2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19472871
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Kertész Ákos: Szabadegyetem
Posted on November 24, Wednesday, 12:00:00
Topic: Itt és most - közérdekü írások
Ebben a rovatunkban az ifjaknak tanulni, tapasztalatot szerezni, idősebbeknek nosztalgiázni, továbbgondolni, vitatkozni, valamennyiünknek eligazodni korunkban, adjuk közre rendszeresen Makra írójának gondolatait.
Főszerkesztő


Lévai Katalin: Hazugok és szeretők

Recenzió


Lévai regénye bestseller gyanús. Imádnám a bestsellereket, ha nem volna elárasztva a könyvpiac olyan sikerkönyvekkel, melyekből csak a találékonyság, a szellemesség, a mondanivaló hiányzik, viszont tele vannak lehordott, nemcsak rongyos, de szennyes irodalmi és gondolati közhelyekkel, miközben viszont az üdítően tiszta lelkű szerzőt nem rontotta meg az írói mesterség ábécéje sem.

Pedig szerintem kötelező lenne bestsellert íni. Ha valakinek fontos mondandója van embertársai számára (akinek ilyen nincs, az ne írjon), annak vajon nem kutyakötelessége, hogy élvezetes, szórakoztató formában mondja el még a vészterhes igazságot is?! Legalább…

Lévai Katalin Hazugok és szeretők című új regénye (Alexandra Kiadó) üdítő kivétel, olyan bestseller, amire én is vevő vagyok, úgy is, mint olvasó, úgy is, mint pályatárs. Izgalmas, fordulatos, szellemes és pontos, egyszerre együttérző és távolságtartó, se az érzelmektől, se a hideg logikától nem fél. Ellentétes elemeknek erre az együttállására mondják, hogy harmónia.

Hogy egy percig se tartsam bizonytalanságban az olvasót, a lényeggel kezdem: a Hazugok és szeretők jó regény. Ráadásul ezer százalékig regény, s ezzel nem mondok keveset ma, amikor regényt írni szinte nem is ildomos. A legtöbb szerző vagy nem szereti a történetet, vagy nem is tud elmesélni egy történetet, ezért hát a mai esztéták elméleteket gyártanak arról, hogy a történetnek, narrációnak miért nincs értelme.

Én mindig jobban hittem egy történetben, mint bármilyen elvont gondolatban, tudományos ismeretben, tételben, képletben, ami vagy igaz, vagy nem igaz. A tudományos tétel mindig csak részigazság, a történet mindig a világ egészéről szól. Egy tételt csak az adott tudományban járatos partner érthet meg igazán, a történetet mindenki. Ahogy a mesét. Lévai Katalin regénye abszolút epika, minden megvan benne, amit a műfaj megkíván. Fordulatos, izgalmas történet, helyzetek és jellemek, egymásnak feszülő akaratok és indulatok; magánélet és politika, szex és szerelem, tisztaság és mocsok konfliktusai.

Nem kell részt venni a nagypolitikában, a maga kisvilágában is tapasztalhatja bárki, hogy innen a vad-kelettől a fejlett és kifinomult nyugatig, oda és vissza, minden a kapcsolatokon múlik. Lehetsz pék vagy cipész, aszfaltozó vagy egyetemi oktató, orvos vagy életbiztosítási ügynök, ha nincsenek kapcsolataid munkába sem állhatsz. Az a világ, ahol Lévai Katalin hőse mozog, az európai nagypolitika, olyan szövevényes kapcsoltok rendszere, amiről a legtöbb olvasó nem is álmodik. Csak sejtéseink vannak róla, ismereteink alig; ebben a labirintusban kalauzol biztos léptekkel a szerző.

A kulcsregények elé illik odaírni, hogy a történet minden szereplője a fantázia szülötte. Ez ebben a regényben nem ámítás: ez így igaz. József Attila azért írja, hogy „az igazat mondd, ne csak a valódit”, mert a valódi az csak dokumentum, az igaz, a fikció több annál. A valóság sűrítménye, esszenciája, olyan, mintha valóság lenne, csak még valóságosabb, mert igaz. Szerkesztett valóság, amely attól hihető, hogy a szerkezete a valóságéval azonos.

Lévai Katalin története meggyőzőbb, hitelesebb, mint a valóság, azonnal kiderül belőle, hogy nem lehet kulcsregény.

A közélet, a politika, az intrikák, helyezkedések, kapcsolatkeresések, szövetségkötések és szövetségek fölbomlásai, a hűség utáni vágyakozás mellett a törvényszerű árulások részletesen pontos leírásai úgy helyezkednek el a történet nagy drámai csomópontjai között, hogy a csúcsok elektromos feszültsége mindig átszikrázik a közöttük levő téren és időn, ez adja meg a történet menetének belső ritmusát.

Mindig szerettem a nőírókat, mert a mi férfiak uralta világunkban a nő még mindig elnyomott kisebbség, ezért többet lát meg a valóságból a férfiaknál, nem beszélve arról az érzékenységről, amit a biológiai léthez való közelsége ad. Ebben a regényben ezek az erények úgy vannak jelen, hogy egy percig sem érzem rajta, hogy nő írta. Lévai nemcsak ismeri, de mélyen érti és érzi a férfitermészetet, s miközben megértő és empatikus, teljesen elfogulatlan.

Ettől képes torokszorítóan szép szerelmi történettel megajándékozni bennünket. Könyvek és filmek, a leírt és leforgatott pornók tömege mindent elmondott már szerelemről és szexről, amit az emberi fantázia elképzelni tud. Mély és forró, fülledt és a magasba röpítően költői szerelmi jelenetet leírni, ami úgy varázsol el, hogy még véletlenül se kísért meg a dejà vu érzése, hihetetlenül nehéz. Arra csak az képes, aki tökéletes átélő képességgel bír azonosul a hőseivel, és ismeri a mestersége fogásait.

Keresztmetszetet kapunk a mai Európáról. Nem csak mi és Európa, de a nyugati-keleti viszony minden ellentmondása itt feszül, az, hogy mi mindig értjük őket, és mindent tudunk róluk, nekik fogalmuk sincs rólunk. Se magyarokról, se szlovákokról, se lengyelekről... erről az egész huzatos Kelet-Európáról, és arról, hogy lengyelnek (magyarnak) lenni nemcsak Brüsszelben keserves, de az egész földkerekségen, és elsősorban otthon.

Lévai tudja, hogy „a szerelemnek múlnia kell, s ha múlik, akkor fájnia kell” – ahogy Sztevanovity Zorán énekli az ismert, már-már sanzon mélységű slágerben –, elmúlik a dicsőség is, a szégyen is, az öröm is, a fájdalom is. A tragédiák megrázóak, de nem törvényszerűek, múltuk fölemelő és leverő pillanatait legtöbbször csöndes rezignációval hurcoljuk magunkkal létünk újabb állomásain át, amíg csak élünk.

A regény eredeti címe Mandarinok magánya volt, s az alcíme: Lélektani dokumentum. Nekem sokkal jobban tetszett, mint a mostani, már csak azért is, mert a regény erről szól, az EU képviselők, s egyéb „boldog” magasrangú hivatalnokok jeges magányáról anélkül, hogy a szerző egy másodpercig is sajnáltatni akarná őket. Már mondtam: Lévai tárgyilagos – a kalandban is meglátja a dokumentumot. De a Kiadó úgy vélte, ezzel a blikkfangos címmel kelendőbb lesz a könyv. S a Kiadó szava szent, bármit gondol a recenzens róla.

Holott ennek a regénynek, meggyőződésem, nincsen szüksége „etetős” címre.

6160

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Itt és most - közérdekü írások
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Itt és most - közérdekü írások:
Vita a szexuális tévéműsorokról


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds