2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20200134
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Cigánykérdés 2009.: Elindítunk egy vitát erről a témáról
Posted on February 10, Tuesday, 14:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Történelmi tapasztalat, hogy amikor romlik a gazdasági helyzet, felerősödik az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és nálunk Magyarországon a cigányellenesség. Az idősebbek tapasztalták, a fiatalabbak hallották, tanulták hogy a múlt század közepén a zsidógyűlölet hová vezetett. Ma a "szólásszabadság" jegyében szinte következmények nélkül lehet rasszista, kirekesztő eszméket hirdetni, zsidózni, cigányozni.


Több jegyzet jelent meg az utóbbi hetekben, a cigányellenességgel kapcsolatban. Levelek is keringenek e témakörben az interneten.
Új rovatot nyitottunk a főoldalon Cigánykérdés 2009. címmel.
Arra biztatunk mindenkit, hogy fejtse ki véleményét arról, és csakis arról, hogy hogyan lehetne hatékonyan elősegíteni a cigányság helyzetének javítását, számukra az esélyegyenlőség megteremtését.

Íme egy újabb hozzászólás:

Cigány falat cigány úton


Na a magam részéről elégedett is vagyok azzal, amit az SZDSZ tett a miskolci főrendőr ügyében. Na persze francokat vagyok elégedett, mert szerintem azzal, hogy T. Asztalós Ildikóék a főrendőr mellé álltak, elég nagy hülyeséget csináltak és bizony szembe mentek az SZDSZ elveivel. Most itt annak kellene következnie, hogy Ildikót kalodába parancsolom és elkezdem paradicsommal dobálni, ha azt akarnám legyen színpadias jelenetünk. Nem fogom ezt tenni. Több okból sem. Először is, mert miért bántanám már Ildikót és a miskolci SZDSZ-t. Másodsorban, ami ennél is fontosabb, megértem, hogy mi motiválta Ildikóékat szerintem. Nekik helyben kell majd a választáson jó eredményt elérni és nem akartak a közhangulattal szembemenni. Na ez a kellemetlen kettősége az elveknek és érdekeknek. Viszont ha Ildikóék szar eredményt hoznak majd a választásokon, mert szembementek a közvélekedésével, akkor meg fogjuk érte dicsérni? Vagy ha jó eredményt sikerül elérniük, mert esetünkben nem mentek szembe azzal, akkor nem fogunk ennek örülni? Nem olyan egyszerű ez a kérdés. Miközben persze magam azt mondom, hogy az elveink mellett történő következetes kiállás rendkívül fontos. Ezt eszembe sem jutna megkérdőjelezni, csak….

De Gusztos és Fodor hozták amit hozni kellett a témában. És ez nagyon jó volt így. Mindkettőjük nyilatkozatai korrektek voltak és azt mondták ki, amit egy liberális pártnak ki kell mondania.

Viszont ez az ügy önmagában nem sok. A roma kérdés nem oldódik meg attól, hogy Pásztor a helyén maradhat e vagy kirúgják. És ha mi csak arról beszélünk, hogy aki rasszista kijelentéseket tesz, az húzzon el a fenébe, még nem igen tettünk túl sokat. A semminél persze többet, de azért én nem állnék itt meg. Az egész ügy legfontosabb tanulsága számomra, hogy adott egy probléma, a romák kérdése, amire senki nem ad semmi érdemi választ, nem tesz az ügy megoldásának érdekében igazából senki semmit, csak vagy rasszista szövegekkel támad, vagy antirasszista felháborodásának ad hangot. És mindkét tábor ezzel fejét 45.6 cm mélyen bele is nyomja a homokba és a dolog részéről lerendezve. Kellemetlen a téma. Kényes is. Nem szívesen beszél róla senki, mert összetett nehéz probléma, amiben sok cikis vonalat kéne figyelembe venni, ha valóban megoldást keresünk. És ez nekünk sem lenne kellemes, ahogy másoknak sem. Viszont nekünk szerintem lépni kéne, még akkor is, ha kellemetlen akkor is ha nehéz. És akkor is, ha nem leszünk ettől népszerűek. Pont azért kell lépnünk, mert ugye mások biztos nem fognak.

