2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20195685
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 1. rész
Posted on July 17, Friday, 10:00:00
Topic: Szemle a média termésből
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


„Az előző évi 422 milliárd forintnyi befektetési veszteség után az idei első negyedévben további mintegy 63 milliárd forint negatívum keletkezett a magánnyugdíjpénztáraknál - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból. Az eddig információk alapján azonban fél évre a helyzet alapvetően megváltozhatott. A nyugdíjpénztáraknál az idei akár az elmúlt évtized egyik legsikeresebb esztendője lehet - állította az összesen 34 nyugdíjpénztári portfólió 110 milliárd forintos vagyonát kezelő Generali Alapkezelő befektetési igazgatója, Pillár Zsolt (Napi, 2009. május 28.). Az alapkezelőnél a március eleje óta tartó pozitív nemzetközi részvénypiaci hangulatnak köszönhetően május közepére a klasszikus portfólióik hozama megközelítette a három százalékot. A kiegyensúlyozottnál ugyanez elérte a 4,5 százalékot, míg a magas külföldi részvénykitettségű növekedésinél meghaladta a 10 százalékot.

Az első öt hónapban az ING csaknem a piac ötödét kitevő magánkasszája pedig 9,77 százalékos hozamot ért el, miközben a múlt évi mínusz 20 százalékos hozam után a szektorban közel 5 százalék volt a hozam - tájékoztatott az ING (Napi, 2009. június 12.). Mint elhangzott: a felügyeleti adatok alapján az átlagos hozamértékek az első öt hónapban a magánnyugdíjpénztáraknál a klasszikus portfólió esetében 1,86 százalékot, a kiegyensúlyozottnál 2,44 százalékot, míg a növekedésinél 5,69 százalékot értek el.

Lapunk számításai szerint a helyzet nem változott júniusban sem, de a mostani tőkepiaci korrekció hatására megtorpanhat a javulás. Tény persze, hogy a kasszák teljesítménye között talán sohasem volt akkora különbség, mint az idén. A különböző portfóliók pedig értelemszerűen nagyon különbözően hoznak egy-egy pénztáron belül is.
A PSZÁF első negyedéves adataiból látható, hogy ismét megnőtt az azonosítatlan befizetések (függő tételek) nagysága. Ez a központosított bevallás (2007 januárjától a munkáltatók az adóhivatalnak jelentenek, a pénzt azonban a pénztárakhoz utalják, ha a két adat összefut, akkor helyezhető el a pénz az egyéni számlán) bevezetését követően ugrott meg igen jelentősen. Az előző év végére azonban már rendeződött a helyzet, így eléggé meglepő a mostani folyamat.

Az idei első negyedévben a függő tételek nagysága még a 2008 első negyedévit is meghaladta. Az ügy pedig a hozam szempontjából sem jelentéktelen. Addig ugyanis, amíg nem sikerül az azonosítás, a pénzt a kasszáknak a növekedési helyett a klasszikus portfólióban kell "parkoltatniuk". Az előző évben pont rosszkor vált zökkenőmentesebbé a rendszer (a legnagyobb bukások idején olyan pénzek is a nagy részvénykitettségű portfólióba kerülhettek, amelyek amúgy ezt megúszhatták volna), most pedig fájó lehet, hogy néhány tag az emelkedésből maradhat így ki.
A magánnyugdíjkasszák szokásos működési tevékenységi eredménye is negatív volt tavaly. Az idei első negyedévben ezen a soron 0,4 milliárd forint nyereség keletkezett. Közben pedig a működési költségek határozottan meghaladják az egy évvel korábban ugyanebben az időszakban jelzettet. Például az amúgy nem túl nagy összeget kitevő marketing-, hirdetési, propaganda- és reklámköltségnél 72 százalékos a növekedés. Érdemes még kiemelni, hogy a tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek közben szinten maradtak.”

napi.hu, július 7.


„A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülnie kell. A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen, vagy saját jogú nyugellátásban részesüljön. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat ideiglenes özvegyi nyugdíj és özvegyi nyugdíj illeti meg.

Kinek a részére állapítható meg az özvegyi nyugdíj? Özvegyi nyugdíjat a házastárs, bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.

Ki minősül élettársnak?
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn egymással házassági életközössége, bejegyzett élettársi közössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenes ági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

A házastárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg (ideértve azt is, aki a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékában részesült).

Az élettárs milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az élettárs - a házastársra előírt feltételek fennállása esetén - csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt, feltéve, hogy az együttélésük (vagy annak akár csak egy része) alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban nem részesült.

Az elvált, illetve a házastársától külön élő igénylő milyen feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra? Az elvált, továbbá a házastársától külön élő személy özvegyi nyugdíjra jogosultsága akkor állapítható meg, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Milyen összegű az ideiglenes özvegyi nyugdíj? Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Meddig folyósítható az ideiglenes özvegyi nyugdíj? Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az általános szabály szerint egy évig folyósítható. Ettől eltérően, ha az özvegy az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult másfél évesnél fiatalabb gyermeket tart el, az özvegyi nyugdíj az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig, illetőleg fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életéve betöltésének napjáig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően ki jogosult özvegyi nyugdíjra?
Az akik a jogszerző halálakor
• betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
• rokkant (egészségkárosodásának mértéke eléri az 50 százalékot), vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike
• a) házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• b) a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Milyen mértékű az özvegyi nyugdíj?
Az özvegyi nyugdíj mértéke attól függ, hogy az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági, stb.) nyugdíjban részesül-e.

• Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

• Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

• A 60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Mikor szűnik meg az özvegyi nyugdíjra való jogosultság? Az özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt házasságot köt.

A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy már nem rokkant. Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

Milyen feltételek mellett éled fel az özvegyi nyugdíj? Az özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az nem házasságkötés címén szűnt meg és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike:

• a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül,

• a házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegy 2008. január 1-jétől akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a megállapításhoz, illetve a feléledéshez szükséges feltételek valamelyike 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következik be, feltéve, hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult.

Az az özvegy tehát, aki korábban már előterjesztett kérelmet, de azt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogerősen elutasította, mivel a feléledés feltételei 1993. március 1-től számított tíz éven túl következtek be, illetőleg az az özvegy is, aki az akkor hatályos rendelkezéseken alapuló információk miatt özvegyi nyugdíj feléledésére irányuló kérelmet nem is terjesztett elő - amennyiben az özvegyi nyugdíjra jogosító egyéb feltételek valamelyikének megfelel és az a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül bekövetkezett -, a módosult jogszabályokra tekintettel jogosult lehet özvegyi nyugdíjra.

(Az érintett özvegyek az özvegyi nyugdíj feléledésére irányuló kérelmet időbeli korlátozás nélkül előterjeszthetik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon az erre a célra rendszeresített K13 vagy K14 jelű nyomtatványon.)

A feléledés esetén a jogosultat minden esetben megilletik az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések is.

Az 1997. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éledhet fel, ha a férfi a 60., nő az 55. életévét eléri.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra jogosultság a házasság megszűnése után akkor éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Milyen esetben és hogyan kell az özvegyi nyugdíjat megosztani? Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Hogyan alakul az özvegyi nyugdíj mértéke, ha a jogszerző magánnyugdíjpénztár tagja volt?
Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztár tagja volt és az egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták, illetőleg a kedvezményezett özvegy vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett a jogszerző egyéni számláján lévő összegnek az átutalását - a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint - kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, akkor az özvegyi nyugdíj kizárólag a társadalombiztosítási szabályok szerint kerül megállapításra.

Ha a tagdíj nem került átutalásra a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az elhunyt jogszerző saját jogú nyugellátása a társadalombiztosítási jogszabályok szerint megállapított összeg 75 százaléka. Ennek alapulvételével kell az özvegyi nyugdíj összegét meghatározni.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak.

Hol és hogyan kell az özvegyi nyugdíj megállapítását kérvényezni?
Az özvegyi nyugdíj iránti igényt - ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el - az igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni.
Ha a jogszerző már nyugellátásban részesült, az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információkat külön tájékoztató tartalmazza.

Az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet, az erre a célra rendszeresített K08, nyugdíjasként elhunyt jogszerző esetén a K13 vagy a K14 jelű nyomtatványon kell előterjeszteni.

Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell
• a házassági anyakönyvi kivonatot,
• a halotti anyakönyvi kivonatot,
• az élettársak együttéléséről szóló hatósági bizonyítványt,
• az elvált vagy különélő házastárs tartásdíj megállapító
bírósági ítéletét vagy a tartásdíj fizetését igazoló okmányokat.

A fentieken túl, ha a jogszerző nem nyugdíjasként hunyt el, - az eljárás egyszerűsítése érdekében - az elhalt szolgálati idejére vonatkozó iratokat (pl. igazolásokat, munkakönyvet, katonakönyvet, stb.) is csatolni lehet.”

weborvos.hu, július 8.

13650

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Szemle a média termésből
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Szemle a média termésből:
Önálló baloldali nemzetpolitikát!


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.05 Seconds