2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482663
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on December 01, Wednesday, 10:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Meghökkent a külföldi sajtó és az elemzők a kormány tegnapi bejelentésén, amivel ultimátumot adott állampolgárainak a magyar kormány: visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, ellenkező esetben nem számíthatnak az államtól nyugdíjra öreg éveikben. Egy vélemény szerint Magyarország az argentin rémálmot követi, más vélemény szerint az EU-nak fel kell emelnie a hangját, de az elemzők szerint valószínűleg nem teljesül a kormány azon terve sem, hogy csökken az ország sérülékenysége, épp ezzel ellenkező hatást várnak.

Azzal, hogy Magyarország visszacsinálja a rendszerváltó országokban egyébként jellemzően követett nyugdíjreformot a Bloomberg hírügynökség szerint Argentína példáját követi. A dél-amerikai országban 2001-ben az állam bekebelezte a nyugdíjpénztári befizetéseket (mintegy 3,2 milliárd dollár), de már ezzel sem tudott megmenekülni az államcsődtől. Két évvel ezelőtt pedig teljesen államosították a pénztári rendszert, a befolyó 24 milliárd dollárból pedig az ország 2005-ös csődjelentés óta tartó súlyos gazdasági válsága okán kieső adóbevételeket pótolták.

Mint ismert, tegnap délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter szóvivő jelentette be a Nyugdíjvédő program keretében, mit tervez a kormány a pénztári rendszer átalakításával. Eszerint január 31-ig nyilatkozniuk kell azoknak, akik magánnyugdíjpénztáruk mellett maradnának, vagy automatikusan visszaléptetik az állami rendszerbe. Matolcsy szerint aki nem lép vissza, az kiszerződik az állami szolidaritás rendszeréből, és nem számíthat az államtól nyugdíjra. Tudni kell, hogy a vegyes rendszerből kapható nyugdíj eddig úgy nézett ki, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekből jött volna a leendő nyugdíj egynegyede, az államtól pedig a háromnegyede.

A Bloomberg megemlíti azt is, hogy nemrég kilenc uniós tagállam lobbizott az EU-nál, hogy a nyugdíjreformot bevezető országok a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Ezt a kérelmet azonban az EU elutasította. A Bloomberg cikkébe belinkelte a Stabilitás Pénztárszövetség nyilatkozatát is, amely szerint az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak az ügyben.

Példa nélküli Európában, hogy a kormány saját polgárait azzal fenyegeti, hogy kiüti őket az állami nyugdíj rendszeréből - nyilatkozta a Bloombergnek Török Zoltán, a Raiffesien Bank elemzője. Ez valószínűleg elég már ahhoz, hogy azt mondhassuk, senki nem fog a magánnyugdíjpénztáránál maradni, ha józanul gondolkodik.

Németh Dávid, az ING elemzője egyszerűen úgy értékelte a tegnapi bejelentést a Bloombergnek, ez egy rémálom.

A BNP Paribas varsói elemzője, Michal Dybula szerint is az valószínű, hogy a többség visszatér az állami rendszerbe, a kormány ezzel a lépéssel lerombolja az eddigi nyugdíjreformot, és hosszú távon sem változik a felosztó-kirovó rendszer. Az elemző szerint a költségvetésen és az államadósság csökkentésén nyerhető előnyök illuzórikusak lesznek, mert a kormány által bevezetett válságadók megnövelik a kockázatát, hogy a beruházások elmaradnak, és a foglalkoztatásban sem jön el a fenntartható kilábalás.

A forintra gyakorolt kedvező hatások rövid életűek lehetnek - véli Tóth Gyula, az UniCredit Bank elemzője. Mintegy 800 milliárd forintos pénztári állomány jellemzően nem forint eszközökben van. Ezek kiváltása egy időre megerősíti a forintot, de később eladási lehetőségeket rejt.

A monetáris tanács tagjainak választásával kapcsolatos változás, és a tegnap bejelentett nyugdíjrendszer változtatás megkérdőjelezi a prudens gazdaságpolitikai elveket, amelyeket az IMF-mentőcsomag idején dolgozott ki az akkori kormány - véli Mai Doan, a Bank of America égisze alá tartozó Merrill Lynch londoni elemzője. Magyarország valószínűleg még erősebben kitett lesz a külföldi hangulatváltozásoknak, kiváltképp akkor, amikor az európai adósságválság még mindig nem megoldott probléma.

A Societe Generale elemzője szerint a mostani bejelentés is azt erősíti meg, hogy a kormány rövid-távú intézkedésekkel javítja a költségvetés egyenlegét, a várt szerkezeti reformok helyett.

A Guardian brit lap kolumnistája szerint itt az idő, hogy Brüsszel hallassa a hangját, ha Magyarországon az alkotmányosságot és a jogrendet veszélyeztető intézkedések történnek. A soron következő magyar EU-elnökség miatt ez Brüsszel számára kiemelt kérdés.

A Financial Times néhány napja írt arról: szorongatott helyzetben van a régió nyugdíjügyben. Egyrészt a nyugdíjreformot vállalók valahogy szeretnék elérni a költségvetési hiány csökkentését, de közben jó lenne nem elveszíteni a hosszú távú stabilitást, és az állami nyugdíj részarányának csökkentését, már csak a demográfiai folyamatok miatt is. Akkor még arról írt a lap, hogy a magyarok, bolgárok és lengyelek gondolkodnak a járulékok valamilyen módon államkasszába csatornázásán.
portfolio.hu, november 25.

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa csütörtökön szóvivője útján fejezte ki rosszallását a magyar kormány nyugdíjrendszert érintő előző napi bejelentése, továbbá az intézményi kereten végrehajtott illetve tervezett változtatások miatt.

„Aggodalommal tölt el bennünket a magyar hatóságok legutóbbi bejelentése a nyugdíjrendszerre vonatkozóan. A bejelentések a kötelező magánnyugdíjpénztár teljes eltörlésére irányuló szándékot látszanak tükrözni” – közölte csütörtökön Amadeu Altafaj, Olli Rehn biztos szóvivője, aki hozzátette, hogy noha a nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, a Bizottságnak ettől függetlenül egy sor aggálya van.

Az egyik észrevétel a hosszú távú fenntarthatóságot érinti. „Ezt illetően aggályosnak tartanánk, ha a nyugdíjalapok által felhalmozott értéket a folyó kiadások finanszírozására fordítanák, ahogy azt a 2011-es költségvetési terv határozottan sugallni látszik” – jelentette ki a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.

Altafaj szerint további aggodalom tárgya a második pilléres nyugdíjreform visszafordításának módja. „Mindenekelőtt, úgy tűnik, hogy a második pillérben való maradás és az elsőbe való visszatérés közötti választás nem annyira szabad, ahogy az eredetileg látszott, mivel a kedvezményezetteket automatikusan az állami nyugdíjpillérhez irányítják, ha csak január végéig másképp nem nyilatkoznak, és a második pillérben maradók elveszítenék az állami nyugdíjra való jogosultságukat, noha a munkaadói hozzájárulások továbbra is befolynak majd a büdzsébe” – szögezte le nyilatkozatában Rehn szóvivője. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztárak hasznos szerepet játszanak a hazai tőkepiacok elmélyítésében, ennek a rendeltetésüknek azonban nem lesznek többé képesek eleget tenni, ha életképességüket aláássák.

A Bizottságot azonban a magyar kormány több közelmúltbeli, vagy tervezett intézkedése is nyugtalanítja, amely meglátása szerint megbontaná a jelenlegi költségvetési és egyéb intézményi keretet. „A nyugdíjreformon túl a magyar intézményi keretben mostanában bekövetkezett több változtatás vagy javaslat miatt is aggódunk, amelyek alááshatják a független intézmények számottevő ellenőrző (értsd: figyelemmel kísérő és jelző) képességét” – közölte a gazdasági és pénzügyi biztos szóvivője.

A Bizottság más, nevük elhallgatását kérő források szerint alapvetően három dologra céloz. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörének költségvetési kérdésekben való korlátozásáról szóló döntés. A második a Költségvetési Tanács büdzséjének drasztikus csökkentésére vonatkozó javaslat. A harmadik pedig bármilyen intézkedés, amely megnyírbálná a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ideértve a monetáris tanács kinevezési gyakorlatának megváltozátatását és a jegybanki törvény megváltoztatását.
bruxinfo.hu, november 25.

45 napja marad a magyar állampolgároknak arra, hogy átgondolják Matolcsy György ultimátumát, mert pénteken már be is terjesztik a nyugdíj-szabályokat a parlament elé. A 24 százalékos járulékból adó lesz, a befolyó pénzből a nyugdíjkassza 800 milliárdos lyukát foltozzák be.

A kormány által szerdán határozatba foglalt új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, így a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk marad arra, hogy válasszanak a magán- illetve az állami rendszer között - mondta Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja.

A parlament december 13-án végszavaz a törvényekről, és aki maradni akar a magánpénztárban, annak január utolsó napjáig kell nyilatkoznia erről. A maradás azt jelenti, hogy a24 százalékos munkaadói befizetésről az érintett "lemond", és csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz - mondta Selmeczi Gabriella.

Hozzátette: a 24 százalékos munkaadói járulékot egyúttal adóvá alakítja a törvényjavaslat.
nol.hu, november 25.

A magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaléptetésével Magyarország kiugrott azoknak az EU-tagországoknak a kilenctagú csoportjából, amelyek korábban azt kérték az uniótól, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Kérdés, hogyan reagál most a magyar lépésre az EU, amely annak idején részben elutasította a kilenc tagállam kérését.

A Matolcsy György által tegnap bejelentett, a magánnyugdíjpénztári vagyont érintő intézkedésekkel Magyarország – amely az EU keleti tagjai közül a legnagyobb hiánnyal küzd – Argentína példáját követi, amely korábban 3,2 milliárd dollárnyi nyugdíjmegtakarítást „foglalt le” – írja a Bloomberg hírügynökség, amely szerint a tervezett intézkedésekkel az Orbán-kormány most ultimátumot adott állampolgárainak: vagy átviszik pénzüket az állami rendszerbe, vagy pedig elveszítik az állam által biztosított nyugdíjat. De nem Argentína az egyetlen, ahol a nyugdíjrendszer átalakításával próbáltak megoldást találni a költségvetési hiány növekedésére, sőt, kilenc EU-tagállam – köztük Magyarország - is azon dolgozott már egy ideje, hogy az EU hiánycsökkentő tényezőként ismerje el a magánnyugdíjpénztárakba továbbított befizetéseket.

A fenti táblázatban naranccsal jelölték azokat az országokat, amelyekben nem, vagy csak kis súllyal működnek magánnyugdíj-pénztárak, lilával, amelyekben csak nemrégiben vezették be őket, kékkel, ahol ezek a pénztárak biztosítják a nyugdíjak 5-20 százalékát, zölddel pedig azokat az országokat, ahol jelentős e pénztárak szerepe a nyugdíjak finanszírozásában (a nyugdíjak 20-30 százalékát fizetik).

Azokban az EU-tagországokban, ahol a második pillér – azaz a kötelező magánnyugdíj-pénztárak – létrehozásával korábban nyugdíjreformot hajtottak végre, az állami kalapból kieső magánnyugdíj-befizetéseket 2007-ig a kormányzati szektorban számolták el, ezután viszont csak egyre csökkenő mértékben, korrekciós tényezőként vehették azokat figyelembe. A rendszer idén futott ki teljesen. Kilenc, döntő többségében kelet-európai tagállam (Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Magyarország és Svédország) idén augusztusban azt kérte az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosától, Olli Rehntől, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséjük GDP-arányos hiányát.

Akkor a kilenc ország elutasító választ kapott: Olli Rehn válaszlevele szerint jogos volt a tagállamok kezdeményezése, hogy a nyugdíjreform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, de a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését. Az uniós biztos október végén elküldött állásfoglalásával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az „nem érinti a Magyar Kormánynak a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos terveit. A folyamatban lévő jogszabály-módosítások indoka a nyugdíjak értékének és a jövőbeni kifizetések garantálása.”

Kérdés, mennyire tekinthetőek a Matolcsy György által tegnap bejelentett intézkedések az EU-elutasítás következményeinek. „Nem volt teljes az EU elutasítása, bár a most bejelentett intézkedésekben ez is közrejátszhatott” – mondta a hvg.hu kérdésére Tóth Gyula, az Unicredit bécsi elemző központjának közgazdásza, aki szerint viszont a pénztári tagok átléptetésével Magyarország a kilenc ország közül a legmesszebbre ment. „Magyarország ezzel már kilépett a lobbi csoportból” – tette hozzá a szakértő. Azzal, hogy a kormány a felhalmozott magánnyugdíjpénztári vagyont most betolja a költségvetésbe, csak időt akar nyerni – teszi hozzá Fürjes Szabolcs, a Friedrich Wilhelm Raiffesen befektetési csoportvezetője, aki szerint a lépés nyomán átmenetileg csökkenő GDP-arányos költségvetési hiány lehetővé teszi a kormánynak, hogy két év alatt megpróbálja rendbe tenni a büdzsé kiadási oldalát is. Azzal a szakértők is egyetértenek, hogy az egyéni számlákon jóváírásra kerülő magánnyugdíjpénztári befizetések az állami rendszerbe való átcsatornázása jogi kérdéseket vet fel.

Egyelőre nem tudni, hogyan reagál most az Európai Bizottság a magyar nyugdíjrendszert és költségvetést érintő bejelentéseire. A hvg.hu ezzel kapcsolatos kérdésére egyelőre nem kapott választ Olli Rehn szóvivőjétől (aki a biztos hivatalának egy másik munkatársa szerint épp az „ír mentőcsomaggal és kiadáscsökkentéssel van elfoglalva”). Mindenesetre egyes elemzők szerint messze nem biztos, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyonból visszaáramló tőke elszámolásának a kormány által választott módját az unió intézményei jóvá fogják hagyni. Így akár már 2011 tavaszán problémák merülhetnek fel a magyar költségvetéssel, ez a hitelminősítőket később arra késztetheti, hogy rontsák adósság-besorolási osztályzatunkat, aminek beláthatatlan piaci következményei lehetnek – mondta Akar László, a GKI vezérigazgatója.
hvg.hu, november 25.

"Brutálisnak" és kockázatosnak nevezték az MTI által megkérdezett banki elemzők a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntését, amely a megkérdezettek szerint fenntarthatósági, alkotmányossági aggályokat vet fel, forintgyengüléssel és hozamemelkedéssel is járhat.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a Matolcsy György által bejelentett intézkedésekre senki nem számított. Úgy vélte, az, hogy a magánpillérben maradók és az államiba átlépők között a törvény különbséget tenne a nyugdíjjogosultság szempontjából, alkotmányba ütközhet.

Az elemző elképzelhetőnek nevezte, hogy a drasztikus lépéssel a kormány időt akar nyerni, kisebb teret szán a reformokra, noha a tervezett lépések strukturális átalakítások nélkül súlyos fenntarthatósági kockázattal járnak.

Árokszállási Zoltán túlzottan optimistának nevezte a nemzetgazdasági miniszter számításait, miszerint a magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének felhasználása az államadósság csökkentésére középtávon évi 300-400 milliárd forinttal mérsékelheti a költségvetés kamatterheit. Ezzel szemben úgy vélte: ha a 21 ezer milliárd forintos államadósságból 1500-2000 milliárdot, az államadósság egytizedét konszolidálják, az nem csökkenti az évi 1000-1500 milliárd forint kamatkiadást a miniszter által említett mértékben. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a hozamok csökkenjenek. Most azonban éppen ellenkező a helyzet - tette hozzá.

Kétségtelennek nevezte, hogy a költségvetést a következő egy-két évre az intézkedés rendezi. Ezzel együtt hosszú távon sérül a fenntarthatóság, a magánpénztáraktól átvett eszközök egy részének pénzzé konvertálása eladói nyomást okozhat, csökkenhetnek a részvényárfolyamok, gyengülhet a forint, emelkedhetnek a hozamok.

Nagyon veszélyesnek nevezte az elemző azt is, hogy a kormány folyó kiadásokra fordítja a felhalmozott megtakarítás egy részét. Úgy vélte, a bejelentett intézkedések olyan kockázatokkal járnak, amelyek szükségessé teszik a nyugdíjrendszer reformját. Jövőre egyértelműen egyensúlyba kerülhet a nyugdíjkassza az 530 milliárd forintos vagyonátcsoportosításból, 2012-re azonban a kormány már csak 250 milliárd forintra számít a magánpénztárakból és nem lehet látni, hogy a nyugdíjkassza egyensúlyához még szükséges 280 milliárd honnan érkezne - figyelmeztetett.

Matolcsy György ugyan azzal számol, hogy a nyugdíjalap "lyukait" a GDP növekedése is szűkíti, ám a kormány az adócsökkentésekkel akkora "lyukat" ütött a büdzsén, aminek befedésére a gazdasági növekedés nem elég - tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is: az egyedi számlákra kerülő megtakarítás csak virtuális vagyont jelent, hiszen azt a kormány másra fordítja, így az egyéni számla tulajdonképpen egy nyugdíjígérvény. "Nehéz azt garantálni, hogy ez az ígérvény 30 év múlva is beváltható lesz, nem dönt-e máshogy az addigi kormányok egyike" - fűzte hozzá.

Barta György, a CIB Bank elemzője elmondta: a jövő évi plusz bevétel miatti aggodalmak ugyan azonnal elszálltak a Matolcsy György által bejelentett "ösztönzők" megismerésével, a távolabbi jövő azonban egyre bizonytalanabb. Előbb-utóbb szüksége lesz a nyugdíjrendszernek egy "plusz lábra", mert a felosztó-kirovó rendszer hosszú távon nem fenntartható - hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy ennek bejelentésére akár februárban is sor kerülhet, legalábbis ekkorra ígérte a nemzetgazdasági miniszter a reformok ismertetését, közöttük a nyugdíjét is.

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyont a kormány csak óvatosan "engedheti" a piacra, de mindenképpen eladói nyomást jelenthet - jegyezte meg.

Az államháztartási hiánycél jövő évi teljesítése az elemző szerint nem kérdéses, sőt, ha az EU úgy dönt, hogy egyszerre kell a bevételeket elszámolni még többlet is lehet. 2013-tól azonban jelentősen nő a bizonytalanság - tette hozzá.
MTI, november 25.

Az MTA nyugdíjszakértőjét kérdeztük, hogy kinek éri meg maradni a magánkasszáknál, illetve mi lesz az államhoz vándorolt pénzek sorsa.

Világgazdaság Online: Hogyan kommentálná Matolcsy György , nemzetgazdasági miniszter tegnapi bejelentését, mely szerint kizárnák azokat az állami nyugdíjrendszerből, akik nem lépnek vissza a magánkasszákból? Ezzel elveszítve nyugdíjuk 70 százalékát?

Simonovits András: Jóhiszemű lévén, ennyire visszautasíthatatlan ajánlatra nem számítottam. Azt hittem, hogy a vegyes rendszerben maradóknak le kell mondaniuk a teljes tb nyugdíj 75 százaléka helyett mondjuk 50 százalékról, de a 0 meg sem fordult a fejemben.

A cikk a hirdetés után folytatódik
Világgazdaság Online: Ön szerint hogyan hat hazánk nemzetközi megítélésére az átalakítás?

Simonovits András: Az Economist már érti, hogy mit csinál a „nemzeti szabadságharcos kormány”.

(A The Economist hasábjain: „amikor a szolidaritás kötelező” címmel jelent meg egy cikk. A cikk az elemzők véleményével esik egybe – A szerk.)

Világgazdaság Online: Mire fogják költeni a megközelítőleg 3 ezer milliárd forintot?

Simonovits András: A naponta változó értesülések legutóbbija szerint 2011-ben elkölt 530 milliárd forintot, 2012-ben 260 Milliárdot. Azaz legjobb esetben is csak 2100 milliárd forintot fordít törlesztésre, ha mégsem lesz szüksége még pénzre 2013-ban is.

Világgazdaság Online: Lesznek-e olyanok, akik maradnak a magánkasszáknál? Mi lehet a sorsuk?

Simonovits András: Oszkó Péter azt ígéri, hogy ő lesz az utolsó, aki elhagyja a süllyedő hajót. Elvben az MSZP csatakozhatna az LMP mai nyilatkozatához, amelyben győzelme esetén teljes kártalanítást ígér 2014-től. Ez biztos befutó lehetne, ezért ha komolyabb tömegek maradnának a vegyes rendszerben, akkor sejtésem szerint a Fidesz már 2011 február 1-én, egy nappal a maradási határidő lejárta után törvényes úton bezárná a magánpénztárakat.

Világgazdaság Online: Megéri-e valakinek maradni a magánpénztári rendszerben?

Simonovits András: Ha valaki egyedülálló, nagyon beteg, és nem éri meg a nyugdíjkorhatárt, akkor annak érdemes maradnia, mert időbeli halála után kedvezményezettje örökli a vagyonát.
vg.hu, november 25.

Borítékolhatóan számos indítvány érkezik az Alkotmánybírósághoz a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt. A testületnek mindössze másfél hónap alatt döntenie kell, különben azok, akik a döntésétől teszik függővé az állami nyugdíjrendszerbe történő visszatérést, ráfizethetnek.

– A nyugdíjakat érintő intézkedések miatt máris az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség – közölte még szerdán Bába Julianna, a tömörülés elnöke. Mesterházy Attila pártelnök közlése szerint az MSZP ugyanezt teszi majd, de még népszavazást is kezdeményez. Az LMP szerint azonban az AB miatt már nem kell félnie a kormánynak, az Európai Unió előtt azonban elbukhat az ötlet. A Jobbik viszont a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét üdvözli, legfeljebb az egyéni számlavezetés megszüntetését vitatja, az egyszeri költségvetési bevételek folyó kiadásokra fordítását pedig veszélyesnek ítéli.

Így egészen bizonyos, hogy alkotmánybírósági beadványok sorára lehet számítani – a pénztárszövetség és az MSZP mellett információnk szerint más szervezetek és független jogászok is készülnek erre. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e olyan indítványokat összeállítani, amelyekkel az AB érdemben foglalkozhat. A testület hatáskörének közelmúltban történt szűkítése után ugyanis a pénzügyi tárgyú, például az adókról, az illetékekről és a járulékokról szóló törvényeket kizárólag akkor vizsgálhatják, ha a kifogásolt szabályozás az emberi méltóságot sérti.

A Stabilitás szerint ezúttal alapjogok sora csorbul, hiszen a tervezett intézkedések szembemennek a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelvekkel egyaránt. A nyugdíjjogosultság szempontjából hátrányos megkülönböztetést vagy az önrendelkezési jog csorbítását mint az emberi méltóság elidegeníthetetlen elemeinek sérelmét mások is felvetik, s ez utóbbi kifogásokat, ha jogi érvekkel megfelelően támasztják alá, az AB-nek érdemben vizsgálnia kell. A magántulajdonra – bár kétségkívül a pénztártagok személyes számláján levő összeg „államosításáról” van szó – viszont felesleges lenne hivatkozni, mert egy ilyen indítványt a testület nem is tűzhetne napirendre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az új szabályozás december közepén lépne életbe, az érintetteknek pedig január végéig adnának határidőt arra, hogy eldöntsék: visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ezt azt jelenti, hogy az alkotmánybírósági kifogásokról a testületnek igen gyorsan kell döntenie, ha meg kívánja akadályozni, hogy egy esetleg alkotmányellenes törvénnyel kényszerítsék az embereket a magán-nyugdíjpénztári számlák feladására.

A közelmúltban két példa is volt rá, hogy az AB erre a szempontra is figyelemmel járt el. A vagyonadóról szóló, tavaly született törvényt, illetve a 98 százalékos különadóról rendelkező jogszabályt ugyanis kevéssel a hatálybalépése előtt semmisítette meg. Az előbbiről fél év alatt döntött, de a büntető adóval kapcsolatos törvény felülvizsgálata jóval gyorsabban befejeződött, hiszen azt augusztus 13-án hirdették ki, s a testület már október 26-án határozatot hirdetett. Vagyis: körülbelül két hónap alatt megszületett a verdikt. Amennyiben az alkotmánybírák most is hasonló megfontolások alapján járnának el, még gyorsabban kellene dönteniük, hiszen nem egészen másfél hónap áll majd rendelkezésre. Elvileg nem kizárt, hogy ez elég lesz, bár ennyire rövid idő alatt talán még egyetlen határozat sem készült el. Ha viszont az AB csak a jövő januárt követően hirdetné ki a döntést, azok, akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérést a testület álláspontjától teszik függővé, azt kockáztatnák, hogy –amennyiben az AB nem semmisítené meg a jogszabályt – néhány havi állami nyugdíjat elveszthetnek.

Ellenzéki kommentárok

MSZP: – A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentettek egyértelmű maffiamódszernek minősülnek, amivel a kormány kiírta Magyarországot a civilizált országok sorából. Ez nem a szabad választás lehetősége, ez cinizmus, zsarolás, ami nem megengedhető egy demokráciában –mondta Mesterházy Attila elnök.

Jobbik: – A magánpénztári tagokat olyan brutális hátrányba hoznák, hogy józan ésszel senki sem maradhat ott, ezzel véget ért a makrogazdasági szélhámosságot jelentő kötelező magánpénztári rendszer – fogalmazott Hegedűs Tamás frakcióvezetőhelyettes.

LMP: – Útszéli zsarolás volt Matolcsy nemzetgazdasági miniszternek a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó bejelentése, ezt követően az ember már azon sem lepődne meg, ha jövő héten bejelentenék a perszonál uniót Fehéroroszországgal – mondta Schiffer András frakcióvezető.
nol.hu, november 26.

A magán-nyugdíjpénztári pénzek elvételével szavazóbázisát veszítheti el a Fidesz, a lépés ugyanis leginkább az aktív korosztályt, illetve a középosztályt érinti. Igaz, nyerhet is vele a kormánypárt: ha tervei szerint alakulnak a dolgok, és a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékokat maga költheti el, akkor, ha csak egy-két évig is, de az Európai Unió egyik legalacsonyabb költségvetési hiányú országává léphet elő.

Az Orbán-kormány megannyi döntése túlmutat önmagán, pontosabban szűkebb értelemben vett szakpolitikai határain – mondta a hvg.hu-nak Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. Szerinte a magánnyugdíj-pénztárakat minden bizonnyal térdre kényszerítő tegnapi kormányzati döntés is ebbe a sorozatba illeszkedik, aminek célja egy új politikai rendszer felépítése, amelynek csúcspontját a 2011 tavaszán megalkotandó új alkotmány adja majd. „Az 1989-90-es rendszerváltozást követően nem volt ekkora befolyása az államnak, illetőleg a kormánynak az ország ügyeire, mint most, az új politikai rendszerben. Más szakpolitikákban is az állam hatalmának növekedése látható: az oktatásban az állami hivatalok vétójoggal bírnának az iskolaigazgatók kinevezésében, az állam maga venné át a pedagógusok fizetésének utalását, maga működtetne kórházakat. Az új politikai kinevezésekkel, az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentésével, az önkormányzati győzelemmel a kormány közjogi mozgástere is igen sokat nőtt a választások óta” – emlékeztetett Nagy Attila Tibor.

Látható, hogy a Fidesznek, de különösen Orbán Viktornak határozott víziója van arról, hogy határozott és akár több évtizedre szóló nyomot kíván hagyni a magyar politikában az új politikai rendszerrel, miközben az egyharmados parlamenti arányt el sem érő ellenzéke még mindig az identitáskeresésével van jórészt elfoglalva – véli az elemző.

Tovább súlyosbítja a kormánnyal szemben álló politikai és gazdasági erők (ez esetben a magánnyugdíjpénztárak) kilátásait, a kormányzat, illetve a Fidesz döntéshozatali rendje. „Ezt pedig már május óta a meglehetősen gyors eljárás jellemzi. Az ellenérdekelt csoportoknak kevés idejük van az ellenállás megszervezésére. Míg Franciaországban a nyugdíjkorhatár-emelés bejelentésétől a novemberi elnöki aláírásig fél év telt el, és ezalatt sorozatosak voltak a tüntetések és a sztrájkok, nálunk e szintén nagy jelentőségű, 2,8 millió embert érintő kormányzati bejelentésből akár kevesebb, mint egy hónap alatt törvény lehet” – vázolta a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa. A sietséget magyarázza az új politikai rendszert építő forradalmi lendület is, ami ellene hat annak, hogy a kormány hosszasan egyeztessen az érdekeltekkel. E stílus tovább erősíti a kormány döntésképességébe vetett hitet, ellentétben a szocialisták előző nyolc kormányzati évének döntésképtelenségével, folyamatos irányváltásaival.

Most még népszerű a Fidesz, s amíg ez a szakasz tart, addig mindenképpen célszerűnek tűnik a legnagyobb horderejű határozatokat meghozni – véli az elemző. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a Fidesz népszerűsége nagyjából ugyan változatlan maradt, ugyanakkor inkább negatív a lakosság véleménye az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról, és a magán-nyugdíjpénztári befizetések visszatartásáról szóló októberi bejelentésről és törvényről. „Nem véletlen, hogy a kormány az eredeti októberi bejelentést a magánnyugdíjpénztárakat elhagyók számára most kedvező elemekkel egészítette ki” – hangsúlyozta Nagy Attila Tibor. (Azok a pénztártagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magánnyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik az állami rendszerbe való átlépés során.)

A mostani bejelentés nyomán a kormány ráadásul további hasznot is elkönyvelhet: ha tervei szerint alakulnak a dolgok és a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékokat maga költheti el, akkor, ha csak egy-két évig is, de az Európai Unió egyik legalacsonyabb költségvetési hiányú országává léphet elő, méghozzá tartósan csökkenő államadósság mellett – húzta alá az elemző. A kibontakozó írországi válság mellett ez igen pozitív üzenet lehet a választóknak. „Ez valamelyest megnyugtathatja azon külföldi befektetőket és uniós politikusokat, akik a költségvetési hiányt kérik folyamatosan számon. Az viszont, hogy a kormány gyakorlatilag bármikor újraírja a maga számára a gazdasági élet szabályait, elbizonytalaníthatja a jövendőbeli befektetőket” – véli Nagy Attila Tibor.

A kormány rosszul, szemérmesen kommunikál – mondta a hvg.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus. „Azért kell elvennie a nyugdíjpénztár pénzét, hogy a nyugdíjlyukat betömjék. Ha úgy tennék fel a kérdést, hogy csökkentsék-e 30 százalékkal a nyugdíjakat, akkor a társadalom elfogadná, hogy a középrétegekre terhet kell rakni. Nem mondják el, mire kell a pénz, nem ismerik el, mekkora a baj” – fogalmazott.

Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy a Fidesz ezzel a lépéssel a szavazóbázisát veszítheti el, mivel a nyugdíjpénztár-ügyben leginkább érintett aktív korosztály, illetve a középosztály szavaz leginkább a Fideszre. Márpedig a középosztály Kiszelly szerint megértené az intézkedés szükségszerűségét, ha őszintén kommunikálna a kormány. „Ám ha elismernék, hogy a befizetések nem fedezik a kifizetéseket, ezért csökkenteni kell a nyugdíjakat, azt az ellenzék kihasználná és politikai tőkét kovácsolna belőle” – mondta Kiszelly.

Az alkotmányjogi aggályok miatti kormányellenes hangulat szerinte most könnyen kiegészülhet gazdasági kormányellenes hangulattal. „Ez veszélyesebb a Fidesz számára, mert nemcsak az értelmiségre, hanem szélesebb rétegekre hat. Ez akár a vesztét is okozhatja a pártnak 2014-ben” – mondta. Hozzátette azonban, hogy az ellenzék jelenleg nem a saját játékát játssza, hanem csak azt a mozgásteret tudja használni, amit a Fidesz hagy neki, s jó kormányzati kommunikációval még erről a játéktérről is ki tudná szorítani az ellenzéket a kormánypárt. Jelenleg azonban ez nem így van. Sőt, ha az ellenzék ügyes, akkor az alkotmányossági aggályokat ki tudja terjeszteni a gazdasági aggályokra, így teremtve kormányellenes hangulatot.
hvg.hu, november 26.

Nagyon sok krimit nézett az elnök asszony – így reagált Selmeczi Gabriella a Stabilitás Pénztárszövetség elnökének csütörtöki nyilatkozatára, miszerint nem beszélhetünk az állampolgárok szabad választásról akkor, ha az illető fejéhez pisztolyt tartanak.

A jövőre vonatkozóan kell döntést hozniuk az állampolgároknak – azaz, hogy bent maradnak-e az állami szolidaritási nyugdíjrendszerben, vagy kiszerződnek belőle. Visszamenőlegesen senki nem veszíti el az állami rendszerbe fizetett járulékait – nyilatkozta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. A magánpénztáraktól áthozott összegeket továbbra is nyilvántartják az állami rendszerben az átlépő magánszemély nevén. A politikus visszautasította azokat a felvetéseket, hogy az állampolgárok nem dönthetnének szabadon az állami rendszerbe való visszatérés és a magánpénztári rendszerben maradás között.

Nagyon sok krimit nézett az elnök asszony – így reagált Selmeczi Gabriella a Stabilitás Pénztárszövetség elnökének csütörtöki nyilatkozatára, miszerint nem beszélhetünk az állampolgárok szabad választásról akkor, ha az illető fejéhez pisztolyt tartanak. “Mi a tízmillió magyar állampolgár jelenlegi és jövőbeni nyugdíját szeretnénk megvédeni és az állampolgárok oldalán állunk” - tette hozzá a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Emlékezetes: a készülő szabályok szerint annak, aki a jövedelméből levont tíz százaléknyi járulékot továbbra is a magánpénztárakba utaltatja, az új szabályozás életbe léptétől lényegében "nem ketyeg" az állami nyugdíj. A munkaadó által befizetett járulékot pedig nyugdíjadóvá alakítják át.

A fideszes politikus fontos szempontnak nevezte, hogy ezidáig volt kötelező az a magán-nyugdíjpénztári rendszer, “ahol a nyugdíjforintokat tőzsdére vitték és kockáztatták”. Most választhatnak az emberek. Másfelől úgy látja: Magyarország visszatér ahhoz a nyugdíjrendszerhez, ami az Unió nyugati felében tizennyolc országban működik. Szintén fontos szempontnak nevezte Selmeczi Gabriella, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők közül azoknál, akiknek nem volt hozam a magánszámlán, vagy veszteséget szenvedtek el, az állam a veszteséget pótolja, jóváírja. A reálhozammal visszatérők a hozamot adómentesen kivehetik, vagy áttehetik egy önkéntes magánpénztárba adókedvezménnyel– ismertette a feltételeket a politikus.

Azt mondják, eddig kötelező volt a magán-pénztári tagság, most pedig választható lesz. Valamelyest nem játék a szavakkal a szabadon választhatóságra utalás? Hiszen ki választaná ép ésszel azt, hogy elesik az állami nyugdíjától, ha a magánpénztár tagja marad?

“A régi rendszer áll vissza, amikor az állami rendszer garantálta a nyugdíjak száz százalékát, garantálta a nyugdíjak értékállóságát. Én azt tartom inkorrektnek, hogy 1997-ben egy olyan rendszert hoztak létre, ami Európa nyugati felében nem szokás, tehát, hogy az emberek kötelező jelleggel belépjenek a magánpénztárakba, ahol tőzsdére viszik a pénzeket” - mondta Selmeczi Gabriella.

A magánpénztáraktól áthozott összegeket az állami rendszerben is egyénileg nyilvántartják majd – ezt a kormányhatározat és a készülő törvény is biztosítja – mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: az egyéni nyilvántartás rendszerét már az első Orbán-kormány idején elkezdték kialakítani, később a szocialista kormányok ezt leállították. A kérdésre, hogy másfél hónap alatt hogyan dolgozható ki az egyéni nyilvántartások rendszere, a miniszterelnöki megbízott úgy reagált: két külön dologról van szó. Az állami nyugdíjrendszerben ki kell alakítani az egyéni nyilvántartás rendszerét, a magánpénztáraknál viszont már létezik a tagok egyéni számlája, ahol a befizetéseket és a számla alakulását vezetik. Ezt egy az egyben átemelik az állami rendszerbe a visszalépőknél és a rajta lévő összeget az ő nevére elkönyvelik - mondta a fideszes politikus. Ez a vagyon örökölhető is lesz – a házastárs és a bejegyzett élettárs részére.

Visszamenőlegesen senkitől nem vesznek el nyugdíjat – szögezte le a miniszterelnöki megbízott. “Ha valaki úgy dönt, hogy ő a magánpénztári rendszerben marad, akkor addig a pontig, amíg az állami rendszer része volt – ahová fizette be a 9,5 százalékos járulékát – a most hatályos nyugdíjszabályok szerint kiszámoljuk a neki járó összeget, rátesszük az ő számlájára, minden évben inflációval valorizáljuk, és mikor nyugdíjba megy, akkor ezt az összeget megkapja, egy fillért nem fog elveszíteni” - mondta Selmeczi Gabriella. A jövőre vonatkozóan viszont döntés előtt állnak az állampolgárok a tekintetben, hogy mit választanak, maradnak-e az állami szolidaritási rendszerben, vagy pedig kiszerződnek belőle – mondta a politikus.
vg.hu, november 26.

A Royal Bank of Scotland elemzője szerint valószínűleg a nyugdíjreform költségeinek elszámolásának uniós elutasításával magyarázhatók a magyarországi nyugdíjlépések, amelyek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteken publikált kommentárjában közölte, Magyarország, Lengyelország és több más közép-kelet-európai uniós tagállam bizonyos engedékenységet kért az Európai Bizottságtól és az uniós statisztikai hivataltól (Eurostat), mondván, az általuk végrehajtott nyugdíjreformok költségvetési kiadást jelentettek.

"Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a kérelmeket, és talán a megértés és a rugalmasság hiánya késztette a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett retrográd lépések felé" - derül ki Timothy Ash elemzéséből. A szakember szerint az RBS rokonszenvezik a nyugdíjreformköltségek elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel állásponttal, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány radikális megoldásait a piac értékelni fogja.

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk augusztusban közölte, megváltoztatná a költségvetési hiány uniós számításának módját. A lengyel kormányfő azt szerette volna elérni Brüsszelben, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések és az állampapír-állomány arányában csökkenteni lehessen a költségvetési deficitre és az államadósságra vonatkozó mutatókat. A lépése egy tollvonással 2,2 százalékra csökkentette volna a nemzetközi befektetők által szigorúan figyelt, GDP-hez mért magyar államháztartási hiány az idénre tervezett 3,8 százalék helyett. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos azonban október végén közölte: jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magán-nyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését.
origo.hu, november 26.

Míg 2011-ben körülbelül 24 ezer, 2014-ben már mintegy 36-40 ezer nő élhet a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével - közölte Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A politikusnő szerint a lépéssel azokon segítenek, akiknek a munkaerő-piaci lehetőségeik a legrosszabbak a társadalomban.

A kormánypárti politikus emlékeztetett: azok a nők, akiknek 40 évnyi munkaviszonyuk van - függetlenül a rájuk irányadó nyugdíjkorhatártól - teljes összegű öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak. A jogosultsági időbe a gyermeknevelés időtartama - legfeljebb nyolc év - is beleszámít.

Ezt az intézkedést több ezer nő várta - mondta Czunyiné Bertalan Judit, hozzátéve: jól jár, aki igénybe veszi, hiszen a nyugdíj összegének megállapításába már beleszámítanak a szolgálati időként elismert időszakok, így többen beleesnek abba a számítási módba, hogy a 40 év jogosultsági idő ellenére 42 vagy 43 év szolgálati idő után - tehát szakközépiskolai, szakiskolai éveket is beleértve - számítják ki a nyugdíja összegét. A jogosultságot megalapozó 40 év nem változik a nyugdíjkorhatár emelkedésével - közölte.

A politikus véleménye szerint ez a lépés azon generáció tagjain segít, akiknek a munkaerő-piaci lehetőségei - koruk miatt - a legrosszabbak a társadalomban. Azon a generáción is segít - folytatta -, amelynek tagjai legkorábban 2012-ben és akkor is csak csökkentett összegű, előre hozott nyugdíjra lennének jogosult, ők ugyanis ezzel ellentétben 2011. január 1-jétől teljes összegű öregségi nyugdíjra lesznek jogosultak, ami esetükben több mint 8%-os többletet is jelenthet a nyugdíjuknál. Ezzel a kedvezménnyel helyére kerül a munka és a család mint érték a társadalomban - értékelte Czunyiné Bertalan Judit.

A nemzeti erőforrás miniszter múlt pénteken terjesztette az Országgyűlés elé az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát, amely a jövő évtől lehetővé teszi a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását.
penzcentrum.hu, november 26.

A magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítására irányuló tervvel a kormány megint sikeresen megcélozta a "befektetésre nem ajánlott" minősítést. A nyugdíjmentés ugyanis csak veszélyes paródiája annak, amit a piac strukturális átalakításokból származó hatékonyságjavuláson keresztül szeretne látni. Az eredmény: őszödi szinten a hosszú távú állampapírhozamok, bezuhant tőzsde és 11 forinttal drágább svájci frank.

A Fitch Ratings az év végéig leronthatja a magyar hitelbesorolást, mivel a hitelminősítő szerint a költségvetés fenntarthatóságára negatív hatást gyakorol a magánnyugdíjpénztárak államosítása - írta a napi.hu. A Fitchnél jelenleg BBB a magyar államadósság besorolása - negatív kilátás mellett -, ami a második legrosszabb befektetésre ajánlott fokozat. Tehát ha a hitelminősítő egy fokozattal lerontja a magyar adósosztályzatot, a befektetésre ajánlott sáv alljára kerülünk, a hulladék kategória közvetlen közelébe.

Az év végéig döntés születik Magyarország további leminősítésének ügyében - mondta David Heslam, a Fitch igazgatója a Bloombergnek, aki szerint középtávon rossz hatást fog gyakorolni a költségvetésre a kormány nyugdíjakkal kapcsolatos terve. Ugyanakkor a szakember szerint a közvetlen finanszírozási kilátásokat javítja a lépés. Bár 2006 óta nemzetközi összevetésben is komoly költségvetési kiigazítás történt az országban, jelenleg épp ezt aknázzák alá a kormány rövidtávú, átmeneti lépései. Ugyanis a pénztári megtakarítások besatornázása az államháztartásba ténylegesen arra szolgál, hogy elfedje a kormány intézkedései nyomán megugró költségvetési hiányt.

Érdemes megjegyezni, a választások előtt még a felminősítésről szóltak a hírek, ugyanis a nemzetközi szervezetek általában pozitívan értékelték a magyar kormány pénzügypolitikai stabilizációját.

A Raiffeisen elemzői szerint a Moody's egy hónapon belül leminősítheti Magyarországot. A hitelminősítő július 23-án a bankadó parlamenti megszavazását követően kilátásba helyezte Magyarország leminősítését. Még aznap az eddigi stabilról negatívra rontotta Magyarország adósbesorolásának kilátását a Standard & Poor’s is. A Standard & Poor's-nál a következő leminősítéssel már mennénk a hulladékba. A hitelminősítő november 3-án már figyelmeztetett, hogy továbbra is BBB mínuszra értékeli Magyarországot és megerősítette leminősítés esélyét.

Hosszú évek óta egyébként éppen a Moodys tekint a legoptimistábban a magyar állam adósságvisszafizető képességére: 2005 és 2008 között ez volt az egyetlen a három nagy hitelminősítő közül, amely az elsőrendű "A" sávban tartotta a magyar adósságot. Csak tavaly márciusban, a kormányválság miatt rontotta ezt az osztályzatot a befektetésre ajánlott sáv közepére (Baa1-re), ami két fokozattal feljebb van a befektetésre nem ajánlott kategóriánál. Egy leminősítés ezt a besorolást rontaná.

A hitelminősítők közül a legtürelmetlenebb a Fitch Ratings volt hazánkkal szemben, ugyanis 2005. december 6-án sorolta át Magyarországot a közepes "BBB" kategóriába az addigi "A mínusz"-ról (azóta maradt ez az osztályzatunk, negatív kilátással). A Standard & Poors 2006. június 15-én jelentett be ugyanilyen visszaminősítést, akkoriban, amikor a magyar államháztartási hiány az egekbe szökött és a kormány bejelentette első költségvetési stabilizáló programját. A Standard & Poors jelenleg érvényben lévő BBB mínusz osztályzata a legrosszabb besorolásunk, ugyanis ez a befektetési kategória alján található, ez alatt már a befektetők által "hulladék", vagy finomabban szólva spekulatív, nagyon kockázatos piacok vannak (mint például Románia, Macedónia vagy Szerbia).

A Chevreux bécsi elemzője szerint a befektetőknek érdemes megválniuk a magyar eszközeiktől, mivel a kormány gazdaságpolitikai döntéshozata teljesen kiszámíthatatlan – írta a Napi Gazdaság internetes oldala.

A nyugdíjrendszer kormányzati átalakítása növelni fogja a hosszú távú kockázatokat, az államhoz áramló megtakarítások rövid távú előnyei, mint az alacsonyabb államadósság és a kisebb deficit illuzórikusnak bizonyulhat – figyelmeztetett a Bloombergnek adott nyilatkozatában Michal Dybula, a BNP Paribas varsói közgazdásza, aki ugyancsak hangsúlyozta, hogy a kormány pénztárakra vonatkozó tervei növelik a leminősítés kockázatát, mivel Magyarország strukturális költségvetséi pozícióját nem javítják, sőt közép- és hosszú távon rontják.

A külföldi befektetők nagyon gyorsan elkezdték beárazni, hogy a kormány a lehető legrosszabb forgatókönyvvel rukkolt elő a magánnyugdíjpénztárak felszámolására való törekvésében: szerdán egy csapással a szlovák modellről, az argentin modellre tért át - írta Orosz Dániel, az AXA stratégiai elemzési igazgatója a Pénz szaván megjelent blogbejegyzésében. Argentína nem sokkal az államcsőd bejelentése előtt folyamodott a magánnyugdíjpénztári pénzek bekebelezéséhez.

Az elemzési igazgató szerint a kormány „nyugdíjmentés” címkével ellátott terve csak halvány karikatúrája annak, amit a piac a már agyonismételt strukturális átalakításokból származó hatékonyságjavuláson keresztül szeretne látni. Mindemiatt a befektetők már csak lényegesen magasabb áron hajlandóak az ország államadósságát finanszírozni, ami jól látható az állampapírpiaci hozamok alakulásában.

A magyar eszközök eladása mellett döntő befektetők, a pénztárak államosításán túl valószínűleg besokalltak már a kormány Költségvetési Tanáccsal és jegybankkal kapcsolatos tervei miatt is, mellesleg általában nem kedvelik az olyan piacokat, ahol az alkotmány hitelességét ad-hoc módosítások rombolják. Az említett problémák miatt ezek a befektetők egy szempillantás alatt képesek lényegesen nagyobb kockázati felárat megkövetelni egy adott országtól és az ahhoz kapcsolt befektetésektől, sőt rosszabb esetben felszámolják a befektetéseiket, és akár teljesen kivonják a tőkét egy üzletileg instabillá vált országból. Orosz Dániel szerint egyes befektetők kivonulása már meg is kezdődött.

Csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ a tervezettnél 10 milliárd forinttal kevesebb 12 hónapos lejáratú állampapírt tudott eladni, a hozamok pedig a június eleji szintre emelkedtek. Az állampapírok hozama tehát ismét azon a szinten jár, ahová Kósa Lajos és Szijjártó Péter államcsődöt emlegető nyilatkozatai juttatták június harmadikán és negyedikén. Ezen a szinten a 2006-os költségvetési hiány elszállásakor, Gyurcsány őszödi beszéde után jártak a 10 éves hozamok. A kötvénykereskedők szerint még rosszabbra fordulhat a helyzet a közeljövőben, mert úgy vélik, a magánnyugdíjpénztárak állampapírpaici keresletének kiesésével az állam finanszírozási költségei (az állam adósságát megtestesítő állampapírok hozamai) jelentősen megemelkedhetnek.

Péntekre még feljebb mentek a hozamok, a levelezések a szakmai berkeken belül újra arról szólnak, hogy a kötvénypiac megint a kiszáradás jeleit mutatja mint 2008 októberében: nincs vételi ajánlat, megtizedelődtek a vevők, nincs piac. A 10 éves államkötvény hozama pénteken már 8,12 százalék volt, az országkockázati felárak szintén a magasba emelkedtek. A 10 éves hozamok záróértéke közvetlenül az önkormányzati választások után, október 6-án még 6,56 százalék volt. A kormány tényleges terveinek nyilvánosságra kerülése óta szinte megállás nélkül emelkednek a hozamok.

Mióta a kormány nyilvánosságra hozta a pénztári megtakarítások államosítását, a hozamok 85 bázispontot emelkedtek. Egy gyorsbecsléssel élve, maga a terv legalább 60-80 milliárd forinttal csökkentette a magánnyugdíjpénztári megtakarítások aktuális értékét, melyeknek fele magyar állampapírban, egy kisebb része pedig hazai részvényekben van.

A forint is eladói nyomás alá került: a svájci frank öt nap alatt péntekre 11 forinttal (5,5 százalékkal) drágult, míg az euró jegyzése 8 forinttal (3 százalékkal), a dolláré pedig bő 13 forinttal (6,5 százalékkal) ugrott meg. A Budapesti Tőzsde részvényindexe két nap alatt nagyjából 7 százalékot zuhant. A forint újabb leértékelődésének a svájci frankhoz képest, különösen az alpesi devizában eladósodottak, tehát a devizahitelesek 90 százaléka "örülhet".
hirszerzo.hu, november 27.


44762

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds