2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19471942
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Portré: Horváth Aladár roma politikus
Posted on December 02, Saturday, 18:36:32
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
Egy miskolci munkástelepi fáskamrából indulva a nyolcvanas évek végén alapító tagja és vezetője a gettóellenes bizottságnak. A rendszerváltás idején országgyűlési képviselőként a romák etnikai-szociális érdekérvényesítéséért küzd. A legutóbbi választások után néhány hónapig vezeti az Országos Cigány Önkormányzatot, majd cigánypolitikai kérdésekben a miniszterelnöki tanácsadó. Mára neve összekapcsolódik a roma polgárjogi mozgalommal, a kilakoltatások elleni tiltakozással.


Messziről jöttem. – mondja Horváth Aladár. Ahol születhettem volna, az Hegyköz, Sátoraljaújhely fölött, ott születtek a szüleim, apám egy kis faluban, Felsőregmecen, anyám pedig Rudabányácskán. Apám anyai ágon tót cigány családból származott, tótul beszéltek, cigányul már nem is. ’38-ban zsuppolták őket át a csendőrök a Ronyván. Ez volt a határfolyó - valójában egy másfél méteres kis patak - itt húzták meg akkor a határt. Apai nagyapám magyar cigány volt, büszke magyar prímás, aki még a háború alatt meghalt. Az egyik unoka nagybátyja azt mondta neki, hogy igyon dohánylevet, és akkor nem viszik majd el a háborúba, mert nagyanyám kivetette neki a kártyát, és benne volt, hogy az ő férje is ott marad. Mindenki, akinek kivetette a faluból, ottmaradt. Apám tehát árván maradt, anyai nagyanyja vette magához Felsőregmecre, ott végzett el négy osztályt. Szegénysége ellenére a legjobb tanuló volt az iskolában.

Nem lehetett akkoriban folytatni a tanulmányokat?

Nem, apám disznópásztor mellé szegődött el, amíg be nem szippantotta ’59-ben a szocialista gyáripar. Így került Miskolcra, ahol találkozott anyámmal. A Béke Szálló fölött, a munkáskolónia szélén egy nyolc négyzetméteres kis fáskamrában kezdik el együtt az életet. Ide születtünk mi, négyen testvérek. Apám a kohászatban, anyám az üveggyárban dolgozott, és mi a kettő között laktunk, a granulálónál, ahol a salakot öntötték le. Úgy hívták, Gyár utca.

Milyen volt itt az élet?

Kulturálisan nagyon izgalmas hely volt, iszonyatosan meleg, hangos és mosolygós. A vidékről följött munkások telepednek itt le, cigányok, magyarok, zsidók élnek együtt. Nagyon sok életerő meg életvidámság volt a romákban, akik akkor felköltöztek, de a gyermekeik jó része már alkoholista lett, nem tudtak megkapaszkodni. Nagyszüleim generációja nem tudta átadni azt a valamit, amit nem is tudom hogyan nevezzek: alkalmazkodási képesség, megkapaszkodási képesség. Egy darabig a hatvanas évek elejéig, hetvenes évek közepéig rendben ment minden, aztán tönkrement - és még nincs a rendszerváltás és a gazdasági válság – munkájuk van, albérletből szociális tanácsi lakásba mennek, satöbbi, de valahogy elcsúsznak. Az én szüleim még nem, de a tíz évvel fiatalabb generáció már beleesett ebbe.

Hogyan sikerült ezt átvészelni?

Apám nagyon jó munkás volt, a gyárban a létező összes tanfolyamot elvégezte. Beléptették a KISZ-be, a Pártba. Volt egy csomó munka, amihez csak ő értett. Nagyon megbecsült ember volt. Anyám az üveggyárban dolgozott, öcsénket is oda hordtuk, hogy meg tudja szoptatni a gyárkapuban. 1971-ben elköltöztünk. Először egy lakótelepi ház nyolcadik emeletére, majd mivel szüleink féltettek minket, elkerültünk a Vasgyár nevű városrészbe. Ez már családi házas övezet volt. Itt aztán ment minden a maga rendjén, jó tanuló voltam, és mivel nyolcadikos koromban az foglalkoztatott a legjobban, hogy miből épül föl a világ, kémia szakra jelentkeztem a Kossuth Gimnáziumba, Miskolcra.

Milyenek voltak ezek az iskolaévek?

Még előtte volt egy nagyon súlyos élményem. El kellett menjek az orvosi papírjaimért nyolcadik év végén, és megnéztem a rólam írt jellemzést, amit nem lett volna szabad. A jellemzésben minden szép és jó volt a végén pedig egy vessző és „cigány”, pont. Akkor tönkrementem. Nem értettem, hogy mi köze a rólam írt jellemrajznak ahhoz, hogy én cigány vagyok. Ez a dolog nagyon megviselt.

Érezhető volt már előtte is ez a fajta megkülönböztetés?

Erről már valahol beszéltem, talán a Beszélőnek. Ennek az alullévő helyzetnek, amiben a cigányok éltek, a lélektani magyarázatát tulajdonképpen a nagyanyám adta meg számomra, aki azt mesélte, hogy a magyarok és a cigányok együtt indultak el Ázsiából, de a gádzsóknak volt lovuk, mi pedig gyalog jöttünk és később érkeztünk a Kárpát-medencébe, ezért is jutott kevesebb nekünk mindenből, és azért vagyunk mi barnábbak, mert útközben lesültünk, de mi is magyarok vagyunk. Körülbelül hatodik osztályos koromig elhittem ezt a történetet, csak azt nem értettem, hogy miért kell most is úgy lennie, hogy nincs lovunk.
 
Mit lehetett ez ellen tenni?

Eleinte jogász akartam lenni, de a gimnázium első két évében éltem a tinédzserek életét, gitároztam, fellépésekre jártam, majd harmadikos koromban találkoztam Bari Károly verseivel, és akkor kezdett egyértelművé válni, hogy én cigányként akarok értelmiségi lenni. Meghatározó élményem volt az érettségi után Balogh Attila költővel való találkozásom. Teljes mértékben lenyűgözött, mellette mindig egyfajta szellemi-érzelmi készültségben kellett lennem. Megtanított, hogyan szóljak egy gyerekhez, egy idős emberhez, vagy hogyan lehet egy mozgássérülttel focizni. Ö tanácsolta, hogy a jog helyett menjek inkább tanítani, és részint az ö hatására kezdtem el a cigányfolklórt gyűjteni. Az volt a vágyam, hogy bemutatom a világnak, hogy mi az, hogy roma.

Ez volt a kezdet, de mi következett ezután?

Jött Sárospatak, a főiskola, ahol városi cigány klubot szerveztem, majd a tanítás, a miskolci nemzetközi cigány folklórfesztivál, a roma szellemi és kulturális egységesülés egyik fontos állomása. Közben kialakultak az erővonalak, az államilag szervezett cigánymozgalmak és az alternatív ellenzéki cigánypolitizálás rivalizálása. Ekkor már a nyolcvanas évek végén járunk. Megalakul a gettóellenes bizottság, kelet-Európa első polgárjogi mozgalma, elkezdődik a rendszerváltás. Ez volt a legjelentősebb korszak minden szempontból, és innen már ismerős minden.

Antal Zsuzsa
Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!


6461

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.00 Seconds