2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482708
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, Nyugdíjreform 2.
Posted on November 18, Thursday, 13:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik - jelentette be a kabinet döntését a kormányszóvivő. A rendelkezés 2011-től érvényes. Nagy Anna csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ennek több gyermek esetén a maximuma nyolc év. Az MTI kérdésére közölte, a 40 évbe képzési idő - sem szakiskolai, sem felsőfokú - nem számít bele.

A kormányszóvivő beszámolt arról is, hogy a kabinet az Országgyűlés elé terjeszti azt a tervezetet, amely szerint január 1-jétől munkanapok helyett naptári napokban fogják megállapítani azokat a határidőket, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárásokban be kell tartani.

Ez több szempontból is előnyös azoknak, akik ügyet intéznek, hiszen így például nem fordulhat elő az, hogy egy hosszú hétvége után olyannyira elhúzódjon az ügyintézés, hogy abból az ügyfélnek nehézségei adódhatnak - tette hozzá Nagy Anna, megjegyezve, hogy az eddigi gyakorlat inkább a hivataloknak kedvezett, a mostani rendszer pedig sokkal inkább az ügyfeleknek fog.


MTI, november 11.


Ha hétfőn is megszavazzák a kormánypárti képviselők az alkotmány Lázár János-féle módosítását, akkor a családi pótlékot, gyedet, nyugdíjat, tanárok, orvosok, mozdonyvezetők bérét öt évre visszamenőleg visszaszedhetné a mindenkori kormány. A végkielégítésekre célozva túl tágan értelmezhető és értelmezendő szövegjavaslatot terjesztettek a parlament elé.

Ön kap családi pótlékot? Jár Önnek gyed? Esetleg nyugdíjból él? Vagy tanárként dolgozik egy önkormányzati iskolában? Mozdonyt vezet a MÁV-nál? Akkor legyen kedves most egy forint híján visszaadni az elmúlt öt évben kapott családi pótlékot, gyedet, nyugdíjat, fizetését – mondhatja egyszer csak a kormány, mert valamiért megszorult az állam. A felvetés nem abszurd vagy utópisztikus, hanem a kormány alkotmányba foglalt lehetőségéve válik, ha hétfőn a Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői a zárószavazáson ugyanúgy megszavazzák az alkotmány Lázár János-féle módosítását, ahogyan azt szerdán egyszer már megtették.

Két hete az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos végkielégítés-adóról nyáron hozott törvényt, amire válaszul a kormány, illetve helyette eljárva Lázár János Fidesz-frakcióvezető visszatámadott és gyorsan három törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. Ezek között volt az alkotmánymódosítás is. Az Országgyűlés szerdán – sokáig emlékezetes közjáték után – elfogadta azt a kormány által óhajtott módosító javaslatot, amely arról rendelkezik, hogy öt évre visszamenőleg el lehet szedni kifogásolt juttatásokat. Az alkotmány új passzusa mögött az az elgondolás húzódik meg, hogy fülön csípjék az előző garnitúra embereit, 98 százalékos adóval sújtva a végkielégítésüket. A módosítás azonban ennél sokkal szélesebb felhatalmazást ad.

A kérdéses rész így szólna: „a közterhek viselésére szóló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg.”

Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy aki az adókból, járulékokból gazdálkodó államtól jövedelmet kap, azt a mindenkori kormány akár öt évre visszamenőleg különadóval sújthatja, de ez az a különadó nem érheti el a jövedelem 100 százalékát.

Márpedig nagyon széles annak a köre, hogy milyen jövedelmet ad az állam, és így sokan vannak azok is, akik közvetlenül jövedelmet kapnak az államtól, vagy állami cégnél dolgoznak. A minisztériumokban, központi állami intézményekben dolgozók (ők 250 ezren vannak), az önkormányzatoknál foglalkoztatottak (például tanárok, orvosok, összesen 450 ezren) bérként kapnak jövedelmet az államtól. De az államtól származó jövedelem kategóriába tartozik a gyed, gyes, szociális segélyek, családi pótlék, sőt a nyugdíj és az ösztöndíj is.

