2018 January 22, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19469940
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 1.
Posted on November 18, Thursday, 10:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Miért nem vonulnak utcára a magyarok a kormány magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásának terve ellen? Teszi fel a kérdést a Wall Street Journal, amerikai üzleti napilap egyik írásában. A cikk szerint a magyarok pénzügyi kultúrájának színvonala rendkívül alacsony, s a kommunista érában felnőtt nagy nemzedék még mindig az államtól várja a megváltást.

A Wall Street Journal (WSJ) tekintélyes amerikai üzleti lap vélemény rovatában foglalkozik a magyar kormány nyugdíjpénztárakat érintő lépésével. A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy kormány bejelentette, végleg megszűnteti a magánnyugdíj-pénztári rendszert a jelenlegi formájában, s az eddig magánpénztári tagok szabadon átléphetnek az állami pillérbe. A lap kiemeli, a minisztérium számításai szerint 1 százalékkal magasabb GDP arányos hiányt okozna, ha nem tartanák vissza a magánpénztári befizetéseket.

A WSJ szerint a kormány olyan megkérdőjelezhető lépésekre akarja fordítani az így befolyó összeget, mint például a Mol egy részének felvásárlása. A lépéssel a kormány elfogadja azt az irdatlan mértékű tartozást a jövő nyugdíjasai felé, s egyelőre az sem tisztázott ezt hogyan, s miből fogják finanszírozni.

A lap szerint az sem tisztázott, hogy a magánpénztári tagok eddigi befizetéseit mivel kompenzálják. Az, hogy az állami nyugdíjat külön személyre szóló számlára fogják utalni, abszolút félrevezető, hiszen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a jelenlegi dolgozók befizetései a mostani nyugdíjasoknak jut.

Így a kormány gyakorlatilag az állampolgárok megtakarításait egyenesen a központi büdzsébe irányítja, hogy a jelenlegi kiadásokat fedezze.

A kormány előrejelzése szerint a magánpénztári tagok 90 százaléka választja majd az átlépést az állami rendszerbe, amely a teljes foglalkoztatottak 81 százaléka. A lap cikkében az iránt fejezi ki aggodalmát, hogy a kormány valamilyen módon úgymond bünteti – például különadóval - azokat, akik majd esetleg a magánnyugdíj-pénztárak keretén belül szeretnének maradni. E nélkül ugyanis vélhetően az emberek 90 százaléka nem fog visszalépni az állami rendszerbe.

S, hogy a magyarok miért nem vonulnak utcára tiltakozásképpen a kormány e terve ellen – tesz fel a kérdést a WSJ. Egyrészt, mert a lakosság egyáltalán nincs tisztában az ország nyugdíjrendszerével. Az oktatási rendszerben elvétve – még az értelmiségiek esetében is alig – esik szó a nyugdíjakról, s a legifjabb generáció is úgy nő fel, hogy fogalma sincs arról, hogy idős korában miből fog élni. Másrészt a lakosság jó része még a szocialista rendszerben nőtt fel, amelyben az állam szerepe elsődleges, s megkérdőjelezhetetlen volt. Az állam teljes foglalkoztatottságot, ingyenes iskolákat, egészségügyi szolgáltatást és elegendő nyugdíjat biztosított. E korszakban felnőtt emberek szerint az állam mindenben a legjobbat adhatja a polgároknak – írja a WSJ.

A kormány lépése ugyanakkor nem abba az irányba halad, mely szerint az a biztos, amit mindenki maga tesz, jelen esetben, amit maga tesz félre. A cikk szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy hamarosan a magyaroknak is szembesülniük kell azzal, hogy az állam a jelenlegi piacgazdasági környezetben – amelyben élünk – képtelen lesz az előző évtizedekben megszokott szolgáltatásokat teljeskörűen biztosítani.

Lehet, hogy az állammal szerződött magánpénztáraknak jobban kellett volna az ügyfelek pénzével gazdálkodniuk, nagyobb hozamot vártak. De a kormánynak az államosítás helyett inkább a szabad verseny felé kellene lépnie egy olyan országban, amely immáron 21 éve a kapitalizmust választotta - jegyzi meg a lap.


vg.hu, november 9.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nem tartja indokoltnak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetések állami kasszába való terelését. Szerinte ez a lépés csak időlegesen hidalja át azt a hiányosságot, hogy a kormány nem vágta vissza a kiadásait.

A volt tárcavezető, aki a PortFolion Kockázati Tőkealap-Kezelő elnök-vezérigazgatója, kiemelte: egyetért azzal, hogy a kabinet jövőre GDP-arányosan 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal számol, továbbá az egykulcsos adó bevezetését is jó lépésnek tartja.

Az egykulcsos adónak számos előnye van, még akkor is, ha önmagában sem a gazdasági növekedést, sem a foglalkoztatást nem oldja meg. A korábban a kormányzatnak javaslatokat kidolgozó Reformszövetség éppen ezért csak fokozatosan vezette volna be az egy kulcsot, vagyis elsőként a 17 százalékos adókulcs legfeljebb 15 millió forint jövedelemig lépett volna életbe.

Helyette inkább 5 százalékos járulékcsökkentést indítványoztak, mert az csökkenti a munkaerő árát.

A stabilizáció csak akkor tud tartós lenni, ha a kiadási oldalon faragnak, míg a bevételi oldalon végrehajtott korrekció általában visszafogja a növekedést.

A kamatkiadással nem lehet mit kezdeni. A jóléti kiadások, a közszféra intézményrendszere és a gazdasági célú (közösségi közlekedésre fordított) kiadások viszont csökkenthetők.

A Bajnai-kormány idején ezer milliárd forinttal fogták vissza a kiadásokat, amit Oszkó szerint további 500 milliárddal kellene megtoldani. Mint mondta, az ennél nagyobb megszorítások nem indokoltak. Ezt elsősorban a közszféra intézményrendszeréből lehet megspórolni - főként az önkormányzatok, az egészségügy és a közlekedés területén.

A nyugdíjalapban 900 milliárd forint hiány van, ami nem meglepő, azt adóból szokta az állami költségvetés pótolni. Az, hogy ennek a forrása személyi jövedelemadó vagy nyugdíjjárulék, az csak elnevezés kérdése.

Két-három év múlva elfogy a magánnyugdíjpénztári rendszer pénze, vagyis a hiányt csak addig lehet elfedni vele, viszont a nyugdíjak kifizetésére szükséges pénzben 20-30 évre lesz hiány amiatt, hogy megszüntetik a nyugdíjpénztárakat.


gazdasagiradio.hu, november 10.

Elvették volna a pénztártagoktól a szocialisták a tagok által befizetett mintegy 2900 milliárd forintos vagyont, egy a Bajnai-kormány által benyújtott törvényjavaslattal, Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint.

A megbízott véleménye szerint így a pénztártagok befizetéseit a vagyonkezelők birtokolták volna, a tagok csupán ügyfelek lettek volna. A törvény-tervezetet azonban Sólyom László akkori köztársasági elnök aggályosnak vélte és normakontrollt kért az AB-tól.

Az AB döntése ugyan megsemmisítette a törvényt, az indoklásból azonban kiderül, hogy ez az átalakítás nem lett volna alaptörvénybe ütköző. A reform-törvény az egyösszegű kifizetésekre vonatkozó szabálymódosítás miatt hátrányosan érintett volna bizonyos pénztártagokat a korábbi szabályozáshoz képest, mely elfogadhatatlanná tette a törvényt.

Így a korábbi döntést figyelembe véve az AB a szerkezeti átalakítások miatt nem semmisítheti meg a törvényt azonban aggasztó a pénztártagok befizetéseinek sorsa. "Tulajdonjogi aggályokat vet fel a pénztári-befizetések átirányítás" - mondta el Halmai Gábor, alkotmányjogász a Világgazdaság Onlinenak. Ezen aggályokra a kormány úgy tudna megfelelően választ adni, ha a kárpótlás, az ellentételezést is törvénybe foglalná. Mindaddig alkotmányellenesnek vélhető a törvény-módosítás, az alkotmányjogász szerint.

A második Orbán-kormány tervei szerint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 2011-es 360 milliárd forintját és a felhalmozott vagyonból 540 milliárdot egy közös alapba irányítanak majd. A járulékoknak,a törvény értelmében, a megfelelő alapba, a nyugdíjjárulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapba, az egészségbiztosítási járulékot, az Egészségbiztosítási Alapba kéne befolyniuk.


vg.hu, november 10.


Mit tervez a kormány a személyi jövedelemadó szabályaival, a nyugdíjpénztári vagyonnal, és az extraadókkal? 2014-ig még több meglepetést is tartogatott a költségvetési törvényhez benyújtott, a várható bevételeket és kiadásokat is bemutató kitekintés. A számok alapján akár szigorítás jöhet az szja-rendszerben, és nem biztos, hogy ha befolyik, akkor államadósság-csökkentésre fordítják a magánnyugdíjpénztári vagyont.

2012-ben a személyijövedelemadó-bevétel nő, holott az eddig bejelentett kormányzati tervek alapján csökkennie kellene – derül ki több más érdekes szám mellett a kormány 2014-ig szóló, a jövő évi költségvetés tervezetéhez benyújtott kitekintéséből. Ez akár valamiféle, eddig nem ismert szigorítást is jelenthet az adórendszerben, de van más megoldás is, jeleztel Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke a parlament költségvetési bizottságának ülésén.

A kabinet még a hétfőn zárószavazáson áteső adócsomagba is belefoglalta, hogy jövőre ugyan marad a félszuperbruttó szorzó az szja kiszámításánál, vagyis a bruttó béreket 1,27-tel fel kell szorozni és ez lesz az adóalap, 2012-ben viszont ezt a szorzótényezőt 1,135-re mérséklik. Önmagában ez a lépés pár százmilliárd forinttal mérsékli az állam szja-bevételét 2012-ben, ennyi pénzt otthagy a lakosságnál. Ezzel szemben az adóbevétel-növekedés irányába mutat, hogy a cégek a kormány kalkulációja szerint is 2012-ben is valamelyest emelik a bruttó béreket. A kettő eredőjeként adódó összegnél 220 milliárd forinttal nagyobb, még a 2011-es nominális bevételt is meghaladó számot szerepeltet a kormány a 2012. évi szja-soron – hívta fel a figyelmet Kopits.

Ez a 220 milliárdos pluszbevétel tehát nem vezethető le a kormány makropályájából. De azért is érdekes, mert a járulékbevételek nem követik az szja-növekedést, pedig a két nagy tétel párhuzamosan szokott mozogni. Ráadásul a bruttó bérek növekedési üteme a kormány számítása szerint eltér majd a nettó béremelkedési rátától. Mindezek arra utalnak, valamilyen, eddig nem ismertetett dolog fog történni 2012-ben – így foglalható össze a Költségvetési Tanács elemzése. Vagy fehéredni fog a gazdaság (az effektív szja-kulcsok emelkednek), de erre alapozni nem bölcs dolog. Vagy az adóalap szélesedik valamiért, de ennek okáról eddig egy szót sem szóltak a kormányzati tisztségviselők. Vagy pedig az adójóváírás szűkül drasztikusan, sokkal jobban, mint amire eddig a kabinet utalást tett, így pedig az szja-teher növekszik. Egy szó mint száz: valamilyen szigorítás körvonalait rejthetik a számok.

A magánnyugdíjpénztári vagyon államhoz való irányításával sincs minden rendben. Mint ismert, a kormány úgy állította össze a büdzsétervet, hogy jövőre 450 milliárd forinttal stafírozza ki a nyugdíjkasszát a magánpénztáraktól átlépők áthozott vagyonából. (További 78 milliárdot pedig a központi költségvetésben élnek fel.) Ezzel lesz nullszaldós a nyugdíjbiztosítás. A kormány a rá következő években is nullszaldós nyugdíjkasszát tüntet fel a költségvetési mellékletben, ami azt feltételezi, hogy 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is hasonló összeget folyatnak be a magánpénztárakban felhalmozódott vagyonból.

Igen ám, ezt azonban üti a kormányzati tisztségviselőknek azok a kinyilatkoztatásai, hogy a 450+78 milliárdos jövő évi tételen felüli, durván 2100-2300 milliárd forintos vagyonból az államadósságot csökkentik, és nem herdálják el. A tegnap benyújtott mellékletben szerepeltetett államadósság-számokból az olvasható ki, hogy 2100 milliárd forintos egyszeri adósságcsökkentést valósítana meg a kabinet 2012-ben.

A két dolog azonban üti egymást, hiszen ha államadósságot csökkentenek 2100 milliárd forint összeg erejéig, akkor nem lehet ezt a pénzt újra és újra a nyugdíjkassza bevételeként elszámolni.

A harmadik furcsaság a kormány által készített mellékletben, hogy az extraadókat mégsem szüntetik meg [1] 2012 végén, hanem azok továbbélnek legalább 2014-ig, valamelyest kisebb összegben. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nem is tagadta, hogy nem elírás miatt olvasható ki ez a melléklet számaiból: ugyan szavai szerint a válságadók megszünnek 2012 végén, ám újfajta szabályozásban gondolkodik a kabinet, és annak révén a táblázatba beírt bevételi számok produkálhatók lesznek.

Más problémák is vannak a parlament előtt heverő törvényjavaslatban. A költségvetés több száma, deklarált célja sem konzisztens egymással. Matolcsy György tárcavezető a költségvetés benyújtásakor tartott sajtótájékoztatón azt mondta, 25-30 ezer fővel csökken a közszféra létszáma, és ez javarészt a természetes fogyással, a nyugdíjba vonulással magyarázható. A költségvetés számai azonban arra engednek következtetni, hogy a közmunkaprogram visszafogása miatt 18 ezer, csak statisztikailag a közszférában feltüntetett személy kerülhet ki a közmunkaprogramból, és ezen felül csupán 2 ezer fő hagyhatja ott a közigazgatást, akik valójában is közalkalmazottak, köztisztviselők – így lehet összefoglalni a Költségvetési Tanács véleményét.

Az eddig ismertetett kormányzati intézkedések négy év alatt a sokat hangoztatott négyszázezer munkahelynek csak az egynegyedét, százezer munkahelyet tudnak generálni, a beruházások és a gazdasági növekedés sem bővülhet olyan ütemben, ahogyan arra a kabinet számít. A 2012-es szja-szigorítás nem járhat együtt a foglalkoztatás bővítésével, a különadók fenntartása, meghosszabbítása egyszerűen az addig elhalasztott beruházások végleges törléséhez vezetnek, nem pedig a vállalati beruházások felfutását vonják maguk után – példálózik a Költségvetési Tanács, amely a minap amúgy is a költségvetésbe kódolt veszélyekre hívta fel a figyelmet [2].


index.hu, november 10.

Ha a nyugdíjpolitika a kormány által jelzett irányba megy, 2018-2020 után nem lesz nagy öröm nyugdíjasnak lenni, de adófizetőnek sem. A hosszútávon gyengélkedő első pillérre komoly pótlólagos terhek hárulnak majd, a magánpénztári lehetőségek megfogyatkoznak. A rebesgetett elsőpillérbeli magánszámlák mutatósak, de nem hoznak további eszközöket a rendszerbe.

Már a nyolcvanas években nyilvánvaló volt, hogy a kirovó-felosztó nyugdíjrendszer elfogadható szinten történő fenntartása nem egyeztethető össze Magyarország hosszúlejáratú demográfiai fejlődésével. Ebből a felismerésből indult ki az 1996-os nyugdíjreform, amely megalapozta a kétpilléres kötelező nyugdíjrendszert. A kötelező, tőkefedezeti magánpénztári tagság fokozatos bevezetésének célja a gyengélkedő kirovó-felosztó rendszer részleges tehermentesítése volt.

Az első javaslatokban az szerepelt, hogy a magánpénztárba a tagok 10%-os járulékot fizessenek be. Medgyessy Péter, akkori pénzügyminiszter, ezt 8% -ra mérsékelte, (ő tudja, miért) majd a járulék 1998-tól kezdődően lépcsőzetes 6-7-8 % lett. Ezek a számok azért fontosak, mert minél nagyobb az százalék, annál nagyobb a kirovó-felosztó rendszer jövőbeni tehermentesítése. Ugyanakkor, miután a magánpénztárba történő befizetés csökkenti a befolyó járulék összegét, amely kiesést az államkasszának pótolnia kell, ennyivel növelik a mindenkori költségvetés körül bábáskodók gondjait.

A magyar nyugdíjrendszer három pillére

Első pillér: Az első pillér az állami nyugdíjakat foglalja magába, ami "felosztó-kirovó" alapon működik, (az adott évben befizetett járulékokból fedezik az adott évben esedékes nyugdíjkifizetéseket). A munkaadói és a munkavállalói járulékokat egyaránt az állami nyugdíjkasszába kell befizetni.

Második pillér: Minden pályakezdő munkavállalónak valamely magán-nyugdíjpénztár tagjává kellett válnia. A nem pályakezdők önkéntesen választhatták a második pillért. A pénztárak a tagok egyéni számláin vezetik a nyugdíjcélú befizetéseiket, amelyet a nyugdíjkor elérésekor vehetnek igénybe. (Ez a "tőkefedezeti" elv.) A pénztárak tagjaik befizetéseit befektetik. A pénztártagok majdani nyugdíjuk 75 százalékát az első pillérből kapják, a további 25 százalékát pedig (ami kedvező hozamok esetén ennél nagyobb is lehet) pénztáruktól.

Harmadik pillér: Az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják a magyar nyugdíjrendszer harmadik pillérét. Az önkéntes pénztárak is befektetik tagjaik befizetéseit. A harmadik pillérbe a munkáltató és a munkavállaló (a pénztár tagja) is befizethet, az utóbbi befizetései után adókedvezményt érvényesíthet.

Így a kétpilléres rendszer 1998 elején életbe lépett. A még ugyanabban az évben megválasztott első Fidesz kormánynak a nyugdíjreform nyilvánvalóan nem volt szívügye, amit azzal fejezett ki, hogy a hozzájárulásokat hivatali időszakának tartalmára 6%-nál befagyasztotta. Pénzügyminisztériumi pletykák még azt is tudni vélték, hogy a Fidesz, amennyiben megnyeri a 2002-es választásokat, a magánpénztárakat teljesen meg fogja szüntetni. A dolgok másként alakultak, és a 2002-es választások után hivatalba lépett kormány 8%-ra emelte a magánpénztárakba történő hozzájárulást. Azok a korai évekre tervezett, de elmulasztott befizetések egyszerűen elvesztek a magánpénztárrendszer számára.

Mar az 1996-os reform ide jen tudtuk, hogy valamikor a XXI. század első negyedében újabb reformlépésre lesz szükség, hogy a teljes rendszer fenntartható maradjon. A Magyar Nemzeti Bank két kutatója, Orbán Gábor es Palotai Dániel 2006-ban arról értekezett hogy az akkori járulékok szinten tartása mellett milyen lépésekkel lehet elérni a megmaradt kirovó-felosztó pillér fenntartását. Szerintük a szolgáltatások visszafogásával; indexálás-csökkentéssel és a nyugdíjkorhatár emelésével. Ez viszont azt sugallja, hogy a nyugdíjasok szerény életszínvonala a magán- és az önkéntes pénztárakban rejlő lehetőségek fokozott kihasználásával tartható csak fenn.

A 2010-ben bejelentett es sejtetett kormánypolitika viszont az ellenkező irányba indul. Hogyan tudják majd az első pillért elfogadható szinten életben tartani? A gyermekvállalás sokszor kipróbált népszerűsítése, bármennyire szeretnek is róla beszélni a politikusok, ritkán hatékony, és mindenképpen elkésett. A 2011-ben születendő gyermekek nem fognak 2020-ban, vagy akár 2030-ban kellő mértékű többletnyugdíj-járulékot fizetni. Marad az egészséges, vállalkozó szellemű, fiatal aktívkorúak nagyszámú bevándorlása, idősebb hozzátartozóik nélkül. (E lehetőség realitásának felmérését az olvasóra bízom).

És ha mindez nem működik, ott a remény, hogy az ország már a közeljövőben felvirágzik, és a bőség szaruja mindent megold. Vagy mégsem?


hvg.hu, november 10.

Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5%, a Kiegyensúlyozott 9,25%, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01% átlagos hozamot értek el.

A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó 18 magánnyugdíjpénztár összesített vagyonának piaci értéke 7,2%-os növekedéssel 2 841,2 milliárd forintról 3 047,1 milliárd forintra emelkedett 2010. második negyedévéről, 2010. harmadik negyedévére. A pénztárak által kezelt 54 portfólióban változatlanul a hazai eszközök vannak túlsúlyban, így továbbra is a magyar gazdaság és a hazai pénz- és tőkepiac teljesítménye határozza meg a pénztári hozamokat. A Klasszikus portfóliók esetében 93,96%, a Kiegyensúlyozott portfóliók esetében 69,11%, a Növekedési portfólióknál pedig 39,34% a magyar állampírok állománya, így azok árfolyamhatása változó mértékben, de szintén rányomja bélyegét a pénztári teljesítmények alakulására.

A 2008.évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a magánnyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a pénz- és tőkepiaci tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le. Ennek eredményeként 2008. december 31-től 2010. szeptember 30. napjára a portfólió piaci értéke 63%-kal növekedett, amelyet nagyrészt a kiemelkedő befektetési teljesítményekre lehet visszavezetni. A másik fontos változás, hogy a választható portfóliós rendszer bevezetésével és a kockázati kitettség átalakításával az elérhető hozam nagysága is lényegesen változott.

Elsősorban ennek köszönhető, hogy míg a Klasszikus portfóliók átlagos hozama 2009. december 31. és a 2010. szeptember 30. között 6,01%-ot, a Kiegyensúlyozott portfóliók 9,25%-os, a Növekedési portfóliók pedig 9,5%-os átlagos hozamot értek el. Az összesen 54 magánnyugdíjpénztári portfólió teljesítményei között továbbra is nagy a szórás, ami az eltérő befektetési politikákra, és a portfólió-kezelők stratégiái közötti eltérésekre vezethető vissza.

A 2009. december 31-től számított vagyonnal súlyozott pénztári átlaghozamok a kockázatvállalás mértékével arányos teljesítményt mutatnak. A nagyobb kockázatvállalás mellett a Kiegyensúlyozott és Növekedési portfóliók hozamai az állampapír indexek hozamait jelentősen, a Növekedési portfólió esetében a Budapesti Értéktőzsde teljesítményét is meghaladták, az idei év eddig terjedő időszakában kiemelkedő reálhozamot biztosítottak a pénztártagoknak.

A 2010. szeptemberében aktuális - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8%-os inflációval összevetve ez azt jelenti, hogy a pénztári portfóliótól függően 2,21-5,70% közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált időszakban. Az elmúlt évben átlagosan 1,4 forint, az idei év elmúlt 9 hónapjában 1,1 forint befektetési eredmény jutott minden egyes forint pénztári befizetésre.

A pénztárak jövőbeni kilátásait ugyanakkor jelentősen befolyásolják az Országgyűlés által 2010. október 25-én elfogadott törvények, amelyek értelmében 2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig a magán-nyugdíjpénztári tagok bruttó béréből levont 9,5% nyugdíjjárulék teljes mértékben az állami nyugdíjalapba kerül, a magánnyugdíjpénztárba átutalt tagdíj mértéke 0% lesz. Egy másik jogszabály ezzel párhuzamosan minden magán-nyugdíjpénztári tag számára lehetővé teszi, hogy visszalépjen az állami tb-rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy aki a visszalépés mellett dönt, annak az eddig egyéni számlán felhalmozott megtakarítása átkerül egy a kormány által kijelölt szervhez, és onnantól az állam garantálja a mindenkori jogszabályokban meghatározott nyugdíjat a számukra.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja, hogy amíg a hiányzó részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén - rosszabbul is lehet járni. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lehetséges. A megfontolásra mindenki számára elegendő idő áll rendelkezésre, hiszen a visszalépés lehetősége az elfogadott jogszabály szerint 2011. december 31-ig nyitott.


penzcentrum.hu, november 11.

21197

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds