2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20191872
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (3.rész)
Posted on December 01, Wednesday, 13:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Csak jövő decembertől veszti el az állami nyugdíjra való jogosultságot az, aki úgy dönt, inkább marad a magánpénztárában.

Négy törvényt módosít, egy újat pedig megalkot a parlamenthez pénteken benyújtott kormányzati törvénycsomag, amely a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításáról, lényegében ellehetetlenítéséről szól. A javaslatból kiderül: egy öttagú testület dönt majd a pénztárakból visszavitt vagyon sorsa felől. A portfolió a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, melynek legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete lesz. Elnökét és egy tagját a kormány jelenlegi munkamegosztása alapján Matolcsy György delegálhatja, további egy-egy tagot jelölhet Navracsics Tibor közigazgatási és Réthelyi Miklós erőforrás miniszter. A testület tagja még a nyugdíjbiztosítási alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője, aki jelenleg Mészáros József.

Őket illeti meg az alap vagyona feletti rendelkezés joga: rajtuk múlik, mit, mikor, mekkora mennyiségben értékesítenek, s az is, hogy a befolyó pénzből mennyi jusson nyugdíjkiadásokra, mennyi egyéb költségvetési célokra, illetve az államadósság csökkentésére. Az alap pénzforgalmi számláját a Magyar Államkincstár vezeti, a befektetésekkel kapcsolatos feladatok pedig az Államadósság Kezelő Központhoz kerülnek. Ezek sorába tartozik a vagyon részét képező, az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő papírok, vagyis államkötvények bevonása - ezzel máris csökkenthető az államadósság.

Azoknak a tagoknak, akik továbbra is maradni akarnak a pénztárukban, 2011 január 31.-ig kell erről nyilatkozniuk a nyugdíjbiztosítási igazgatósági szervnél. Akik valamilyen oknál fogva korlátozottak mozgásukban (testi fogyatékosok, elítéltek) január 21.-ig fordulhatnak írásos kérelemmel a szervekhez, így őket felkeresik az igazgatóság munkatársai. A tartósan külföldön dolgozók a külhoni képviseleteken nyújthatják be a maradásról szóló nyilatkozatukat. Akik nem tesznek ilyen nyilatkozatot, automatikusan visszakerülnek az állami tb-rendszerbe.

A visszalépés lehetőségét megnyitnák azok előtt is, akik már kapnak szolgáltatást a magánpénztártól - azaz már nyugdíjasok. Nekik módosítási kérelmet kell benyújtaniuk a pénztárhoz, szintén jövő január végi határidővel, majd 60 napon belül vissza kell fizetniük a már igénybe vett szolgáltatás összegét a pénztárnak. A pénztár pedig a módosítási kérelem kézhez vételétől számított 90 napon belül köteles a szolgáltatás megállapításának időpontjában a tag számláján nyilvántartott jogszerű követeléseknek megfelelő összeget a nyugdíjalapnak átutalni.

A csomag talán legfontosabb része a nyugdíjra való jogosultság módosításáról szól. Ez alapján akik 2011 januárja után is fenntartják pénztári tagságukat, illetve ezt követően lépnek be valamelyik pénztárba, 2011 decemberétől további szolgálati időt nem szereznek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben. Vagyis február és november között még fennmarad a jogszerző időszak. Ez egyben azt is jelenti, hogy visszamenőlegesen nem von el jogosultságot a törvény.

Nehezen megfejthető szándékot tükröz a kormánynak az pénztárak működésével, gazdálkodásával kapcsolatos terve. Miközben a működésre, vagyongazdálkodásra szolgáló fedezet mértékét durván, szinte a működőképesség határáig csökkentik, aközben adókedvezményben részesítenék azokat a visszalépőket, akik a felhalmozott reálhozamot és a tagdíj-kiegészítést egy önkéntes pénztárba utalják át (a készpénzes kifizetést viszont 16 százalékos szja sújtja). Erről a 2011. év adóbevallásban kell rendelkezni, a kedvezmény pedig az átutalt tagi kifizetés 20 százaléka, de legfeljebb 300 ezer forint lehet. Egy másik paragrafus viszont a PSZÁF-et hatalmazza fel egy gumiszabállyal a pénztár megszüntetésére: akkor léphet fel a felügyelet, ha a pénztárban - annak működési zavarai miatt - veszélyeztetettnek látja a szolgáltatások biztonságát. Végül, a javaslatcsomag visszavonja az állami garanciát a pénztártag követelésére. E döntések többsége inkább az öngondoskodás gyengítését, semmint megerősítését szolgálja: hiába kínál fel kedvezményt a befizetésre, ha mellette kivérezteti az immár egy tömböt képviselő magán- és önkéntes pénztárakat.

A tb-rendszerben az öröklés kérdését úgy oldják meg, hogy a biztosított egyéni számláján nyilvántartott egyéni befizetések alapján özvegyi járadékot fizetnek, ha az nagyobb, mint az egyébként járó özvegyi nyugdíj. A járadék kiszámításáról külön kormányrendelet születik majd. A tb nyugellátásról szóló törvény módosításával változtatnának a munkaadó által fizetett, jelenleg 24 százalékos nyugdíjjárulék törvényi definícióján. Az új meghatározás alapján: "a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék." Vagyis már nem járulék, viszont e meghatározás alapján a célzott társadalombiztosítási felhasználás továbbra is megmarad. A kormány szerint így már semmilyen módon nem lesz köthető a foglalkoztatóhoz a munkaadója által az alkalmazott keresete alapján befizetett összeg a nyugdíjalapba.

A törvényjavaslatban egy szorzószám segítségével állapítják meg a 14 hónapig elvont járulékok utáni kompenzációt.
Népszabadság, november 27.

Az Európai Parlamenthez igen, az Európai Ombudsmanhoz azonban - annak jogköréből adódóan - nem fordulhat a kormány nyugdíjpénztári elgondolásait kifogásoló Stabilitás Pénztárszövetség.

Az Európai Ombudsman az Európai Unió intézményei és szervei ellen irányuló panaszokat vizsgálja ki. A tisztséget jelenleg a görög Nikiforosz Diamandurosz tölti be. Az általa irányított hivatalhoz az uniós intézmények és szervek által a hivatali tevékenységük során elkövetett visszásságok ellen lehet panaszt benyújtani. Az Európai Ombudsman a tagállamok nemzeti, területi vagy helyi közigazgatási intézményeivel kapcsolatos panaszokat nem vizsgálhatja ki, még akkor sem, ha a panasz EU-s ügyekkel kapcsolatos.

Az ilyen panaszok többsége a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz, illetve a nemzeti vagy tartományi parlamentek petíciós bizottságaihoz nyújthatók be. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke csütörtökön azt mondta: a szövetség a kormány nyugdíjpénztári javaslata miatt petícióval fordul az Európai Parlamenthez, és kéri, hogy 3 millió magyar pénztártag alkotmányos jogainak megsértése miatt jelöljenek ki uniós ombudsmant a magyar kormány nyugdíjintézkedéseinek kivizsgálására. Ugyanakkor az Európai Unió bármely polgára vagy lakosa akár a saját nevében, akár másokkal együtt petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez (EP), az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó, és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban.

Bármely társaság, szervezet vagy egyesület ugyancsak élhet a petíció benyújtásának a jogával. Az EP-hez fordulás esetében tehát csak az a kritérium, hogy a téma az EU tevékenységi körébe tartozzon. A bepanaszolt intézkedésnek nem feltétlenül kell uniós intézkedésnek lennie. A petíció lehet panasz vagy kérelem, és vonatkozhat közérdekű vagy magánérdekű kérdésekre. Kifejezhet egyéni kérést, panaszt vagy az EU-s jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfigyelést, észrevételt. Tartalmazhat felkérést arra vonatkozóan, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos kérdésben. Az ilyen petíciók lehetőséget adnak az Európai Parlament számára, hogy felfigyeljen azokra az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgárok jogait megsértve jár el. Az EP-hez intézett petíciók elbírálására az EP-n belül külön petíciós bizottság működik.
profitline.hu, november 27.

Adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után - mondta szombaton Selmeczi Gabriella

Az infláció feletti hozamot elérő visszalépők egyösszegben kaphatják meg a különbözetet készpénzben vagy befektethetik önkéntes magá-nyugdíjpénztári számlájukra. Most azonban kiderült, adózniuk kell a többlet után. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvényjavaslat szerint az állami rendszerbe átlépők kedvezményt kaphatnak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseken elért reálhozam utáni adóból. A kedvezmény mértéke az átutalt tagi kifizetés 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint.

Selmeczi Gabriella, a kormány nyugdíjvédelmi megbízottja a Hír Tv-nek azt mondta: a kabinet "eltökélt szándéka volt", hogy a reálhozamot adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül lehessen felvenni, egy összegben. "A jogászok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem lehetséges, illetve igazságtalan lenne, ezért a többi tőkejövedelemhez hasonlóan fog adózni, vagyis a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni" a reálhozam - mondta Selmeczi Gabriella a HírTv-nek.

Eddig úgy tűnt, hogy a kormány csak azokat bünteti, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszert választják. Ők ugyanis Matolcsy György szavai szerint, kiírják magukat a szolidaritás közösségéből, Így 2012 után nem részesülnének az állami nyugdíjból, azaz elesnének nyugdíjuk 70 százalékától. Ugyanakkor a 24 százalékos munkáltató járulékot továbbra is fizetniük kell, csak a kormány úgy trükközött, hogy abból már ne kapjanak a magán-nyugdíjpénztári tagok. A járulékot adóvá nevezték át. A különbség az, hogy míg a járulékért jár ellentételezés, az adó befizetése után semmilyen kötelezettsége nincs az államnak.

Ha valaki egyébként a magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett dönt, annak nem elég ezt levélben közölnie az állammal. A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek.
hirszerzo.hu, november 27.

- Aki racionálisan mérlegel, az nem juthat olyan döntésre, hogy pénztártag marad - tömören ez a véleménye a választás lehetőségéről Matolcsy Györgynek, a nemzetgazdasági tárca vezetőjének. Aki tizenkét éve pénztártag, és a mai napig nem lépett még vissza az állami nyugdíjrendszerbe - bár az elhatározás már megszületett benne. A magánpénztárakra a halálos ítéletet kimondó miniszter szerint szükség van az öngondoskodás megerősítésére.

- Döntött már az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésről?

- Igen, hogyne, meghoztam a döntést. Engem meggyőzőtt a kormány nyugdíjmentő csomagja. Mindig is azon a véleményen voltam, hogy 1998-ban nem kellett volna bevezetni a kötelező magánnyugdíjrendszert. Olyan lyukat üt az állami nyugdíjkasszán, amit nem lehet pótolni.

- Akkor minek lépett be?

- Az ilyen ügyeket a feleségem intézi. A visszalépésre vonatkozó álláspontom egyébként megalapozottnak tűnik: a hozamom nem érte el az 1 százalékot. Semmilyen előnyét nem tapasztaltam a magánnyugdíjpénztári rendszernek.

- November eleje óta nyitva áll a lehetőség a visszalépésre. Mire vár?

- Arra, hogy a kormány a parlament elé terjessze a visszatérés részletes szabályait. A képviselők várhatóan december 13-án elfogadják a törvényt, hozzá kapcsolódóan a kormányrendelet is megjelenik. Utána mindenki pontosan tudni fogja, milyen feltételekkel tud visszalépni.

- Próbáltam élni a döntési szabadságommal, de itt nincs helye mérlegelésnek: egyetlen megoldás van, vissza kell lépnie annak, aki nem akarja elveszíteni a nyugdíja 70 százalékát. Hol van itt a szabad döntés lehetősége?

- Mérlegelhetem például a döntésem következményeit. Dönthetek úgy, hogy maradok a magánpénztárban: ebben az esetben a 10 százalékos befizetésem kerül a számlámra, viszont elveszítem a jogosultságot az állami nyugdíjra a jövőben.

- Akkor ezt is érdemes tisztába tenni: tehát nem visszamenőlegességről van szó?

- Nem, a teljes, tehát az állami nyugdíjra is megmarad mindenki jogosultsága 2011. január 31-ig, az addig megszerzett követelést az állam nem veszi vissza. Február elsejétől viszont már csak azok szereznek erre jogot, akik visszalépnek.

- Függetlenül attól, hogy a 24 százalékos munkaadói tb-járulékot mindenki után befizetik a tb-kasszába?

- Ez tévedés, nem ahhoz kapcsolódik a nyugdíjjogosultság.

- Lesz egyáltalán olyan őrült, aki mindezek után nem a visszalépést választja?

- Annak vonzó lehet például a tagság fenntartása, aki úgy gondolja, hogy megéri neki a 10 százalék feletti szabad rendelkezés joga, amit örökül hagyhat. Még úgy is, hogy nincs mögötte állami garancia. Továbbá az sem foglalkoztatja, hogy februártól nem szerez állami nyugdíjra jogosultságot - amúgy sem bízik az államban, feltételezi, hogy ötven év múlva nem is lesz ilyen. Vannak aztán a romantikus, érzelmi indíttatású pénztártagok, akik eddig ugyan nem kaptak hatalmas hozamokat - az átlaghozam 0,73 százalék volt a pénztáraknál - , de bízik benne, hogy a következő időszakban csoda történik, és megkapja. Aki persze racionálisan mérlegel, nem juthat ilyen döntésre.

- Így hát garantált, hogy a többség visszalép.

- Igen, a döntő többség a visszalépés mellett fog dönteni. Ez véleményem szerint elindít egy összeolvadási hullámot a nyugdíjpénztári piacon. A kormány azonban hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást, s meggyőződésem, hogy ebben rendkívül fontos helye van az önkéntes pénztáraknak.

- Vonzóbbá akarják tenni az önkéntes pénztárakat? Növelnék az adómentesen befizethető összeghatárt?

- Most ez nem aktuális, de tavasszal az lehet. Akkor áll össze a reformcsomag, ami megalapozza a ciklus második felére az államháztartás tartós egyensúlyát, a 4-6 százalék közötti növekedést, illetve a foglalkoztatás gyors növekedését. Az a csomag kiterjedhet az öngondoskodásra. Kértem a pénztárvezetőktől, hogy működjenek közre egy olyan javaslat megalkotásában, ami ösztönzi a takarékosságot. A szóba jöhető eszközökről épp ezért még korai lenne beszélni, várjuk a javaslatokat.

- Mindketten tudjuk, hogy valójában szó sincs döntési szabadságról. Miért nem húztak egy vonalat január elsejével: akkortól mindenki visszakerül a tb-be, oszt jónapot.

- Mert az államosítás lenne, az pedig ellentétes egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával. Mi biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei.

- Súlyos következményei!

- Így van, s mivel súlyosabb kockázatok fűződnek a maradáshoz, mint a visszatéréshez, a túlnyomó többség vissza fog jönni. Az állam senkit nem kötelez, a választás szabad.

- A pénztári vezetők mégis államosításról beszéltek.

- A csütörtöki találkozónkon már senki nem beszélt államosításról, ez közgazdaságilag badarság: vagy nem ért hozzá, aki ezt mondja, vagy zavart akar kelteni. Már a pénztári vezetők sem emlegetnek államosítást. Nyilván élni fognak minden, jogállamban megengedett eszközzel, hogy változtassanak a kormány döntésein, mi azonban változatlanul azt gondoljuk, hogy ezek helyes lépések.

- Mi történik február elsejével? Hogyan történik a vagyon átvétele, élnek-e már akkortól az egyéni számlák, ki kezeli a vagyont?

- Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezeli az egyéni számlákat.

- Névhez kötötten, pontosan nyomon követve, hány forintra jogosult a foglalkoztatott?

- Igen. A szakembereink kiszámítják, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben töltött évek során milyen reálhozamot értek el a visszalépők. Ha pozitívat - esetenként akár több 100 ezer forintról is szó lehet - akkor felkínálják a választás lehetőségét: azt fel lehet venni készpénzben, ám ekkor 16 százalék szja-t kell fizetni, vagy át lehet utalni valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, ami viszont adómentesen megtehető. Akinek viszont nem érte el a hozama az inflációt, azoknál az állam kiegészíti a hiányzó összeget. Többségében ilyen pénztártagok vannak.

- Ez mennyibe kerül a költségvetésnek?

- Ez nem készpénzt jelent, hanem jóváírást.

- A pénztári vagyonban nem csak készpénz, más eszköz is van, például részvények, befektetési jegyek. Azokkal mi lesz, hol kezelik ezt a portfóliót?

- Mai tudásunk szerint a vagyon 52 százaléka állampapírban van, 30 százaléka külföldi eszközben (részvény, ingatlan), a maradék magyar eszközökben. A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság pedig az Államadósság Kezelő Központot bízza meg a vagyonkezeléssel.

- Nem vetődött fel, hogy vagyonértékesítési tilalmat hirdessenek ki a pénztáraknál februárig? Megelőzve egy esetleges vagyonvesztést, ha újabb nagy adag pénztári befektetés landol a piacon?

- Ilyesmi nem került szóba, nem feltételezzük, hogy valaki a tagok érdekeivel szemben olyan akciót indít, ami leértékeli a vagyont.

- Február elsejével már az ÁKK-nál lesz a vagyon?

- Ezt nem lehet egyetlen nap alatt lebonyolítani.

- A jövő évi költségvetésben 529 milliárdos kiadásnak ez a vagyon a fedezete, tehát olyan sokáig nem várhatnak az átvétellel.

- Valóban ekkora összeg szerepel a büdzsében, de havonta 30 milliárd forint bekerül az állami nyugdíjrendszer finanszírozásába azáltal, hogy a pénztáraknak nem utaljuk a járulékot. Ezzel az első öt hónapot fedezni lehet, s csak ezt követően lesz szükség a nyugdíjkassza hiányának eltüntetéséhez a visszatérők vagyonára.

- A hatályban lévő törvény szerint 2011 végéig állt csak le a járulékutalás, ha ezen nem változtatnak, akkor újra utalni kell.

- Meglátjuk, mi lesz. Ha nem marad pénztártag, akkor értelmét veszti a kérdés.

- Ha az átvitt vagyon egy nem csekély részét folyó kiadásokra fordítják, az visszaüthet 20-30 év múlva, amikor a mai pénztártagok nagyobb számban vonulnak nyugdíjba.

- Épp ellenkezőleg, ez a lépéssorozat teremti meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarhatóságát. A nyugdíjkassza hiánya 900 milliárd forint. Ezt a rendszert nem lehet fenntartani. Emelhetnénk adót, csökkenthetnénk a nyugdíjakat is, ám ezek egyikére sem vállalkozik a polgári kormány.

- Bizonyos esetekben azért igen, lásd extraadók, jövedéki adó.

- A jövedéki adónál uniós kötelezettségeink vannak.

- A munkavállalói tb-járuléknál viszont nincsenek, mégis 10 százalékra emelték.

- Az a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulásának forrását szolgálja, és egyébként sem tartom elviselhetetlen mértékű emelésnek.

- A nyugdíjat érintő reformok során előkerülhet a nyugdíjkorhatár emelése?

- Ez a korábbi kormány döntése volt, a mi terveink ilyenre nem terjednek ki. Más módon teremtjük elő a forrást, adóemelés nélkül tömjük be a nyugdíjrendszer lyukait. Ez serkenti a gazdasági növekedést. Az egyenleg 3 százalék alatt lesz 2011-2014 között, így a finanszírozás olcsóbbá válik. Ha a térség más országaihoz hasonló lenne a megítélésünk, akkor 300 milliárddal kevesebb kamatot kellene fizetnünk évente a büdzséből.

- Marad a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése?

- Ezt a döntést nem vizsgáltuk felül.
nol.hu, november 28.

Felgyorsította a tempót az Orbán-kormány, az elmúlt napok államosító bejelentései után a többség csak kapkodja a fejét. A Hírszerző most megpróbálja elmagyarázni, mi történik nyugdíjfronton.

Véget ért az elmúlt másfél hónapos kommunikációs játék a nyugdíjrendszer átalakítása körül, a kormány szerdán kiteregette kártyáit, és mindössze két hónap maradt a döntésig. Az államosítás terve azonban számos kérdést felvet, a helyes döntéshez, most megpróbáljuk elmagyarázni mi is történik nyugdíjfronton.

Mióta tervezhette Orbán Viktor a magán-nyugdíjpénztári befizetések államosítását?

Ez az a kérdés, amelyet csak a miniszterelnök tudhat. Az elmúlt fél évben tett kormányzati nyilatkozatokból kiolvasható az is, kezdetektől erre készült, de az ötletszerű kapkodásra is vannak utaló jelek. A tavaszi kampányfüzetben azt írták, „Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek.” Ehhez képest most gyökeresen mást mondanak, s valószínűleg ez is közre játszott az IMF-fel történő szakításhoz, a Valutaalap ugyanis nem járult volna hozzá sem a Monetrási Tanács és a Költségvetési Tanács lefejezéséhez, sem a nyugdíjjal való zsaroláshoz. Kérdés persze az, hogy ha erre készültek, miért volt szükség a kommunikációs vargabetűkre, és arra hogy egy évre nyissák meg az állami kapukat a munkavállalók előtt. Igaz, Orbán Viktor és Matolcsy György többször is lebuktatták magukat nyilatkozataikkal: a kormányfő Brüsszelben közölte egy hónapja először, hogy megszűntetik a nyugdíjrendszer második pillérét, a gazdasági miniszter pedig a költségvetés bejelentésekor utalt arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka számításaik szerint vissza fog térni az államhoz.

Miért teszi ezt Orbán, mire jó neki a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer államosítása?

Közel 3000 milliárd forintos összegről van szó, amelyből valljuk be, meglehetősen sok mozgástere lesz a következő 4,8,12 évben. Ebből könnyen végigviheti a beígért adócsökkentést, azt a 100 pontos reformcsomagot, amelyet februárban jelentenek be. Minderre azért van szüksége a kormánynak, mert a jövő évi büdzsé semmilyen újdonságot nem tartalmazott, a megszokott kaptafa alapján készült: növelte a bevételi oldalt, de nem csökkentette az állami kiadásokat. Ráadásul nagy esélye van arra, hogy ezzel az összeggel 2014-re 70 százalék körüli szintre hozza a GDP-arányos államadóssági szintet, amely most nyolcvan százalék fölött van. Az eheti nyilatkozatok szerint – a tapasztalatok alapján ez a jövőben változhat – a kormány felállítana egy nyugdíjreform- és államadósság-csökkentő alapot, a visszalépők pénze első körben ide kerül majd. Az átadott állampapírokat azonnal megsemmisítik (ez a 2800 milliárdnyi vagyon nagyjából fele), ezzel egyből csökken az államadósság. A másik rész fele-fele arányban magyar, és külföldi értékpapírokban van, ezeket a kormány értékesíteni akarja. Azaz ugyanúgy tőzsdére viszi a befizetéseket a kormány.

Miért beszél mindenki zsarolásról? Az is ugyanilyen volt, amikor 1998-ban „nyugdíjtőzsdére” köteleztek.

A többpilléres nyugdíjrendszert 1998-ban azért hozták létre, mert a rendszerváltást követően bebizonyosodott, az akkori rend hamarosan összeomlik. Olyan rendszert keresett a Horn-kormány, amely érdekelté teszi az embereket a járulékfizetésre, biztonságosabb és átláthatóbb lesz. A '98-as reformnál ugyan megmaradt a felosztó-kirovó rendszer, de létrejött egy második, tőkefedezeti pillér is. Az első pillér az állami, amely a nyugdíjak 70 százalékát adja, a második, kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer a nyugdíjjárulékokat fekteti be, és azokat mindenki saját, egyéni számláján is nyomon követheti. Az akkori törvények nem rendelkeztek az önkéntes nyugdíjpénztárakról. 1998-ban szabadon dönthettek a munkavállalók arról, hogy maradnak az államnál, vagy áttérnek a vegyes rendszerbe. Utóbbiak viszont 2000-ig meggondolhatták magukat, és visszatérhettek az állami pillérbe. A pályakezdők viszont nem választhattak, nekik kötelező volt magán-nyugdíjpénztári tagnak lenniük. Az első Orbán-kormány azonban két évvel meghosszabbította a visszalépés lehetőségét, illetve 2001-ben eltörölte a pályakezdők kötelelező belépési szabályát.

A nyugdíjreform után kétmillióan döntöttek a vegyes rendszer mellett, 2001 első negyedévéig viszont mindössze 38 ezren kérték visszaléptetésüket. Legutóbb Bajnai Gordon nyitotta meg tavaly az állami pillért az ötven év felettieknek, az ugyanis látszott, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledők valóban vesztettek azzal, hogy önként áttértek a vegyes rendszerbe.

Ezek szerint a magánnyugdíjpénztárak valóban nem teljesítettek jól.

A második pillér összességében az elmúlt 12 évben valóban rosszul teljesített: nem hozta azokat a hozamokat, amelyeket megalkotói vártak, és valóban akadtak olyanok is, akik rosszul döntöttek azzal, hogy 1998-ban beléptek a vegyes rendszerbe, és nem tértek vissza akkor, amikor megtehették. Az is igaz, hogy a pénztárak valóban drágán működnek, rossz befektetési stratégiát választottak, elmaradt a verseny a tagokért, és kockázatkerülő magatartást tanúsítottak. De, ahogy azt a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik tanulmánya is tartalmazza, nem a pénztárak, hanem a szabályozás tehetett minderről. Bár Orbánék arról beszélnek, hogy a pénztárak eltőzsdézték az emberek pénzét, ez koránt sincs így. A szigorú szabályozás szerint 1998 és 2001 a tagdíjak 80 százaléka állampapírban volt, ami 2006-ban lement 70 százalékos szintre. Ekkor a döntéshozók rájöttek arra, hogy a részvények hozzák az igazi hozamokat, így a választhatós portfolió bevezetésével már több részvényt is vásárolhattak a pénztárak. Csakhogy épp akkor ütött be a válság, ami a 2008-ban valóban veszteséget jelentett a tagoknak, ám ezeket egy év alatt ledolgozták a kasszák. Azt azonban valóban hangsúlyozni kell, hogy mindent, a szigorú szabályozást és az elkényelmesedő pénztárakat egybevéve, valóban alig tudott a szektor reálhozamokat termelni.

Mi történik akkor most?

A kormány azt mondja, hogy ők most visszaadják a szabad döntést az állampolgároknak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az államot választjuk cukorkát is kapunk, ha kitartunk a pénztáraknál, akkor meg is büntetnek. Azok, akik nem jelzik 2011. január 31-ig, hogy a pénztáruknál maradnak, automatikusan az államhoz kerülnek, s ezzel tulajdonképpen lemondanak a magánvagyonukról. Hogy biztosan átlépjenek a tagok a kormány mézesmadzagot és korbácsot is tart a kezében. A visszalépők az infláció fölötti megtakarításaikat felvehetik készpénzben vagy befektethetik egy önkéntes pénztárba. Azok viszont, akik nem lépnek vissza Matolcsy szavai szerint már nem lesznek részei a szolidaritáson alapuló társadalomnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2012 után elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat, azaz nyugdíjuk 70 százalékát.

Miért csinálhatja azt meg az állam, hogy a járulékfizetés ellenére kizárja a pénztári tagokat az állami nyugdíjból?

Mert kétharmaduk van, s mert a kormány erre egy nagyon ügyes trükköt talált ki. A munkáltató jelenleg a dolgozója után 24 százalékos nyugdíjjárulékot fizet, amit mostantól átneveznek nyugdíjadóvá. A járulék és az adó között pedig az a különbség, hogy az adó után semmilyen ellentételezés nem jár. Csakhogy azok, akik az állami pillért választják, ebből a nyugdíjadóból kapják meg a nyugdíjaikat, akik pedig pénztári tagok maradnak, azok is fogják fizetni ezt, csak ők semmiben sem részesülnek. Alkotmányjogászok szerint ez sérti az egyenlőség elvét, ami az emberi méltósághoz fűződő jogból eredetezhető.

Mi lesz azzal, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe?

Nem fogják kinézni őt a szolidaritáson alapuló társadalomból, ugyanakkor reménykednie kell, hogy valóban lesz nyugdíja. Azt ugyanis, nem tudni, hogy a következő évtizedekben hogyan fog alakulni a nyugdíjrendszer, a demográfia robbanás bekövetkezik-e, hiszen mindig az előző generáció befizetései fedezik a nyugdíjasok ellátását. Tulajdonképpen Orbán Viktor sem tudja garantálni, hogy 50-60 év múlva biztosan kapnak-e nyugdíjat, és ha igen, mennyit. Ráadásul az eddigi megtakarításokat is lenyúlja az állam akkor, ha valaki nyugdíjazása előtt meghal, és nincs házastársa. A magán-nyugdíjpénztári befizetések ugyanis örökölhetőek, a tag dönti el, ki legyen a kedvezményezett.

Menni vagy maradni? - Ez itt a kérdés

Ha ésszerűen, érzelemmentesen gondolkodunk, akkor erre az a reális válasz, hogy menni kell. A pénztárak is azt mondják, hogy egy ilyen fontos kérdésről nem szabad gyorsan, elhamarkodottan véleményt nyilvánítani, hiszen következményei meghatározhatják az elkövetkező évtizedeink életminőségét. Ugyan a pénztárak az Alkotmánybírósághoz fordultak, a testület jogköreinek megcsorbítása után pozitív döntést úgysem hoznak, a Strassbourg-i Emberi Jogi Bíróság pedig nagyon lassan hoz döntést. Ennek ellenére érdemes január végén dönteni, addig a pénztárak is megjelentethetnek olyan számításokat, amelyek megkönnyítik a döntést, s talán kiderül, van olyan, akinek érdemes maradnia.

Minek ezen gondolkodni? Befelegzett a magánnyugdíjpénztáraknak, nem?

Hogy a kormány biztosan rendelkezhessen a teljes vagyon fölött, még egy csavart beépített a javaslatába. 2012 januárjától a kasszák 4,5 százalékos működési költségét 0,9 százalékban, a vagyonkezelés díjat 0,2 százalék maximalizálták. Ugyan ez látszólag nagyon kedvező döntésnek tűnik a tagok szempontjából, hiszen jelenleg valóban drágán dolgoznak a pénztárak, ez olyan alacsony szint, amelyet a leghatékonyabb pénztárak sem tudnának kihozni. Kérdés, hogy ezek után kitartanának-e a magánnyugdíjpénztárak, kivonulásai szándékot eddig egyikük sem jelzett.

A legfontosabb részletek

* 2010. december.15- 2011 január 31. között kell eldönteniük a munkavállalóknak, visszatérnek-e az állami pillérbe. Fontos, hogy csak azoknak kell személyesen elmenniük az állami nyugdíjigazgatósághoz, akik maradni akarnak. Aki nem csinál semmit, az az állami rendszerbe kerül

* Akik kitartanak a pénztárak mellett, azok 2012 után nem részesülnek állami nyugdíjba

* A pénztár mellett döntőket a 14 hónapos tagdíjvisszatartás miatt úgy kompenzálnák, hogy erre az időre is megkapnák az állami nyugdíjat

* Akik áttérnek az állami rendszerbe, és infláció feletti hozamot értek el, azok vagy készpénzben megkapják a különbözetet, vagy az összeget befektethetik egy önkéntes magánnyugdíjpénztárba

* Ugyanígy járhatnak el azok, akiknek munkáltató az elmúlt években a kötelezően előírt járulékon felül is befizettek

* Amennyiben a pénztárnál felhalmozódott megtakarítás nem fedezi a 25 százalékos jóváírást, az állam "kipótolja", hogy a jövőbeni nyugdíjváromány teljes értékű legyen

* A 24 százalékos nyugdíjjárulékból adó lesz

* A nyugdíjat csak a házastárs vagy a regisztrált élettárs örökölheti

* Az állami nyugdíjrendszerben egyéni számlák lesznek, de csak névlegesen. Ugyanis csak a szolgálati időt és a bevallott járulékokat tartják nyilván, a felhalmozott vagyont nem lehet nyomon követni.
hirszerzo.hu, november 28.

Milyen választási szabadságról beszélnek a kormánypárti politikusok, amikor amellett érvelnek, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók csak az oda befizetett járulékuk alapján kapjanak a jövőben nyugdíjat, miközben járulékuk nagyobb részét nyugdíjadó néven továbbra is levonják?

- Választási szabadság ez? - kérdezte az illetékes kormánypárti politikust, Selmeczi Gabriellát az ATV Egyenes beszéd című műsorában Kálmán Olga. - Hiszen nincs ember, aki lemondana nyugdíja 75 százalékáról annak fejében, hogy a magánnnyugdíjpénztárban maradhasson...

- Igen, ez a választás szabadsága - mondta Selmeczi Gabriella. - Ha valaki úgy dönt, hogy a magánnnyugdíjpénztárban marad, akkor kiszámoljuk, hogy az eddigi befizetései alapján mennyi öregségi nyugdíj jár majd neki, és azt mondjuk, a továbbiakban kiszerződik a társadalombiztosítási rendszerből.

Selmeczi Gabriella a szolidaritás elvével érvelt a műsorban: - Ne felejtsük el, hogy a társadalombiztosítási rendszer nagyon komoly szolidaritáson nyugszik. Aki a magánnynugdíjpénztárnál marad, annak tudnia kell, hogy különválik a biztosítási és a szolidaritási elem - mondta. A politikus úgy érvelt: - Ha valaki úgy dönt, hogy 10 százalékos járulékát nem utalja a közösbe, a társadalombiztosítási rendszerbe, akkor miért gondolja, hogy neki abból részesülnie kell?

Egészen más oldalról közelítette meg ezt a szolidaritási elvű érvelést a műsor későbbi részében Varga Ágnes nyugdíjszakértő. Arra emlékeztetett, hogy a Nyugdíj- és Időskori Kerekasztal szakértői körében konszenzus volt arról: a be- és kifizetések rendszere legalább 2025-ig egyensúlyban lenne az eddigi feltételek mellett. Abban az esetben viszont, ha a magánnnyugdíjpénztári tagok tömegesen visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe, akkor nekik a társadalombiztosítási nyugdíj eddig számított összegénél egyharmadával többet kellene kifizetni a kormány ígéretei szerint. Ez olyan, nem tervezett kiadása lesz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek, amit nem lehet kompenzálni - mondta a szakértő.

Nem látszik jelenleg, mi lehetne a most előidézett probléma megoldása - mondta Varga Ágnes. - Sajnos a legkönnyebb út a szolgáltatás rontása. Emiatt nemcsak a pénztártagoknak, hanem mindenkinek van oka az aggodalomra - mondta.

A vitából ezek szerint kiderült: a bonyolult nyugdíjszámításokban egyáltalán nem egyértelmű még az sem, mikor is teljesül a szolidaritás elve. Azok, akik a magánnnyugdíjpénztári rendszerbe átléptek, és járulékuk egy részét magánszámlájukon kezdték felhalmozni, kevesebb nyugdíjra tartanak igényt az állami pillérből, tehát a tb-kassza kiszámítható jövőbeli terheinek enyhítéséhez is hozzájárulnak. A folyamat visszafordítása tehát nem feltétlenül a szolidaritást erősíti, hanem mindannyiunk közös baját és terheit növeli.
stop.hu, november 28.

Ha 2014-ben az LMP kormányzati helyzetben lesz, jóváírják a befizetését mindenkinek, aki nem enged a zsarolásnak és marad a magánnyugdíjrendszerben — ígérte a párt frakcióvezetője. Arra azonban Schiffer András sem tett ígéretet, hogy az állami pillérbe kényszerből átlépők utóbb mégis visszakapják egyéni megtakarításaikat. És itt sejlik fel a Fidesz de facto államosítási tervének igazi csapdája.

***

Az már önmagában felháborító, ha egy hosszú távra megalkotott mechanizmust, amely épp elkezdené tehermentesíteni a költségvetést a nyugdíjbomba hatásaitól, rögtönözve, alkotmányt sértve zúz szét a kormány, részben folyó kiadásokra költve az eddigi megtakarításokat. Még inkább elszomorító azonban, hogy mindezt nem lenne könnyű visszaállítania egy következő választáson győztes pártnak. Ez ugyanis – a nyilvántartási problémákon túl – azonnal emelné az explicit államadósságot (a közben felélt pénz miatt még többel is), ami rögtön újabb költségvetési szigort feltételez. A Fidesz pedig megint előveheti majd a megszorítások démonizálását, holott valójában maga is csak a jövő nyugdíjasainak kárára tudja azt elkerülni.

Nyilván lesznek olyanok, akik a jogorvoslatban vagy egy következő választás eredményében bízva a magánpillérben maradnak (ha a pénztárak egyáltalán túlélik ezt a sokkot). De mi lesz azokkal, akik nem tudják vagy akarják vállalni az ezzel járó kockázatot? Márpedig ők lesznek többen.
vg.hu, november 29.

A nyugdíjpénztárak körüli csatazajban érdemes egy pillantást vetni a beterjesztett 2011-es költségvetés mellékletére, amely az előírt gyakorlatot végzi el a Nyugdíjbiztosítási Alap ötven éves előrejelzését illetően itt.

A szöveg szerint "fontos változás, hogy az előrejelzés jelentős foglalkoztatásbővüléssel számol a korábbi évekhez képest. 2020-ig közel 1 millió fővel nő a foglalkoztatottak létszáma. A foglalkoztatotti létszámbővülés fenntartása - figyelembe véve elsősorban a demográfiai lehetőségeket - hosszabb távon is megmaradna."

A táblázat adatai szerint a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúakon belül a mai 60%-ról 2020-ra, tíz év alatt 78%-ra, míg 2050-re közel 84%-ra növekedne. Az előterjesztés szerint "összefoglalva elmondható, hogy a régió jelenlegi átlagát is messze meghaladó, tervezett foglalkoztatottsági szint (és ezzel párhuzamosan több járulékfizető) elérése és hosszútávú megmaradása esetén a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer fenntarthatósága biztosítható."

Ezzel kapcsolatban a következő kíváncsi kérdések merülnek fel:

1. Az előterjesztés 2060-ig statikusan 34% nyugdíjjárulékkal számol. Ez egészen bizonyosan összhangban van azzal a tervezett foglalkoztatás-bővüléssel, amelyre az elmúlt évtizedekben nem volt példa?

2. A kormány éppen most küld rendkívüli erősségű ösztönzőket a formális foglalkoztatás, a valós jövedelmeken történő bejelentés ellen (jövedelmek visszamenőleges megadóztatása, járulékfizetés ellenszolgáltatás nélkül). Nincs ez a két megközelítés ellentmondásban?

3. A globális válság hatására a korábbiakban megszokottnál nagyságrendekkel nagyobb nemzetközi verseny alakul ki a tőkebefektetések vonzásáért, amelyek nélkül növekedés és foglalkoztatás-bővülés nehezen képzelhető el. Hol látjuk a költségvetésben azokat az elemeket, amelyek Magyarországot ennek a versenynek az élére predesztinálják?

Hasznos lenne, ha az adó- és járulékfizetők láthatnák az előrejelzésnek azt a változatát is, amely valamelyest kevésbé derűlátó, ám talán reálisabb forgatókönyv-elemzésre alapozva is bemutatja az egyenlegek lehetséges alakulását és az arra adandó válaszokat.
portfolio.hu. november 29.

A nyugdíjak államosítása rombolja a pénzügyi tudatosságot, és növeli a paternalizmus iránti igényt. A Kádár-kori gondoskodó államot idéző gazdaságpolitika megnehezíti, hogy az emberek hasznos eszköznek tekintsék a pénzügyeket.

Az ünnep kezdete mindig nehéz. Főleg ha az ember az év folyamán kicsit többet költött a kelleténél. Hiába csapta be a családi ezüstöt a zaciba, még így sem jön ki a bejgli. De még van egy lehetőség. A gyerek immár két éve gyűjtöget számítógépre. Igen, pontosan emlékszik a pillanatra, amikor elmagyarázta neki, hogy akkor tud saját számítógépet venni, ha minden héten félretesz a zsebpénzéből egy ötszázast a gépre. És milyen fontos, hogy megtanuljon a pénzzel bánni. Persze gondos családapaként nem bízta a gyerekre a takarékoskodást, hanem ő maga rakta be minden héten az ötszázast a malacba a zsebpénz kiosztásakor. Ettől mondjuk nem fejlődött exponenciális ütemben a gyerek pénzügyi tudatossága, de mégis ért valamit.

Nem könnyű a gyerek szemébe nézni a malac cserepei fölött. „Miért kell a pénzt abban a hülye malacban tartani?” – kezdi, de rájön, hogy nem szabad indulatosnak lennie. „Mi van, ha jön a rabló bácsi, és elviszi? Hm – köszörülte meg a torkát –, sokkal jobb, ha én vigyázok majd a pénzre. Mostantól én magam teszek majd félre ötszáz forintot a zsebpénzedből – legalábbis felírom majd egy füzetbe, gondolta –, és ha összegyűlik a pénzed, akkor veszek neked egy számítógépet. De nem muszáj odaadnod. Csak ha nem adod oda, akkor kiiratkozol a családból, és persze nem is kapsz zsebpénzt jövőre.”

Az értékekkel kapcsolatos kutatások gyakran rámutatnak arra, hogy a magyar társadalom attitűdjei sok szempontból nem segítik az ország modernizálását. Ezek közé tartozik a pénzügyekhez való hozzáállás is, ami szorosan összekapcsolódik a pénzügyi ismeretekkel. Magyarországon alacsonyabb a pénzügyi tudatosság a visegrádi országok átlagánál, de jobb, mint Kelet-Európa más országaiban, ahogy ez például a GfK kutatásából kiderül. Nálunk a 15–69 éves emberek 19 százalékának nincs banki kapcsolata (ez Szlovéniában 0, Csehországban 10, Szlovákiában 12 és Lengyelországban 24 százalék). Még figyelmeztetőbb, hogy az emberek 80 százaléka teljesen vagy nagyon egyetért azzal az állítással, hogy „ha pénzről van szó, csak a legbiztonságosabb befektetések jöhetnek szóba számomra”. Ettől nyilván nem független, hogy a válaszadók csupán 42 százaléka használja rendszeresen a bankok szolgáltatásait, a többiek közül 10 százalékot ez nem érdekel, 22 százalék szerint „az egész rendszer egy összeesküvés a pénzének elvételére”, további 22 százalék pedig kizárólag takarékbetétkönyvként használja a bankokat.

De miért érdekes mindez? Egyrészt a pénzügyi műveltséggel nem rendelkező emberek rosszabb pénzügyi döntéseket hoznak, így kiszolgáltatottabbá válnak, és romlik az életminőségük. Ha például az emberek nem értik a kamatos kamat jelentését, akkor túl sokat vásárolnak személyi kölcsönből. Másodszor, a kevés pénzügyi ismerettel rendelkező emberek valós vagy csupán vélt gazdasági kiszolgáltatottsága megteremti a paternalizmus iránti igényt: arra számítanak, hogy az állam majd valahogy megoldja problémáikat. Például abban reménykednek, hogy a kormány populista ígéreteit betartva „kimenti” őket a devizahitelből, és ezért kisebb erőfeszítést tesznek a részletek befizetésére. Harmadrészt az ilyen szavazók kevésbé tudják megítélni a gazdaságpolitikai döntéseket, és így sokkal több tér nyílik a populista és hosszú távon káros gazdaságpolitika folytatására, vagy nagyobb eséllyel jutnak hatalomra az egyszerű magyarázatokat és megoldásokat kínáló szélsőséges pártok. Egyszóval az alacsony pénzügyi-gazdasági műveltség megteremti a populizmus és a paternalizmus iránti igényt, ami önmagát igazolja a mindezt kiszolgáló gazdaságpolitikán keresztül. Ez a kombináció nagyban hozzájárult a magyar fiskális alkoholizmus kialakulásához.

A gazdaságpolitika kétféleképpen reagálhat erre a helyzetre. A felelősségteljes politikusok felismerik, hogy ez az attitűd és a tudatlanság rossz, és megpróbálnak tenni valamit a helyzet megváltoztatására. Például támogatják a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását a középiskolában. Különféle eszközökkel próbálják átláthatóbbá tenni a költségvetés szerkezetét. Vagy – a cikk elején szereplő apukához hasonlóan – létrehoznak olyan intézményeket, amelyek valamennyire növelik az öngondoskodást. A magánnyugdíjpénztár nyilván nem az öngondoskodás legszebb példája volt, de legalább valamennyire tudatosította az emberekben, hogy mostani befizetéseik és jövőbeli nyugdíjuk között van némi kapcsolat, és az utóbbi nem csak a kormányzat jóindulatától függ.

A másik lehetőség, hogy a pénzügyi és közgazdasági tudatlanság a kisebb ellenállás felé mozdítja el a gazdaságpolitikát: „Ne féljetek, kiment titeket a devizahitelből az állam. Egyébként is egyre jobb lesz, mert a kormány teremt majd egymillió új munkahelyet. Hogyan is? Állami pénzből támogatni kell a vállalkozásokat, és a minimálbér is megnő. Adót se az embereknek kell fizetni, hanem a multiknak, akik viszont nem emelhetnek árat, mert az állam majd megakadályozza.”

Mindennek az eddig mélypontja a magánnyugdíjpénztárak kezelése és az ehhez kapcsolódó kommunikáció, például kaszinóhoz hasonlításuk. Először is érdemes megemlíteni, hogy ez az állam önkritikája. A magánnyugdíjpénztárak tőkéjének nagy része ugyanis államkötvényben van. Továbbá azt az üzenetet hordozza, hogy nem szabad kockázatos értékpapírokat venni: marad a takarékbetétkönyv és a gazdasági szükségállapot-kölcsön. A nyugdíjakra meg majd vigyáz az állam, és persze a szokásos politikai gazdaságtani folyamatok alapján alakul ki, hogy ki mennyit kap majd öregkorában: ostoba volt, aki sokat fizetett be.

Az emberek tudatlanságára, félelmeire és régről örökölt, paternalizmus iránti igényére rájátszani rövid távon vonzó, de rendkívül felelőtlen és igénytelen politika. A modern, versenyképes Magyarországnak olyan polgárokra van szüksége, akik eszközként és nem valami ellenségként tekintenek a pénzügyekre. Ezzel a tudással magabiztosan képesek alakítani saját helyzetüket. Az ilyen emberek büszkék arra, hogy maguk el is tudnak érni dolgokat, és nem bambán reménykednek abban, hogy valaki más megoldja a problémáikat.
szuveren.hu, november 29.

A kormány szerint nem sért alkotmányossági jogokat, ha a magánpénztárban maradók akkor is elesnek nyugdíjuk állami részétől, ha a munkaadójuk továbbra is fizeti utánuk a 24 százalékos nyugdíjjárulékot.

Matolcsy György interjúnkban kijelenti, hogy a munkavállalók nyugdíjjogosultsága nem kapcsolódik a jelenleg 24 százalékos foglalkoztatói tb-járulékához. Ebből az következik – tesszük hozzá már mi –, hogy a kormány szerint nem sért alkotmányossági jogokat, ha jövő februártól a magánpénztárban maradók akkor is elesnek 2011 decemberétől nyugdíjuk állami részétől, ha a munkaadójuk egyébként továbbra is fizeti utánuk a nyugdíjalapba a 24 százalékos nyugdíjjárulékot.

Megnéztük, mit mond e tárgyban a hatályos jogszabály. Mindjárt a törvény elején, az alapelveknél azt rögzítik: „A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulékmegállapítási és járuléklevonási kötelezettség terheli.” Egy következő pontban ez szerepel: „A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek terhelik.”

A kormány értelmezése szerint a beszedett 24 százalék kizárólag az aktuális nyugdíjkiadások fedezetére szolgál, nem a biztosított saját nyugdíjának majdani kiszámítására – vagyis a kockázatközösség elvének megfelelően a biztosítottak utáni befizetések finanszírozzák a nyugdíjasok járandóságait.

Az alapelvek azonban azt is kimondják, hogy a biztosítási jogviszony csak úgy jöhet létre, ha a foglalkoztató teljesíti egyebek közt járulékmegállapítási és járuléklevonási kötelezettségét. Ez a kormány értelmezésénél szorosabb viszonyt állapít meg a biztosított és az utána befizetett járulék között.

Van azonban még egy csavar a történetben. Jelenleg a fél szuperbruttó szerint fizetjük az szja-t, vagyis az adóalapba beleszámít a munkaadó tb-járuléka. Vagyis az szja-törvény abból indul ki, hogy szoros kapcsolat van a munkavállaló és az utána fizetett tb-járulékok között.

Mivel a parlamenthez múlt pénteken benyújtott törvénycsomag ezeket a részeket nem érinti, kizárólag a 24 százalékos foglalkoztatói nyugdíjjárulékot nevezi át nyugdíj-hozzájárulássá, egyelőre megoldatlannak tűnik a nyugdíjrendszerben a kormány akaratának megfelelő változtatások törvényes elrendezése.
nol.hu, november 29.

Azok, akik belátható időn belül mennek nyugdíjba, tehát a következő 5 évben, ők az állami nyugdíjpénztári tagságot válasszák, akiknek viszont 5 évnél több van hátra a nyugdíjig, ők ragaszkodjanak a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikhoz, nekik értelmetlen visszalépni – tanácsolta Békesi László közgazdász a Reggeli Gyorsban.

Békesi László a Klubrádióban elmondta, azok, akiknek csak pár év van hátra a nyugdíjig, nem engedhetik meg maguknak, hogy a megszerzett állami nyugdíjjogosultságuk 70 %-át elveszítsék, tehát nekik nem kell semmit sem tenni, automatikusan visszaveszik őket az állami nyugdíjrendszerbe – „a teljes választási szabadság jegyében” – tette hozzá ironikusan a közgazdász.

A fiataloknak azonban értelmetlen visszalépni, ugyanis a saját megtakarításaik és annak hozadéka ebben a pillanatban biztonságban van, az halmozódik – hangsúlyozta a közgazdász. Viszont ha visszalépnek, akkor ez a megtakarítás feloldódik, és soha az életben nem látják viszont. Olyan nyugdíjat kapnak, mint amennyit mindenki, de hogy akkor milyen szabályok lesznek senki nem tudja – mondta Békesi László.

A demográfiai változásokat és keresők számának változásait tekintve 3 lehetséges forgatókönyv valószínűsíthető Békesi László szerint: vagy még nagyobb mértékben kell adókat és járulékokat növelni; még jobban fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt; előbb-utóbb pedig hozzá kell nyúlni az állami alapnyugdíj összegéhez is, (ami ebben pillanatban az élvezett jövedelem és a nyugdíj közötti különbséget meghatározza).

A közgazdász szerint azért érdemes maradni a magán-nyugdíjpillérben, mert – ahogyan fogalmazott - ezt az ámokfutó politikát nem lehet hosszú távon fenntartani, ha pedig jön egy „közép normális” kormány, annak első lépése lesz visszaállítani a magánnyugdíjpénztári rendszert.

Ha Magyarországon a kormány hatalmának fitogtatásával és rendkívül agresszív magatartásával rá tudja szánni magát egy ilyen lépésre, kíváncsi vagyok, még milyen forgatókönyvek képzelhetőek el, még milyen területekre vet szemet a kormány. Izgalmas kérdés ebben a tekintetben a magántulajdon és megtakarítások érinthetetlensége - tette hozzá Békesi László.
klubradio.hu, november 29.


44949

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.07 Seconds