2018 April 27, Friday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20214843
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Évnapok - 2007. július II.





Július 31.
Fehéregyházai csata (1849)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.

Forrás:
http://jelesnapok.neumann-haz.hu/
Július 30.
Paál László születésnapja (1846)

Paál László középiskolai tanulmányait Aradon végezte. Itt ismerkedett meg 1862-ben Munkácsy Mihállyal, részben az ő hatására kezdett festeni. Első mestere Böhm Pál volt. 1864-ben a bécsi akadémián Albert Zimmermann növendéke lett. Korai munkái az akadémizmus szellemében készült részletező formatanulmányok. 1868-69-ben két képével szerepelt a budapesti téli tárlaton. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenbe, majd 1870-ben Hollandiába ment. A régi holland mesterek tanulmányozása felszabadító hatással volt művészetére.

Munkácsy hívására Düsseldorfba ment, majd 1871-ben J. S. Forbes angol műgyűjtő révén rövid időt Londonban töltött. Itt ismerkedett meg Constable képeivel, amelyek hatására színei világosodtak. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le. 1873-ban a bécsi világkiállításon Erdei út c. képével díjat nyert.

Festészetének kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Ez vezette el a színes árnyékok és az atmoszferikus hatások tanulmányozásához, bár az impresszionizmus problémái nem foglalkoztatták. Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát sajátosan egyéni ízzel fejlesztette. Hosszú, súlyos betegség után a Párizs melletti charentoni elmegyógyintézetben halt meg 1879-ben.

Hagyatékát Párizsban 1880-ban elárverezték. Képei csak későn, 1902-ben megrendezett gyűjteményes kiállításával jutottak el Magyarországra. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
Ismertebb festményei: Est a fontainebleau-i erdőben; Kazlak; Nyárfák; Békák mocsara; Pusztai táj; Erdő belseje; A berzovai út.

Forrás:
http://hungart.euroweb.hu
Július 29.
Vincent Van Gogh halálának napja (1890)

Vincent van Gogh (eredeti nevén Vincent Willem van Gogh) Hollandiában, Groot-Zundert-ben született 1853. március 30-án. A holland festőművész a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja.

Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain, majd a parasztok mindennapjait ábrázolta sötét tónusú képeken. Csendéleteket festett, amelyek távol álltak a megszokott polgári nyugalomtól. Van Gogh a szegények asztalát mutatta be sötét színekkel, lerí róla az őt körülvevő nyomor, kilátástalanság. Ebből a korszakából származik első nagy visszhangot kiváltott képe, a Krumplievők. Van Gogh felrúgta az addigi szabályt, mely a parasztokat a föld egyszerű, boldog népeként ábrázolta. Kitört a botrány, és van Gogh távozott Hágából.

1886-ban Párizsba költözött, ahol az impresszionista mesterektől megtanulta a világos színek használatát és a tónusok felbontását. Ekkor festette Tanguy apó portréját, aki festőfelszereléseket árusított, de megengedte, hogy a festők képeikkel fizessenek.

Miután van Gogh Arles-ba költözött, a dél-franciaországi fény és a színek teljesen magukkal ragadták. 1887-ben és az ezt követő években alkotta meg remekműveit, alig néhány év alatt. A provance-i tájat festette, a lángoló pompát, a ragyogó színeket. Műtermében a falat rövidesen elborították a képek: önarcképek, csendéletek, tájképek. Sorsának talán legtragikusabb eleme, hogy e remekművekből

Első jelentős műve ebből az időből A Langlois-híd, amelyet világos, áttetsző színekkel festett. Képén erősen érződik a japán festészet hatása. 1888-ban festette híres napraforgóit, amelyekkel eredetileg a műhelyét akarta dekorálni. A napraforgók című képén megtalálható az a sárga szín, mely annyira lenyűgözte, és melyet minden Arles-ban készült képén felhasznált.

Úgy döntött, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Állítólag olyan kalapot viselt, amelynek a peremére gyertyákat erősített, hogy a festék színeit felismerje. Így készült több éjszakai képe, mint az Éjjeli kávézó és később a Csillagos éj. A Van Gogh szobája Arles-ban készítésének technikáját és a színeket részletesen megírja Theónak: vastagon felhordott, elsimított festékek, piros takaró, lila falak.

Összeomlása után a saint-remy-i szanatóriumban és Auvers-sur-Oise-ban megengedték, hogy fessen. Ebben az állapotban 1890 júniusáig 150 képet festett, többek között döbbenetes erejű önarcképeket, mint az Önarckép levágott füllel, amelyről egy végletekig elgyötört ember néz ránk. Gauguin hiányát Gauguin karosszéke című képe fejezi ki a legjobban: egy elhagyott szék, benne könyv és gyertya. Utolsó alkotásai végtelen magányát tolmácsolják. A Hollók a gabonaföld felett utolsó képei egyike. Kemény ecsetvonásokkal építi fel a mű nyugtalanságát, kaotikus jellegét.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org
Július 28.
Antonio Lucio Vivaldi halálának napja (1741)

Antonio Vivaldi (1678. Velence – 1741. Bécs) a későbarokk egyik legismertebb olasz mestere, kiemelkedő zeneszerző és hegedűművész. 1703 márciusában pappá szentelték, 1740-ig a velencei Ospedale della Pieta nevű árvaház hegedűtanára és zenekarának karmestere, majd házi zeneszerzője lett.

1725-ben Amszterdamba utazott a Roger-Le Cene kiadóhoz, mely majdnem minden, Vivaldi életében nyomtatásban megjelent művének kiadója volt. Ugyanezekben az években VI. Károly meghívására Bécsbe, majd Prágába utazott, s a császárnak La cetra címen két, egyenként 12 hegedűversenyből álló sorozatot ajándékozott. Prágában 1730-32 között legalább öt operáját mutatták be.

Operáinál sokkal jelentősebbek versenyművei: a Corelli-féle concerto grossótól elsősorban az operaáriák hatására jutott el a később a bécsi klasszicizmus során tökélyre fejlesztett háromtételes, gyors-lassú-gyors képletű versenymű-formáig, melyben a lassú tétel mintaképe a lamento volt. E művek hatása megfigyelhető a német barokk mesterek műveiben is, elsősorban Bach 1., 4., és 5. Brandenburgi versenyeiben, valamint a Hármasversenyben. (Bach egyébként Vivaldi nem egy művét átdolgozta.)

Vivaldinak ma mintegy 770 műve ismert a zenetörténészek előtt, de tudjuk, hogy ez a teljes életműnek csupán része. P. Ryom műjegyzéke (Table de concordances des ovres, Koppenhága, 1973, rövidítve: RV) valamennyi hiteles, kétes és korábban tévesen Vivaldinak tulajdonított művet felsorolja. Van köztük 46 opera (Vivaldi maga 94-et említ), melyek közül 21 maradt fenn. 344 szólóversenyműve (köztük az örökzöld slágernek számító Négy évszak, mely a barokk programzene legszebb példája: minden concerto előtt egy-egy szonett mutatja be szövegesen is a hegedűverseny témáját), 81 két- vagy több hangszerre írt versenyműve, 61 szimfóniája, 23 kamaraversenyműve, 93 szonátája és triója azonban nagyrészt ma is kedvelt koncertdarabok.
Írt ezenkívül három oratóriumot is, melyek közül egyedül a Judith triumphans maradt fent, valamint egyéb vokális műveket: 38 világi kantátát, 12 motettát, valamint 37 liturgikus művet. A háromtételes koncertforma mellett Vivaldi a vonósok játékának megújítójaként ismert: a játéktechnikában az ő nyomán jelent meg a 12. fekvés, új vonásnemeket hozott létre, és a csellónál bevezette az addig ismeretlen hüvelykfekvést.

Forrás:
http://www.hhrf.org
Július 27.
Dohnányi Ernő születésnapja (1877)

Dohnányi Ernő zeneszerzõi tevékenysége a német késõromantika, elsõsorban Brahms hatása nyomán alakult ki. Kortársainak népzenei érdeklõdése az õ kozmopolita tájékozódású mûvészetét nem érintette, de távol maradt a század egyéb irányú törekvéseitõl is: artisztikus és finom lírájú mûvei ily módon elszigetelõdtek a kor különféle áramlataitól.

1877-ben született Pozsonyban. 1894-ben lett a budapesti Zeneakadémia növendéke, ahol zongorát Thomán Istvánnál, zeneszerzést Koessler Jánosnál tanult. 1897-ben Zrínyi nyitánya elnyerte a Millenniumi díjat. A következõ évben megkezdte koncertezõ pályafutását, és két világrész ünnepelt zongoramûvésze lett. 1899-ben e-moll zongoraversenyével Bülow-díjat nyert. 1905-15-ig a berlini Zenemûvészeti Fõiskolán tanított, 1919-ben a budapesti Zeneakadémia társ-igazgatója, 1934-ben fõigazgatója lett. 1919-tõl 1944-ig a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának vezetõ karnagya volt.

1944-ben elhagyta Magyarországot, 1948-ban az Egyesült Államokban telepedett le, élete utolsó éveiben a Florida State College-ban tanított. New Yorkban halt meg 1960-ban nyolcvanhárom éves korában.

Forrás:
www.dohnanyiorchestra.hu
Július 26.
Carl Gustav Jung születésnapja (1875)

Carl Gustav Jung (1875 - 1961) svájci pszichiáter az analitikus pszichológiai iskola megalkotója. Az ő nevéhez kötődik számos azóta széles körben elterjedt pszichológiai fogalom, mint az archetípus, egyéni és kollektív tudattalan, extra- és introverzió, animus, anima, árnyékszemélyiség, szinkronicitás stb. Jung fiatalon Bleuler professzor mellett dolgozott a híres Burghölzli klinikán. Szóasszociációs tesztjével és tipológiai modelljével hamarosan külföldön is nevet szerzett magának.

Freuddal való megismerkedése után rövidesen a pszichoanalitikus mozgalom egyik vezetője lett. Freud az utódját látta benne, idővel azonban útjaik eltávolodtak egymástól, s Jung "A libidó szimbólumai és változásai" című művének megjelenésekor szakításra került sor közöttük. Jung Freudnál tágabb értelemben tekintette pszichés energiának a libidót. Érdeklődését ettől kezdve főképpen az általa meghatározott kollektív tudattalan világa kötötte le. Jung a lelki fejlődést sajátos individuációs útnak írta le, melynek az általa meghatározott állomásai minden terápiás folyamatban felbukkannak, de minden egyes embernél másképpen, ki-ki saját egyéniségének és életútjának megfelelően.

Jung maradandót alkotott az álomértelmezés területén is. Freudtól eltérően ő az álomban nem csak vágyteljesítést látott. Nyitottabb volt a misztika, a vallások, a transzcendens rendszerek felé. Az elsőként fogalmazta meg azt a véleményt, hogy a mélylélektan - azaz a tudattalan létezését elfogadó és azt tekintetbe vevő pszichológia - alkalmas a pszichózisok - a neurózisoknál súlyosabb pszichikus sérülések - gyógyítására is. Hosszú élete és munkássága során Jung számos jelenség magyarázatát találta meg az analitikus pszichológia eszközeivel, megfejtette például az alkímiai folyamatok lélektani vonatkozásait, feltárta az UFO-jelenség pszichológiai hátterét. Jung komplex pszichológiája örvendetes módon egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, ugyanakkor ezáltal a felhígulás, a helytelen használat veszélye is megnőtt.

Forrás:
www.cgjung.hu
Július 25.
Feszl Frigyes halálának napja (1884)

Feszl Figyes 1821. február 20.-án született Pesten. A magyar, sőt az európai romantikus építészet egyik legjelesebb mestere.

Német polgári családból származott, apja Feszl József (1791-1860) kőfaragó mester volt. 14 testvér közül Frigyes az ötödik gyermek volt. József bátyja (1819-1866) és János öccse (1822-1852) is építész lett.

Frigyes 1830 és 1835 között a piaristák hatosztályos gimnáziumába járt, majd Hild Józsefnél tanult. 1839-ben kapta meg vándorkönyvét, utána József bátyjával együtt beíratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol Klenze, Gärtner és Burklein tanítványa volt. Többször járt Olaszországban és Németországban is.1844-ben tért haza, ekkor telepedett le végleg Pesten.

1845-ben a pesti Országháza pályázatán újszerű, romantikus tervével általános elismerést és első díjat nyert, a terv azonban nem valósult meg.

1851-től Kauser Lipóttal és és Gerster Károllyal társulva építette Budán a vízivárosi volt kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát, és Pesten a Nádor utcai Oszwald-házat (Nádor u. 22., 1846-51) és Pán Józseffel a kiskörúti volt London Szállót.

Fő műve a hosszú és küzdelmes tárgyalások után 1859-64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Mihály által készített Redut alapfalaira épült. Az építtető hatóságokkal való komoly összeütközései és a romantikától elforduló közízlés miatt a Vigadó felépítése igazán jelentős feladathoz már nem jutott.

1849-ben feleségül vette Hoffmann Reginát, akitől 2 gyermeke született: Regina (1849-1870) és Frigyes (1850-1910), utóbbi építési vállalkozó lett. Első felesége halála után 1858-ban másodszor is megnősült, felesége Quandt Vilma (1827-1902) lett.

1861 és 1865 között Párizsban akvarellfestészetet tanult.
1866-ban lett csak céhes mester.

Feszl Frigyes utolsó éveiben a romantika háttérbe szorult, a mester a városépítési feladatok felé fordult. Első nagyszabású feladata a Belvárost a Városligettel összekötő sugárút terve volt (1870). Ezt követte Budapest 1871-es városrendezési pályaterve. Elkészítette a budai Duna-part és a Várhegy átépítési-rendezési terveit is. Nem tudni, hogy ebből mennyi kapcsolódott valós megbízásokhoz, és mennyi volt fantáziaterv.

Utolsó műve, a kőbányai római katolikus plébániatemplom terve (1884) a bizonyíték, hogy élete végéig a középkorias formavilág és az abban kidolgozott sajátos, egyéni stílusjegyek álltak közel hozzá.
1884 július 25-én halt meg Budapesten.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org
http://mek.oszk.hu
http://images.google.hu
Július 24.
Bay Zoltán születésnapja születésnapja (1900)

1928-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorrá avatták, majd ösztöndíjasként Berlinbe utazott tanulmányútra. 1930-ban rendkívüli tanárnak nevezték ki, majd 1935-ben a szegedi egyetem elméleti fizika tanszékének tanára.

1936-ban megvált az egyetemtől, s Budapesten az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. kutatólaboratóriumának lett a vezetője. Az Egyesült Izzó anyagilag támogatta, hogy a Műszaki Egyetemen atomfizikai tanszéket hozzanak létre, melynek a vezetője Bay Zoltán lett.
Számos találmányára kapott szabadalmat, mint a nagyfeszültségű gázcsövek; fénycsövek és elektroncsövek kifejlesztése; elektrolumineszcenciára vonatkozó szabadalom; rádió-vevőkészülékek áramköreinek kifejlesztése; deciméteres rádióhullámú technika.

Bay Zoltán egyesült államokbeli kutatói tevékenységének legfontosabb mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol 1955-től 1972-ig dolgozott. Mikor a lézer bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje. A fénysebesség mérésének új lehetőségét látta benne, s ez lett a méréstan új mérföldköve is.

Bay vezette azt a csoportot, melynek sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. Nagyjából egy időben ez az Egyesült Államokban is megtörtént. A Bay-csoportnak szüksége volt több visszhang jelének összegzésére ahhoz, hogy a zajból kiemelkedjen a jel. Ezt a módszert ő alkotta meg, azóta gyakran alkalmazott módszer, segítségével bolygókról is sikerült radarvisszhangot kapni. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a Naprendszerbeli távolságokról.
A kísérletet többször újra kellett kezdeni a háború miatt, mégis 1946. február 6-án siker koronázta. A kísérletben részt vettek: Papp György, Simonyi Károly, Pócza Jenő, Bodó Zalán, Csiki Jenő, Tary László, Takács Lajos, Horváth Tibor és ifj. Bay Zoltán, az idősebb unokatestvére.

1981-ben az MTA tiszteletbeli tagjává választotta, 1991-ben a József Attila Tudományegyetem díszdoktorrá avatta.
1992. október 4-én halt meg Washingtonban, hamvait szülőföldjén, Gyulaváriban helyezték örök nyugalomba.

Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu
http://hu.wikipedia.org
Július 23.
Cholnoky Jenő születésnapja (1870)

Cholnoky Jenő a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hunfalvy János és Lóczy Lajos munkásságának folytatója. Tudományos kutatásainak területe tág határok között mozgott, a geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is.

Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1892-ben mérnöki oklevelet szerzett, és a műegyetem vízépítési tanszékének asszisztense lett.
1894-től a tudományegyetem földrajzi intézetében dolgozott Lóczy Lajos mellett. Részt vett a Balaton kutatásában; ekkor mérik fel a tihanyi félsziget tavi ingadozását is, ez a tudományos pályájának az indulása.

Az igazi sikert és a nemzetközi elismerést az 1896-98-ig tartó kínai kutatóút hozta meg számára. Kínában és Mandzsúriában hidrográfiai és geográfiai kutatásokat folytatott. Tapasztalatait A Sárkányok országából c. munkájában tette közzé.

1904-től a Földrajzi Közlemények szerkesztője. 1905-ben meghívták a Kolozsvári egyetem földrajzi tanszékének élére. 1910-ben utazást tett a Spitzbergákra, 1912-ben Lóczy másik híres tanítványával, Teleki Pállal bejárta Észak-Amerikát. 1915-ben a Magyar Földrajzi Társaság elnökévé választották. 1921-től 1940-ig a Budapesti Tudományegyetemen egyetemes földrajzot tanított. 1950-ben halt meg Budapesten.

Sokoldalú tudományos munkássága során vizsgálta a hegységek szerkezetét, a felszíni formák keletkezését, a tavak vízállásának változásait, a karsztjelenségeket. Eredményesen foglalkozott emberföldrajzzal, az öntözések jelentőségével az emberi kultúra fejlődése szempontjából. Jelentősek morfológiai eredményei, a folyók szakaszjellegéről, a futóhomok mozgástörvényeiről, az európai monszun-jelenségről szóló tanulmányai.

Úttörőként vett részt a Balaton tudományos tanulmányozásában, szerkesztette a "Balatoni szemle" című lapot.
Szerte az országban több ezer népszerű földrajzi előadást tartott. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, amelyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével. A mérnöki pontosságú szakmai rajzokon kívül mesteri grafikákat készített és művészi tájképeket festett.

Forrás:
http://www.cholnoky-veszprem.sulinet.hu
http://hu.wikipedia.org
Július 22.
Lábass Juci születésnapja (1896)

Lábass Juci színésznő (Zilah, 1896. júl. 22. – 1932. aug. 24.) 1910-ben Rákosi Szidi növendéke volt. 1912-ben fellépett a Király Színházban és a Városligeti Színkörben. 1914-ben a Király Színház szerződtette szubrett szerepekre. 1914-ben a Magyar, 1915-ben az Apolló Színházban is szerepelt. 1915–1917 között a Népopera tagja volt.

1917–1920 között a Király, 1921-ben a Scala, 1922-ben, ill. 1923–24-ben a Városi, 1922-ben a Renaissance Színházban, 1923-ban a Budai Színkörben kapott szerepeket. 1924–25-ben, majd 1926–1930 között ismét a Király Színház művésze volt, de 1925-ben a Fővárosi Operett- és a Városi Színházban is játszott, 1931-ben ismét a Városi, 1932-ben ismét a Király Színházban lépett fel. 1932-ben utolsó szerepét a Nyári Operettszínházban játszotta.

Feltűnő szépsége, kellemes hangja, színészi tehetsége a vezető primadonnák közé emelte. Vidéki vendégjátékain prózai szerepeket is megformált.

Főbb szerepei: Rolla (Szirmai A.: Mágnás Miska); Gonda (Fall: Az elvált asszony); Vilma (Lehár F.: A pacsirta); Serpolette (Planquette: A corneville-i harangok); Marica (Kálmán I.: Marica grófnő); Fedora (Kálmán I.: A cirkuszhercegnő); Rózsika (Zerkovitz B.: Eltörött a hegedűm); Viktória (Ábrahám P.).

Forrás:
http://mek.oszk.hu
Július 21.
Ernest Hemingway születésnapja születésnapja (1899)

Hemingway nemcsak a háborúban vett részt, de volt haditudósító a polgárháború dúlta Spanyolországban, vadászott az Afrikai őserdőkban és szavannákon, bikaviadalokra járt Spanyolországban. Volt amatőr bokszbajnok. Saját élményeiből ihletett regényei és novellái a férfias erényeket testesítik meg.

Miután az érettségi előtt megszökött otthonról, 17 éves korában a Kansas City Star riportere lett. Egészségügyi önkéntesként Franciaországba ment 1918-ban, később az olasz frontra került. Súlyosan megsérült Fossaltánál. Miután felépül, a görög forradalomról tudósított a torontói Starnak. 1925-től Párizsban élt. Itt ismerkedett meg Gertrude Steinnel, akitől az elveszett nemzedék elnevezés is származik. Barátságot kötött Sherwood Andersonnal, Ezra Pounddal. 1927-ben Floridába költözött; 1940-től Kubában élt, ahol az amerikai haditengerészetet segítette a német tengeralattjárók felkutatásában. 1944-ben Angliába költözött, haditudósító lett. Részt vett a normandiai partraszállásban, ahol újra megsebesült. Elsőként vonult be Párizsba egy francia partizáncsapat parancsnokaként, amiért előbb parancsmegszegés miatt haditörvényszék elé került, majd kitüntették.

Miután a háború véget ért, ismét Kubába ment. 1954-ben repülőgépével lezuhant Afrika fölött, de túlélte. Ugyanebben az évben irodalmi munkásságát Nobel-díjjal jutalmazták.

Egyes spekulációk szerint egyre súlyosbodó betegsége mellett a depressziójára kapott elektrosokkos kezelések is nagyban hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1961. július 2-án öngyilkos lett az Idaho állambeli Ketchumben.

Hemingway műveire jellemző a tömörség, írói hitvallása a jéghegy-elv volt; a történet valós tartalma mindig a felszín alatt játszódik, akárcsak a vízfelszín alatti jéghegy. Kiválóan példázza ezt a Macska az esőben című, rövid lélegzetvételű novellája, ahol egy szinte semmitmondó esemény álarca mögött a férfi és nő közti elkeseredett drámának lehetünk tanúi.

Főbb művei: Búcsú a fegyverektől (1929), A Kilimandzsáró hava (1932), Akiért a harang szól (1940), Az öreg halász és a tenger (1952), Vándorünnep (1964)

Forrás:
http://hu.wikipedia.org
Július 20.
Moholy-Nagy László születésnapja (1895)

(1895 Bácsborsód – 1946 Chicago) Festő, fotográfus, művészi szakíró. Jogásznak indult, majd festeni tanult. Első kiállítását 1918-ban a Nemzeti Szalonban rendezte. A Tanácsköztársaság után előbb Bécsben, majd Berlinben élt, ahol haladó szellemű művészi csoportokkal (Ma, Gestaltung-csoport) működött együtt. 1923-28 között előbb a weimari, utóbb a dessaui Bauhaus tanára, Walter Gropius munkatársa volt. Ezután Berlinben élt, majd a hitleri uralom elől Angliába (1935-37), utóbb az USA-ba költözött s a Chicagóban megalapította a New Bauhaus-t.

Moholy-Nagy egész életművén végigvonul az átlátszóság, áttetszôség, azaz a transzparencia megjelenítésének problematikája. Festészetében az egymáson átütô síkok, geometrikus alakzatok Malevics szuprematizmusát idézik, de a transzparens hatások játékát hangsúlyozó Moholy-Nagy távol állt az orosz mester misztikus világától. A harmincas évektôl műanyagokra festett: az áttetszô lemezeket gyakran több rétegben, egymásra erôsítve, bekarcolva állította össze. A térben kibontakozó fény és az anyag kölcsönhatása a negyvenes évek plasztik-konstrukcióival került "új megvilágításba". A fény-árnyék-transzparencia hármasa foglalkoztatta fotogramjaiban, fotóiban, de kinetikus muve a Fény-tér-modulátor is – perforált fém- és üvegfelületeinek áthatásával – e szellemben fogant.

Elméleti írásaiban főként az absztrakt művészettel és az alkalmazott művészetek problémáival foglalkozott. Művei (képek, rajzok, plasztikák, fotogramok stb.) többsége konstruktivista formakompozíció.

Forrás:
http://hungart.euroweb.hu
www.c3.hu
Július 19.
Móra Ferenc születésnapja (1879)

A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított segédtanárként a Vas vármegyei Felsőlövőn.

A Szegedi Napló munkatársaként dolgozott, 1913–1919 a lap között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.

Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai - A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Tagja volt a Petőfi (1915) és a Kisfaludy Társaságnak (1931). 1934. február 8-án halt meg meg Szegeden.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, 1902; Szegénysoron, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden – azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) – 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához.

Fő művei: Rab ember fiai (Budapest, 1909), Kincskereső kis ködmön (Budapest, 1918), Ének a búzamezőkről (regény, Budapest, 1927) Aranykoporsó (történelmi regény, Budapest, 1932)

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/
Július 18.
Keleti Károly születésnapja (1833)

Keleti Károly neve egybeforrott a hazai hivatalos statisztika történetével, amelynek megteremtőjeként tartják számon. Széles látókörű, európai színvonalú gondolkodó volt, egyaránt kiváló elméleti közgazdászként és statisztikusként, ugyanakkor rendkívüli gyakorlati érzékkel bíró, szervező tehetségű hivatalnok és iparpolitikus.

1867-ben a kegyezés után Gorove István földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívta a statisztikai osztály élére.
1871. április 18-án megkapta a legfelső beleegyezést az önálló statisztikai hivatal létrejöttéhez.

Rövid alatt tekintélyes tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre. A Hivatal kezdeti éveinek legfontosabb eseménye az 1869-es népszámlálás végrehajtása volt. Ekkor szembesült Keleti azzal a problémával, hogy a statisztika iránt bizalmatlan lakosság és helyi közigazgatás mennyire megnehezíti az adatgyűjtést, így minden energiáját arra fordította, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére törvényt alkossanak. Kezdeményezése nyomán az 1874. évi XXV. tc. lett a hazai statisztika szilárd, törvényes alapja.

Tevékenyen részt vett Hunfalvy Jánossal és Kőrösy Józseffel együtt a ma is működő Nemzetközi Statisztikai Intézet megalapításában.
A Magyar Tudományos Akadémia már 1868-ban levelező, 1875-ben rendes, 1890-ben pedig igazgató tagjává választotta.

Első maradandó alkotása a "Hazánk és népe" című nagyszabású munka volt, mely gazdasági és közművelődési állapotainkat az akkori legmodernebb szempontok szerint, részletekre bontva tárgyalta, felhasználva a népmozgalmi adatokat és a népszámlálás eredményeit is. A művet a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával tüntette ki.

Jelentős művei között kell megemlítenünk a statisztikában teljesen új utakon induló "Magyarország élelmezési statisztikája" című munkáját, a "Gyakorlati statisztika kézikönyvét", Fiumével kapcsolatos kereskedelempolitikai írásait, továbbá a budapesti kiállításról írott jelentős szerkesztését és bevezető tanulmányát.
1892-ben sikertelenül indult a képviselőválasztásokon. A kudarc megromlott egészségét végleg aláásta. 1892. május 30-án hunyt el.

Forrás:
http://portal.ksh.hu/
Július 17.
Nagy László születésnapja (1925)

Nagy László a Veszprém megyei Felsőiszkázon született, (1925. július 17-én. Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító.
Édesapja, Nagy Béla elismert gazdaként különböző tisztségeket töltött be, bíró is volt. Édesanyja, Vas Erzsébet (1905-1995), nyárádi születésű gazdalány. A szülők 1923-ban kötöttek házasságot, s négy gyermekük született: Izabella, Mária, László és István. Az utóbbi Ágh István néven vált ugyancsak jeles költővé.

Az elemi iskolát Felsőiszkázon (1931–1938) végezte. 1935 augusztusában csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. Betegsége miatt az ötödik osztályt csak 1938-ban végezhette el, kitűnő eredménnyel.

A polgári iskolába Pápán járt (1938–41), az első kettőt magánúton, egy év alatt járta ki. 1941–45-ben a református kollégium kereskedelmi középiskolájában folytatta tanulmányait. 1945 júliusában érettségizett.

1946 augusztusában Budapestre utazott. Az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. 1947-ben átjelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, rajz szakra. Kezdtek megjelenni első versei: előbb egy diákújságban, majd 1947 decemberében a Valóságban. Bekerült Sőtér István híres Négy nemzedék című antológiájába is. 1948 nyarán eldöntötte, hogy mégis inkább költő lesz, s ősszel a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be magyar–szociológia–filozófia szakra, majd fél év után áttért az orosz szakra, hogy Szergej Jeszenyint fordíthasson.

Már nem diákként, hanem elismert fiatal íróként kapott ösztöndíjat Bulgáriába, hogy tanulja meg a nyelvet és fordítson belőle. 1949 őszétől 1951 nyaráig közel két évet töltött Bulgáriában, s később is gyakran visszajárt.

1952. augusztus 20-án házasságot kötött Szécsi Margit (1928-1990) költőnővel. 1953-ban született meg András fiuk. Eleinte albérletben laktak, gyermekük a pestlőrinci anyai nagyszülőknél nevelkedett, majd Zuglóban kaptak lakást. 1953 augusztusától 1957 februárjáig a Kisdobos szerkesztője, majd főszerkesztője. 1957 elején megszűnt irodalmi állása, és évekig műfordításból élt. 1959-től haláláig az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa.

1966-ban Kossuth-díjat kapott. A 60-as években néhány verseskötetéhez készített illusztrációkat. 1975 februárjától napi rendszerességgel vezetett naplót, amely 1994-ben jelent meg Krónika töredékek címmel. 1978. január 29-én, influenzából lábadozva részt vett felesége szerzői estjén. Másnap, január 30-án reggel meghalt. A halál oka: szívinfarktus. A Farkasréti temetőben temették el.

Verseskötetei:
• Tűnj el fájás (1949)
• A tüzér és a rozs (1951)
• Szablyák és citerák (bolgár műfordítás, 1953)
• A nap jegyese (1954)
• A vasárnap gyönyöre (1956)
• A deres majális (összegyűjtött versek, 1957)
• Sólymok vére (műfordítás, 1960)
• Himnusz minden időben (1965)
• Arccal a tengernek (összegyűjtött versek, 1966)
• Darázskirály (válogatott műfordítás, 1968)
• Babérfák (délszláv népköltészeti műfordítások, 1969)
• Ég és föld (oratórium, 1971)
• Versben bújdosó (1973)
• Erdőn, mezőn gyertya (válogatott versek, 1975)
• A bolgár népköltés antológiája (fordítás, 1975)
• Válogatott versek (1976)
• Csodafiú-szarvas (1977)
• Jönnek a harangok értem (1978)
• Krónika töredékek (napló, 1994)

Díjak, elismerések:
• József Attila-díj (1950, 1953, 1955)
• Kossuth-díj (1966)
• Botev-díj (1976)
1968-ban megkapta a Sztrugai Nemzetközi Költőfesztivál aranykoszorúját.
A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org/









Copyright © by KLUBHÁLÓ - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata All Right Reserved.

Published on: 2007-06-28 (4243 olvasás)

[ Vissza ]


- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds