2018 April 25, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20210308
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (3.rész)
Posted on November 10, Wednesday, 12:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó plusz pénzből a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedeznék. A politikus erről a Magyar Televízió Híradójának beszélt szombaton. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a járulékemelés ellen.

A hírműsorban felidézték: 9,5-ről 10 százalékra nőne a nyugdíjjárulék az adótörvényekhez benyújtott módosító indítvány szerint. A műsor számítása szerint a járulékemelés egy átlagos fizetésnél néhány száz forintos plusz kiadást jelent.

"Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy azok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, azok nyugdíjba vonulhassanak. Ahhoz, hogy ennek a lehetőségét megteremtsük, ehhez van szükség a nyugdíjjárulék minimális emelésére" - jelentette ki a műsorban Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője.

A műsorban emlékeztettek rá, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása a Fidesz egyik választási ígérete volt.

A híradóban elhangzott: az előzetes számítások szerint ez 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek, és ennek ellensúlyozására emelné meg a kormány a nyugdíjjárulékot a mostani 9,5 százalékról 10 százalékra.

A műsor szerint arról, hogy mikortól és milyen ütemezésben vonulhatnak a nők 40 év munka után nyugdíjba, várhatóan már a vasárnapi ülésén dönt a kormány.

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának elnöke, Nyikos László (Jobbik) november 3-án küldte meg Kövér László házelnöknek a bizottságnak az adótörvénycsomaghoz benyújtott módosító indítványát (a módosító indítványról a testület többsége dönt, és azt - függetlenül attól, hogy egyetért-e vele - a bizottság elnöke terjeszti elő).

A javaslatban az szerepel, hogy jövőre a nyugdíjjárulék a jelenlegi 9,5 százalék helyett 10 százalék legyen. Az MSZP már pénteken tiltakozott a tervezet ellen, Tukacs István felszólította a kormányt, hogy ne sarcolja tovább a dolgozó magyar embereket és ne hazudozzon.

"A magyar dolgozó polgár ismét veszít, mert a kormány ismét úgy ügyeskedik, hogy pórul járjon, miközben jobb életet, több fizetést ígért neki" - fogalmazott közleményében a képviselő.

A Jobbik "sunyi és gyáva" lépésnek tartja a kormánypártok nyugdíjjárulék-emelésre vonatkozó indítványát, sunyinak azért, mert egy újabb "salátaindítványba" rejtették, gyávának pedig azért, mert "nem merik nyíltan bejelenteni".

Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szombati közleményben azt írta, "sem a miniszterelnök, sem jobbkezének nevezett minisztere nem vállalta fel az adófizetők terheinek újabb emelését, hanem azt kormánypárti bizottsági tagokra bízta".

A jobbikos politikus leszögezte: a párt elutasítja a járulékemelést rejtő bizottsági döntést. Az LMP számára is elfogadhatatlan a Fidesz-KDNP járulékemelési javaslata, a párt szerint a Fidesz "suttyomban veszi vissza" az adócsökkentést a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelésével.

Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője szerint a javaslat egyértelművé teszi, hogy az alacsony és közepes keresetűek a Fidesz-féle "adócsökkentés" veszteseivé válnak.

Scheiring Gábor szerint "önmagáért beszél az, ahogy a kormánypártok a parlamenti vitát követően megpróbálták elrejteni egy 39 oldalas dokumentum mélyén járulékemelési javaslatukat".

Scheiring Gábor szerint a Fidesz megsérti a magyar állampolgárokat, "amikor azt feltételezi róluk, hogy nem látnak át a szitán: amit a kormány az egyik kezével ad, azt a másik kezével többszörösen is visszaveszi".
ma.hu, november 7.

A legbiztonságosabb magán-nyugdíjpénztári portfóliók átlaghozamai jócskán meghaladták az inflációt. A több részvényt tartó kiegyensúlyozott és növekedési portfóliók átlagos teljesítménye becslésünk szerint jobb volt az állampapírokénál. A számok alapján megdőlni látszik az a kormányzati érv, hogy a "nyugdíjtőzsde" olyan, mint a szerencsejáték: kiszámíthatatlan, extrém kockázatokkal jár, és ezért meg kell szüntetni a kasszákat.

Jól teljesítettek a magánnyugdíjpénztárak idén január elseje és szeptember vége között. A nyilvános pénztári adatok alapján készített hozam becslésünk szerint a magyarországi nyugdíjkasszák több mint ötven portfóliójából csak kettő reálhozama volt negatív az idei első háromnegyed évben. Ez azt jelenti, hogy a kasszatagok bruttó béréből levont 8 százalékos pénztári tagdíját – amit most novembertől jövő decemberig az állam nyugdíjjárulékként elvon – a pénztárak túlnyomó többsége az inflációt meghaladó mértékben gyarapította. Választhatunk kockázatot

A jogszabályok minden nyugdíjkasszának három – klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési – portfólió összeállítását írják elő, ezek összetétele, kockázatai, illetve hozamkilátásai különböznek, hiszen eltér a bennük kezelt állampapírok, kötvények és részvények aránya. Minden pénztártag maga dönthet arról, melyik portfóliót választja, és így mekkora kockázatot vállal. Aki nem választ, azt a nyugdíjkorhatárig hátralévő évek száma alapján sorolják be a pénztárak.

Akik előtt ötnél kevesebb aktív év áll, a legbiztonságosabb, legkisebb árfolyamváltozásnak kitett klasszikus portfolióba sorolják (a két másik a kiegyensúlyozott és a növekedési portfólió). Ezekben nem csak a kockázatok, hanem a hozamok is kisebbek, hiszen nem a vagyon növelésére, hanem az értékmegőrzésre lettek kitalálva.

A számításoknál egyedi pénztári adatokból, illetve a nyilvános elszámoló egység árfolyamokból indultunk ki, a hozamok saját számításainkon alapuló becslések. Fegyelembe vettük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet által a nyugdíjpénztárakra vonatkozó teljes díjterhelést is (a Stabilitás Pénztárszövetség az egyetlen szervezet, amely pontos negyedéves adatokat publikál, úgy tudjuk, ezek a héten jelennek meg).

A legbiztonságosabb portfóliók közül csupán kettő teljesített az infláció alatt, az átlagos hozam így is több mint két százalékponttal nagyobb a pénzromlási ütemnél. Tehát a nyugdíjhoz legközelebb álló pénztártagok többsége is számottevő reálhozamot könyvelhetett el.

Az infláció mellett minden portfóliót érdemes összevetni hasonló összetételű befektetések teljesítményével is, erre az úgynevezett referenciaindexet használhatjuk. Ennél a portfóliónál összehasonlítási alapnak az állampapírok teljesítménye a legmegfelelőbb, mivel a tagdíjak nagy része – ennél a kategóriánál bő 87 százaléka – ilyen papírokban van.

Bár a becsült pénztári hozamok az inflációt meghaladják, ez a referenciaindex – az állampapírok átlagos teljesítményét mutató úgynevezett C-MAX index – alaposan ráver a pénztári hozambecslésünkre. Ezt az magyarázza, hogy a legbiztonságosabb portfoliókban túlsúlyban vannak a kisebb hozammal kecsegtető, de lehető legkisebb kockázatú, rövid lejáratú állampapírok (hiszen itt a vagyon megőrzése a legfontosabb). A kockázatosabbak rávertek az állampapírokra

Akiknek viszont nem az értékőrzés az elsődleges, azok elégedettek lehetnek az idei háromnegyed éves adatok láttán. A kiegyensúlyozott portfólióba azok kerülnek automatikusan, akiknél a nyugdíjazásig hátralévő idő 5-15 év között van, mindenki más befizetéseit a növekedési portfoliókban könyvelik el.

Ez utóbbi kategóriában a legnagyobb a részvények és a befektetési jegyek aránya (a PSZÁF júniusi adatai szerint a két eszközcsoport együtt 50 százalék körül van), hosszú távú hozamkilátásai a legjobbak, referenciaként ezért a BUX index teljesítményét is feltüntettük az alábbi táblázaton.

A két kategóriában vizsgált 36 portfolió mindegyike reálhozamot termelt, az inflációt jócskán lehagyva, sőt, hozzávetőleges számításaink szerint teljesítményük alapján lehagyták az állampapírokat.

A számok megkérdőjelezik azokat a kormányzati támadásokat, amik az elmúlt hetekben indultak a magán-nyugdíjpénztári szektor ellen. A kormánypárti politikusok a rendszer kudarcáról és a magánkasszák tagjainak veszteségéről beszélnek, és egyre erősebben tetten érhető a teljes szektor felszámolásának szándéka.
index.hu, november 8.

Egyre inkább úgy tűnik, a kormány meg kívánja szüntetni az egyik nyugdíjpillért, a magánnyugdíjpénztárakét. Erről már Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt, és nemrég Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megerősítette ezt az elképzelést. Kérdés viszont, hogy ha a nyugdíjrendszer egyik pillére eltűnik, miből kapnak majd a jelenlegi aktívok idős korukban tisztességes nyugdíjat.

Az Aviva csoport nemrég közzé tett felmérése szerint tőkefedezeti pillérre vagy pillérekre nagy szükség van. A biztosító tanulmánya szerint a következő 50 évben nyugdíjba vonuló mintegy 5 millió magyarnak átlagosan havonta 45 ezer forintot kellene félretennie ahhoz, hogy nyugdíjas éveiben ne kelljen nélkülöznie. Ez az összeg lenne elegendő ahhoz, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonuló lakosság a nyugdíjas éveiket megelőző jövedelme átlagosan 70 százalékához juthasson hozzá, és ezzel ne csökkenjen jelentősen aktív éveikben kialakított életszínvonala.

Magyarországon a KSH adatai szerint a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 70 év, a nőké pedig valamivel több mint 78 esztendő, így a férfiaknak a nyugdíjas korukra nagyjából öt, a nőknek bő 13 esztendőre elegendő megtakarítást kellene felhalmozniuk, amiből kiegészíthetik az állami nyugdíjukat, amelynek várható összege valószínűleg lényegesen alacsonyabb lesz majd a korábbi fizetésnél.

A tudatos öngondoskodás azonban Magyarországon még gyerekcipőben jár. A most össztűz alá vett, a pályakezdők számára korábban kötelezővé tett második pillérbe havonta átlagosan 10 ezer forintot fizettek munkavállalónként a munkáltatók, tehát a töredékét annak, amire a felmérés szerint szükség lett volna. A harmadik pillér, az önkéntes pénztáraké még rosszabb képet mutat. A több mint 60 szereplős önkéntes nyugdíjpénztári piac a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint folyamatosan erodálódik. Két évvel ezelőtt még 1,4 milliónál is több tagjuk volt az önkéntes nyugdíjkasszáknak, azóta viszont 100 ezerrel csökkent a létszám. A tagdíjbevétel is fogyatkozik, aminek részben az az oka, hogy a lakosság egyre kevesebbet tud félretenni, de a munkáltatói befizetések is csökkennek a cafeteriát sújtó közterhek miatt. Ami öröm az ürömben, hogy az önkéntes kasszák vagyona legalább szépen nő a részvény- és állampapírpiacon elért nyereségnek köszönhetően.

Túl sok pénz azonban a statisztikák szerint az önkéntes kasszákba sem kerül. A PSZÁF adatai szerint az idén az első félévben a valamivel több mint 1,3 millió pénztártag 11,5 milliárd, a munkáltatóik pedig 22,2 milliárd forintot tettek be számlákra. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagok havonta kevesebb mint 1500 forinttal, a munkáltatók pedig ennek nagyjából a duplájával egészítik ki a nyugdíjcélra félretett pénzeket. Ennyiből pedig aligha lehet majd érdemben kiegészíteni a nyugdíjakat. További gond lehet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások nem feltétlenül a nyugdíjak kiegészítését szolgálják. A PSZÁF adatai szerint ugyanis a pénztártagok – akár a súlyos adóterheket is vállalva – előszeretettel veszik ki megtakarításaikat a kasszákból. Tavaly csaknem 50 milliárd forintot vettek fel, ennek 90 százalékát úgy, hogy a tízéves várakozási idő már letelt, de a tag még nem vonult nyugdíjba.

Pedig az önkéntes nyugdíjpénztár elvileg nagyon jó befektetés lehet. A kasszák díjterhelése más befektetésekhez mérten kifejezetten alacsony, felügyelet adatai szerint vagyonarányosan átlagosan 1 százalék alatt van, vagyis a töredékét teszi ki a unit linkes életbiztosítások akár 7-9 százalékos teljes költségmutatójának, de a befektetési alapok vagyonkezelési díját is a legtöbb esetben alulmúlja, nem beszélve az értékpapírszámlák költségeiről. További érv a kasszák mellett az adó- és tb-kedvezmény. A munkáltatók a cafeteria keretein belül fizethetnek be a tagok számláira, a tagok pedig, ha saját adózott jövedelmükből teszik meg mindezt, 30 százalék, maximum évente 100 ezer, ha pedig kevesebb mint 10 évük van már csak hátra a nyugdíjig évente maximum 130 ezer forintnyi adójóváírást kaphatnak.

Ebből persze ki lehet számolni, hogy ha valakinek a munkáltatója nem fizet a számlájára, csak ő maga teszi ezt meg, és még messze van a nyugdíjtól, havonta 27777,7 forint után tudja maximálisan kihasználni az adókedvezményt – vagyis a 45 ezer forintnyi javasolt kiegészítés teljes összegére nem jár már engedmény. Jövőre tovább nyirbálja az adókedvezményt az állam: 20 százalék lesz a mértéke, a maximuma viszont nem változik, így évi 400 ezer, vagyis havi 33333,3 forint után lehet maximálisan kihasználni a jóváírást.

Hasonló adókedvezmények vonatkoznak viszont a negyedik pillérnek kikiáltott nyugdíj-előtakarékossági számlákra (NYESZ) is. Míg azonban az önkéntes kasszáknál nem kell különösebben érteni a befektetésekhez, hiszen a portfóliókat szakemberek kezelik, a NYESZ-nél a befektetések tudatos kezelése a számlatulajdonos feladata: ő dönti el, milyen értékpapírokat tart a számlán, és milyen arányban. A NYESZ-szel rendelkező ügyfelek egyébként az önkéntes pénztári tagoknál lényegesen komolyabban veszik a befektetéseiket, jellemzően több millió forintos megtakarításokat kezelnek számláikon. A probléma csak az velük, hogy kevesen vannak, alig néhány tízezren lehetnek.
vg.hu, november 8.

Elfogadta a parlament azt a javaslatot, melynek alapján a nyugdíjjárulék 10 százalékra emelkedne. A kormány kommunikációja szerint erre a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását lehetővé tevő kedvezmény miatt van szükség, ennél azonban valószínűbb, hogy Brüsszel megint rákoppintott a kormány fejére és az emelésre a hiánycél tartása miatt kényszerültek rá. Az átlagbér környékén keresők a járulékemeléssel együtt már több mint 4500 forintot veszítenek, ha nincs gyerekük.

Elfogadta a parlament azt a jövő évi adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatot, mely szerint a nyugdíjjárulék jövőre 9,5-ről 10 százalékra nőne. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó pénzre azért van szükség, hogy a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulása miatt kieső 20-40 milliárd forintot pótolja a kormány. Eszerint azért kell emelni a nyugdíjjárulékot, mert különben megborulna a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya.

Csakhogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már a költségvetés bemutatásakor (alig több mint egy hete) azt mondta, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban lesz jövőre, a kiadások és bevételek 3085 milliárdot tesznek ki. Ebbe az egyensúlyba elvileg már beleszámolta a kormány a nők kedvezményes nyugdíjbavonulását. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai ugyanis a jövő évi költségvetésben mintegy 151 milliárd forinttal, 5,1 százalékkal magasabbak, mint az idei kiadások: a plusszkiadás egy része, 111 milliárd forint a nyugdíjak inflációt meghaladó 3,8 százalékos emelésére megy el, a maradék 40 milliárd pedig elvileg fedezné a kedvezménnyel nyugdíjba vonuló nők, valamint a közszférából nyugdíjazottak miatti többletkiadásokat.

Szijjártó Péter indoklása abból a szempontból is különös, hogy a módosító javaslat szerint a nyugdíjjárulék 10 százalékos mértéke 2011. január 13. és 2011. december 31. között lesz érvényben. Ez vagy azt jelenti, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának (amit elvielg nem csak egy évre vezetnének be) további fedezetét majd később találja ki a kormány, vagy inkább arra utal, hogy a nyugdíjjárulék-emelés egy olyan 2011-ben esedékes többletkiadásra kell, amivel a kormány nem számolt a költségvetés benyújtásakor.

A járulékemelésből befolyó összeg körülbelül 35-40 milliárd forint lesz, ami a GDP 0,14 százaléka. Az október végén benyújtott költségvetési javaslatban 2,94 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számol a kormány, vagyis a járulékemelésből befolyó összeg pontosan arra lesz elég, hogy a kormány jövőre tartsa a konvergenciaprogramban vállalt 2,8 százalékos hiánycélt. Ami jelentheti azt, hogy Brüsszel rászólt a kormányra, pontosan tartsa be a Bajnaiék által vállalt jövő évi hiánycélt - vélekedett egy neve elhallgatását kérő elemző forrásunk.

A tervezett járulékemelés egyébként abból a szempontból elég meglepő, hogy Matolcsy György a költségvetés bemutatásakor azt mondta, a kormány arra számít, a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka (vagyis mindenekelőtt 2500 milliárd forintnyi vagyonuk) jövő év végéig visszatér az államhoz. Amennyiben ekkora vagyon kerülne az államhoz, nem lenne szükség egy 40 milliárdot hozó egy évre bevezetett járulékemelésre. A költségvetési törvényjavaslat azonban nem osztja Matolcsy optimizmusát, ugyanis mindössze 528 milliárd forintra számít az átlépésekből, ami a magánnyugdíjpénztáraknál felhalmozott 2800 milliárdos vagyon alig 20 százaléka. Ezt az összeget, valamint a pénztárakból elvont 360 milliárd forintot a tervek szerint arra használná a kormány, hogy megszüntesse a Nyugdíjbiztosítási Alap 900 milliárd forint feletti hiányát.

Mindent egybevetve azonban amennyiben a járulékemelés fő célja valóban az, hogy a kormány tartsa a jövő évi hiánycélt, ez elsősorban azért problematikus, mert a költségvetés egyensúlytalanságait ismét az állami bevételek növelésével kompenzálja a kabinet (nem pedig azzal, hogy csökkentse az egyébként is magas állami kiadásokat). Ezeket a többletbevételeket ugyanazok az aktív, hivatalosan foglalkoztatott polgárok fizetik meg, akiktől elvonják magán-nyugdíjpénztári tagdíjaikat.

Mindemellett a lakosság költségeinek növekedésébe beleszámíthatjuk a hipermarketekre, a távközlési szolgáltatókra és az energiacégekre kivetett válságadók egyharmadát is, amit a Költségvetési Tanács számításai szerint a cégek várhatóan a lakossággal fognak megfizettetni. Úgy tűnik tehát, nem teljesen állja meg a helyét az a gyakran ismételgetett jelmondat, hogy az új kormány nem a lakosság megszorítására építi gazdaságpolitikáját.

Amennyiben csak a jövő évi adóváltozásokat nézzük, a 200 ezer forintos átlagkereset környékén keresőknek, amennyiben az adójóváírást is igénybe vették eddig és nincs gyermekük, közel 3500 forinttal csökken a havi nettó keresetük. A fél százalékpontos járulékemelés ezt a veszteséget további ezer forinttal növeli, tehát nagyjából 4500 forinttal kevesebbet visznek haza ezek a munkavállalók jövőre. A gyermektelenek csak akkor nem veszítenek a járulékemeléssel, ha 300 ezer vagy annál több a bruttó fizetésük. Fontos azonban megjegyezni, hogy a családi adóalapkedvezményt is figyelembe véve már nem teljesen helytálló a megállapítás, hogy a kormány megszorítja az aktív réteget. Ugyanis az előző példánknál maradva, ha azzal is számolunk, hogy valaki egy gyermeket nevel, akkor a nettó keresete több mint 6500 forinttal emelkedik jövőre, amiből a járuléknövelésen ezer forintot bukik.
Mindent a nyugdíj előtt álló hölgyekért

A járulékemelés szándéka persze akkor a leginkább problematikus, ha a kormány valóban azt akarja belőle kifizetni, ami a nőknek 40 szolgálati év után lehetővé teszi a nyugdíjba vonulást, függetlenül attól, hogy elérték-e az öregségi nyugdíjkorhatárt. Erre a jövőre 54-58 éves nők némelyikének lesz esélye, ami nagyjából hatezer fővel több nyugdíjba vonulót jelenthet majd.

A tervvel az országgyűlési választások előtt rukkolt elő a Fidesz, az ötletet már akkor is több szakértő populista szemfényvesztésnek és értelmetlennek minősítette. A tervezett intézkedésben az a különös tehát, hogy kismértékű változásról van szó ahhoz képest, hogy a kormány minden munkavállaló béréből le kell, hogy csípjen egy kicsit, fiatal férfi szavazóival pedig el kell fogadtatnia az 54-58 éves nőknek adott kedvezményt, jóllehet nekik várhatóan több mint 10 évvel többet kell majd dolgozniuk.
hirszerzo.hu, november 8.

Hetek óta találgatja a szakmai közvélemény, hogy vajon miért kíván a kormány jövőre (a 8 százalékos magánnyugdíjpénztári járulék "lenyúlása" mellett) még 528 milliárd forintnyi államosított nyugdíjvagyont is felélni. A korábbi előrejelzések ugyanis nem mutattak akkora lyukat a költségvetésben, hogy ezt ilyen méretes dugóval kelljen betömni. A Költségvetési Tanács (KT) tegnap megjelent véleménye sokat segít abban, hogy tisztábban lássunk a kérdésben. Vegyük hát sorra, mire kell ez a sok pénz!

Az egyik legfontosabb tényező természetesen az egykulcsos adórendszer kialakítása, aminek keretében több százmilliárd forint bevételről mond le a kormány. Ez azonban már egy régóta ismert tétel, és korábban az volt az általános vélekedés, hogy erre a bankadó és a feszes kiadásoldali gazdálkodás egész nagy részben fedezetet nyújt. A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy a költségvetési pálya jobban el volt csúszva a vártnál. Tanulságos felsorolni, hogy néhány látszólag egyszerű tétel milyen jelentősen tudja növelni a hiányt. Az a tény, hogy

- a makrogazdasági pálya kissé kedvezőtlenebb a várakozásoknál,

- az off-shore cégek erősebb adóztatását szolgálni hivatott intézkedések nem bizonyulnak elég hatékonynak,

- a kamatadó-bevételek elmaradnak a várakozástól,

- a gazdaság szürkülése az előzetesen becsültnél nagyobb járulékkiesést okoz,

- az EU-források gyors felhasználása több állami társfinanszírozási forrást igényel, valamint

- a kamatkiadások is kissé magasabbak lehetnek a korábban számoltnál

összességében azt jelenti, hogy a jövő évi büdzsé a korábbi számokhoz képest mintegy 320 milliárd forinttal rosszabbul áll. És innentől kezdve már valóban nem elegendők még a válságadók sem, hogy a lyukat betömjék.

Már csak azért sem elég a válságadókkal sújtott vállalatok befizetése, mert a kormányzat jövő évi tervszámaiban nyoma sincs a kiadáscsökkentésnek. Sőt, a kormányzat (a nem törvény által meghatározott, vagyis az úgynevezett belső tételek körében) jövőre az infláció mértékén felül növeli a kiadásokat, mintegy 100 milliárd forinttal. Figyelemre méltó például, hogy az állami alkalmazottak számára fizetendő bértömegre sincs kisebb összeg előirányozva, mint az idén, pedig a jelentős elbocsátásokat belengető megszólalásoktól ezt lehetett volna várni.

Ennél közgazdaságilag jóval dicséretesebb, de most esetünkben a költségvetésben fedezetet igénylő tétel az is, hogy a kormány igen konzervatívan számolta a jövő évi költségvetési bevételeket, ami néhány egyéb tétellel együtt majdnem 160 milliárd forinttal kisebb előirányzatot jelent a költségvetésben, mint amivel a KT a makrogazdasági alappályában számol.

Ha már makropálya, a tanács szakértői több ponton sem látják konzisztensnek a költségvetés számait a várt gazdasági folyamatokkal. Gyanúsan alacsony például a kormányzati fogyasztás, a gazdagabbakat érintő adócsökkentés foglalkoztatottságot bővítő hatása túlzónak tűnik, de a KT a beruházási dinamikát illetően is óvatosabb.

A fentieket összegezve a tanács szakértői úgy látják, hogy jövőre a GDP-arányos hiány a tervezettnél 0,5 százalékponttal kisebb, 2,4 százalékos lehet. Vagyis azt is mondhatjuk, hogy a finanszírozásba bevonni kívánt 528 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyonra teljes egészében valószínűleg nem lenne szükség.

Tulajdonképpen első pillantása még örülhetnénk is, hogy a költségvetésünk ennyire stabilan hozza jövőre az elvárt célt, és végre a maastrichti 3 százalékos limit alá kerülünk. Azonban ha alaposabban ránézünk a jövő évet befolyásoló fő tételekre, akkor láthatjuk, hogy míg az egyensúlyt rontó tényezők mind tartósak, addig az ezeket kiigazító intézkedések ideiglenesek (csak a 8 százalékos magánnyugdíjpénztári járulék egy - egyelőre bizonytalan méretű - része tekinthető stabil bevételnek). Vagyis a költségvetés valójában strukturálisan nagyon expanzív lesz jövőre. Bár ezt a KT nem mondja ki, de a számaiból is az látszik, hogy a hiány az ideiglenes intézkedések nélkül a GDP 6 százaléka felett lenne.

A költségvetés méretesre hizlalt (és kiadáscsökkentéssel jövőre szemlátomást érdemben nem szűkülő) rését ideiglenes adókkal és a nyugdíjvagyon felélésével távolabbra toltuk ugyan, de közben ez a rés még tovább szélesedhet. Meglehet ugyanis, hogy a hiánycél jövő évi laza teljesülése miatt előbukkannak még olyan igények, amiket feltétlenül finanszírozni kell, akár hosszabb távon is. Vagyis a hiány "belehízhat" a 2,9 százalékos célba akkor is, ha amúgy a pálya kedvezőbb eredményt adna.

Ahhoz majd egy részletes, többéves kivetítés kell, hogy lássuk, 2013-ra, amikor eltűnnek az időszakos hatások mekkora marad ez a költségvetési hiány. Addig ugyanis sok minden történhet, például

- a növekedés adóbevétel-növelő hatása,

- a mégis beinduló kiadáscsökkentés,

- néhány válságadó enyhébb formában történő meghosszabbítása,

- a nyugdíjvagyon államosításából fakadó alacsonyabb államadósság enyhébb kamatszolgálati terh, illetve

- esetlegesen a nyugdíjjárulékok teljes körű visszaterelése az állami kasszába

egyaránt mérsékelhetik a deficitet. Középtávú kivetítést a Költségvetési Tanács decemberben készít majd, akkor tisztábban fogjuk látni, mekkora kiigazítási igényt jelentenek a mostani kormányzati intézkedések.

Igen nagy fejtörést okoz a csaknem 2900 milliárd forintot kitevő magánnyugdíjpénztári vagyon sorsa, illetve ennek költségvetési kihatása. Csak röviden jelezzük az ezzel kapcsolatos főbb kérdéseket:

1. Az 529 milliárd forint nyugdíjvagyon, ami a költségvetésbe bevételként be van állítva, hogy viszonyul a 2900 milliárd forinthoz?

- Ez a várt átlépésékből számolt teljes vagyon?

- Vagy csak annak a megsemmisíteni kívánt állampapírállományon felüli része?

- Esetleg még kisebb hányada, a gyorsan értékesíthető részvényvagyon?

- Ha ez csak a vagyon egy része, akkor a többi miért nincs elszámolva bevételként?

- Miért pont ennyit számol el a költségvetés bevételként?

2. Azt a vagyont akadálytalanul pénzzé tudja-e tenni a kormány?

- A piacon tudja-e eladni, vagy az MNB-nél lévő (felvett IMF-hitelből származó) devizabetétet kénytelen csökkenteni vele?

- Ha nem tudja pénzzé tenni, akkor nem jelent igazi készpénzforrást, ez esetben az állam kénytelen mégis több állampapírt kibocsátani?

3. Valóban el lehet-e számolni ennyire tetszőlegesen egy bonyolult nyugdíjváltozás költségvetési hatását, vagy az Európai Unió szabályai megkötik a kezünket? Más szóval:

hogyan kell elszámolni egy visszaállamosítást?

- 12 évre visszamenőleg be kell könyvelni a magánnyugdíjpénztári járulékbevételeket, mintha sosem lett volna nyugdíjreform?

- Csak lassanként, szakaszosan lehet egyre többet elszámolni belőle, mintegy tükörképeként a most formálódó uniós nyugdíjreform-elszámolási szabálynak?

- Jövőre egy összegben mindent el kell számolni, ideiglenesen óriási többletet okozva a büdzsében?

- El lehet-e húzni az átlépést (vagy annak statisztikai elszámolását) két évre, vagyis el lehet-e költeni a nyugdíjvagyon maradék részét 2012-ben?

És ez csak egy része a kérdéseknek, amire egyelőre még nincsenek válaszok.
portfolio.hu, november 9.

25233

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds