongását, hitevesztését fejezi ki. (A szegény kisgyermek panaszai)

A második korszak a világháború kitörésétől a forradalmakon át az ellenforradalom első évéig tart. Kosztolányi közeledik a politikához, kitűnő publicisztikai cikkeket ír, egyre csiszoltabbak lesznek novellái. 1918-ban a forradalom mellé áll, a tanácsköztársaság idején visszahőköl, de az ellenforradalom terrorjától elfordul és baráti körével együtt politikamentességbe vonul.
A harmadik korszakában emelkedett nagy költővé és lett európai viszonylatban is jelentékeny regényíró. (Néró, a véres költő, Édes Anna, Pacsirta, Aranysárkány) Kitűnő novelláskötetei születnek (Tengerszem, Esti Kornél) és csak úgy ontja a nagyszerű műfordításokat.
1933-ban mutatkoznak betegsége első jelei, egy év múlva sorozatos műtéteken esik át.
1936. november 3-án halt meg Budapesten. Decemberben a Nyugat emlékszámmal adózik emlékének, melyben Babits rehabilitálja fiatalkori barátját, írótársát.

Forrás: www.literatura/hu/irok
http://hu/wikipedia/org
November 2.
Luchino Visconti születésének napja (1906)


Luchino Visconti Párizsban ismerkedett meg 1936-ban Jean Renoir francia rendezővel. Kezdetben díszlettervezőként és rendező-asszisztensként dolgozott. A II. világháború kitörésekor visszatért hazájába, ahol rendezői filmje, a Megszállottság (1942) kihívta Mussolini haragját és a cenzúra figyelmét. A postás mindig kétszer csenget című filmjét tekintik az olasz neorealizmus előfutárának. Visconti iskolát, stílust és példát teremtett, az olasz filmművészetben háttérbe szorította a formalista irányzatot.

Következő dokumentumfilmjét A dicsőség napjai címen (1944) három rendezőtársával együtt forgatta a háború alatti ellenállás témájáról. Az 1948-as Vihar előtt Giovanni Verga regénye nyomán készült, s egy szegény szicíliai halászcsalád megélhetésért folytatott küzdelmét mutatja be. A Szépek szépe Anna Magnani főszereplésével 1951-ben készült el.
A realizmus csúcsát Visconti az 1866-ban Velencében játszódó Érzelemmel (1954) érte el. Az ötvenes évek válságának terméke a neorealizmustól távol álló, Dosztojevszkij nyomán forgatott Fehér éjszakákat (1957), a velencei filmfesztivál Ezüst Oroszlán-díjával tüntettek ki. A neorealizmushoz tért vissza a pályája csúcspontjának tekintett Rocco és fivérei című társadalmi drámájában (1960), amelynek főszerepét Alain Delon és Claudia Cardinale alakította. A heves vihart kavaró film egy dél-olasz család lezüllésének története, akik a jobb élet reményében egy nagyvárosba, Milánóba költöznek.

Az epikus hangvételű, a Risorgimento korában játszódó A párduc (1963) Tomasi di Lampedusa regényéből készült, a címszerepet Burt Lancaster alakította. A szicíliai arisztokrácia és nagypolgárság történelmi tablója Cannes-ben Arany Pálma-díjat nyert. Az 1965-ben készült 1967-ben Camus Közönye nyomán készült Az idegen (főszereplője a pályája csúcsán lévő Marcello Mastroianni), majd 1968-ban az Istenek alkonya. 1969-ben kezdte el német trilógiáját: az Elátkozottak a Krupp-család történetét dolgozza fel (a forgatókönyvért Viscontit Oscar-díjra jelölték). A Halál Velencében (1970) a Thomas Mann-mű önvallomásszerű filmre vitele, központi témája a férfi hiúság, a főszereplő egy szépséget és egyszerűséget kereső homoszexuális férfi. A Ludwig (1973) II. Lajos bajor király életét idézi fel. A Meghitt családi körrel (1974) és Az ártatlannal (1976) visszatért Olaszországba.
Az évek óta betegeskedő Visconti 1976. március 17-én halt meg római lakásán influenza-szövődménnyel súlyosbított szív- és keringési elégtelenség következtében.

Forrás: www.muvesz-vilag.hu
November 1.
Mindenszentek napja


Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.

Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-áról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
A Mindenszentek napja után következő napot, Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.

Népszokások - Halottak napjának hetét a halottak hetének is nevezik. Ezen a napon szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése és a gyertyagyújtás. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak: a gyertyák fényénél a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket. Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták).
Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között.

Halloween - November elsejének ünnepe, Mindenszentek napja az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnepre vezethető vissza (All Hallows magyarul mindenszentek). A nap előestéje (angolul "All Hallows Eve", rövidítve: Halloween) a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája. Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep, melynek évszázados történetisége kevéssé ismert. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.

Forrás: www.mult-kor.hu









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-13 (4351 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds