2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20204582
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on December 01, Wednesday, 09:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A magánnyugdíj-pénztárak tagjainak majd harmada nem akar kilépni. Ötvenegy százalékuk nyilatkozott úgy, hogy megfontolja az átlépést az állami nyugdíjrendszerbe, ami azt jelenti, hogy a többség még nem döntötte el, mit fog tenni jövőre. Tizenhét százalékuk nem tudott, vagy nem akart válaszolni a döntését firtató kérdésre.

A Századvég Alapítvány felmérése szerint a kasszatagok 54 százaléka úgy vélte, hogy nem fog túl jó nyugdíjat kapni. 21 százalék éppen ellenkezőleg vélekedik. Míg a megkérdezettek egynegyede nem tudott érdemben erről semmit sem mondani. A tagok 37 százaléka nem tudta, hogy mennyi pénze van a pénztárban, 34 százaléknak csak megközelítő fogalma volt az összegről, de 29 százalék fillérre pontosan tudta, mennyi van a számláján. A pénztártagok 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-ben dönthet a tagságáról, de 9 százaléknak nem volt erről tudomása.

A felmérés némileg ellentmond a kormány várakozásának, amely szinte az egész tagság gyors átlépésével kalkulál. Ez lehetővé tenné, hogy nem csak a 14 hónapra átirányított befizetések kerüljenek a költségvetésbe, de az állami kasszát gyarapítsa a pénztártagok 2700-2900 milliárd forintra becsült többéves megtakarítása is.
Népszava, november 24.

A magyarok többsége aggódik a nyugdíjas kori megélhetése miatt, úgy érzi, hogy az államtól várható nyugdíj mellett mindenképp szüksége lesz valamilyen kiegészítő bevételre. Az elmúlt három évben viszont jól láthatóan nőtt azoknak az aránya, akik nyugdíj célú megtakarításokkal rendelkeznek – derül ki az Aviva elemzéséből.

Az elmúlt három évben tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok több mint 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz. Ezzel párhuzamosan csökkent azoknak az aránya, kik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról.

„Figyelemre méltó változás következett be a magyarok gondolkodásában az elmúlt három évben. Azt eddig is látták, hogy az állami nyugdíj kevés lesz a megszokott életszínvonaluk fenntartásához, ám az Aviva 2010-es kutatásból az is kiderül, hogy érzik saját felelősségüket, és elkezdtek saját megtakarításokat felhalmozni nyugdíjas éveikre.” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító vezérigazgató-helyettese.

Az Aviva csoport által egész Európára évek óta elvégzett, a lakosság megtakarítási szokásait vizsgáló kutatás szerint a nyugdíjas korban várható bevételi források közül a magyarok többsége, csaknem 40 százalék a rendszeres megtakarítással felhalmozott vagyont tekinti, míg 33 százalékuk azt gondolja, hogy elegendő, ha akkor tesznek félre, ha van rá lehetőségük. Az ingatlan befektetést is jó lehetőségnek tartja a megkérdezettek csaknem 10 százaléka.

„A magyar lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is fog tudni nyugdíj céljára félretenni, mint eddig, egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít.” – tette hozzá Zolnay Judit.

Európa valamennyi államára jellemző: lakosaik aggódnak amiatt, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk az életszínvonaluk fenntartásához, 60 százalékuk úgy látja, hogy életszínvonal csökkenésre kell számítania, az arány Lengyelországban kiemelkedően magas, eléri a 70 százalékot. Ennek ellenére a lengyeleknél a legnagyobb azoknak az aránya, akik elsősorban az állami nyugdíjra számítanak, a franciáknál erre a lakosságnak csak 35 százaléka számít.

„Aggasztó, hogy még Európa fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országaiban is a lakosságnak csak kevesebb, mint fele tervezi, hogy magán megtakarításokból egészítse ki a nyugdíját.” – fejtette Ki Zolnay Judit. Az Aviva kutatásából kiderül, hogy a franciák 47 százaléka, a spanyolok és a lengyelek 39 százaléka tesz félre rendszeresen, ám nyugdíj tervezéssel még mindig csak kevesen rendelkeznek Európa valamennyi országában. A kutatásból az is kiderül, hogy az állami nyugdíj, a megtakarítások és a valós igények közti különbség fedezésére a legkézenfekvőbb megoldásnak a nyugdíjas kori munkavállalást tartják Európa polgárai. Ám ennek esélyeit kevesen latolgatják.

„A nyugdíjtervezés olyan folyamat, ami már évtizedekkel a nyugdíjba menetel előtt megmutatja, hogy adott majdani életszínvonalhoz mekkora rendszeres megtakarításra van szükség. Ez azért fontos, hogy ne egy homályos kép, hanem a számok alapján lehessen dönteni az előtakarékosság mértékéről.” – tette hozzá az Aviva vezérigazgató-helyettese.
MTI Eco, november 24.

Nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadott el a kormány - jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a kabinet ülése után. Matolcsy György a mai sajtótájékoztatón pedig azt közölte, hogy a tagoknak január 31-ig kell dönteniük az átlépésről - tudósít az MTI. Közben az Index arról számolt be, hogy Matolcsy György bejelentése végleg megpecsételi a nyugdíjpénztárak sorsát, ugyanis ha valaki pénztártag marad, akkor nem kap majd nyugdíjat az állami alapból. A költségvetés akár 2700 milliárd forinttal is gazdagodhat.

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette, aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, nem kap nyugdíjat az állami nyugdíjalapból. A pénztárak mellett kitartók ezzel járandóságuk közel háromnegyedét veszítenék el. Ha mindenki átlép az állami nyugdíjrendszerbe, a költségvetés 2700 milliárddal gazdagodik. Az ellentételezésről nem beszélt a miniszter - írja az Index.

"Eddig kerültük az államosítás szót nyugdíjügyben, de a mai bejelentés tartalmát már nem lehet enélkül leírni" - mondta az Indexnek egy neve mellőzését kérő nyugdíjszakértő. A bejelentés nem lehet másképpen érteni, mint úgy, hogy nem kap állami nyugdíjat, aki magánpénztártag marad. Ezek után nyilván százszázalékos visszalépéssel kell kalkulálni.

Az első hírek alapján még számtalan kérdés van, legfőképpen az, hogy visszamenőleges hatállyal hogyan érvényesül az intézkedés: ha egy 60 éves ember negyven évig fizetett az állami alapba, néhány évvel a nyugdíjazása előtt elveszíti jogosultságát, ha magánpénztári tag marad? - veti fel a szakértő. Hangsúlyozta ugyanakkor: 10 százaléknyi felhalmozásból kortól függetlenül lényegében nem lehet tisztességes nyugdíjat kitermelni, így az átlépési kényszer nyilván a fiatalokat is érinti.

A költségvetési hatások persze pozitívak: 2700 milliárd forintnyi, a GDP 10 százalékának megfelelő vagyon áramolhat be az államkasszába, így hiány helyett közel 7 százalékos többlete lehet a költségvetésnek. A januári határidő a szakértő szerint arra utal, hogy a kormány szeretné minél előbb a nyugdíjpénztári vagyon feletti rendelkezést megszerezni. Így sokkal könnyebben lehet a költségvetési törvény szerint jövőre elkölteni szándékozott 528 milliárd forintot előteremteni, a 2700 milliárdos összegre vetítve ugyanis feltehető, hogy ennyi likvid eszköz van a vagyonban.

A szakértő szerint a forintra még akár pozitív hatása is lehetne az intézkedésnek, ha annak csak a számszaki oldalát nézzük, és a tőzsdén sem tart komolyabb reakcióktól. Ugyanakkor az a tény, hogy államosítással felérő, annak minősülő intézkedést hajt végre a kormány, nagyon jelentős bizalomvesztéssel járhat. Ennek forintosítható hatásai megbecsülhetetlenek.

A magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben a nyugdíjmentő törvénycsomag elfogadása után, amely várhatóan december közepétől érvényes - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, akinek a szavaiból az is kiderült, hogy a kormány minden pénztári tagot visszaléptetne az állami rendszerbe, amennyiben ettől eltérően nem dönt.

Matolcsy György az MTI beszámolója szerint bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

A Napi Gazdaság arról számolt be, hogy a pénztárakban maradók számára a 2010 novembere és a 2011 decembere között kieső 14 havi járulékot az állam kompenzálja - ám ekkor csak a tízszázalékos nyugdíjjárulékot kapja meg, az utána fizetett 24 százalékos járulékból később sem kapja meg, így nyugdíjat sem kap. Az eddig megszerzett állami nyugdíjjogosultságot az elvonás nem érinti, ám a jövőbeni nyugdíjjárulékot elveszíti - így elveszíti a nyugdíja hetven százalékát. A visszalépők külön vagyona külön állami alapba kerül, amiből a nyugdíjreform költségeit és az államadósság csökkentését finanszírozzák. A magánpénztárak állami garanciája megszűnik és a kormány arról is döntött, hogy a pénztárak a jelenlegi 4,5 százalékkal szemben a bevételeik 0,2 százalékát fordíthatják működési kiadásokra - tudósít a napilap.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón megerősítette a korábban már ismertté vált kormányzati terveket, miszerint a jövőben kétpilléres lenne a nyugdíjrendszer: egy állami és egy önkéntes pillér.

Matolcsy György a szerdai sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy az állami rendszerbe visszalépők egyéni számlával fognak rendelkezni, amely örökölhető lesz. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott korábban ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy egyéni számlákon tartják majd nyilván az állami nyugdíjrendszerbe át-, illetve belépők pénzét.

Szijjártó Péter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvénycsomag keretében megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját. Ezzel a csomaggal mindenki jól jár - közölte az MTI tudósítása szerint.

A szóvivő kifejtette: azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik.

Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna - mondta, hozzátéve, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.

Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden azt jelentette be, hogy nyugdíjpénztári vagyonra vonatkozó állami garancia megszűnne, és a korábbi bejelentésekkel ellentétben az államosított pénztárvagyon sem teljes egészében szolgálná az adósságcsökkentést, mert a jövő évi 529 milliárd forint után 2012-ben is további 250 milliárd forint a költségvetési lyuk betömését szolgálja majd.
portfolio.hu, november 24.

Közel másfél hónap találgatás után megszületett a magánnyugdíjpénztárak halálos ítélete: aki január végéig nem lép át az állami rendszerbe, nem kap állami nyugdíjat. A rablásnak különböző erősségi fokozatai vannak; ez most egy nagyon erős - minősített az alkotmányjogász. A közgazdász 100 százalékos visszalépésről beszélt, és arról, hogy a 19 pénztár lehúzhatja a rolót.

A rablásnak különböző erősségi fokozatai vannak. Ez most egy nagyon erős. Efölött már csak az van, hogy jönnek a bőrkabátosok és lesöprik a padlást – mondja a FigyelőNetnek Lövétei István alkotmányjogász, az ELTE Állam- és Jogtudományi karának adjunktusa a kormány ma bejelentett, gyakorlatilag a magánnyugdíjpénztárak einstandját jelentő döntésére.

Lövétei szerint Orbánék oly mértékben előnytelen kondíciókat kínálnak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy azzal gyakorlatilag az állami ellátó rendszerbe kényszerítik őket.

„Normális helyzetben egy ilyen törvényt azonnal megsemmisítene az Alkotmánybíróság. Csakhogy a kormány a közelmúltban korlátozta az AB hatáskörét, amivel megakadályozza, hogy a testület a tulajdonjogból vezessen le alkotmánysértés.

Ebben az új szituációban kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság talál-e olyan kerülőutat, például a nyugdíj témájához meglehetősen lazán kapcsolódó emberi méltóság sérelmét, amely révén elvergődik az elmarasztaló döntésig. Végül is: ez sem kizárt.”

Más kérdés persze, hogy lenne-e értelme annak, ha az AB ilyen megoldással próbálkozna. „Meglehet, fölösleges volna vállalni a konfliktust. Hiszen elmarasztaló határozat esetén a kormány valószínűleg még tovább szűkítené a testület hatáskörét.” Amivel annullálná a határozatot.

„Nem most kezdődött a baj. Magyarországon megszűnt a tényleges alkotmányosság, amikor a kormány szűkítette az Alkotmánybíróság hatáskörét, valamint a végkielégítésekre kivetette a visszamenőleg érvényes 98 százalékos adót.”

Ha az AB nem lép fel a kormány ma bejelentett döntése ellen, akkor – véli az alkotmányjogász – egyetlen lehetősége marad a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, mégpedig nemzetközi bíróságokhoz fordulni: az unió bíróságához, vagy az Emberi Jogok Európai bíróságához.

„Egyéni pereket lehet indítani azzal, hogy a magyar állam megsértette a tulajdonomhoz való jogomat. A károsult számára jó esetben kártérítést ítélhet meg a bíróság, a magyar államot pedig bírsággal sújthatja.” Elvileg az összes károsultnak külön pert kellene indítania, de az általános joggyakorlat szerint az állam az első, precedensértékű ítélet után vélhetően az összes potenciális felperesre vonatkozó rendelkezéssel venné elejét a további jogvitáknak. (Ahogy történt az korábban a tűzoltók túlórapénze és egyéb pótlékai kapcsán.)

„Egy rossz hazárdjátékos viselkedik így: összetarhál csomó pénzt, és fölteszi a rulettben a pirosra – állítja Lövétei. - Ha bejön, megduplázza a tőkét, és mindenki örül. De ha fekete szám pörög ki, akkor odaveszett minden. Magyarán: az állam a nagy szükségben ráteszi a kezét a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokra, amiből igyekszik felpörgetni a gazdaságot, növelni a foglalkoztatottságot, csökkenteni az ország adósságállományát, növelni a gyermekszületések számát, ezzel hosszú távon további új munkaerőt hozni be a munkaerőpiacra, melynek segítségével aztán majd képes lesz állni a nyugdíjak terheit.

Miközben már az eddigi helyzet is kellően bizonytalan volt, hiszen az állami nyugdíjkassza és a magánnyugdíjpénztárak együttvéve sem lennének képesek életben tartani a nyugdíjrendszert. Hazárd helyzetből lett még hazárdabb.”

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult - derül ki a szövetség közleményéből.

A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

Nincs az az épelméjű ember, aki ne lépne vissza az állami rendszerbe – kommentálta a Figyelőnetnek a kormány nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezetét a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Török Zoltán szerint kész tény elé állítják az embereket. Ez a gyakorlatban azt jelent, hogy aki nem mondja fel a magánszámláját, az öregkorában nem számíthat semmi jóra az államtól.

Ezzel a javaslattal leegyszerűsítik a döntést, mert nincs értelme kalkulálni – mondja az elemző, aki szerint ha a javaslat átmegy, akkor a 19 pénztár lehúzhatja a rolót.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak egy most elkészült javaslat szerint január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.

Matolcsy György közölte: aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

"Ha a magán-nyugdíjpénztári tagok úgy döntenek, hogy visszatérnek az állami rendszerbe (ehhez nem kell nyilatkozni), akkor február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz.

Matolcsy szerint a nyugdíjmentő törvénycsomagra azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe.
fn.hu, november 24.

Önmaga ellensége az a szakértők szerint, aki a magán-nyugdíjpénztárat választja. Aki ugyanis kitart a pénztára mellett, elveszíti az állami nyugdíjjogosultságát, így jövő év elsejétől a teljes nyugdíjrendszer államosítása jön. A pénztárak az emberi jogi bírósághoz fordulnak, az elemzők szerint az államosítás hosszú távon drámai hatással lehet a forint árfolyamára.

Véget ért az elmúlt másfél hónapos kommunikációs játék a nyugdíjrendszer átalakítása körül, a kormány kiteregette kártyáit, és mindössze két hónap maradt a döntésig.

Az már október elején, amikor Orbán Viktor a 14 hónapos átutalási moratóriumot bejelentette, sejthető volt, hogy a cél a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer lerombolása lesz. Az ott felhalmozott közel 3000 milliárd forintra ugyanis nagy szüksége van a kormánynak ahhoz, hogy a felvázolt grandiózus terveket, mindenekelőtt a beígért adócsökkentést véghez vihesse. Az elmúlt másfél hónapban szó volt az állami nyugdíjrendszer kapuinak kinyitásáról, majd két héttel később már nyilvánvalóvá tette a miniszterelnök, hogy a jövőben fel fogják számolni a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert. A konkrét ígéretek alapján csak annyit lehetett tudni, hogy egy éve van a munkavállalóknak eldönteni, merre tovább, egyedül Matolcsy György kotyogta el magát a költségvetés bejelentésekor, hogy arra számítanak, a tagok 90 százaléka visszatér az államhoz.

Mára azonban úgy tűnik, hogy a kötelező magán-nyugdíjrendszerben felhalmozott vagyonok teljes államosításáról van inkább szó. A fő kérdés ugyanis az, hogy a kormány által nyugdíjvédelmi csomagnak nevezett törvények elfogadása után hányan élnek a „szabad döntéssel”. Merthogy olyan feltételeket fogadott el szerdán a kormány, amely alapján akár a tagság 100 százaléka is visszatérhet az állami nyugdíjrendszerbe.

„Ha teljesen érzelemmentes döntést hozunk, ha valaki nem akarja ezzel kifejezni a politikai magatartását, akkor nincs érv a magánnyugdíjpénztárakban maradás mellett. Nem éri meg” – mondta a Hírszerzőnek Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az ugyanis aki a magánnyugdíjpénztárnál marad, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik. Mint Matolcsy mondta, „ő már nem része a szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszernek” (…), nem lesz tagja a közösségnek, az állami nyugdíjrendszer közösségének.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nyugdíját csak a maga után fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékból – illetve ha ezen felül többet tud befizetnie, akkor abból – tudja összeszedni. Az állami garanciát már nem ad neki, jövőbeli nyugdíjának 70 százalékának búcsút inthet. Aki marad, az ugyani szolidáris lesz a jelenlegi nyugdíjasokkal, a társadalommal, hiszen a munkaadónak továbbra is be kell fizetnie a 24 százalékos nyugdíj-járulékot, de ő abból már semmilyen módon nem részesülhet. Matolcsy ezt azzal magyarázta, hogy a 24 százalék az nem a jövőbeni kifizetésekre megy, hanem a jelenlegi rendszerbe.

Az államosítás terve ugyan már másfél hónapja lógott a levegőben, a hirtelen jött bejelentés azonban mindenkit meglepett. „A piac nem ezt várta egy ilyen felhatalmazással rendelkező kormánytól, akinek ilyen hosszú ideje volt felkészülni a kormányzásra - kommentálta Matolcsy György bejelentését Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a lépés egyenértékű a magánnyugdíjpénztárak államosításával és hosszabb távon drámai hatással lehet a forint árfolyamára és az ország adósságfinanszírozására.

Egy olyan környezetben, ahol olyan toposzok dőlnek meg, hogy egy eurózóna-beli tagállam nem mehet csődbe vagy az euró egy stabil valuta, rendkívül megbízhatatlanná válhat a befektetők szemében egy olyan ország, ahol a politikai döntéshozatal ennyire önkényes. Duronelly Péter szerint nem csak a magánnyugdíjpénztárakat érintő kormányzati lépések riasztóak, hanem az a döntéssorozat, ami ide vezetett. Technikailag a kormány a pénztárakban felhalmozott 2800 milliárd forintnyi megtakarítást a folyó hiány finanszírozására használja el. „Ez az a lépés, amit soha nem szabad megtenni, ez a politikai gyakorlat nem vezet sehova. A családi ezüstöt nem adjuk el, hogy kifizessük a gázszámlát” – hangsúlyozta a befektetési igazgató.

A kormány lépése kommentálhatatlan, a legfinomabb kifejezés az „elképesztő” – kommentálta Matolcsy bejelentését egy neve elhallgatását kérő elemző és úgy vélekedett, a bejelentésből nyilvánvaló, hogy annak, aki eddig elmerészkedik, nincsenek határok. „Hideg fejjel számolva persze akár meg is érheti ez az óriási áldozat, ha a kormány strukturális reformokat hajt végre ebből a pénzből, de ebben az esetben a cél nem szentesíti az eszközt” – tette hozzá. Csakhogy eddig a kormány semmi jelét nem adta annak, hogy érdemi szerkezeti átalakításokba fogna a közeljövőben. A jövő évi költségvetés alapján az állami kiadások terén gyakorlatilag semmi változás nem kezdődik el 2011-ben. Változás csak a költségvetés bevételi oldalán történik: a személyi jövedelemadó csökkentésével és a családi adókedvezménnyel hatalmas bevétel esik ki a büdzséből, amit a kormány a bankadóval, a válságadókkal és a pénztári járulékok elvonásával pótol.

Példa nélküli Magyarország újkori történetében, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség – foglalt állást a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége. Mint a szervezet elnöke, Bába Julianna kijelentette: a kormány tervezett intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A magánpénztárak száz százalékát tömörítő szövetség a mai napon beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.
hirszerzo.hu, november 24.

Kihirdették a halálos ítéletet a magánnyugdíj-pénztári rendszer felett. A verdikt senkit nem lephetett meg, már régóta a levegőben lógott, legfeljebb az agónia hossza és módja volt kérdéses. Az Orbán-kormány azonban úgy döntött, szívesen végignézi az elítélt elnyújtott haláltusáját, ezért nem a fejét veszi, hanem inkább kerékbe töri.

A lefejezés gyors módja lett volna végleg elvarrni a nyugdíjrendszer függőben lévő ügyeit. Viszont nem tart sokáig a vele járó élvezet, amiben az ítélethozók részesülnek.

Foglaljuk össze az elhangzottakat: Matolcsy György ország-világ tudtára adta, hogy a jövőben csak az számíthat nyugdíjra az államtól, aki visszaviszi a társadalombiztosításba a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott befizetéseit, az évek alatt átutalt járulékait és annak hozamait. Aki mégis marad a magánnyugdíj-pénztárában, vessen magára: nyugdíjba vonulásakor csak az oda fizetett járulékával számolhat, az állam egy fityinget nem ad bele a járandóságba, hiába vonta le tőle egyébként a nyugdíjjárulék állami részét is.

De mi lesz azokkal, akik például a magánpénztári rendszer elindulása, vagyis 1998 előtt rendelkeztek már 10-15 év társadalombiztosítási jogviszonnyal, vagyis az állami kasszába fizették a járulékot? Logikusnak tűnik, hogy az a pénz nem vész el a számukra - de csalódtunk már párszor a logikában. Ahogy az sem világos, hogy mi lesz a sorsa az alig pár hete elfogadott törvénynek, amely 2011 végéig vonja el a kötelező járulékot a magánnyugdíj-pénztáraktól. Vagyis azt követően a ma hatályos törvények alapján vissza kellene állnia a járulékátutalási rendnek. De ha mindenkit átkényszerítenek az állami rendszerbe, nem lesz hová utalni.

A megismert kormánydöntés ugyanis jóval tovább megy, lényegében véglegessé teszi az állami nyugdíjak kifizetésének új feltételeit. Azzal a fejtegetéssel sem zaklatta mélyrehatóan hallgatóságát a tárcavezető, hogy milyen viszonyban áll egymással a nyugdíjunk és a keresetünk után fizetett járulék, amit a munkaadónk tesz bele a közösbe. A kormány szerint - úgy tűnik - a pénz semmilyen módon sem köthető egyénenként a foglalkoztatottakhoz, kizárólag a tb-kassza aktuális finanszírozási igényének kielégítését szolgálja.

Matolcsyék ajánlatára senki sem tud nemet mondani. Ki az a hülye, aki kockára tenné majdani nyugdíját? Főleg, hogy ígérnek fűt-fát, elmaradt hozamok megtérítését, a visszavitt pénz örökölhetőségét, saját egyéni számlát - bár ez már most is létezik az állami rendszerben. Mi pedig, ahogy illik, szépen visszamasírozunk az állami tb-be, polgárhoz méltó, szabad döntést hozva. Igaz, vagy az aláírásunk, vagy az agyvelőnk kerül a szerződésre. Így a maffia szokta intézi az ügyeit - meg a mi kormányunk.

Sorjáznak az alkotmányossági aggályok, de minek is? Sem az alaptörvényünk, sem Alkotmánybíróságunk nincs már olyan állapotban, hogy végső menedékként fordulhatnánk hozzájuk. Brüsszel sem áldoz időt erre: legutóbb belügynek minősítették a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézkedéseket. A pénztári rendszer kerékbetörése tehát végrehajtatik.
nol.hu, november 25.

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult - derül ki a szövetség közleményéből.

A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A szövetség szerda esti közleményében reagált Matolcsy György szerdai bejelentésére. A nemzetgazdasági miniszter a kormányülést követően azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.

Aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke ismertette: a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.

Matolcsy György bejelentéséről egy, az éppen abban az időben zajlott öngondoskodásról rendezett konferencián Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára úgy fogalmazott: ez nem választás, hanem kényszerítés. Előadásában Juhász Istvánné a kormánypárt korábbi megnyilatkozását idézte, amely szerint nem engedik, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Az előadó számokkal bizonyította, hogy ezek a pénztárak betöltik a funkciójukat. A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát.

Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak - 5,9 százalékos infláció mellett - a klasszikus portfólióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság - ismertette. A pénztári tagok 70 százaléka 20 és 40 év közötti, a 40-50 év közöttiek adják a tagság 21 százalékát, az e fölöttiek aránya 6,5 százalék.

Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese úgy vélte, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása növeli a tranzakciós költséget. Ez pedig nem növeli a közjót, és nem támogatja az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet. Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke bemutatta, hogy a megtakarításokon belül a biztosítási jellegűek 26,3 százalékot tesznek ki Magyarországon. Ugyanez az arány az euróövezet országaiban 29,8 százalék. Ha felszámolják a magánnyugdíjpénztárakat, tovább romlik az arány - mutatott rá.
MTI, november 25.

Komoly dilemmába került a kormány hónapokkal ezelőtt, amikor is világos költségvetési szempontoktól vezérelve a jelenlegi nyugdíjszisztéma felborítása mellett döntött.

A dilemma lényege már akkor is az volt: hogyan lehet biztosítani egy a befizetéseket azonnal felélő felosztó-kirovó rendszer egyensúlyát úgy, hogy ezzel párhuzamosan lehetőséget adunk az állam számára csak több évtizedes időtávon hasznot hozó megtakarításokra. E kérdésre bizony a „sehogy” az egyetlen lehetséges válasz. Ezért is keletkezett már jó ideje évi több százmilliárd forintos hiány az állami büdzsén azáltal, hogy a járulékok egy részét a magán-nyugdíjpénztári számlákon „félretettük” az ellátások későbbi részleges finanszírozására.

A tegnapi bejelentéssel nyilvánvalóvá vált: a kormány e dilemmát a kasszatagok nyakába varrta. Amellett ugyanis, hogy a tervek tulajdon- és alanyi jogokat sértenek és alapvető jogelvekkel mennek szembe, magában a kormányzati logikában is van egy csavar. Ha abból a szemszögből nézzük a fejleményeket, hogy a második pillér teljes vagyona valójában a tb-kasszából hiányzik, „köszönhetően” az elhibázott 98-as reformnak, mi sem helyesebb a tömeges visszalépésnél.

Ezzel helyreáll a szolidaritási elven működő tb-szisztéma, amikor is a járulék egésze a jelenlegi nyugdíjakat finanszírozza. Aki pedig ebből „önző módon” kivonja magát, az időskorában szintén ne számítson a közösség szolidaritására – üzeni a kabinet. Ám e logika szerint a 24 százalékot a kaszszatagok után nem kellene befizetni, márpedig erről szó sincs. Vagyis azt a dilemmát, hogy az állam oldalán hiányzik valahonnan a pénz, lecseréltük arra, hogy a jövőben a kaszszatagok oldalán mutatkozik komoly mínusz.
Hárommillió ember választási lehetősége így csupán annyi: az ellátás reménye nélkül fizetnek tb-járulékot, vagy szemet hunynak megtakarításuk „elközösítése” felett. Ez viszont nem „nyugdíjmentés”.
vg.hu, november 25.

Messze nem biztos, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonból visszaáramló tőke elszámolásának a kormány által választott módját az Unió intézményei jóvá fogják hagyni. Így akár már 2011 tavaszán problémák merülhetnek fel a magyar költségvetéssel. Ez a hitelminősítőket később arra késztetheti, hogy rontsák adósságbesorolási osztályzatunkat, aminek beláthatatlan piaci következményei lehetnek – hívta fel a figyelmet Akar László, a GKI vezérigazgatója.

Az eddig bejelentett intézkedések eredményeként, ha az alapul vett feltételek teljesülnek, a 2011-es költségvetés egyensúlya biztosított. A hiány az uniós elvárásoknak megfelelően 3 százalék alatt marad, sőt, a GKI előrejelzése szerint a GDP arányos deficit a kormány által jelzett 2,94 százalékos szintnél is alacsonyabb, 2,7 százalék lehet – mondta el az Ecoline-nak Akar László.

Az egyszeri tételektől, a konjunktúra hullámzásától megtisztított adatok, a nemzetközi értékelésben kulcsszerepet játszó ugynevezett strukturális egyenleg alapján azonban világosan látszik az is, hogy komoly egyensúlyi problémák vannak; a gazdaságkutató számításai alapján 2011-ben az így mért hiány 5- 5,5 százalék lenne.

A témáról bővebben hallhat a GKI Gazdaságpolitikai dilemmák címmel december 7-én megrendezésre kerülő konferenciáján. A részletes program és a jelentkezési lap elérhető a gazdaságkutató honlapján.

Ez – alapvető gazdaságszerkezeti változások nélkül – legkésőbb 2013-tól a költségvetési adatokban is megmutatkozna, ahogy arra több szervezet, köztük a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet, de már 2011 tavaszán, problémákat okozhat.

Ennek oka Akar László szerint az, hogy nincsenek egészen bizonyos szabályok arra, miként kell elszámolni és méginkább a túlzott deficiteljárás szempontjából értékelni a magánnyugdíjpénztáraktól az államháztartásba visszaáramló ilyen tömegű vagyont.

A jelenlegi uniós előírások szerint a pénztári vagyon átadása tőkebevételnek minősül és, abban az évben kell elszámolni, amikor a nyugdíjpénztári tag átlépése megtörtént. Arra, hogy ezt az összeget több év alatt használják fel, az EU jelenleg metodológiája alapján nincs mód – magyarázta a vezérigazgató. (2012-re átcsúszó elszámolás legfeljebb akkor lehet, ha nagy tömegek 2011 december végén adják postára átlépésüket.)

Tény ugyanakkor, hogy a jelenleg élő szabályokat nem ilyen mértékű változásokra hozták létre, hanem olyan helyzetekre, amikor egy vállalati pénztár megszűnése miatt az állam a meglévő vagyont átveszi és ennek fejében vállalja a majdani nyugdíjszolgáltatást. Ezt a szabályt alkalmazták a tavalyi korlátozott körre érvényes visszalépések során is. Elvileg viszont statisztikailag jobban tükrözné a folyamatokat, ha az átlépés miatti tőkeátadást a megelőző 12 év államháztartási mérlegeinek korrekciójával számolnák el (mintha az átlépők mindig is járulékot és nem tagdíjat fizettek volna).

Az tehát, hogy az Eurostat mit tesz majd, illetve a statisztikai elszámolástól függetlenül a hiány megítélése, az ugynevezett túlzott deficiteljárás szempontjából alkalmaz-e majd korrekciót az EU, egyelőre nem tudható, de a kérdéssel foglalkozniuk kell – emelte ki Akar László.

A középtávú magyar elképzeléseket tükröző, április végéig elkészülő konvergenciaprogram megvitatása, az új műfajt jelentő gazdaságpolitikai konzultáció keretében májusban napirendre kerül. Ezen időpontokra az említett statisztikai-értékelési kérdéseknek tisztázódnia kellene.

Ha a jelenlegi metodológia alapján történik az elszámolás 2011-ben – a vagyon felének átkerülését feltételezve - akár 0 szaldós lehet a magyar költségvetés. Viszont, strukturális reformok nélkül a 2012-es deficit már ismét jóval 3 százalék fölé kerülne. Ez pedig – különösen figyelembe véve, hogy a 2011 végén az EU-tól és az IMF-től 2008-ban felvett hitel törlesztését meg kell kezdeni – akár már jövő év közepétől, amikor a 2012-es feltételek világossá válnak, arra késztetheti a hitelminősítőket, hogy átértékeljék a magyar eszközök megítélését.

Magyarország az S&P-nél már a legalacsonyabb befektetési kategóriában van. Ha ezen a hitelminősítő ront, számos intézményi befektetőnek el kell adnia magyar papírokat, ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat a pénzügyi piacokon – hangsúlyozta a szakember.

Ebből a helyzetből az egyetlen valós kiutat a magyar kormány számára Akar László szerint az jelentheti, ha a jövő év áprilisáig hatékonyan tud egy komoly strukturális reformról szóló programot kommunikálni. A nemzetközi szervezetek és piacok meggyőzésének ugyanis az egyetlen valós eszköze, ha bizonyítható, hogy a költségvetés hiánya tartósan nem magas és csökkenő pályán mozog, ez pedig csak szerkezeti változásokkal biztosítható.
ecoline.hu, november 25.

Sokan megrökönyödtek a kormány tegnapi, nyugdíjrendszert érintő bejelentésein. Az emberek érezhetően jelentős részének bántotta az igazságérzetét az a megoldás, amit Matolcsy György miniszter ismertetett. Bár nyugdíjügyekben a hétköznapi igazságérzet nem mindig esik egybe a közgazdasági racionalitással, ezúttal azt kell mondanunk: a kormány járulékfizetési értelmezése valóban súlyosan ellentmond a méltányossági megfontolásoknak.

Tulajdonképpen olyan egyszerű ez, hogy szégyellem is túlragozni a dolgot, de ha már a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált, akkor muszáj róla néhány mondatot említeni.

Matolcsy György bejelentése alapján aki a magánnyugdíjpénztári rendszerben marad, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. A nemzetgazdasági miniszter magyarázatként azt is hozzáfűzte, hogy "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".

Ezzel az értelmezéssel és a következménnyel már a jogérzékem szerint is komoly bajok vannak, de mivel nem vagyok jogász (és a jog mostanában amúgy is igen relatív), ezért inkább a közgazdasági megfontolásokat vesszük sorra. Már első megközelítésben is nagyon furcsa, hogy ha valaki a mostani vegyes rendszerhez nagyon hasonló felállásban marad (és itt a hangsúly a "marad"-on van, bárhogy is próbáljuk ezt valami újnak beállítani), akkor hogyan lehetséges, hogy hirtelen elveszíti a jogosultságát várható nyugdíjának minimum kétharmadára.

De ne innen induljunk ki, hanem az állami nyugdíjrendszer alapvető logikájából! Eszerint a mindenkori aktívak a munkajövedelmük után befizetett járuléktömeggel tartják el a mindenkori nyugdíjasokat. Fontos azonban látni, hogy a nyugdíjasok nem kegyként kapják ezt az ellátást, hanem jogosultságot szereztek rá azzal, hogy korábban éppen ők voltak azok, akik eltartották az idősebb generációt. Vagyis az állam a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben egyrészt folyamatosan törleszti korábbi nyugdíjígérvényét az idősek felé, másrészt pedig ezzel párhuzamosan folyamatosan újabb ígérvényeket tesz azáltal, hogy járulékfizetők aktív életük során egyre nagyobb nyugdíjra szereznek jogosultságot befizetéseik révén. (Ha valakinek erről az államadósság refinanszírozási mintája jut eszébe, az nem véletlen, de most nem erről szólunk.)

Az ember a munkával eltöltött (pontosabban munkajövedelemmel díjazott) évei során járulékot fizet, az így előálló teljes járuléktömeg generációkon átívelő újraelosztása pedig a nyugdíjrendszer alapja. A járulék egy részét a keresetből vonják le, másik részét a kereseten felül, de szintén a kereset arányában fizeti a munkáltató. Időnként fel szokott merülni a kérdés, hogy miért is kell kétféleképpen fizetni a nyugdíjjárulékot. Erre többnyire a "valahogy így alakult"-tól a "mert kevésbé ösztönzi a dolgozó és az alkalmazott részéről a szürke foglalkoztatást" válaszig sok minden el szokott hangozni. Sőt, még olyan pragmatikus adópolitikai érvek is előjönnek, mint hogy a kétféle járulék esetén a kormányzat - legalábis rövid távon, amíg a munkapiac nem alkalmazkodik - szabadon választhat, hogy azok módosításával a munkáltatót vagy a munkavállalót kívánja-e segíteni vagy éppen sújtani.

De már a kérdés maga is sugallja a fontos felismerést: a kétféle járulék között közgazdasági értelemben semmiféle különbség nincs. Egyik oldalról a foglalkoztatás összköltségébe tartoznak, a másik oldalról pedig a teljes kifizethető munkabért csökkentő elvonásként jelentkeznek. És ami még fontosabb a mi szempontunkból: mindegyik fajta járulék jelenti, jelentheti a nyugdíjfizetések alapját. Pontosan ezért nem igaz Matolcsy György azon állítása, hogy "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből", vagyis immár nem szolidáris a társadalom többi tagjával szemben. A 24 százaléknyi járulékot ugyanis hiába a munkáltatója fizeti, az attól még az ő járuléka. Ő dolgozott meg érte, ha a munkáltató nem tudta volna a munkája után kifizetni, akkor elbocsátotta volna és a járulék sem folyik be az államkasszába.

Innentől kezdve viszont biztosan állíthatjuk, hogy a magánnyugdíjpénztár tagjai eddig is jelentős mértékben részt vettek az állami nyugdíjpillér szolidarításon alapuló működtetésében, illetve ezután is részt fognak, még akkor is, ha pénztártagok maradnak. Ám aki átlép, és a további 10 százalékot is az államnak fizeti, az teljes körű nyugdíjellátásra lesz jogosult (mint eddig), aki marad, annak viszont innentől nem jár semmi, hiába vonják foglalkoztatási költségéből 30-40 éven keresztül vastagon a járulékot. A pénztártagok kisebb állami befizetéseinek eddig az "elismerése" a biztosításmatematikailag is korrekt 24-25 százalékkal csökkentett állami nyugdíjígérvény volt. Mostantól viszont a 100 százalékos megvonás, és a furcsa bélyeg, hogy az illető az a pária, aki nem hajlandó részt venni a nagy össztársadalmi szolidaritási rendszerben. Közben azért az állam köszöni szépen, a bére utáni 24 százalékot szépen lenyeli, és fizeti az aktuális nyugdíjasoknak.

Pontosan az a tény, hogy az állam most retorikai okokból szétválasztotta a kétféle járulékot világít rá arra, hogy ugyanazért a befizetésért drasztikusan eltérő szolgáltatást kíván nyújtani. Egyeseknek a jelenlegi szabályok szerinti teljes körű nyugdíjat, másoknak meg semmit, attól függően, hogy miként dönt az illető a maradék 10 százaléknyi járulékról, amiről elvileg szabadon rendelkezhet. Innentől kezdve a zsarolás kifejezés valóban nem tűnik túlzónak.

Az ugyanazon járulékbefizetés eltérő módon történő értékelése olyan alapvető alkotmányossági kérdéseket is felvet, amiben még a megcsonkított hatáskörű Alkotmánybíróság is illetékes. De ez már újra a jog világába vezet, így maradjunk annyiban: Matolcsy György értelmezése a szolidaritásról közgazdasági értelemben nem állja meg a helyét, viszont alaptalanul zár ki több millió pénztártagot az állami gondoskodás rendszeréből. Ha nagyon következetesek akarunk lenni, akkor ki kellene jelentenünk: ehhez az államnak le kellene mondania a 24 százaléknyi járulékról is. A másik szomorú következtetés: olyan országban élünk, ahol ezeket az egyszerű gondolatokat is tisztázni kell, mert a gazdaságpolitika ezzel ellentétes üzeneteket küld, illetve ezekkel ellentétesen cselekszik.
portfolio.hu, november 25.

Kolláth György szerint a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Az alkotmányjogász a Népszabadságnak és a Világgazdaságnak nyilatkozott.

Kolláth György a Népszabadságnak azt mondta: a javaslatot az alkotmánybírák által alkalmazott szükségességi és arányossági teszt alapján lehet vizsgálni, ám egy ilyen lépést nem lehet sem elkerülhetetlennek, sem arányosnak minősíteni.

Az alkotmányjogász szerint a gazdaság helyzete a magán-nyugdíjpénztári tagokkal szembeni súlyos diszkriminációt bizonyosan nem indokolja, s a foglalkoztatottak által választható nyugellátási formák (az állami alap és a magánpénztárak) efféle megkülönböztetése sem magyarázható.

Nincs olyan alkotmányos elv, amelyre ilyen intézkedést alapozni lehetne, ami szerinte nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét - mondta.

Kolláth György úgy látja, hogy a tulajdonhoz fűződő jogot nem iktatták ki az alaptörvényből, itt pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik. Államosítani éppen lehetne - teszi hozzá -, de csak teljes és azonnali kártalanítás mellett, amelynek a várható hozamokra is ki kellene terjednie.

A Világgazdaságnak azt mondta: "a tegnapi bejelentés rendkívül szélsőséges, már nemcsak az eddig is gondokat okozó tulajdonjog aggályokat veti fel, hanem alanyi jogoktól fosztja meg a munkavállalók egy részét". Hozzátette: Magyarországon alanyi jognak minősül a nyugdíjellátás, ami bíróság előtt kikényszeríthető.
adozona.hu, november 25.

Januártól emelkednek a nyugdíjak, az idei év előtt nyugdíjba mentek 4,4 százalékkal, az idén nyugdíjba vonultak 3,8 százalékkal kapnak többet. A közszférában extra bérkiegészítést kapnak azok a gyermektelen munkavállalók, akik vesztenének az adóváltozásokkal.

"A kormány, összhangban a törvényben foglaltakkal, januártól megemeli a nyugellátásokat. A tervezett infláció 3,5 százalékos, a nyugdíjemelés mértéke pedi 3,8, illetve 4,4 százalékos lesz" - jelentette be csütörtökön Nagy Anna kormányszóvivő. Az emelés az öregségi és a özvegyi nyugdíjra, az árvaellátásra és a baleseti járadékra is vonatkozik, az érintett kör Nagy Anna elmondása szerint 2,65 millió fő.

A 3,8 százalékos növekedés az idén nyugdíjba menteket érinti, a 4,4 százalékos emelsére pedig az idei év előtt nyugdíjba mentek számíthatnak. Átlagnyugdíj (havi 84 ezer forint) esetén a régebben nyugdíjba menteknél havonta 3700 forinttal több lesz a nyugdíj, ami évente 44 ezer forintos pluszt jelent, az idei nyugdíjba vonulóknál 3200 forintos lesz a növekedés havonta, ez évi 38 400 forintot tesz ki.

Soltész Miklós államtitkár elmondta: a kormány döntött a gyes 3 évre emeléséről, illetve arról, hogy csak részmunkaidős munka mellett lehet igénybe venni a gyest. Jövő év szeptember 1-től a lakásfenntartási rendszerbe integrálja a kormány a gázár- és távhőtámogatást - mondta Soltész.

Nagy Anna elmondta: ha valakinek az adóváltozások miatt csökken a nettó bére, akkor a közszférában lesz egy extra fizetéskiegészítés, a versenyszférában pedig a minimálbér-, illetve az ebből adódó általános béremelés miatt nem csökken majd senkinek a nettó bére. A kormányszóvivő szerint arról még nem született döntés, hogy ez a kiegészítés pontosan miképp jelenik majd meg a fizetésekben, de az is elképzelhető, hogy a havi bérkimutatásban lesz egy erre vonatkozó sor.
origo.hu, november 25.

Nem akar egyeztetést a kormány a magánnyugdíjpénztárakkal, Matolcsy csak megismételte nekik a kormány tegnap bejelentett döntéseit. A szakmai vezetők azt kérték, a 24 százalékos munkaadói nyugdíjjárulékról is szabadon dönthessenek a dolgozók, de a javaslatukról nem lesz egyeztetés.

Semmiféle eredményt nem hozott a magánnyugdíjpénztárak vezetőinek Matolcsy György gazdasági miniszterrel folytatott ma délelőtti megbeszélése. A miniszter még kedden délután kérette magához a vezetőket, de voltaképpen ugyanazt mondta el nekik, amit szerda délután bejelentettek.

Nem volt egyeztetés, és a jövőre nézve sem kért, nem is ígért együttműködést Matolcsy György – mondták a pénztári vezetők, akiknek szavaiból kiderült, hogy akár bocsánatkérésre is számítottak volna a korábbi egyeztetések teljes elmaradása miatt, de ilyenre sem került sor. Nem tudtak meg semmi újat sem a tegnap bejelentettekhez képest, noha a tervekkel kapcsolatban számos konkrétum hiányzik. (Az átlépések technikai lebonyolításáról, a szükséges nyilatkozatok kiadásáról, begyűjtéséről például még semmit nem tudni.) hirdetés

Azt javasoltuk, hogy a kormány tegye lehetővé a 24 százalékos, munkáltatói nyugdíjjárulék választhatóságát is – mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Ez azt jelentené, hogy a magánnyugdíj és az állami pillér közötti választás nem pusztán arra vonatkozik, hogy a munkavállalói tíz százalék sorsáról dönthetnek a dolgozók, hanem a teljes nyugdíjjárulékról. A javaslatra nem volt reakció.

A kormány által bejelentett tervekben szereplő választási lehetőség ma nem választás, az, ha valakit pisztollyal kényszerítenek, hogy döntsön valamiről, nem tekinthető szabad választási helyzetnek – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Fontosabb részletek

* Akik pénztártagok maradnak 2011 februárja után, elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveikre

* A kitartó pénztártagok 14 hónapra elvont nyugdíjjárulékát az állam kompenzálni fogja

* A nyugdíjkasszák működési és vagyonkezelési költségeit adminisztratív módszerekkel korlátozzák

* Az állami rendszerbe visszatérőknek egyéni nyugdíjszámlákat vezetnek be

* Akik infláció fölötti megtakarításaikat viszik vissza az állami pillérbe, az infláció fölötti részt kézhez kaphatják, vagy betehetik a harmadik, önkéntes nyugdíjpillérben vezetett számlájukra

* Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik

* Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, de visszalépnek az állami pillérbe, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak

* A kormány a visszaáramló pénzek egy részét egy nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba teszi

* Az átlépésekre december közepe és 2011 január vége között 45 nap lesz

A pénztárak javaslata azt jelentené, hogy tényleges választás nyílik az állami és a magánnyugdíj között, úgy, hogy a két pillér lényegében egyenlő feltételekkel indul a versenyben. Ismert: a kormány bejelentette törvénymódosítás szerint a 24 százalékos, a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulékot továbbra is minden dolgozó után az állami alapba kell fizetni, függetlenül attól, hogy a munkavállaló hogyan rendelkezik a jövőre már 10 százalékos, munkavállalói járulékról. Aki azonban ez utóbbit a magánpénztáraknak kéri utalni – hiába fizet az állami pillérbe is – nem lesz jogosult állami nyugdíjra.

Szakértők már tegnap jelezték: ebben a helyzetben nincs érdemi mérlegelési lehetőség, lényegében százszázalékos visszalépésre lehet számítani.

A pénztárak megismételték: a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Ezért Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordulnak. Bába Julianna hangsúlyozta: az államosítani kívánt közel 3000 milliárd forintos pénztári vagyon 3 millió magyar ember tulajdona, ezt akarja elvenni a kormány, ez pedig túlmegy a jogállami kereteken. Már nem csak a pénztárakról van szó, hanem arról, hogy a kormány ne tehessen meg mindent, amit akar – tette hozzá Bába Julianna.
index.hu, november 25.


47700

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.05 Seconds