2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482591
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on November 10, Wednesday, 09:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


– A nemzeti ügyek kormánya megvédi az emberek nyugdíját – jelentette ki Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerdán. Mint közleményében írta, „a jövőben senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy a pénzét a nyugdíjtőzsdén kockáztassa”. Selmeczi megerősítette, hogy a kormány az emberek oldalán áll még akkor is, ha spekuláns üzletemberek fenyegetik. Emlékeztetett arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak komoly veszteségeket szenvedtek el. „Ezeket a veszteségeiket a nyugdíjasok pénzéből akarják finanszírozni, ezt mi nem engedhetjük” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.

Ismert, szerdán délután a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát képviselő szervezet álláspontja szerint a köztársasági elnök által kedden aláírt törvények egyaránt sértik a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.
mno.hu, november 3.

Novemberben 2,7 millió idős ember kap fejenként átlagosan bő 6.500 forinttal több nyugdíjat, ám az érdekvédelmi szervezeteik szerint ezt a pénzt további 5.500 forinttal kellene megfejelni - olvasható a Blikk csütörtöki számában.

80

A vita tárgya az úgynevezett kiegészítő nyugdíjemelés, amelyet az idősek novemberben kapnak meg az egész évre visszamenőleg. A pénz évről évre azért jár, mert a kormány év elején ugyan megállapítja a nyugdíjemelés mértékét, de mindig alacsonyabb pénzromlással számol, mint amennyi az valójában lesz. A magasabb infláció miatt a nyugdíjasok rosszabbul járnának, ezért a különbözetet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberben megjelenő, első nyolchavi inflációs adatai alapján utólag fizetik ki nekik.

Csakhogy az idén a kabinet úgy számolt: hiába volt 5,2 százalék az infláció augusztusban, az év végére a pénzromlás mértéke 4,7 százalékra csökken. Így a januári 4,1 százalékos emelést most nem 1,1, hanem csak 0,6 százalékkal kell erre az évre visszamenőleg megfejelni.

Nem lehet eligazodni azon, hogy ki hogyan akarja számolni az emelést — háborgott a Blikknek Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke. Pedig a törvény egyértelmű: az emelést a KSH augusztusi inflációs adataiból kell kiszámolni, és nem abból, amit a kormány jósol. Van, akik szerint még több pénz járna.

A nyugdíjasok több gyógyszert fogyasztanak, jövedelmük nagyobb részét fordítják lakásfenntartásra, így az áremelkedések is jobban sújtják őket — mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az éveknek országos nyugdíjasszövetség elnöke. Szerinte ezért további 0,3 százalékos emelés illetné meg őket: ez majd 3.000 forint lenne csak az idei évre.

A fideszes Iván László, a parlament nyugdíj- és idősügyi albizottságának elnöke a Blikknek azt mondta: a korábbi adatok szerint járt volna a magasabb kiegészítés, ám a kormány előrejelzése szerint kisebb lesz a pénzromlás, így csak 0,6 százalékos, és nem magasabb emelés jár.
Blikk, november 4.

A költségvetés jövőre csak ideiglenesen szabadul meg az állami nyugdíjkassza feltöltésének terhétől, 2012-ben újra jelentkezik az egyelőre fenntarthatatlan rendszer bő 500 milliárd forintos igénye. Megynyugtatóan a növekedés felpörgése oldhatná meg a helyzetet, de az [origo] által megkérdezett elemzők szerint kérdéses, hogy a magyar gazdaságban megvan-e ehhez a kellő potenciál, azt pedig aggasztónak tartják, hogy a kormánynak nincs B-terve.

Elsősorban a gazdasági növekedés bevételnövelő hatásaitól, másodsorban a kamatterhek és a kockázati felár csökkenésétől reméli a kormány, hogy 2012-től is sikerül betömni a társadalombiztosítás nyugdíjkasszájának több mint 500 milliárd forintos hiányát - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes képviselő, az országgyűlés költségvetési bizottságának és a Fidesz gazdasági kabinetjének tagja.

Matolcsy György gazdasági miniszter a jövő évi költségvetés számainak ismertetésekor azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer jövőre 900 milliárd forintra rúgó hiányának kisebb részét a 360 milliárdnyi pénztári tagdíj elvonásából, nagyobb hányadát - 540 milliárdot - pedig a tisztán állami rendszerbe visszalépők vagyonából fogja állni a kormány. A 2012-es nyugdíjbüdzsé finanszírozását az teheti problémássá, hogy ez utóbbi 540 milliárd forint akkor már nem fog rendelkezésre állni, mivel Matolcsy azt is bejelentette, hogy a visszalépők vagyonának fennmaradó része az államadósság csökkentését szolgálja majd.

A nyugdíjasok számához képest viszonylag kevés bejelentett munkavállaló miatt a nyugdíjkasszában lévő lyuk évek óta menetrendszerűen újratermelődik, amit a büdzséből évi százmilliárdokkal kell kipótolni. A jelenlegi demográfiai folyamatok mellett a nyugdíjrendszer még jó ideig nem is lehet egyensúlyban, a magyar lakosság ugyanis öregszik. A kérdés így az, hogy ha jövőre egy 500 milliárdnál is nagyobb egyszeri tétel bevetésével lehet leszorítani az államháztartás hiányát a kitűzött 3 százalékra, akkor vajon mi veszi át ennek a helyét 2012-től, hiszen a kormány vállalta, hogy a deficit akkor sem fog elszállni.

Ez különösen azért kényes kérdés, mert éppen 2012-től látszanak megcsappanni a költségvetés bevételei. A Költségvetési Tanácsnak az adóváltozások hatásait vizsgáló jelentése szerint 2012-ben 200 milliárd, egy év múlva pedig már 700 milliárd forinttal romlik a költségvetés egyenlege a kieső adóbevételek miatt, és több külföldi nagybank is ezzel egyező előrejelzést tett közzé. 2013-ban ráadásul a korábbi évekhez képest megnő az ország adósságtörlesztési kötelezettsége - az Unicredit elemzőinek becslése szerint a jövő évi 8 milliárd euróról 12,4 milliárdra -, ekkor kell ugyanis elkezdeni az IMF-hitel visszafizetését.

A korábbi nyilatkozatokból is kitűnt már, hogy a kormány nagyon bízik a gazdaság felpörgésében: jövőre három-, 2013-ra pedig már ötszázalékos GDP-növekedést vár. Ez azonban optimista forgatókönyv, különösen annak fényében, hogy több elemzés azzal számol, hogy az ágazati különadók kedvezőtlenül hatnak majd. A független előrejelzések többsége még a világgazdaság újbóli lelassulásának lehetőségét elvetve sem prognosztizál 2011-re 2,6 százalékosnál nagyobb magyar növekedést.

Az újabb visszaesés kockázata viszont egyáltalán nem szűnt még meg. Egyebek mellett az eurózóna deflációba süllyedése, a meg nem szűnt görög adósságválság (és a hasonló spanyol, portugál, ír esetek), a tartós amerikai munkanélküliség, illetve a kínai ingatlanlufi jelentenek veszélyt a világgazdaságra, és így a magyar növekedésre, illetve áttételesen a költségvetés hiánycéljának teljesülésére.

"Nehéz megbecsülni, hogy ha tényleg lesz jövőre 3 százalékos növekedés, az mire lehet elég. Nem mindegy ugyanis, hogy azt néhány nagy, mondjuk a győri Audihoz hasonló cég termelésének felfutása szinte egyedül hozza vagy a kisvállalkozások teszik bele a magukét. Az viszont mindenképpen aggasztó, hogy a jelek szerint a kormánynak nincs B-terve arra, hogy hogyan kezelné a költségvetés feszültségeit abban az esetben, ha a növekedés nem indulna el" - mondta kérdésünkre Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Hozzátette, az, hogy a válság előtt is csak 1 százalék körüli volt a GDP-bővülés, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja alacsony, ami megnehezíti az ambiciózus célok elérését. "A fogyasztástól nem lehet várni a növekedés felpörgetését, csak az exporttól, de itt teljesen ki vagyunk szolgáltatva a külföldi konjunktúrának. A beruházások élénkülése is lehetne a növekedés motorja, csakhogy a kkv-k beruházási kedve nagyon alacsony, a külföldi cégeket meg elriaszthatják a különadók" - foglalta össze a helyzetet a szakértő.

Dancsó József szerint az államadósság csökkentése miatt a kamatterhek mérséklődéséből 150 milliárdos megtakarításra számít a kormány. A csaknem 3 millió pénztártag számláin 2700 milliárd forint van, azaz, ha bejön Marolcsy György becslése a 90 százalékos visszalépési arányról, a nyugdíjkassza hiányának jövő évi betömése után is majdnem 2000 milliárd forint áll majd a kormány rendelkezésére a jelenleg a GDP 80 százalékánál valamivel nagyobb államadósság leszorítására.

"Ekkora összegből 7-8 százalékpontos államadósság-csökentést lehet elérni. Ha ezzel számolunk, akkor a most 1100 milliárdos éves kamatkiadás 100 milliárd alatti összeggel, valószínűleg 70-80 milliárd forinttal faragható csak le" - mondta érdeklődésünkre Németh Dávid, az ING elemzője. "De ez azt is feltételezi, hogy el kell adni a pénztári portfólióból áthozandó részvényeket" - jegyezte meg.

Dancsó azt is mondta, hogy az országkockázati kamatfelár süllyedése 200 milliárdos tehertől szabadíthatja meg a költségvetést. Németh Dávid erről úgy vélekedett, hogy indokolatlan derűlátásnak tűnik, hiszen a kockázati felár nem annyira az adósságszinttől függ, mint az adósság szerkezetétől (azaz, a külföldi és belföldi hitelezők arányától) és attól, hogy milyen az adósságpálya, illetve általában az ország megítélése, versenyképessége. "Nem véletlen, hogy Japán 180-200 százalékos GDP-arányos államadóssága ellenére is képes 2 százalékos kamat mellett finanszírozni magát" - magyarázta az ING szakértője.

Ha a növekedés nem lesz elegendő, a problémának nincsen túl sok egyéb megoldása. Az egyik a direkt megszorítás lehetne, de a kormány gazdasági stratégiája és annak kommunikációja ennek elkerülésére épül, vagyis a hitelesség elveszítése nélkül nehezen kivitelezhető. Gyakorlatilag kizárható a hiány elengedése is, az Európai Unió ugyanis eddig semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy tolerálja a magasabb hiánycélt, a kormány pedig többször megerősítette már, hogy tartja magát a hosszú távon alacsonyan tartandó hiányhoz.

Betömhetné a lyukat a nyugdíjjárulékokból származó bevétel növekedése is. Ehhez azonban a járulékalap olyan mértékű - 17-18 százalékos - bővítésére lenne szükség, amely az esetleges magasabb foglalkoztatottság, gazdaságfehéredés és reálbér-emelkedés együttes hatásával számolva is irreális - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő. Ez különösen annak fényében tűnik nehéznek, hogy Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára épp kedden ígért a parlamentben járulékcsökkentést erre a ciklusra.
[origo].hu, november 4.

Több százezer olyan magánpénztári tag lehet, akinek érdeke, hogy az is maradjon. A Heti Válasz az állami és a privátrendszer előnyeit és hátrányait elemezve segít a döntésben. hirdetés

Noha a kormány a magánnyugdíjpénztári tagok biztonságával magyarázza a tagdíjfizetések 14 havi szüneteltetését és az összes nyugdíjjárulék átirányítását a tb-kasszába, az elsődleges ok nem ez - azt Brüsszelben kell keresni. Míg ugyanis a tisztán tb-nyugdíjat választók valamennyi befizetését azonnal kipostázzák a jelenlegi nyugdíjasoknak, a pénztártagok járulékának egy része nem az idősekhez, hanem saját magánnyugdíjszámlájukra kerül. Helyettük az állam "küldi el" a pénzt a nyugdíjasoknak.

A kormány azonban hiába akarta meggyőzni Brüsszelt arról, hogy ez nem kiadás, hanem a jövőnek szóló - igaz, kényszerből hitelből fedezett - megtakarítás. Az unió hajthatatlan volt, a kabinet pedig döntött: 14 hónapig minden járulékforint a tb-alapba kerül. Másként ugyanis nem tudná egyszerre tartani a három százalék alatti jövő évi hiánycélt, és végrehajtani minden idők legnagyobb adócsökkentését.

A tét nagyobb annál, hogy mi lesz a több mint egy évig kieső tagdíjjal; a kérdés immár az: megmaradnak-e a pénztárak. Selmeczi Gabriella, a kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottja lapunknak azt mondja, 2011. december 31-ig lehet visszatérni a tisztán tb-nyugdíjrendszerbe, és a menő és maradó emberek száma alapján határoznak a rendszer jövőjéről. A kiváróknak nem kell csődtől tartaniuk: egyetlen pénztár sem élheti fel a tagok egyéni számláján levő összeget az átmeneti időben hiányzó tagdíjak miatt. A működési költségek pótlására "gyors és korrekt" megoldást keres a kormány - mondta Selmeczi Gabriella.

Jó esetben tehát a pénztártagok a lábukkal szavazhatnak, a kötelező tagság ugyanis máris megszűnt, bárki visszatérhet a tisztán tb-nyugdíjak világába. S a váltásra sokaknak lehet oka, a Horn-kabinet 1998-ban hiányos szabályokat hozott, a pénztárak között nem alakult ki igazi verseny, emiatt alacsonyak a hozamok. A legtöbb tagot a gyenge teljesítményű pénztárak gyűjtik, az alacsony költséggel és magas hozammal dolgozókat viszont kevesen választják. Milliárdokat költenek a tagtoborzásra: van olyan gyenge hozamú pénztár, amely tízezer forintot utal az új tagok bankkártyájára ajándékként. Ráadásul a magánnyugdíj csak nevében nyugdíj, a korhatárt jelenleg elérő évi mintegy kétezer ember egy összegben kénytelen felvenni a számláján levő pénzt.

Az az idilli kép, amit Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára festett múlt keddi sajtótájékoztatóján a számlánként átlagosan 933 ezer forinttal rendelkező tagokért versengő pénztárakról, nem tükrözi a valóságot. Abban azonban igaza lehet, hogy a kormány döntése alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen még nem tudni, hogyan kárpótolják a pénztártagokat a hiányzó tagdíj miatti veszteségekért. Ám ezekkel nem lesz kihez fordulni, ha az Alkotmánybíróság - miként a tervek szólnak - a járulékkal kapcsolatos jogszabályokról sem dönthet a jövőben.

A pénztáraknak ma már több mint hárommillió tagjuk van, akiknek most el kell dönteniük, menjenek vagy maradjanak. Mindenkinek alaposan meg kell gondolnia, mit tesz ebben a helyzetben, mert nincs általános szabály. Sokba kerülhet, ha egyéni mérlegelés helyett a tömeg után haladunk. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója a Heti Válasznak azt mondja: egyelőre ne tegyenek semmit, várják meg, mi fog történni a tb-nyugdíjjal.

Kormányzati forrásból úgy értesültünk, hogy a kabinet áttér az egyéni számlás rendszerre, ám ez nem hasonlít majd a magas jövedelműeknek kedvező jelenlegi magánnyugdíjszámlákra; ezen valójában nem pénzösszegeket tartanak majd nyilván. Egyéni nyilvántartó rendszer lesz, amelyen naprakészen látható majd minden olyan elem, amely a tb-nyugdíjat meghatározza, például veszélyes munkakörben dolgozunk-e, hány szolgálati évünk van, milyen keresettel rendelkezünk - s erről minden évben kapnánk egy értesítést.

Döntsünk akár a vegyes, akár a tisztán tb-nyugdíj mellett, a kockázatokat nem kerülhetjük el. A magánpénztártagok feje felett mindig ott lebeg a gazdasági válság veszélye, a tisztán tb-nyugdíjat választók viszont a demográfia hullámzásának vannak kitéve. 2007-ben száz magyar állampolgár közül 34 volt 62 évnél idősebb, 2050-ben - amikor pedig a mai harmincasok, negyvenesek várják a nyugdíjakat - száz magyar közül 74 már betöltötte a 62. életévét. Vagyis a maradék 26 gyermek- és aktív korú felnőtt béréből kell majd levonni azt, amit az ő nyugdíjukra fordítanak, legalábbis akkor, ha továbbra is az egygyermekes marad a családmodell.

Az elmúlt évek bebizonyították: tévhit volt azt gondolni, hogy a politikusok nem mernek hozzányúlni legfőbb szavazóbázisuk, a nyugdíjasok pénzéhez. Megtették, csak éppen cselesen, hiszen a még éppen nem nyugdíjasokat szorongatták meg, a frissen megállapított tb-ellátásokat 2008-tól például közel 10 százalékkal nyesték vissza. A korhatár 62-ről 65 évre való felemelése is több mint tízszázalékos "nyugdíjcsökkentésnek" felel meg, hiszen egy átlagos férfi 15 év helyett csak 12 évig élhet nyugdíjasként.

A Horn-kormány 1998-as reformjának legravaszabb húzása az volt, hogy a magánpénztárba önként átlépőknek fel kellett adniuk addigi tb-befizetéseik 25 százalékát. Több mint kétmillióan határoztak így, köztük "önsorsrontók" százezrei, akiknek esélyük sincs arra, hogy nyugdíjas éveikig a pénztári hozamokból pótolják ezt a veszteséget. Ehhez kell még hozzászámítani a 2008-as válság okozta károkat. Matits Ágnes nyugdíjszakértő szerint tavaly év végére a 19-ből öt pénztárnak sikerült a krízis miatt elszenvedett árfolyamveszteséget az összes tag számára kiegyenlítenie. Intő jel lehet az is, hogy 2009 végén mindössze három olyan szervezet volt, amely minden pénztártag számára legalább egy százalék reálhozamot tudott biztosítani az elmúlt nyolc év összes befizetésére vetítve.

A 15 évnél rövidebb magánpénztári tagsággal nyugállományba vonulókat ráadásul nem védi garancia. Tehát hacsak nem rendelkeznek kiugró jövedelemmel, vagy nincs valami egyedi szempontjuk, akkor számukra nem éri meg maradni a magánpénztárban. (Egyedi szempont lehet például, ha egész életükben nem tudtak 15 szolgálati évnél többet összegyűjteni. Ez esetben hiába fizetnek járulékot, egy fillér tb-nyugdíjat sem kaphatnak. A magánpénztári befizetésekhez viszont hozzájuthatnak.)

A nyugdíjba vonulás előtt legalább 15 év magánpénztári tagsággal rendelkezőket garancia védi, az ő befizetéseiknek meg kell őrizniük a reálértéküket. Ám már nem sokáig - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: mindenki szabadon dönthet a visszalépés mellett, ám ezzel együtt megszüntetik a pénztárak mögötti állami garanciát. A tagság viszont joggal kérdezheti: bankba sem kötelező tenni a pénzünket, az állam mégis jótáll a bankbetétek egy részéért. Selmeczi Gabriella szerint valami hasonlóban gondolkodnak, ám a pontos részleteken még dolgoznak.

A "menjek vagy maradjak" kérdésre adott válasz számos szemponttól függ. Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál biztosabb a munkapiaci helyzete és magasabb a jövedelme. A férfiaknak kedvezőbb a vegyes rendszer, mint a nőknek, mert a nők kevesebbet keresnek, és a gyermekek nevelése miatt évekre kieshetnek a munkából. Az egyének családi állapota is hatással lehet a döntésekre. A tudatos "szinglik" nem tudnak mit kezdeni a tb-nyugdíj "örökösödési elemeivel", vagyis az özvegyi nyugdíjjal és az árvaellátással - számukra vonzó lehet, hogy a magán-nyugdíjpénztári számlájukat például a testvérükre is ráhagyhatják.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének sajtófőnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyes pénztárak hozamai és a rá vetülő költségek között óriási a különbség. Matits Ágnesnek a Hitelintézeti Szemlében olvasható tanulmánya szerint a vagyon 30 százaléka olyan pénztárak kezelésében van, amelyek még az inflációt elérő hozamokat sem tudtak felmutatni az elmúlt években. Ám ezért nem pusztán a pénzintézetek és a kormányok a felelősek, hanem a nemtörődöm ügyfelek is.

Amikor a korábbi kabinet megnyitotta a visszalépés lehetőségét a rosszul járó tagok számára, az OTP magánpénztára hiába értesítette valamennyi olyan ügyfelét, akinek érdeke lett volna visszatérni a tisztán tb-nyugdíjhoz. Végül öt százalékuk fogadta meg a tanácsot. Selmeczi Gabriella lapunknak azt mondja, levelet a jelenlegi magánpénztári tagok is kapnak majd: ebben a kormány személyre szóló tájékoztatást ad arról, hogy az illetőnek megéri-e visszatérnie a tisztán tb-nyugdíjhoz, vagy inkább maradjon a magánpénztárban - már persze azokban, amelyek talpon tudnak maradni a tömeges visszalépések után is.
hetivalasz.hu, november 5.

Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandolásával gyarapítja a kormány 2011-ben a nyugdíjkasszát. Az adó-salátatörvényhez benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítvány a bruttó bért terhelő mostani 9,5 százalékos járulékot 10 százalékra emelné. Az alacsonyabb keresetűeknél ez az szja-csökkentés hatásának jelentős részét elveszi.

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának egy módosító indítványával 10 százalékra emelné a kormány a bruttó bért terhelő nyugdíjjárulékot. Az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító 23. oldalán, a 43. pontban szerepel az, hogy a nyugdíjjárulék mértéke 2011. janur 13-a és 2011. december 31-e között 10 százalék legyen.

Jelenleg a bruttó bér 9,5 százaléka megy a nyugdíjunkra. A magánpénztári tagoktól levont 9,5 százalékból a múlt hónapig 8 százalékot az APEH-on keresztül a magán-nyugdíjpénztári számlára utaltak, míg 1,5 százalék az állami nyugdíjkasszába ment. A november elején megkapott fizetések utáni járuléknak már minden forintja az állami nyugdíjalapba áramlik, függetlenül attól, hogy nyugdíjpénztári tag-e az illető vagy sem.

A járulék 0,5 százalékos emelése azt jelenti, hogy a havi 194 ezer forint körüli átlagos bruttó bérből az eddiginél mintegy 1000 forinttal több kerül a nyugdíjkasszába. Ez a változás az alacsony keresetűeknél lényegében lefelezi azt a kedvező hatást, amit az szja korábbi alsó kulcsának 17-ről egységes 16 százalékra csökkentése jelent.

A Klubrádiónak nyilatkozva Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adópartnere azt mondta [3]: a járulékemelés csökkenti az adócsökkentés valódi mértékét, ami így nem éri el az 1 százalékot sem. Ha a személyi jövedelemadóhoz nem nyúl hozzá a kormány, akkor 15 millióig lett volna szuperbruttósítva a 17 százalékos kulcs, ez 21, 6 százalékos elvontást jelent.

Ehelyett jön a 20,3 százalékos elvonást jelentő a 16 százalékos kulcs. Ez átlagosan 1,3 százalékpontos csökkentés lenne, azonban ha ebből levonjuk a nyugdíjjárulék tervezett megemelése miatti 0, 5 százalékpontot, akkor jövőre valójában 0, 8 százalékpontos köztehercsökkenés lesz.
index.hu, november 5.

Az eddigi bejelentések alapján a kormány és a pénztárszövetség is erőteljes kampánnyal próbálja majd meggyőzni a magánnyugdíjpénztárak tagjait arról, hogy lépjenek vagy ne lépjenek vissza a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. A pénztárak már megkezdték az ügyfeleik tájékoztatását, de a fő üzenetük egyelőre kimerül abban, hogy mindenki várjon a döntéssel addig, amíg teljesen tisztán lát a kérdésben.

"A Stabilitás Pénztárszövetség tagjai közös kommunikációs stratégiával készülnek a 2011. december 11-ig tartó időszakra, amikor a magánnyugdíjpénztárak ügyfelei dönthetnek arról, hogy visszalépnek-e a tisztán állami rendszerbe" - mondta az [origo] érdeklődésére Lehoczky László, a magán-nyugdíjpénztárakat összefogó szervezet elnökségi tagja. A konkrét kommunikációs eszközökről még nem határozott a szövetség, csak annyi biztos, hogy minél több embert igyekszik majd tájékoztatni a lehetőségekről és a várható következményekről.

A magánnyugdíjpénztárak addig is maguk adnak információt a honlapjukon és az ügyfélszolgálatukon keresztül, és egyelőre türelemre intik ügyfeleiket, nehogy azok jövőre "elhamarkodottan döntsenek" a parlament által lehetővé tett visszalépésről. Tájékoztatóikban nem mulasztják el a társadalombiztosítás vélt vagy valós hátrányait felhánytorgatni, de az [origo] által megkeresett ügyfélszolgálatosok nem kezdtek intenzív győzködésbe, amikor a visszalépésről kérdeztük őket.

Már érzékelhető az érdeklődés, de mivel még nem világos, hogy milyen feltételekkel lehet visszalépni, egyelőre mindenkinek azt tanácsolják, hogy várjon, amíg a részletek tisztázódnak - mondta Lehoczky László. Kérdésünkre azt mondta, a szövetség nem tud olyan pénztárról, amely a kivonulást fontolgatná. "A tagdíjak elvonása miatt a meglévő tartalékokból finanszírozzuk a működést, a jogszabályban előírt feladatokat teljesítjük, és úgy számolunk, hogy 2012-től is itt leszünk" - jelentette ki.

Azt tapasztaltuk, hogy a pénztárak valóban máris odafigyelnek a tájékoztatásra: a négy legnagyobb nyugdíjpénztár ügyfélszolgálatán egyaránt a témában felkészültnek tűnő operátorok fogadták a hívásunkat, és a honlapokon fent lévő ismertetők is kimerítőek. Van, amelyik a Stabilitás leggyakoribb kérdéseket megválaszoló dokumentumára is linkel.

Az Aegon Magánnyugdíjpénztár ügyfélszolgálati munkatársa érdeklődésünkre finoman arról próbált meggyőzni, hogy addig nem szabad dönteni a visszalépésről, amíg ki nem derül, pontosan hogyan alakulnak a tisztán állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés feltételei. "Bőven van még idő jövő decemberig", mondta, majd hozzátette, ha a pénztárak megszűnnek, akkor akkor amúgy is automatikusan visszakerül mindenki a tb-be. "Azért nem hiszem, hogy megszűnnek" - felelte, amikor visszakérdeztünk.

Az Aegon a honlapján elérhető tájékoztatóban is azt hangsúlyozza, hogy semmi sem indokolja a döntés elhamarkodását. A magánpénztári rendszer előnyeinek ecsetelése mellett felsorolja az állami rendszer hibáit, így azt, hogy ki van téve a mindenkori kormányok politikai döntéseinek. "Csak néhány példa a közelmúltból: nyugdíjkorhatár emelése 65 évre, nyugdíjindexálás változása 2009-től, nyugdíjkorrekció elhalasztása, nyugdíjak várható megadóztatása stb." - olvasható a honlapon.

A magát gyakran ismétlő dokumentum azt a kérdést is megválaszolja, hogy "Miért fektette a pénztár olyan papírokba a pénzemet, amelyek 2008-ban veszteséget hoztak?", továbbá felsorolja, mi mindent csinál a pénztár a tagdíjból levont költség fejében - például azt, hogy "megállapítja a szolgáltatás mértékét". Végezetül megnyugtatja a tagokat, hogy vizsgálja, milyen jogi lépések szükségesek, és meg fogja tenni azokat.

Jövőre várhatóan beindul a kormány kommunikációs gépezete is, a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedéseinek sikere ugyanis azon múlik, hogy elegen lépnek-e vissza önszántukból az állami rendszerbe (ha nem, akkor a másik lehetőség a direkt államosítás marad, aminek vélhetően rossz lenne a külföldi visszhangja).

Az első pengeváltásokon már túl van a két fél. Eleinte hivatalosan csak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak ideiglenes, 14 hónapos elvonásáról volt szó - egy kormányzati forrásunk már akkor jelezte, hogy a valódi célok masszebbre mutatnak -, aztán Orbán Viktor miniszterelnök október végén, Brüsszelben már arról beszélt, hogy rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánpénztárak, a magyar nyugdíjmodell pedig kétpilléres lesz.

Erre válaszul Juhász Istvánné, a Stabilitás főtitkára azt mondta, a szövetség álláspontja szerint a kormányfő kijelentése az emberek megtakarításainak nyílt államosítására tett kísérletként értelmezhető. Hozzátette, attól, hogy a miniszterelnök ezt szeretné, a magánpénztárak még nem szűnnek meg.

"Mindenkinek azt kell majd választania, ami neki jobban megéri, ezt könnyen ki fogja tudni számolni, akár a PSZÁF holnapján is. De most arről még nem lehet dönteni, hiszen nagyon sok kérdés nem tisztázott" - magyarázta az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár munkatársa, amikor ügyfélként tudakozódtunk a parlament döntése után kialakult helyzetről.

Az Allianz jobbára tényekre szorítkozó útmutója mindenekelőtt azt rögzíti, hogy "az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés jelenleg az eddigi teljes magán-nyugdíjpénztári megtakarításról történő önkéntes lemondást is jelenti, az összeg további sorsa még nem egyértelmű". Ezután azt taglalja, hogy a felosztó-kirovó állami rendszerben a jelenlegi demográfiai trendek miatt a jövőben egyre kevesebb aktív munkavállaló járulékából kell majd kifizetni a nyugdíjakat, így rendszeressé válnak majd a kiigazítások, kiszámíthatatlanná téve a rendszert. A honlapo arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztárak a garanciaalapjuk révén is biztosítják a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások értékállóságát.

Az OTP Magánnyugdíjpénztárnál a telefont felvevő munkatárs nem tudott az intézmény honlapján fent lévő tájékoztatóról, megígérte viszont, hogy amint fény derül a pénztárakat és az általuk kezelt vagyont érintő intézkedések részleteire, írásban is megkeresik majd a tagokat. "Addig ráér a döntés", nem szabad elsietni - tette hozzá.

A honlapon elérhető tájékoztató szerint a pénztár azt javasolja tagjainak, hogy a részletek tisztázásáig ne tegyenek lépéseket magán-nyugdíjpénztári tagságukat érintően, mivel "ez a jelenlegi feltételek mellett kockázatos". Emellett siet biztosítani őket arról, hogy felelős döntést hoztak, amikor beléptek, "ugyanis az állami nyugdíjrendszer önmagában nem képes megfelelő nyugdíjat garantálni", míg az "átláthatóan működő magánnyugdíjpénztárakban a pénztártagok befizetései saját számlára kerülnek, naponta és fillérre pontosan nyomon követhetők".

Az OTP visszalépés esetére kilátásba helyezi, hogy "az Ön által eddig felhalmozott befizetés bekerül a nagy kalapba, és valószínűsíthetően az éppen aktuális nyugdíjkifizetésekhez használják fel", egyúttal kérdésesnek nevezi az egyéni megtakarítások további nyomon követhetőségét, mondván, a rendszer jelenleg nem alkalmas arra, hogy egyénenként nyilvántartsa a járulékbefizetéseket.

Az ING Nyugdíjpénztár e-mailben már küldött tagjainak információkat (sőt, arról is értesítette őket, hogy novemberben már nem kapja meg a bruttó bérből levont 8 százalékos tagdíjat), de az ügyfélszolgálaton azt is elismerték, hogy túl sok konkrétum egyelőre nem szerepel a levélben, hiszen az elfogadott törvény sok kérdésre nem ad választ. Az emailes tájékoztatót a honlapjára is feltette a cég.

"Nem kell elhamarkodni a döntést" - mondta érdeklődésünkre az operátor, mintegy az írásos tájékoztatót visszhangozva, amelyben az áll: "Nyugdíjunk ügye, legyünk fiatalok vagy idősek, az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés, amiben döntenünk kell. E döntésünk alapvetően meghatározza időskori életszínvonalunkat. Egy ilyen fontos kérdésben pedig nem célszerű gyors, elhamarkodott döntést hozni."

Az ING azt is igyekszik megindokolni, hogy miért magasabb a pénztárak költsége, mint a tb-kasszáé: "magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtanak, hiszen esetükben minden tag számláját egyénileg kell vezetni, gondozni, és annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatni a tagot".

Minden magyarországi magán-nyugdíjpénztári portfólió árfolyama emelkedett januárhoz képest - ez derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) honlapján közzétett árfolyamadatokból, melyet a Világgazdaság ismertetett csütörtökön. A lap szerint a legsikeresebb kasszák kétszámjegyű százalékos nyereséget értek el az év eleje óta.

A tagok megtakarításainak mintegy négyötödét kezelő növekedési alapok közül négynek a hozama január óta meghaladta a 10 százalékot. A legjobban a Dimenzió és az ING szerepelt eddig (10,9 százalékos nyereség), és szinte ugyanilyen jól ment az OTP-nek is (10,84 százalék). A legrosszabbul teljesítő növekedési alapok az Erste és az Évgyűrűk portfóliói voltak, ezek január óta 4,5-5 százalék között hoztak, ám valószínűleg ezek a pénztárak is reálhozamot értek el - áll a Világgazdaság összeállításában.
[origo].hu, november 6.

28461

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds