2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20191870
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on November 02, Tuesday, 12:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.

Mire való a magánnyugdíjpénztár?

Melyikre gondolsz? A kötelezőre vagy az önkéntesre?

Egyikre sem gondolok, mert egyiket sem ismerem.
Össze szokták keverni a kettőt. Önkéntes nyugdíjpénztárak 1994 óta léteznek. Akinek van fölös pénze, az ide szabadon befizetgethet, hogy öreg napjaira megtakarítson valami pluszpénzt, és adókedvezményt is kap. A kötelező magánnyugdíjpénztárakat 1998-ban hozták létre. Azért kötelező, mert ezekbe a pályakezdőknek már be kellett lépniük, de más is szabadon csatlakozhatott. A korábbi nyugdíjjárulékot két részre bontották: háromnegyede az állami alapba megy, egynegyedét valamelyik magánnyugdíjpénztárnak utalják.

Ezek mekkora összegek?

Ha mondjuk havi bruttó 250 ezer forintot keresel, a magánnyugdíj-pénztárnak ebből kb 20 ezer forintot utalnak (8 százalék). Az állami nyugdíjrendszerbe megy a béredből levont 1,5 százalékos nyugdíjjárulék, azaz 3750 forint, a munkaadód pedig ezen kívül 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, azaz 60 ezer forintot fizet be utánad.

Milyen alapon kötelezték az embereket arra, hogy a pénzük egy részét magánbefektetőknek adják?

Hoztak erről egy törvényt. Abban viszont 1998-ban nagyrészt egyetértés volt, hogy erre szükség van. Látható volt ugyanis, hogy csak az állami rendszerből egy idő után már nem lehet rendes nyugdíjat fizetni.

Miért?

Mert az állami rendszer úgy működik, hogy a társadalom dolgozó tagjai összeadják a pénzt a mostani nyugdíjasok eltartására. Egyre több lesz azonban a nyugdíjas, akik a magasabb színvonalú egészségügynek hála egyre hosszabb időt töltenek nyugállományban, miközben egyre kevesebb a dolgozó ember, aki ezt a járulékaiból finanszírozza. Szükség volt arra, hogy a nyugdíjak finanszírozása több lábon álljon, megosszák a kockázatokat, csökkentsék az állam nyugdíjfizetési terheit, és a polgárt is érdekeltebbé tegyék saját nyugdíja ügyében. Akinek tehát van fölös pénze, az fizessen az önkéntes pénztárba, a járulék egy részét pedig a kötelező magánnyugdíjpénztárakba irányították, hogy befektessék és fialtassák. Ha nyugdíjba vonulsz, így több forrásból lehet nyugdíjad, és talán többet is kapsz majd, mint a tiszta állami rendszerből.

Ez jó duma, de mégis azt jelenti, hogy utaljanak át nagyon sok pénzt magánbefektetőknek.

Ez is szerepet játszott ebben, de miért volna baj, hogy jelentős, a pénzpiacon befektethető pénz áramlott a gazdaságba? A magánnyugdíjpénzek nagyobb részéből egyébként állampapírokat vettek, azaz magát az államot finanszírozták.

Kié az a pénz, ami a kötelező magánnyugdíj-pénztárba kerül?

Az a pénz a tied. Tagdíjnak hívják, te ezzel csatlakozol a magánnyugdíjpénztárhoz. Névre szólóan nyilvántartják, mennyi befizetésed érkezett és ez mennyit kamatozott. Annyira a tied ez a pénz, hogy ha meghalsz, a hozzátartozód örökölheti is.

Miért, az államiban nem az enyém a pénz?

Ott nem a tied. Ahogy már mondtam, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe befizetett pénzedből a jelenlegi nyugdíjasokat fizetik ki. Amikor te megöregszel, a nyugdíjadat nem a befizettet pénzed alapján állapítják meg, hanem a ledolgozott éveid és a kikalkulált átlagos kereseted alapján, az ország akkori gazdasági lehetőségeinek megfelelően. Ez teljesen kiszámíthatatlan dolog, a nyugdíjszámítás szempontjai folyamatosan napi politikai érdekek mentén változnak. A magánnyugdíjpénztárból viszont tényleg annyit kapsz vissza, amennyi a befizetett tőkéd és a kamatai. Ez tehát egy stabilabb, kiszámíthatóbb tőkefedezeti rendszer. Annyit tud fizetni, amennyi pénz van benne.

Mit akarnak csinálni most ezekkel magánnyugdíjpénzekkel?

A hétfőn elfogadott változtatások két ponton érintik a kötelező magánnyugdíj-rendszert. Az elkövetkező 14 hónapban azt a bizonyos 8 százalékot nem a magánszámládra, hanem a nagy állami nyugdíjkasszába utalják, azaz megy a levesbe. Lehetővé teszik emellett azt is, hogy kilépj a magánnyugdíjpénztárból, és az eddigi megtakarításaidat vidd vissza az állami kasszába.

Itt mennyi pénzről van szó?

A 14 hónapos elvonás nagyjából 420 milliárd forintot jelent. Egy emberre lebontva átlagosan havi 10 ezer forintot irányítanak az állami kasszába.

Tehát ennyit elvesznek tőlem?

Az biztos, hogy a magánpénztáraktól 14 hónapon át elveszik ezt a pénzt.

Milyen alapon lehet ezt megtenni?

Tizenkét éve úgy döntött a parlament, hogy a magánpénztárakhoz megy a pénz. Most meg úgy, hogy 14 hónapig nem oda megy. Sokak szerint elég aggályos egy magánpénztár és egy állampolgár közötti szerződésbe egy ilyen törvénnyel belekavarni. Ez is újabb bizonyítéka arra, hogy Magyarországon nem nagyon érdemes 20-30 éves távlatokban gondolkodni.

De mire kell ez a pénz az államnak?

Valószínűleg a mostani nyugdíjak kifizetésére fordítják. A törvényjavaslat indoklása nagyon rövid, de nem rejti véka alá: ez a pénz is ahhoz kell, hogy tartani lehessen az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti hiányt, és ne kelljen lakossági megszorításokat bevezetni.

Ezt nem értem.

Azzal, hogy 1998 óta a nyugdíjpénzek egynegyedét magánpénztáraknak utalják, évente 300-400 milliárd forint kiesett a kasszából. Ennyi hiány keletkezett, amelyet az államnak kellett pótolnia. Ráadásul a tb-befizetések sem fedezték az állami nyugdíjkiadásokat, így az államnak ehhez is hozzá kellett tenni még évi 200-300 milliárdot. Ez évente összesen kb. 500-600 milliárd hiányt okozott a költségvetésben. Ezt most ezekből az átirányított magánnyugdíjpénzekből fogják csökkenteni.

Akkor ez valami könyvelési trükk?

Az Európai Unió Magyarország esetében sem volt hajlandó figyelembe venni a magánnyugdíjra fordított pénzeket a költségvetés részeként, ezért ez növelte a hiányt. A kormány most ezt szépen beömleszti az állami alapba, és így már lehet csökkenteni a hiányt .

Nagyon örülök, hogy ezzel lehet javítani a számokon, és villogni Brüsszel felé, de a lényeg végül is az, hogy ezt a pénzt mégiscsak elveszik tőlem, nem?

Azt durva lett volna most mondani, hogy "tisztelt dolgozó állampolgárok, kérjük, hogy a jövőben fizessenek be fejenként havi tízezer forintot a szomszéd néni nyugdíjának támogatására". A lényeg, hogy ennek a pénznek a hiányát most nem érzed meg. Azzal, hogy jövőre lehetővé teszik a visszalépést az állami rendszerbe, a 420 milliárdon túl még sokkal több pénz áramolhat vissza az államhoz. Aki 1998 óta tag egy magánnyugdíjpénztárban, annak már legalább 1 millió forintja összegyűlt. Az állam így több ezer milliárd forinthoz juthat.

De valaki azt mondta, hogy az állam így akarja megvédeni a nyugdíjamat, mert a magánpénztárak ezt nem megfelelően kezelték, és az jobb helyen van az államnál.

Tény, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2008-ban nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek el, a válság évében elbukott összeget azonban mára le tudták dolgozni. Minden befektetésnél lehetnek ilyen nagy bukták, de a tagok éppen 2008 elejétől maguk dönthették el, hogy a pénzüket kockázatos vagy biztosabb befektetésekbe helyezzék. Ezeket a befektetéseket hosszú távon kell nézni. Az számít, hogy 10-20 év alatt mennyi reálhozamot érnek el. Tény az is, hogy bár a kasszák reálhozamot fel tudnak mutatni, azaz nem csak nominális szinten, hanem az infláció ellenére reálértéken is megőrizték a rájutt bízott pénzeket, az első 12 évük bőven nem sikertörténet. A vártnál alacsonyabb hozamok egyik legfontosabb oka viszont éppen az, hogy a befizetések döntő részét hosszú ideig szinte csak magyar állampapírokba fektették.

És gondolom, jut nekik ebből a pénzből szép irodákra is.

A magánpénztáraknak az indulásnál ki kellett építeni az infrastruktúrát, többet kellett invesztálni, így a nyugdíjpénzeid egy része biztos székházra, vezérigazgatói fizetésekre és Audikra ment. Tény, hogy a magánpénztárak az éves befizetések magas, közel 5 százalékát fordítják saját működésükre. Ez azt jelenti, hogy több mint 15 milliárd forint nem befektetésre megy. A kormány azzal érvel, hogy az állami rendszer ezzel szemben csak 2 százalékot fordít a működési költségekre, ami hatékonyabb. Az állami rendszerben viszont nincs vagyonkezelés, aminek bizony komoly költségei vannak. Ráadásul ha a kezelt vagyonhoz képest nézzük a kasszák működési költségét, az – bár korábban nehezen indokolhatóan magas volt – mára 1,12 százalékra olvadt. Ebből 0,8 százalékot tesz ki a vagyonkezelés költsége, ami a vagyontömeg növekedésével arányaiban egyre csökken. Ma már törvény is előírja, hogy ezt a költséghányadot 0,4 százalékra kell leszorítani.

És az is lehet, hogy aztán a magánpénztárak az összes pénzem elbukják?

Ez nem történhet meg. A 2008-as válság után egy törvény alapján létrehozták a Pénztárak Garancia Alapját. A magánpénztárakat arra kötelezték, hogy amikor nyugdíjba mész, mindenképpen ki kell neked fizetniük a számládon lévő járulékok inflációval növelt összegét.

Egyben kapok egy csomó pénzt?

Dehogy. Ebből az összegből határozzák meg, hogy milyen havi járadékot kapsz.

Hogyan fogják visszaadni azt a 14 havi pénzem, amit most elvesznek?

Az a vicc, hogy ezt még nem lehet tudni. Erre két forgatókönyv van. Az első szerint 2012-től a magánkasszákba a 8 helyett 9,5 százalékot utalnának a bérek után. A másik variáció szerint nem fog történni semmi, de ha majd nyugdíjba mész, akkor beleszámolják, hogy 2010 végén és 2011-ben használhatta a pénzed az állam.

Tényleg jobban jár az ember, ha végleg visszalép az állami nyugdíjba?

Erre nem lehet még válaszolni, mert teljesen bizonytalan, mi lesz a magánszámládon felhalmozott pénzzel, ha úgy döntesz, visszetérsz a nagy közös állami kasszához. Az állami nyugdíjbiztosítónál állítólag azon dolgoznak, hogy ezt ott is egyéni számlákon tartsák nyilván. Ez eléggé hasonlítana a svéd modellre, amelynek bevezetését a választások előtt határozottan cáfolta a Fidesz. És azt sem lehet tudni, hogy mondjuk 20 év múlva milyen kormány milyen szabályokat állapít majd meg az állami nyugdíjkifizetésekre.
index.hu, október 27.

Míg külföldön szinte mindenütt a tőkefedezeti pillér erősítését célozzák, nálunk az elmúlt hetek kormánydöntései egyértelműen az államosítás felé mutatnak, amelyek néhány évig biztosan javítanak a makrogazdasági mutatókon, hosszú távon azonban beláthatatlan következményei lehetnek. Megnéztük a mostani fiataloknak lesz-e állami nyugdíjuk, s milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az öngondoskodáshoz.

A mostani – három, idén még négy – pillérből álló nyugdíjrendszer 1998 január elsején indult útjára. Az első pillér az állam által folyósított nyugdíj, a második pillért a magán-nyugdíjbiztosítási ág, a harmadik pillért az önkéntes nyugdíjpénztári ág képezi, melyek tőkefedezeti magán-nyugdíjbiztosítások. 1998 január elsejétől a 42 évnél fiatalabbak léphettek át az állami nyugdíjrendszerből a kötelező magánpénztári rendszerbe, állami nyugdíjuk 25 százalékáról lemondva, a pályakezdők pedig automatikusan az új rendszerbe kerültek, kötelezően kell magánnyugdíj-pénztárat választaniuk.

Míg az első pillér nem csak öregségi nyugdíjat tartalmaz (rokkantsági és özvegyi például), míg a második és harmadik pillér jelenlegi formájában tisztán öregségi ellátást biztosít. A rendszerben a mostani dolgozók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjasok ellátását: számszerűen 7 millió főre 3 millió nyugdíjas jut. Ha a rendszer változatlanul marad, márpedig a kormány mostani lépései inkább az állami nyugdíjrendszer előnyére akarják felhívni a figyelmet, kutatások bizonyítják: a mostani fiataloknak már nem sok állami nyugdíj jut.

A független szakértőkből – egyebek mellett az MTA, Tárki munkatársaiból – álló Nyugdíj és Időskor Kerekasztal folyamatosan vizsgálja a nyugdíjrendszereket és megoldásokat. A 2007 és 2009 között végzett tevékenységükről szóló jelentésükben két alternatívát vázoltak fel arra az esetre, ha hosszú távon (2050) csak az állami nyugdíj marad fenn, tőkésített pillér társadalombiztosítási pillérhez viszonyított szerepe csökken. A jelentésben szó szerint úgy fogalmaznak, ha ezek a lehetőségek valósulnak meg „minden nyugdíjas korúnak, járulékfizetéstől függetlenül, jár egy akkora mértékű alapszolgáltatás, amely megvédi az „éhenhalástól”, de csak a rendes korhatárnál néhány évvel később. Ezt mai értéken 30-40 ezer forint körüli szinten kalibráltuk – ezáltal a nulladik pillér mintegy 20-30 százalék relatív nyugdíjat biztosítana önmagában, a mai (2009-es paramétermódosításokat követő) átlagos 65-70 százalékos szinthez képest. Az alapnyugdíj forrását nem a nyugdíjjárulékok, hanem általános adóbevételek jelentik, azaz kevésbé terhelik közvetlenül az élőmunkát” – áll a jelentésben.

Hosszú távon mindenképpen tehermentesíteni kell az állami nyugdíjrendszert, hiszen két-három évtizeden belül már nem lesz képes olyan színvonalú nyugdíjat biztosítani, amely szociálisan elfogadható lenne – állítja Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A magyarok öngondoskodási hajlandósága rendkívül alacsony, amelyet az állam kedvezményekkel ösztönözhet. A nemzetközi tapasztalat mindenütt ebbe az irányba mutat: a takarékoskodók a saját nevükön vezetett számlán tesznek félre, ezzel tudják majd kiegészíteni az állam által folyósított, az aktuális járulékbevételekből finanszírozott nyugdíjat. Az állami rendszerben egyre kevesebb dolgozónak egyre több nyugdíjast kell eltartania, ami hosszú távon a havi nyugdíjak fokozatos értékvesztését eredményezheti .

Gál Róbert, a Tárki kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az előző kormányok nem használták ki elmúlt 15 év lehetőségeit: a rendszerváltás utáni felzárkózás miatt gyorsan nőtt a GDP, s az úgynevezett Ratkó-korszak szülöttei, s azok unokái egyaránt a munkaerőpiacon voltak. Az 1949 és 1953 között születtek azonban néhány éven belül nyugdíjba mennek, a Ratkó-unokák gyermekvállalási kedve negatív képet mutat, s mivel utódaik nem lesznek képesek eltartani őket, saját fogyasztásuk rovására kell tőkét felhalmozniuk a jövőben.

Az elmúlt időszakban sok kritika érte a magánnyugdíj-pénztárakat alacsony hozamaik miatt. Selmeczi Gabriella, az Orbán-kormány nyugdíjvédelmi biztosa az index.hu-nak adott interjúja szerint az 1998-ban életbe lépett reform az embereket egy olyan rendszerbe küldte be, ami nem működik jól, magas a működési költsége és a vagyonkezelés díja, ráadásul kockázatos is. A kasszák azonban a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2008-as veszteségeiket alaposan ledolgozták, s több nyereséget értek el, mint a befizetett tagdíjak összege. Az 54 nyugdíjpénztári portfólió 48 éves hozamát tekintve jóval többet hozott a bankbetétek kamatánál. Arról nem is beszélve, hogy a pénztárak 2009 végén befektetéseik 48 százalékát állampapírban tartották.

"Éppen ezért volt fontos lépés a magánnyugdíjpénztári rendszer felállítása ” – teszi hozzá Forián-Szabó Gergely. A magyar lakosság a jelenbeli fogyasztása terhére önkéntesen nem szívesen tesz félre, viszont ha az állami szabályozás ebbe az irányba tereli az embereket, akkor valós megtakarításokat halmoznak fel a nyugdíjas éveikre.

A közhiedelemmel ellentétben – a magánnyugdíj-pénztárakhoz hasonlóan – az önkéntes kasszák is jól gazdálkodtak a befizetők pénzével: a 63 önkéntes nyugdíjpénztár vagyona 803,86 milliárd forintot tesz ki, amely tekintélyes növekedés a 2008-as 716,99 milliárd forinthoz képest.

Az előrelátók rendelkezésére idén még több – adókedvezménnyel igénybe vehető – lehetőség áll. Az egyik, az önkéntes nyugdíjpénztár, amelyre a rendszer második pillérének meggyengülése után esetleg nagyobb szerep hárul – vélik a szakemberek. A pénztárakban - a kötelező magánnyugdíj-pénztárhoz hasonlóan – a tagok saját számlájukra gyűjtenek, amit az intézmények különböző portfóliójú befektetési alapokba helyezi el. Jelenleg még a tagok befizetései után az összeg 30 százalékát személyi jövedelemadójukból (szja) leírhatják, ez azonban – a kormány néhány hónapja hozott törvénytervezete szerint – jövőre már csak 20 százalékra csökken.

Hasonló jövő vár a nyugdíjrendszer negyedik pillérjeként emlegetett nyugdíj-előtakarékossági számlákra (nyesz) is. A tulajdonosok a számlára befizetett összeg után - szemben az idei 30 helyett – 20 százalék szja igényelhető majd vissza. Horváth István, a K&H Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a változtatás miatt nem lesz kevésbé népszerű megtakarítási forma. A nyesz-en félretett összeghez kizárólag a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni, ami azt jelenti, hogy a tulajdonosoknak hosszú ideig kell mellőzniük az ezen félretett összeget. Ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. A nyugdíjrendszer második pillérjének meggyengülésével ezért nem várható, hogy milliók fognak nyesz-t, valamint tartós befektetési számlát (tbsz) nyitni – mondja Horváth István,- de több tízezres nagyságrendet biztosan eléri a számlatulajdonosok száma jövőre.

A nyugdíj-előtakarékosságot ösztönző nyesz 2006 januárja óta nyitható. A nyesz tulajdonosok szabadon rendelkezhetnek arról, hogy az általuk befizetett összeget milyen értékpapírba – részvénybe, kötvénybe, vagy befektetési jegybe – fektessék. A befizetések összegét elő-takarékossági támogatás is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a befizetett összeg 30 – jövőre a törvénytervezet szerint már csak 20 – százaléka, maximum igényelhető vissza az szja-ból. Ahhoz, hogy valaki maximálisan ki tudja használni ezt a lehetőséget idén 330 ezer forintot kellett egy esztendő alatt befizetnie a számlára, jövőre ez már 500 ezer forintra emelkedik.

A tbsz idén indult hosszú távú befektetési forma, amely a legtöbb banknál nyitható, s szintén hosszabb távú elkötelezettséget jelent. Tartós befektetési szerződéssel kétféle számla nyitható: az egyiken lekötött forintbetét helyezhető el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetések - például részvény, befektetési jegy, kötvény - tarthatóak. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, tehát vagy értékpapírok, vagy betétek lehetnek a számlán a nyilvántartott megtakarítások. Ha valaki a pénzbefizetést követő harmadik év elteltével szeretné felvenni a pénzét – a jelenlegi törvénytervezet szerint 3 év után 10 százalékos kamatadót kell fizetnie (ám ekkor minimum 25 ezer forintot kell a számlán hagynia, amely így tovább él), öt év eltelte után pedig adómentesen lehet hozzájutni a számlán elért kamathoz és árfolyamnyereséghez.

Amennyiben a számlát a harmadik év letelte előtt megszüntetik, úgy a szokásos 20 százalékkal adózik a kamat és az elért árfolyamnyereség. A nyitás után a befektető a számlán lévő megtakarításait tetszőlegesen átrendezheti az egyes befektetési eszközök között. Korlátot jelenthet, hogy számlanyitáskor legalább 25 ezer forintot kell elhelyezni, és egy befektető egy évben befektetési szolgáltatóként legfeljebb egy tbsz-t nyithat.

A piaci szereplők tehát egyet értenek abban, hogy szükség van a lakosság hosszú távú befektetésére, amelyre ma több lehetőség is adott. Azt, hogy ki mekkora kockázatot vállal, mindenki saját maga dönti el, hiszen a portfóliók lehetőségei ismertek, akinek például fontos az állami garancia, állampapírt is vásárolhat. Az öregedő társadalmak és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak azonban a mostaninál erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk. Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a világon a nyugdíjrendszerek akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják.

Ennek a mostani magyar kormányzati lépések teljesen szembefordulnak. A magánnyugdíj-pénztári kifizetések visszatartása rövid távon javít a mutatókon, a rendszer azonban komoly átalakítás nélkül hosszú távon óriási terhet ró majd az állami költségvetésre, a lakosságnak pedig szociálisan elfogadhatatlan nyugdíjat vetít előre.
vg.hu, október 27.

Nem nekem kell tudnom - így válaszolt Selmeczi Gabriella arra a kérdésre, tudja-e, hogy a kasszák átlaghozama az elmúlt 12 évben mekkora volt. A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízottja az Index internetes hírportálnak adott interjúban fogalmazott így, ami azért érdekes, mert Selmeczi vasárnap még azt mondta, az állam a magánpénztáraknál jobb hozamokat tud majd elérni az értékpapírok kezelésével.

Most kiderült, nem tudja, mennyinél kell jobbat produkálni. Az interjúból kiderült az is, hogy a miniszterelnök megbízott nem tudja milyen paraméterei lesznek az állami rendszernek húsz év múlva. Beszélt arról, hogy vannak ugyan hatástanulmányok a nyugdíjrendszer működésének és fenntarthatóságának egészére, ezek azonban nem a magánnyugdíj-pénztári befizetések hatásairól szólnak, hanem arról, hogy több munkahely és több gyerek kell.

Más témában is ellentmondásba keveredett. Az interjúban például arról beszélt, hogy minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája. Korábban viszont éppen ő mondta, hogy az állami rendszer tagjai nem kapnak egyéni számlát, "ők a felosztó-kirovó rendszer tagjai". Az interjúban kifejtette azt is, hogy akik a magánkasszában többet halmoztak fel, mint amekkora nyugdíjra az államtól számíthatnak, ha visszalépnek, kompenzációra számíthatnak. Vagyis elismerte, hogy vannak, akiknek jó a második pillér, pedig az egész visszaléptetést azért találták ki, mert "sokan rosszabbul jártak a magánkasszákkal, mintha maradtak volna a tisztán állami rendszerben". A Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy fogalmazott: A jelenlegi rendszerből kizárólag a magánnyugdíj-pénztárak szűk vezetése profitál, míg a 3,2 millió tag rosszabbul jár, mintha az állami nyugdíjrendszerbe utalná a járulékát. Nem válaszolt egyértelműen arra kérdésre, hogy lesz-e olyan típusú örökölhetőség, mint a tőkefedezeti pillérben. Annyit mondott, az állami rendszerben is van özvegyi nyugdíj, illetve árvaellátás. "Ezek az örökölhetőségnek különböző formái. Ami ma van, azt mindenképpen megtartjuk."

Teljesen váratlanul érte a hazánkban járt EU-delegációt és az IMF képviselőit Orbán Viktor két héttel ezelőtti bejelentése a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban. Két héttel ezelőtt újra Magyarországra érkezett az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap egy-egy küldöttsége. Az IMF az évenkénti gazdaságpolitikai konzultációra érkezett, az EU pedig egy másik, októberben esedékes ügyben küldte hazánkba néhány szakértőjét. Október 13-án szerdán délelőtt a két szervezet delegációjával folytatott megbeszéléseket egy kormányzati küldöttség, amelyet néhány helyettes államtitkár, államtitkár alkotott. Az EU és az IMF szakemberei érdeklődtek a kabinet terveiről, a magyar delegáció pedig beszélt az adócsomagról, a Nemzeti Eszközkezelő Társaság újragondolt formájáról, a 2011-es költségvetési elképzelésekről. A megbeszélés után pár órával, kora délután a miniszterelnök azonban olyan tervekkel hozakodott elő a Széll Kálmán Alapítvány tanácskozásán tartott beszédében, amelyre a magyar kormányzati oldal még csak utalást sem tett délelőtt. Ezek közé tartozott a magánnyugdíj-pénztári befizetések átutalásának befagyasztása.
nepszava.hu, október 28.

Könnyen elsorvadhatnak Magyarországon a kötelező öngondoskodás fontos intézményei, hétfőn ugyanis elfogadta a parlament azokat a magánnyugdíj-pénztárakat érintő törvényeket, amelyek akár a kasszák megszűnéséhez is vezethetnek. Az egyik jogszabály 14 hónapig elvonja a napi működést fedező pénztári járulékokat, a másik pedig lehetővé teszi az állami rendszerbe történő visszalépést, vagyis a magánpénztárak elhagyását.

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők között nincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy milyen hatásai lesznek az öngondoskodásra és a takarékosságra a nyugdíjlépéseknek. Vannak, akik szerint már a nyugdíjlépések előtt sem lehetett Magyarországon valódi, beágyazott öngondoskodási kultúráról beszélni, a járulékok elterelése és az állami visszalépés lehetősége pedig csak ront ezen a helyzeten, míg van olyan vélemény is, hogy a kötelező magánpénztáraknak nincs köze az öngondoskodáshoz, a befizetésekről ugyanis a kormány döntött.

Sokaknak nincs pénze megtakarítani

"A jövedelmi viszonyok széles tömegek számára egyáltalán nem teszik lehetővé a megtakarítást, akiknek pedig lehetőségük lenne rá, azok is inkább a jelenbeli fogyasztást részesítik előnyben" - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investment befektetési igazgatója. A közgazdász szerint a hosszabb távú gondolkodás nagyon hiányzik az átlagember mentalitásából, ami néhány évtized múlva súlyos makrogazdasági és szociális problémákat fog előidézni. "Az időskori jövedelmek majdani elégtelenségén csak a jelenkor megtakarításai tudnak enyhíteni, amit a szabályozónak minden eszközzel támogatnia kellen" - tette hozzá.

"Jól fogja mutatni a visszalépők száma, hogy hogyan viszonyulnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez az emberek" - véli Németh Dávid, az ING elemzője. Az elemző szerint ha olyan adóként tekintenek rá, ami a pénztáraknak ment, és most elhiszik az államnak, hogy magasabb nyugdíjat kapnak majd a befizetéseik után, akkor sokan térnek vissza az állami szisztémába. "Ha valóban megtakarításként tekintenek az eddig befizetett pénzükre, amit nem szeretnék, ha bárki lenyúlna, akkor kevesen lesznek az átlépők" - mondta az elemző.

A kötelező nem önkéntes

A magánpénztári pénzek elvonásának hatása azon is múlik majd, hogy mennyire tekintették a befizetett járulékokat a saját vagyonuknak: amennyiben igen, akkor az visszavetheti a takarékoskodást, ha pedig nem, akkor nem lesz arra hatással. A pénzek elterelése könnyen olyan hatással is járhat, hogy általános lesz az a nézet, hogy igazán csak magukra számíthatnak az emberek, hiszen azt látják, hogy egy tolvonással vissza lehet vonni mindent - ez történt a járulékokat szintén elterelő, de a magánpénztárak kivéreztetéséig el nem menő Észtországban is. Marek Tiits, a BUI regionális gazdasági-társadalmi kutatóintézet vezetője e-mailben feltett kérdéseinkre azt írta: a legtöbben elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen egyszerűen fel lehet rúgni az eddig érvényes szabályokat - ezért is rázta meg szerinte annak idején a közvéleményt a kormány átutalásokat felfüggesztő döntése.

"Erőltetett öngondoskodásnak nevezni a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseket, hiszen a kormány döntésén múlik, hogy a jövedelmünkből mennyit utalunk ebbe a rendszerbe. Nekünk csak arra van ráhatásunk, hogy melyik portfóliót és melyik alapkezelőt választjuk" - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője, aki szerint az öngondoskodást a harmadik pillér, az önkéntes magánnyugdíj-pénztári befizetések jelentik. Török szerint ha végre letisztul az emberekben, hogy hogyan is működik a magyar nyugdíjrendszer, akkor a kormány hétfőn elfogadott nyugdíjtörvényei akár az önkéntes kasszák felé is terelhetik majd őket.

Nem így kezdődött

A kormányzás első intézkedései inkább épp az öngondoskodást és a megtakarítást ösztönözték. Ekkor jelentették be, hogy nincs többé jelzálogalapú devizahitelezés, nem tér vissza a nagyvonalú állami kamattámogatási rendszer és a szocpol sem. Az is ebben az időszakban derült ki, hogy két év alatt 100 ezer forint fölé emelnék a lakás-takarékpénztári befizetések éves állami támogatásának összegét, és zöld hitelt adnának a rezsikiadásokat csökkentő lakáskorszerűsítésre (ezekről az intézkedésekről itt olvashat részletesen).

Az átlépők számának megbecslését megnehezíti, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen kondíciókkal lehet visszatérni az állami nyugdíjrendszerbe. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a kormány képviselői azt ígérik, senkit nem ér majd veszteség, és bíznak abban, hogy tömeges lesz a visszalépés. Szijjártó Péter miniszterelnök szóvivő azt mondta, hogy a kormány hisz abban, hogy az emberek a biztonságos nyugdíjfizetést fogják választani és visszalépnek az állami rendszerbe. "Amennyiben pedig ez így történik, akkor könnyen előfordulhat, hogy okafogyottá válik arról beszélni, hogy 2011 után lesz-e bármiféle átutalás. Viszont ha lesznek olyanok, akik nem lépnek vissza, akkor újra meg kell vizsgálni a helyzetet" - tette hozzá.

Makrogazdaságilag egyszerű

"Az emberek állami nyugdíjrendszerbe történő visszaterelése makrogazdasági szempontból egyszerű képlet: az eddig felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkat a jelenbeli fogyasztásunk serkentése érdekében feléljük. Ez a kívánatossal pont ellentétes irány, ami hosszabb távon súlyos következményekkel járhat. A kulcs a szabályozó kezében van, hiszen a feltételek kialakításán és kommunikációján múlik, hogy az emberek mekkora hányada véli majd előnyösebbnek a tisztán állami nyugdíjat" - mondta Forián Szabó Gergely.

A befektetési igazgató szerint a folyó járulékbevételekre alapozott állami nyugdíjrendszer viszont önmagában nem lesz képes elfogadható életszínvonalat biztosítani, ezért fontos a tényleges tőkefelhalmozást biztosító nyugdíjkasszák jelenléte. Ezek közül eddig a magánnyugdíjpénztári pillér volt a legerősebb, amit ugyan sok jogos kritika ért, de ezeket inkább a rendszer rendbetételével, mintsem lerombolásával lenne célszerű kezelni.

"A három pilléren alapuló nyugdíjrendszer megteremtése a rendszerváltás utáni közpénzügyi politika egyik legnagyobb hatású, előremutató, a társadalom öngondoskodását, az egyén önálló felelősségvállalását erősítő lépése volt" - hangsúlyozta hétfői kamatdöntő ülése után kiadott közleményében a monetáris tanács is. Simor András, a jegybank elnöke azt mondta a kormány nyugdíjterveiről, hogy az állam összes adósságát növeli, hogy a folyó hiány finanszírozására használják a befizetéseket. A magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe történő átirányítása újabb példája a költségvetési átláthatóság sérülésének. A pénztártagok nem tudhatják, hogy egy adóval, járulékkal, vagy az államnak kötelezően nyújtandó kölcsönnel állnak-e szemben - mondta a múlt héten Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén.
[origo].hu, október 28.


28415

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.06 Seconds