A kormánypártiak támogatását élvező alkotmánymódosítás lehetőséget adna a mindenkori kormánynak, hogy ha úgy gondolja – vagy mert pénzre van szüksége, vagy mert valamilyen társadalmi igényt próbál kielégíteni –, visszamenőleg ne csak végkielégítés-adót rójon ki a közszférában dolgozókra, hanem – akár 99 százalékos – adót vessen ki az államtól kapott jövedelmekre, gyakorlatilag tehát visszavegye a járandóságokat. Erős kisebbségben lehetnek azok, akik öt év alatt nem kapnak, ne kaptak volna valamilyen államtól származó jövedelmet (pl. a versenyszférában dolgozó gyermektelenek), a magyar emberek többségét bármikor extra adóval sújthatnák az új alkotmányos előírás szerint.

A lapunknak névvel nyilatkozó két alkotmányjogász és neve elhallgatását kérő három adószakértő megerősítette, hogy az alkotmánymódosítást jogilag nem lehet másképpen értelmezni.

Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet munkatársa, alkotmányjogi szakértő szerint az alkotmánymódosítás lehetővé teszi az állam számára, hogy bármilyen közpénzekből folyósított juttatást visszavegyen, öt évre visszamenőleg. Szabó kérdésünkre megerősítette, hogy a szöveg alapján elvben ez lehet nyugdíj, családi pótlék, vagy állami tulajdonú vállalattól kapott fizetés is. "Ebben tényleg minden benne van" – fogalmazott.

Az ELTE jogi karán alkotmányjogot oktató Somody Bernadette is azt mondta az Indexnek, hogy "tény, hogy ez nagyon széles kör", amit különadóval lehet sújtani. "Nem következik belőle, hogy ez kizárólag a végkielégítésekre vonatkozna" - tette hozzá.

Mindkét jogász figyelmeztetett arra, hogy a módosítás legérzékenyebb pontja azonban az, hogy visszamenőleges hatályú. Erről az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy ez a jogbiztonsággal nem összeegyeztethető. Igaz, az Alkotmánybíróság – hatáskörének tervezett szűkítésének köszönhetően – aligha vizsgálhatja majd ezt a törvényt.

A kormánypárti képviselők egyelőre csak az alkotmányt módosító törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt szavazták meg szerdán. Ezt most beépítik az alkotmányt módosító törvényjavaslatba, és erről a törvényjavaslatról - tehát az újrafogalmazandó alkotmányról - hétfőn zárószavazást tartanak az Országgyűlésben.

index.hu, november 11. A szolgálati idő és a nemek között differenciál a kormány döntése, amely szerint januártól 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők - jelentette ki több szakember. A férfiak jogosan kérdezhetik, hogy ők miért számítanak másképp a nyugdíjbiztosítás rendszerében mint a nők, és az sem világos, hogy ha a felsőoktatásban eltöltött idő szerzett jogként szerepelt a törvényben, most miért marad ki mégis az évek beszámításánál.

A kormány ugyanis úgy döntött: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Ez több gyermek esetén maximum nyolc év lehet, de nem veszik figyelembe az egyetemi és a szakmunkás éveket. Eszerint az, aki 5 évet egyetemre járt, és felnevelt 3 gyermeket, ha 23 évesen diplomázott, akkor 54 évesen mehet nyugdíjba. Az a nő viszont, aki csak érettségizett de szintén 3 gyermeket nevelt, ezt már 50 évesen megteheti.

A kormány valószínűleg a gyermeknevelést akarja elismerni, de akkor kérdés, ez a kedvezmény miért nem terjed ki legalább a gyermeküket egyedül nevelő férfiakra. Az sem világos, teljes, vagy csökkentett nyugdíjat kapnak-e a kedvezményesen nyugdíjba vonulók. A hatályos törvény szerint jövő évtől aki a korhatár alatt megy nyugdíjba, évente 3,6 százalékkal kevesebb ellátást kap, mintha 62 éves koráig dolgozott volna. Mindenki arra számít, hogy ez a szigor nem érinti a kedvezményezetteket, de válasz egyelőre nincs.

A számítások is sántítanak. Iván László, a Fidesz szakpolitikusa augusztusban még arról beszélt, hogy évente átlagosan hatezer nőt érinthet az intézkedés. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a többletkiadás 20-40 milliárd forint lesz. A napokban már azt mondták, 18-24 ezer nőt érinthet a kedvezményes nyugdíjba vonulás, a becsült kiadást pedig 30-35 milliárdra tették.

Közben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tegnap már átutalta az aktuális novemberi nyugdíjat, ezzel együtt került a számlára az év elejéig visszamenőleg járó kiegészítő ellátás is. Akinek a postás viszi a járandóságát, az a napokban kapja meg a kiegészítést. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény írja elő a nyugdíj-kiegészítést az éves várható infláció mértékéig. Tavaly 2010-re 4,1 százalékos pénzromlást jeleztek, januárban ennek megfelelő emelést kaptak az idősek. A kormány számításai szerint várhatóan 4,7 százalék lesz az infláció, a két szám közötti különbözetet fizetik most ki. Az MSZP szerint 1,1 százalékos nyugdíj-kiegészítés járna az időseknek - ennyivel számolt a KSH. Az idősek átlagosan 12 ezer helyett alig 6 ezer forint kiegészítést kapnak, amivel összesen 15 mil­liárd forintot vesz ki zsebükből a kormány.


nepszava.hu, november 13.

Az MSZP szerint hárommillió embert rabolt ki a kormány a magánnyugdíj-pénztári utalások felfüggesztésével. Török Zsolt, a párt szóvivője szombati sajtótájékoztatóján elmondta: a szocialisták november 11-én törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amelyben a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlák feletti önrendelkezési jog teljes körűvé tételét javasolják. Az MSZP arra kéri a választókat: keressék fel országgyűlési képviselőiket és kérjék őket az előterjesztés elfogadására.

Török Zsolt emlékeztetett: a magánnyugdíj-pénztárak ügyében több kezdeményezés is indult, például népszavazási kezdeményezés, civil kezdeményezésű tüntetés, tiltakozás az egyik közösségi oldalon. Hozzátette: Baja Ferenc szocialista képviselő másokkal együtt törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetőséget adna arra, hogy tényleges legyen a nyugdíjpénztár-választás szabadsága. Az MSZP szóvivője arra kérte az embereket, forduljanak országgyűlési képviselőikhez és kérjék őket a javaslat elfogadására - írta a Független Hírügynökség.

Baja Ferenc egyébként pénteken már ismertette a benyújtott előterjesztést. Eszerint módosítanák a Selmeczi Gabriella-féle nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt. Azt kérik, hogy a módosítás nyújtson garanciát a magánnyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy a befizetéseikről - azaz a saját pénzükről - maguk dönthessenek. Ennek értelmében az emberek nemcsak a kormány által vázolt megoldásokat választhatnák, hanem szabadon átvihetnék pénzüket az önkéntes nyugdíjpénztárakba - magyarázta az MSZP-s képviselő.


MTI, november 13.


Nem vezeti be a kormány a férfiaknál azt, hogy 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba – mondta a Hírszerzőnek a Fidesz szakpolitikusa. Hogy pontosan hány nőt érint a bejelentett kedvezményes nyugdíj jövőre az kérdéses: míg nyáron hatezerre becsülték, addig mára már akár 24 ezer nyugdíjba vonuló nővel számol a kormány.

Sok nő vette csalódottan tudomásul a kormány csütörtöki bejelentését, miszerint jövőre 40 év munkaviszony után elmehetnek nyugdíjba. A csalódottság oka az, hogy kiderültek a részletek, s bár a választási kampány óta már javában számolta minden asszony, hogy hány évet kell még lehúznia munkahelyén, a végső szám nagyjából 3-5 év pluszban jött ki.

A 40 éves munkaviszonyba ugyan továbbra is beleszámít a gyermekgondozással töltött évek (legfeljebb nyolc év), ám az egyetemi és szakképzői idő nem. Emiatt fordulhat elő az, hogy a Fidesz ígéretével szemben mégsem mehetnek nyugdíjba azok, akik május óta ebben reménykedtek.
Szigorodtak a feltételek

Az eredeti ígéret egyébként meglehetősen nagyvonalú volt: kortól függetlenül minden nő 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetett volna. Ezt már 2005-ben felvetette a Fidesz elnöksége, sőt felkérte az akkori frakcióját, dolgozzanak ki egy erre vonatkozó törvényjavaslatot. Akkor ebből nem lett semmi, ezért a 2010-es választási kampányban ismét bedobták, hogy ha kormányra kerülnek, akkor ősszel megalkotják az erre vonatkozó törvényjavaslatot.

„Egyrészt azért, mert megígértük, másrészt valóban úgy gondoljuk, hogy megérdemlik a nők a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. Azért mert a nők mindig kevesebbet kerestek a férfiaknál, és azért is, mert a munka mellet háztartást is vezetniük kell, ami felér két műszakkal, ha gyerek is van, akkor hárommal” – mondta a Hírszerző kérdésére a Fidesz nyugdíjügyi szakpolitikusa.

Mint Iván László mondta, a bejelentés után formálódtak a tervek, sok alternatíva felmerült arról, mit is jelentsen a kedvezményes nyugdíj. Az egyik elképzelés szerint a gyerekek számához kötötték volna a kedvezményes munkaviszony idejét, ám ez a kormányban is heves tiltakozást váltott ki. Így határoztak végül amellett, hogy a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, viszont a tanulmányi időszak nem.


hirszerzo.hu, november 14.


A Magyar Szocialista Párt (MSZP) azt javasolja az embereknek, hogy vagyonukkal ne lépjenek át az állami nyugdíjkasszába, ne ajándékozzák pénzüket a "Fidesz urainak gazdagodására" - mondta Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja.

A politikus szerint jó esély van arra, hogy a magán-nyugdíjpénztárak kibírják az állam okozta 14 hónapos "pénzügyi aszályt". Ha mégsem bírnák ki, akkor legyen esélye az embereknek arra, hogy az eddig felhalmozott vagyonukat az állami kassza helyett az önkéntes nyugdíjpénztárakba irányíthassák.

Erről egy módosító indítványt is benyújt a szocialista frakció a parlamentben, amely ezt a lehetőséget megteremti - fűzte hozzá.

Szanyi Tibor szerint a Fidesznek ki kéne lépnie az emberek háztartásaiból, "sőt, ha a Fidesz úgy érzi, hogy lépéskényszerben van, akkor sokkal inkább lépjen le".

Az Országgyűlés október 25-én fogadta el a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti annak alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíját átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz irányítsák.

Szintén aznap fogadta el a parlament a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány megnyitja a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, továbbá az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonult emberek esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.


MTI, november 14.


Szijjártó Péter szerint az emberek döntő többsége az állami nyugdíjrendszerbe helyezi majd át a nyugdíjcélú befizetéseit, mert ez jelent számukra biztonságot és biztos nyugdíjat.

A miniszterelnök szóvivője azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: pártja azt javasolja az embereknek, vagyonukkal ne lépjenek át az állami nyugdíjkasszába, ne ajándékozzák pénzüket a "Fidesz urainak gazdagodására".

Szijjártó Péter erre utalva azt mondta: sajnálják, hogy a szocialisták továbbra is kitartanak amellett, az emberek nyugdíjcélú befizetései ne biztonságba kerüljenek, hanem azokkal spekuláns üzletemberek a nyugdíjtőzsdén próbálhassák ki a saját szerencséjüket. Közölte, annak érdekében, hogy az emberek a nyugdíjcélú befizetéseiket biztonságba helyezhessék, a kormány lehetővé tette, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerből át-, illetve vissza lehessen lépni az állami nyugdíjrendszerbe.

Elmondta, a Nemzetgazdasági Minisztériumban már az "utolsó fázisban" van annak a törvénynek a kidolgozása, amely az átlépés pontos szabályait meghatározza. Hozzátette: az erről szóló jogszabályt a kormány a lehető leghamarabb el fogja fogadni. Olyan szabályok lesznek, amelyek lehetővé teszik majd mindenki számára, hogy átlépjen az állami nyugdíjrendszerbe.


nol.hu, november 14.


A nyugdíjakkal kapcsolatban a hazai politikai elit (?) az elmúlt években a féligazságok, és a bornírt ostobaságok között tudott csak megnyilvánulni. A hétvégén ez utóbbi kategória újabb gyöngyszemmel bővült.

Türelmes embernek tartom magam, és azt is értem, hogy a politikai kommunikáció célcsoportja elsősorban a kétszámjegyű, és abból is a 80 körül szóródó intelligencia quocienssel (IQ) jellemezhető szavazópolgár. Ennek következtében csak ritkán ragadtatom el magam, ha valamely parlamenti párt prominense a nyugdíjak kapcsán megnyilatkozik. A hétvégén azonban Szanyi Tibor féligazságára adott válaszát Szijjártó Péter kicsit túlspílázta. Történt, hogy az MSZP elnökségi tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: pártja azt javasolja az embereknek, hogy vagyonukkal ne lépjenek át az állami nyugdíjkasszába, ne ajándékozzák pénzüket a "Fidesz urainak gazdagodására". Tény, hogy ez a kijelentés, már önmagában megérne egy misét, hiszen ebből a pénzből finanszírozzák az MSZP szavazótábor derékhadát adó nyugdíjas és a kamu rokkantnyugdíjasok álmunkanélküli rétegét. A Fideszben azonban úgy tűnik, nem bízik abban, hogy Magyarországon az észérvek a vita eszközei, hanem rálicitáltak a hülyeségre.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője Szanyi kijelentésére reagálva azt mondta: sajnálják, hogy a szocialisták továbbra is kitartanak amellett, hogy az emberek nyugdíjcélú befizetései ne biztonságba kerüljenek, hanem azokkal spekuláns üzletemberek a nyugdíjtőzsdén (sicc!) próbálhassák ki a saját szerencséjüket. (Hogy hova kerülnek a nyugdíjpénzek, és abból döntően melyik állam adósságát finanszírozta nem csak a szocialista, de immár a második Orbán-kormány alatt is a rendszer, bárki könnyedén talál adatot.)

Tudom, most a józan emberek azt mondják, hogy ezt a kijelentést kár kommentálni, ez egy olyan gyémánt, amelyet tovább csiszolni bűn, csak szétesne egy óvatlan mozdulattól. Én mégis nehezen tudok elmenni mellette. Ha már durvaságokat mond a szóvivő, miért nem lehet egyszer fájóan igazat is mondani. Hogy csúnyán beleszaladtunk néhány pofonba Brüsszelben, és bár ki is léphetnénk az EU-ból, az egy rettenetesen nehéz döntés, és ilyenekre nem visz minket rá a lélek. Addig is azért vesszük el tőletek kedves magyar emberek az eddig megtakarított nyugdíjösszeget, mert nagyon sokan lusták vagytok és inkább a „máunikát” néztétek, vagy lopni jártatok, ahelyett, hogy dolgoznátok. Akik dolgoznak, azok szívük szerint egy állami intézménynél meresztik a hátsójukat, és ha véletlen az ücsörgésen kívül más teendő is van, akkor sztrájkolnak, meg munkaügyi bíróságokra járnak. Ja és ti kedves „értéket is előállító” emberek – legyetek bár pici magyar vállalkozók, vagy behemót multik képviselői, - ha csak tudjátok – különböző módokon persze, elsunnyogjátok az adókat, járulékokat. Mivel a nagy cégeket az egész ciklus alatt nyúzzuk, az átlagembert meg kerülővel – hogy négy évig közvetlenül ne érezze - csak így tudjuk, ezért elvesszük azt a nagyságrendileg 3000 milliárdot (a Stabilitás Pénztárszövetség szeptember végi adatai), ami voltatok szívesek az elmúlt 15 évben félrerakni.

Ez egy őszinte, tökös kijelentés lett volna, amolyan „Csuhások! Térdre, imára!” típusú, amire én személy szerint, ha fáj is, mégis elismeréssel adóztam volna. Ehelyett megy immár megszokott módon az emberek hülyének nézése, és az ehhez mért kommunikáció. Hogy egy klasszikus idézzek: "Azt hiszem, vannak dolgok, amik sohasem változnak."
KB


mfor.hu, november 15.


A korábbi 18-24 ezres becsléssel szemben - mivel a szolgálati idő számításába nem számítanak bele a szakmunkásképzésben, a főiskolán vagy az egyetemen eltöltött évek - ma újra szűkült az negyven év utáni nyugdíjra jogosultak számára vonatkozó előrejelzés.

A Világgazdaság körülbelül 10-15 ezerre teszi azon nők számát, akik 2011-től már negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek (aki több gyermeket nevelt, az akár 32 év munkaviszonnyal is jogosulttá válhat a nyugdíjra).

"A nők a nyugdíj összegét nem csökkentett mértékben kapják meg, hanem a teljes öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. A munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is" - magyarázta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott.

A kormány számításai szerint, ha az érintettek 75-100%-a él a lehetőséggel, az hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent. Ezt a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése bőven fedezi.

A szakszervezetek örülnek a döntésnek, de leszögezik: a szolgálati idő szerinti számítás kedvezőbb lenne, mert ebbe a szakmunkásképzésben, a főiskolán vagy az egyetemen eltöltött évek is beszámítanak.


penzcentrum.hu, november 16.


Már csak két-három év, és bekövetkezik az, amitől a demográfusok, közgazdászok és nyugdíjszakértők lassan három évtizede rettegnek: a Ratkó-korszak népességrobbanása során született embertömeg nyugdíjba vonul, és nem lesz, aki megtermelje a nyugdíjukat. Mindez a szakemberek szerint az amúgy sem mesés nyugdíj összegének drasztikus csökkenéséhez vezet. Aki most nem kezd el félretenni, időskorában nyomorogni fog – jósolják a pénzügyi szakértők.

Rengetegen vannak, akik most döbbennek rá, hogy sokkal kisebb lesz a havi járandóságuk, mint amire számítottak. Akik már 50 fölött járnak, és nincs megtakarításuk, nyomorogni fognak az állami nyugdíjból – mondta dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó. Szerinte az embereknek rá kell döbbenniük: mindenki saját maga felelős saját magáért.

Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mennyi nyugdíjkiegészítést szeretne a várhatóan meglehetősen alacsony állami nyugdíjkilátások mellé szereznie. Tóth András szerint érdemes úgy kalkulálni, hogy a kívánt egyhavi nyugdíj összegének 150-szeresét tegyük félre.

Ha például havi 100 ezer forint nyugdíjat szeretnénk, akkor 15 millió forintot kell megspórolni. Annak, aki 30 év múlva megy nyugdíjba, ez 30 év alatt nagyjából havi 6600 forintot jelent, Ha már csak 20 évünk van akkor ez már havi 20 ezer forintot jelent, ha csak 10 év, akkor havi 80 ezer forintot kellene félretenni – mondta dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó a Reggeli Gyorsban.

A nyugdíjtörvény szerint a jelenlegi nyugdíjasok a keresetük 80 százalékát kapják meg, csakhogy a gyakorlatban az utolsó nettó fizetés nagyjából 63 százalékát utalják az érintettek. Mivel az összes, azaz a 40 évi kereset nettó átlagára számolják ki a nyugdíjat. Ebbe beletartozik minimálbéres és a munkanélküli időszakok is, ezért kevesebb a nyugdíj– mondta Tóth András.

A pénzügyi tanácsadó elmondta azt is, az állami nyugdíjak szabályozása ahhoz igazodik, hogy mennyi pénz van a kasszában. A Ratkó-korszak gyermekei azonban hamarosan nyugdíjba mennek, így ezt a pénz sokkal több nyugdíjasra kell elosztani, a fiatal munkavállalók viszont kevesebben vannak, és később lépnek a munkaerőpiacra. Ez óriási terhet jelent az állam számára.

Az állam, jóllehet megemelheti a nyugdíjjárulékot, ez azonban nem járható út. A másik lehetőség, hogy megszigorítják a nyugdíjlehetőségeket és egyre később engedik nyugdíjba az embereket. Az unió most nem titkoltan azt javasolja, hogy fokozatosan 72 évre emeljék a nyugdíjkorhatárt - magyarázta Tóth András, aki hozzátette: a nők 40 évi munkaviszony utáni nyugdíjazási lehetősége is felemás. Ezzel a ugyanis meglehetősen kevés nő tud élni a fent említett okok miatt.


klubradio.hu, november 16.

22412

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds