2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482714
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on November 24, Wednesday, 10:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A kormány kommunikációjának több ponton is ellentmondó nyugdíjtanulmány került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára. A dokumentum alátámasztja, hogy a pénztári tagdíjak nem tűntek el, hogy a kasszák befektetési politikája szigorúan szabályozott, és azt is, hogy a válság miatt 2008-ban elpárolgó befizetések a kimagasló 2009-es eredményekkel visszakerültek a pénztártagok egyéni számlájára.

Az egyoldalúan pénztárellenes kormányzati kommunikációnál nagyságrendekkel objektívebb tanulmányt került fel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapjára október végén. A dokumentum a pénztári vagyonért küzdő kormánytisztviselők néhány valóságtól elrugaszkodott nyilatkozatát tételesen - bár nem szándékosan - cáfolja, miközben a pénztárakra vonatkozó kritikákat is megfogalmaz.

Az NGM tizenhárom oldalas tanulmánya a nyugdíjpénztári rendszert több szempontból is vizsgálja, mi a legfontosabb hármat emeljük ki. A tagdíjbefizetésekből felhalmozódott vagyon változásait, a befektetések erre rakodó hozamait illetve a sokat kritizált magas működési költségekkel kapcsolatos megállapításokat.

Hová tűntek a befizetések?

Ezt kérdezte a nyugdíjvédelmi megbízott, Selmeczi Gabriella októberben. A dokumentum csattanós választ ad a kérdésre, a nyilatkozó kormánytagoknál jóval pozitívabb képet festve a pénztárak vagyoni helyzetéről.

A kasszák működésük első évében, 1998-ban 25 milliárd forintot gyűjtöttek össze, ez az ezredfordulóra közel 90 milliárdra duzzadt, ami három és félszeres vagyonnövekedést jelent. „2000 év végére a lassuló tendencia ellenére is megkétszereződött a pénztárak vagyona 1999-hez képest, 2001-ben pedig 65 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ekkor 283 milliárd forintot tett ki. A 2002-2007-ig terjedő időszakban minden évben 30-40 százalékkal nőtt a pénztárak vagyona. A 2008-as világválságnak köszönhetően 2007-ről 2008-ra szinte változatlan maradt a magánnyugdíjpénztárak vagyona, 2009 év végére azonban 34 százalékkal 2649 milliárd forintra nőtt.”

Tehát a tanulmány alapján is világosan látszik, hogy a pénz nem tűnt el, nem kell semmit megkeresni, a befizetések ott vannak a pénztártagok egyéni számláin. A tervek szerint a felhalmozások jelentős részét a 2011-es költségvetés egyszerűen felélné.

Garancia és szabályozás

Az NGM-tanulmány azt is kimondja, hogy a tagdíjakat – amit 14 hónapra vont el a kormány – szigorú előírások szerint fektették be. A „prudenciális elvárásokat, befektetési előírásokat a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1999. évi LXXX. törvény, és a magán-nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységét szabályozó 282/2001. számú kormányrendelet előírásai” szabályozzák. Tehát nem csak a számok, a szabályozás is hitelteleníti a rulettasztal-vádat.

A pénztárvitában ez az első hivatalos kormányzati dokumentum, amely említi a Pénztárak Garancia Alapját (PGA). Mint megírtuk, ez minden pénztártagnak tőke illetve inflációkövető hozamgaranciát biztosít. A garancia úgy működik, hogy a pénztárak nyugdíjba vonuló tagjaiknak kiszámítják, hogy egyéni számlájuk egyenlege mekkora lenne, ha tagsága teljes időtartama alatt minden havi befizetése az adott hónap inflációs rátájával megegyező kamatot eredményezett volna. Ha számlaegyenlege ennél az összegnél kisebb, a PGA fizeti a különbözetet, ha erre nem képes, akkor az állam váltja be a garanciát. (Ilyenre azonban még nem volt példa, a kasszákból kifizetések még meg sem indultak.)

A tanulmány tehát világosan cáfolja azokat a kormányzati nyilatkozatokat is – például Orbán Viktorét –, melyek szerint a magánnyugdíjpénztárak mögött semmilyen garancia nincs, ezért csak az állami nyugdíj jelent biztonságot.

Ingadozó vagyongyarapodás

A tanulmány az 1998 és 2009 közötti tizenkét év idősorát vizsgálva megállapítja, hogy az éves átlagos reálhozam 0,73 százalék volt. Hozzátehetjük: a valóban nem túl jó reáleredmény legfőbb oka az időszak egészére jellemző magas infláció volt, amiről nem a nyugdíjpénztárak tehetnek. Ennek ellensúlyozására alkalmas befektetési lehetőségeik viszont a részben az állami szabályozás miatt nem voltak a kasszáknak.

A magyar gazdaságpolitikai irányításnak az EU-ban normaként kezelt három százalékos inflációs célt 2005-öt leszámítva még csak megközelítenie sem sikerült. Emiatt a teljes időtávon a pénzromlás évente átlagosan több mint öt százalékponttal csökkentette a kasszák reálteljesítményét. (A siralmas eredményen kicsit javít az idei első háromnegyed év. A pénztárak ebben az időszakban az inflációt 2-6 százalékkal meghaladó reálhozamot értek el.)

Az eredményen nagyobb részvényaránnyal lehetett volna javítani, de pont a szigorú szabályozás akadályozta meg a pénztárakat abban, hogy átalakítsák befektetéseik összetételét. A tanulmány emlékeztet, hogy 1998 és 2001 a tagdíjak 80 százaléka állampapírban volt, ami 70 százalék közeli szinten stabilizálódott egészen 2006-ig. Eközben a részvényhányad jellemzően 10-15 százalék között mozgott egészen a választható portfóliós rendszer bevezetéséig.

Érdemben jobb reálteljesítményre tehát az infláció mellett az elhibázott szabályozás miatt sem voltak képesek a kasszák.

A dokumentum azonban a hozamokat romboló infláció fölött szó nélkül elsiklik, helyette kizárólag az „indokolatlanul magas működési költségekkel és vagyonkezelési díjakkal” magyarázza a szektor rossz teljesítményét.

A valóban drága működést - valamint a rossz befektetési stratégiát, az elkényelmesedett, kockázatkerülő magatartást - az Indexen is kritizáltuk, megemlítve azonban, hogy a díjak az elmúlt években fokozatosan csökkentek. A kormányzati nyilatkozatokban ez a tény eddig egyetlen egyszer sem hangzott el, de most kiderült, hogy a minisztériumban legalább tudnak róla.

A tanulmány egyik táblázata szerint a befizetéseket még 2007-ben 6,9 százalékos működtetési és vagyonkezelés díj terhelte, de a kormány ezeket korlátozta, így a díjterhelés most legfeljebb 5,3 százalék és 2014-ig 5 százalék alá csökken.

Ha tehát a kormányt tényleg a drága működés zavarná, bizonyára a költségek gyorsított lefaragását választaná a szektor fölszámolási kísérlete helyett.
index.hu, november 16.

A magánnyugdíj-pénztári szektorban jelenleg látható kockázatok a PSZÁF kockázati jelentése szerint: a veszteséges működés folytatódása, a pénztári tagdíj 14 havi felfüggesztése, a magánpénztári tagok tb rendszerbe való visszaléptetésére irányuló kormányzati szándék, valamint a nem kielégítő hozamteljesítmény veszélye.

A működési tartalékok szintje a magánnyugdíjpénztáraknál viszonylag alacsony, a rendszeres túlköltekezés mai szintjén viszonylag rövid ideig elegendő - állapítja meg a jelentés. A túlköltekezést jelentős részben a tagszervezési költségek okozzák, mert a szponzorok, illetve üzemeltetők egy része működési bevételeinek jelentős részét költséges tagakvizíciókra fordítja. Ez összefügg azzal, hogy jogszabályban maximálták a működési alapra történő levonás mértékét, ami egyes nagyméretű üzemeltetőknél felerősítette a mérethatékonyság fokozásának igényét.

A működési költségvetéssel, és általában véve a magánnyugdíjpénztárak helyzetével kapcsolatban is a legjelentősebb kockázat a tagdíjak 2010 novemberétől 2011 végéig esedékes visszatartására irányuló, idén októberben bejelentett kormányzati intézkedésből adódik - állapítja meg a jelentés.

A magánpénztáraknak a működési és likviditási portfólióban felhalmozott tartalékállománya ugyanis 2010. június végén mindössze 10 milliárd forint volt, amely csak korlátozott ideig biztosítja a működési költségvetés fedezettségét. Az egyes pénztárak fedezettségi szintje meglehetősen eltérő: a kasszák a tartalékokat a teljes kiadáshoz viszonyítva június végén 0,1-2,5 évi fedezettel rendelkeztek.

A pénzügyi csoporthoz tartozó intézmények esetében a problémát rövid távon áthidalhatja a szponzor csoport pénzügyi hozzájárulása, más pénztárak esetében, illetve hosszabb távon azonban ez a megoldás nem áll rendelkezésre. A működési bevételek elmaradása ezért gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézmények azonnali költségoldali reformot kénytelenek végrehajtani. Ez főként a 2010 első felében az összes ráfordítás 28 százalékát kitevő tagszervezési és marketing költségek körében lehetséges. A fedezettségi probléma fennmaradó részét a kormányzat egy most készülő jogszabállyal kívánja megoldani, amely a pénztárakat az új feltételek között is folyamatosan működési forrásokhoz juttatná - derül ki a jelentésből.

A felügyelet továbbra is jelentős kockázatnak tartja a nem kielégítő hozamteljesítmény veszélyét, rövid és hosszú távon egyaránt, főként a magán-nyugdíjpénztári körben. A hozamokat tekintve a válság ideje alatt voltak erőteljes lejtmenetek (negatív hozamok), illetve más időszakokban jelentős emelkedések, azonban mindkét ágról elmondható, hogy a válság előtti vagyonérték reálértéken mindeddig nem állt helyre. A kötelező jelleg miatt nagyobb jelentőségű magánpénztáraknál hosszabb távon sem alakultak ki érdemlegesen pozitív reálhozamok - állapítja meg a felügyelet.

A magánpénztárak fedezeti alapokra eső 2010. második negyedévi átlaghozama -1,8 százalék, az önkéntes nyugdíjpénztáraké pedig -1,09 százalék volt. Mivel az első negyedévet még jelentős arányú piaci fellendülés jellemezte, a 2010. első félévi átlagos hozam a két szektorban 4,65, illetve 4,62 százalék volt. A két nyugdíjpénztári terület hozamteljesítménye közti különbség a magánpénztári ág magasabb részvényhányadából fakad. A hozamok intézményenkénti szóródása 2010 második negyedévében is jelentős volt: a legmagasabb és legalacsonyabb magán-nyugdíjpénztári hozam között 6,4 százalékpontos volt az eltérés, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál pedig nem kevesebb, mint 16,3 százalékpontnyi.

A magánpénztári választható portfóliós rendszer szabályai több ponton módosításra szorulhatnak a felügyelet szerint, ám a szóba jöhető szabálymódosításokkal célszerűnek tűnik várni addig, amíg az állami rendszerbe történő átlépés lehetőségének megnyitását követően már jobban lehet látni, hogy mekkora méretű, és miként működő magánpénztári rendszer marad fenn 2011-et követően.

Az egyes portfóliók közötti határozott különbségtétel a transzparencia fenntartása érdekében szükséges, de a portfólió-összetételre vonatkozó konkrét szabályok tekintetében a defenzívebb, vagyis kisebb volatilitású portfóliók irányában történő elmozdulás indokolt, nem utolsó sorban a különböző helyzetű pénztártagokat érintő kockázatok erősen aszimmetrikus jellege miatt. A felügyelet szerint szükséges lehet az emelkedő életkorral párhuzamosan érvényesített kockázatmérséklési eljárás (az egyes portfóliók közötti átirányítás) szabályainak rugalmasabb meghatározására is.

A hazai nyugdíjrendszer harmadik pilléreként számon tartott önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban felmerül, hogy miként tudják eredeti szerepüket betölteni. A tagok száma csökken, a portfólió összértéke 2007 vége óta reálértékben zsugorodott, a tagdíjbevételek csökkenése a működési fedezettséget negatívan érinti, nyugdíjjáradékot gyakorlatilag nem fizetnek, és a felhalmozási időszakon belüli kifizetések mértéke változatlanul magas. Kétségtelen azonban, hogy a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme 2010 második negyedében valamelyest csökkent, ami a kedvező 2009. évi hozamteljesítmény ismertté válásával függhetett össze, vagyis a bizalom újbóli erősödésére utal - áll a jelentésben.
gazdasagiradio.hu, november 16.

Felelőtlennek nevezte a kormánynak a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos politikáját Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémai nyugdíjszakértője, ugyanakkor emlékeztetett arra, ő már kezdettől fogva ellenezte a második pillér felállítását, amely jelentősen hozzájárult az államadósság növekedéséhez, ráadásul kötelező volta miatt nem lehetett az „öngondoskodásra nevelés” eszköze.

hvg.hu: Mire alapozza azt a korábbi nyilatkozatát, hogy a kormány a most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogja visszaadni a magánnyugdíjpénztárban maradóknak, ugyanis a költségvetés – ön szerint – soha nem lesz olyan helyzetben, hogy ezt megtegye?

Simonovits András: Arra gondolok, hogy 1999 és 2002 között sem a tervezett ütemben haladtak a nyugdíjkasszáknak utalt tagdíjak. Az első Orbán-kormány 6 százalékon tartotta a magánkasszáknak átutalásra kerülő járulékot a törvényben 1999-ben jóváhagyott 7 illetve 2000-re előírt 8 százalék helyett, és akkor sem kártalanították a pénztártagokat. Elvileg 2014 után visszakaphatnák a pénztártagok a 14 hónap alatt kieső befizetéseiket, ha a kormány azt mondaná, lecsökkenti a magánnyugdíj-pénztáraktól folyósítandó nyugdíj arányát 25 százalékról 12,5 százalékra, ehhez viszont a vegyes rendszerben az állami nyugdíj arányát 75 százalékról 87,5 százalékra kellene növelni. A tervezetben erre semmi nem mutat.

hvg.hu: Ön azonban nem igazán szerette a magánnyugdíj-pénztárakat. Miért?

S.A.: Valóban, a kezdetektől ellene voltam a magán-nyugdíjpénztáraknak. Ne felejtsük el, nem egy nulláról induló rendszerről beszélünk akkor, amikor eldöntjük, hogy létrehozunk egy állami- vagy magánnyugdíjpénztárt, hanem arról van szó, hogy magánpénztárt indítunk az állami mellett, és szép lassan kivezetjük az állami nyugdíj egynegyedét, aminek következménye a hatalmas államadósság növelés. Ez történik közel tizenhárom éve az országban. A 3000 milliárd Ft-os magánpénztári tőkeellentétele ugyannyi, ha nem több államadósság-többlet.

hvg.hu: Ami megtörtént, megtörtént. Most viszont valóban azon múlhat a 2011-es büdzsé teljesülése, hogy mennyi pénztártag lép át? A kormány 90 százalékos átlépéssel kalkulál…

S.A.: Ez már a kormány harmadik vészforgatókönyve. Az első júniusban volt, amikor megpróbálta a három százalékos költségvetési hiányt hét százalékosra feltornázni, aminek José Manuel Barroso, a Brüsszeli Bizottság elnöke nagyon nyomatékosan ellenállt.

Augusztus végén Magyarország csatlakozott nyolc másik EU-tagországhoz; és akkor azt mondtuk, magánnyugdíjrendszerünk következtében keletkezik folyamatosan 1,5%-os költségvetési hiány, s ez beépül az államadósságba. De ez csak látszólagos hiány, és ezt nem kellene figyelembe venni a statisztikákban. Ezt a kérést félig-meddig megtagadták tőlünk és a másik nyolc országtól is, és erre az Orbán-kormány előállt a harmadik forgatókönyvvel, vagyis az addig dicsért magánnyugdíj rendszert elkezdték szidalmazni, és mindent megtesznek, hogy megszűnjön. Semmi konkrétum nem ismert ezzel kapcsolatban, még azt sem árulja el a kormány, milyen szankció vár azokra, aki nem lép vissza a tiszta állami rendszerbe. Nyilván vannak terveik, amelyekkel kommunikációs vagy stratégiai szempontból eddig még nem álltak elő. Egy dolgot azonban nem tehetnek meg, a 14 havonta befizetett 8 százalékos tagdíjat (járulékot) nem tehetik majd egyszerűen be a költségvetésbe. Viszont azt megtehetik, hogy a 8 százalékból hatot jóváírnak, így az emberek meggondolják, érdemes-e maradniuk a jelenlegi rendszerben. Az is elképzelhető, hogy a vegyes rendszerben maradóknak a társadalombiztosítás a teljes nyugdíj beígért 75 százaléka helyett csak hatvan, vagy akár 50 százalékot fizet. Ez „visszautasíthatatlan” ajánlat lenne, és a tagok hanyatt-homlok menekülnének vissza a tiszta tb-be, csakhogy elkerüljék az előnytelen megkülönböztetést. Egy azonban biztos, az üzletellenes politika rontja a magán-, de ugyanígy az állami nyugdíjrendszer kilátásait, ugyanis a folyamatos sarcolások hosszú távon aláássák a növekedést. Matolcsy miniszter kijelentése, miszerint 2013-ra 5,5 százalékos növekedéssel számol, engem nagyon emlékeztet Mihail Gorbacsov egykori SZKP főtitkár gyorsítási terveire. Gyorsítani viszont kizárólag jó politikai és gazdasági üzenetekkel lehet, csak így jönnek a külföldi befektetők. A kormány ingoványos talajra lépett. Kifogasolandó, hogy az önkormányzati választásokig erről egy szót sem ejtettek.

hvg.hu: Mi a véleménye a nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra +emeléséről? A kormány szerint ezzel a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának forrását teremtik meg. A nyugdíjjárulék emelkedése havonta mintegy egymilliárd forint pluszbevételt jelentene az államkasszának.

S.A.: Nagyon buta lépés volt: mintegy 25 ezer nő tudja ezt igénybe venni, az aktív kis keresők százezreinek viszont csökken a reálkeresete. Igaz, ez újabb 500 vagy 1000 forint levonást jelent majd havonta, de akinek eleve kevés pénze van, azoknak ez fájó lesz és bosszantani fogja őket. .

hvg.hu: Érinti ez, s ha igen mennyiben a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalásokat?

S.A.: Tudni kell, hogy a minimálbér emelésének vannak gazdasági hátulütői, ez történt akkor, amikor az első Orbán-kormány 2 év alatt szinte megduplázta a minimálbéreket. A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb baj a minimálbér körüli foglalkoztatottakkal van. Többségük természetesen nem adókerülő, vagy adócsaló, hanem olyan alacsony a termelékenységük, hogy nem lehet többet fizetni nekik a minimálbérnél. A minimálbér emelésének közgazdasági akadályai vannak, éppen ezért volt jó az adójóváírás, ami lehetővé tette a minimálbéresek foglalkoztatását. A jelenlegi kormány először megszűntette volna az adójóváírást, aztán csak szűkítette. Nehezen képzelem el, hogy a járulékemelés miatt fogják a minimálbért is növelni, de ha mégis, akkor ez a foglalkoztatásban megbosszulja magát. A kormány felelőtlenül akciózik a nyugdíjrendszert illetően.

hvg.hu: Mire gondol?

S.A.: A nyugdíj nem olyan, mint a személyi jövedelemadó, amit évente oda-vissza lehet (bár az sem előnyös) rángatni. A nyugdíj egy hosszú távú szerződés, átlagosan 60 évre terjed: ha valaki negyven évig befizeti a járulékot, az 20 évig kapja az életjáradékot. A kormány személyi jövedelemadó csökkentési terve esztelenül megnöveli a magas keresetűek nettóbérét és emiatt a nyugdíjak, amelyek jelenleg a nettóbérektől függnek, jelentősen emelkedni fognak, ezt azonban nem lehet tartósan fenntartani. Elő kell venni a lomtárból a bruttó bérre definiált nyugdíjat. Meg kell határozni, hogy 2013-ban milyen nyugdíjszabályok lesznek és már most világossá kell tenni a társadalom számára, hogy egy szolgálati év a nettó bérnek hány százalékát írja jóvá a nyugdíjban. Kevesebbet, mint jelenleg, mert különben a nyugdíjak elszabadulnak.

hvg.hu: Mégis csak e pilléren keresztül sikerült sok embert öngondoskodásra bírni, hogy ne az államtól várjanak segítséget, legalábbis ne elsősorban az államtól. A nehezen kialakult rendszer felrúgása nem okoz majd erkölcsi károkat?

S.A.: Az öngondoskodás kifejezés butaság. Ugyanis ha van hat nagy magánnyugdíjpénztár és én előírom, hogy valamelyikbe fizesse be a járulékot, illetve a tagdíjat, ez nem nevezhető öngondoskodásnak. A legtöbb ember még azt sem tudja, hogy mi a különbség a kötelező magánnyugdíjpénztár és az önkéntes magánnyugdíjpénztár között.

Egy szó, mint száz: nem szabad a nyugdíjrendszert egyik pillanatról a másikra átalakítani, mint tették ezt a sporttámogatás rendszerével, vagy akár az Opera vezetésével. A felelőtlen kapkodás megbosszulhatja magát.
hvg. hu, november 17.


18403

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.03 Seconds