2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19473236
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
ÉVNAPOK - JANUÁR






Január 16.
Mikszáth Kálmán születésének napja (1847)


Mikszáth írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kitöröltek. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az „Elbeszélések”, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet.

1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el újságíróként. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Ezidőtájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte. 1881 augusztusában megjelent a Tót atyafiak című novelláskötete, négy korábban már különböző lapokban közreadott elbeszéléssel. A jó palócok, 15 kisebb elbeszélés 1882-ben jelent meg.

1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1882-ben ismét megkérte volt felesége, Mauks Ilona kezét, s még ez év december 31-én ismét összeházasodtak 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával.
1897-ben saját lap kiadásával próbálkozott, ez volt a rövid életű Országos Hírlap. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. Utolsó munkája, „A fekete város" könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. 1910. május 28-án halt meg Budapesten.

Művei híven tükrözték vissza az úri- nemesi társadalom fokozódó erkölcsi-szellemi züllését, belső szétesését. A valóságot írta: ítéletet kellett mondania. A kritikai realizmus lett a módszere. Nagy kritikai realista regényei (Beszterce ostroma, Az új Zrínyiász, Különös házasság, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város) a leleplező gúny, a szatíra fegyverével segítettek az idônek. Bomlasztották azt a világot, amelyet már halálra ítélt a történelem. Az ember tiltakozott bennük egy mindjobban elembertelenedő világ ellen.

Forrás: www.nograd.net
http://hu.wikipedia.org
Január 15.
Jean-Baptiste Poquelin (Molière) születésének napja (1622)


Jean-Baptiste Poquelin, közismert írói nevén Molière francia drámaíró és színész, a komédia és szatíra mestere. 1643 júniusában szerelmével, Madeleine Béjart-ral és annak két testvérével L'Illustre Théâtre néven megalapították első színtársulatukat, mely azonban 1645-ben csődbe ment. Poquelin ekkortól vette fel a Molière nevet, mely egy kis dél-franciaországi falu neve volt.

Ezt követően Madeleine-nel együtt vándorszínésznek álltak, és tizennégy éven keresztül a Párizs környéki falvakat járták. Utazásai során találkozott Conti hercegével, aki egy időre a társulat mecénása és (ennek fejében) névadója volt. Molière 1658-ban érkezett Párizsba, és a Louvre (ekkor színházként működő) épületében némi sikerrel játszotta Corneille tragédiáját, a Nicomede-et, illetve A szerelmes doktor című farce-ot. Társulata elnyerte a Troupe de Monsieur (a király testvérének társulata) címet, és patrónusa segítségével egyesült az egyik ismert párizsi olasz Commedia dell’ arte társulattal. 1659. november 18-án színházukban, a Petit-Bourbon-ban mutatták be első átütő sikerének számító darabját, a Kényeskedőket.

1662-ben Molière, társulatának olasz tagjaival együtt átköltözött a Théâtre du Palais-Royal épületébe. Ugyanebben az évben feleségül vette Armande-ot, akit ő Madeleine Béjart húgának vélt (ám aki valójában Madeleine titkos kapcsolatból született lánya volt). Ekkor játszották a Nők iskolája című művét; mind a darab, mind Molière házassága nagy port kavart Párizsban. A művészetét ért kritika ellenében megírta a Nők iskolája kritikáját és a Versailles-i rögtönzést.

1664-ben Versailles-ban bemutatták a Tartuffe-öt, amely óriási felháborodást keltett. A hírre, hogy a király felfüggeszti a képmutató egyházfiról szóló darab előadásait, Molière megírta a Don Juant, melynek középpontjában egy ateista áll, aki vallásosnak mutatja magát, de Isten megbünteti őt. A király reakciója igen diplomatikus volt: mindkét előadást betiltotta, ugyanakkor biztosította a társulat és Molière közvetlen kincstári támogatását. 1666-ban mutatták be a Mizantróp című, talán legkifinomultabb darabját, melyet azonban a korabeli közönség kevéssé értékelt. A közönség nem fogadta tetszéssel Dandin György, vagy a becsapott férj című művét, A fösvény azonban hatalmas sikert aratott.

Lully-vel társulva ismét zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár. 1671-ben megírta a Scapin furfangjait. A Tudós nők 1672-es megírásához hozzájárult, hogy Lully-vel eltávolodtak egymástól, így Molière-nek vissza kellett térnie a hagyományos drámaformákhoz. A darab ugyanakkor nagy sikert aratott, és ez némi erőt adott a szerzőnek, hogy tovább dolgozzon.

1763. február 17-én
a Képzelt beteg előadása közben a színpadon összeesett, majd néhány órával később saját otthonában meghalt. Mivel a kor szokása szerint színészeket nem temethettek megszentelt földbe, csak Armande közbenjárására, XIV. Lajos külön engedélyével, éjszaka búcsúztathatták el. (Földi maradványait 1792-ben a Pantheonba, majd 1817-ben a Pere La Chaise temetőbe helyezték át.)

Forrás:
http://hu.wikipedia.org
Január 14.
Humphrey Bogart halálának napja (1957)


Humphrey DeForest Bogart 1899. december 25-én született New-Yorkban. A massachusetts-i Andover Akadémián töltött félév után, 1918 májusában besorozták a haditengerészethez. Bogart művészi karrierje 1920-ban kezdődött, amikor Alice Brady színésznő felfedezte.

Számos színpadi- és filmszerep után 1934-ben jött el az áttörés, amikor Arthur Hopkins rendező-producer az Elvarázsolt erdő című filmjéhez. Bogart feltűnése a színen erőteljes hatással volt a nézőtérre. A High Sierra című filmet Raoul Walsh rendezte. Évekkel később rátalált A máltai sólyom (1941) főszerepe. Ezzel egy időben zajlott a Casablanca (1943) című háborús románc szereplőválogatása, melynek során Bogart mellé a fiatal svéd szépséget, Ingrid Bergmant választották ki. Végül olyan alkotás született, amelyet ma is minden idők legjobb filmjei között jegyeznek. Az Oscar-díj átadáson az alkotók besöpörték a legjobb film, a legjobb forgatókönyv és a legjobb rendezés díját, de a mű öt további jelölést is hozott, többek között Bogart számára a legjobb színész kategóriában. A Casablanca azon ritka filmek egyike, amelynek egyes jeleneteit más filmesek filmjeikben még idézni is szokták (pl.: Woody Allen: Játszd újra, Sam; Emir Kusturica: Macskajaj stb.).

Egy évvel később a Warner Brothers Lauren Bacallt rendelte Bogart partnerének a Hemingway regénye alapján készült Martinique-ban. 1945. május 21-én Ohióban összeházasodtak. Bogart az apaszerepet is megismerhette, bár ez már a negyedik házassága volt. Mikor az első gyermekük, Stephen megszületett, Bogart már 49 éves volt.
1947-ben forgatta A Sierra Madre kincsét, a következő évben pedig a Key Largo-t. 1952-ben Katharine Hepburn partnereként az Afrikai királynőjé-ben megformált szerepért elnyerte a legjobb színész Oscar-díját, olyan riválisok mellett, mint Marlon Brando, akit A vágy villamosa főszerepéért jelöltek.
Ezt követően Bogart még számos sikerfilmben bukkant fel, többek között a Sabriná-ban (1954), Az Isten bal kezé-ben (1955) és a Reménytelen órákban (1955). 1957. január 14-én Los Angelesben hunyt el.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki

Január 13.
Csákányi László születésének napja (1921)


Csákányi László (eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították) a Színművészeti Akadémia hallgatója volt, ahol 1942-ben diplomázott. A Nemzeti Színháznál kezdett, azonban a háború végén (1945-ben) hadifogságba esett, és csak 1948-ban térhetett haza.

Ezután a Pesti, az Úttörő és az Ifjúsági Színház társulatához szegődött, majd 1953-tól a fővárosi Operettszínház, 1956-tól pedig a Petőfi, illetve a Jókai Színházban dolgozott. 1963–1971 között a Vígszínház, 1971–1974 között a József Attila Színház, 1974-től pedig haláláig a Vidám Színpadon játszott.

Kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, aki otthonosan mozgott a drámákban csakúgy, mint a vígjátékokban. Játszotta többek között Böffen Tóbiást (Shakespeare: Vízkereszt), Svejket (Jaroslav Hasek művének színpadi változatában), Szellemfit (Szigligeti: Liliomfi), Fouchét (Strauss: Denevér), az öreg Karamazovot (Dosztojevszkij: A Karamazov-testvérek).
Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. játszott Az eltüsszentett birodalom, a Hókirálynő, Az aranyfej, A varázsló, az Egy óra múlva itt vagyok, Le a cipővel, az Indul a bakterház, Rab ember fiai című alkotásokban. Nagy színészi kihívásokban bővelkedő karrierjét a Sose halunk meg idős tánctanáraként fejezte be.
Pályájának fontos részét képezték jelentős mesefilmszinkronjai is: ő szólaltatta meg Frédit a Flinstones családban, hangját kölcsönözte a Vuk, a Szaffi, az Elsüllyedt világok és a Lúdas Matyi című rajzfilmekhez is. A magyar kabaré színvonalát emelte a Nyomják Krahácsot című darabbal, (a rádiókabaréban Agárdy Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi).
1992. november 3-án Budapesten hunyt el. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett.

Forrás: www.freeweb.hu
http://volksgruppen.orf.at
Január 12.
Molnár Ferenc születésének napja (1878)


Molnár Ferenc (eredeti nevén: Neumann Ferenc) középiskolai tanulmányait a Lónyai utcai Református Gimnáziumban végezte. 1896-tól egy évig a genfi egyetemen, később Budapesten jogot tanult. Ebben az időszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, a Budapesti Naplóban. Ezzel párhuzamosan irodalmi műveken és idegen nyelvű színdarabok fordításán is dolgozott.

Első nagy feltűnést keltő írása az 1901-ben megjelent szatirikus regénye, Az éhes város volt. Ugyanebből az esztendőből származik az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregénye. Első önálló színpadi műve A doktor úr volt, amely nagy sikert aratott az 1902. novemberi Vígszínház-beli bemutatón.

1906-ban feleségül vette Vészi Margit festő-írónőt, főszerkesztője, Vészi József leányát, ez a házasság azonban nem volt tartós. Egy lányuk született, Molnár Márta (mecénás, a Válasz című lap főszerkesztője). Első külföldi színpadi sikerét 1907-ben aratta Az ördög című színdarabjával. 1908-tól már több városban is játszották színpadi műveit (Bécs és Berlin mellett Olaszországban és az Egyesült Államokban is), de a polgári társadalom kritikája miatt az előadások nem mindig találtak kedvező fogadtatásra. Legnagyobb sikerét a Liliom-mal aratta. Az 1909-es budapesti bemutató után 1912-ben a bécsi előadás következett. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, és alapjául szolgált az 1945-ben a Broadway-n bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek. Molnár Ferenc 1907-ben írta meg máig népszerű A Pál utcai fiúk című regényét.

Az első világháború alatt Galíciában volt haditudósító; erről írta 1916-ban az Egy haditudósító emlékiratai című könyvét. 1922-ben feleségül vette Fedák Sárit, de ez a házasság is hamarosan válással végződött. Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették.
A fenyegető nemzetiszocializmus elől 1937-ben Svájcba, majd 1939-ben New Yorkba menekült. Amerikában súlyos depressziója ellenére forgatókönyveket és színdarabokat írt. 1949-ben mutatták be a Broadway-en Panoptikum című darabját. Harmadik felesége Darvas Lili színésznő volt. 1952. április 1-jén New Yorkban halt meg. Unokái Horváth Ádám Kossuth-díjas filmrendező és Sárközi Mátyás író.

További ismertebb színpadi művei: A Testőr (1910); A Farkas (1912); A fehér felhő (1916); Farsang (1916); A hattyú (1920); Színház (1921); A vörös malom (1923); Az üvegcipő (1924); Játék a kastélyban (1926); Nagy szerelem (1935); Panoptikum (1949)

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Január 11.
Jedlik Ányos születésének napja (1800)


Jedlik István néven született 1800. január 11-én a Komárom megyei Szimőn. 1817-ben unokatestvérével, Czuczor Gergellyel Pannonhalmán a Szent Benedek-rend növendékei közé lépett, és rendi névként az Anián (Ányos) nevet kapta. Huszonöt éves korában pappá szentelték, az azt követő éveket Győrben töltötte tanítással, szertárfejlesztéssel, és kísérletezgetésekkel.

1828-ban felfedezte a szódavíz készítésének módját, s az 1820-as évek végén már a rendházat is ellátta szódavízzel. 1831-től - Pozsonyban élt, ahol a fizikai szertár fejlesztéséhez sok eszközt, műszert készíttetett vagy vásárolt. Hat évvel később megpályázta a pesti egyetemi tanárságot, amit el is nyert (1840); egy évvel később verbuválódott a Magyar Természettudományi Társulat.
1845-től az addig használt latin nyelv mellett elkezdték a magyar nyelvű oktatást is, amihez a természettudományok terén hiányoztak a magyar műszavak, Czuczor Gergely és Kazinczy Ferenc felkérte őt új műszaki szavak alkotására. Tőle származik például a merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, dugattyú, hullámtalálkozás kifejezés. Egyik szerkesztőjeként szerepelt az 1858-ban megjelent Műszótárnak is. 1858-ban az Akadémia történetében először és utoljára Arany János és Fényes Imre mellett "rendes" akadémiai taggá választották.

A forradalom kitörése után tovább tanított, 1848 novemberében pedig maga is bekapcsolódott a főváros védelmébe. Buda ostrománál az egyetem eszközeit és a Gellérthegyi csillagvizsgáló kimentett műszereit becsomagolta, és biztonságos helyre szállíttatta. 1850-ben megjelent a már 1830-ban elkezdett tankönyve, ami a "Természettan elemei" címet viselte. Később, egy külön kiadásban a "Hőtan", és a "Fénytan" is napvilágot látott, amivel 1842-ben kezdett el foglalkozni. Tankönyvei elismeréseként 1858-ban 200 arany jutalmat kapott az Akadémiától, s ezekben az évtizedekben jelentek meg jelentősebb publikációi is a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók lapjában. A hatvanas években már elismert tudós itthon, 1863/64-ben az egyetem rektora.

Ám a tankönyvírás sosem vonta el teljesen a kísérletezéstől, mert a negyvenes évektől kezdve az elemek tökéletesítésével kezdett foglalkozni. Az optikai és hullámtani kísérletek időszaka az 1850-es évek és az 1860-as évek első felére tehető, a dinamó elvét pedig 1861-ben rögzítette. Optikai rácsokat 1863-ig készített. Nagyfeszültségű készülékei zömmel az 1860-70-es évekből származnak. 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő bírálóbizottság a Haladás érmével tüntette ki Jedlik "villamfeszítő" berendezését (feszültségsokszorozóját). Szikrainduktorokkal szintén ebben az időben foglalkozott. Ekkor dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Győri nyugdíjas éveiben is főként a nagyfeszültségű eszközök szerkesztése felé fordult figyelme. 1878-ban kérte nyugdíjazását, s akkor katedrájától is megvált. 1868-ban királyi tanácsosi címet kapott, 1879-ben pedig a vaskorona-rend harmadik osztályának lovagja lett.

Jedlik Ányos nyugdíjas éveit a győri rendházban töltötte. Itt is dolgozott, amennyire a szűk hely és fizikai állapota megengedte. 91 éves korában lett a megalakuló Mathematikai és Physikai Társulat 1. számú tagja. 1895. december 13-án halt meg. A győri köztemetőben lévő bencés sírba temették, később a város díszsírhellyel tisztelte meg.

Forrás: http://magyarok.sulinet.hu
Január 10.
Madarász Viktor halálának napja (1917)


Madarász Viktor
(1830, Csetnek - 1917, Budapest) közhonvéd, majd hadnagy volt a szabadságharcban. Ez az ifjúkori élménye végigkísérte egész életén; művészetét mindvégig a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte; a magyar történelem hősi és tragikus emlékeit idézte a nemzeti szellem ébrentartására.

A szabadságharc leverése után egy ideig bujdosott, majd jogot tanult, amit azonban hamarosan felcserélt a festőpályával. 1853-55 között a bécsi akadémián a történeti-festészeti szakosztály hallgatója volt. Ekkor festette első történeti tárgyú képét (Kuruc és Labanc), amelyet 1856-ban Budapesten állítottak ki. Ezután Waldmüller szabadabb szellemű magániskolájába került, e korszak termése A bujdosó álma c. Thököly Imrét ábrázoló műve.

1856-tól Párizsban L. Cogniet műtermében tanult, ahol az akadémikus-romantikus szemléletű történelmi festészet képviselői közül különösen Delaroche művészete hatott rá. Itt alkotta meg 1859-ben élete fő műveit: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában c. történelmi jeleneteit. 1864-ben festette Zrínyi és Frangepán, 1868-ban Dobozi c. képeit, 1867-ben Dózsa-portréját és ugyancsak 1868-ban Dózsa népe c. kompozícióját. Drámai erejű történelmi festményeit Párizsban aranyéremmel tüntették ki.

1870-ben hazajött Budapestre, ám a francia művészethez kapcsolódó, erőteljes művei nem nyerték meg a bécsi szokványhoz szokott kritika tetszését. Bethlen Gábor tudósai körében c. pályaművét visszautasították. Egy 1873-ban történt újabb méltánytalanság után visszavonult a festészettől, s apjától örökölt üzletével foglalkozott. 1875-ben festett Petőfi halála c. képe művészi erejének hanyatlásáról tanúskodott. Üzlete tönkrement, 1902-ben elárverezték, 1903-ban újra festeni kezdett, főként portrékat és néhány fáradt történelmi kompozíciót alkotott. Korábbi művei azonban a romantikus-akadémikus történelmi festészet egyik legjobb hazai képviselőjévé avatták.

Forrás: http://hungart.euroweb.hu
Január 9.
Simonde de Beauvoir születésének napja (1908)

Simone de Beauvoir a 20. század második felének egyik népszerű, meghatározó gondolkodója volt, nagy hatással a háború után a megerősödött fogyasztói, jóléti társadalomban akkoriban felnövő ifjúságára. Mint a feminizmus jelentős ideológusa is maradandó érdemeket szerzett. Irodalmi tevékenységével, szociológiai munkásságával, memoárjával is jelentőset alkotott.

1925-től matematikát tanul az Institut Catholique-ben, irodalmat és nyelveket az Institut Sainte-Marie-ban, sikeresen letett vizsgái után pedig 1927-től filozófiát hallgatott a Sorbonne-on. Az egyetemen kialakult társaságához tartozott Jean-Paul Sartre is, akivel életre szóló kapcsolata szövődött.

Diplomája megszerzése után Simone filozófiát tanított Marseille, Rouen és Párizs különböző iskoláiban, majd 1941-től a Sorbonne tanára. A háború után Beauvoir és Sartre megalapítják a Modern idők (Les Temps Modernes) című baloldali folyóiratot, mellyel a francia szellemi élet középpontjába kerülnek. 1949-ben jelenik meg a A második nem c. könyve, amit a feminista irodalom egyik alapművének tartanak. A könyv megjelenése rendkívüli indulatokat váltott ki.

Hosszú utazásba kezd egész Európában, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, Közel- és Távol-Keleten, Szovjetunióban és Kínában. Utazási élményeit útinaplójában és riportkönyveiben rögzíti. A Mandarinok c. művéért 1954-ben megkapja a Goncourt-nagydíjat. Sartre-rel együtt tiltakozik a vietnami és algériai háborúk ellen, aktív békeharcos. A 70-es évektől a feminista mozgalmak vezetője, elsőként száll síkra az abortusz büntetlensége mellett. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében (további magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963).

Beauvoir az elkövetkező években irodalmi munkássága mellett demonstrációkon vesz részt, előadásokat tart a nők helyzetéről, petíciókat fogalmaz a nők jogaiért. 1970-ben támogatja a francia nők mozgalmát a „Manifesto 343” aláírásával, amely az abortuszt engedélyezné Franciaországban, 1973-ban pedig feminista rovatot indít a Les Temps Modernes-ben. Sartre ápolója lesz egészen annak haláláig, 1980-ig. 1981-ben jelenik meg A búcsúzás ceremóniája c. írása, melyben Sartre utolsó éveiről ír.
Simone de Beauvoir 1986. április 14-én tüdőgyulladásban halt meg, a párizsi Cimetière du Montparnasse-on temették el.

Forrás: www.feminista.hu
http://hu.wikipedia.org
Január 8.
Giotto di Bondone halálának napja (1337)


Giotto 1266-ban született Colle di Vespignanóban, jómódú firenzei polgár volt, akit apja Firenze legjobb iskoláiban taníttatott, Cimabue tanítványa volt. Kapcsolatba kerülve a ferences mozgalommal, más művészekkel együtt részt vett az Assisiben lévő San Francesco ferences főtemplom kifestésében melynek oldalfalain Szent Ferenc életének 28 jelenetét festette meg.

Társai, akik hatással voltak rá, a római és firenzei festészet eredményeit egyesítették: így alakult ki az a stílus, melyet Giotto személyéhez kapcsolunk. Ennek legfőbb jellemzője a térbeliségre való törekvés, a gazdag színhasználat, a természet élethű megjelenítése.
1305-ben Padovában kezdte el legnagyobb szabású művét, a Cappella dell’ Arena-ban, az Enrico Scrovegni bankár által rendelt freskót. A freskósorozat „Mária és Jézus életét”, a bejáratnál az „Utolsó ítélet”-et ábrázolja. Giotto fedezte fel újra az antik művészet hanyatlása óta feledésbe merült perspektíva addigi vívmányait, s ezáltal képeinek térhatása magával ragadó. Bár freskóinak természeti környezete színpadias, kulisszaszerű, egyben a jellemzés, a kiemelés, a hangsúlyozás eszköze is: a szereplők közötti fontossági sorrendet teszi nyilvánvalóvá, a bizánci művészetben szokásos méretkülönbség helyett. Kompozíciója szoros összefüggésbe vonja az alakokat, a perspektívát és a tájat, s ebben a cselekvő ember a főszereplő.

Római munkái közül csak két táblakép maradt ránk. 1329-1333 között Nápolyban dolgozott, majd visszatért Firenzébe. Ő volt az arcképfestés feltalálója, neki köszönhetjük többek között barátja, Dante arcképeit. E mellett építész is volt, a firenzei székesegyház híres harangtornyát az ő rajzai nyomán készítették el.

Giotto festői stílusa egészen különleges. Széles, biztonságos ecsetvezetés, megkülönböztetett értékrenden alapuló színvilág, az elbeszélőkedvet vagy a drámai problémát híven követő, hol részletező, hol összefogott előadás, éles természet-megfigyelés, de okkal és mértékkel alkalmazott stilizálás egyaránt gazdagítják képeit. A bizánci merevség eltűnt művészetéből.
Érzelmi világa, a környező természet jegyeinek az ábrázolás körébe való bevonása és néhány külső stílusjegy (redők, testtartás, taglejtés) közel viszik Giottót a gótikához, de alakjai hús-vérből álló testek. Állásuk, mozgásuk a földi egyensúly törvényeihez igazodik. Ebben előtte járt a gótikának, s inkább a reneszánsz előkészítőjének bizonyul.

Forrás: www.sze.hu

Január 7.
Gerald Durrel születésének napja (1925)


Gerald Durrell Indiában született 1925. január 7-én. Az apa halála után a család hazatért Angliába, majd 1933-ban Korfu szigetére költözött. Hat évig éltek a szigeten, amely Gerry fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt.

Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós dr. Theodor Stefanides hatott rá. Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
A II. világháború alatt ismét Angliában éltek, Gerald itt már tudatosan készült arra, hogy saját állatkertet hozzon létre. Állatgyűjtő expedíciókon szeretett volna részt venni, 16 évesen a Whipsnade-i állatkertbe szerződött állatgondozónak, itt kb. egy évig dolgozott, ám az állatgyűjtők továbbra sem fogadták el jelentkezését. Később jelentős összeget örökölt, amit állatok gyűjtésére költött el. Első, kameruni állat-gyűjtő expedícióját 1947-ben, saját költségen szervezte meg és ő maga vezette. Ezt követték az 1948-ban és 1949-ben, Brit Guyana-i gyűjtőutak és a későbbiekben szervezett expedíciók Paraguay, Argentína, Sierra Leone, Mauritius, Mexikó és Madagaszkár vadonjaiba.

Hogy anyagi helyzetét fellendítse, bátyja tanácsára könyveket kezdett írni, sikerrel. Minden könyve végén található egy felhívás, mely csatlakozásra hív és adakozásra kér. 1962-ben Új-Zéland, Ausztrália és Malajzia helyszínein feleségével, Lee-vel tévésorozatot forgattak, mely Magyarországon is bemutatásra került.

Durrell és alapítványa a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az ott élő lakoság felvilágosításában, oktatásában. Az 1959-ben megalapított Jersey-szigeti állatkertjét egészen haláláig vezette. 1995. január 30-án hunyt el.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki
Január 6.
Vízkereszt


A Vízkereszt a római egyház Epiphania Domini (“Az Úr megjelenése”) névvel január 6-án tartott ünnepe. A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a napkeleti bölcsekről, vagyis a háromkirályokról, Jézus megkereszteléséről és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe. Gáspár, Menyhért és Boldizsár a Jézus születésekor megjelent betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt.

A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást tulajdonított, minden család vitt haza; a szenteltvízzel összefüggő hiedelmeket az egyház is erősítette. Az 1499. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is, és ha igazi pap szenteli, egész évben nem romlik meg.

A víz és a tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. A plébános ezen a napon kezdte meg hívei látogatását, beszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt.
A protestáns vidékeken a házszentelés tiltásával is találkozunk. Az evangélikus gömöri esperes az 1604. évi vizitáció alkalmával meghagyta: „Epiphania napján ne járjon a lelkész feszülettel az utcán, mert ez botrányos, hanem egyezkedjék inkább híveivel, hogy ezen szertartás nélkül is adják meg, amit ilyenkor adni szoktak.”
A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés előtt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a szőnyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a szőnyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije.

Forrás:
http://mek.oszk.hu
http://images.google.hu/imgres
Január 5.
Friedrich Dürrenmatt születésének napja (1921)


Dürrenmatt a második világháborút követő időszak német nyelvű svájci irodalmának legnagyobb hatású képviselője. Színműveit már életében számos nyelvre lefordították, és azokat mindmáig gyakran játsszák a világ színpadain. Honfitársához, Max Frisch drámaíróhoz hasonlóan műveiben gyakorta reflektál a világháború történéseire, morális kérdéseire. Ez a reflexió ugyanakkor a legtöbb esetben nem patetikus, tragikus, hanem komikus, nem egy esetben groteszk formát ölt.

Sokan Dürrenmattot tartják a késő-modern tragikomédia megteremtőjének. E tekintetben az 1950-es-60-as évek során keletkezett művei a legmeghatározóbbak. Iskoláit Konolfingenben, majd 1933-tól a szomszédos Grosshöchstettenben végezte. Már fiatalon megjelent grafikusi és festői tehetsége. 1935-től, amikor a család Bernbe költözött, az ottani gimnázium tanulója lett, ám gyenge osztályzatai miatt 1937-től átíratták a Humboldtianum nevű magániskolába. Itt végzett 1941-ben. Apja tanácsára még ebben az évben beiratkozott a zürichi egyetem filozófia és német nyelv és irodalom szakára. Tanulmányait egy szemeszter elvégzése után a berni egyetemen folytatta, amit 1945-ben, a végzettség megszerzése nélkül otthagyott.

Ekkor már egyre jobban foglalkoztatta az írói mesterség. A kezdeti évek anyagilag nem hoztak sikert a fiatal írónak. 1946-ban feleségül vette Lotti Geissler színésznőt, és Bázelbe költöztek. 1952-re, jórészt rádiójátékainak köszönhetően nagy nevet szerzett magának Svájcban és Németországban egyaránt. Ezeket a műveit, melyekkel több díjat is elnyert, többször is sugározták, néhányat pedig televízióra és színpadra is alkalmaztak. Az öreg hölgy látogatása és a Fizikusok című darabjai voltak az elsők, melyekkel a nyugat-európai színpadok után az akkori "vasfüggönyön túli", azaz kelet-európai országokat is meghódíthatta. A hatvanas években íródott színművei az író legkiforrottabb, legenergikusabb munkái.

Életének utolsó évtizedei folyamán Dürrenmatt visszatért a festéshez és a grafikához. Nagy mennyiségű anyagot hagyott hátra, s e művek többsége számos érintkezési pontot mutat színpadi és egyéb alkotásaival. Képeinek egyik központi alakja a labirintusban rekedt Minotaurosz, aki már csak Theseus végső csapását várja. Visszatért a detektívtörténetek írásához is, ezek a regények azonban jelentős mértékben szakítanak a jó végső győzelmét hirdető hagyományos krimiformával.

Ismertebb művei: Der Alte, A gyanú, A város, Angyal szállt le Babilonba, A baleset, Az ígéret, Ötödik Frank, A fizikusok, A Meteor, Pillanatkép egy bolygóról, A bukás, Igazság-ügy, A megbízás avagy a megfigyelők megfigyelőjének megfigyeléséről, Zűrvölgy

Forrás: www.szinhaz.hu
Január 4.
Jacob Grimm születésének napja (1785)


Jacob Ludwig Karl Grimm
1785. január 4-én, Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24-én született Hanau am Main-ban. Német nyelvészek, irodalomtörténészek, tudósok és írók voltak. Az irodalomtörténet „Grimm testvérek”-ként emlegeti őket.

Jacob és fivére a marburgi egyetemen jogot tanult. 1806-tól kezdve gyűjtöttek a Grimm fivérek meséket. 1811-ben Jakob kiadta első művét a lovagi énekekről. Wilhelm első könyve régi dán meséket tartalmazott. 1812-ben megjelent Berlinben első mesekönyvük, a több mint kétszáz történetet tartalmazó „Gyermek és házi regék”. 1813-1816-ban a „Régi német erdők” című újságot adták ki régi német mesékkel. 1815-ben a „Gyermek és házi regék” második kötetét adták ki. A könyvet testvérük, Ludwig Emil illusztrálta. A mesék nagy kiadása hét, a kisebbik tíz kiadást ért meg még életükben.
Jacob az ógrammatikusok egyik legfontosabb képviselője volt, aki megalkotta a hangváltozások szabályosságát igazoló Grimm-törvényt. „Német nyelvtan” című műve, melyet 1819 és 1837 között írt, jelentős hatást gyakorolt a német nyelvészetre. 1821-ben Wilhelm Grimm megalkotta egyik jelentős írását „A germán rovásírásról” címmel. 1822-ben Jacob Grimm megalkotta elméletét az első germán hangeltolódásról, amellyel a germán nyelvek eredetét magyarázta. 1830-tól 1837-ig a göttingeni egyetemen voltak előadók és könyvtárosok.

1852-ben Wilhelm befejezte tanári pályafutását, és életét teljes mértékben a tudományos munkának szentelte. Ettől kezdve együtt szerkesztették fő művüket, a „Német szótár” című kiadványt, melynek 32. (utolsó) kötete 1961-ben jelent meg a berlini és a göttingeni tudományos akadémia közös kiadásában. 1854-ben fejezték be a szótár első kötetét. Összesen négy kötetet írtak meg halálukig.
Wilhelm Grimm 1859. december 16-án, Jacob Grimm 1863. szeptember 20-án halt meg Berlinben. A Grimm testvérek síremléke a berlin-schönebergi St.-Matthäus templomkertben található.

Népmesegyűjteményük, mely a legszebb és legismertebb történeteket köti egy csokorba, ösztönzőleg hatott Andersen és Benedek Elek népmese-feldolgozásaira is. Van köztük pedagógiai ihletésű mese, mely az öregekkel való tisztességes bánásmódra oktat, van olyan is, mely az állatok nyelvét próbálja átfordítani emberi nyelvre. Más mesék népi bölcsességek kimondására vállalkoznak, vagy környezetrajzukhoz a korabeli paraszti világ anyagi és tárgyi kultúranyagából merítenek. Meséikben megtalálhatók az európai népmesék visszatérő motívumai: a kisebb testvér ügyessége, a jó győzelme a gonoszon, az ész, a furfang fölénye a nyers erő felett. A mesék szövegét már a testvérek is erősen stilizálták. Eltüntették az egyértelműen szexuális vonatkozásokat, és az illetlennek tartott szavakat, az ifjú hercegekből és grófokból királyfikat, a fekete szívű anyákból gonosz mostohákat formáltak, a történeteket lélektanilag alaposabban motiválták, a stílust tömörré, kissé emelkedetté, régiessé tették.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki
www.ekultura.hu
Január 3.
John Ronald Reuel Tolkien születésének napja (1892)


A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A babó (A hobbit) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként.

Kevéssé ismert művei közé tartozik: A sonkádi Egyed gazda, A Wootoni kovácsmester, Bombadil Toma kalandjai valamint A kóborló és a varázsló című művek, melyek már-már átütik a mese és a fantasy határát. Ezeket a történeteket főként gyermekeinek írta. Ezeken túl számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintanyalók”) irodalmi vitakörhöz tartozott és C. S. Lewis közeli barátja volt.

A világháború után, 1918 novemberétől Tolkien részt vett az oxfordi Új Angol Szótár készítésében, melynek szerkesztőségébe egykori izlandinyelv-tanára, William Craigie ajánlotta be. Ebben az időszakban családjával Oxfordba költözött. 1920-ban az angol nyelv docenseként a leedsi egyetemen vállalt munkát, 1921-től kezdve a család Leedsben is lakott; 1925-ben azonban visszatért Oxfordba az angolszász nyelv professzoraként. 1945-ben az oxfordi Merton College-ba került, itt az angol nyelv és irodalom professzora lett, és egészen 1959-es nyugdíjba vonulásáig betöltötte posztját. 1973. szeptember 2-án halt meg Oxfordban.

Tolkien eleinte úgy gondolta, A Gyűrűk Ura hasonló gyermekmese lesz, mint A hobbit, ám a történet hamarosan sötétebb és komolyabb lett. Bár A hobbit közvetlen folytatása, sokkal idősebb közönséghez szól. A Gyűrűk Ura egy részletesen kidolgozott világban játszódik, Középföldén, aminek leírása megtalálható az író halála után kiadott A szilmarilokban és más művekben. Tolkien a nyelvtudomány iránti érdeklődése hatására tizenöt mesterséges nyelvet alkotott (közülük a leghíresebbek A Gyűrűk Ura két tünde nyelve, a quenya és a sindarin.) Középfölde teljes kialakulását és történetét később ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként. A Gyűrűk Ura című művében több függelék is foglalkozik elképzelt világa nyelveinek leírásaival.

Tolkien tucatnyi európai nyelven beszélt folyékonyan, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is. Személyes leveleiben megjegyezte, hogy a finn nyelvet különösen szép hangzásúnak tartja, és a Kalevala nagy hatással volt rá, mely bevallottan megjelenik A Szilmarilok (ld. Túrin Turambar) ill. A Gyűrűk Ura c. művében is. Műveinek népszerűsége hatással volt a fantasyirodalom nyelvhasználatára.

Forrás: http//:hu.wikipedia.org
Január 2.
Isaac Asimov születésének napja (1920)


Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90.000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett.

Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia. Hasonlóan jelentős még a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. A kisebbeknek szánt Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.

1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte.
Kiemelkedő tagja volt a Baker Street Irregulars csoportnak, a legnépszerűbb Sherlock Holmes-társaságnak. 1985-től 1992-ben bekövetkezett haláláig az Amerikai Humanista Szervezet elnöke volt, ezen a poszton barátja és egyben népszerű írótársa, Kurt Vonnegut követte. Szintén közeli barátja volt a Star Trek „atyjának”, Gene Roddenberrynek, s a Star Trek: Csillagösvény című film stáblistáján is helyet kapott a forgatás során adott tanácsaiért. Asimov meglehetősen szórakoztató, termékeny és keresett szónok volt. Rendkívüli érzéke volt az időzítéshez. Soha nem nézett az órára, de mindig pontosan a megadott ideig beszélt. 1992. április 6-án halt meg New Yorkban.

Népszerűek olvasmányos stílusban megírt tudományos ismeretterjesztő munkái is, illetve a tudományos újságírói tevékenységének eredményéből válogatott esszékötetei. Ilyen ismeretterjesztő művei például a „Útikalauz a tudományhoz”, a három részes „Értsük meg a fizikát”, az „Asimov kronológiája a tudományról és felfedezésekről”, vagy magyar nyelven A biológia rövid története és a "Robbanó napok". Esszékötetei például az „Asimov a tudományról”, az „Asimov a csillagászatról” vagy a magyarul is megjelent A Hold tragédiája. Róla nevezték el az Asimov kisbolygót, az Asimov's Science Fiction magazint és két különböző Isaac Asimov-díjat is.

Forrás: http://hu.wikipedia.org
Január 1.
Petőfi Sándor születésének napja (1823)


Petőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január 1-jén. 1835-38-ig Aszódon tanult, egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba, a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett.

1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben elbocsátották. 1841. októberében Pápára ment tanulni. Itt kötött barátságot Jókai Mórral. 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészkedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című verse. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a pesti értelmiségi ifjúsággal, naponta megfordult a Pilvaxban. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek.

Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844 júliusától segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844 októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, majd elkezdte írni a János vitézt. Pesten megismerkedett Csapó Etelkával, aki 1845. január 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelka sírjára című kötetébe.

1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845 novemberében megjelent második verseskötete. 1846-ban leginkább szüleinél volt, itt született a Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. A Tigris és hiéna c. drámáján, később A hóhér kötele című regényén dolgozott.
Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846 szeptemberében a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egy év múlva házasodtak össze. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal. 1847 tavaszán megjelenik az Összes költemények című kötete.

1848. március 15.
Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére. Petőfi a márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált: a forradalom az ő lakásáról indult: Jókai, Bulyovszky, Vasvári Pál és Petőfi együtt gyalogolt át a Pilvax kávéházba. A 12 pont mellett a Nemzeti dal a népakarat legfontosabb kifejezője, Petőfi a Pilvaxban majd az orvosi egyetem udvarán szavalta el versét, elindítva a lavinát. A Landerer-nyomda előtt már a nyomtatott változatot zúgta utána a tömeg. A délután során a Múzeum előtti népgyűlés, a Városházánál történtek, majd Táncsics Mihály kiszabadítása a forradalom ismert eseményei. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. július 31-én.

Forrás: www.petofi-bp.sulinet.hu









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-04-13 (13023 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds