2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482738
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on November 02, Tuesday, 11:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Miközben a kormány ma a parlamentben meg akarja teremteni a módját, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit 14 hónapra az állam használja, az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Egy, a lapunknak készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nemért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány 14 hónapra megszüntesse a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja.

Ügydöntő népszavazást kezdeményez az MSZP a magánnyugdíjpénztári tagdíjátutalás felfüggesztése miatt – jelentette be pénteken Mesterházy Attila, az MSZP elnöke. A pártelnök közölte: három elnökségi tagjuk – „fiatal munkavállalókról van szó” – három kérdést nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak. Így Harangozó Tamás azt kérdezné meg: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári kifizetéseket az állam semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?” Kunhalmi Ágnes arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja – még időlegesen sem – nyugdíjjárulékra. Végül Szabadkai Tamás kérdése: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egyének magán-nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?”

Az Országgyűlés a tervek szerint ma szavaz arról a kormányjavaslatról, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját annak, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átmenetileg – 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között –tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ezt Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja tegnap úgy kommunikálta: e törvénnyel –idézzük – visszaadjuk az embereknek a nyugdíjpénztár-választás szabadságát. Így is lehet mondani: a benyújtott törvényjavaslat ugyanis a magánnyugdíjpénztári tagsággal öszszefüggésben egyrészt eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt visszaadja mindenkinek „a saját pénze feletti szabad rendelkezés jogát”, vagyis a nyugdíjpénztárválasztás szabadságát. Az előterjesztés 2011. december 31-ig megteremti a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy rendelkezzenek arról: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azok esetében is, akik 2012. január 1-jét megelőzően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztári tagságukra figyelemmel részesülnek saját jogú nyugellátásban – áll az indoklásban.

Mindazonáltal a kormány eddigi, a magánnyugdíjpénztárak ügyében folytatott kommunikációja és tervezett intézkedései korántsem örvendenek akkora elismerésnek a közvéleményben, mint ahogy azt az elmúlt hónapokban a kabinet megszokhatta. Egy, a Népszabadság megbízásából végzett, 849 személyt érintő, a lakosság kor, nem és településtípusonkénti összetételét leképező online közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány legalább 14 hónapra megszüntesse a magánnyugdíj-befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja. Érdekesség az is, hogy az 50 év felettiek 17 százaléka felelt úgy, hogy teljes mértékben egyetért ezzel, míg a 18–29 évesek körében az egyetértők aránya mindössze 6,8 százalékos. Arra a kérdésünkre, hogy viszszamenne-e az állami nyugdíjrendszerbe, a megkérdezettek 30 százaléka teljesen egyértelmű nemmel válaszolt és 24 százalékuk is inkább amellett volt, hogy nem szívesen menne vissza. Ugyanakkor 29 százalék valószínűnek tartja, hogy visszatérne az állami nyugdíjrendszerbe, és csak 17 százalék tenné biztosan ezt. Gondosabb gazdának tartja-e az államot, mint a magánnyugdíjpénztárakat? Nem arat sikert a kormánynak az a kommunikációja sem, hogy az állam jobb gazda a nyugdíjpénztáraknál, mert ezzel az állítással csak 15 százalék ért egyet, és némiképp differenciáltabban, további 26 százalék az, aki inkább az államban bízik, mint a magánszektorban. Ugyanakkor a megkérdezettek 58 százaléka egyértelműen a magánnyugdíjpénztárakra voksolna.

Ugyanakkor azt, hogy a kormánynak mégiscsak van keresnivalója, és sikeres kommunikációval fordíthat az eddigi, meglehetősen rossz megítélésen, jelzi, hogy az „egyetért-e azzal, hogy a magánnyugdíjpénztárak rosszul kezelték az eddigi befizetéseket” kérdésre a megkérdezettek 24 százaléka teljesen egyértelműen igennel válaszolt és további 33 százalék is inkább egyetérteni látszott ezzel a megállapítással. A teljes elutasítók aránya 18 százalék, míg azoké, akik inkább nem értenek egyet ezzel a megállapítással, 25 százalék.

Visszatérve az MSZP akciójára: ügydöntő népszavazást legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés kötelező az Országgyűlésre. Az alkotmány felsorolja, mely kérdésekben nem lehet sem ügydöntő, sem véleménynyilvánító népszavazást tartani. Így nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, az Országgyűlés feloszlásáról, a kormány programjáról és a közkegyelem gyakorlásáról.

A népszavazás kiírásához szükséges aláírások gyűjtését csak azt követően lehet elkezdeni, hogy az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, majd határozatát közzétette a Magyar Közlönyben. A hitelesítés megtagadásáról szóló döntés ellen a Magyar Közlönyben történt megjelenést követő 15 napon belül lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a kérelmet az Alkotmánybírósághoz kell címezni és az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.

Nem tudni, hogy az MSZP kérdései átmennek-e az OVB szűrőjén. Elemzők szerint a kulcskérdés az lesz, mint annak idején 2008-ban, a Fidesz úgynevezett szociális népszavazási kezdeményezései kapcsán: érintik-e a költségvetést a feltett kérdések?
Népszabadság, október 25.

Az előzetes bejelentéseknek megfelelően a most benyújtott "a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló törvényjavaslat eltörli a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát. A tervezet alapján egyértelműnek tűnik, hogy tovább élhet a magánpénztári rendszer is. Kérdés persze, hányan maradnak majd ezen az ágon. Lapunk információi szerint a kormányzat 55-75 százalékos visszalépési aránnyal kalkulál.

Benyújtották a parlamenthez "a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról" szóló törvényjavaslatot, ami az előzetes bejelentéseknek megfelelően eltörli a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát és megteremti az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségét.

A pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján magánpénztári taggá váltak 2011. december 31-ig minden korlátozás nélkül választhatnák a kizárólagos állami nyugdíjat. A módosítás szerint azok is igényelhetnék ezt, akik a vegyes rendszer szerint már részesülnek saját jogú nyugellátásban.

Akad olyan csoport, amelynek így a döntésre az eredetileg a jogszabályban rögzítettnél egy évvel kevesebb idő áll rendelkezésre. Kikerülne ugyanis a törvényből az a passzus, amely szerint amennyiben a magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható összege nem éri el a pénztártag tb-nyugellátásának 25 százalékát (eleve ilyen arányú ellátás származik a magánpénztáraktól, a cél a rendszer megteremtésével az ennél nagyobb juttatás elérése volt), akkor 2012 végéig lehetséges a visszalépés.

A javaslat alapján egyértelműnek tűnik, hogy tovább élhet a magánpénztári rendszer. Kérdés persze, hányan maradnak majd a magán ágon. Lapunk információi szerint a kormányzatban 55-75 százalékos visszalépési aránnyal kalkulálnak, a magánkasszák így 1500-2000 milliárd forint visszaáramlásával szembesülhetnének.

A pénztárak - tudta meg a Napi Gazdaság - egyelőre inkább a 30-50, legfeljebb 60 százalékos tagvesztés lehetőségét érzékelik. Nagyon sokan akadnak ugyanis, akik a pluszjogosultságok (különösen a megtakarítás örökölhetősége) miatt ragaszkodnak egyéni számlájukhoz.

Azt mindenesetre sikerült megoldani, hogy a mindenképpen hatalmas pénzmozgás ne borítsa teljesen fel a hazai pénz- és tőkepiacot. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a visszalépők magánpénztári követelésének értékét a kasszák a tagok portfóliójában lévő eszközökben adják át a kormány által kijelölt szerv részére. Nem lesz tehát kényszerlikvidálás, ami a már megindulni látszó részvényárfolyam-zuhanást (Napi Gazdaság, 2010. október 22.) gyorsíthatta volna, közben jelentősen értéktelenítve a tagok vagyonát.

Probléma persze így is akad, hiszen van olyan pénztár, amely reálbefektetést hajtott végre (például parkolóház), amiben most az állam válhat résztulajdonossá. A kormányzat által előszeretettel negatív felhanggal említett "spekulációt" pedig, ha másért nem, az értékőrzés jogos követelménye miatt, egy állami intézmény végzi majd.

A Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki biztos által önálló képviselői indítványként benyújtott javaslat tehát több vonatkozásban is tisztább helyzetet teremt (az sem elhanyagolható, hogy a nagy közösbe nem kell beleadni azt a pénzt, amit tagdíj-kiegészítésként fizettek be). Továbbra is kérdéses viszont, hogy a magánpénztáraknál maradókat miként kárpótolják a 14 havi kiesés (korábban benyújtott javaslat szerint az időszakban fizetett egyéni járulék teljes egészében a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg) miatt.

Lapunk információi szerint ezt a kompenzációt a további - igencsak szükséges - szabályozás keretében oldanák meg. Nem szabad elfeledkezni ugyanis arról, hogy a magánpénztáraknál egyelőre hiányzik a járadékszolgáltatásra vonatkozó előírás, aminek már 2013-tól hatályban kellene lennie. Úgy tudjuk, a maradók kárpótlásával kapcsolatban jelenleg két változat merült fel. Az egyik szerint a kitartó magánpénztári tagok 14 havi pluszjogosultságot szerezhetnének az állami nyugdíjban (az elszámolásban erre az időszakra onnan nem 75, hanem 100 százalékos ellátás járna), a másik változatban az egyéni járulék mértékét nyolc százalékról 9,5 százalékra emelnék egészen addig, amíg a díjak nem "töltődnének" vissza.
tozsdeforum.hu

A nyugdíjpénztár intézményének megszüntetése helyes, de amit ez ügyben a kormány eddig művelt, még fércmunkának sem nevezhető, nyilatkozta a hvg.hu-nak Róna Péter. A neves közgazdász jelenleg az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall vendégtanára.

hvg.hu:November 1-től 14 hónapon át az állam nem folyósít a magánpénztáraknak, de kérdéses, hogy a kormány milyen formában akarja visszajuttatni ezt a pénzt a számlatulajdonosoknak, hogyan kívánja átalakítani a nyugdíjrendszert. A pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsága minden bizonnyal megszűnik. Milyen következményekkel járhat ez?

Róna Péter: A jogbiztonság jelentősen csorbulhat. A kötelező tagság beszüntetését valószínűleg tömeges átlépés követi, ami ha rendezetlen – és az eddig közzétett elképzelések még rendezetlenek –, a magán-nyugdíjpénztárakat eszközeik likvidálására kényszerítheti, ami persze az eszközértékeiket veszélyezteti.

hvg.hu: Számolni kell azzal, hogy a magánpénztárakban eddig felhalmozott 2800 milliárd forintnyi részvény és kötvény az állam fennhatósága alá kerül?

R.P.: Igen, és ez valószínűleg a magyar tőke- és kötvénypiacok további zsugorodását eredményezi, de ez sajnos nem olyan nagy baj. A magyar piac nagyon kicsi és nem bizonyult képesnek a reálgazdaság tőkeigényének kielégítésére. A magán-nyugdíjpénztárak külföldi befektetései összességében nem tekinthetők sikeresnek. Nemzetgazdasági szempontból tehát az állami ellenőrzés előnyös lehet. Más kérdés, hogy az állam – a majdnem csődbe ment állam – képes lesz-e túlszárnyalni a magán-nyugdíjpénztárak Kósa Lajos és társai által lebecsült eredményét.

hvg.hu: Technikailag ez miképpen fog végbemenni? Létrehoz az állam egy vagyonkezelő típusú szervezetet a több ezer milliárd forintos értékpapír-állomány kezelésére?

R.P.: Talán, de azt továbbra sem tudjuk, hogy a pénztári tagok, akik egyben a pénztár tulajdonosai is, továbbra is azok maradnak-e. Ha igen, kirúghatják-e a vagyonukat kezelő államot, ha az rosszul teljesít? Ha nem, milyen jogokat és garanciákat kapnak cserébe? Mi a biztosíték arra, hogy az állam nem tapsolja el a vagyont? Mivel a veszély fennáll, hogy az állam az összes magán-nyugdíjpénztáraktól átvett forrást az államháztartás finanszírozására használja, a részvénypiacok az eladási nyomás árnyékában lesznek mindaddig, amíg a kormány tervei nem tisztázódnak hitelt érdemlő módon. A külföldi részvényeket valószínűleg eladják, ami nem baj.

hvg.hu: Ha a pénztáraktól átvett állampapírok feltehetően döntő részét megsemmisítené az állam rövid távon, azzal csökkenhetne a bruttó államadósság?

R.P.: Igen. Más kérdés, hogy a megsemmisített vagyon helyébe milyen kötelezettségeket vállalna, és további kérdés, hogy ezek a vállalások mit érnek.

hvg.hu: Mi lehet a terve közép- és hosszabb távon az államnak a több ezer milliárd forintot kitevő alappal? Felhasználhatja-e az államadósság csökkentésére, vagy esetleg az olyan kiadási célokat fedezi majd az összegből, mint a strukturális reformok költsége, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításának a finanszírozása, esetleg a PPP-programok „visszavásárlása”?

R.P.: Mindez lehetséges, ha az Alkotmánybíróság a befizetéseknek pillanatnyilag 14 hónapra szóló elterelését jóváhagyja.

hvg.hu: Az állam hogy kompenzálhatja az átlépő tagokat, illetve a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradókat, hiszen azzal, hogy novembertől 14 hónapra biztosan leállítja a járulékok átutalását a nyugdíjpénztáraknak, a pénztártagoknak veszteségük keletkezik és az elmaradt befizetéseken elérhető hozamtól is elesnek?

R.P.: Számomra ennek a kérdésnek a megválaszolása lenne a lényeg. Sohasem pártoltam a nyugdíjpénztár intézményének bevezetését egy felzárkózó gazdaság esetében, így a kivezetést helyeslem. De amit eddig láttunk, még fércmunkának sem nevezhető.
hvg.hu, október 25.

A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint.

A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíj-megtakarítások terhére orvosolni, a magánnyugdíjpénztárak működésének hiányosságait nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni - hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn közzétett állásfoglalásában.

A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez - jegyzik meg. Hozzáteszik: a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek és meghatározó fontosságú a monetáris politika számára.

Simor András sajtótájékoztatóján azt mondta, a magánnyugdíjpénztárak szokásos állampapír-kereslete, mintegy 180 milliárd forint hiányozni fog jövőre az állampapír-piacról. Ha a 360 milliárd forintot kitevő magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat a kormány terve szerint 2011-ben nem utalja át a pénztáraknak az APEH, akkor az Államadósság Kezelő Központ által tervezett kibocsátás egy részére más vevőt kell találni - jelezte az MNB elnöke.

Az elmúlt években a pénztárak a tagdíjak mintegy felét fektették állampapírba, és a hosszú lejáratú, 10-15 éves papírok legnagyobb vevői voltak - mondta Simor András, hozzátéve, hogy az elmúlt két hétben a hosszú hozamok megugrása ennek hatására következhetett be.
MTI, október 25.

Egyetlen nap alatt két, a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényt fogadott el a parlament, amelyek akár a pénztárak megszűnéséhez is vezethetnek. Az első 14 hónapra felfüggeszti a tagdíjak folyósítását, és a havi 30 milliárd forintot az állami nyugdíjkasszában tartja. A másik megszünteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, és lehetőséget teremt a visszalépésre az állami rendszerbe.

Megszavazta hétfőn késő este az országgyűlés a kormány nyugdíjteveit. A két törvény szavazásában az MSZP képviselői nem vettek részt, mert kivonultak az ülésteremből. A magánnyugdíj-pénztári befizetések felfüggesztését 250 igen, 11 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett támogatta a parlament. A kötelező pénztári tagság megszüntetését a Jobbik is támogatta: 293 képviselő szavazott igennel, 9-en nemmel.

Az új törvények értelmében a munkavállalók 8 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíját 14 hónapig, 2011 végéig elvonják és az állami nyugdíjkasszába irányítják át. Az Orbán Viktor miniszterelnök által a kormány második gazdasági akciótervének részeként bejelentett lépés havonta 30 milliárd forinttal enyhíti a költségvetés terheit. A javaslat nem rendelkezik arról, hogyan írják jóvá később a tagok 14 havi befizetéseit.

Az intézkedéshez szorosan kapcsolódik a Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott által pénteken benyújtott törvény, amely a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szól. Ez egyfelől eltörli a pályakezdők kötelező pénztári tagságát, másrészt lehetővé teszi a tagoknak, hogy kérjék: számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A törvényt a Jobbik támogatásával a házszabálytól eltérve, egyetlen nap alatt fogadták el. Korábban egy névtelenséget kérő kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, ezzel ugyan nem államosítják a pénztárakat, de ha elég sokan visszalépnek belőlük, akkor megszűnhetnek maguktól is.

A visszalépés lehetőségével egyidejűleg a törvény kimondja, hogy a visszalépő nyugdíjpénztári tagok megtakarítását nem készpénzben kell átadni az állami nyugdíjpénztárnak, hanem olyan formában, ahogyan azt a magán-nyugdíjpénztár eddig kezelte. Így a nyugdíj-portfólió átvételénél nem kell a befektetéseket és értékpapírokat kényszerből értékesíteni.
[origo].hu, október 25.

Az a magánnyugdíjpénztári tag, aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét - akik maradnak eddigi megtakarítási formájuk mellett, azok kárpótlásáról majd később döntenek

Egy nap alatt megvitatta és elfogadta hétfőn a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, a fideszes Selmeczi Gabriella által jegyzett törvényjavaslatot az Országgyűlés.

Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.

A törvény - amelynek sürgős kihirdetését kérték a képviselők a köztársasági elnöktől - a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre 2011. december 31-ig ad lehetőséget. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a törvénnyel kapcsolatban közölte: annak révén mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát. Elmondta: az indítvány rendelkezik arról, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor viszi magával a rá eső tulajdonrészt, ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összetétele határozza meg.

Az érintett az egyéni számláját viszi magával, a számlán lévő vagyont nyilvántartják majd, de hogy milyen járadékban részesülhet az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki.

Selmeczi Gabriella elmondta azt is: aki a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből, azaz a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért - amelyet átadnak az állami kasszának - cserébe megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.

Aki úgy dönt, hogy magánnyugdíjpénztár tagja marad, annak azt a 14 hónapot jóvá kell írni, ameddig a pénztáraknak nem utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki - közölte a fideszes politikus.

A miniszterelnöki megbízott a javaslat hétfői parlamenti vitájában arról is beszélt: senki sem kötelezhető arra, hogy pénzét a "nyugdíjtőzsdén" kockáztassa, valamint hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok a válság miatt komoly veszteséget szenvedtek el, befizetéseik egy része elveszett.
privatbankar.hu, október 26.

Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel elfogadta a nyugdíjrendszert érintő két fontosabb törvényt, ami egyrészt felfüggeszti 2011-ig a járulékbefizetéseket, másrészt megnyitja a visszalépés lehetőségét az állami pillérbe. Egyelőre nem lehet tudni több részletet sem, így például a kompenzációt, a nyilvántartást és az örökölhetőséget, ennek megfelelően a Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja a tagjainak, hogy amíg nem tisztázottak a részletes szabályok, addig ne lépjenek vissza- hangzott el a Stabilitás Pénztárszövetség mai sajtótájékoztatóján.

Tegnap olyan törvényi változtatásokról döntött a kormány és a parlament, amik alapvetően befolyásolják a jövőt. Az elmúlt időben sok pro és kontra érv hangzott el a rendszer kapcsán, ezért szeretnénk megvilágítani, hogy a pénztárak miért is jöttek létre, mire valók. A többpilléres rendszert még 12 évvel ezelőtt azért kellett létrehozni, mivel az állami pillérbe köztudott volt, hogy a demográfiai átalakulás hosszabb távon hiányt termel.

A pénztárak nem ördögtől elrugaszkodott intézmények, egyszerűen arra hozták őket létre, hogy a tagok vagyonát (járulékbefizetéseit, tagdíjat) kezeljék. A pénztári rendszerben lévő 3 millió tag nagyon fontos döntés előtt áll, egyelőre nem ismertek a pontos részletek a visszalépésről, ezért azt javasoljuk, hogy csak akkor döntsenek, ha ezek a jogszabályi bizonytalanságok megszűnnek - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

A pénztárakat az elmúlt időszakban sokszor azért támadták, mert úgy voltak beállítva, mintha a tagok pénze itt nem lenne biztonságban. Pedig egyrészt a pénztárak mögött pénzügyi intézmények állnak, másrészt a Pénztárak Garancia Alapja az állam mögöttes támogatásával garantálja a szektorból kifizetendő nyugdíjakat.

Milyen törvényekről van szó?

A parlament tegnap két törvénymódosítást is elfogadott, az egyik szerint 2010. november és 2011. december vége között nem kapnak az egyéni számlájukra utalást, mivel a tagdíj 8 százalék helyett 0 százalék lesz. A másik szerint szabad lesz 2011 végéig a visszalépés az állami rendszerbe, akkor is ha még nem kapott, de akkor is ha már nyugdíjat kapott volna.

Súlyosan sértik a törvénymódosítások az emberek jogait, egyrészt nem lehet látni a kompenzációt, nem lehet tudni, hogy miként lehet az öröklést megoldani. Ezen felül nem adott átmeneti időt a jogalkotó sem a tagoknak, sem a pénztáraknak. A köztársasági elnöknek már a múlt héten küldtünk egy levelet, hogy a jogszabályokat küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, azonban ha mégis kihirdetésre kerülne a törvény, akkor azonnal Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni- mondta el Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

A tagok számláján átlagosan 933 ezer forint van, a törvény szövege szerint a visszalépők ezt a pénzt vinnék magukkal. A részleteket itt sem dolgozták még ki, egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy kormány által kijelölt szervezet fogja ezt kezelni, azonban nem lehet azt tudni, hogy ezt a pénzt mire fogják elkölteni. A Stabilitás Pénztárszövetség ennek megfelelően azt javasolja, hogy még várjanak ki a tagok.

Nagyon sok kérdés megválaszolatlan

Kovács Erzsébet, a Budapest Corvinus Egyetem professzora is részt vett a sajtótájékoztatón, aki korábban a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagja volt. A szakértő szerint nagyon sok kérdés nem tisztázott, így például hogy az állami pillérben hogyan teremthető meg a hosszú távú egyensúly. Kovács Erzsébet szerint korhatáremelés vagy a kezdőnyugdíj csökkentése nélkül nem nagyon lehet az új rendszert majd fenntartani, tehát nem lehet azt egyértelműen kijelenteni, hogy az állami pillérben mindenki jobban járna.

Az épp aktuális döntések a nyugdíjrendszerben mind korábbi döntések eredményei, amiről most döntünk, az nem csak rövid távon, hanem hosszabb távon is hatással jár. A vita a pénztárak tulajdonosi struktúrája, és az állami és a magánpillér között zajlik mostanában. Én egy harmadikat hozok most elő, amiről nem nagyon esett szó.

Kivételes időszakot élhettünk át az 1990-es évek vége és 2015 között, amikor a Ratkó-gyerekek és a Ratkó-unokák egy időben voltak a munkaerőpiacon, ezt az időszakot arra lehetett volna felhasználni, hogy megtakarítsunk. A jövőben ugyanis már nem lesz ilyen lehetőségünk, hiszen először a Ratkó-gyerekeket mennek majd nyugdíjba, azt követően pedig a másik nagyobb nyugdíjazási évjárat a Ratkó-unokák lesznek - mondta el Gál Róbert Iván, a TÁRKI kutatója.

A mostani változtatások ennek a lezárásának tekinthetők, nem a pénztárak, hanem a gazdaságpolitika hibájából nem tudtunk az elmúlt időszakban felhalmozni, túl sok volt a fogyasztás, kevés a megtakarítás. Elvileg a GDP 15-20 százalékát meg lehetett volna takarítani, azonban ezt elhalasztottuk. A Ratkó-unokák nyugdíjba vonulásakor egészen biztosan nem lesz meg a fedezet a nyugdíjak kifizetésére, ezért egy olyan intézményt mindenképpen fel kell állítani, ami erre a helyzetre megoldást tud adni.

A sajtótájékoztató végén elhangzott kérdésekre válaszolva elmondta Nagy Csaba, hogy 30-40 százalékos visszalépési volumenre számítanak. Juhász Istvánné elmondta, hogy most készítettek egy felmérést, amit hamarosan publikálnak, ebben előzetesen azt lehet megállapítani, hogy nagyon nagy a bizonytalanok arány, körülbelül 25-25 százalék azoknak az aránya, akik biztosra mondták a visszalépést illetve a maradást.
portfolio.hu, október 26.


25075

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds