2017 August 23, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
18929156
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
A negyedik hatalmi ág elhagyott palotái I. rész
Posted on July 17, Monday, 16:45:04
Topic: Budapest Anno
Megjelent a BUDAPEST című folyóirat legújabb száma. A számos érdekes és fontos cikk közül emeltük ki a sajtópalotákkal foglalkozó írást.


Az újság addig a néhány percig él, amíg elolvassák. És az intézmények, amelyek létrehozzák? Valószínűleg még a megrögzött újságolvasók sem tudnák megmondani, hol szerkesztik, hol nyomtatják kedvenc (vagy nélkülözhetetlen rossz) lapjukat. Zárójelben megjegyezve: a televíziók többmilliós nézőtábora sem ismeri azt a helyszínt, ahonnan napjának több óráját kitöltik. A média csak mint gyorsan avuló termék van jelen Budapesten, és nem városképformáló tényező. Pedig egy évszázadon át a modern nagyváros belterületének markáns pontjait formálták az „újságházak”, fellengzősebb névvel az „újságpaloták”. Igaz, a hírlap is más volt, amelynek hatalmát kívánták kifejezni. Mára kevés maradt belőlük, amelyik még áll, az is felismerhetetlenül megváltozott funkcióval.

Nemrégiben búcsúzott a Budapest is – a magyar sajtóélet minden valamire való lapjával együtt – a Blaha Lujza téri sajtószékháztól, miután csak egy tátongó gödör maradt a helyén. Ez az épület volt az utolsó a sorban: a sajtó (média) kivonult a város magvából.         

Már a reformkorban Pest lett az ország kereskedelmi és kulturális központja, s ennek nyomán a magyar sajtó centruma is. Az 1840–50-es évek néhány ezres példányszámú lapjainak nyomdász-kiadói közül csak néhánynak volt sajtóvállalkozói vénája – ilyen volt Landerer társa, Heckenast Gusztáv, a másik Gusztáv, Emich és a Pollák testvérek –, akik aztán  szerepet játszottak a sajtóbirodalmak fél évszázaddal késôbbi kiépítésében. Heckenast kiadójából-nyomdájából lett a Franklin Társulat Rt., Emichébôl az Athenaeum Rt., Pollákék pedig magyarosították nevüket, és litográfiai műtermüket Légrády Testvérek részvénytársasággá fejlesztették. A többi nagy lapkiadó a kiegyezés után felvirágzó politikai nyilvánosság és főként a lemaradását rohamléptekkel behozni igyekvő hazai kapitalizmus képviselője volt, azok egyik csoportja, akiket nem éppen hízelgő megnevezéssel „gründolóknak” neveztek.          

Az 1880-as évek végétől kezdve a nagy sajtóvállalkozások, nagy lapok, amint tehették, építészetileg is kifejezték fontosságukat, rangjukat, körülöttük pedig elfoglalták a körutakra nyíló üzlethelyiségeket az előfizetési irodák, kiadóhivatalok, hirdetési irodák, a századforduló után a lapok boltjai, ahol az előfizetők megkapták kisorsolt jutalmaikat – az igazán szerencsés állítólag még lakást is nyerhetett –, ahol előfizethettek a lapkiadó könyvsorozataira, különleges díszköteteire, megkaphatták a hetilapok díszes kötéstábláit, amelyekbe összeköttethették egy-egy fél évfolyam számait, sőt sok szuvenírt is vásárolhattak, amelyek legfeljebb távoli rokonságban álltak a lappal, melynek boltjában megvásárolták őket, ám jó hirdetési felületet képeztek. Szóval a főváros egyes részei – a főútvonalak mentén főként a Lipótváros, a Terézváros, majd némi késéssel a Józsefváros néhány területe – tele voltak a sajtóélet lenyomataival. Ezek igazán tekintélyes nyomok voltak, legfeljebb sűrűségüket, léptéküket tekintve különböztek mintaképeiktől, a londoni Fleet Street vagy a berlini Potsdamer Platz környékétől. 

A sajtóüzlet legnagyobb vállalkozásai és a hozzájuk kapcsolódó intézmények először a Lipótvárosban, főként a Váci körúton (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) és környékén  telepedtek meg. A városegyesítés évében, 1873-ban alapított Hungária Hírlapnyomda (hamarosan részvénytársaság), a Tüköry utcából költözött át 1888-ban új sajtószékházába, az első budapesti újságpalotába, a Váci körút 34. három utcára nyíló épületébe. Tulajdonosa, Bródy Zsigmond a divatos építészt, Quittner Zsigmondot bízta meg a tervezésével. A négyszintes épület alagsorában állították fel a nyomdagépeket, a földszintre a szedők kerültek a kiadóhivatallal és a lapterjesztést végző expedícióval együtt, a szerkesztőségek pedig az első emeleten működtek. Felettük bérlakások kaptak helyet – hogy teljes legyen az épület üzleti kihasználása. A két világháború között itt készült több sikeres lap, a Mai Nap, az Esti Kurir és Bajcsy-Zsilinszky Endre lapja, a Független Magyarország, ám a második világháború óta nyoma sincs az épület múltjának.          

Bródy Zsigmond a filantróp nagytőkések közé tartozott. Akár Hatvany Lajos regényhőse is lehetett volna, budapesti self-made-man a Ferenc József-i korból. Egyetemista korában – amint a Magyar Zsidó Lexikon írja róla – „leckeadásból tengette életét, miközben irogatni kezdett”: hol politikai publicisztikát, hol a pesti hitközség megbízásából templomi énekszövegeket – vagyis kereste helyét a kiegyezés után hirtelen szabaddá és a karrierlehetőségek kincsesbányájává váló fővárosi közéletben. Harmincéves kora körül már belügyminiszteri titkár, amivel akár össze is függhetett, hogy hamarosan megvette a legnagyobb pesti német lapot, a Neues Pester Journalt. „Szorgalmával és tehetségével nagy vagyonhoz jutott, melyből hatalmas alapítványokat tett az irodalmi érdemek jutalmazására és a nyomor enyhítésére” – folytatja bemutatását a lexikon. „Felesége nevének megörökítésére” megalapította a Bródy Adél zsidó gyermekkórházat, miután az uralkodó a kiegyezés évében a főrendiház tagjává nevezte ki. Ekkoriban a főváros leggazdagabb emberei közé tartozott.           

Bródy nemcsak az első volt a budapesti „sajtómágnások” közül, de mintapéldánya is a következő évtizedek társadalmi nagyhatalommá váló sajtóvállalkozóinak. 

Alig néhány háztömbnyivel odébb, a mai Bajcsy Zsilinszky út 78. sz. telken, egészen a Nyugati tér közelében készült el 1894-ben a Légrády Testvérek Nádor utcából átköltözött birodalmának szintén három utcára nyíló székháza, a Pesti Hirlap újságpalotája. Légrádyék a két fiatal építésznek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak úgy adták meg az épület programját, hogy alkossanak „szépet és díszeset, amely büszkesége legyen szülővárosunknak és méltó a Pesti Hirlaphoz”. Meg is született egy olyan, az egész környéken uralkodó épület, mely az építési szabályzat négy emeletet engedélyező előírását félemelettel és tetőtér-beépítéssel toldotta meg. Az eklektikus épület sarokkupolájának tetejére az életet adó római mitológiai szellem, Genius négyméteres szobra került, kezében fáklyával, amelyet éjszaka gázlánggal világítottak ki.           

Hogy éppen a Légrády Testvérek és a Pesti Hirlap jelentette volna a szellemet a hazai nyilvánosságban, arról nem mindenki volt meggyőződve. A hírek szerint ha két újságíró a századelőn összetalálkozott az utcán, egy-két perc múlva a Pesti Hirlapot szidták. (Ami persze sok  mindent jelenthetett.)

Az épület beosztása hasonló volt a Hungária Hírlapnyomda palotájához; a három felső emelet itt is bérházként működött, olyan elit bérlőkkel, mint például a szerkesztő, kiadótulajdonos és országgyűlési képviselő Légrády Károly vagy a lap főmunkatársa, Mikszáth Kálmán. A második világháború után ez az épület lett a Zrínyi Nyomda székhelye, aztán az utóbbi másfél évtizedben az is kiköltözött belőle, és egyre elhanyagoltabbá züllött; különféle üzletek is csak ideig-óráig vetik meg benne a lábukat.
E paloták környékére további hírlapkiadók-nyomdák és szerkesztőségek települtek. Elsősorban a Pesti Hírlap közelében jelent meg több hetilap és folyóirat szerkesztősége. A Hold u. 7. sz. telken már 1868-tól működött a Pesti Könyvnyomda Rt., Falk Miksa és Klapka György közös vállalkozása; 1890 körül új épületüket húzták fel itt. A Pallas Rt. szintén sajtóháznyi méretű épülete a Honvéd utca és Kálmán utca sarkán épült fel 1895-ben.  Az 1910-es években a közelben működött a Budapesti Napló (Szalay utca 2.) és a Magyar Hírlap szerkesztősége(Báthori utca 3.).

A nagy lapkiadói vállalkozások Lipótvároson belüli elhelyezkedése azzal is összefügghetett, hogy tulajdonosaik Budapest legnagyobb adófizetői közé tartoztak, volt aki a főváros képviselő-testületének hosszú időn át tagjaként, más legalább időlegesen magasrangú kormányzati tisztviselőként vagy egyúttal a Fôvárosi Közmunkák Tanácsának tagjaként a telekvásárlásban is kamatoztathatta információit és összeköttetéseit. Budapest egyesítésének évében, 1873-ban a főváros ezerkétszáz legnagyobb adófizetője, virilise közé még csak két lapkiadó tartozott, tizenöt évvel később tizenegy, mindegyikük még ezen az elit csoporton belül is a magasabban adózók közé.

A Lipótváros és a szélén haladó Kiskörút – az 1866 óta ott közlekedő lóvasúttal és a Nyugati pályaudvarral – infrastruktúráját tekintve vonzó volt a lapkiadói vállalkozóknak. Ez a sajtó és tulajdonosai a fővárosi polgársághoz kötődtek, belőlük nőttek ki. Újságházaik is leginkább itt voltak palotáknak nevezhetők, legalábbis a bérpalota értelmében. (Közéjük sorolható az Alkotmány u. 16. díszes, négyemeletes, kupolás saroképülete is, amely a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének szék- és bérházaként épült fel a Pester Lloyd befolyásos főszerkesztője, Falk Miksa „vezényletével”, Quittner Zsigmond és Kauser Gyula tervei alapján.)

 Csütörtökön a II. résszel folytatjuk.

A BUDAPEST című folyóirattal kapcsolatos minden tudnivaló / előfizetés, vásárlás elérhetőségek stb. / megtalálható honlapunk jobb oldalán, a „Lapajánló”-ban, a lap címére kattintva.

10166

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Budapest Anno
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Budapest Anno:
A negyedik hatalmi ág elhagyott palotái I. rész


Article Rating
Average Score: 4
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds