2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482531
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (3.rész)
Posted on November 02, Tuesday, 13:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A magánnyugdíjpénztári változtatások miatt a szakemberek nagy átrendeződésre számítanak a megtakarítási piacon. A harmadik pillérként emlegetett önkéntes nyugdíjkasszák megerősödése várható, valamint jelentős lehet még a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) és a tartós befektetési (tbsz) számlák iránti keresletnövekedés is - írja a Világgazdaság.

A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete szerint jelenleg 1,31 millió tag 756 milliárd forintos megtakarítást halmozott fel az önkéntes nyugdíjpénztárakban. Ez vélhetően növekedni fog a jövőben, annak ellenére is, hogy 2011-től a 20 százalékra csökken az eddigi 30 százalékos befizetett adó után járó adókedvezmény. Az önkéntes kasszánál tíz év után adómentesen hozzáférhetünk a hozamokhoz, a teljes megtakarításunk viszont csak a nyugdíjba vonulás után válik adómentessé.

A nyesz-nél az adó-visszatérítés mértéke szintén 20 százalékra mérséklődik. Ebben az esetben a magánszemélyek szabadon rendelkezhetnek a befektetésükről. Megválaszthatják, hogy milyen értékpapírba, részvénybe, kötvénybe illetve befektetés jegybe rakja a pénzintézet a pénzüket. A hároméves türelmi idő után hozzáférhetünk megtakarításunkhoz, de nyugdíjkorhatár előtt személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.

2010 óta lehetőség van tartós befektetési számlák nyitására is. Öt év elmúltával az ezen keletkezett nyereség árfolyam - és kamatmentesen felvehető. Három és öt év között pedig 10 százalék adó terheli. A három évnél rövidebb időszaki nyereségre járó mostani 20 százalékos adót 2011-től 16 százalékra mérsékli a kormány. A minimális induló számlaösszeg 25 ezer forint.
penzcentrum.hu, október 29.

Elképesztő gyorsasággal fogadták el a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról szóló törvénytervezeteket a parlamentben, azonban a jogszabályok kivesézése után is úgy tűnik, hogy több kérdés maradt tisztázatlanul, mint amennyire megnyugtató választ kaptunk. Jelenleg annyit tudunk, hogy 14 hónapig nem fognak a nyugdíjpénztárak tagjai tagdíjat kapni, illetve az eddig létező kötelező rendszer eltűnik (ugyanis önkéntes lesz a belépés), a visszalépés pedig 2011 végéig újra megnyílik mindenki számára.

A legnagyobb hiba az lenne, ha az emberek gondolkozás nélkül azonnal döntenének, hiszen nagyon sok dolog még nem tisztázott. Mi sem bizonyítja jobban a bizonytalanságot, mint hogy a törvényben az szerepel, hogy a visszalépés körülményeit még kormányrendeletben fogják a jövőben meghatározni, vélhetően éppen azért, mert ez könnyebben megvalósítható.

Befagyasztják a tagdíjat

Az elmúlt időszakban a törvény úgy fogalmazott, hogy a munkavállalónak a bruttó bér arányában 9.5 százalékot kell nyugdíjjárulék formájában lerónia, ebből a vegyes rendszer úgy veszi ki a részét, hogy 1.5 százalékot utalt az államnak és 8 százalékot tagdíjként az egyéni számlájára. Novembertől viszont úgy változik meg a rendszer, hogy a vegyes rendszer tagja 0 százalékos tagdíjat fizet, tehát mind a 9.5 százalék a Nyugdíjbiztosítóhoz folyik be.

Mivel egy kiegészítésről van szó, azt gondolhatjuk alapesetben, hogy 2012 elejétől visszaáll a korábbi rendszer, és újra 8 százalék lesz a tagdíj mértéke. A 420 milliárd forintos forrás az állam az adóváltoztatásokra fogja nagyrészt elkölteni, azonban arról már nem szól a fáma, hogy milyen módon ellentételezik a tagokat a jövőben.

A törvénytervezet benyújtása után számos módosító indítvány érkezett ellenzéki képviselőktől, ezek pedig arra tértek ki, hogy milyen módon lehetne a tagoktól elvett járulékokat visszapótolni. A módosító indítványok közül egy sem valósult meg, ami arra utal, hogy a kormány ezt véglegesen kivonta a második pillérből. Maximum arra lehet még számítani, hogy az állami nyugdíjígérvényeket emelik meg, ellenben a tagok rosszul járnak a 14 hónappal. Érdemes azért a teljesség kedvéért megnéznünk, hogy milyen kárpótlási megoldások vetődtek fel: vagy közvetlen jóvá kéne írni a kieső tagdíjbevételeket hozammal növelve a tagok számláján, vagy az állami pillérből származó nyugdíjat kellene növelni.

Racionálisan gondolkozva mind a két megoldás jogos lenne, azonban mind a két megoldás más és más oldalról közelíti meg a kérdést. A jelenlegi költségvetési helyzet figyelembe vételével elképzelhetetlen, hogy azonnal vissza tudná fizetni ezt az összeget a kormány, inkább az az elképzelhető forgatókönyv, hogy ígéretet tesz a kormány, hogy a jövőben nagyobb nyugdíjat fog fizetni. Ez utóbbi megoldás is hosszabb távon hiányt termel azonos feltételek mellett, azonban ez lenne az elvárható, hiszen most 14 hónapig csak az állam fog pénzt kapni, miközben a vegyes rendszer tagjai - szolgálati évenként - az életpálya-keresetük 1.22 százalékára lesznek jogosultak (ellenben a tiszta állami rendszer 1.65 százalékával).

A visszalépések esetén még nagyobb a bizonytalanság

Az állami és a vegyes rendszer között hamarosan megnyílik ideiglenesen az út egy irányban, azonban itt még csak nagyon felszínesen ismerjük a körülményeket. A tény mindössze az, hogy mindenki választhat, hogy nyugdíjpénztárai tag akar maradni vagy sem, erre pedig 2011 végéig lesz lehetősége. A törvény szerint 2011. március 31-ig levélben értesítik a 3 millió tagot az átlépés feltételeiről, tehát legkésőbb eddig az időpontig meg kell születnie a pontos szabályozásnak. Az mindenesetre érdekes, hogy a kormány úgy hozott meg egy törvényt, hogy a részletes szabályozást csak később teszi nyilvánossá. Amennyiben a tagok fejével akarunk gondolkozni, akkor a legjobb válasz most a kivárás, hiszen hogyan tudnánk úgy döntetni az átlépésről, ha a körülmények nem tisztázottak.

A tényeknél maradva azt is tudjuk, hogy a tagok a számlájukon lévő vagyont viszik magukkal, tehát az egyéni számlájuk ellenértékét. A nyugdíjpénztár a szabályozás alapján legalább a tag portfóliójának megfelelően kötvényben adja át a számla ellenértékét, viszont a piaci turbulencia kivédése céljából, a maradék összeget nem csak készpénzben, hanem bármilyen eszközben visszaszolgáltathatja. Véleményünk szerint a nyugdíjpénztárak a portfóliókat az átlépés napjára megállapított árfolyam alapján, a mögöttes eszközökben fogják visszaszolgáltatni az államnak, tehát kötvényekben, részvényekbe, befektetési alapokban és persze egyéb eszközökben.

Egy kiadó hely van, de két lehetőség

A kormány által kiszivárgott információk szerint két alternatív forgatókönyv lehetséges ezt követően: vagy felállítanak egy állami alapot, amiben a tagok vagyonát kezelnék, vagy a tagokat visszaterelnék az első pillérbe. Ez esetben az eddig felhalmozott vagyont az állam (a jövőbeli magasabb nyugdíjígérvényért cserébe) teljesen szabadon használhatja fel arra, amire csak akarja. Utóbbi esetben is előfordulhat, hogy az állampolgár úgy érzi majd, hogy saját számlára megy a pénze. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy az állami pillért úgy alakítanák át, hogy virtuális egyéni számlákat hoznának létre, amit valamilyen névleges hozammal kamatoztatnának a nyugdíjba vonulásig. A két lehetőség között nagyon nagy különbség van, hiszen míg előbbinél állami kezelésbe nyugdíjcélú portfólió kerül, addig utóbbi, virtuális esetben erre nem kerül sor, hiszen a számlán virtuálisan megjelenő összeg valójában a felosztó-kirovó rendszer logikája szerint a nyugdíjasokhoz vándorol.

Érdekesség, hogy mind a két esetben csökkenteni lehet a bruttó államadósság mértékét. Az állami alap felállítása esetén azért, mert egy államháztartási körön belüli intézmény kezelésében lévő kötvényállománnyal csökkenthető (nettósítható) az államadósság. A virtuális esetben viszont az történik, hogy mivel egy az állam által kibocsátott kötvény visszakerül az államhoz, azt könnyedén be lehet olvasztani a rendszerbe, ekkor maguk a papírok is eltűnnek.

Vagyonkezelés szempontjából kevésbé problémásak a kötvények, hiszen korábban az Államadósság Kezelő Központ is meg tudott birkózni ezzel a feladattal, viszont az egyéb értékpapíroknál már komolyabb gondok adódnak. Az ÁKK nem jogosult ilyen papírok kezelésére, tehát erre egy külön szervezetet kellene kijelölni. Mivel a kormány az elmúlt hetekben élesen támadta a tőkepiacokat, ezért azt lehet mondani, hogy egy éves távlatban vélhetően az a terv, hogy ezt a portfóliót minél inkább leredukálja, és döntően kötvényeket tartson a felszabaduló pénzekből (vagy elköltse ennek a pénznek egy részét folyó kiadásokra).

A korábbi felvetésünknek megfelelően, ha egy feltőkésített állami alapot hoznának létre, akkor az hosszabb távon leépítené a kockázatos kitettségét, és nagy valószínűséggel csak magyar állam által kibocsátott kötvényekbe fektetné a pénzét. A virtuális tőkeszámlás rendszerben is valahogy meg kell oldani a tagok portfóliójának egy részének a kezelését, azonban végső soron itt is oda lyukadunk ki, hogy a közvetlen és közvetett részvénykitettséggel kell valamit kezdeni. Tartunk attól, hogy itt lehet nagyobb tér a kormány előtt arra, hogy az államadósság csökkentése helyett inkább a folyó kiadásokat finanszírozza.

Miért lenne elvárható az államadósság csökkentése?

Ha visszaemlékezünk az 1998-as reformra, akkor azt láthatjuk, hogy az állam úgy mondott le a járulékbevételeinek egy részéről, hogy cserébe nem voltak megtakarításai. Mindennek egyenes következménye volt, hogy átmenetileg hiányból kell fedezni a reformot, ami végső soron az államadósság növekedésében öltött testet.

A nyugdíjpénztárak 2,700 milliárd forintos vagyona a GDP 10 százalékának felel meg körülbelül, a legfrissebb adatok szerint a magyar bruttó államadósság pedig 20,000 milliárd forint. Viszonylag egyértelmű, hogy ha visszaállamosítjuk a rendszert (a tagok lábbal szavaznak) részben vagy egészben, akkor ezt az összeget arra kellene felhasználni, hogy az államadósságot csökkentsük vele. Triviális, hogy ha a reform következménye az államadósság növekedése volt, akkor az államosítás esetén éppen ellenkező irányba kell elmozdulni.

Ha ez teljes egészében nem történik meg, akkor annak most és a jövőben is a kárát látjuk. A korábban fejtegetett folyó kiadások finanszírozása esetén elesik az ország attól, hogy az államadósságát csökkentse, ergo a reformnak az átlépők esetében annyi volt a jelentősége, hogy egy ideig az államadósság (saját kárukra) terhére egy kis kitérőt tettek a vegyes rendszerben. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy milyen ellentételezést fognak kapni azok a tagok, akik az állami pillérbe lépnek vissza.

Az egészen biztos, hogy ha azt feltételezzük, hogy a tagok 30-40 százaléka lép vissza, akkor 800-1,000 milliárd forint mozdulhat meg. Nagy valószínűséggel a tagok nem olyan arányban fognak átlépni, mint ahogy a pénztáraknál vannak (a tagok 75 százaléka növekedési, 21 százalékuk kiegyensúlyozott portfólióban van), hanem az idősebb, tehát klasszikus és kiegyensúlyozott portfólióban lévő tagok lesznek többségben.

Mindez azt vonja maga után, hogy akár 500-800 milliárd forintnyi államkötvény is visszakerülhet az államhoz. Nagyon sok múlik az időzítésen, és egészen biztosan nagy versenyre lehet számítani a kormány és a pénztárak között a tagok átcsábítása és megtartása érdekében. A kormány nem tudja befolyásolni az átlépések időbeli alakulását, viszont ha a folyó kiadásait akarja finanszírozni, akkor gyors megoldást kell találnia.

Persze azt is figyelembe kell vennie eközben a kormánynak, hogy az eszközök eladása a túlkínálat miatt leértékelődési nyomást jelenthet, ezért a valószínűbb forgatókönyv a lassú értékesítés lehet. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a visszakerült vagyon mekkora részét fogja bruttó államadósság csökkentésre és folyó finanszírozásra költeni a kormány, azonban információink szerint a nagyobb rész az adósságcsökkentésre megy majd el. Remélhetőleg ez a rész a lehető legnagyobb lesz...
portfolio.hu, október 29.

Orbán Viktor tegnapi brüsszeli nyilatkozata alapján már csak hónapjai maradhattak a teljes magánnyugdíj-pénztári rendszernek, vagyis rövidesen csak egy állami és egy önkéntes ága marad a jelenlegi három pilléres nyugdíjrendszernek. Ez merőben más üzenet, mint amit eddig előre vetített a kormány és egyúttal rövid időn belül hatalmas költségvetési bevételt is jelent a magánpénztárakból átlépők vagyona.

hirdetés
A miniszterelnök tegnap délután Brüsszelben bejelentette, Magyarországon hamarosan csak két pilléres lesz a nyugdíjrendszer, vagyis az állami nyugdíjalap mellett csak önkéntes pénztárak működnek majd, a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszűnik. Orbán szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésük egy negyedéven belül megoldható.

"Nincs semmi kétségem afelől, hogy olyan tömeges visszalépések lesznek az első pillérbe, ami a másik pillér működését teljesen értelmetlenné teszi, és csak idő, méghozzá nagyon rövid idő kérdése, hogy az ki is kerüljön a rendszerből. Vannak ettől eltérő üzleti várakozások, de az én elképzelésem e tekintetben radikálisan különböző. Két pilléres lesz a rendszer, olyan mint a többi országban, akik nem voltak kommunisták" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

A fenti kijelentés az "üzleti várakozások" mellett az eddigi kormányzati kommunikációtól is nagyban eltér. Eddig a miniszterelnök is azt mondta, hogy az emberek szabad akaratára lesz bízva, hogy a jövő év végéig visszalépnek-e a magányugdíjpénztárakból az állami pillérbe, vagy sem (ilyen tartalmú törvényt fogadott el a héten a parlament). A korábbi becslések 55-75%-os átlépési arányokról szóltak.

Ezek szerint ismét változott a helyzet, de azt még mindig nem tudni pontosan, hogy 2012-től vajon utal-e az állam nyugdíjjárulékot a - megmaradt - pénztárak felé. Ha nem, akkor ez a bevétel folyamatosan az államkasszát gyarapítja, jelentősen csökkentve ezáltal a 2012 utáni néhány évben az állam finanszírozási igényét, illetve a költségvetés előre jelezhető lyukát.

Továbbra sem világos, hogy milyen szabályozói megoldással, illetve "ösztönzővel" éri majd el a kormány, hogy 2-3 hónapon belül átlépjen a nyugdíjpénztári tagság döntő része és így Orbán jelzése szerint értelmetlenné váljék a második nyugdíjpillér fenntartása. Az is nyitott kérdés maradt, hogy mire használja majd a kormány még az eddig gondoltnál is nagyobb, gyakorlatilag a teljes 2800 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítást, mert az eddigi információk alapján erre távolról sincs szüksége 2011-ben a költségvetésnek.
penzcentrum.hu, október 30.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány azzal számol, hogy a 3 millió magánnyugdíjpénztári tag 90 százaléka 2011 végéig átlép az állami rendszerbe, és így a visszaáramló mintegy 2400-2500 milliárd forintnyi vagyonból 540 milliárd forintot az állami nyugdíjrendszer folyó kiadásaira fordít. Matolcsy György jelzései alapján mintegy 1700-1800 milliárd forintnyi vagyonból egy új, "az államháztartás egyensúlyát javító alap" jön létre.

Matolcsy György tájékoztatása szerint a költségvetési törvényjavaslat az alábbi makrogazdasági feltételekre épül:

Három százalékos GDP-növekedésre épül a büdzsétörvény, "ez egy ambiciózus, de reális" növekedési feltételezés Matolcsy szavai szerint. 3,5 százalékos átlagos inflációra épül a büdzsétörvény.

A 2011-es terv sarokszámai az alábbiak:
1. az eredményszemléletű államháztartási hiánycél 2,94 százalék, azaz a 3 százalékos uniós deficitküszöb alatti.

2. a pénzforgalmi deficitcél 2,8 százalék

3. az államháztartás elsődleges egyenlege 834 milliárd forintos többletet mutat (a GDP 0,8-0,9 százaléka, 2010-ben a GDP +0,3 százaléka), amellyel szemben 1055 milliárd forintnyi éves állami kamatfizetés áll

4. csökkenő GDP-arányos államadósság várható (igaz itt nem említett konkrét számot Matolcsy, noha a magánnyugdíjpénztári átlépők vagyona kapcsán azt hangsúlyozta, hogy azt adósságcsökkentésre fordítják, amellyel a 2012-2014-es időszak adósságterheit jelentősen mérsékelni fogják)

5. Két százalékkal csökken a jövedelemcentralizáció és legalább 2 százalékkal csökken az adócentralizáció, utóbbi a GDP arányában 36 százalékra mérséklődik.

A miniszter tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetési terv három fontos összefüggést is tartalmaz:
1. az elmúlt 20 év legjelentősebb adócsökkentése van benne, ez 450-500 milliárd forint körüli teljes adócsökkentési hatást jelent, ami az egykulcsos szja-rendszeren keresztüli adókiengedésből és a már egész évre érvényes társasági adókulcs csökkentésből adódik.

2. az Egészségbiztosítási Alap óriási, 725 milliárd forintosra becsült jövő évi hiányát (a bevételek ennyivel maradnak el a kiadásoktól) az állami költségvetés az adóbevételekből kiegyenlíti,

3. 2011-ben közel 900 milliárd forint hiányzik a majd a Nyugdíjbiztosítási Alapból, ezt a kormány a következő módon "tömi be": megjelenik egy új alap, "az államháztartás egyensúlyát javító alap" és ebbe "fogadjuk be a magánnyugdíjpénztári rendszerből a kétfajta visszaáramló bevételt". Matolcsy itt egyrészt arról beszélt, hogy jövőre már egész évben nem utalja az át az állam a pénztáraknak a havi 30 milliárd forintnyi járulékot (ez 360 mrd Ft-nyi deficitcsökkentő rész), emellett a pénztárakból az átlépők által áthozott vagyonból 540 milliárdot a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére fordítanak. További 78 milliárd forintnyi hiányról is beszélt Matolcsy (pl. bányászok nyugdíja, csökkent munkaképességűek nyugdíjkifizetése), de ennek fedezését nem említette.

A miniszter a tájékoztatón egyrészt azt jelezte: a kormány tervei szerint jövő év végéig a mintegy 3 millió magánnyugdíjpénztári tag 90 százaléka átlép az állami nyugdíjrendszerbe, a fennmaradó tagokkal a pénztár dönti el, hogy még működőképes marad-e, vagy esetleg összeolvad. Matolcsy azt is mondta, hogy az átlépésekkel visszaáramló vagyon 30%-a a 2011-es állami nyugdíjrendszer rendbe kerül.

Jelenleg mintegy 2750 milliárd forintnyi vagyont kezelnek a nyugdíjpénztárak, ennek 90 százaléka mintegy 2450 milliárd forint, amelynek 30 százaléka mintegy 740 milliárd. Ez tehát mintegy 200 milliárddal több, mint amit Matolcsy a nyugdíjkassza hiányának befoltozása kapcsán nevezett meg.

Megjegyzendő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap úgy fogalmazott, hogy 2-3 hónapon belül a teljes nyugdíjpénztári szektor ellehetetlenül az átlépések miatt, ehhez képest Matolcsy csupán a jövő év végéig szóló átlépési határidőről, illetve 90 százalékos (el)várt átlépési arányról beszélt.

Új állami szuperalap

A miniszter megfogalmazása szerint "majd meglátjuk, hogy milyen ütemben lépnek vissza az emberek" az állami nyugdíjrendszerbe, de azt már előre jelezte: az átlépéssel áthozott vagyon megmaradó része (ő 2000 milliárdot említett, de a fenti jelzések és a kalkulációk alapján 1700-1800 milliárd forint jön ki) egy új, az államháztartás egyensúlyát javító alapba kerül. Hozzátette: "ezt nem szabad elherdálnunk", hanem államadósság csökkentésre fordítjuk, "ami mindenkinek jó". Jelzése szerint így "igen jelentősen csökken majd a 2012-2014-es évek államadósság szolgálati terhe, a kamatfizetési szint".

Az állami rendszerbe visszalépőket külön egyéni számlákon tartja majd nyilván az állam és ezeken írja majd jóvá az elmaradó 14 havi magánnyugdíjpénztári járulékot - ígérte Matolcsy. Ezt a "kárpótlást" az emberek majd a nyugdíjba menetelükkor, a következő évtizedekben érzékelik ténylegesen - tette hozzá.

Mi lesz az eszközkezelővel?

Újságírói kérdésekre válaszolva Matolcsy arról is tájékoztatott, hogy mi várható az eszközkezelő néven beharangozott intézménnyel, milyen keretek között működhet. Tájékoztatása szerinte egy három fokozatú rendszer jön majd létre:

1. a bajba jutott hiteladós először egy "banki mentőprogramban vesz részt", és ha az nem segít, akkor

2. bekerül a Nemzeti Eszközkezelő hatáskörébe, ugyanis az állam garanciát vállal a szóban forgó adósságra

3. csak szociális esetben: ha továbbra sem tudja fizetni az adós a terheket, ebben az esetben elveszíti a tulajdonát és bérlakásra lesz jogosult (pl. kisebb lakásba költöztetés).

Matolcsy jelzése szerint minimális költségvetési forrást szán a kormány az eszközkezelő működésére, hiszen csak egy 15-25 fős koordináló testület áll majd fel az egyik közigazgatási egységen belül. Az állami garanciavállalás viszont adósságnövelő tényezőt jelent majd - tette hozzá.

Az eszközkezelő kapcsán elmondott információk összhangban vannak azzal, mint amit a Portfolio.hu és az Index a héten már jelzett: csak egy nagyon szűk rétegnek nyújt majd tényleges segítséget és a költségvetési keretek miatt nem lehet egy nagy intézményre számítani.
inforadio.hu, október 30.

A 2011-es költségvetés a talpra állás költségvetése, mert 3 százalék alatti hiánnyal számol, de egyúttal 3 százalékos növekedésre épül - mondta Matolcsy György a kormányszóvivői tájékoztatón. A jövő évi költségvetés GDP arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz, a büdzsé jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken. A nemzetgazdasági miniszter azt is elmondta, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre.
A jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a kormány 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a tervezett jövő évi, GDP arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd forint. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) tartalmaz. A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1.055 milliárd forint.

Matolcsy György szerint a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul.A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül. Egyrészt az elmúlt 20 évhez képest a legjelentősebb adócsökkentésre, az egészségkassza hiányának rendezésére és a nyugdíjkassza jövő évi mintegy közel 900 milliárd forintos deficitjének kipótlására épít.

A miniszter elmondta: a kormány úgy számol, hogy a mostani közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

A nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.

A közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá.

Ellenzik a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában a munkavállalói érdekképviseletek és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja létszámot. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke váratlannak ugyan nem nevezte Matolcsy György szombati bejelentését a közszférában várható 25-30 ezres létszámcsökkentésről, ám úgy vélte, hogy az ellentétes a kormányzópárt választási kampányában elhangzottakkal. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint feszültséget okozhat, hogy a költségvetési hiány tartásának kényszere mellett a személyi-jövedelemadó (szja) rendszer egy nagy "lyukat" eredményezett a bevételi oldalon, amit a kormány a várt 3 százalékos gazdasági növekedéssel kíván "betömni". Az MSZOSZ szerint azonban a 3 százalékos GDP-növekedés a költségvetés legbizonytalanabb száma.

Több munkaadói szervezet is egyetért a költségvetés bejelentett főbb számaival, ugyanakkor még hiányolják a részleteket a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik.

Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint.

A jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a kormány 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a tervezett jövő évi, GDP arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd forint. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) tartalmaz. A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1.055 milliárd forint.

Matolcsy György szerint a 2011-es költségvetés a családok erőteljes támogatását, az üzleti szféra levegőhöz juttatását, és a közszféra karcsúsítását tűzi ki célul.A nemzetgazdasági miniszter szerint a jövő évi költségvetés három kulcsösszefüggésre épül. Egyrészt az elmúlt 20 évhez képest a legjelentősebb adócsökkentésre, az egészségkassza hiányának rendezésére és a nyugdíjkassza jövő évi mintegy közel 900 milliárd forintos deficitjének kipótlására épít.

A miniszter elmondta: a kormány úgy számol, hogy a mostani közel 3 millió magán-nyugdíjpénztári tag 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.

A nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.

A közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá.

Ellenzik a fűnyíróelv szerinti létszámleépítést a közszférában a munkavállalói érdekképviseletek és hiányolják, hogy a kormány nem a feladatokhoz igazítja létszámot. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke váratlannak ugyan nem nevezte Matolcsy György szombati bejelentését a közszférában várható 25-30 ezres létszámcsökkentésről, ám úgy vélte, hogy az ellentétes a kormányzópárt választási kampányában elhangzottakkal. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint feszültséget okozhat, hogy a költségvetési hiány tartásának kényszere mellett a személyi-jövedelemadó (szja) rendszer egy nagy "lyukat" eredményezett a bevételi oldalon, amit a kormány a várt 3 százalékos gazdasági növekedéssel kíván "betömni". Az MSZOSZ szerint azonban a 3 százalékos GDP-növekedés a költségvetés legbizonytalanabb száma.

Több munkaadói szervezet is egyetért a költségvetés bejelentett főbb számaival, ugyanakkor még hiányolják a részleteket a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szerint a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik.

Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint.
168ora.hu, október 31.

27970

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds