2018 April 25, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20210298
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (4.rész)
Posted on December 01, Wednesday, 15:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Egy olyan személy, aki a magánnyugdíjpénztári rendszer indulása óta (1998) folyamatosan az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektették volna - írja elemzésében a Századvég Gazdaságkutató.

A Magyarországon 1997-ben bevezetett nyugdíjreform a Világbank modellje alapján többpilléres nyugdíjrendszert hozott létre - emlékeztet a Századvég Gazdaságkutató, amely szerint e reform keretében született meg a nyugdíjrendszer második pillére, a tőkefedezeti elven finanszírozott, kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer. 2006-ban a Világbank értékelte az általa segített nyugdíjreformokat, és rámutattak a partner kormányok hibáira, valamint saját reformkoncepciójuk hiányosságaira.

Eszerint túlbecsülték a tőkefedezeti rendszerektől várt gazdasági hasznokat, elsősorban a tőkepiacok fejlesztésének gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását. Nem nyomatékosították a második pillér állami szabályozásának fontosságát, valamint a nyugdíjrendszer adminisztrációjának hatékony megszervezését - olvasható az elemzésben. Nem tudatosult a kormányzatokban, hogy a tőkefedezeti rendszerre való fokozatos áttérés rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát igényel. A nyugdíjtőke felhalmozása hiányt okozott az állami nyugdíjrendszerben, ami nem finanszírozható adóssággenerálással.

Ez utóbbi alapelvet a Századvég Gazdaságkutató szerint a magyar kormányok sem tartották be, így a tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulékbevételek az államadósság növekedését okozták. 2010 októberéig 2500 milliárd forint befizetés érkezett a magánpénztárakba. E befizetések hiányként jelentkeztek az állami nyugdíjkasszában, amit a már amúgy is komoly költségvetési deficit miatt a kormányok államkötvény-kibocsátással finanszíroztak. A 2500 milliárd forintnyi adósság kamatterhe 1998 óta összesen 1050 milliárd forint. Vagyis a pénztárak működési költségeinek levonása után a 2500 milliárdnyi járulékbefizetés fennmaradó részének 1050 milliárd forint hozamot kellett volna termelnie ahhoz, hogy a rendszer nemzetgazdasági szinten ne okozzon vagyonvesztést. Ez sajnos nem sikerült. A magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál - olvasható az elemzésben.

Az 500 milliárdos veszteség alapvetően két ok miatt állt elő: a magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg, és túl engedékenynek bizonyult. A befektetési portfolióra vonatkozó szabályozás a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozta meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük. A szabályozás tökéletlensége tehát nagyban hozzájárult az alacsony hozamokhoz, és a magas működési költségekkel együtt vezetett a fenti 500 milliárdos veszteséghez.

Példaként egy olyan személy, aki a magánpénztári rendszer indulása óta (1998) folyamatosan az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, 10 százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektették volna. Ez a fenti rendszertag esetében 214 ezer forint veszteséget jelent a nyugdíjtőkén, ami miatt a magánpénztáraktól kapott nyugdíja 10 százalékkal alacsonyabb lehet annál, mintha megtakarításait kizárólag állampapírban tartották volna - kalkulál a kutatóintézet.

Az alacsony hatékonyság miatt kétségtelen, hogy a második pillér működését alapjaiban kell átgondolni. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem a pillérek számán múlik. Hasonlóan, az optimális megoldás tőkefedezeti és folyó finanszírozás mellett egyaránt megvalósulhat. A egyéni számlás rendszer létrehozása pontos elszámolást tesz lehetővé, emellett azonban biztosítani kell a már felhalmozott megtakarítások elválasztását a folyó költségvetéstől. Ezen kívül ügyelni kell arra is, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézményi változtatások ne okozzanak nagyobb kárt az üzleti környezetben, mint amekkora előnyök várhatók az átalakítástól - teszi hozzá a Századvég Gazdaságkutató elemzése.
hvg.hu, november 29.

A Stabilitás Pénztárszövetségnek nincs joga arra, hogy maradásra biztassa a magán-nyugdíjpénztárak tagjait, de előbb a törvényjavaslat elfogadását próbálja megakadályozni, majd ha ez nem sikerült, akkor magyar és nemzetközi jogorvoslatokkal él - mondta Bába Julianna a szervezet elnöke a maradok.blog.hu-nak adott interjúban. A parlament előtt lévő, és a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami nyugdíjrendszerbe átvivő törvényjavaslat elfogadásáig a Stabilitás Pénztárszövetség annyit tehet, hogy megkísérli megakadályozni azt, hogy a javaslatból törvény legyen.

Különösen azt nehezményezik, hogy ahogyan a magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak az állami pénztárba 2011 végéig történő átutalását kötelezővé tevő, illetve a pályakezdők kötelező magánpénztári belépését eltörlő törvény előkészítésekor, úgy a mostani javaslat beterjesztése előtt sem konzultált a kormány a magán-pénztárakkal - mondta az elnök.

A pénztárak készítettek tervet arra, hogy az állami költségvetés kiadási oldalán milyen tételeket lehetne törölni, hogy csökkenjen az állam kiadása, de javaslataikat a kormány nem hallgatta meg. A mostani törvényjavaslattal a kormány átlépte azokat az alkotmányos határokat, amelyeket egy kormány sem léphet át - tette hozzá.

A Stabilitás - a törvény elfogadása esetén - előbb a köztársasági elnököt kéri fel arra, hogy ne írja alá, hanem küldje el azt az Alkotmánybírósághoz (AB) előzetes normakontrollra. Amennyiben ez nem történik meg, úgy maga kéri az AB-től a törvény megsemmisítését. Az ugyan is sérti az állampolgárok önrendelkezését, és a közteherviselést is. Ezeket pedig vizsgálhatja az AB, ha a tulajdon sérelmének vizsgálatától el is tiltotta az alkotmány módosítása.

Amennyiben az AB nem tárgyalja az ügyet - amire elegendő ideje lenne december közepe és január vége közt - akkor következik a nemzetközi jogorvoslat. Levelet írnak Barroso európai bizottsági elnöknek, értesítik az Európai Parlamentet, illetve keresetet indítanak az emberi jogi bíróság előtt. Arra a kérdésre, hogy a tagok mit tehetnek a jelenlegi helyzetben, azt válaszolta Bába Julianna, hogy várják meg a törvény elfogadását.
MTI, november 29.

A miniszterelnök szerint nyugdíjmentő intézkedéseikkel rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték minden magyar ember nyugdíját. Orbán Viktor ezt hétfőn mondta a parlamentben az MSZP-s Simon Gábor azonnali kérdésére adott válaszában, amelyben kifejtette: átlagosan több mint százezer forintot vesztettek azok, "akiket a nyugdíjpénztárakba bekényszerítettek". Ez a szocialista trükk ráadásul - folytatta - több mint ezermilliárd forint veszteséget okozott a költségvetésnek, azaz mintegy százezer forintot vett el minden ma élő magyar állampolgártól.

A kötelező MSZP-pénztár lényege, hogy az adófizetők pénzét privatizálták MSZP-holdudvarhoz tartozó pénzemberek és pénzügyi körök számára; vagyis a magyarok nyugdíjának fedezetét magánbefektetők kezére játszották át - mondta Orbán Viktor, aki szerint "a jó hír, hogy ezeknek a szocialista trükköknek most véget vetettünk".

Nyugdíjmentő intézkedéseket hoztak, rövid és hosszú távon is biztonságba helyezték mindenki nyugdíját - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jövőben a nyugdíjbefizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani, az új, "védett nyugdíjrendszer" pedig garantálja a nyugdíjak értékállóságát. Leszögezte: visszaadják a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a döntés szabadságát és az emberek pénzét.

Simon Gábor viszonválaszában úgy fogalmazott, "azért, mert ön mondja ezeket az állításokat, attól ezek még nem igazak". Közölte, ez a vita nem kettejüké, mert a kormányfőnek mindazokkal szembe kell majd néznie, akik hozzásegítették őket "ezekhez az aránytalan hatalmi pozíciókhoz".

Orbán Viktor úgy reagált: Magyarország másodszor néz szembe azzal, hogy a "szocialisták mindent kitalicskáztak, amit tudtak", ugyanis 1990-ben nulla forinttal adták át a nyugdíjkasszát, 1997-ben pedig újabb kísérletet tettek rá. Leszögezte, hogy ez a szégyenteljes múlt, amit az emberek meg akarnak változtatni.
MTI, november 29.

Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magánnyugdíj-pénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek – szerepel szó szerint a májusban megismert Nemzeti Együttműködés Programjában. A párt korábbi nyilatkozatait tekintve azonban nem is olyan nagy meglepetés, ami történt. Persze ellenzékben a Fidesz sem értette a sietséget. Leginkább Selmeczi Gabriella akadt ki anno. Varga Mihály a 2025-re eltűnő szocialista politikusokat vizionált, Orbán Viktor szerint pedig fordítva ültünk lóra.

Az Erős Magyarország címet viselő 2007-es Fidesz-program már a Nemzeti Együttműködés Programjánál egyértelműbben fogalmazott: biztosítani kell a magánnyugdíjpénztárakból való visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. Egyértelművé teszik, hogy azt szeretnék, ha mindenki a befizetésével arányos nyugdíjra számíthatna, s nyugdíj-folyószámlája ismeretében eldönthetné, hogy mikor és milyen feltételekkel szeretne nyugdíjba vonulni.

Ez a gondolat már az első Orbán-kormány idején is kimondatott. A miniszterelnök akkor a magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett módosítás kapcsán nyilatkozta: a nyugdíjasokkal kapcsolatos elvünk a pontos elszámolás, hosszú barátság. "Megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, s visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíjrendszerből" – idézzük Orbán Viktort 2001-ből azoknak, akik megdöbbentek a kormány lépésein és bejelentésein. A kormányfő már akkor is azt szorgalmazta, hogy mindenki akkor mehessen nyugdíjba, amikor akar, miután kiszámolták neki, hogy mennyit fizetett be, s ezért mennyi nyugdíj jár. S már akkor felvetette az 1998-as nyugdíjreform „visszareformálásának” lehetőségét.

„A pénzügyi kormányzat a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokkal kettős célt szeretne elérni, egyrészt növelné a rendszer működésének biztonságát, másrészt lehetőséget biztosítana a választásra (többek között a pályakezdők kötelező tagságát megszüntetve – a szerk.), hogy csak azok legyenek magánpéztári tagok, akiknek ez előnyös”- mondta akkor Tállai András, aki a Pénzügyminisztérium államtitkáraként dolgozott 2001-ben, most pedig a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. Úgy tűnik, hogy a Fidesz tíz évvel ezelőtt még látott rációt a szabad választás lehetőségében, de a második Orbán-kormány már nem bízná a véletlenre a dolgot.

2001 áprilisában Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő szólította meg a miniszterelnököt a tervezett törvénymódosítás miatt. „Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön erőteljes, ámde kiszámítható ívű kezdőrúgással megindította a 2002. évi választási kampányt. Népszerűnek gondolt csomagolásban hozta az ország tudomására azt, hogy törekszik a részben államtalanított nyugdíjrendszer minél erőteljesebb visszaállamosítására, vagyis a nyugdíjjárulék-befizetések és nyugdíjkifizetések fölötti állami ellenőrzés és befolyásolás kissé posztszocialista ízű erősítésére. Önt feltehetően bosszantja a ’97-es nyugdíjreform egyik fő és igazán polgári jellegű elvének, az önmagával szemben felelős, öngondoskodó állampolgár szabad nyugdíjbiztosítóintézet-választási gyakorlatának a vártnál jóval nagyobb népszerűsége” – mondta 2001. április 17-én a parlamentben. Orbán Viktor úgy reagált: „Helyes dolog-e, hogy az állami rendszer átláthatóvá tétele helyett és előtt magánnyugdíjpénztárakat hozzunk létre? A válaszom az, hogy nem volt helyes. Először meg kellett volna reformálnunk, átláthatóvá kellett volna tennünk a már létező állami nyugdíjrendszert azért, hogy azok, akik ma nyugdíjasok, megkaphassák a nyugdíjukat és egy pillanatra se érezzék azt veszélyben. (…) Fordítva ültünk fel a lóra.”

Hazánk nyugdíjvédelmi megbízottja, Selmeczi Gabriella 1997-ben, a társadalombiztosítás átalakítását célzó törvénycsomag vitájában a magánnyugdíjpénztárakról beszélve mondta: a társadalombiztosítás rendszerét olyan rövid idő alatt kívánja olyan jelentős mértékben átalakítani a kormány, hogy ez alapjaiban fogja érinteni az állampolgárok létbiztonságát. „Az egész kísérlet ahhoz hasonlítható, mintha az MSZP-SZDSZ-kormány kötelezné az állampolgárokat arra, hogy mondjuk egy csődközelben lévő utazási irodába fizessenek be, és menjenek es Szamarkandba” – fogalmazott a politikus. Értetlenkedett még egy sort azzal kapcsolatban, hogy hova ez a sietség, majd feltette a kérdést: kinek fontos azonnal bevezetni egy ekkora horderejű változást úgy, hogy sem a jogi, sem az adminisztratív, illetve sem az informatikai háttere nincs meg? Végül arra jutott, hogy a befizetett pénzek kezelésére áhítozó pénzügyi körök érdeke lehet mindez.

Tegyük hozzá azt is, hogy Selmeczi Gabriella (és nevében az egész párt) akkor a törvényalkotás tempójáról és a jogbiztonságról a következőképp vélekedett: „A Fidesz Magyar Polgári Párt úgy gondolja, hogy a társadalombiztosítás reformjának az a sajátossága, hogy a reformok bevezetésének és az új rendszer működésbe lépésének egyaránt rendkívül nagy az időigénye. Külföldi példák sora bizonyítja, hogy a nyugdíjreformot, a társadalombiztosítás reformját nem lehet pár hét alatt elvégezni”. (…) „A társadalom tagjainak hosszabb távon tudniuk kell számítani, tudniuk kell kalkulálni azzal, hogy milyen feltételek fogják meghatározni a körülményeket” – fogalmazott.

Ugyanebben a parlamenti vitában történt, hogy Varga Mihály elmondta, ő is híve az öngondoskodásnak, az egyéni felelősségvállalásra épülő tőkefedezeti elvnek. Szükség van olyan rendszerre, amely a piaci logikát behozza a nyugdíjrendszerbe - fogalmazott. Az önkéntes biztosítók számaira hivatkozva azt mondta: van igény erre a megtakarítási formára. „Azonban hozzá kell tennem: ha a kormány még sokat érvel a tőkefedezeti elv mellett, akkor kételyeim támadnak, hogy helyes-e ezt a rendszert támogatni” - került be az ellenérvei sorába.

A fideszes politikus nehezményezte, hogy a kormány nem fogalmaz egyértelműen, nem érzi bizonyítva, hogy valóban gazdasági növekedést generálna a döntés, ráadásul szerinte a kiszámíthatóság és a biztonság elve is sérül. Varga arra kérte a kormányt, hogy ne vezesse félre az embereket, „akik ma azt gondolják, hogy ennek a rendszernek a keretei között majd valamikor 2025 után magasabb nyugdíjat vehetnek fel. Sajnos nem fognak magasabb nyugdíjat felvenni, és akkor már azok a kormánypárti politikusok, akik ma emellett érvelnek, nem tudják elmagyarázni, hogy ez miért kevesebb” – mondta 1997-ben.

Megszólalt a vitában Hasznos Miklós is, aki ma már a Jobbikot erősíti, de akkor még a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben került be a parlamentbe. Ő is nehezményezte a sietséget: egy kiérlelt demokráciában nem negyven óra vita alatt születik meg egy ilyen, az egész jövőt meghatározó törvényjavaslat és csomag – vélekedett.

Végül pedig térjünk vissza 2001-be. Amikor az akkori kormánypárt a magánnyugdíjpénztárakat érintő módosításokon dolgozott (és aminek következtében megszűnt a pályakezdők kötelező belépése, s ellentétben a korábbi tervekkel, nem növelték tovább, hanem befagyasztották a magánnyugdíjpénztárakba utalandó járulék arányát – a 2002-ben hatalomra kerülő kormány végül „visszacsinálta” ezeket a módosításokat), Kökény Mihály emelt szót egy, a Népszabadságban 2001 decemberében megjelent írásban a tervezet ellen. A szocialista politikus úgy fogalmazott: a Fidesz-képviselők módosító indítványaival a magánnyugdíjpénztárakat lassú haldoklásra ítélik. Kökény akkor azt írta: a felhalmozott járulék és azok hozadékai elérhetik a GDP 40-50 százalékát, s a Fidesz „nem akarja, hogy ekkora tőke létezzék, amihez ő nem nyúlhat hozzá, s ettől a riválisától kívánna megszabadulni”. „Nem lenne meglepő, ha a Fidesz szemet vetett volna a nyugdíjpénztárakban már felhalmozott több mint 200 milliárd forintra és arra a 60 milliárdra, amelyet a költségvetés ’megtakarítana’”.

Felmerültek az alkotmányossági aggályok is. Kökény azt írta: szemük se rebben, amikor emlékeztetik őket az Alkotmánybíróság azon döntéseire, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a jogbiztonság érvényesülése azt követeli a jogalkotótól, hogy a jogszabályokban kifejezett állami magatartás legyen kiszámítható, s az egyén egzisztenciális döntéseit tegye tervezhetővé. A politikus akkor arra is emlékeztetett, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok várományai a tulajdonjogéval azonos szintű védelem alatt állnak. „Úgy tűnik, egyedül az Ab állíthatja le a rohamosztagosokat” – vélekedett 2001-ben.
hvg.hu, november 29.

Gyurcsány Ferenc azt kérdezte a parlament plenáris ülésén Orbán Viktortól, hogy miért fél a saját népétől, és arra szólította fel: adja meg a népnek a döntés jogát a nyugdíjról, az új alkotmányról és a polgári Magyarországról. Az azonnali kérdésre adott válaszában a miniszterelnök azt mondta: az beszél félelemről, aki fél. Orbán Viktor szerint ez az elszámoltatástól való félelem és az Országház nem a személyes problémák megtárgyalásának a helye. Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: a fenyegetés nem jó tanácsadó és a kormányfő ezzel hiába próbálja megakadályozni, hogy kinyilvánítsák: nem erre kapott felhatalmazást.

Gyurcsány Ferenc hétfői azonnali kérdésében - mint kifejtette - azt akarta kideríteni, hogy Orbán Viktor, aki "sok évvel ezelőtt még hitt a polgári Magyarország eszményében", az országot nyugatos polgári demokráciává vagy keleties, tekintélyelvű országgá kívánja-e formálni. Közölte, a jövőt építő öngondoskodást, a nyugdíjmegtakarítást polgári erénynek tartja. Véleménye szerint azonban Orbán Viktor a nyugdíjrendszer mostani, "erőszakos államosításával" rombolja ezeket az erényeket, rombolja a polgári Magyarországot. A volt kormányfő szólt az új alkotmányról is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta: hazugságnak tartja, hogy "a forradalom felhatalmazta volna" Orbán Viktort az új alaptörvény elkészítésre. "Ha ön hisz a népben, és ha ön azt gondolja, hogy a nép még mindig hihet önben, akkor azt kérem, adja meg a népnek a döntés jogát. Szabadságot kérek a népnek, hogy dönthessen sorsáról: dönthessen nyugdíjáról, dönthessen alkotmányáról, dönthessen a polgári Magyarországról" - mondta, majd azt kérdezte a kormányfőtől, mire kívánja használni a néptől megszerzett felhatalmazást, zsarolásra vagy szolgálatra. "Ha szolgálatra, akkor engedje, hogy döntsön a nép" - közölte, feltéve a kérdést: "miniszterelnök úr, miért fél saját népétől, miért fél a polgári Magyarországtól?". Orbán Viktor válaszában azt mondta, ősi igazság, hogy az beszél félelemről, aki fél. "Megértem, hogy az MSZP egyes képviselőinek komoly és személyes problémát jelent a félelem. Ezt úgy hívják, elszámoltatás és elszámoltatástól való félelem" - közölte, hangsúlyozva, hogy a választók döntöttek: nyolc év kudarcainak, bűneinek és hazugságainak politikai felelőseit meg kell nevezni, el kell számoltatni.

Véleménye szerint a szocialistáknak "nehéz lehet hozzászokniuk" ehhez, hiszen nyolc évig mindent meg lehetett tenni következmények nélkül. A magyarok azonban úgy döntöttek, más világban akarnak élni; ezért is szükség van az új alkotmányra - jelentette ki, megjegyezve, hogy akik nem akarnak új alkotmányt, valójában azt a korszakot akarják visszahozni, amelyben vissza tudtak élni a hatalommal. A kormányfő hangsúlyozta, az Országház nem a személyes problémák megtárgyalásának és megoldásának helye, a Parlamentben a köz érdekében kell végezni a munkát. Kiemelte, az új alkotmányt a hatályos szabályok szerint, a magyar parlamentáris hagyományok szellemében és a legjobb alkotmányos szokásokat követve az Országgyűlésben fogják megalkotni. Gyurcsány Ferenc viszonválaszában úgy reagált: a fenyegetés ebben az esetben nem jó tanácsadó. "Ön ellopja hárommillió embernek a pénzét, és ön erre büszke. Én az ön helyében szégyellném magamat" - mondta Orbán Viktornak. Megjegyezte, szerinte a miniszterelnök úgy akar új alkotmányt adni az országnak, hogy nem meri megkérdezni a népet, akarják-e az általa ajánlott alaptörvényt. "Ha ön demokrata, ha ön tisztességes ember, ha önt érdekli, hogy mit gondol a nép az ön alkotmányáról, akkor ne fenyegessen sem bennünket, sem mást, hanem álljon a nép elé, és mondja azt: ajánlatom van az ország alkotmányára, és kérem a nép, az istenadta nép támogatását. Ne bujdokoljon, ne féljen, ne legyen gyáva, és főleg ne legyen tolvaj!" - zárta szavait. Orbán Viktor mindezt úgy kommentálta, hogy tisztesség ügyében nem kérnek kioktatást az MSZP-től, különösen nem a volt miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől. Felidézte, az alkotmányozás kérdését a szocialisták tették a parlamenti választás második fordulójának kulcskérdésévé. "Én megértem, hogy önök bátor emberek: elég bátrak voltak, hogy kardlapoztassanak, emberekre vadásszanak gumilövedékkel, kilőjék ártatlan tüntetőknek a szemét, elég bátrak voltak, hogy meghamisítsák a költségvetést, hogy orránál fogva vezessék az egész országot" - sorolta, hozzátéve, hogy "mi ebből a bátorságból nem kérünk (...). Mi csak egyszerűen kijavítjuk az önök hibáit, eltakarítjuk a romokat, és megújítjuk Magyarországot". Gyurcsány Ferenc kérdésének elhangzása alatt a jobbikos képviselők hátat fordítottak a volt miniszterelnöknek. Az azonnali kérdést és választ jelentős érdeklődés kísérte, nemcsak a parlamenti padsorok, hanem a páholyok is megteltek. A két politikus az új parlament megalakulása óta most folytatott először nyilvános szópárbajt.
hir3.hu, november 29.

A hatalom többek közt a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosításával végrehajtotta radikális adóátrendező elképzeléseit, most a gazdasági növekedés gyors nekilendülését reméli, de ideje nem sok lesz. Az egészségügy, az oktatás intézményei, az emberek tömegei idővel elvárják helyzetük érezhető javulását, de a rendkívüli intézkedések teremtette források két-három esztendő után jobbára kimerülnek. Orbán Viktornak rendszere biztos megalapozásához legalább négy-öt százalékos növekedésre van szüksége. Nincs számára visszaút: megkezdett művét átütő sikerre viszi, vagy elbukik - közölte Tölgyessy Péter a Kossuth Rádióban.

A kormány által javasolt új feltételek között alig lesz valaki, aki érdekelt marad magánnyugdíj-pénztári tagsága megtartásában. Az Orbán-kabinet döntésével tartalmilag lényegében államosítja a kötelező nyugdíjpénztárakat. 12 esztendő nyugdíj-megtakarítása kerülhet ezzel át az államháztartásba. Az összesen 2840 milliárd forint fele magyar állampapírban fekszik, ennek megsemmisítése nyomban csökkentené az államadósságot. Ám a kormány 2011-ben legalább 540 milliárd forintot folyó kiadásokra költ el a nyugdíj-megtakarításokból, és jó eséllyel így lesz majd valamilyen mértékig a következő években is.

A vágyott növekedés fedezete

1997-ben alighanem téves döntés volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése: általa megugrott a költségvetés hiánya és adóssága. Nélküle már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje. Szabályozási hibák is rontottak a nyugdíjreform teljesítményén. Jobban járt volna az ország, ha az állami nyugdíjon belül valósult volna meg az egyéni számlák svéd típusú rendszere. Csakhogy most a nyugdíjpénztárak felszámolásának is meglesz a maga nem csekély költsége. A most felélt megtakarítások már középtávon is hiányozni fognak. A személyes nyugdíj-megtakarítások a jövőben ténylegesen nem lesznek örökölhetőek - közölte Tölgyessy Péter a Kossuth Rádióban.

A következő negyven évben számottevően romlik hazánkban az idősek és az aktív korúak aránya. Ám ehhez a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék emelésével, az ellátás mindenkori gazdasági teljesítményhez kötésével a felosztó-kirovó rendszerben is alkalmazkodni lehet. A csökkenő népességű és rohamosan öregedő társadalomban a tőkefedezeti rendszerben sem lenne egyszerű megőrizni a nyugdíjak értékét, ugyanis, ha a nyugdíj-megtakarításokat gyorsuló tempóban vonják ki a tőkepiacokról, az is gazdasági bajokkal, a nyugdíjak fedezetének értékvesztésével járhat. De a kormány most nem a nyugdíjasokat akarja megvédeni, hanem adócsökkentési terveihez keres közvetlenül minél kevésbé fájdalmasan elérhető fedezetet. A miniszterelnök komoly növekedési többletet remél a vállalkozások, az adófizető gyerekesek és főleg a legjobban keresők közterheinek radikális visszavágásától. Ám intézkedéseivel az ország megtakarításait éli fel kétséges növekedési reményekért. Az adóátrendezés megvalósított rendszere éppen a legproblematikusabb ponton, a rosszul kereső alacsony képzettségűek esetében nem tartalmaz valóságos foglalkoztatás-ösztönzést.

Az állami újraelosztás féltve őrzött titka

Aki a kormány irányvételének kockázataira felhívja a figyelmet, az nem sok jóra számíthat: a legfrissebb hírek szerint a kormánytöbbség máris megvonja a Költségvetési Tanács teljes költségvetését. Az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköreivel szemben a Költségvetési Tanács csak a szó erejével érvelhet a megfontoltabb költségvetési politika mellett. Magyarország évszázados hagyománya az örökös állami túlköltekezés. Módfelett alacsony a magyarok adótudatossága. Minden intézmény, amely érthetőbbé teszi az emberek számára az állam pénzügyeit, amely megvilágítja, hogy az összes állami kifizetés mögött ténylegesen valakiknek az adója áll, enyhítheti a „húzd meg – ereszd meg” gazdaságpolitikák bántóan kártékony hazai ciklusait. Ám a paternalista hatalom lényegéből fakadóan meg akarja őrizni az állami újraelosztás titkát: a közhatalom jóindulatának kívánja továbbra is tulajdonítani az állam összes juttatását - mondta az elemző a Magyar Rádióban.

Személyre szóló „igazság”, kiszámíthatóságát vesztő jogrendszer

A kormányfő és a kormánytöbbség egyébként is töretlen lendülettel halad új rendszere felé. Törvényalkotásán mindjobban látszik, hogy a jogállamban csalódott emberek keleties vágyainak megfelelően a konkrét ügyekben személyre szólóan érvényesülő „igazságot” akar. Csakhogy erre a kívánságra egyszerűen lehetetlen mindenkit egyformán mérő normarendszert felépíteni. A kormánytöbbség mindjobban egyénre és vállalatra szólóan alkotja meg adó- és egyéb törvényeit. A tényleges igazság elérésének igénye azonban szükségképpen kiszámíthatatlanná és eszközjellegűvé teszi a jogrendszert. Ez minden korábbinál inkább a különböző részérdekek szolgálatába állíthatja a közhatalmat. Egyes külföldi példák alapján az Alkotmánybíróság elvileg az alkotmány egészének logikáját követve átléphetne hatáskörének újabb korlátozásain. Ám ez végletes konfliktushoz vezetne a küldetésében bízó kétharmados többséggel. A miniszterelnök változatlanul döntően nem az intézmények rendjére, hanem a személyes lojalitásra alapozza politikáját. Meggyőződése, hogy elég, ha az emberek őt, magát szeretik. A kulcspozíciókba, így most az Legfőbb Ügyészség élére, nem általánosan elfogadott, a Fidesz támogatottságát erősítő tekintélyeket keres, hanem a személyéhez bizonyítottan hűséges vezetőket állít.

A kormány által javasolt új feltételek között alig lesz valaki, aki érdekelt marad magánnyugdíj-pénztári tagsága megtartásában. Az Orbán-kabinet döntésével tartalmilag lényegében államosítja a kötelező nyugdíjpénztárakat. 12 esztendő nyugdíj-megtakarítása kerülhet ezzel át az államháztartásba. Az összesen 2840 milliárd forint fele magyar állampapírban fekszik, ennek megsemmisítése nyomban csökkentené az államadósságot. Ám a kormány 2011-ben legalább 540 milliárd forintot folyó kiadásokra költ el a nyugdíj-megtakarításokból, és jó eséllyel így lesz majd valamilyen mértékig a következő években is.

A vágyott növekedés fedezete

1997-ben alighanem téves döntés volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése: általa megugrott a költségvetés hiánya és adóssága. Nélküle már 2008-tól három százaléknál kisebb lett volna az államháztartás deficitje. Szabályozási hibák is rontottak a nyugdíjreform teljesítményén. Jobban járt volna az ország, ha az állami nyugdíjon belül valósult volna meg az egyéni számlák svéd típusú rendszere. Csakhogy most a nyugdíjpénztárak felszámolásának is meglesz a maga nem csekély költsége. A most felélt megtakarítások már középtávon is hiányozni fognak. A személyes nyugdíj-megtakarítások a jövőben ténylegesen nem lesznek örökölhetőek - közölte Tölgyessy Péter a Kossuth Rádióban.

A következő negyven évben számottevően romlik hazánkban az idősek és az aktív korúak aránya. Ám ehhez a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjjárulék emelésével, az ellátás mindenkori gazdasági teljesítményhez kötésével a felosztó-kirovó rendszerben is alkalmazkodni lehet. A csökkenő népességű és rohamosan öregedő társadalomban a tőkefedezeti rendszerben sem lenne egyszerű megőrizni a nyugdíjak értékét, ugyanis, ha a nyugdíj-megtakarításokat gyorsuló tempóban vonják ki a tőkepiacokról, az is gazdasági bajokkal, a nyugdíjak fedezetének értékvesztésével járhat. De a kormány most nem a nyugdíjasokat akarja megvédeni, hanem adócsökkentési terveihez keres közvetlenül minél kevésbé fájdalmasan elérhető fedezetet. A miniszterelnök komoly növekedési többletet remél a vállalkozások, az adófizető gyerekesek és főleg a legjobban keresők közterheinek radikális visszavágásától. Ám intézkedéseivel az ország megtakarításait éli fel kétséges növekedési reményekért. Az adóátrendezés megvalósított rendszere éppen a legproblematikusabb ponton, a rosszul kereső alacsony képzettségűek esetében nem tartalmaz valóságos foglalkoztatás-ösztönzést.

Az állami újraelosztás féltve őrzött titka

Aki a kormány irányvételének kockázataira felhívja a figyelmet, az nem sok jóra számíthat: a legfrissebb hírek szerint a kormánytöbbség máris megvonja a Költségvetési Tanács teljes költségvetését. Az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő hatásköreivel szemben a Költségvetési Tanács csak a szó erejével érvelhet a megfontoltabb költségvetési politika mellett. Magyarország évszázados hagyománya az örökös állami túlköltekezés. Módfelett alacsony a magyarok adótudatossága. Minden intézmény, amely érthetőbbé teszi az emberek számára az állam pénzügyeit, amely megvilágítja, hogy az összes állami kifizetés mögött ténylegesen valakiknek az adója áll, enyhítheti a „húzd meg – ereszd meg” gazdaságpolitikák bántóan kártékony hazai ciklusait. Ám a paternalista hatalom lényegéből fakadóan meg akarja őrizni az állami újraelosztás titkát: a közhatalom jóindulatának kívánja továbbra is tulajdonítani az állam összes juttatását - mondta az elemző a Magyar Rádióban.

Személyre szóló „igazság”, kiszámíthatóságát vesztő jogrendszer

A kormányfő és a kormánytöbbség egyébként is töretlen lendülettel halad új rendszere felé. Törvényalkotásán mindjobban látszik, hogy a jogállamban csalódott emberek keleties vágyainak megfelelően a konkrét ügyekben személyre szólóan érvényesülő „igazságot” akar. Csakhogy erre a kívánságra egyszerűen lehetetlen mindenkit egyformán mérő normarendszert felépíteni. A kormánytöbbség mindjobban egyénre és vállalatra szólóan alkotja meg adó- és egyéb törvényeit. A tényleges igazság elérésének igénye azonban szükségképpen kiszámíthatatlanná és eszközjellegűvé teszi a jogrendszert. Ez minden korábbinál inkább a különböző részérdekek szolgálatába állíthatja a közhatalmat. Egyes külföldi példák alapján az Alkotmánybíróság elvileg az alkotmány egészének logikáját követve átléphetne hatáskörének újabb korlátozásain. Ám ez végletes konfliktushoz vezetne a küldetésében bízó kétharmados többséggel. A miniszterelnök változatlanul döntően nem az intézmények rendjére, hanem a személyes lojalitásra alapozza politikáját. Meggyőződése, hogy elég, ha az emberek őt, magát szeretik. A kulcspozíciókba, így most az Legfőbb Ügyészség élére, nem általánosan elfogadott, a Fidesz támogatottságát erősítő tekintélyeket keres, hanem a személyéhez bizonyítottan hűséges vezetőket állít.
168ora.hu, november 30.

Bár a képviselők egyöntetűen támogatták, mégis bizonytalanságot okozott a kormánypártokon belül a nyugdíjrendszer átalakítása. Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők szerint a kormány próbálgatta, hogy milyen mélyen nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, és számolt azzal is, hogy a múlt héten bejelentett megoldás csak tűzoltás, ami helyett pár éven belül jobbat kell találni. Több képviselő szerint nem volt tökéletes a döntés bejelentése sem, amiért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erős szavait okolták.

"Az nem fog menni, hogy 300-400 milliárd forintot teszünk át egy nem is magán, hanem félmagán, félállami nyugdíjrendszerbe, közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt. Eddig is, és ezután is azt az álláspontot fogom képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt egy jövőbeli felhalmozásnak tekinti, és nem költségvetési hiánynövelő tételnek. Ha ezt el lehet fogadtatni Brüsszellel, akkor nyugodtabban lehet beszélni a nyugdíjrendszer jövőjéről, de ha nem megy át a javaslat, akkor a felvetés sürgőssé, akuttá és aktuálissá válik" - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén a Jobbik frakcióvezetőjének felvetésére, amelyben Vona Gábor a magánnyugdíjpénztárak államosítását sürgette. Az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti politikusok egy része már akkor tudta, hogy a kormány átalakítja a nyugdíjrendszert, a teljes frakció előtt pedig nem sokkal ezután ismertette szándékát Orbán. A politikusok azzal a kikötéssel beszéltek a színfalak mögötti történésekről, ha nem írjuk le a nevüket.

Konkrét megoldásról akkor még nem volt szó, Orbán csak a Brüsszellel zajló elszámolási vitáról számolt be (kilenc európai uniós tagállam, köztük Magyarország, augusztus közepén közös levélben azt kérte az Európai Tanács elnökétől és az Európai Bizottság pénzügyi biztosától, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket a központi költségvetés bevételi oldalán számolhassák el, ezzel is csökkentve büdzséik GDP-arányos hiányát). Az ülésen résztvevő képviselők szerint Orbán annyit mondott, hogy a hiánycél tartása "mindent felülír", ezért "valamilyen megoldást" ki kell találni, ha nem engedik elszámolni a magánnyugdíjpénztári bevételeket. Az október közepi, brüsszeli elutasítás után a kérdés már nem is került a képviselőcsoport elé, sőt, a múlt héten megszületett végleges megoldásba a frakciót nem is avatták be, noha a hasonló kaliberű és előre láthatóan nagy vihart kavaró lépések - például az adórendszert érintő vagy az Alkotmánybíróság jogköreit csorbító döntések - előtt korábban kikérték a véleményüket.

A konkrét terveket ezúttal csak a szűk frakcióelnökség tárgyalta meg, a részletekről sok képviselő a sajtóból értesült. "Arról, hogy meg kell lépni, a frakcióelnökségben egyáltalán nem volt vita. Mindenki belátta, hogy a hiánycél tartásához és nyugdíjalap 900 milliárdos hiányának betöméséhez égető szükség van a pénztári bevételekre" - idézte fel az ülésen történteket a testület egyik tagja, aki szerint mindenki tudatában volt annak is, hogy a visszaléptetésekre előbb-utóbb amúgy is sor került volna, legfeljebb "nem most és nem így".

A parlamentben megkérdezett legalább két tucat kormánypárti politikust - képviselőket és kormánytagokat - ez utóbbi, vagyis a lépés mikéntje zavarta, bár a céllal, vagyis a magánpénztári tagok állami rendszerbe terelésével mindenki egyetértett. A nyugdíjrendszer átalakítása a kormánypárt parlamenti frakciójában azonban nem váltott ki feszültséget - mondták az [origo] által megkérdezett frakciótagok. Az egyikük szerint a frakcióban korábban is erős ellenérzés volt a pénztárakkal szemben, a kormányzati döntéssel ennek adtak teret. Az [origo]-nak nyilatkozó frakciótagok azt állították: mindenki belátta, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzekre szükség van, többek között az államadósság lefaragása, illetve a nyugdíjkassza hiányának betömése miatt.

"2012-ig stabilizálja a költségvetés helyzetét, ez az egy számít, semmi más" - indokolta például a javaslat támogatását a Fidesz egyik költségvetési bizottságba delegált képviselője, aki szerint az állami nyugdíj-kiegészítések visszatérítésével 14 hónap alatt nyerhető több mint 500 milliárd forintról a kormány egyszerűen nem mondhatott le. A párt gazdasági szakértői, tudomása szerint úgy számolnak, hogy a múlt heti, a pénztárban maradást, megfogalmazása szerint "extrém sporttá" tevő megoldással a várt összeg többszöröse folyhat be. A politikus szerint ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van, hogy a mostani lépéssel csak időt nyert a kormány. "Tudjuk, hogy ez csak tűzoltás, vagy ha úgy tetszik, szépségtapasz. Igazából nem betömjük ezzel, csak odébb toljuk a nyugdíjkasszán a lyukat, de akkor sem tudunk most azzal foglalkozni, hogy mi lesz 2013-ban" - tette hozzá.

"A néhány év múlva nyugdíjba vonuló Ratkó-nemzedéket nem fogja kibírni az állami nyugdíjrendszer, ha az aktív dolgozók befizetéseinek egy része elmegy a magánpénztárakba" - érvelt laikusként a döntés mellett a Fidesz egyik befolyásos képviselője, de még azok is támogatóan nyilatkoztak kérdésünkre a kormány szándékáról, akik kötelezően, vagy később önkéntesen maguk is beléptek anno a pénztárak valamelyikébe. "Én is tag vagyok, de sosem gondoltam, hogy a nyugdíjam ezáltal bármivel is biztosabb lenne. A befizetett járulékrész eleve alacsony, a kezelési költségek és a levonások viszont magasak, érdemi felhalmozást tíz év alatt sem értem el. A válságévek után tavaly még annak is örültem, hogy nullán és nem mínuszban volt az egyenlegem" - mondta például a Fidesz képviselőcsoportjának egyik vezető tisztségviselője.

Az október végi, még csak 14 havi elvonásról szóló bejelentés és a múlt héten ismertetett végleges megoldás ellentmondásairól az [origo]-nak nyilatkozó kormánytag azt mondta: a tervek már egy hónapja megvoltak a végleges elvonásra is, de a koncepció fontos részletei - leginkább az, hogyan bírják rá a lehető legtöbb embert a visszalépésre - még nem készültek el. Mivel azonban a 14 havi elvonás összege a jövő évi költségvetés elszámolásához is elengedhetetlen, muszáj volt az előterjesztésnek legalább ezt a részét mielőbb benyújtani, nem volt idő megvárni a véglegeset.

A Fidesz vezetőségének szűk körében okozott némi vitát az a múlt szerdai kormányzati nyugdíjdöntés - mondta az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos parlamenti képviselője. A politikus szerint a vitát a döntéssel járó politikai kockázatok váltották ki, végül azonban mindenki elfogadta annak szükségességét. Megjegyezte azt is, a nyugdíjrendszer körül korántsem volt akkora vita, mint korábban az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítéséről.

A koncepció iránya végig világos volt, közben azonban folyamatosan finomodott - mondta a párt egyik befolyásos politikusa. Szerinte nem volt szerencsés a csomag kommunikációja, többek között az, hogy csak fokozatosan derült ki a kormány célja. A frakció egy másik meghatározó politikusa erről azt mondta: a kormány időközben mérlegelte, hogy meddig mehet el az ügyben. A politikus arra utalt, hogy amíg a 30 milliárdos elvonás nem vonta kétségbe a magánpénztárak létét, addig a Matolcsy által szerdán bejelentett lépés már igen.

"Sokkal vállalhatóbb volt számomra, mint a kínosan nekünk kedvező, egykulcsos adó vagy az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása" - magyarázta a nagyobbik kormánypárt egyik sokat szereplő képviselője. Egy másik, kormánytisztséget is betöltő frakciótag pedig azzal érvelt az átalakítás mellett, hogy a Fidesz kezdettől, még 1998-as bevezetésük előtt is ellenezte a magánnyugdíjpénztári rendszert, saját magát a párt ezzel szerinte legalább "nem köpte szembe".

A legharcosabban, a beszélgetések tapasztalata szerint egyébként a KDNP-sek álltak ki a döntés mellett, volt olyan képviselő, aki a gazdasági előnyök mellett, a szerinte a társadalmi szolidaritást is erősítő lépés előnyéről otthon három, közgazdász végzettségű, magánnyugdíjpénztári tag gyerekét győzte meg. "A céllal maximálissal egyetértünk, a módszerrel és a stílussal maximálisan nem" - fogalmazott az [origo]-nak a kereszténydemokraták egyik vezető tisztségviselője, aki szerint a KDNP-t nem vonták be a döntés előkészítésébe, képviselőik már csak a kész tényekkel szembesültek. Ennek ellenére, azt mondta, nem vetődött fel, hogy elgáncsolják a tervet, de súlyos hibának tartják, ahogy a kormány kommunikálta a lépéseket.

"Számoltunk némi közfelháborodással, de Gyuri (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter) kijelentése azért nagyobb vihart kavart, mint gondoltuk" - kifogásolta a kormányzati kommunikációt a Fidesz elnökségi üléseinek egyik állandó résztvevője, aki szerint a lépés az embereknél kevésbé "verte volna ki a biztosítékot", ha a miniszter árnyaltabban fogalmaz és nem azt mondja például, hogy "kiírja magát a nyugdíjbiztosításból", aki nem lép vissza az állami rendszerbe.

A megkérdezettek az várták, hogy a több képviselő által negatívan értékelt kormányzati kommunikációt Orbán Viktor hétfői, szocialista képviselők azonnali kérdésre adott válaszai helyre billentik. Az egyik kérdésre Orbán hétfőn MSZP-s kifizetőhelynek nevezte a magánnyugdíj-pénztárakat. Egy kormányzati pozíciót is betöltő képviselő szerint az elkövetkező hetekben ugyanez lesz a kommunikáció fő vonala, vagyis azt hangsúlyozzák majd, hogy a befizetések valódi haszonélvezői nem a pénztártagok, hanem a kasszákat működtető biztosító-társaságok, bankok, alapkezelők és a mögöttük álló üzleti körök.

"Ezt ki kell bekkelni, aztán 1-2 hónap, és lecsillapodnak a kedélyek" - mondta az idézett kormánytag, aki szerint minderre a kormányzati kommunikációs keretből is ráerősítenek: Orbán Viktor decemberben várhatóan levélben szólítja majd meg a 3 millió pénztártagot, a nyugdíjügyi megbízott, Selmeczi Gabriella pedig a juttatásaikért állítólag aggódó nyugdíjasokat keresi majd meg, szintén levélben. A következő lépcső pedig szerinte a megmaradó, második pillérnek is nevezett önkéntes nyugdíjpénztárak erősítése lesz, ami a nemzetgazdasági miniszternek a napokban említett újabb, tavaszra ígért reformok csomagjában is hangsúlyos elemként jelenik majd meg.
origo.hu, november 30.

Semleczi Gabriella a Magyar Nemzetnek azt mondta, nem kizárt, hogy vagyonvesztés történik a magánnyugdíj-pénztári vagyonban, amikor megkezdik a vagyonelemek átvitelét az állami alapba.

Arra kérdésre pedig, hogy milyen következményekkel járna a vagyonvesztés, a nyugdíjvédelmi megbízott azt válaszolta: "nem szeretnék prekoncepciót gyártani, de ilyen esetben meg kell vizsgálnunk, hogy ez milyen kategóriába tartozik. Nem tartom kizártnak, hogy akár a bűncselekmény fogalmát is kimerítik bizonyos tevékenységek."

A lapnak Selmeczi Gabriella azt mondta, a pénztárak 2700 milliárdos vagyont kezelnek átláthatatlan módon, ráadásul saját működésükre évente negyvenmilliárdot költenek. Ebből fedezni lehet a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását.
hirado.hu, november 30.

Húszezer milliárd forint körül van a magyar államadósság most, 2700 milliárdnyi vagyon van a magánnyugdíj-pénztárakban, így akár tizedével is csökkenhetne az államadósság, ha a kormány erre használja a visszalépők pénzét - hangzott el az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A műsor emlékeztet: aki nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe 2011 január végéig, az "kiszerződik az állami társadalombiztosítási rendszerből", vagyis a további befizetései után nem számíthat állami nyugdíjra. Az indoklás szerint ez a leghangsúlyosabb eleme a pénteken késő este beterjesztett nyugdíjtörvénynek.

A kormány törvényjavaslata azt is tartalmazza, mi lesz a kasszákból visszaáramló vagyonnal. A magánnyugdíj-pénztári tagok vagyona most összesen nagyjából 2700 milliárd forint, amely állampapírokban, részvényekben, kötvényekben van. A kormány létrehozza a nyugdíjreform-és adósságcsökkentő alapot, minden értékpapír ide érkezik majd, és sorsáról egy öttagú testület dönt. A vagyonnak, amely befolyik ebbe az alapba, közel fele állampapír, amiket természetesen meg kell semmisíteni, és ezzel rögtön csökken az államadósság - mondta Selmeczi Gabriella. Jelenleg a magyar állam adóssága a legfrissebb jelentések szerint majdnem 20 ezer milliárd forint, tehát akár tizedével is csökkenhet az adósság, ha a kormány erre, és nem folyó kiadásokra költi a pénzt - hangzott el a műsorban. A nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, a magánkasszából érkező vagyonból jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben pedig 250 milliárdot szán a kormány a kiadások fedezésére, a törvényjavaslat szerint azonban ennél akár többet is felhasználhat majd az állam a kiadásokra. A döntés az alap vezetőinek kezében lesz.

A műsorban nyilatkozó Papp József docens, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetétének vezetője azt mondta, akkor használjuk fel jól ezt a pénzt, ha teljes egészében, vagy nagy részét államadósság csökkentésre fordítjuk, és mellette az állam átrendezi a pénzügyeit. A kiinduló pont az, hogy az államadósság 20 ezer milliárd forintra halmozódott fel. Ennek csak a kamata, amit ebben az évben fizetnünk kell, 1200 milliárd forint, és a tőkét még nem is törlesztjük. A szakember arra is emlékeztet, hogy a magánnyugdíj-pénztárak bevezetésével adósság keletkezett az állam költségvetésében, és ez a felhalmozott vagyon legalább ekkora hiányt okozott a költségvetésben, és ennek a kamatát is kell fizetnünk, amely közel 200 milliárd forint. Ha most a kormány a kasszák teljes pénzét adósságcsökkentésre fordítaná, és csak a folyó befizetések mennének a nyugdíjfizetésre, akkor ennek az lehet a következménye, hogy csökken a kockázati kamatfelár, azaz évente több százmilliárd forintot is nyerhetnénk a kamatkiadásokon, viszonylag gyorsan, akár 10 év alatt igen jelentős mértékben lehetne csökkenteni az államadósságot, így több jutna például vállalkozásfejlesztésre.
hvg.hu, november 30.

Matolcsy György feleségéhez intézett írásbeli kérdést a szocialista Molnár Csaba, mivel a miniszter a lapunknak adott interjúban elmondta, hogy a nyugdíjügyekben a felesége dönt.

Elintézi-e hárommillió magyar magán-nyugdíjpénztárát?" - címmel nyújtott be hivatalos írásbeli kérdést Molnár Csaba MSZP-s képviselő "dr. Matolcsy György Nemzetgazdasági Miniszter Úr Feleségének".

A szokatlan beadványt a képviselő azzal indokolja, hogy a Népszabadságnak adott interjúban Matolcsy Györgya magán-nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: „Az ilyen ügyeket a feleségem intézi.”

"Tisztelt Miniszterné Asszony! Férjének eddigi tevékenységéből, ellentmondásos nyilatkozataiból és hirtelen, kapkodva összerakott koncepcióiból már valóban sejtenünk kellett volna, hogy a hárommillió magyar pénztártag mindeddig nem a megfelelő emberhez címezte kétségbeesett kérdéseit. A kommunikációs balfogásai, a koncepciótlan gazdaságpolitika és a „fordított Robin Hood” adórendszer miatt támadott férje végre bevallotta, hogy a közel háromezer milliárd forint államosítására vonatkozó koncepció szellemi anyjának és irányítójának tulajdonképpen Önt tekinthetjük, ezért bátorkodom a kérdéseimmel és aggályaimmal Önhöz folyamodni" - írja a szocialista politikus és sorolja kérdéseit.

A legtöbbet más sokan feltették a kormány különböző tagjainak, így például azt, hogy valóban szabad választási lehetőségnek tartja-e, hogy a magánkasszáknál maradók elvesztik állami nyugdíjra való jogosultságukat, vagy hogy mit fog tenni az állam a tulajdonába visszakerülő, körülbelül ezer milliárd forintnyi állampapírral.

A miniszterné asszonytól azonban férjével kapcsolatos választ is vár Molnár Csaba. "Férje a köztársaság kormányának minisztereként azt mondta az újságírónak, hogy meggyőzték őt kormány nyugdíjmentő intézkedései. Ez alapján – férje szavaival élve – őt „romantikus, érzelmi indíttatású pénztártagnak” tartja, vagy józan, számoló és mérlegelő, kompetens családi gazdaságpolitikusnak?" - kérdezi.

A választ az "Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994 (IX. 30.) OGY Határozat 91. § alapján" írásban kéri a képviselő.
nol.hu, november 30.

A magán-nyugdíjpénztárak körül kirobbant vita kétségtelenül az egyik legnagyobb politikai vihar, amit a rendszerváltás óta láthattunk. Sőt talán a legnagyobb, hiszen minden pártból a „legerősebb” emberek szólalnak meg, vajon miért?

Az ügyben alig világos bármi is. Egyszer veszteségesnek, egyszer nyereségesnek állítják be a pénztárakat. Elvileg ez a vitapont, hisz nem mindegy lesz-e nyugdíjunk, vagy sem? Az egyik magán-nyugdíjpénztárnál azt mondták, hogy egyes számokat nyereségnek, és veszteségnek is be lehet írni.

A vita egyre élesebb lett a Parlamentben. Előtérbe kerültek az „erős” emberek. Egyesek az utcán, mások a tv-ben mondták el véleményüket, és minimális érveiket. Tegnap még egy Gyurcsány-Orbán vitának is tanúi lehettünk. Sajnos azonban nem lenne nehéz megszámolni azokat, akik ezektől a vitáktól okosabbak lettek...

Volt egy furcsa eseménysor is ebben a történetben. Megszellőztették azokat a kapcsolatokat, amelyek a magán-nyugdíjpénztárakat összekötik az MSZP-vel és udvartartásával…

Úgy látszik a Fidesz rálépett az MSZP tyúkszemére, ami az MSZP vezetésétől meglepően sok reakciót kiváltott. Ha mondjuk, egy megszokott nézeteltérés van (volt), akkor megszólal egy-két szakértő, aztán persze az álláspontok semmiben sem közelítenek egymáshoz, de valami érthető logika mentén beszélnek. Innét már ízlés kérdése kinek hiszünk.

Most megváltozott a helyzet: nem néhány szakértő vitázik az érdektelenségtől övezve, hanem a miniszterek, volt miniszterek és miniszterelnökök. Eközben egy valaki nem lesz soha okosabb, az állampolgár: Miért? Minek? Mi az igazság? És ami a legfontosabb: mit együnk?

Miközben az átlagember nem ért semmit, legfeljebb találgathat: miért szólal meg mindenki az ügyben, és miért fontos egy ilyen kétesnek tűnő lépés végrehajtása?

Marad a tézis: politikusaink saját érdekek hiányában nem foglalkoznak egyetlen egy dologgal sem ilyen komolyan. Vagyis valahol ott járhat az igazság, hogy egyiknek érdeke a magán-nyugdíjpénztár megléte, a másiknak nem. Ha a szálakat nézzük, kiderül kinek melyik.

Innét az egy 50-50 százalékos lutri, hogy kinek az „önzetlen” aggódása szolgálja az állampolgárok érdekét. Valakinek bejön, és valakinek nem. Egy valaki veszíthet sokat, akikből élnek.
hirextra.hu, november 30.


46828

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds