2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20204562
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on December 10, Friday, 09:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és el kell felejtenünk azt a tévképzetet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra. Aki nem akar elszegényedni miután nyugdíjba vonult, annak magának kell elkezdenie takarékoskodni, az öngondoskodás egyre inkább felértékelődik - nemcsak a nyugdíjreform miatt, hanem a várható demográfiai változások okán is. Az állami nyugdíjrendszer egyensúlya 10 év múlva jócskán megbillenhet - hangzott el egy budapesti háttérbeszélgetésen.

A CIB Bank lakossági üzletágának vezetői ma arról szerveztek Budapesten sajtóbeszélgetést, hogy elkerülhető-e az idős kori elszegényedés? A téma nem csak a magánnyugdíjpénztári befizetések állami átirányítása miatt aktuális, hanem a magyar kirovó-elosztó rendszer egyensúlyának megbillenése miatt is.

Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője előadásában figyelmeztetett rá, hogy Magyarországon még mindig kevesen vannak azzal tisztában, hogy az adott évi befizetett járulékok fedezik ugyanazon év nyugdíjkifizetéseit. Ez azért hangsúlyos, mert egyre inkább az a tendencia, hogy kevesebb eltartó jut egy nyugdíjasra - ennek egyrészt demográfiai okai vannak, másrészt pedig a munkaerőpiac szűkülésére is visszavezethető: magyarul kevés a járulékfizető, és egyre több a nyugdíjas. A kasszát ennek ellenére kellene egyensúlyban tartani, de közelebbről megvizsgálva az aktívak és inaktívak helyzetét, még több aggodalomra van okunk.

A nyugdíjasok és a számok

Magyarországon 3 millió nyugdíjas van, ebből csak másfél millióan olyanok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt. 320 ezren korkedvezményes öregségi juttatást kapnak, míg igen magas a rokkantnyugdíjasok száma (összesen 750 ezren vannak, míg 220 ezer megváltozott munkaképességű ellátott van). Ezek után nem is meglepő, hogy hazánkban a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére a nyugdíjrendszerbe belépők átlag életkora 58 év (a férfiak átlagosan 4 évvel, a nők 2 évvel előbb hagyják ott munkahelyüket).

A népességadatokból azt látjuk, hogy 2,5 eltartóra jut egy nyugdíjas, csakhogy a kép így csalóka. Lamboy Judit emlékeztetett rá, hogy a 4,3 millió járulékfizető 42%-a fizeti a járulékot minimálbér után (összehasonlításképpen Szlovákiában ez a szám 14%) - ez pedig a járulékvagyonnak csak mintegy 12%-át teszi ki. "Tehát 2,5 millió elégséges járulékfizetőnek kell eltartania 3 millió nyugdíjast, vagyis 1,4 eltartó jut egy eltartottra. Egy járulékfizető egy nyugdíjas havi juttatásának csak mintegy 70%-át fedezi, ha árnyaljuk a képet" - mondta el Lamboy. Ha belegondolunk egy házaspár, melynek mindkét tagja dolgozik, képtelen a saját szüleinek nyugdíját kitermelni.

Sok a minimálbéres

A minimálbérre bejelentettek magas számával Lamboy szerint az a baj, hogy nem tükrözik a valós vagyoni helyzetet. "A hitelezésnél tapasztaltuk, hogy az általunk meghatározott ún. vélelmezett jövedelem magasabb, legalább is a minimálbéres fizetésekről beszámoló ügyfeleink életkörülményei általában erre engednek következtetni" - mondta Lamboy. Ezt a jelenséget a lakossági üzletág vezetője részben a magas járulékszinttel magyarázta, régiós összehasonlításban Magyarország az élen jár e tekintetben, az elmúlt négy évben az élőmunkát terhelő nyugdíjjárulék 26,5%-ról 34%-ra duzzadt. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a régióban Magyarországon a legnagyobb az átlagjövedelemre vetített nyugdíjszint, ami átlagosan 88 ezer forintot jelent. "A vásárlóerőt vizsgálva viszont ennyi pénzből nem lehet megélni" - hangsúlyozta Lamboy.

Ijesztő számok

Horváth Krisztián, a CIB lakossági üzletágának fejlesztési igazgatója konkrét példákkal szemléltette, hogy mire számíthat az, aki csak az állami nyugdíjból akarja fedezni a munka utáni életet. A felvázolt három példánál 35 év szolgálati idővel számoltak a bank szakemberei.

1. Minimálbérre bejelentett 30 éves munkavállaló (magánvállalkozó)
Nettó fizetés: 60 800 forint (hivatalosan).
Nyugdíj összege: 30 800 forint.

2. Egy 35 éves beosztott
Nettó kereset: 185 000 forint.
Nyugdíj összege: 122 700 forint.

3. Tehetős 50 éves cégvezető
Nettó fizetés: 781 500 forint.
Nyugdíj összege: 236 200 forint.

10 év múlva nagy sokk éri a nyugdíjkasszát?

A nyugdíjkassza egyensúlya tehát igen törékeny, de 10 éven belül a rendszernek egy igen nagy sokkot is el kell tudnia viselnie, a Ratkó-korszak gyermekei ugyanis akkor lesznek majd nyugdíjasok. Összehasonlításul: míg tavaly 105 ezren lettek nyugdíjasok, egy évtized múlva 160 ezer lesz az új belépők száma.

Lehetséges megoldások

Magyarország halogatja az elkerülhetetlent?
Az elöregedő társadalom és a nyugdíjrendszerek egyensúlyának fenntarthatósága ma már egész Európa problémája, egyelőre több "állami" megoldás is létezik a probléma kezelésére.

Az egyik lehetséges eszköz a járulékok emelése, ez Magyarországon valószínűleg nem járható út, ráadásul a nyugdíjtörvény tegnapi parlamenti vitájában Cséfalvay Zoltán államtitkár (NGM) hangoztatta is, hogy a kormányzatnak nincs is ilyen szándéka. Lehet növelni a járulékfizetők bázisát a szürke- és feketegazdaság felszámolásával - ilyen törekvései az előző és mostani kormánynak is vannak. Illetve meg lehet emelni a nyugdíjkorhatár, de ettől szintén elzárkózik a kabinet. Ezzel a megoldással épp a görögök próbálják meg egyensúlyba hozni a nyugdíjkasszát, ott az 53 éves korhatárt emelték 67-re. "Ha több járulékot akarunk beszedni, akkor egyszerűen több gyerek kell, és az tíz éves távlatban már éreztetni fogja hatását" - mondta Lamboy. Ehhez azonban a mostaninál kedvezőbb gazdasági helyzet is szükséges - vagyis meg kell céloznia növekedést.

A fenti adatokból is látszik, hogy az időskori elszegényedés ellen a megoldást nem várhatjuk az államtól - összegzett Surányi Zoltán, a bank lakossági üzletágának egyik szakértője. Öngondoskodás nélkül számolnunk kell azzal, hogy életminőségünkben jelentős romlás állhat be, viszont, ha időben el kezdünk félre rakni, akár meg is kétszerezhetjük az állami nyugdíjunkat - mondta el a szakember. "Le kell számolnunk azzal, hogy az állami nyugdíj elég, nekünk is hozzá kell tennünk befizetésekkel, hogy idős korunkban ne fenyegessen az elszegényedés réme" - mondta Surányi, aki szerint a megtakarítást a pazarlás felszámolásával a legkönnyebb elkezdeni. Emlékeztetett arra is, hogy nem csak nyugdíjcélú megtakarítási formákkal gondolhatunk a jövőre.

Apránként is érdemes befektetni

Az adókedvezményt biztosító megoldások szintén alkalmasak az előtakarékosságra, így például a tartós befektetési számlák (tbsz), melyeknek első felhalmozási időszaki december 31-én ér véget. A banknál úgy számolnak, hogy a megtakarításokkal rendelkezők akár 40%-a is tbsz-számla tulajdonosává válhat. De erre célra hozta létra CIB például az ún. Malacpersely számláját, ahol rendszeresen, de kisebb összegeket lehet havonta elhelyezni, a hozam pedig eddig megegyezett az épen aktuális alapkamattal.

A CIB szakemberei szerint ráadásul az állami nyugdíjrendszer is rejt magában kockázatokat, olyan tényezőket, amire az egyén nem tud hatni, így például a születésszám vagy a munkaerőpiaci helyzet.
privatbankar.hu, november 30.

Az eltérített magánpénztári járulékok sem fedezik az első pillér hiányát - írja a Stabilitás Pénztárszövetség közleménye. Öt éven belül a társadalombiztosítás helyzete ismét ellehetetlenülhet - állítja a sajtóanyag.

Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott – állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A TÁRKI kutatásának megállapítása szerint a keresztmetszeti vagy éves hozamok a felosztó-kirovó nyugdíjpillérben éppúgy értelmezhetők, mint a tőkefedezeti pillérben. A tb-rendszer keresztmetszeti hozama a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségállományának azon éves növekménye, ami mellett a rendszer hosszú távú egyensúlya megvalósul. A hosszú távú egyensúly a rendszer nettó kötelezettségállományának (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) egyenlősége a rendszer járulékvagyonával. Ezen számítás alapján világosan látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán.

Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A keresztmetszeti hozamráta ismeretében megmondható, hogy milyen teljesítményt nyújtott a felosztó-kirovó pillér Magyarországon a rendszerváltás után, a járulékvagyon radikális csökkenése és a nyugdíjkötelezettségek növekedése idején, majd a 2000-es évek elején, amikor a két Ratkó-nemzedék (az eredeti Ratkó-generáció és a Ratkó-unokák) egyszerre volt járulékfizető.

„Az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban” – mutatott rá a TÁRKI elemzése. A rendszert 1992-ben csak a várományok 31 százalékos leértékelésével lehetett volna stabilizálni, ami jóval meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket. Ezután ráadásul még további negatív hozamokat eredményező évek következtek. Az 1995-1996-os mélyponton az összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot – állapítja meg a tanulmány.

A 2010. évi költségvetésben a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. (Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint idén 595 milliárd forintot várnak a költségvetéstől, miközben Matolcsy György gazdasági miniszter folyamatosan 900 milliárdos lyukról beszél - A szerk.) Ebből jelenleg 360 milliárdot „lefed” a magán nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére. Ez pedig önmagától nem szűnik meg, sőt: a demográfiai helyzet romlása ennek a hiánynak a tartós növekedését jelzi előre. A magán nyugdíjpénztári vagyon – 3047 milliárd forint – teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni. A tb hiánya várhatóan azonban növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben. A visszaáramló pénztári vagyon piaci értéke pedig az állam gyors likvidálási igénye miatt várhatóan csökken. Ennek hatásaként a magánpénztári rendszer államosítása csak rövid ideig ellentételezheti a hiányt és várhatóan öt éven belül a társadalombiztosítás helyzete ismét ellehetetlenülhet. Ezt az időt tovább csökkentheti, ha kormány egyéb költségvetési célokra is fel kívánja használni az államhoz visszaáramló magánpénztári vagyont, így társadalombiztosítás komoly szerkezeti reformok nélkül néhány éven belül ismét súlyos válságba kerülhet.

„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjunk” – vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás jelenti jövő nyugdíjainak biztonságát (Friss hír, hogy Csehországban a kormány a nálunk megszüntetni kívánthoz hasonló kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert készül bevezetni. A tervek szerint 40 éves kor alatt kötelező lenne belépni a 2012-ben induló magánnyugdíjpénztári rendszerbe, a 28 százalékos nyugdíjjárulékból három évig 3, majd újabb három évig 4, 2018-tól pedig 5 százalékot fizetnének a magánkasszákba. A tagok a pénztárakban felgyülemlett összeget a 65. évüktől, fokozatosan vehetnék ki - A szerk.). A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz ennek a feladatnak megfelelni.

Mai sajtótájékoztatóján a CIB Bank is jelezte, tíz múlva jócskán megbillenhet az állami nyugdíjrendszer egyensúlya. 4,3 millió járulékfizető 42%-a fizeti a járulékot minimálbér után (összehasonlításképpen Szlovákiában ez a szám 14%) - ez pedig a járulékvagyonnak csak mintegy 12%-át teszi ki. Tehát 2,5 millió elégséges járulékfizetőnek kell eltartania 3 millió nyugdíjast, vagyis 1,4 eltartó jut egy eltartottra. Egy járulékfizető egy nyugdíjas havi juttatásának csak mintegy 70%-át fedezi, ha árnyaljuk a képet. Ha belegondolunk egy házaspár, melynek mindkét tagja dolgozik, képtelen a saját szüleinek nyugdíját kitermelni.

10 éven belül a rendszernek egy igen nagy sokkot is el kell tudnia viselnie, a Ratkó-korszak gyermekei ugyanis akkor lesznek majd nyugdíjasok. Összehasonlításul: míg tavaly 105 ezren lettek nyugdíjasok, egy évtized múlva 160 ezer lesz az új belépők száma - hangzott el a CIB sajtóbeszélgetésén.

A megoldási lehetőségek között van a járulékemelés, ám erről épp tegnap nyilatkozta Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára, hogy nincs a kormánynak ilyen terve. Az államtitkár a parlamentben elismerte, hogy a nyugdíjkérdés komoly problémát jelent, hiszen a csökkenő, elöregedő népesség nem tudja fenntartani a jelenlegi rendszert. A problémára három megoldás van, az első a korhatáremelés, amit a kormány nem akar. A második a magánnyugdíjrendszer kiépítése, amiben a kormány nem hisz, a harmadik meg a gazdasági növekedés. A kormány ez utóbbiban hisz, vagyis abban, hogy a következő években rengeteg új gyerek születik, rengeteg új munkahely teremtődik, és dübörögni fog a gazdaság.
vg.hu, november 30.

A magánnyugdíjpénztárak szerint az utóbbi 12 év 1 százalékos reálhozamot hozott a pénztártagoknak, de a kormány nyugdíjügyi megbízottja szerint a reálértéküket sem tartották meg a befizetések, így valaki hazudik.

"Felvetődik a gyanú, hogy sok milliárd forint tünt el, valaki hazudik, valaki manipulálja az adatokat. Emiatt az is felvetődhet, hogy bűncselekmény történt" - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi kormánybiztos kedden délután, arra reagálva, hogy a magánpénztárak szerint 1 százalékos reálhozamot értek el 1998 óta.

Selmeczi a Századvég tanulmányára hivatkozva közölte: számítások szerint 500 milliárd forint hiányzik a nyugdíjvagyonból. A kormánybíztos szerint 12 év alatt az inflációval korrigált összes befizetés 3261 millliárd forintot tett ki (ami nominálisan 2664 milliárd forintot jelent), így ahhoz, hogy a reálértéküket megőrizzék a befizetések, legalább ennyinek kellene lenni a kasszákban. Selmeczi szerint azonban nincs ennyi, az összes reálhozam ugyanis 109 milliárd forint, miközben 210 milliárd forintot írtak le költségként a pénztárak.

"Ha a pénztárak csak állampapírba fektettek volna, akkor 500 milliárd forinttal több lenne most a számlákon, ami 10 százalékkal magasabb egyéni hozamokat jelentett volna" - mondta Selmeczi, aki szerint a magánnyugdíjpénztárak és a mögöttük álló intézmények érdeke, hogy eltérítsék a számokat. Selmeczi szerint arról még nincs döntés, hogy milyen árfolyamon számolják majd el a különböző vagyonelemeket, de szerinte az átvételkori árfolyamon való elszámolás lehet a logikus.

Matolcsy múlt szerdán közölte, hogy a kormány elfogadta az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépés szabályairól szóló javaslatot (a szerdai bejelentésről itt olvashat részletesen). Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ezt milyen jogi megoldással érné el a kormány, ezt pontosította Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos, aki közölte, hogy nyugdíjadó lesz a munkáltatói járulékból (az átnevezés jelentőségéről szóló cikkünket itt találja). Selmeczi a hétvégén azt is bejelentette, hogy adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után.

A nyugdíjtervek szerint aki a magánpénztári rendszerben marad, az a 24 százalékos munkaadói befizetés után nem lesz jogosult az állami nyugdíjra, vagyis nyugdíjbefizetéseinek 70 százalékát elveszíti, és kiesik az állami szolidaritás rendszeréből.
origo.hu, november 30.

A kormány által várt 2011-es 24 ezres létszám helyett a KT csak 9.100-zal számol a nők korkedvezményes nyugdíjával kapcsolatban.

A kormány becslésénél jóval kevesebb nő élhet a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével a Költségvetési Tanács szerint: a kormány által várt 2011-es 24 ezres létszám helyett a KT csak 9.100-zal számol, és megjegyzik, mivel az intézkedés költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása már jövőre is negatív, így nem felel meg a kötelező ellentételezési szabálynak, amelyet törvény rögzít.

A KT legfrissebb hatástanulmányából kiderül: a tanács azzal számol, hogy a jövő évi alig több mint 9000-es növekedés után a nyugdíjasok száma a törvénymódosítás miatt 2012-ben 15.100-zal, 2013-ban 20.900-zal és 2014-ben 23.700-zal nő. Bertalan Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője korábban ezzel szemben azt mondta, hogy jövőre mintegy 24 ezren, 2014-ben pedig 36-40 ezren élhetnek az új lehetőséggel. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője pedig a nyugdíjjárulék 0,5 százalékpontos emelését a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulásának fedezésével indokolta. Ez előzetes számítások szerint 20-40 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek.

A Költségvetési Tanács számításai szerint azonban a törvényjavaslat a költségvetés egyenlegét jövőre "csak" 11,6 milliárd forinttal csökkenti, 2012-ben 22 milliárddal, 2013-ban 36,1 milliárddal, 2014-ben pedig 39,7 milliárddal rontja az egyenleget. A közvetett hatások között sorolja fel a tanács, hogy az intézkedés megváltoztatja a gazdaságilag aktívak számát: csökkenti a munka kínálatát. Ez azonban nem egy az egyben jelent foglalkoztatottság csökkenést, hiszen a munkapiacról kilépő nőket részben helyettesítik a munkanélküliek, részben pedig lehetőség van a nyugdíjba vonultak nyugdíj melletti foglalkoztatására. Modellszámításaik szerint az aktivitás csökkenésének mintegy 2/5-e jelent tényleges foglalkoztatottság csökkenést az első évben.

A munkakínálat csökkenése „feszesebbé” teszi a munkapiacot, a munkaadók hajlandóak valamelyest magasabb bruttó béreket is fizetni. A megdráguló munkaköltségek alacsonyabb munkakereslethez is vezetnek. Ez pedig valamelyest csökkenti a GDP-t és mérsékli az inflációs nyomást. A GDP növekedésre gyakorolt negatív hatás 2011-2014 között 0,1 százalékra tehető, a versenyszféra foglalkoztatottság növekedése is 0,1 százalékkal lassul 2014-ig. A fogyasztás növekedése azonban alig változik, hiszen a bruttó bérek emelkedése többé kevésbé ellensúlyozza az alacsonyabb foglalkoztatottság miatti rendelkezésre álló jövedelem csökkenést - írja a tanács.

Az intézkedés közvetett költségvetési hatásai közül a nemzetgazdasági bértömeg csökkenése miatt a személyi jövedelemadóból és a járulékokból származó bevételek néhány milliárd forinttal csökkennek az alappályához képest, a GDP növekedési ütemének kis visszaesése pedig a gazdálkodó szervezetek befizetéseit is némiképp csökkenti. A fogyasztáshoz kapcsolt adók lényegében szinten maradnak. Összesen a közvetett hatások eredménye 2011-ben még 1 milliárd forintnál kevesebb, a következő években pedig 3-4 milliárd forintos egyenlegromlás.
hvg.hu, november 30.

Feléljük a félretett megtakarításokat - mondta Simonovits András, az MTA nyugdíjszakértője. A magánkasszák hiányt generáltak, a rendszer felállításából adódó adósság jelenleg nagyobb, mint a felhalmozott vagyon, így az államosítás a veszteség elkönyvelése jelenleg. A magánpénztári rendszer azonban később, a rendszerszerű működéssel javította volna a fenntarthatóságot, megtérült volna kialakításuk.

Az előző év végén a pénztárak vagyona 2600 milliárd forint volt, a miattuk felhalmozott államadósság 3400 milliárd forint – írta Kun János, az MTA-KTI blogján. A magánpénztárakhoz állam által utalt járulék 2010-ben havi szinten 30 milliárd forint, mely az első 9 hónapban 270 milliárd forintot tett ki.

Ez tovább növelte az államadósságot, mely így már 3670 milliárd forint abból adódóan, hogy létrejött a kötelező magánpénztári rendszer.

A magánkasszák vagyona a PSZÁF adatai szerint 2010 júniusában meghaladta a 2800 milliárd forintot, melyből 1383 milliárd forintot államkötvényben tartottak a pénztárak. Ennek alapján, ha nem csökkennek a hozamok, a Világgazdaság Online számítása alapján a magyar államnak folyamatosan növekvő kamatkiadásokkal kell szembenéznie, mely ebben az évben majdnem elérte a 100 milliárd forintot, az első 9 hónapra 75 milliárd forint.

Így az államnak 3745 milliárd forintjába került a magánpénztári rendszer 2010 szeptemberéig, a kasszák vagyona pedig elérte a 3050 milliárd forintot a Stabilitás Pénztárszövetség adatai alapján. Látható, hogy a második pillér létrehozása hiányt generált, mely a reform támogatóinak érvelése alapján hosszabb távon térült volna meg: akkor, amikor a pénztárak megkezdik a kifizetéseket.

A kialakításból adódó veszteség 700-800 milliárd forint közötti, mely 13 évre elosztva 55-60 milliárd forint éves szinten. A 2010-es évben csökkenhetett az állam vesztesége, ha figyelembe vesszük a majdani kifizetéseket.

Oszkó Péter a magánpénztári rendszerrel kapcsolatban megjegyezte: érdemes előre takarékoskodni, ha van egy meglévő adósságunk mellyel képesek vagyunk megküzdeni. A jövőbeni adósságról logikusan feltételezzük, hogy finanszírozása később drágább lesz (mely a demográfiai folyamatok miatt következik be szükségszerűen), így érdemes takarékoskodni – írta blogján Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter.

2010 első 9 hónapjában 345 milliárddal nőhetett a nyugdíjreformból fakadó államadósság: a képet árnyalja, hogy a kamatterhek magas szintje nem csak a reformból fakad. A magánkasszák gyarapodása 450 milliárd forint, ha a tavaly év végi bázishoz, a 2600 milliárdhoz viszonyítjuk a Stabilitás által közölt 3050 milliárd forintot.

Ha most „államosítja” a kormány a magánpénztári rendszert, és elkölti, ez az elveszett 700-800 milliárd forint már nem fog megtérülni.

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatti reform fix költsége a 8 százalék járulék átutalása, változó költsége a kamatteher (a kasszák portfólióiban az állampapírok 50 százalék felett találhatóak meg), melyet több tényező közt a fiskális politika és a makrogazdasági körülmények befolyásolnak.

„A kormány maffia-módszerrel tereli vissza a pénztártagokat az állami rendszerbe” – mondta Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdásza.

A nyugdíjszakértő elmondta, hogy a kasszák működési költsége 20 milliárd forint évente, így 13 év alatt 360 milliárd forintra rúghat.

A közgazdász kiemelte: az adósság finanszírozásának magas kamatai nem csak a magánkasszák miatt keletkezett, például a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetésével is veszteség érte az országot – húzta alá. Ez növelte az államadósságot, így a kamatterheket is – érvelt Simonovits András. Hozzátette: csak a Kósa-Szijjártó nyilatkozat 100 milliárd forint kárt okozott az országnak.

Helytelen, hogy a szocialista párt lopásról beszél, ugyanis ez nem lopás, hanem felélés. Azzal hogy jövőre 530 milliárd forintot öntenek a költségvetésbe állami kárt okoznak – érvelt a szakértő.

Az Európai Unió nem biztos, hogy elismeri a kormány tervét, hiszen nem adósságcsökkentésre fordítják az átáramló összegeket. A Bajnai-kormány idején 90 milliárd forint áramlott vissza az államhoz az átlépések miatt, melyet nem adósságcsökkentésre fordítottak, de az EU akkor nem foglalkozott a tétellel, az ország a csőd szélén állt – fogalmazott Simonovits András.

A magánkasszák bevezetésének első négy évében az Orbán-kormány volt hatalmon: akkor miért nem hozták rendbe a pénztárak kérdését? – tette fel a kérdést az MTA nyugdíjszakértője.

Simonovits András a fiskális politikán túl monetáris politikát is kritikával illette: „Ha Járai Zsigmond , az MNB volt elnöke puhább pénzpolitikát folytatott volna, nem erőltette volna az erős forintot, és Simor András nem hagyta volna 230-as szintig erősödni a forintot 2008-ban szigorú kamatpolitikával, akkor kisebbek lettek volna a kamatterhek”. Hozzátette: a magánpénztári rendszer is ártott, de „nem ez a fő bűnös” a magas kamatterhek miatt.

A kormány friss tanulmányában azzal számol, hogy 2020-ig létrejön az 1 millió új munkahely. A Nyugdíjbiztosítási Alap ezzel 2022 és 2025 között pluszba kerülne, a 2060-ig tartó kitekintés többi éveiben a rendszer hiányt szenved el.

A 2020-as évekre a foglalkoztatottak száma eléri a 78 százalékot, 2060-ra 82,7 százalékra növekszik ez a szám a tanulmány szerint. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa szerint 56 százalék a 15-64 éves korúak foglalkoztatási rátája.

A Nyugdíjbiztosítási Alap bruttó egyenlege 2030 után már deficitet mutat. 2060-ra a GDP százalékában már 1,7 százalékos hiánnyal működne a kivetés szerint

A magán-nyugdíjrendszer kialakításával, 2030 után a magánkasszák a GDP több mint 1 százalékával járultak volna hozzá a nyugdíjak kifizetéséhez, ez a rendszerszerű működésben elérte volna a GDP 2 százalékát
vg.hu, november 30.

A kormánypártok további kedvezményt adnának a nyugdíjba vonuláskor azoknak a nőknek, akik legalább öt gyermeket neveltek fel. Számukra így 32 évnél kevesebb szolgálati idő is elegendő lenne a nyugdíjjogosultsághoz.

Öt gyermek felnevelése esetén egy évvel, minden további gyermek esetén újabb egy-egy évvel csökkentené a nők nyugdíjjogosultsági idejét az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításához érkezett kormánypárti módosító indítvány, amelyet tizennégy kormánypárti képviselő jegyez.

A kormány javaslata - amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés - eredetileg azt mondja ki, hogy a jövő évtől öregségi nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött idő is.

E szabályok szerint az öregségi nyugdíj ugyanakkor nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet.

Ezen változtatna tizenegy fideszes és három kereszténydemokrata képviselő úgy, hogy öt saját háztartásban nevelt gyermek után egy évvel, majd gyermekenként további egy évvel csökkentenék a nyugdíjhoz szükséges - csak kereső tevékenységgel megszerezhető - jogosultsági időt.
MTI, november 30.

Egyetértettek, hogy nem értenek egyet - ezzel végződött kedden este Brüsszelben Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György gazdasági miniszter egyeztetése. Bizottsági források megerősítették, hogy a megbeszélésen szó volt a magyar kormánynak azon szándékáról, hogy a magánnyugdíjpénztárak tagjait a felosztó-kirovó rendszerbe tereli vissza.

A múlt héten aggasztónak minősült Brüsszelben a független intézmények - például az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács - hatáskörének korlátozását, illetve működési körülményeinek megváltoztatását célzó döntés és törekvés. A hétfőn közzétett őszi előrejelzésben a Bizottság 2011-re és 2012 erőteljesen emelkedő költségvetési, illetve strukturális deficitet vetített előre, szemben a magyar kormány által vállalt kötelezettséggel.

A Bizottság elismerte, hogy a legfrissebb magyar ötleteket a nyugdíjrendszer átalakítására még nem tudta figyelembe venni, de ha jövőre a magánpénztári vagyon egy részének visszaáramoltatása miatt mégis a megkívánt háromszázalékos szint alá csökkenne a GDP-arányos hiány, még nem szűnne meg a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás, mert ezt a javulást egyszeri hatásnak tekintené Brüsszel, amely igazi szerkezeti reformokat vár. Matolcsy erre még Budapesten úgy reagált, hogy az előrejelzés hiteltelen.

Ez a megjegyzése megütközést keltett, mert a nemzetközi pénzügyi intézmények és általában a pénzügyi elemzők megbízhatónak ítélik a bizottsági elemezéseket. A téma azonban a keddi találkozón nem merült fel. A nyugdíjügyben meg tisztázták: folytatják a konzultációkat. Korábban egyébként még Magyarország is szorgalmazta - nyolc másik tagállammal együtt -, hogy az EU megfelelően számolja el a nyugdíjreform költségét és a deficitre gyakorolt hatását, de az ősszel előterjesztette bizottsági javaslatok csak nagyon korlátozottan vették figyelembe ezt a kérést, s a magyar kormány ezt követően 180 fokos fordulatot hajtott végre.

Rehn és Matolcsy kedden elsősorban a magyar elnökség feladatait vette sorra, különös tekintettel a gazdaságpolitikai együttműködést szolgáló úgynevezett gazdasági kormányzás előmozdítását szolgáló jogalkotási csomagra, amelynek nyárra össze kellene állnia. Vagyis a magyar elnökségre vár a tagállami álláspontok összegyúrása, aztán a rendeletek és irányelvek parlamenti sorsának figyelemmel kísérése.

Érdekes mozzanat, hogy kedden az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke ismét jelezte: a bizottsági javaslatokat nem tartja megfelelőnek, mert nem elég szigorúak, nem mennek elég messze például az államadósság-csökkentés feltételeinek tisztázásában, vagy a stabilitási paktum előírásait, például a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat megszegő tagországok büntetésében. Trichet elégedetlen, hogy a német-francia alku nyomán az automatikus büntetésekre vonatkozó előterjesztés félautomatikussá vált, vagyis a politikai megfontolásnak nagy szerepe marad az államháztartási és gazdasági helyzetek megítélésében.
nol.hu, november 30.

Rengeteg a kérdőjel a nyugdíjak körül. Magán vagy állami? Melyikkel járok jobban? Mikor és mit kell tennem? A HírExtra segít eligazodni.

A pénteken beterjesztett nyugdíj-törvény egyik leglényegesebb pontja, hogy aki eddig magánnyugdíjpénztár tag volt, az gyakorlatilag automatikusan „átszerződik” az állami nyugdíjpénztárba. Az addigi befizetések pedig az újonnan létrehozandó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek.

Van rá azonban lehetőség – még ha soványka is – hogy magánnyugdíjpénztár tagok maradjunk. Apró bökkenő, hogy nem magánál a magánnyugdíjpénztárnál, hanem a területileg illetékes állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell jelentkezni január végéig. (Ilyenből nem vagyunk túlságosan eleresztve, kb. három megyére jut egyetlen egy ilyen iroda.)

Aki betegsége, vagy tartós fogyatékossága miatt nem tud megjelenni az említett hatóságnál, az kérheti, hogy helyben tegyen nyilatkozatot. Ezt 2011. január 21-ig írásban kell jelezni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A tartósan külföldön tartózkodó állampolgárok pedig az adott ország magyar külképviseletén jelezhetik maradási szándékukat.

Azok is csatlakozhatnak az állami rendszerhez, akik ma már nyugdíjasok, de korábban magánnyugdíjpénztár tagjai voltak. Nekik viszont közvetlenül az adott magánnyugdíjpénztárhoz kell fordulniuk, hogy jelezzék: átlépnek az állami rendszerbe. Ezt is csak abban az esetben tehetik meg, ha visszafizetik a már fölvett pénzt a magánnyugdíjpénztárnak, amit a pénztár egyből az államnak utal. Aki ezt teszi, az jogosulttá válik a teljes összegű állami öregségi nyugdíjra.

Jobban jár, aki államira vált

Bár Matolcsy György úgy fogalmazott a minap, hogy a választás szabad, azonban a törvénytervezet olyan feltételeket teremt, amiből kifolyólag az állami nyugdíjpénztár jelenti a kisebbik rosszat.

Ugyanis, ha valaki magánnyugdíjpénztár tag marad, annak a 10 százalékos befizetése a számlájára kerül, az állami nyugdíjra való jogosultsága viszont csak jövő január végéig marad meg. Ráadásul továbbra is fizetni kell a bruttó bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékot (a törvénytervezetben ez nyugdíj-hozzájárulás néven fut).

Ha mindez még nem lenne elég indok ahhoz, hogy akaratlanul is az állam jótékony karjaiba vessük magunkat, arról a tervezet további részei is gondoskodnak.

Ugyanis az állam nem vállal többet garanciát a magánnyugdíjrendszer mellet. Mindemellett a magánnyugdíjpénztárak ún. Garancia Alapjából is kiveszi a pénzt. Ezt simán megteheti, hiszen ez a pénztártagok befizetéséből jött létre, így ha a tagok átlépnek az állami rendszerbe, akkor nem csak az egyéni számlájukat viszik át, hanem a Garancia Alapban lévő pénzüket is. Azt pedig csak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vezetői tudják, hogy ezzel a pénzzel mit kezdenek majd.

Érdemes a végsőkig kivárni

A törvénytervezetet a jelenlegi formájában még nem fogadta el a parlament, bár eléggé valószínű, hogy lényeges változás nem lesz majd a szövegben. Viszont érdesem kivárni, hogy mit fogadnak el a képviselők, mivel múlt heti cikkünkben Binder István, a PSZÁF szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „ha az országgyűlés rábólint (a törvénytervezetre – a szerk.), akkor annak alapján a pénztártagoknak egyéni, pontos tájékoztatásban kell részesülniük.” Tehát elvileg senkit nem hagynak majd kétségek között.
hirextra.hu, december 1.


32539

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.04 Seconds