2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482701
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on November 10, Wednesday, 08:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A várható infláció szintje fölött, 3,8 százalékkal emelik a nyugdíjakat jövőre - derül ki a költségvetési törvény általános indoklásából. Az indoklás úgy fogalmaz: a vonatkozó törvényi előírások értelmében. Ami pediglen azt jelenti, hogy ha a várható növekedés 3 és 4 százalék közötti, az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés 80 és 20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni. A kormány 3 százalékos gazdasági növekedéssel, és 3,5 százalékos inflációval számol jövőre. Mindebből az is könnyen kiszámítható, hogy a kormány szerint jövőre átlagosan 5 százalékos nettó béremelkedés lesz (frissítés: a törvény szövegéből kiderül, a kormány 4,9 százalékos nettó béremelkedésre számít, a 3,8 százalékos érték már kerekítés utáni).
fn.hu, október 30.

Akár lényegesen is csökkenhet a következő években az államadósság a kamatteher a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyon átirányításával az állami kasszába, de a részletek ismeretének hiányában még sok a bizonytalanság és az eredmények is kétesek az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik kissé eltérően ítélték meg a hatásokat.

Suppan Gergely , a TakarékBank elemzője szerint jelentősen csökkenhet a következő években az állam kamatkiadása, illetve az államadósság, látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye, csökkenhet az állampapírok hozama és mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátásit is javítja, ha a kormány jól kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, de hangsúlyozta, hogy a részletek még nem ismertek.

Amellett hogy a bevételi oldal javul évi 360-400 milliárd forinttal, a kiadási csökken 100-200 milliárddal, emellett az adójóváírás tovább csökken a szja-ban (amivel a költségvetési tanács deklaráltan nem számol 2012-13-ra, így jött össze nekik 2013-ra a 700 millárdos minusz), a gazdasági növekedés beindulása mellett akár elégséges fedezetet adhat a válságadók kivezetésére - fogalmazott Suppan a Facebook-on.

Németh Dávid , az ING Bank elemzője óvatosabban fogalmazott. Úgy vélte, hogy bár csökkenhet 50-100 milliárddal az éves kamatfizetés és csökkenhet a kötvénykibocsátás is, ám a részletek ismeretének nélkül még nem biztos, hogy hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztári vagyon sorsa és ez milyen hatással jár.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton ismertette a 2011-es költségvetés főbb irányait és elmondta, hogy a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkezik majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából 540 milliárd forint és az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt, összesen évi 360 milliárd.

Suppan Gergely elmondta: a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozódott vagyonból mintegy 1.300 milliárd forintnyi van állampapírban. Ennyit tud bevonni azonnal az állam, ami 5 százalékponttal csökkentheti az államadósságot.

A teljes, 2 800 milliárdos vagyon bevonásával pedig akár 10 százalékponttal is csökkenhetne az államadósság, így Suppan Gergely szerint 2015-re 60 százalék alá is mérséklődhet a GDP arányos ráta. Erre utalt minden bizonnyal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Pleschinger Gyula tegnapi, Magyar Nemzetben megjelent interjújában is.

Ehhez az kell, hogy a forint euróárfolyama 270 körüli szinten maradjon, és már ez évtől csökkenhet GDP-arányosan az államadósság.

A jelenlegi tervek szerinti adósságpályát tartva 2015 körül elérhetnénk az EU küszöbhatárának számító 60 százalékos GDP-arányos államadósságot. Ez már 3 és 5 százalék közötti gazdasági növekedés mellett is igaz lehet - tette hozzá.

Szerinte Magyarország inkább felminősítésre számíthat a következő egy évben. Magyarország sokkal jobb helyzetben van annál, mint ahogy azt egyesek gondolják - szögezte le Pleschinger.

Ezzel pedig az állam százmilliárdokat spórolhat a kamatkiadásokon. Suppan Gergely szerint a jövő évi 1055 milliárd forintra tervezett kamatkiadás is lényegesen alacsonyabb lehet.

A magánnyugdíjpénztárak kereslete ugyan kiesik az állampapírpiacról, ám az elemző szerint a hozamok ennek ellenére csökkenhetnek. Az állam finanszírozási igénye, így az állampapír kínálat radikálisan szűkül, a kínálat sokkal nagyobb mértékben eshet vissza, mint a kereslet, ami a hozamokat lejjebb nyomja.

Az alacsonyabb kamatkiadás, valamint a magánnyugdíjpénztárakból származó 360+540 milliárd forintos forrás pedig óriási mozgásteret jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá.

A részvényekben meglévő 300 milliárd, illetve a befektetési alapokban lévő 700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári részvényvagyon sorsa is bizonytalan még. Suppan Gergely szerint a kormány akkor járna el helyesen, ha a részvényeket nem a tőzsdén, hanem privatizációval értékesítené.

A kormány 3 százalékos növekedési prognózisa Suppan Gergely szerint ambiciózus, bár az elemző ennél magasabb gazdasági bővülést vár, ám a kormányétól eltérő növekedési szerkezetet valószínűsít.

Úgy vélte, hogy a fogyasztás nem bővül olyan mértékben, mint ahogy azzal a kormány számol. Suppan Gergely szerint ugyanakkor a bázishatások miatt gyorsulhat jelentősebben a növekedés. Az idei katasztrofális időjárás miatt a mezőgazdaság teljesítménye várhatóan 0,4-0,5 százalékponttal mérsékli az idei növekedést. Így, ha jövőre is ehhez hasonlóan rossz lesz az idő az alacsony bázis már nem romlik tovább.

Átlagos évet feltételezve pedig a GDP növekedését a mezőgazdasági termelés 0,8 százalékponttal is növelheti. Az alacsony bázis és a nagyberuházásoknak köszönhetően jövőre a GDP 3 százaléknál gyorsabban nőhet, igaz ezek többsége nem bevételnövelő, csak statisztikailag növeli a mértéket. A későbbiekben azonban az adóbevételek is nőhetnek: 2012-ben 4,5 százalékkal, 2013-ban pedig 5 százalékkal bővülhet a GDP Suppan Gergely szerint.

Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjkassza hiánya 2012-től újratermelődhet, ma még nem látni pontosan, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon elköltését követően ezt hogyan lehet pótolni.

Az sem világos még az elemző szerint, hogy mennyien lépnek vissza az állami rendszerbe. Matolcsy György ugyan 90 százalékkal számol, de az átlépés feltételei ma még nem ismertek. Az elemző szerint lehet olyan vonzó állami pillért alkotni, hogy megérje a tömeges átlépést, de az ösztönzőket még nem hozta nyilvánosságra a kormány.

A költségvetésből már megismert részletekről az elemző azt mondta, hogy a közszféra létszámleépítésére számítani lehetett, de kérdésesnek nevezte, hogy vajon kiket bocsátanak el, és nem romlik-e ettől az állami szolgáltatás színvonala. A költségek csökkentését jó iránynak nevezte, de hangsúlyozta, hogy látni kell az adóbevételek tervét és a kiadáscsökkentés részleteit.
MTI Eco, október 30.

A kormány - Matolcsy György gazdasági miniszter bejelentése alapján - csúnyán elszámolta magát, eszerint ugyanis a személyi jövedelemadó csökkentéshez hiányzik 500 milliárd forint. A hiány pótlására szolgálnak a magánnyugdíjpénztári tagdíjak, de a módszer nem felel meg a hatályos jogszabályoknak.

A magánnyugdíjpénztári tagdíjak - a gazdasági miniszter bejelentése szerint - 2011-es 360 milliárd forintját és a felhalmozott vagyonból 540 milliárdot - a Matolcsy György gazdasági miniszter szerint - egy közös alapba irányítanák át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy november 1-től, vagyis a mai nappal életbe lépett Tb törvény szerint a magánszemélyektől levont nyugdíjjárulékokat a Nyugdíjbiztosítási alap helyett a felhalmozott magánnyugdíj tagdíjakkal közös alapba utalnák tovább. Csakhogy erre a hatályos törvények értelmében nincs lehetőség. A járulékoknak,a törvény értelmében, a megfelelő alapba, a nyugdíjjárulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapba, az egészségbiztosítási járulékot, az Egészségbiztosítási Alapba kéne befolyniuk.

Az 540 milliárdos felhalmozott vagyon költségvetésbe olvasztása azt jelenti, hogy csak így valósulhat meg a tervezett adócsökkentés. Legalábbis ha abból indulunk ki, hogy az adócsökkentés Matolcsy György által két napja bejelentett fedezetszükséglete 4-500 milliárd forint. Csakhogy ez nincs összhangban a beterjesztett költségvetési törvénnyel, melynek kettes számú mellékletében csak az szja soron több mint 500 milliárddal kevesebb bevétellel számol a kormány 2011-ben, mint 2010-ben. Magyarán legalább ennyibe kerül az szja csökkentése az idei évben. De ehhez még hozzá kell adni a tb-és a társasági adó csökkentés okozta deficitet. Hogy ez pontosan mennyi? Összességében beigazolódni látszanak az Adózónán megjelent korábbi becslések, miszerint az adó és járulék csökkentés együttesen közel 1 000 milliárd forintot visz el.
adozona.hu, október 31.

– Ha ez így megy tovább, nem kell erővel bezárni a magánnyugdíjpénztárakat, sem jogszabályt változtatni. Elég fenntartani a mostani hangulatot, és a beijedt, pénzét féltő tagság önként és dalolva vonul vissza az állami rendszerbe. Olyan ez, mint az önbeteljesítő jóslat – sóhajtja korábban hosszú évekig magán-nyugdíjpénztári vezetőként dolgozó informátorunk.

Márpedig hangulat, méghozzá pénztárellenes, az van. A kormányfő szerint az intézetek kaszinóznak a befizetésekkel, rulettasztalnál kockáztatják a magyar ember pénzét, amelynek megvédésére miniszterelnöki megbízottat is kinevezett, Selmeczi Gabriellát. Aki váltig állítja: a pénztárak válságban vannak, súlyos veszteségeket szenvedtek el, túl magas költségekkel dolgoznak, és bár rosszul gazdálkodnak a vagyonnal, annak semmilyen következménye nincs. Ergo: a rendszer rossz, így a múlt héten kiderült, nemcsak az elkövetkező tizennégy hónapban, de azon túl sem fogja az állam átutalni a pénztáraknak a dolgozók bruttó bérének nyolc százalékát.

Emellett a (lapzártánk idején még csak) fideszes törvényjavaslat megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagoknak az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultaknak pedig megteremti az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét.

A hírekre a múlt héten már több kisebb részvény árfolyama esni kezdett, amit piaci elemzők azzal magyaráztak: a bejelentések hallatán a pénztárak úgy dönthettek, máris eladják nehezebben értékesíthető papírjaikat. Hiszen idő kell ahhoz, hogy kellő mennyiségű készpénzt teremtsenek elő az esetleges tömeges átlépésekhez.

– A pénztárak nem veszteségesek, és eddig nem is voltak válságban, legfeljebb majd ezután, ha tizennégy hónapig visszatartják a tagdíjbevételeket, amelyeknek egy részéből a költségeket fedeztük – mondja egy szuszra Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja.
Napja percre beosztva, értekezlet értekezlet hátán a hogyan továbbról. Közben – miképp a szövetség többi tagja – megpróbálja ötperces interjúkban cáfolni a kormányzati kommunikációs gőzhenger állításait.

– Való igaz, 2008-ban és 2009 első negyedévében a válság miatt a pénztárak súlyos veszteségeket szenvedtek el. De 2009 második felében már két számjegyű hozamot tudtak felmutatni, s ezzel sikerült kompenzálni a korábbi veszteségeket. A pénz pedig már csak azért sem tűnhet el, mert a Pénztárak Garancia Alapja biztosítja, hogy a befizetések a teljes felhalmozási időszakra vonatkozóan garantáltan megőrizzék az inflációnak megfelelő hozamot. A PSZÁF rendszeresen ellenőrzi tevékenységüket.

Borza azzal is érvel: a tagok egyénileg, naprakészen nyilvántartva követhetik nyomon pénzük gyarapodását, amelyet a pénztárak törvények által szabályozott módon fektetnek be.

S ha ezt jól teszik, akkor a magánnyugdíjpénztári befektetés hosszú távon kiszámítható, biztonságos üzlet. Legalábbis ennek reményében hozták létre 1997-ben a nyugdíjrendszernek ezt a második pillérét.

Akkor ugyanis a kormányzat úgy döntött: előremenekül. Belátta, a demográfiai és a foglalkoztatottsági problémákat (akkoriban egy aktívra két eltartott jutott, 2050-ben három fog jutni) képtelen a majdani nyugdíjasok szempontjából kielégítően megoldani. Vagyis nem tudja a nyugdíjjárulékot annyira megemelni, hogy a rendszer üzembiztos maradjon. Ezért inkább vállalta, hogy a járulék nyolc százaléka a pénztáraknál landoljon, s ezzel növekedjék a költségvetés hiánya. Cserébe azért, hogy hosszú távon egy fenntarthatóbb, az államot részben és fokozatosan tehermentesítő pillér alakuljon ki. Hiszen a nyolc százalék fejében az állam csupán a majdani nyugdíjak hetvenöt százalékát fizeti, a többit a magánnyugdíjpénztárak. Törvény is rögzítette: a pénztári befizetésekből folyósított nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a tébétől kapott nyugdíj negyede.

– Akkoriban a tagtoborzás korrekten, jó kommunikációval zajlott – mondja informátorunk. – Ám hibák így is becsúsztak. A rokkantság esete például nem volt szabályozva. És bár mindenki felhívta a figyelmet arra, hogy negyven év fölött nem érdemes belépni, mert nem lesz elegendő a befizetés, akadt, aki megtette. Ő nem járt jól.

Emberünk azt sem tagadja: bár egy rendszer költségei induláskor mindig magasabbak, mint később, nem egy pénztár „pofátlanul” sokat költött magára.

– A befizetések tíz százalékát levonták. Ebből 5-8 százalék ment a működésre, 1-2 pedig a likviditási alapba, amolyan vésztartaléknak az előre nem látható kiadásokra. A többi pénzt – az állam által szabályozott, a PSZÁF részéről pedig ellenőrzött módon – állampapírba, részvénybe vagy kötvénybe fektették. Az Orbán-kormány szerint rosszul, hiszen az egyszázalékos reálkamat „borzasztóan rossz teljesítmény”.

Ám a PSZÁF adatai szerint a pénztárak 1999 és 2008 közötti éves nettó átlaghozama 5,7 százalék volt, vagyis a tagoknak ennyi nyereségük maradt a költségek levonása után. A helyzet az inflációt is figyelembe véve – ami 1998 és 2009 között átlagosan 5,3 százalék volt – viszont valóban nem túl rózsás. Az inflációval korrigált eredmény azonban kasszánként változó.

– Jogos elvárás, hogy a pénztárak érjenek el 3 százalékos reálhozamot – mondja Madár István, a portfolio.hu elemzője. – Egy OECD-tanulmány 2005-ig vetette össze a kasszák hozamát, s a magyarok a legrosszabbak között szerepelnek. Talán csak a cseh és a hongkongi társakat sikerült megelőzni.

Az elemző szerint a csúfos teljesítmény állami szabályozási kudarc. Ráadásul 2005-ig alig tűnt fel valakinek, hogy a rendszeren jogszabály-módosításokkal sokat lehetne javítani. – Akkoriban születtek az első tanulmányok arról, hogy a pénztárak elavult befektetési stratégiákat követnek, túlságosan kockázatkerülők.
Pedig szabálymódosításokkal rászoríthatók volnának az alacsonyabb költségkiadásokra és a magasabb hozamra.

A kormány lassan észbe is kapott, és a működési költséget 4,5, a vagyonkezelési díjat 0,8 százalékban maximalizálta. 2009-től pedig bevezette a választható portfólió rendszerét. Így a különböző életkorú tagok pénzét eltérő kockázatú befektetésekben tartják úgy, hogy az idő előrehaladtával a rizikós akciók száma csökkenjen. Ekképp jobb az esély a nagyobb hozamra, de a biztonság elve sem sérül. Már csak ezért is furcsa Selmeczi Gabriella kritikája, miszerint ha a kasszák a vagyonukat állampapírba fektették volna, magasabb hozamot tudnának felmutatni. Hiszen a rendszert éppen azért változtatták meg, mert kiderült: az állampapírba befektető pénztárak nem tudtak az állami nyugdíjrendszerhez képest tartós előnyt felmutatni. Pedig az lett volna a cél.

– Az állam jót akart, amikor bevezette a választható portfóliókat. Csakhogy erre sokan már 2009 előtt átálltak, és épp a válság idején részvényekben tartották a pénzüket. Buktak, de ha nem vették ki a pénzüket, nem realizálták a veszteséget. Viszont az már látszik, hogy a több portfólió jót tett a rendszernek.

A kormány törvényi eszközökkel tovább javíthatna a kasszák működésén. Mégsem ezt az utat választja. Csábító és egyszerű módszernek tűnik a havi harmincmilliárd átirányítása, hiszen így ezt az eddig hiányzó pénzt nem kell költségvetési forrásból megtalálni. Ám az igazi tét a kasszák mintegy 2800 milliárdnyi összvagyona, amely a második pillér megszűnésével visszakerülhetne a büdzsébe, évekre megoldva minden baját.

A kormánypárt számára nyilván aprócska probléma csupán, hogy a nyugdíjbefizetés járulék, s nem adó.

S mint ilyet csak arra lehet fordítani, amire beszedik.

– Orbán azt mondta, az állami rendszerben mindenki legalább olyan jól fog járni, mint a második pillérrel, merthogy előbbi a biztos. A kormányfő bajban lenne, ha a válság elmúltával világossá válna: a pénztári szegmens versenyképes, és hosszú távon képes stabil hozamra. Az állam nem tud annyira a zsebébe nyúlni, hogy felvegye vele a versenyt – magyarázza Madár István.

Anonim segítőnk szerint a magyar egyszerűen kockázatkerülő és mulya.

– Franciaországban hatvanról hatvankét évre akarják emelni a nyugdíjkorhatárt, és fél Párizs ég. Mi meg csak nézünk, miközben az állam több millió polgárjogi szerződésbe avatkozik be, homályos ígéretekre hivatkozva.

Madár István azt mondja: a magyarok rosszul szerepelnek. Merthogy egyelőre annyi biztos, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik az állami kasszába, és ott kezeltethetik. Hogy pénzük egyéni számlára vagy a közös kalapba kerül-e? Selmeczi szerint előbbi a legkorrektebb megoldás.

Igaz is: az egyetlen korrekt megoldás. Bökkenő, hogy az állami rendszerben erre egyelőre nincs lehetőség. Arra sincs válasz, hogy az állami rendszerbe visszatérő milyen járadékot fog kapni. „A szabályokat a közeljövőben dolgozzuk ki.”

Persze tudjuk, hiszen Selmeczi megmondta: senkit nem érhet kár, ugyanis az állam garantálja a nyugdíjak értékállóságát, és a magánpénztáraknál jobb hozamokat tud majd elérni az értékpapírok kezelésével. Talán, majd ha elkezd ezzel is foglalkozni. Merthogy az állam nem befekteti a befizetéseket, hanem kifizeti a mostani nyugdíjasoknak. S hogy garantálni tudná a nyugdíjak értékállóságát? Aligha. Mivel a fiatalok és a járulékfizetők száma csökken, csupán politikai döntés kérdése a korhatár emelése, a nyugdíj-megállapítás és -emelés szabályainak átírása, ahogy a 13. havi járandóság be- és kivezetése is.

Negyven-ötven évre előre pedig tán még Orbán Viktor se tud biztosat ígérni.

A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a legalább tíz éve működő pénztárak által kezelt ötvenegy portfólióból (2009 óta három, különféle kockázatú portfólióba sorolják a tagok befizetéseit) a 2000 és 2009 közötti tízéves átlaghozam negyvenöt portfóliónál meghaladta az inflációt. Ebből tizenhétnek az éves reálhozama 1-2 százalék volt, tizenháromé meghaladta a 2 százalékot.
168ora.hu, november 1.

Mik ezek?
×
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

"Megosztás az iWiW-en" gomb. Ezzel a gombbal a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, az iWiW-en tudsz tartalmat megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Nemigen akad az utóbbi hónapban olyan kormányzati esemény – tanácskozás, sajtótájékoztató –, amelyen ne bukkannának fel a magánnyugdíjpénztárak kvázi államosításával kapcsolatos indulatok. Már maga ez a fogalom is viták kérdése, hiszen míg a kormány a járulékfizetõk pénzének a védelmérõl beszél, a kasszák einstandot emlegetnek. E nézeteltérés lezárására jó darabig esély sem lehet, a költségvetési törvényjavaslat azonban egy újabb érvet emel a vita körébe. Nevezetesen azt, hogy a 360 milliárd forintnyi járulék mellett a büdzsének további 530 milliárdra van szüksége a kasszák vagyonából ahhoz, hogy megvalósulhasson a nyugdíjalap egyensúlya, valamint az szja- és társaságiadó-csökkentés mellett is esély legyen a hiány 3 százalék alá szorítására.

Túlzás azt állítani, hogy a költségvetésben testet öltõ kormányzati gazdaságpolitika a „pénztárkeringõ” kimenetelén áll vagy bukik. Az azonban biztos, hogy az úgynevezett második pillérre jövõre már az államháztartás egyik támasztékaként van szükség.

Az, hogy finoman szólva merész húzás volt a még a magánkasszáknál lévõ vagyon egy jelentős részét beépíteni a büdzsébe, nem kérdés. Ahogy az sem, hogy az egyik legfőbb versenyképességi mutatót, a hiány és államadósság mértékét tizenkét éve húzza le az 1998-ban indított nyugdíjreform. Amely viszont éppen néhány éven belül kezdett volna gyümölcsöt teremni. Ám hogy pontosan milyet, nem tudni, a járadékszolgáltatásról szóló szabályok ugyanis azóta sem születtek meg. Azt pedig, hogy az unió mit szól a magyar kormány huszárvágásához, szintén a jövő zenéje.

Talán ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk: a magánkasszák megbolygatásával a kormány olyan darázsfészekbe nyúlt, melynek hatásai nemcsak pénzügyileg, de a közvélekedés terén is hosszú távúnak bizonyulhatnak. Jelenleg azonban az a cél, hogy kiheverjük a csípéseket.
vg.hu,, november 3.

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A magán-nyugdíjpénztárak száz százalékát képviselő szervezet álláspontja szerint a köztársasági elnök által tegnap aláírt törvények egyaránt sértik a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.

Juhász Istvánné főtitkár szerint a vitatott törvény a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. Indoklása szerint a magán-nyugdíjpénztár tagja – akár jogszabályi kötelezés, akár saját döntése alapján lépett be a pénztárak valamelyikébe – tulajdonosa az egyéni számláján felhalmozódó összegnek, de tagsági jogviszonya alapján egyidejűleg tulajdonosa a magán-nyugdíjpénztárnak, mint intézménynek is. A szabályozásnak a törvény által alkalmazott módja, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átterelése a pénztárakból a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe több szempontból is felvet alkotmányossági aggályokat.

A szövetség az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában rámutatott: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, s így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, s ez nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. (Ez utóbbi rendszerben ugyanis a nyugdíjat a szolgálati idő és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem alapján állapítják meg a törvényben meghatározott módon.) Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti az Alkotmány tulajdon védelmével összefüggő rendelkezését. A pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogának korlátozására álláspontunk szerint - mint azt korábban, a szerződéses viszonyokba való beavatkozással összefüggésben kifejtettük – más alkotmányos alapjog, illetve érték védelme nélkül, pusztán a kormányzat költségvetési mozgásterének növelése érdekében került sor. Ugyanakkor a jogalkotó nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének sem, azaz nem gondoskodik a tulajdon sérelmének ellentételezéséről.

Ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 0 százalékban történő meghatározásával, nyugdíjjárulékká történő átalakításával az állam szerzett jogot, illetve várományokat korlátoz. Megakadályozza az állam által egyébként kötelezően előírt tagdíj fizetését, a levont összegeket átirányítja a nyugdíjalapba. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés elmaradása a tőkefedezeti elvre épülő pénztárakban szükségszerűen csökkenti a felhalmozási időszakban felhalmozható tőkét és a felhalmozódó hozamok összegét, s ezen keresztül a jövőbeni nyugdíjakra vonatkozó várományokat. A törvény ezzel a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. A szövetség álláspontja szerint ugyanis az nem tekinthető alkotmányos indoknak, hogy a törvény intézkedései nyomán felszabaduló költségvetési forrásokat – nem kell a vegyes rendszer működése miatt a nyugdíjalapot kiegészíteni - a kormány máshol akarja felhasználni, abból többek között adócsökkentést akar finanszírozni.

A köztársasági elnök által aláírt törvény ezen felül visszamenőleges hatályú rendelkezést is tartalmaz, mivel úgy rendelkezik, hogy a 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes befizetésekre vonatkozóan érvényesül a tagdíj 0 és a nyugdíjjárulék 9,5 százalékos mértéke. Ez azt jelenti, hogy a 2010 októberében levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjat novemberben már nyugdíjjárulékként kell bevallani és átutalni az APEH számára. Ez azt eredményezi, hogy a levont összeg rendeltetése a levonás és a bevallás, megfizetés közötti időszakban a törvény rendelkezése következtében megváltozik. Ez egyértelműen visszamenőleges hatályú szabályozás, minthogy a hatályba lépés előtti időszakban levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakra kell alkalmazni.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a törvényről és a kormány nem tisztázza azokat a részletszabályokat, ami alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, hogy melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges. A tagok pénze a pénztárakban mindenkor az állami rendszerrel megegyező biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott tagdíjak inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja is biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben.
ecoline.hu, november 3.

24972

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds