2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20204634
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (3.rész)
Posted on November 24, Wednesday, 13:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A kelet-európai nyugdíjrendszerek úgy tudnának a legjobban megbirkózni a demográfiai változások miatt egyre jobban rájuk nehezedő teherrel, ha az időskori megélhetési juttatások stabilizálása mellett minél jobban ösztönöznék az egyéni megtakarításokat - jelentette ki Washingtonban Indermit Gill, a Világbanknak az európai és a közép-ázsiai régióért felelős vezető közgazdásza az MTI-nek.

Gill megítélése szerint egy versenyképes gazdaságú ország nyugdíjrendszerének valamilyen formában az Egyesült Államokéra kellene hasonlítania. Az amerikai rendszer alapvetően az adó és járulék formájában befizetett, "szerény és jól adminisztrált" társadalombiztosítási juttatásokból, valamint az egyéni nyugdíj-megtakarításokból áll.

A közgazdász elmondta, hogy a világ nyugdíjrendszerei alapvetően három pillérre épülnek fel. Az első az állami járulékrendszer, amelynek feladata, hogy biztosítsa az alapvető megélhetést az idős korban, és hogy megóvja az embereket elszegényedéstől. Megítélése szerint ez a nyugdíjrendszer legalapvetőbb feladata. A második pillérhez az állam által adminisztrált, de a magánszektor által kezelt egyéni nyugdíjszámlák tartoznak, a harmadikhoz pedig az önkéntes nyugdíj-megtakarítások.

Indermit Gill szerint a legtöbb országban - így Magyarországon - a második pillér jövőjéről folyik a vita, főleg az után, hogy a magánpénztárak által részvényekbe fektetett alapok értéke a recesszió következtében megcsappant. A közgazdász szerint vannak olyan elképzelések, amelyek a második pillért az első, s vannak, amelyek a harmadik felé akarják közelíteni.

"Úgy vélem, a rendelkezésemre álló értesülések alapján, hogy a magyar kormány az első változatot kívánja megvalósítani, amely nem az amerikai, hanem inkább a francia modell felé közelít" - jelentette ki Idermit Gill.

A Világbank, vezető közgazdásza rámutatott, hogy a hagyományos nyugat-európai modellek a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntarthatóak, és egyre nagyobb deficitet generálnak, ezért reformra szorulnak.

Gill szerint egy nyugdíjrendszer minél egyszerűbb, annál hatékonyabb. A közgazdász megítélése szerint a nyugdíjrendszer reformjának alapvetően azt a célt kell szolgálnia, hogy az hosszú távon is megfizethető és megbízható legyen. A reformnak a közgazdász szerint nem szabad aláaknáznia a közbizalmat.

"A döntéshozóknak olyan megoldásokat kell találniuk, amelyek nemcsak a következő 3, hanem a következő 100 évre is jók lesznek" - jelentette ki Indermit Gill, akinek személyes szakmai meggyőződése, hogy egy hatékony és fenntartható nyugdíjrendszernek az első és a harmadik pillér kombinációjára kell épülnie.

A közgazdász rámutatott, hogy meg kell erősíteni az alapvető társadalmi kötelezettséget kielégítő első pillért. Ennek érdekében - a megnövekedett várható élettartam miatt - át kell értelmezni az "idős kor" fogalmát, és fokozatosan 65-67 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt. Ezáltal biztosítani lehet, hogy a nyugdíjak értéke hosszú távon is elérje a jövedelmek értékének 40-50 százalékát. Rámutatott, a kelet-európai országokban a szociális rendszer fenntarthatósága érdekében jelentősen meg kell emelni a foglalkoztatottak számát, ami a munkaképes lakosság körében messze alatta van a 70 százalékos nyugat-európai átlagnak.

A Világbank szakértője szerint az alapvető szükségletek fölötti igényeket a harmadik pillérből, vagyis az egyéni megtakarításokból kell fedezni. Gill szerint végeredményben az első és a harmadik pillérre támaszkodó modell szolgálhat alapul az uniós országok társadalombiztosítási rendszereinek harmonizálásához, ami nagy mértékben megnöveli az európai munkaerő mobilitását.

"Nem valószínű, hogy Nyugat-Európában be kívánnák vezetni a második pillért" - mondta.

Gill megítélése szerint egyébként a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer "nem túl rossz", még ha az emberek elégedetlenek is vele.
MTI, november 21.

„Okos lány módjára” fogja teljesíteni a kormány kevés számú konkrét kampányígéretének egyikét, a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba engedését. Az erről szóló jogszabályba – a lapunk birtokába jutott tervezet szerint – annyi korlátozó feltételt építettek be, hogy a legnagyobb kedvezménnyel alig néhány százan élhetnek majd.

A törvénytervezet szerint 40 év szolgálati idővel csak azok a nők mehetnek nyugdíjba, akik legalább három gyermeket szültek, és azokat legalább tíz éven át saját háztartásukban nevelték. Kétgyermekes nők esetében az elvárt szolgálati idő 42 év, egygyermekesek esetében 44 év. A tervezett szabályozás egyáltalán nem ad kedvezményt a gyermekteleneknek, valamint az örökbe fogadó és nevelőszülőknek – az indoklás szerint az utóbbiaknak azért nem, mert „ha a gyermeknevelés önmagában is kedvezményre jogosítana, azt a férfiaknak is meg kellene adni, így pedig nem tudnák kompenzálni a nők nyugdíjhátrányát, másrészt pedig olyan széles kört jogosítana fel az igénybevételére, amely a nyugdíjrendszert teljesen fenntarthatatlanná tenné”.

Az örökbe fogadó szülők kizárása nemcsak diszkriminatív, hanem jogellenes is, az örökbefogadásról, illetve a családjogról szóló jogszabályok szerint ugyanis rájuk az örökbefogadás pillanatától pontosan azok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint a vér szerinti szülőkre –ez szolgálja ugyanis az örökbe fogadott gyermekek érdekét. Ráadásul az új szabály nagyon súlyos adatvédelmi aggályokat is felvet, hiszen az állam hivatalosan nem tudhatja, hogy melyik gyermek örökbe fogadott, és ki nevel örökbe fogadott gyereket. A törvény konkrétan úgy rendelkezik, hogy a gyermek az örökbefogadással – függetlenül attól, hogy milyen típusú, tehát nyílt vagy titkos örökbefogadásról van szó – a vér szerinti gyermek jogállásába lép, és minden, az örökbe adott státusára vonatkozó adatnak a további kezelése, tárolása, átadása törvénytelen.

De nem ez a készülő nyugdíjszabályozás egyetlen hibája. A Fidesz–KDNP a választási kampány során olyan várakozásokat keltett, amelyek szerint a nők számára a 40 ledolgozott év utáni nyugdíjba vonulás általános lehetőség lesz. Szerte az országban erre készülnek tízezrek, és nem csak a munkavállalói oldalon. Bevett munkaadói gyakorlat lett például, hogy azokat a nőket, akiknek a válság miatt veszélybe került a munkahelyük, de már megvan (vagy a közeljövőben meglesz) a 40 szolgálati évük, a nyugdíjba vonulás lehetőségére számítva nem küldték el.

A tervezethez mellékelt pár soros hatástanulmány szerint a korlátozott lehetőség az első évben legfeljebb 14 ezer nőt érint majd. Ez azonban meglehetősen nagyvonalú becslésnek tűnik, és természetesen már a 42 évet ledolgozott kétgyermekes, illetve a 44 évet ledolgozott egygyermekes nőket is tartalmazza.

Azok, akik a kampányban említett módon vonulhatnak nyugállományba (40 ledolgozott év után, teljes nyugdíjjal) – vagyis jellemzően az 57-58 éves háromgyermekesek –, legfeljebb néhány százan vannak.

Hogy ez valójában a kampányígéretek megszegése, és jelentős ellenérzést szül majd, az a kormány számára is nyilvánvaló. Erre utal, hogy a tervezet az előterjesztők szerint speciális kommunikációs teendőket igényel majd. „A nők 40 év szolgálati idővel történő nyugdíjba vonulásával kapcsolatban támadás várható, mert a társadalomban elterjedt, hogy minden nő nyugdíjba mehet 40 év szolgálati idővel. A tervezetben ehhez képest szűkebb a kedvezményezettek köre” – írja erről az összefoglaló.

A tervezet legfeljebb 10-15 milliárd forintos kiadással számol, miközben a nemrég bejelentett félszázalékos járulékemeléstől (amelyet éppen a 40 éves szolgálat után járó korkedvezményes nyugdíj költségeivel indokoltak) több mint 40 milliárd forintot remél a kormány.
Népszabadság, november 22.

Egyelőre kevesen érdeklődnek az állami nyugdíjba való visszalépés iránt, nagyon sok az érdektelen és a bizonytalan ügyfél. A magán-nyugdíjpénztárak éppen ezért hirdetési kampányba kezdenek, amely során részletesen tájékoztatnák a pénztári tagokat az átlépés kockázatairól - mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség új elnöke a Napi Gazdaságnak.

A visszalépési lehetőség iránt eddig elenyésző az érdeklődés, viszont aki szeretne váltani, az sem tud, mivel még nem állt fel az őket fogadni képes szervezet. A kitöltött átlépési nyilatkozatokat ezért csak a szekrényben tudják tárolni.

Az elnök asszony megerősítette, hogy több önkéntes nyugdíjpénztári tag is kivette pénzét a kasszából, mert attól tartanak, hogy az állam erre is ráteszi majd a kezét. Az embereket az sem érdekelte, hogy így adó terheli a befektetéseiket. Szerintük a kisebb összeg is jobb, mint a bizonytalan.

A váltást az állami és a magánnyugdíj rendszer között az eszközök átadásával oldanák meg technikailag. Az állami szervezet, amely tudná ezeket a tételeket fogadni, viszont még nem alakult meg.

Orosz Dániel, az AXA-csoport stratégiai elemzési igazgatója szerint a több évre lekötött eszközök feltörése értékvesztést okozhat a vagyonelemeknek, és emellett plusz költségekkel is jár.

Bába Julianna véleménye alapján a legnagyobb mértékben visszaváltott tételek az állampapírok lesznek, ami által csökkenni fog az államadósság.

Az előrejelzések szerint harminc százalékos visszalépési arányra számít a Szövetség, ugyanennyi a biztosan maradók száma is. A legnagyobb részt a bizonytalanok és az érdektelenek teszik ki (40 százalék).
penzcentrum.hu, november 22.

A magyar kormány nyugdíjpénztár-intézkedéseiről közöl bíráló cikket hétfői kiadásában a Financial Times. Nem értik, miért nincs nagyobb tiltakozás az "elkobzás" ellen

A londoni gazdasági napilap elemző rovatának írása felidézi, hogy az Evita egyike azon filmeknek, amelyeket Budapesten forgattak, és a magyar főváros ebben az esetben Buenos Airest helyettesítette. "Most a valóság utánozza a fikciót, miután Magyarország populista kormánya megpróbálja elkobozni a magánnyugdíjakat, kimásolva egy oldalt Cristina Fernándeznek, Argentína peronista elnökének játékrendjéből" - áll a Financial Times írásában.

A kormány már elkezdte a magánnyugdíj-pénztári hozzájárulások átirányítását, és a gazdasági kibocsátás hozzávetőleg 10 százalékát kitevő felhalmozott vagyon egy részét a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val 2008-ban kötött támogatási megállapodás költségvetési hiánycéljainak teljesítésére kívánja felhasználni.

Attól a piaci zuhanástól eltérően, amely Argentínában következett be az ottani nyugdíjkisajátítás bejelentése után, a magyarországi befektetők reakciója furcsa módon visszafogott. Azonban Bokros Lajos közgazdász, a 15 évvel ezelőtti, "kemény de végső soron sikeres" takarékossági program kidolgozója arra figyelmeztet, hogy "a magántulajdon e lefoglalása" nyomán sérülhet a társadalmi szolidaritás.

A Financial Times szerint Magyarország még mindig fiatal demokratikus intézményei is feszítőpróbának vannak kitéve. Miután az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztári és egyéb intézkedések ellen is kifogást emelt, a Fidesz arra használta fel elsöprő többségét, hogy szűkítse a bírói illetékességet költségvetési ügyekben, emellett folytatja a független központi bank vezetőjének eltávolítását célzó erőfeszítéseit is - áll az írásban.

A Financial Times szerint a kormány "halvány ígéreteket" tett arra, hogy a vagyont beforgatja az állami nyugdíjrendszerbe, ám e felosztó-kirovó rendszerben nincsenek egyéni számlák. Ez az epizód nem a nyugdíjpolitika módosítása, hanem "átlátszó vagyonmegkaparintás", elkerülendő az olyan takarékossági lépéseket, amelyek árthatnának a kormány népszerűségének - áll a londoni gazdasági napilap hétfői írásában.

A Financial Times szerint a magánnyugdíj-hozzájárulások az egykori keleti tömb más országaiban is "csábító malacpersellyé" váltak; a magánbefizetések hasonló csökkentéséről születtek döntések vagy javaslatok Litvániában, Bulgáriában, Észtországban és Lengyelországban is.

Meglepően kevesen álltak ki a lefoglalások ellen azon hárommillió magyar közül, akiknek vagyona veszélyeztetett. "Ők még mindig ihletet meríthetnek" egy másik, szintén Budapesten forgatott filmből, a Mortal Kombat című alkotásból - fejezi be írását a hétfői Financial Times.
privatbankar.hu, november 22.

A hét végén kikerültek a legsúlyosabb korlátozó rendelkezések a nyugdíjtörvény-tervezet parlament elé kerülő változatából.

A tárcaközi egyeztetésre küldött (lapunk hétfői számában bemutatott) verzióhoz képest a parlamenti honlapra feltett, és várhatóan ebben a formában a honatyák elé kerülő szövegben már nincs benne a 40 éves szolgálati idő és a gyermekszám összekapcsolása (azaz - ha az Országgyűlés így fogadja majd el - nem csak a háromgyermekes nőknek jár majd a kedvezmény, hanem a gyermekek számától függetlenül mindenkinek, akinek megvan a 40 ledolgozott éve), és az örökbe fogadó szülőket diszkrimináló bekezdések sincsenek benne a javaslatban. Az újabb változat meglehetősen rövid: nem kapcsolódik hozzá részletes, számokkal is alátámasztott tartalmi indoklás, mint ahogy hatásvizsgálat és kommunikációs terv sem készült hozzá (szemben az első változattal).

A kormány által benyújtott módosítás ugyanakkor továbbra is tartalmaz az érintettek körét szűkítő előírásokat. Egyrészt a kormány felhatalmazást kapna rá, hogy „a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyokat" egy rendeletben ő maga határozhassa meg, azaz csak később, egy kormányrendeletből derül majd ki, hogy pontosan mi számít jogszerző időnek a szóban forgó 40 év összeszámlálásánál. Másrészt a tervezet már eleve meglehetősen kicsire szabja ezt a kört, amikor így fogalmaz: „a szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli-ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe". Vagyis jövőre azok az 57-58 évesek kapják majd meg a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, akik közvetlenül a középiskola után munkába álltak, és az azóta eltelt időt végigdolgozták, illetve esetleg - részben - gyermekgondozási segélyen otthon töltötték.

- Miután az éppen futó tervezet semmilyen háttérszámítást és érdemi részletet nem tartalmaz, nem tudható, hogy hány embert fog érinteni, és mi lesz a költségvetési kihatása - nyilatkozta lapunknak Ertsey Katalin, az LMP szakpolitikusa. Az ellenzéki képviselő tegnap a parlamentben kérdést is intézett az illetékes államtitkárhoz, ám konkrét, adatokat is tartalmazó feleletet nem kapott. A helyzetet jellemzi, hogy Soltész Miklós válaszában arra utalt: az új törvényjavaslat két-három hét múlva kerül fel a parlament honlapjára - miközben már jelenleg is ott olvasható. Ertsey szerint az a legzavaróbb, hogy nem lehet tudni, mi minősül szolgálati időnek, ezt a kategóriát ugyanis a törvényjavaslat az eddigiektől eltérően szabályozza, de nem definiálja. Hasonló súlyú probléma azonban az is, hogy sem a parlamenti szakpolitikusok (akik a készülő törvényjavaslatra a figyelmünket felhívták), sem a kormány illetékes államtitkára nem ismeri egy ilyen társadalmi súlyú törvényjavaslat pontos tartalmát és várható hatásait - enélkül ugyanis nehéz szakmai és politikai vitát folytatni róla.
Népszabadság, november 22.

Miközben a felmérések szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok harmada-fele is visszaléphet az állami tb-kassza "védernyője" alá, közép- és hosszabb távon kérdéses, mennyire képes szavatolni az állam az időskori járandóságok értékállóságát és a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát - írja a Világgazdaság.

A költségvetési kitekintés a foglalkoztatás radikális bővülésétől reméli a tb-kassza hiányának lefaragását, de ha a növekedés elmarad a remélttől, a cikk szerint a GDP 2-3 százalékára rúgó lyuk jelenhet meg a nyugdíjalap büdzséjében.

A kormányzati előrejelzés kész tényként kezeli, hogy a munkáltatók a következő években 24, a munkavállalók pedig 10 százalékos járulékkal veszik ki a részüket az időskori ellátások finanszírozásából, tehát sem a 9,5 százalékos mérték visszatéréséről, sem a magánnyugdíjpénztárak 8 százalékos részének "visszaadásáról" nincs szó, ahogy bármiféle járulékcsökkentésről sem - állapítja meg a Világgazdaság.

Az állami nyugellátást a következő egy-két évtizedben ugyan nem fenyegeti a finanszírozás ellehetetlenülése, ám a kormány által remélt foglalkoztatásbővülés esetleges elmaradásával már néhány éven belül ismét hiányos lehet a Nyugdíjbiztosítási Alap. Ennek csökkentésére pedig könnyen szóba jöhet az éppen ezekben az években 65 év felé közelítő nyugdíjkorhatár további emelése, az induló nyugdíj számítási szabályainak módosítása, netán az indexálás átalakítása.

Amíg ténylegesen meg nem valósul az egyéni számlás szisztéma az állami tb-ben, az időskori járandóságok sorsa a jogszabályváltozások és a jogalkotók kezében van - írja a lap.
MTI, november 23.

A neves brit lap, a Financial Times oldalán újra feltűnt Magyarország, most is a nyugdíjrendszer kapcsán, viszont régiós összevetésben. Az FT szerint a nyugdíjreform költségeinek elszámolása körüli vita vezetett a mostani helyzethez, a költségvetési- és adósság kritériumok teljesítése miatt több ország is visszalép a nyugdíjreformban. A magyarok és bolgárok mellett már a lengyelek is a járulékokhoz akarnak hozzányúlni, bár még döntés nem született.

A Financial Times újabb cikket közölt a régiós országokról, most nem kifejezetten Magyarországra volt kihegyezve a cikk, azonban ennek ellenére érdekes, hogy figyelmet fordít ránk a neves brit lap. Legfrissebb cikkükben az elmúlt bő egy hónap eseményeit vették sorra, kezdve a kilenc tagország kezdeményezésével. Mint ismert, kilenc tagország, köztük Magyarország is azt szerette volna elérni, hogy a hivatalos statisztikákban ne kelljen hiányként és adósságként lekönyvelni a nyugdíjreform költségeit.

Korábban Világbanki nyomásra számos ország megreformálta a nyugdíjrendszerét, a kötelező nyugdíjjárulékok átcsatornázásával az országok hosszabb távon ellenállóbbá váltak a demográfiai változásokkal szemben, azonban sajnálatos módon az EU statisztikusai a járulékok átcsatornázását hiányként számolják el, ami megtakarítások hiányában hitelből lett finanszírozva, tehát az államadósságot is növelte ez az összeg.

Az EU-s vezetők október végig találkozóján kompromisszumos megoldás született az FT szerint, hiszen igaz nem tudták a szabályokat módosítani, azonban legalább az országok kaptak 5 éves átmeneti időt arra az esetre, ha a Stabilitási és Növekedési Egyezmény hiány és adósság kritériumait megszegnék, hiszen nem indul ellenük eljárás bizonyos esetben.

A változtatást kérelmező országok viszont csalódottan hagyták el a tárgyalóasztalt, az elmúlt hetekben pedig több ország is olyan döntést hozott, ami visszalépést jelent a nyugdíjreformban. Magyarország és Bulgária például már döntött, viszont az eddig hezitáló lengyelek is úgy látszik, hogy ha nem lesz érdemi változás az ügyben, akkor a járulékokhoz fognak átmenetileg hozzányúlni.

A politikusok intézkedéseit jellemzően a szakmai ellenállás kíséri, a magyar példánál maradva azt emeli ki a brit lap, hogy a legfőbb kritika nálunk, hogy míg sikerül megoldani a rövid távú költségvetési problémákat, addig a hosszú távúak csak növekednek, a szükséges strukturális reformok pedig elmaradnak (kiadási oldal reformja).

A Stabilitás Pénztárszövetségtől Bába Julianna elnököt idézi a lap, véleménye szerint: egyik oldalról lehet az EU-t hibáztatni a túlságosan merev nézetei miatt az adósság-számításban, másik oldalról viszont a magyar kormány egy nagyon rossz megoldást választott az EU által támasztott követelmények teljesítéseként.

Lengyelországban sem jobb a helyzet, hiszen ott az alkotmányban lefektetett adósságkritériumok miatt lehet majd szükség a nyugdíjreform felrúgására. A lengyel pénzügyminiszter például egy rádióinterjúban azt mondata, hogy ha az EU nem hajlandó megváltoztatni az államadósság kiszámítását, akkor lehetetlenné válik a lengyelek eurózóna csatlakozása. A miniszterelnök egyelőre nem mondott semmi konkrétumot, csak annyit hogy nem várható radikális változás a nyugdíjrendszerben, viszont a gazdasági miniszter szerint egy krízis szituáció kikényszerítheti a járulékok átcsatornázásának átmeneti felfüggesztését.
portfolio.hu, november 23.

A jelenlegi 38 százalékos GDP arányos adócentralizáció 33 százalékra csökken 2014-re - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság kedden rendezett budapesti adókonferenciáján, hozzátéve, hogy a februárban bejelentendő strukturális reformok 600-800 milliárd forint megtakarítást hoznak.

Matolcsy György bejelentette: "a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer (...) megszűnik, a három pillérből, kettő, az állami és az önkéntes marad".

A felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyon kisebbik részét, a nyugdíjbiztosítási alap hiányának kiegyenlítésére fordítja a kormány, jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot, a többit az államadósság csökkentésére, ami középtávon évi 300-400 milliárddal csökkenti a költségvetés kamatterheit - magyarázta a miniszter.

Matolcsy György elmondta: a következő napokban nyilvánosságra kerül, hogy milyen feltételek mellett működhetnek a magánnyugdíjpénztárak, és "sem a belépés, sem a maradás nem lesz kötelező, (...) a feltételek változni fognak".
MTI Eco, november 23.

20211

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.07 Seconds