2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482575
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyögetek: 129
Posted on November 30, Tuesday, 10:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
A Klubhálón számos írás foglalkozik a magyar média jelen állapotával. A sok komoly-komor elemzés közt tán megfér nemi derű: Madách szerint ha "legott" komédiának nézzük a tragédiát, akár derülhetünk is rajta. Ezért csipegetünk internetes és "valódi" lapok oldalaiból, meg könyvekből, tévékből: eszméletlen nyögeteket találni.


Schmitt úr esmeg elszónoklotta magát. Lemerevedtem ennyi ökörségtől, csak egy régi sztori jutott az eszembe. Valamikor, hajdanán egy L. nevű, magát műkritikusnak vélő úr elárasztotta dolgozataival a magyar sajtót. Az írások hihetetlenek voltak: lilák, zavarosak, olvashatatlanok, érthetetlenek. Tudták ezt a szerkesztők is, L. „műelemzései” mégis rendre megjelentek. A „műkritikus” ugyanis szépen stafírungozott: a művészektől kapott, szerzett, kikövetelt? alkotások egy részét a derék redaktoroknak adományozta. Akkoriban az egyetlen újságíró iskolában, a MÚOSZ-éban kemény felvételi volt, egyebek közt megjelent cikkeket kellett elemezni nyelvtanilag, értelmezésileg. Az egyik alkalommal, 2-3 jelölt szereplése után kidübörgött a folyosóra Benczédy tanár úr, a nagyszerű nyelvész, és nem is nagyon lefojtott haraggal közölte a többi aspiránssal: − Ha valaki még L. úr dolgozatát akarja elemezni, be se jöjjön, mert az első szónál kivágom innen! A folyosó másodpercek alatt kiürült: 15-20 vizsgázó rohant a Bajza utca sarkára, az újságoshoz, valami „nem-L.-es-cikket” tartalmazó lapért. Ha valahol ma még akad ilyen vizsga, a jelentkezőknek bátran ajánlom az alábbi eszmefuttatást − L. mester legszebb napjaira emlékeztet.

2010. november 22. Schmitt Pál köztársasági elnök beszéde a Munkácsy Mihály Trilógiáját bemutató kiállítás megnyitása alkalmából a Magyar Nemzeti Galériában. Forrrás: keh.hu

„…két-háromszáz térdeplő embert látok a kép előtt. Halk mormogás. Kezükben Biblia. Imádkoznak, sírnak.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezeket a megidézett szavakat egy amerikai üzletember vetette papírra 1886-ban, aki látta Párizsban sírni, imádkozni, megrendülni az embereket Munkácsy festménye hatására. A Krisztus Pilátus előtt című kép őt magát is elvarázsolta. Olyannyira, hogy röviddel ezután megvásárolta.

Tisztelt Egybegyűltek!

Munkácsy Mihály így hatott, és valahogy így hat még ma is ránk.

Az egyházművészet évszázadokon át, minden időben és stílusban próbálta megjeleníteni, közel hozni Jézus életét. Munkácsy azonban oly’ korban fogott e monumentális munkába, amikor a nagy mesterek sokkal inkább a világ dolgainak megragadásával voltak elfoglalva.

Hogy a hitbéli tartalom, vagy maga a dráma érdekelte igazán, nehéz lenne megmondani. Jézus története a híveknek a megváltás, az élet alapvetése. De mindenki másnak is a történelem egyik legizgalmasabb eseménye. Örök téma, örök viszonyítási pont, kulturális identitásunk része.

A visszaemlékezők szerint Munkácsy mesélt róla, hogy fiatalon milyen nagy hatással volt rá a Bibliában Krisztus fénylő fehér öltözetének leírása. Szinte ez volt az első találkozása a vizualitás erejével: a színeváltozás története. Valami olyan hatott a látásmódjára, amit valójában nem látott. Csak elképzelt. De a fantáziának ennyi épp elég, hogy tüzet fogjon, beindítsa a gondolatokat.

Később tudatosan törekedett rá, hogy egyszer elérje azt a drámai hatást, amit akkor érzett. Szerette volna — s bizony sikerült is neki — a színeket úgy használni, hogy a történésekben rejlő feszültség átélhető legyen. A költő, Revicky Gyula meg is verselte ezt a beleérzést, és így fogalmazott:

„Ez ő! Ilyen volt! Igy képzeltem én;
Álmomban éjjel, elmélkedve nappal
Kerestem arczát; végre föllelém”

Munkácsy pontosan tudta, hogyan sírják el magukat az emberek egyes oltárképek láttán, s hogyan viszik haza magukkal ezt az élményt kicsinyke, imakönyvekbe rakható szentképekkel. Gyötrődött is rajta, vajon érdemes-e megalkotni egy óriási szentképet. Ám éreznie kellett, hogy egy tehetséggel megalkotott mű sokkal több lehet, mint pusztán az áhítat eszköze.

Tisztelt Vendégek!

Bárhogyan viszonyulunk Munkácsy Mihály művészetéhez, egy dolgot mindenképpen el kell ismernünk: hatalmas tehetséggel, döbbenetes alkotói készséggel, a magyar művészettörténet lenyűgöző kincsével állunk szemben. Méghozzá olyannal, ami a festőnek, s az ő hazájának világhírt hozott.

Mi, magyarok különösképp hozzászoktunk, de a 19.-20. századi egyetemes művészet színe-javát is nyomorgó, éhező, gondokkal küzdő, el nem fogadott alkotók írták. Ebben a viszonylatban különösen nagy érték, hogy Munkácsy Mihály még életében ünnepelt festőfejedelemmé válhatott. Beutazta a világot, ahogy a Trilógia darabjai — a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota, az Ecce homo — is. S noha világpolgár lett belőle, vérbeli nemzetközi művész, a legőszintébben tudta mondani:

„…érjen bár siker és dicséret: legnagyobb dicsőségemnek azt tartom, ha hazámnak mint hű fia, hírét és dicsőségét növelhetem.”

Ha arra gondolunk, hogy Munkácsynak kortársa volt Vincent Van Gogh, vagy a magyarok közül még az ő életében kezdett kibontakozni például Csontváry, akkor érezzük, mennyire más és más tud lenni egy-egy életút, milyen sokféle lehet a tehetség. És mennyire szerethető, tisztelhető mindegyik, ha a művészet őszinteségével, nagy szakmai tudásból, igazi önátadó alkotói lázban bontakozik ki.

Szomorú tény, hogy ez a „láz” Munkácsynak nemcsak a gondolataiban dúlt, de a testét is kikezdte, s felemésztette őt a mindig teljeségre törekvés, a festői nagyvonalúság. Rövid életet élt, de művészként teljeset. Az utókor megfogalmazza a maga árnyaló kritikáit, de népszerűsége töretlen, helye a közös örökségben egyértelmű. Nem véletlenül tódultak az emberek pár évvel ezelőtt ide, a Galériába az életmű-kiállításra. Képei a világ árverésein csúcsokat ostromolnak. Kiállta az idő próbáját, örökre megmaradt festőfejedelemnek.

Azt hiszem, a budapestiek hálásak érte, hogy Debrecenben átalakul a Déri Múzeum, mert Pécs után most a fővárosban is „megőrzés” címén láthatjuk együtt a Trilógia három képét. Sőt, igazi újdonságként a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint más olaj- és grafikai vázlatok kísérik, melyek eddig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. Köszönet illeti a szervezőket: a Galériát és a Munkácsy Alapítványt, a szakmai program kidolgozóit, a támogatókat. És persze az égieket, hogy a művek csodával határos módon megúszták a beemelés körüli balesetet.

Hölgyeim és Uraim!

Ecce homo! – szól a jól ismert evangéliumi jelent és a három kép egyikének címe. Ecce homo! – vagyis: Íme az ember!

Most ez a bemutatás nemcsak magának Krisztusnak szól, hanem — ha megengedik — egy kicsit a festőnek is: íme az ember – a szenvedni, lenyűgözni képes, alkotó ember!

Íme Munkácsy Mihály és az ő páratlan passiója!

Szeressük, hogy magyar és magyarként hírneves!

Járuljunk elé, ismerjük meg még jobban!

Legyünk a vele való találkozással, az elmélyüléssel lélekben még gazdagabbak!

6624

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.00 Seconds