2018 April 22, Sunday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20189980
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Történetek Polgárról: Pallánk
Posted on October 28, Thursday, 11:30:00
Topic: Itt és most - közérdekü írások
Történetek Polgár Gyuláról
"Utálok nosztalgiázni, de sajnos túl jó a memóriám" Bertolt Brecht

Polgár Gyula sokak ismerőse a Kifújt című szótárregényből, különböző lapok hasábjairól. Az immár nyugdíjas kényszervállalkozó-értelmiségi mottója-filozófiája Bertolt Brechttől való: "Utálok nosztalgiázni, de sajnos túl jó a memóriám". P. Gy. igen jól emlékezik az ötvenes-hatvanas-hetvenes évekre, és meglehetősen ismeri a jelent is. Hofi Gézával szólva: nem tesz úgy, mintha mostanában született volna, s mindjárt 30-40-50 évesen.
Andai György tárcái hetente olvashatók a Klubhálón.


Így mondta, G. bácsi, a könyvesbolti segédmunkás, triciklis árukihordó: pallánk, valahányszor beszámolt aznapi útjairól, ha azok során elhajtott valamely építkezést övező-kerítő instrumentum mellett. Polgárnak tüstént hajdani kollégája – aki következetes volt: a kólát kollának ejtette − jutott eszébe, meglátva a fényképeket.

Szerte a világban palánkkal veszik körül az építkezéseket, pláne ha azokhoz gödröt kell ásni. A döntés jogos, védjük a civilt – hogy pl. a palánkhoz hajtó, ménkű teherautó szétlapít valakit útközben, az legyen a más gondja. A palánk titkokat sejtet, én még nem láttam olyat, amely mögé valaki ne akart volna belesni. Általában akad is valami erre alkalmas rés, ezen a fotón Polgár nem lel ilyet.

E palánk ugyanis téglából készült, míves, dizájnos kerítés − meglátszik, hogy hosszú távra tervezték-építették. Felhúzása politikai tett is volt, jeles és bizalmas beruházást takart: a metróépítés nyomait.

Ez a mizéria, hogy metróépítés máig politikai ügy. Akkor, a kép készültekor pláne, jószerint államtitoknak minősült. Nem csoda: a felsőség nem akarta a nép röhögését vagy éppen elégedetlenségét táplálni: a metró, mármint az építése időnként leállt. Évekig akár (minden párhuzam a jelen helyzettel hazaárulásnak minősül!). Ha beindult, szárnyaltak a diadaljelentések: mennyit haladt előre a munka, hányszorosára teljesítette a tervét valamely keszonmunkás.

Erre a pórnép már reagált: dühöngött. Mert azok a keszonmunkások az átlaghoz képest rengeteget kerestek, és a pesti nép hajlamos magasról szarni arra, hogy ezek a bányászok rengeteget is dolgoztak. A metrós szakikat többnyire Tatabánya, Pécs, Dorog, stb. bányáiból toborozták ( −Ez is föld alatti munka, a pesti is, nem igaz?), olykor meglehetősen erőszakosan. Bányászfizetést kaptak, hozzá sokféle pótlékot (távoli munkahely; különleges, eddig soha nem alkalmazott technika, stb.) meg minden mást: − Narancs! A kurva életbe, zsákszám szállítják nekik! Egy országban, ahol sok százezer gyerek nem tudta, mi az a déligyümölcs, a metrósokat ezzel is dotálták.

Más pletykák is terjedtek. − Nőket kapnak, az anyjuk szömit! Állítólag a Rákóczi téri sarkangyalok javát maga a rendőrség szállított rendszeresen a családjuktól hónapokig távol élő melósoknak. A munkát organizálók figyelme szinte mindenre kiterjedt (kivéve magát az építkezést, de hát az nem egy géhás felelőssége, ha az országban elfogy a pénz, leáll az egész miskulancia).

A segédmunkásokat a jó pesti rossznyelvek szerint bűnözők közül válogatták. Szakbrigád járta a börtönöket, erős embereket keresve, és akit találtak, annak ajánlatot tettek: csökkentik a mázsák (értsd: kiszabott büntetés, években) számát, ha hajlandóak tonnákat mozgatni a föld alatt. Bőven akadt jelentkező. Kellett is a mennyiség, mert a városi legenda szerint nem csak szökések, de halálos, vagy „csupán” súlyos, életre szóló balesetek tizedelték a gárdát.

Erről nem-erről sem volt szerencsés beszélni. Ha ilyen rémhír a hatóságok fülébe jutott, a terjesztő hamar az óberhén találta magát, abban ménkű fehér épületben, a kép hátterében; a tetején hatalmas antennák. A főkapó, vulgó: a főkapitányság, a helyhez illően: válogatott zsarukkal és azok válogatott pofonjaival. A felvétel 56 előtt készülhetett, mert a fehér ház ép, a háborús belövések nyomait eltűntették, míg a környék házainak falai még erőst viselik magukon az ostrom emlékét.

Ilyen mementó a kapitányság mögött láthatóan nem látható, vagyis egy grund, üres telek: az egykor itt magasodó ház lebombázva. Később valamely külkercég számára húztak föl egy aránylag korszerű épületet, alsó szintjein OTP-fiók. (Ahogy Polgár mostanában hallja: nem csupán a ház áll, de egy újabb balhé is. Merthogy valamely ingatlanfejlesztő [− Világörökség? Védettség? Szarom belé!] ezt is, szomszédjait is lebontatná és új, bár a tervekből kitetszően módfölött unalmas épületeket húzna föl – a panama bűze messzire száll.)

Szinte üres a környék a képen. Vasárnap? Hétköznap? Kb. mindegy, kocsi párszáz az egész városban, az emberek meg ritkán sétáltak ilyen obskúrus helyeken: rendőrség is, titkosított, tehát mindenki által ismert metróberuházás is – jó nekünk a Duna part. Mindazonáltal néhány, kezdetleges útburkolati jel kivehető, mintha a gyalogosokat terelnék.

Ami viszont szép, már-már megható: a láthatóan éppen szendergő építkezés álmát a sarkon csálé, árva gázlámpa vigyázza.

A másik fotó helyszíne ugyanaz, úgy húsz évvel később. A képet immár echte, deszkából-fémből, különböző korszakokban fölhúzott pallánk-palánk uralja. Azért ez is gondos munka, hosszú időre szánták, erről árulkodik a tetején az eresz: pár hétre-hónapra nem érdemes ilyesmit készíteni, a reklámokat viszont évekig óvni kell esőtől, olvadó hólétől, mert a hirdető igényes, aszencségit, nem akarja, hogy időnap előtt tönkremenjenek drága freskói. Mert ezek ám nem holmi plakátok, papírból! Az óriás plakátok nyomtatása még a csudás Nyugaton is kezdetleges, nálunk meg a hetvenes évek elején? No ne már.

A kort-évet persze megint csupán következteti Polgár Gyula, az egykori reklámszaki. Eligazítanak a „nejonlámpák”, de maguk a hirdetmények is: borzalmas szórendjük (Felvételeit kidolgozza világszínvonalon Variográd géppel egyedül az Ofotért), tartalmuk (Látogassa a budapesti múzeumokat) – persze felkiáltójel nélkül, az tán nem fért ki. Pedig ha lenne! Akkor az arra slattyogók, például az az egymásba karoló pár a fejéhez kapna: − Hogy ez nem jutott eszünkbe máma! És üstöllést elindulnának mondjuk a közeli Nemzeti Múzeum felé.

Azután eligazít a palánk, mint olyan. Ez itt ugyanis a metró Deák téri állomását takarja, azt pedig 1976-ban adták át. Azért ez nem semmi: 1950-ben határozták el, 26 évvel később jutott el a Nagyvárad térig − rekord. Na hja, a magyar történelem.

Az átadáskor a palánk persze eltűnt. Valahai mögöttes területén megnyílt az NDK Kultúra – rémes hely, a remek programokat is hazavágta a német alkalmazottak merev, poroszos, stázis(?) viselkedése.

No meg a szomszéd közelsége. Mert a szomszéd − látható a fotón, a pallánk fölött-mögött, jobb szélen – maradt mi volt, a puszta Hatalom. Jóval később szállodává alakították. Polgár kíváncsi lenne, vajon az itt héderezők tudják-e hol alszanak? Hogy talán jelen szobájukban pár éve-évtizede nem a légkondi zümmögött, hanem a gumibot csattogott esetleg?

Arra gondolt egyszer, kiáll a főbejárathoz, az érkező turistáknak szórólapokat osztogat, horroros szöveggel: ITT VÉRESEK A FALAK! ÉJJELENTE MEGKÍNZOTT EMBEREK SIKOLYA HALLHATÓ! CSAK ITT! VILÁGSZÁM! MEGFIZETHETETLEN! – és javasolná a cégnek az áremelést. No meg persze némi gegdíj kifizetését Polgár Gyulának. Százalékos jutalék is jöhet.



FOTO: FORTEPAN
7303

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Itt és most - közérdekü írások
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Itt és most - közérdekü írások:
Vita a szexuális tévéműsorokról


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.04 Seconds