2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20191874
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (3.rész)
Posted on October 26, Tuesday, 11:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Veszélyben a nyugdíjak kifizetése - ezzel is magyarázza a kormányoldal a magánpénztári járulékok eltérítését -, holott az utóbbi években ez a kérdés egyszer sem merült fel komolyan, hisz a 13. havi nyugdíj bevezetése után éppen a Fidesz javasolta a tizennegyedik havi ellátás bevezetését. A Nyugdíjbiztosítási Alapból a legfrissebb adatok szerint 2,989 millió nyugdíjas kap valamilyen ellátást, az idén összesen 2909 milliárd forint értékben - ez a GDP mintegy 11 százaléka. (Egy ember több címen is kaphat nyugdíjat, így a 2,9 millió ellátás nem tükrözi pontosan a nyugdíjasok számát.)

Közkeletű tévedés, hogy a nyugdíjakat az állami költségvetéstől független alapból fizetik - míg korábban lehet, hogy volt értelme e különbségtételnek, mára okafogyottá vált, ugyanis a nyugdíjalap az államháztartás szerves részévé vált. Az alap irányítása már teljes mértékben kormányzati feladat és önálló vagyonnal sem rendelkezik, míg a kilencvenes évek második felében voltak erre kísérletek - igaz, csúfos kudarccal záródott a tb-önkormányzatiság, illetve az általuk folytatott vagyonkezelés. Mára azonban a nyugdíjalap nem más, mint a központi államháztartás egy zsebe, amelynek gazdálkodásáért az állam felel.

A nyugdíjalap 2909 milliárd forintos nyugdíjkiadásával és a mintegy 25 milliárd forintos működési költségével szemben a járulékbevételek 2336 milliárd forintra rúgnak, vagyis a nyugdíjalap erőteljesen deficites lenne, ha a költségvetés nem pótolná ki az idén 596 milliárd forinttal a bevételeket. (Emiatt is hiba független alapról beszélni.) Az 596 milliárd forint nagyobb része - 372,4 milliárd forint - a nyugdíjreform miatt kieső bevétel, így ezeket nem járulékokból, hanem más adókból kell kipótolnia az államnak - ahogy az történik több mint 12 éve.

A jogszabályok szerint a nyugdíjalap nem lehet deficites, vagyis az állam garanciát vállal a kifizetésekre - így e szempontból nem helytálló az a kormánypárti érvelés sem, hogy a kieső bevételek miatt nem biztosított a nyugdíjak kifizetése. A tervek szerint a jövő évben a kormány nem tartaná meg az állami nyugdíjalapnak a magánpénztári befizetéseket - ezzel azonban nem a nyugdíjak kifizetésére teremt fedezetet (hiszen azt nem fizeti ki a nyugdíjakra, illetve nem halmozza fel a következő évek nyugdíjának kifizetésére), hanem a személyi jövedelemadó januártól tervezett csökkentésére.

A nyugdíjreform miatt kieső bevételeken túl a költségvetés további 198 milliárd forintot tesz át a nyugdíjalap nevű zsebbe, egyszerűen azért, mert a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Ez részben a gazdasági válság következménye, de főként annak a költségvetési politikának köszönhető, amely az elmúlt másfél évtizedben csökkenteni próbálta az élőmunka terheit és ezt a nyugdíjjárulékok mérséklésével valósította meg.
napi.hu, október 21.

Három év alatt érhetett meg a mostani kormánypárti képviselőkben az elhatározás, hogy nincs szükség a magánnyugdíjpénztárakra: 2007-ben még olyan törvénymódosító javaslatot nyújtottak be a parlamenthez, ami a vegyes rendszer megerősítését szolgálta volna.

– Furcsa, hogy milyen elszántan esett neki a kormánykoalíció a magánnyugdíjpénztáraknak, három éve még kutya bajuk sem volt velük, amikor épp a megerősítésüket szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be 23 KDNP-s képviselő – hívta fel lapunk figyelmét egy nyugdíjszakértő. S valóban, az Országgyűlés honlapján megtalálható – szavazásig el nem jutott – az a javaslat, amelyet a jelenlegi kormánypárti frakció jegyez.

Az előterjesztés A magánnyugdíjpénztárakról, amagánnyugdíjpénztári szolgáltatásokról és e szolgáltatások fedezetéről címet viseli, s benyújtását azt tette szükségessé, hogy nem volt megteremtve a törvényi feltétele a pénztári szolgáltatásoknak, melyeket 2013 környékétől egyre nagyobb számban kellene biztosítania a pénztáraknak.

A javaslat az indoklás szerint azt a célt szolgálta volna, hogy „megteremtse a valódi tulajdonosi érdekeltség alapján tevékenykedő magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit”. Figyelemre méltó, hogy az előterjesztésben rögzített alapelvek szerint „aMagyar Köztársaság, az egyéni felelősség elvének érvényesülése érdekében, a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formájaként megteremti a magánnyugdíjpénztárak működésének feltételeit, valamint támogatja és ellenőrzi a magánnyugdíjpénztárak működését”. Továbbá a KDNP-s képviselők fontosnak tartották törvénybe foglalni, hogy „a magán-nyugdíjpénztári rendszerben való részvétel a biztosítottak számára kötelező (a törvényjavaslatban foglalt kivételektől eltekintve)”.

Az akkor még ellenzéki képviselők úgy látták helyesnek, ha e pénztárak kizárólag zártkörűen működő részvénytársasági formában működnek tovább, részvényesei pedig kizárólag természetes személyek lehettek volna. A magánpénztári befizetést nem tagdíjnak, hanem biztosítási díjnak hívták volna, mivel a zrt.-nek a járulékfizetők már nem tagjai, hanem vele szerződéses kapcsolatban állók lettek volna a törvény elfogadása esetén.

A díj mértékét egyébként 8 százalékban állapította meg a javaslat – tehát annyiban, amennyit ma is (még) átutal az állam –, azonban e befizetés az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában adónak minősült volna. Ennek azért van jelentősége, mert míg a járulék kötött felhasználású, csak a társadalombiztosítás céljaira lehet fordítani (s a hatályos törvény is ekként határozza meg a tagdíjat), az adó más célokra is felhasználható – vagyis e kitétel akár tekinthető a mai tervek előfutárának is.

Itt tartott tehát néhány éve a kormánypárti frakció, de az Orbán-kormány terveiből már gyökeresen más tervek körvonalazódnak. Részletek ugyan még nem ismertek, de úgy tűnik, a kormány azt az utat választotta, hogy minden járulékot és járulékfizetőt visszaterel az állam szárnyai alá. S hogy ne okozzon csalódást a megtakarításaikat a második pillérben felhalmozóknak, ígéretet tesz arra, hogy nem fognak veszteséget szenvedni a váltás miatt.

Csakhogy a megoldásként újra felbukkant svéd vagy egyéni számlás nyugdíjrendszer nem ad gyógyírt minden bajra. Egy ideje már kacérkodik ezzel a rendszerrel a Fidesz–KDNP-szövetség, bár amikor az év elején megjelent a Figyelőben, hogy ennek megvalósítására készülnek, az akkor még ellenzéki pártok (elsősorban a cikkben nevesített Varga Mihály, aki jelenleg a Miniszterelnökség államtitkára) hevesen tiltakoztak. Leginkább azért, mert a választások előtt egy olyan nyugdíjmodellel kapcsolódott össze a nevük, amelyik például jókora nyugdíjszínvonalesést „garantálna” – becslések szerint akár 20 százalékosat is.

Mostanában viszont újra ezzel példálóznak kormánykörökben, így tett a minap Selmeczi Gabriella is, akit kormánymegbízottként a nyugdíjasok megvédésére állított szolgálatba Orbán Viktor. Nyugdíjszakértők szerint azonban a jelenlegi, felosztó-kiróvó tb-rendszer nagyon távol áll attól, hogy a svédeknél használt metódus váltsa fel, az informatikai és egyéb feladatok előkészítése éveket vehet igénybe – pedig a kormány már idén meg szeretné nyitni a visszalépés lehetőségét a tagoknak.

Érdekes ígéretnek tartják a szakemberek azt is, mely szerint az állami védőszárny alatt nem éri majd kár a biztosított öregkori járandóságát, sőt valamiképp kompenzálják a visszahozott vagyon tulajdonosait. A felosztó-kiróvó rendszer azonban nem képes hozamot termelni, mivelhogy az éppen rendelkezésre álló járuléktömeget osztja fel a nyugdíjasok között – s nem lenne ez másként a svéd modell bevezetése esetén sem. Merthogy abban lennének ugyan virtuális számlák, de a kifizethető pénzt az akkori gazdasági, foglalkoztatási viszonyok határoznák meg.

Kizárólag abban az esetben elvárható áldozat a pénztártagoktól a magánnyugdíjpénztári átutalások felfüggesztése, ha garanciát vállal a kormány a pénzbeli kompenzációra – jelentette ki tegnap az ING Investment Management magyarországi és romániai vezérigazgatója. Benczédi Balázs szerint hasonló lépésre több országban volt példa, a felfüggesztési periódus végén a pénztártagokat kompenzálta a kormány, ami nálunk is alapvető elvárás.
nol.hu, október 22.

Az a járulék, amelyből egy felosztó-kirovó rendszerben egyenes úton nyugdíj lesz, az átmenet időszakában lényegében tesz egy nagy kerülőutat. A pénztárak leszedik a maguk vaskos 4-6 százalékos üzemelési költségüket, utána még jelentős költségei vannak az állampapír-kibocsátásnak, amelyre az állam azért kényszerül, mert a magánpénztári átutalások miatt hiány van a nyugdíjkasszában.

A miniszterelnök hétfőn bejelentett, úgynevezett második akciótervének egyes intézkedéseit oldalakon keresztül lehetne a legkülönbözőbb politikai és közgazdasági megközelítésekből értékelni. Épp ezért szűkíteni kell a fókuszt és egyetlen elemet kiválasztva alaposabban vizsgálódni. Relevancia tekintetében az élen én holtversenyt látok, az ágazati különadókat és a nyugdíjpénztári továbbutalások felfüggesztését tartom a két leglényegesebb pontnak. Az utóbbiról, annak is csupán néhány sajátos vonatkozásáról érdemes egy rövid cikk korlátai között töprengeni.

Felosztó-kirovó rendszerben a kifizetett nyugdíjakat az egyidejűleg befolyó járulékokból finanszírozza az állami ellátás. Tőkefedezeti megoldás esetén a nyugdíjak forrása pedig a személyre szóló számlán nyilvántartott, saját befizetésekből összeállt tőke és hozama lesz, és jellemzően versengő magánpénztárak biztosítják ezt a szolgáltatást. A magyar és még egyes közép-európai nyugdíjreformok előbbiből az utóbbiba kívánták a rendszert átvezetni.

Tekintsünk el most attól az amúgy rendkívül izgalmas problémától, hogy milyen motivációk, milyen érvelés támasztotta alá az átalakításról hozott döntést. Szögezzünk le csupán egy egyszerű tényt: felosztó-kirovóból tőkefedezetibe átvinni a rendszert, a választott átmeneti módszertől függően ugyan eltérő nagyságú, de mindenképp hatalmas finanszírozási lyukat hagy a rendszerben, hiszen az átállók járulékbefizetései már nem a jelen nyugdíjainak kifizetéseire, hanem a saját nyugdíjszámla gyarapítására szolgálnak. Az átmenet egy bizonyos szakaszában, amikor a túlnyomó többség már a saját számlájára fizet, viszont a nyugdíjasok túlnyomó többsége még a régi rendszer alapján, tőkefedezet nélkül várja a havi járandóságát, a külső pótlás igénye jókorára duzzad.

A finanszírozási lyuk betömése mögött jobb híján nyilván a költségvetésnek kell állnia. Az e célra felhasznált közpénz ráadásul később sem jön vissza. Ha a rendszer teljesen átállt, az új nyugdíjasok már mind a saját tőkefedezetükből kapják a nyugdíjukat, az aktívak pedig saját számláikat gyarapítják járulékaikkal. Nincs hiány, de nincs is semmiféle többlet, amiből az adófizetők visszakaphatnák azt az extra közpénzt, amellyel a reform átmeneti fáziseltolódását finanszírozták.

Egy eleve deficites költségvetéssel mi történik, ha a nyugdíjreformot is finanszíroznia kell? Nagyon egyszerű: pont annyival nő a költségvetés hiánya, amennyivel be kell szállni a kieső járulékbevételek pótlására. A jelenlegi magyar viszonyok között úgy számolhatunk, hogy a mostani nyugdíjasok még mind a felosztó-kirovó elv szerint kapják meg pénzüket, most még nem nyugdíjas senki azok közül, akiknek már magánnyugdíjpénztárban gyűlt a pénze. A beszedett 9,5% járulékból 8 % megy a pénztári számlára, és csak 1,5 az aktuális kifizetések teljesítésére. A rendszer viszont nagyjából úgy lenne egyensúlyban, ha a teljes beszedett járulék a most fizetendő nyugdíjakat fedezné.

Az új rendszerbe továbbutalt pénz, ahogy már megállapítottuk, növeli a költségvetés hiányát. A nagyobb deficit további állampapírok kibocsátásával finanszírozható. Kik vásárolják meg a magyar állampapírokat? Sok más piaci szereplő mellett a magánnyugdíjpénztárak, amelyek portfóliójában bőven ötven százalék felett szerepel ez az elem. A pénz útja így a következő: a beszedett járulék nagy részét tovább kell utalni a pénztáraknak, a pénztárak megvásárolják a magyar állampapírokat, a költségvetés pedig ebből a forrásból pótolja a nyugdíjak kifizetéséhez hiányzó pénzt.

Az a járulék, amelyből egy felosztó-kirovó rendszerben egyenes úton nyugdíj lesz, az átmenet időszakában lényegében tesz egy nagy kerülőutat. A pénztárak leszedik a maguk vaskos 4-6 % üzemelési költségét, utána még jelentős költségei vannak az állampapír-kibocsátásnak, aukció szervezésének, ott is egy-két százalék bizonyára lepottyan.

Játsszunk el a gondolattal, hogy mi lenne, ha a kormány nem hozta volna meg a 14 hónapos moratóriumról szóló döntését. A hiány – minden egyéb körülmény változatlansága mellett – pontosan akkora összeggel nőtt volna, amennyit a pénztáraknak ebben az időszakban továbbutalt volna az állam. Ebből a többlethiányból többlet-államadósság keletkezett volna, amely extra adósságteherrel sújtaná a következő generációkat. Ezt is valahogy fizetni kell. Az egyéni nyugdíjszámlákon ugyan a 14 hónap befizetéseivel nagyobb összeg szerepelt volna, ugyanakkor az adósságszolgálatból eredő többletkiadást is fedezni kell: nagyobb vagy magasan tartott adók, kevesebb szociális kiadás, így-úgy de ezt a számlát is a nyugdíjasok vagy gyerekeik, unokáik állták volna.

A felfüggesztett utalásról hozott döntés ennek értelmében sem egyszerű útonálló rablásként, sem csodálatos pénzfakasztásként nem írható le. Ha arról van szó, hogy egy láthatóan rosszul működő rendszert – alacsony hozamok, hatalmas működési költségek – valamilyen szoros menetrenddel rendbe akar tenni a kormány, és az átmenet idejére a további költségek finanszírozását felfüggeszti, akkor ennek jó vége is lehet. Ha viszont csak egy ideiglenes, a költségvetés likviditást segítő, az EU felé szép hiányszámot demonstráló intézkedés zajlik, amelynek ideje alatt nem változik semmi a nyugdíjrendszerben, akkor viszont a 14 hónap elteltével elég komoly gondok elé néz az ország, és lesz ok a kritikára.
fn.hu, október 22.

Akár már a jövő héten is megnyílhat a visszalépés lehetősége a magánnyugdíjpénztárakból a tisztán állami rendszerbe. A kormányzati apparátusok több forgatókönyvet is készítettek a kasszák mellett kitartók kárpótlásáról, de döntés még nincs. A fideszes Selmeczi Gabriella benyújtotta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot.

Napokon, hetek belül megnyílhat a visszalépés lehetősége a magán-nyugdíjpénztár tagoknak az állami rendszerbe (ma ezt senki nem is teheti meg, a lehetőséghez is törvényt kell módosítani). Úgy tudjuk, az átlépés részletes feltételrendszere csak később készül el, egyelőre több forgatókönyvet modelleznek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), de a "visszanyitást" már előbb megoldják. Aki a hirtelen visszalépés mellett dönt, így valószínűleg nem is tudhatja, hogy mi vár rá. A miniszterelnök azt ígérte, aki a váltás mellett dönt, semmiképpen nem járhat rosszul.

A visszalépésnek jelenleg több kockázata is van. A legnagyobb, hogy teljesen bizonytalan, mi lesz a magánkasszák egyéni számlájáról visszakerülő vagyonnal. Az ugyanis jelenleg a pénztártagok tulajdona, az ő befizetéseik (felhalmozódott járulékaik) összege. A visszalépéssel erről a pénzről elméletileg le kell mondani, ami nem könnyű, hiszen nem kis pénzekről van szó, a régebbi pénztártagok számláján egymillió forint vagy több is lehet. Az államadósságot törlesztenénk

Szakértők szerint akár 1500-2000 milliárd forint vándorolhat a pénztári vagyonból az állami rendszerbe. Ennyi pénzt lehetetlen nyugdíjakra költeni. Az egyik forgatókönyv szerint ezt a hatalmas tételt a kormány az államadósság csökkentésére fordítja majd.

A Portfolio.hu információi szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása során - bár döntés még nincs róla, de - a kormány szeretné elkerülni, hogy nagyfokú, időben koncentrált eladói nyomás alakuljon ki a magyar részvénypiacon. Ezt valószínűleg úgy érné el a kormány a közeljövőben megszülető szabályozással, hogy nem készpénzben kérné a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe átlépők utáni vagyonrészt, hanem az értékpapírokat (állampapír, részvény) átvenné tőlük és majd időben elnyújtva, például 1-2 év alatt kerülne sor a szükségesnek tartott részvények eladására.

Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó logikája miatt a rendszerben nincsenek felhalmozások, mert a befolyó járulékokból folyósítják az esedékes nyugdíjakat, a rendszer így minden befolyó pénzt elfogyaszt. Aki a visszalépéssel bedobja eddigi megtakarításait a közösbe, az jelen állás szerint búcsút int a pénzének.

Ez sokakat elriaszthat a visszalépéstől, amire a kormány is számított. Úgy tudjuk, az állami nyugdíjbiztosítónál most is gőzerővel dolgoznak azon, hogy a befizetéseket, ha ténylegesen nem is – hiszen azokat feléli a rendszer – de virtuálisan egyéni számlákon különítsék el. A tervek szerint ezeken a számlákon egyénre bontva követhető lesz minden befizetés, az elméletileg felhalmozott teljes vagyon illetve ennek a növekedése, az úgynevezett belső hozam. Ez alapján mindenkinek naprakész információja lenne arról, hogy aktuálisan mekkora nyugdíjra számíthat.

Ez a megoldás azonban nem ad megnyugtató választ a befizetések örökölhetőségére. A kasszák egyik legnagyobb előnye ugyanis pontosan az, hogy az odautalt járulékrész örökölhető. Ez a szemlélet azonban nem kompatibilis a felosztó-kirovó elvvel, ezért kérdéses, hogy ez az előny hogyan menthető át az állami nyugdíjalapba.

Senki nem járhat rosszabbul?

De, azok mindenképpen, akik a kasszában felhalmozott vagyonuk alapján magasabb nyugdíjra számíthatnának a pénztártól, mint ha visszalépnének az állami rendszerben.

Nekik tehát olyan vagyontöbbletük van, amit csak akkor éri meg visszaadni az államnak, ha későbbi nyugdíjaikban ezt elismerik. A követhetőségben szintén az egyéni számlás rendszer segíthet, ahol az értéktöbblet elméletileg látható, követhető lesz.

Lesznek persze olyan visszalépők is, akik a rosszul összetett portfoliók, alacsony hozamok stb. miatt – ők elsősorban a nyugdíjhoz közelebb állók – nem halmoztak fel akkora vagyont, ami alapján a nyugdíjkasszában eltöltött éveik után is teljes értékű állami nyugdíjat kapnának. A tervek szerint őket „kimenti” a kormány, nem lesz kisebb a nyugdíjuk azoknál, akik az elmúlt 12 évben minden járulékukat az állami nyugdíjalapnak fizették. A ház előtt a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló javaslat

Benyújtotta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot pénteken az Országgyűlésnek Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. A javaslat - mint indoklásában olvasható - a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggésben egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt visszaadja mindenkinek "a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát", vagyis a nyugdíjpénztár-választás szabadságát.

Az előterjesztés 2011. december 31-ig megteremti az - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés alapján - pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy rendelkezzenek arról: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át.

Nem dőlt el a kompenzáció

Akik a kifejezetten agresszív kormányzati nyomulás [1] ellenére is kitartanak nyugdíjkasszájuk mellett, 14 havi járulékot buknak, ez átlagosan 140 ezer forint. A kormány kommunikációja ellentmondásos, de szakértői szinten vizsgálják a lehetséges kompenzációt. Két forgatókönyv van napirenden.

Az első szerint 2012-től a kasszák a jelenlegi nyolc helyett 9,5 százalékpontot kapnak meg tagjaik teljes járulékából, ami a bruttó bér 33,5 százaléka. Az NGM-ben azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a közvetlen kártérítés helyett később, a folyósított nyugdíjakban ismerik el ezt a 14 hónapot, tehát az erre az időszakra eső jogosultságot az államtól kapják majd meg a pénztártagok.
index.hu, október 22.

A kormány a miniszterelnök szavai szerint rövid időn, akár heteken, belül is megteremtheti az átlépés jogi lehetőségét a magánnyugdíjpénztárak felől az állami rendszerbe és nem kérdés, hogy a kabinetnek az a célja: minél többen éljenek is ezzel a lehetőséggel. Ezt feltehetően egy megadott határidőig lehetne majd megtenni. Kívánatos lenne, ha ezt jóval megelőzően ismertté válna az a törvénycsomag, amely a magánnyugdíjpénztári és az állami rendszer további működését, illetve a kompenzáció kérdését szabályozná. Az alábbiakban azt a forgatókönyvet boncolgatjuk, amelynek kapcsán a legtöbb piaci típusú kérdés vetődik fel.

A kormányzati jelzések alapján a piac arra számít, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerből tömegek lépnek át/vissza a felosztó-kirovó jellegű állami nyugdíjrendszerbe, így az ő eddig felhalmozott tőkéjük (akár mind a 2800 milliárd forint) az államfennhatósága alá kerül.

Információink szerint a részvény- (és kötvény) piac megterhelésének elkerülése érdekében az állam várhatóan arra adna lehetőséget, hogy a magánnyugdíjpénztárak az átlépők után az értékpapírokat adhassák át az államnak. Ez a megoldás egyúttal oda vezetne, hogy az állam a hatalmas, esetleg több ezer milliárd forintos értékpapír-állomány kezelésére valamilyen vagyonkezelő típusú szervezetet hozzon létre.

A téma kapcsán sok más mellett az alábbi három fontos témakörben kell döntéseket hozni, illetve hasznos lenne a tisztán látás:

1.) A rövid távú piaci hatások hogyan alakulnak. Itt központi kérdés, hogy az állam által a pénztári portfóliókból átvett részvényállománnyal pontosan mi és mikor történik. Például egy 1-2 éves időtáv (az állami eladásokra) tartós piaci bizonytalanságot okozhat sok részvénybefektetőnél, mert attól tarthatnak, hogy esetenként nagyobb részvénypakk kerül a piacra. Ez - főként a kevésbé likvid papírok körében - tartósan is elriaszthatja a vevőket.

A pénztáraktól átvett állampapírok feltehetően döntő részét megsemmisítené az állam rövid távon, amellyel csökkenhetne a bruttó államadósság. Azzal, hogy a jövőben az állampapírpiac egyik fontos vételi oldali szereplője, a nyugdíjpénztári szektor kiesne, önmagában nem okozna zavarokat az állampapírpiacon, mert közben az állam közel kétszer annyi állampapírkibocsátási szükséglettől mentesülne a visszairányított járulékok miatt.

2.) Közép- és hosszabb távon mi a terve az államnak az adott esetben több ezer milliárd forintot kitevő alappal, hiszen elméletileg ezzel a pénzzel azt tesz, amit akar. Az egyik felhasználási irány az imént említett államadósság-csökkentés, a másik a kiadási célok fedezése (például strukturális reformok kezdeti nagyobb költségének, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításának a finanszírozása), a harmadik irány a jövőbeni kiadási igények mérséklése (például a PPP-programok "visszavásárlása").

3.) Hogyan kompenzálná az állam az átlépő tagokat, illetve a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradókat. Azzal, hogy az állam idén novembertől 14 hónapra biztosan leállítja a járulékok nyugdíjpénztárak felé átutalását, vesztesége keletkezik a pénztártagoknak (+az elmaradt befizetéseken elérhető hozamtól is elesnek). Azt, aki emellett továbbra is a magánnyugdíjpénztárban maradna, két módon kompenzálhatná az állam: a.) később, a nyugdíjba vonuláskor a 14 havi elmaradt járulékért cserébe magasabb állami nyugdíjrészt fizetne az állam b.) 2012-től az állam magasabb nyugdíjjárulékot utalna továbbra is a pénztárnak, hogy "visszatöltse" az elmaradt járulékokat (utóbbi verzió kevésbé esélyes).

Azt, aki visszalép az állami rendszerbe, kézenfekvő, hogy az állam úgy kezelje, mintha mindig is csak az állami nyugdíjrendszer tagja lett volna (mivel most visszakapja a múltbeli 8%-os járulékokból felhalmozódott összeget és a jövőben is az államkasszát gyarapítja ez a 8%-os járulék rész). Az, aki a jelenlegi kilátások alapján a magánnyugdíjpénztárban maradva jobban járna (a befizetett összegek és az eddig elért hozamok alapján), de visszalép, azt később, a nyugdíjba vonulásakor az állam valamilyen bónusszal kompenzálhatná (például megemelt állami nyugdíjjal).
portfolio.hu, október 22.

Az ígéretek szerint azok sem fognak rosszul járni, akik nem az állami nyugdíjrendszert választják, hnaem maradnak a tőkefedezeti pillérben. ebben az esetben a kormánynak kompenzálnia kell a tagokat a 14 hónapos átutalási moratórium miatt, amelyre szakértői szinten két forgatókönyv formálódik: az egyik az észt mintára hajaz, a másik csak évekkel később ígér kártérítést.

Még idén kinyitja az állam a nyugdíjbiztosítás kapuit azok előtt, akik vissza akarnának menni a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe, ám, hogy hogyan és mivel csábítják majd vissza a munkavállalókat, arról egyelőre csak jól hangzó szlogeneket hallunk.

Orbán Viktor például azt mondta kedden az RTL Klubnak adott interjújában, hogy következő 10-20 évben csak az állam tud biztosan nyugdíjat adni, illetve bebizonyosodott szerinte, hogy a magánnyugdíjpénztárak rulettasztalon tőzsdézik el az emberek befizetéseit. Az állami rendszer mellett kardoskodott Selmeczi Gabriella nyugdíj biztos azzal az érvvel, hogy a magánnyugdíjpénztárak hatalmas működési költséggel dolgoznak, szemben az állammal, amely mindössze 0,8 százalékos kiadási szinttel bír.

A szlogennek viszont vajmi kevésnek tűnnek, főleg annak fényében, hogy az első Orbán-kormány éppen azért bírálta a magánnyugdíjpénztárakat, mert különböző reklámfogásokkal vették rá az emberek arra, hogy elhagyják az állami pillért. Márpedig úgy tűnik, hogy a dolgozóknak most is ezzel kell beérniük, heteken belül ugyanis – elsőként a pályakezdőknek – megnyílik a lehetőség arra, hogy visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe. Arról viszont a kormány csak később fog jogszabályt alkotni, hogy milyen képlet alapján fogják a jövőben kifizetni a nyugdíjakat, hogyan fogják átszámítani azoknak a befizetéseit, akik az előírt 8 százalékos járulékszinten felül fizettek tagdíjat.

A kormány egyébként ennek ellenére úgy gondolja, hogy a dolgozók 80 százaléka elhagyja a tőkefedezeti második pillért. Erre utal Orbán Viktor azon kijelentése is, hogy az állam többé nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztárakba. Ugyanakkor azt is többször hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy aki mégsem az állami rendszer mellett dönt, az sem járhat rosszabbul.

Ebben az esetben viszont kártalanítani kell azokat a magánnyugdíjpénztári tagokat, akik a következő 14 hónapban elesnek a hozamoktól.

Az első lehetséges forgatókönyvet erre már az észtek kitalálták, ők voltak ugyanis az elsők, akik a költségvetési lyukak fedezésére és az euró bevezetése miatt szükséges maastrichti kritériumok betartására átmenetileg befagyasztották a magánnyugdíjpénztári átutalásokat 2009 júniusa és 2010 decembere között. Matolcsy Györgyék számára azonban nemcsak a befagyasztási tervek átvétele, hanem a kártalanítási rendszer lemásolása is adott lehet: az észt és a magyar nyugdíjrendszer ugyanis nagyon hasonlít egymásra. A Balti államban ugyanúgy három pilléres a nyugdíjrendszer, az állami mellett kötelező és önkéntes magánnyugdíjpénztárak működnek.

A munkavállaló a második pillérbe bruttó bére két százalékát utalja, amelyet az állam kiegészít 4 százalékkal a munkáltató által befizetett szociális adóból. Ez teljes összeg maradt az államnál, majd sávosan újra elkezdik visszaállítani a kifizetéseket. Jövőre a járulékok 1+2 százalékát utalják át a magánnyugdíjpénztáraknak, és csak 2012-től fogják visszaállítani a 2+4 százalékos szintet. Az észtek azonban úgy kompenzálják a dolgozókat, hogy a kormány 4 százalék helyett 6 százalékkal egészíti ki a befizetéseket. Megengedik továbbá azt is a munkavállalóknak, hogy bruttó bérüknek ne csak a 2, hanem akár 3 százalékát is befizethessék 2014 után a második pillérbe.

Információink szerint a kormány két forgatókönyvön dolgozik, az egyik nagyon hasonló lenne az észt megoldáshoz, azaz a 14 hónapos moratórium után azonnal kárpótolnák a magánnyugdíjpénztári tagokat. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer szerint ugyanis a munkavállaló béréből az APEH-en keresztül 9,5 százalékot vonnak le nyugdíjcélra, amelyből 8 százalék megy a magánnyugdíjpénztárakhoz, másfél százalék pedig az állami nyugdíjrendszerbe. A terv szerint viszont az egész 9,5 százalék a második pillérbe mehetne mindaddig, amíg a hozamokat le nem dolgoznák.

Egy másik kormányzati forgatókönyv viszont nem azonnal, hanem évekkel, évtizedekkel később kompenzálnának. Amikor a dolgozó nyugdíjba vonul, akkor nem a saját nyugdíjbefizetéseiből, hanem az államtól kapná meg 14 hónapon keresztül a nyugdíját.
hirszerzo.hu, október 22.

A héten a legtöbb szó a magánnyugdíjpénzek elszipkázásáról esett. A miniszterelnök szerint senkit nem lehet akarata ellenére arra kényszeríteni, hogy megtakarítását a tőzsdére vigye, a magánnyugdíjpénztárak működése pedig lényegében erről szól. A kormány ezért mindenkinek megnyitja a lehetőséget, hogy visszalépjen a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. (Mint ismert, novembertől az állam már nem utalja tovább a 8 százalékos magánnyugdíjpénztári járulékokat a kasszáknak.)

Az EB ebből az ügyből sem maradt ki, a tizenkét legnagyobb európai biztosítótársaság levelet küldött egy csomó uniós biztosnak, illetve Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács állandó elnökének, hogy mihamarabb térítsék jobb belátásra a magyar kormányt

A hét közepén kiderült, hogy megszűnik a pályakezdők kötelező beléptetése a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe. Mint megírtuk, a kormányzati kommunikációs állításokkal ellentétben egy percre sem tűntek el a befizetések a magánnyugdíjpénztáraknál, a valóban óriási 2008-as veszteségeiket egy év alatt ledolgozták a kasszák, többségük lényegében alapítása óta reálhozamot tud felmutatni. A kormányzati nyilatkozatokkal szemben a befizetéseket törvényi garanciák védik, így a járulékok az állami rendszerben semmivel sincsenek nagyobb biztonságban, mint a kasszáknál. Sőt ma nehéz lenne biztos bástyának tartani a folyamatosan változó állami nyugdíjrendszert.

De ez nem számít, pénteken kiderült, hogy akár már a jövő héten is megnyílhat a visszalépés lehetősége [18] a magánnyugdíjpénztárakból a tisztán állami rendszerbe. A kormányzati apparátusok több forgatókönyvet is készítettek a kasszák mellett kitartók kárpótlásáról, de döntés még nincs, miközben Selmeczi nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be. A nyugdíjpénzek miatti kavarodás miatt csütörtökön és pénteken több kisebb részvény árfolyama esett.
index.hu, október 23.

Várhatóan jelentősen átalakul a nyugdíjrendszer, ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott nyújtott be pénteken a parlamentnek.

A javaslat egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt 2011. december 31-ig megteremti annak a lehetőségét, hogy a magánpénztári tagok - akár pályakezdőként, kötelezően, akár önkéntes döntés alapján váltak taggá - visszaléphessek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A javaslat azon a meggyőződésen alapul, hogy a felosztó-kirovó rendszerben nagyobb biztonságban vannak a járulékfizetők, mint a második pillérnek nevezett magánnyugdíjpénztári rendszerben.

A második pillért illető kormányzati kritikák egyike a nyilatkozatok szerint, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem kezelik a hátramaradotti (özvegyi, árva) valamint rokkantsági kockázatokat. Nem a pénztárak hibája azonban, hogy a jogalkotó induláskor nem definiálta a szolgáltatási csomagot és a kifizetések rendjét, és mulasztását azóta sem pótolta. Kifogásolják a túlzottan magasnak tartott működési és vagyonkezelési költségeket is, amelyeket a törvény maximál. Úgy tudni, mérlegelték a költségek további megregulázását is, ám a magas tényleges költségek miatt erre nem volt mód.

Az átlépéseket szabályozó javaslatot megelőzően a kormány már benyújtott egy olyan javaslatot is az Országgyűlésnek, amelynek értelmében a 8 százalékos magánpénztári tagdíj a következő 14 hónapban (2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig) nem a magánkasszákba, hanem az állami nyugdíjkasszába kerül, ami havi 30 milliárd - összesen 420 milliárd - forint átirányítását jelenti, és a kormány indoklása szerint a hiánycél teljesítéséhez szükséges. Az átlépőkkel visszaáramló megtakarításokkal ugyanakkor a kormány szándékai szerint nem a költségvetési lyukakat foltozná be, hanem az államadósságot csökkentené.

A magánnyugdíjpénztáraknak a PSZÁF adatai szerint 2010. június végén több mint 3 millió tagjuk volt, a kasszák portfóliójának piaci értéke 2.841,2 milliárd forintot tett ki, ebből a kötvények 1.522,5 milliárd (azon belül a magyar állampapírok 1.383,8 milliárd) forintot, a részvények 312,4 milliárd forintot, a befektetési jegyek pedig 858,6 milliárd forintot).

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelésének értékét a kasszáknak a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a tagok portfóliójában lévő eszközökben kell átadniuk a kormány által kijelölt szervnek, amivel elkerülhető, hogy a pénztáraknak egyszerre nagy mennyiségű értékpapírt kelljen zúdítaniuk a piacra. (A korábbi visszalépési akciónál csak állampapírban és készpénzben adhatták át a kasszák a visszalépőkkel járó vagyont.)

A kormány abban bízik, hogy minél többen átlépnek majd az állami nyugdíjrendszerbe. Akik mégsem, azokat kompenzálni kell a tb rendszerbe átirányított 14 havi pénztári tagdíjért. A kompenzációnak elvileg két módja merülhet fel: a felfüggesztés lejárta után egy ideig nagyobb mértékű tagdíj érkezik a kasszákhoz (például 8 százalék helyett 9,5 százalék), vagy az érintett tagok erre a 14 hónapra csak az állami rendszerből részesülnek nyugdíjban.

A kormány - mint az eddigi nyilatkozatokból kiderült - azt tervezi, hogy az állami nyugdíjrendszerben mielőbb bevezeti az egyéni számlák rendszerét. Úgy tudni, hogy ennek előkészítése - felmérések, költségszámítások, hatásvizsgálatok - már megkezdődött. Ennek bevezetését a visszalépésekkel átvitt egyéni számlák miatt kulcskérdésnek tekintik a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó kormányzati szakértők.

Ha a jelenlegi magánpénztári tagok többsége átlép az állami rendszerbe, a következő feladat az lesz, hogyan tudja biztosítani az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az állam. Az eddigi intézkedések ugyanis nem oldják meg a nyugdíjrendszer jövőbeni gondjait, amelyek többek között a kiterjedt feketegazdaságból, alacsony foglalkoztatottságból, alacsony születésszámból, s így egyre rosszabb korfából fakadnak. Kormányhoz közel álló szakértők szerint a kormány a fenntartható nyugdíjrendszer kulcsát a népesség növekedésében és munkahely-teremtésben látja.

A kasszákat a nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztése és az újabb átlépési lehetőség megteremtése feltehetően nagyon nehéz helyzetbe hozza, hiszen elveszítik tervezett bevételeik, ezzel működési költség fedezetük egy részét, az érvényes szabályozás ugyanakkor korlátozza a tagoktól levonható működési költségek szintjét, ami egyes szakértők szerint összeolvadásokhoz vezethet, de akár pénztárcsődöket is előidézhet.
stop.hu, október 24.

32832

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.19 Seconds