Több szempont is van. Megpróbálok most kivételesen tényleg röviden értekezni ezekről és remélem, legalább magunk között elindítunk egy vitát erről. Erre nagy szükség lenne. Kezdeném ott, hogy a roma kérdés egyik szempontból megközelítve nem igazából kisebbségi kérdés, sokkal inkább szegénységből fakadó probléma. Tudjuk, hogy a magyar társadalom egy látens rasszista társadalom. A romákkal szembeni előítéletek nem új keletű dolgok, amik csak a rendszerváltás után kerültek előtérbe. Miből ered a rasszizmus? Szerintem elsősorban az ismeretlentől való félelemből. Mindig úgy képzeltem el ezt magam elé, hogy van egy paraván, ami mögött ott áll a roma ember. Van aki azt mondja, a paraván mögött álló valaki, egy csodálatos és nagyon jó ember. A másik vélemény azt mondja, hogy a paraván mögött aki áll, az egy munkakerülő bűnöző és még patája is van. A legtöbb ember meg áll és néz ki a fejéből, fogalma sincs arról, hogy mit is gondoljon arról, hogy milyen az a valaki, aki a paraván mögött bújik meg. És mivel nem tudja, hát jobban hajlik a negatív félelemkép elfogadására velük szemben. Amíg létezik a paraván, addig ez érdemben nem is fog semmit változni és lehet buta magatartásnak nevezni az emberek részéről, a nem ismertről alkotott negatív képet, de ugyanilyen erővel, akár természetesnek is nevezhetjük ezt a reflexet. Ha eljutunk a felismerésig, hogy az előítéletek döntő részét az ismeretlentől való félelem generálja, akkor le kell vonnunk azt a következtetést, hogy ez ellen akkor tudjuk a legtöbbet tenni, ha szétverjük a paravánt és megmutatjuk az embereknek, hogy aki mögötte van az néha szép, néha csúnya, néha jó, néha rossz, egyszóval más, de mégis olyan, mint mi magunk. Tehát az első legfontosabb feladat a paraván lebontása.

Aztán ahogy már jeleztem a roma kérdés a szegénység kérdése. Hiszen a romák azok, akik leginkább a társadalom perifériájára lettek tudatosan kiszorítva. Ők azok, akiket nem szívesen vesznek fel dolgozni, akiket ha leépítés van elsők között, rúgnak ki munkahelyeikről. A mélyszegénységben élők között legnagyobb számban romákat találunk. A szegénységet teljesen felszámolni képtelenség. Ez nálunk sokkal stabilabb alapokon álló államoknak sem sikerült még sehol. Pedig ugye, ha itt mindenki normális szinten, emberhez méltó körülmények között tudna létezni, akkor kevesebb lenne a deviánsviselkedés is. A szegénység devianciát szül. Tisztes szegénység nem létező bár hangzatos fogalom. A szegénység problémájával az államnak kiemelten kéne foglalkozni.

- A mai szociális ellátórendszer, a rossz felépítése miatt, nem ad érdemi védelmet senkinek, maximum azoknak, akik nem szorulnak még rá érdemben a segítségre. Az alapvetően rossz rendszer egy szociális lyukashálót eredményez. Nincs érdemben senkinek bátorsága ahhoz, hogy ezzel szembe merjen nézni. Illetve mi mondogatjuk, de süket fülekre találunk, ezért megafont kell szerezni és abba ordítani bele, hogy a jelenlegi szociális ellátórendszert alapjáig kell visszabontani, és azután felépíteni egy tényleges rászorultsági elven működő, igazságos és ésszerű modellt. Segítséget annak kell adni, aki valóban segítségre szorul, illetve ami még nagyon fontos, hogy maga is kész együttműködni az állammal és a társadalommal saját sorsa jobbítása érdekében. Részletes program kell arra, hogy milyen modellt támogatna az SZDSZ.

- A szegénység rémének leginkább az alacsonyabb képzettségűek vannak kitéve. Tehát roma vonalon nagyon fontos, hogy az SZDSZ kidolgozzon direkt a helyzetükre tekintettel való oktatási programot gyerekek és a felnőttképzésre egyformán. Az oktatás adhat még érdemi megoldásokat. Magyar Bálint idején az OM komoly programot dolgozott ki a felnőttképzésre. Azt kellene tovább fejleszteni például, illetve rákényszeríteni a jelenlegi kormányt, hogy folytassa a Magyar féle reform utat. A felnőttképzésbe be kéne vonni sokkal erőteljesebben a cégeket. Lehetőséget teremteni számukra arra, hogy nevezzék, meg milyen területeken van szükségük szakemberekre és ezekre a területekre szervezni számukra képzést állami költségen munkanélküli romákból. A cégeket kötelezni kell arra, hogy adjanak garanciát, a sikeres vizsgát tettek tartós / minimum két éves folyamatos/ foglalkoztatására, amiért cserébe egyéb adókedvezményeket is kaphatnak ösztönzésként.

- Az államnak a romákkal szemben a társadalom érdekében a pozitív diszkriminációt kell alkalmaznia. Önös érdekből is. Nagyon fontos lenne, hogy érdekelté tegye a vállalkozásokat arra, hogy munkanélküli romákat foglalkoztassanak. Hiszen a munka az, ami emberi tartást ad és a munka az, amiből meg lehet élni, és ami által erősödhet a létbiztonság. A vállalkozásokat szép szavakkal, a társadalmi felelősség felemlegetésével nem lehet ösztönözni. A vállalkozások üzleti alapon működnek, így azokat elsősorban pénzzel lehet bármire is megmozgatni. Hasznos lenne, ha az állam átvállalná a vállalkozásoktól a munkanélküli romák foglalkoztatása után fizetendő járulékokat, mondjuk. Ennek feltétele, hogy az őket foglalkoztató vállalkozás garantálja számukra a tartós foglalkoztatást, amennyiben a munkát rendesen végzik. Az állami munkáknál is elsőbbséget érdemes biztosítani a romák számára, segítve ezzel a beilleszkedésüket. Még azt sem tartom ördögnek valótól, ha azt mondjuk, hogy állami pályázatok – mint például az autópálya építések- elnyerésénél a vállalkozóknak kvótát adunk arra, hogy hány romát kell foglalkoztatni a munkákon. A munkahely teremtés a problémák megoldásának egyik nagyon fontos eszköze.

- Nagyon fontos lenne egy rövid, közép, és hosszú távú roma stratégiát kidolgozni. Ebbe érdemben bele kell vonni a roma jogvédőket, és a roma kérdésekben jártas szociológusokat, szakértőket is. Mivel a romák integrációja, a társadalom egyik alapvető érdeke, ezért annak ellenére, hogy ez nem kis költségekkel jár, nagyon fontos, hogy kiemelten kezelje az állam és legyenek hozzá megfelelő források is. - Szintén fontos, hogy a roma problémát ne söpörjük tovább a szőnyeg alá. Érdemes lenne a nyilvánosság bevonásával, roma fórumot indítani, ahol kendőzetlenül és őszintén végre meg lehetne romáknak és nem romáknak egymással beszélni a problémákat.

- A romák hallgatnak a vajdákra. Ezért célszerűnek tartanám felállítani a Vajdák Tanácsát. Az állam anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatná ennek a működését. A célja, hogy a vajdákat és a roma értelmiséget vonjuk be a problémák kezelésébe, illetve konkrét esetekben ők intézkedjenek. A vajdák sokkal inkább tudnak hatni romáikra, mint az állam, vagy egy nem roma állami szervezet.

- A romáknak érezniük kell, hogy az állam képes és akarja is őket megvédeni. Ehhez nagyon szorosan hozzá tartozik, hogy az államnak minden rasszista megnyilvánulással szemben nagyon határozottan és keményen kell fellépnie. Fontos, hogy elérjük, a jogalkalmazó végre hasonló esetekben tudja és merje is tenni a dolgát. Magyarországon a kirekesztő nézetekkel szemben egyértelműen és nagyon határozottan a zéro-tolerancia elvét kell alkalmazni és az is fontos itt, hogy ebben az állam következetes legyen.

- Szintén érdemes kiemelt támogatást adni a romák kulturális és önképző tevékenységeikhez.

- Talán még azt is érdemes lenne erőltetni, hogy roma jog és érdekvédők parlamenti képviselethez jussanak.

- Az államnak a jelenleginél sokkal határozottabban kell fellépnie az iskolai szegregáció ellen. El kell érni, hogy a bírósági gyakorlatban, roma és nem roma egyenlő elbírálás alá essen, ami jelenleg nem valósul meg. A romákkal szembeni diszkrimináció ellen a jelenleginél lényegesen határozottabb és törvények által erősebben ellenőrzött módon kell fellépni. De mindez csak az érem egyik oldala. Természetesen igaz, hogy nem csak a szegénység vezet devianciához, hanem a kirekesztett emberek, szélsőséges magatartásra hajlanak, ami elsősorban a kirekesztettségükből származik. Ezért kell a többségi társadalom és elsősorban az állam részéről hatékonyan tenni a kirekesztés ellen. Viszont az is igaz, hogy a többségi társadalom is joggal várhatja el, hogy minden kisebbség igazodjon a többség által elfogadott törvényekhez és normákhoz. Nem fogadható el, hogy egy roma kisebbség helyi szinteken a többséget terrorizálhassa. Pont azért kell ezekkel a jelenségekkel szemben határozottan fellépni, mert ennek a megléte erősen hozzájárul ahhoz, hogy a közhangulat rasszista legyen. Pár antiszociális roma miatt általánosítsanak a romákra, mint munkakerülő, bűnözőkre. Minden romával meg kell érttetni, hogy a társadalomba beilleszkedni, annak szabályait betartani, nem lehetősége, hanem kötelessége. És itt is fontos, bevonni ebbe a vajdákat, a roma értelmiséget, mert nélkülük ez nem valósítható meg. Már most akkora a feszültség a társadalomban a romák által elkövetett antiszociális cselekmények miatt, hogy az már rég átlépte a még biztonságos szintet. Ha itt nem születik a problémára nagyon hamar érdemi megoldás, akkor az akár polgárháborúhoz is vezethet. És szembe kell merni, néznünk ezzel a jelenséggel is, megvizsgálni az okait és válaszokat adni több irányból közelítve a megoldáshoz. Addig, amíg még lehet válaszokat adni. Ahogy a rasszizmussal és a kirekesztéssel szemben szükségesnek neveztem a zéro-tolerancia elvének alkalmazását addig az antiszociális viselkedés esetére is ennek igaznak, kell lennie. A romák egy szűkebb csoportjától tapasztalható antiszociális magatartás kezelésére is létre kell hozni egy szakértői válságstábot. Ebbe vonnám én be a romákat, a jogvédőket, roma értelmiséget, valamint a témához értő szakértőket, hogy közösen dolgozzák ki a megoldás lehetőségét. A politika, pedig abban segítse őket, hogy az általuk elfogadott forgatókönyvet, hatalmi érdekétől függetlenül fogadja el egységesen. És bizony a romákkal meg kell tudni értetni, integrálni az állam csak azokat tudja, akik maguk is készek tenni saját integrációjuk érdekében. Ha azt mondjuk, a romák részéről minden rendben van a problémát az okozza csak, hogy a társadalom elutasító velük szemben, pont olyan hibát követünk el, mintha azt állítanánk a többségi társadalom normálisan működik, minden baj okozói a romák.

Szintén kényes téma, de beszélni kéne végre róla őszintén, a roma jogvédők ügyei. Alig van érdemi roma jogvédő szervezet. A létezők többsége nem egyéb, mint pár ember számára megélhetési és szereplési forrás. De még a valóban tenni akarok között is rivalizáció folyik és olyan fajta rivalizáció, ami a versenyben nem a romákat segíti, hanem inkább csak az ellentéteket erősíti. Miért nincs a roma szervezetek között érdemi összefogás? Miért nincs összehangolt közös tevékenység a közös cél érdekében? Mit lehet tenni, hogy a közöttük uralkodó tarthatatlan helyzetben érdemi változás következzen be?

A roma helyzetet én kicsit tömören és sarkítva úgy látom, hogy adott egy mély gödör amiben a romák vannak. Azt mondja nekik a társadalom, hogy gyertek és másszatok ki végre belőle, mi majd segítünk. Ha nem jönnek ki, akkor azonnal azt mondjuk rájuk, lám-lám, nem akarnak ezek dolgozni, nem akarnak semmit csinálni, csak vannak a nagy semmiben. Amelyik meg kimászik, annak igyekszik a társadalom a kezére lépni, ha nem elég, akkor lapáttal verni fejbe, hogy essen bele. Miközben akad pár roma, aki ki tud mászni ugyan, de amikor adott számára a lehetőség a felemelkedésre, lustaságból , hülyeségből elutasítja azt, amivel alapot ad a társadalomnak arra, hogy a negatív példájával megbélyegezzen minden romát általánosságban. És ha már a gödör, akkor azt is nagy hibának tartom, hogy a legtöbb roma, akinek sikerült abból kimászni, nem fordul vissza, hogy segítsen másokat is kihúzni, hanem elrohan onnan jó messzire, miután az ő problémája megoldottnak látszik. Na ez a probléma, ezt kéne valahogy úgy megoldani, hogy a kecske is jól tudjon lakni és a káposzta se vesszen oda. Nem kis feladat. De vagy megoldjuk, vagy az egész ránk fog hamarosan borulni.

Nem tértem ki mindenre. Nem is lehet, terjedelmi okok miatt. Csak vázlatnak, vitaindítónak szántam ezeket a gondolataimat egy szerintem rendkívül fontos kérdésről.


Rózsa Mihály

13823

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.04 Seconds