2018 January 22, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19469943
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Történetek Polgárról: Átjáróházak
Posted on May 09, Sunday, 10:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Történetek Polgár Gyuláról
"Utálok nosztalgiázni, de sajnos túl jó a memóriám" Bertolt Brecht

Polgár Gyula sokak ismerőse a Kifújt című szótárregényből, különböző lapok hasábjairól. Az immár nyugdíjas kényszervállalkozó-értelmiségi mottója-filozófiája Bertolt Brechttől való: "Utálok nosztalgiázni, de sajnos túl jó a memóriám". P. Gy. igen jól emlékezik az ötvenes-hatvanas-hetvenes évekre, és meglehetősen ismeri a jelent is. Hofi Gézával szólva: nem tesz úgy, mintha mostanában született volna, s mindjárt 30-40-50 évesen.
Andai György tárcái hetente olvashatók a Klubhálón.


Polgár talán már a babakocsiban közlekedett átjáróházban, csak természetesen fogalma sem volt arról, hogy az a kerámiakockás udvar, amelyen a Szent István parkból jövet anyu áttolta őt a Sallai Imre utcából a Pannóniába, az egy átjáróház, jelesül a Phönix épület.

Jelesül, merthogy jeles hely, egyéni stíl itt, az újlipótvárosi Bauhaus épületek között: bár hasonlít rájuk, mégsem olyan. Mint minden jó építészeti alkotás, egyebek közt ez is arról ismerszik meg, hogy vitáznak róla: Polgár nemrég olvasta kedves tárcaíró-barátja dolgozatát a Phönix történetéről, egykori és mai lakóiról: B. egyértelműen polgárinak minősítette a háztömböt, míg azután pár héttel utóbb egy mások hírlapíró, erősen lebarmolva előzőt, valamiféle nemzeti szocreálnak aposztrofálta ugyanazt. Hogy miként lehet egy ház szocreál a húszas évek legvégén, tudja a fene, vagy talán a tervező tanulmányúton járt a nagy Szovjetunióban? Az egyik kapu fölött név: Phönix − hirdeti a valahai tulaj, a nagy biztosítótársaság nevét, a másikon Turul a fölirat, no tán éppen ettől nemzeti. Polgár nemigen használta, akkor még ifjú lábaival nem tartotta érdemesnek átvágni a Wallenbergből a Katonába, hiszen csak kis kerülő és már ott is van, mondjuk az utóbbi sarkán az OTP-nél amely a kerület háromévenkénti valuta ellátmányának kifizetésére volt akkreditálva – gondolható, mekkora tömegek tanyáztak itt állandóan.

Ha az óvodából a Petőfi Sándor utcai kapun jöttek ki, olykor fölfelé ballagtak pár métert, hogy aztán balra fordulva, a Corsó étterem mellett betérjenek a hosszú, kétudvaros átjáró házba, amely a Városházhoz vezetett, a Kammermayer szoborhoz (hogy ezt miként jegyezte meg, a bonyolult nevet – tudja a fene). Ott leginkább egy pipakészítő boltra emlékszik, nem tudta előle elráncigálni Anyu, pipázni akart mindenáron: négy-ötéves lehetett.

A hely határozza meg a tudatot, a munkahely az utcák-terek-házak ismeretét. A Guszev utcai könyvesboltból két átjáróházon át is el lehetett jutni az Október 6-a utcába, mindkét épület nemes, copf stílusú. Az egyiknek földszinti irodájában dolgozott egy darabig T., a vékony, nagyon okos T., akkor éppen válófélben, és miután egyszer, egyetlen egyszer lefeküdt Polgárral, eltűnt: a munkahelyéről is, lakástelefonja pedig nem volt, és annyit azért nem ért meg Polgárnak az ügy, hogy Albertfalvára kutyagoljon, ellenőrizendő, merre a lány, miért tűnt el. A másik ház egy hivatalában meg M.M. dolgozott, az akkor még alig ismert szobrász, akit Polgár hajlamos volt mindaddig zseninek, polihisztornak, reneszánsz embernek tartani különböző megnyilvánulásai alapján, míg a művész (tán igen súlyos autóbalesete után és következtében) megzakkant kissé: olyan jobbos baromságokat kezdett hirdetni, hogy ihaj.

Amúgy mindkét átjáró igénybevételének oka ugyanaz volt: rövid úton elérni az Október 6. utcai kocsmát, melyből később borozó lett; szemben vele a hentest a csodás főtt húsokkal; kissé lentebb a sarkon a Zrínyi utcai, Mókus nevű bisztró-krimót. Már rég nem dolgozott errefelé Polgár, de rendszeresen visszajárt a boltba, minden könyvet itt vásárolt; egykori kollégái haverjaivá lettek, a haverság pedig akkortájt az ő életében egyet jelentett a piálással – a két fentebb említett hely adta ehhez a teret és lehetőséget.

Valamivel később − jeles PR-személyiség, aki bírt lenni −, gyakorta megfordult a Felszabadulás téren, a Magyar Hirdető irdatlan méretű épületében. Akkortájt ez is átjáró volt a Curia utca meg az Irányi felé is – Polgár, immár autós emberként, azt a bejáratot használta, amelyiknek közelében parkolni tudott. A Felszabadulás téri kapu mellett az Egyetem presszó, darab ideig esténként itt zongorázott Valentini Feri. Polgár mit sem sejtve látogatta meg őt, és csak akkor jött rá, hol is jár, mikor gyors egymásutánban két whiskyt és két ajánlatot kapott a szomszéd asztaloknál ülő uraktól – a whiskyt bedobta (piás volt, nem meleg), az ajánlatokat elhárította.

A környéken sok átjáróház volt akkoriban: félig-meddig annak minősült a Párizsi udvar, ami persze tulajdonképpen egy passzázs: a hetvenes években lerobbanva, aztán megújítva, kicsinosítva, hogy mostanában ismét nyomortanya legyen, a fényevesztett kirakatú szőnyegessel, bőrdíszművessel, térképbolttal. Azt kevesen tudták, hogy a Duna utcából el lehetett jutni a Szabadsajtó útra – ezt mára lezárták, akárcsak a Tanács körutat a Semmelweis utcával összekötőt. Ez érthetetlen, hiszen az itt fölös számmal működő boltok-butikok tulajai nyilván erőst tiltakoztak vevőik elveszítése miatt, akik többnyire az átjáró közönségből kerültek ki.

Van egy átjáró a Múzeum körút és a Magyar utca között is, gyakorlatilag a Reáltanodába vezet, no ennek ismeretére igencsak büszke Polgár: erről nem tud mindenki. És van-volt egy L alakú lehetőség a Mérleg utca és Münnich Ferenc utca között; a Mérleg utcában a kerületi pártbizottság, a Münnich Ferencben a belügy hátsó traktusa: összeesküvés-elméletek gyártói figyelem! Pár lépésre már a Gresham, a Gresham passzázsai , a Zrínyi utcai bejáratnál ama jeles borozó, amit ha bepoloskázott volna a CIA vagy a KGB, sok érdekeset meghall a rendszeresen itt iszogató BM-esektől, akik a szomszéd épületből jártak ide – mostanában Polgár időnként arra gondol, igenis, be volt ám az a hely poloskázva rendesen, tán még szekus vagy moszados rovarok is akadtak ott bőségesen. A passzázsban utazási iroda, ahol egyik exnőjének anyja volt a főnök, de itt dolgozott egy másik exnője is – a fiatalúrnak jó okai voltak messze kerülni e helyet.

A többi házak a borutak részei voltak. S.T.-val úgy negyven évvel a nagy turisztikai vendégcsalogató ötlet (Borutak!) meghonosodása előtt úgy bolyongtak meló után errefelé, hogy négy-öt járatuk volt, mindegyikben minimum négy-öt kocsmával, pinceborozóval. Így esett útba a Gozsdu udvar: valami elképesztően lepukkant környéken, még annál is pocsékabb állagú házsor; raktárak az egykori boltok helyén, no meg a rengeteg filmben megörökített férfifodrász, bocsánat: borbély: forgatható faszék, fényesen csillogó, krómozott „műszerek”, állványon réz hajmosótál. Polgár elképzelni sem tudta, miként lehet itt lakni-élni – a belső udvarok bármelyik oldalán sötétek a lakások. Úgy véli, a mára luxusingatlanná fejlesztett házsor beruházói a napot tán mégsem tudták megvásárolni, hogy ugyan már, szálljon lejjebb és világítson.

A Nyár utcában egymás mellett három ház is átjáróként működött: a tizennyolcasból, a húszasból a Nagydiófába lehetett jutni, a huszonkettesből a Wesselényibe – ezeket már akkor is többnyire zárták, hát még ma. Ugyanígy a Tanács körúti épületek: a 3/A-ból a Dohány utcába vezető becsukva, a 9-ből a Rumbach Sebestyénbe tartó ugyancsak. Többnyire nyitott még a Rákóczi utat és a Dohány utcát összekötő udvar, butik üzlet hátán, bódék − itt a kereskedők úgy látszik legyőzték a lakókat és a városrendezőket. Hajdan Polgár Gyula két övet vett az egyik maszeknál akkori kedvesének, tetszetőseket, pénztárcájának megfelelőeket: a csaj kibukott. Nemhogy bőr, műbőr, műanyag, de papír volt mindkét műremek.

Az Andrássy út elején rég lezárva a Paulay Edéhez vezető belső út, akárcsak a Teréz körút 50. vagy az 52.: innen a Jókaiba lehetett eljutni. A 32-es még erre szolgál, és gyakorlatilag ilyen a Kátay (alias Kátay, alias Vasedény): a Körúton bemész a boltba, megvásárolod a cuccot, és ha az méretesebb, a hátsó rámpánál vár a szállító kocsi. Az egykori építtetők és kereskedők nem voltak hülyék, sőt: ilyen üzlet van a városban számos, a raktárakat a hátsó, a mellékutcákból töltötték föl, ne már ezzel baszkurálják a vevőt.

Gyakorlatilag ezért épült úgy számos mozi is, a kis büdösek, a csőmozik, de akár nagyobbak is: az érkező nézők ne ütközzenek a távozókkal, ezért az utóbbiakat a mellékutcákra engedték, mint a Mátrából vagy a Tanácsból, vagy a ház udvarán keresztül (Zrínyi, Kossuth), esetleg hátul, mint a Szikrából a Jókaiba. Mindazonáltal Polgár ezeket nem tekinti átjáróházaknak, mint ahogy más kulturális üzemek megközelítését sem, habár nyugodtan lehetne az a Párizsi udvarból a Katona Józsefhez vezető passzázsdarab, vagy a Tanács körúttól az Asbóth utcán át a Madách Kamarához kanyarodó.

És az még hagyján, hogy vannak lezárt házak, de az eltüntetettek! Polgárnak, bár rég semmi dolga arra, leginkább a József körutat a Somogyi Bélával összekötő hiányzik: utóbb Express-udvarnak nevezték, itt testesült meg a sokat átkozott, de segítőkész és zseniális S.N. egyik ötlete. Ő találta ki a kezdetben 150 forintos hirdetési levelezőlapok rendszerét, abból lett mára a baromi sokat kaszáló cégcsoport. Polgár azonban nem hirdetni járt ott: jóval korábbi időszak volt még, amikor éjjelente, lapzártám idején értem jött, rontó szellem, hogy azután együtt induljunk új horizontok (bulik, itatók, csajok) felé.

No, ez az idő, ez a kor a házzal együtt ki- és elmúlt.

8884

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds