2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20204631
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on December 10, Friday, 11:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levelet küld a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, amelyben részletesen és közérthetően magyarázatot ad a legfontosabb kérdésekre - mondta a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Nem kell tennie semmit annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki vissza akar kerülni az állami rendszerbe, ez január 31-én automatikusan megtörténik - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Selmeczi Gabriella hozzátette: aki viszont a magánnyugdíjpénztárban kíván maradni, annak erről nyilatkoznia kell.

A rövid határidőt azzal indokolta a politikus, hogy szerinte 45 nap alatt lehet dönteni a visszalépés kérdésében, emellett a politikai viták kezdtek forrósodni, míg a magánnyugdíjpénztárak mögötti érdekcsoportok agresszív támadásba lendültek, és reklámokra kezdték költeni a befizetéseket.

Várhatóan decemberben 13-án szavaz a parlament a nyugdíjtörvényről, ezt követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levelet küld a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, amelyben részletesen, szakmai szempontok szerint, de közérthetően megmagyarázza a legfontosabb kérdéseket - fejtette ki Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja beszélt arról is, hogy a magán-nyugdíjpénztárbeli megtakarítások öröklésére kizárólag a házastárs vagy a bejegyzett élettárs jogosult. Ha valaki 2013 után hal meg, akkor házastársa vagy élettársa járadákszolgáltatásra jogosult, vagyis nem egy összegben, hanem az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan havi bontásban jut hozzá a pénzhez - tette hozzá.

Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztárak elképesztő összegeket vágtak zsebre működési költségként. Tavaly közel 40 milliárd forintot tett ki a működési költség a vagyonkezelési díjjal együtt, vagyis a pénztárak több pénzből gazdálkodtak, mint amennyi elegendő annak biztosítására, hogy a nők 40 év munkaviszony után elmehessenek nyugdíjba - fejtette ki.

Arra a felvetésre, hogy a választási kampányban a pénztárak védelmét ígérte a Fidesz, a politikus azt mondta: ez alatt a pénztártagokat értették. A kormány és a parlament az emberek érdekeit védi, és nem egy olyan intézményrendszerét, amely hatalmas működési költséget számol el - tette hozzá.

Magyarországon 4,5 százalék volt a működési költség, külföldön pedig 0,9 százalék, a vagyonkezelési díjban pedig négyszeres a különbség - hangsúlyozta a nyugdíjvédelmi megbízott, aki elmondta, hogy jövő évtől csökkentik ezeket a költségeket, hiszen ha máshol kevesebből is tudnak működni a pénztárak, akkor nem tudni, mire ez a nagy bőkezűség itthon. Hozzátette: azt nem modellezte a kormány, hogy a csökkentett költségekből tudnak-e működni majd a pénztárak.
inforadio.hu, december 1.

Alapvetően hibás adatokból von le téves következtetést a Századvég Gazdaságkutató Zrt., amely nemrégiben hozta nyilvánosságra: a magánnyugdíjpénztári rendszerben közel 500 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években – állíja közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség.

Az elemzés alapjául szolgáló – feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett – adatsorok ugyanis nem tartalmazzák, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják – írja a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő szervezet.

A Stabilitás Pénztárszövetség – mint kifejezték – „megütközéssel fogadta a kormányhoz közelállónak tartott” Századvég által sajtóközlemény és újságcikk formájában nyilvánosságra hozott állításokat, amelyek szakmailag hibás, a közvélemény félretájékoztatására alkalmas információkat tartalmaztak. A kutatóintézet magát a számítás metodikáját, az annak alapját képző adatokat valamint azok forrását nem hozta nyilvánosságra, így csak vélelmezni lehet, hogy a számítás alapját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatsorai képezték.”

Mint közismert, 2009 végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009 végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok – összesen 122 ezer állampolgár – visszaléphessen a tisztán állami tb-rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat. A PSZÁF kimutatása szerint a 2009. július 9. és 2010. március 31. közötti időszakban összesen 64 804 visszalépési kérelem, és 1 386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magán-nyugdíjpénztárakhoz, amelyből 2010. március 31-ig 62 059, illetőleg 1 264 kérelmet fogadtak és számoltak el. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg).

A pénztárak képviseleti szervezete szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapír-piaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni. Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég közleménye. Pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, ami leginkább azért az, mert a pénztárak nem zártak még le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig.

„Ezek a számítási hibák alapvetően vonják kétségbe a Századvég „tanulmányának”, illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikkének hitelességét és szakmai megalapozottságát. A Stabilitás Pénztárszövetség ez alapján csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze” – írja a közlemény.
hvg.hu, december 1.

A piacok nem szeretik a "rángatásokat", és ilyenkor túlreagálnak – világított rá a forint gyengülésének és az értékpapír piac elmúlt hetekben tapasztalható ingadozásának okaira Bod Péter Ákos a Duna tévében. Sarkadi Szabó Kornél vezető elemző szerint európai csődveszély idején egy "eseményeket produkáló" ország, amilyen Magyarország is, felhívja magára a figyelmet. Mindketten úgy látják: a magánpénztári vagyon felhasználásával kapcsolatos mihamarabbi tisztánlátás az egész magyar gazdaság és társadalom érdeke lenne.

A nyugdíjpénzek körüli vitában mind a kormányoldal, mind az ellenzék azt állítja, hogy “ellopják a nyugdíjakat” – csakhogy mindkettő a másikra mutogatva mondja ezt. Szakértőkként hogy látják a magán-nyugdíjpénztárak körül kialakult helyzetet? – kérdezte a Duna tévé Közbeszéd című műsora Sarkadi Szabó Kornélt, a Cashline elemzőjét és Bod Péter Ákos volt jegybankelnököt.

A kormányzat koncepciója érthető és talán még indokolható is – tehát, hogy az eddigi magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam felhasználja, méghozzá nagyrészt államadósság-csökkentésre. Ez közgazdasági és politikai szempontból is alátámasztható érv – reagált Sarkadi Szabó. Szerinte a problémát a részletek ismeretének hiánya jelenti.

“Nincs konkrétan letéve az asztalra, a vagyon mekkora hányadát fordítják államadósság-csökkentésre. Ha az állam világosan megmondaná, hogy az egész vagyont az államadósság csökkentésére fordítja, ez biztos pont lenne a külföldieknek és csökkenne az országkockázat” – tette hozzá. Ám a külföld még nem látja a jövő évi büdzsé kiadási oldalát, így azt sem, mire használják fel a visszahozott magánpénztári vagyont.

hirdetés

"Vélelmezhető, hogy a megtakarított vagyon egy részéből folyó kiadásokat akar finanszírozni a kormányzat, ez pedig bűn lenne" – mondta Bod Péter Ákos. “Ebben a tekintetben nem látunk tisztán. Másfelől pedig: több millió ember megtakarításairól van szó, akik nagy aggodalommal kezdik nézni, mi lesz velük – és e vonatkozásban sem látunk tisztán.

"Mintha előbb született volna meg a döntés, és csak utána indult volna meg az apparátus, hogy kidolgozza a részleteket. Ideális esetben előbb készülnek hatástanulmányok, és ezt követően, a lehetséges opciók közül választ a politika egy neki megfelelőt, az összes többi szereplő számára pedig kielégítőt” - szögezte le az egyetemi tanár.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a magánkasszákkal és azok pénzével, akik nem viszik vissza megtakarításaikat a közös állami alapba, Sarkadi Szabó azt mondta: meg kell várni a konkrét szabályokat, de várható hogy a magánpénztárak piacán összeolvadás jön a vélhetően csökkenő taglétszámok miatt. További szempont lesz, hogy ha zsugorodik ezen pénztárak ügyfélköre, akkor még drágábban tudnák csak nyújtani szolgáltatásukat, erre lehet megoldás a költségek lenyomása összeolvadás útján – vetítette előre Bod Péter Ákos.

Sarkadi Szabó arról is beszélt: a mostani tervek szerint az önkéntes pénztárak működése is szigorodna, vagyis nem a vagyon, hanem a befolyó pénz után szabná meg a törvény a működési költségeiket. Ez pedig nyilván nehezíteni fogja az önkéntes pénztárak működését – mondta az elemző. Egyelőre itt sem látni tisztán.

A nyolc közgazdász – köztük Bauer Tamás, Békesi László vagy Bokros Lajos – által jegyezett felhívásról, amelyben a magánpénztárakban való maradásra szólítanak fel, kérdésre válaszolva Bod Péter Ákos azt mondta: ez egy politikai levél, üzenet a kormánynak; egy értékválasztás, nem pedig körültekintő befektetési tanácsadás.

Adott egy nagyon változékony nemzetközi keret – az írek, a portugálok, a görögök, a magyarok sebezhetőségével. Ehhez jönnek Magyarország esetében a “belső izgalmak”: a nyugdíjpénztárak körüli helyzet, amelyeknek nem látjuk még a végét, és amely hárommillió embert és hatalmas vagyont érint; a monetáris tanács körüli izgalmak; a hír, hogy a kormány egy kicsivel nagyobb inflációt tartana megengedhetőnek; a Költségvetési Tanács költségvetésének elvonása. Nagyon sok a hír, és a piacok nem szeretik a “rángatásokat”, ilyenkor túlreagálnak. Egy ilyen túlreagálásnak lehetett áldozata az, akinek két nappal ezelőtt fordult a svájci frank hitele – magyarázta a piaci ingadozások hátterét Bod Péter Ákos.

“Sajnos Magyarország, a múltból öröklött és a közelmúltban még megnövelt államadósságával sebezhető. A deficitünk lefelé halad, de az állomány maga nagyon nagy, aminek a finanszírozására újabb és újabb hitelt kell felvenni. És amikor az elemzők ilyen válságos időben jobban megnézik a makroalapokat, akkor azt látják, hogy Magyarország adatai nem szépek” - mondta Bod Péter Ákos.
index.hu, december 2.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. közleményben reagált a Stabilitás Pénztárszövetség írásukat érintő kritikáira a magánnyugdíj-pénztári hiánnyal kapcsolatban.

Mint arról beszámoltunk: a Stabilitás Pénztárszövetség azt állítja, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. alapvetően hibás adatokból von le téves következtetéseket. A Századvég csütörtöki közleménye szerint azonban az írásuk "sem a hibás adatokat, sem a téves következtetések bizonyítását nem tartalmazza". Szerintük a Stabilitás Pénztárszövetség "súlyos elfogultsága miatt alapvetően félreértelmezi a Századvég tanulmányát".

"Megalapozatlanok a Stabilitás Pénztárszövetség azon célzásai, hogy a Századvég nem hivatalos forrásból származó, esetleg tudatosan eltorzított adatokat használt volna számításai során. A számítások a KSH által publikált fogyasztói árindexre, a PSZÁF pénztárakra vonatkozó statisztikáira, valamint az Államadósság Kezelő Központ által számított MAX állampapír indexre épülnek" - szögezik le. "Az esetleges számítási hibák minket terhelnek, ám visszautasítunk minden olyan célzást, miszerint az adatokat tudatosan manipuláltuk volna" - írják.

A Századvég azt is közölte: soha nem állították, hogy a pénztárak tudatosan megkárosították volna tagjaikat. "A cikkben bemutatott számítás (egy hipotetikus tagra vonatkozó 214 ezer forint veszteség) pusztán azt érzékelteti, hogy egy ilyen tag mennyivel járt volna jobban ha, az állam a feltőkésítést magánpénztárak helyett egy hasonlóan magas adminisztrációs költségű rendszerben, a múltbeli feltételeknek megfelelő kondíciójú forint állampapírokkal hajtja végre" - olvasható a közleményben.

Kijelentik: eredeti cikkük célja nem a második pillér megszüntetésének igazolása volt. "Ezzel szemben igyekeztünk szakmai érvekkel és számításokkal rámutatni a rendszer hibáira, külön kiemelve a szabályozás tökéletlenségét és a tőkefedezeti rendszerre való részleges áttérés alapelvének sorozatos megsértését" - írják.
hirszerzo.hu, december 2.

A kormány az emberek oldalán áll: megszüntetik azt a kényszert, hogy az embereknek "MSZP-pénztárakba" kell fizetniük nyugdíjcélú megtakarításaik egy jelentős részét - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője arra reagálva, hogy az MSZP szerint a kormány megbünteti az embereket.

Az MSZP továbbra is kendőzetlenül védi a milliárdos üzletemberek érdekeit. A nyugdíjak biztonsága rossz hír az MSZP-nek, mert "az MSZP-holdudvar spekulánsai a továbbiakban nem játszhatnak az emberek pénzével a nyugdíjtőzsdén" - írta Szijjártó Péter.

Kormos Kata, az MSZP szóvivője az MTI-nek csütörtökön egyebek mellett azt mondta: 2010 novemberében az Orbán-kormány történelmet írt, olyat, amelyre az utókor nem lesz büszke; a demokráciát tiporják lábbal, az alkotmányt veszik semmibe és e mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hárommillió embert zsarolt meg a múlt héten.

"Ilyen csak a legsötétebb diktatúrákban van" - fogalmazott, hozzátéve: ezzel a kormány azt üzeni: "vagy azt teszed, amit mondok, vagy megbüntetlek".
stop.hu, december 3.

A nyugdíjak államosításának terve tiltakozást vált ki címmel számolt be pénteken a magánnyugdíj-pénztári törvényről a Le Figaro című napilap.

A francia konzervatív újság bécsi keltezésű írása szerint "a kormánynak az a döntése, hogy a magánnyugdíj-alapok államosításával csökkenti a költségvetési hiányt" tiltakozási hullámot indított el. Emlékeztetett arra, hogy a november 24-i bejelentéssel 3 millió embert kötelez a kormány arra, hogy lemondjon a magánynyugdíj-pénztáráról, ahova 1998 óta utalhatták a munkavállalók a járulékuk nyolc százalékát.

A lap megítélése szerint a "zsarolás" értelmében - ahogy a Stabilitás Pénztárszövetség nevezte az intézkedést - azok, akik január 31-ig nem mondanak le a magánnyugdíjról, a megtakarításaik egy jelentős részét elveszthetik. A Stabilitás ezért az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért - említette meg a lap.

A Le Figaro idézi Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárt, aki arról beszélt, hogy az alapvetően elhibázott 1998-as nyugdíjreform miatt a magánnyugdíj-pénztárakat 35 százalékban az állam finanszírozza, vagyis azok túl sokba kerülnek az adófizetőknek.

A lap hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer új alapokra helyezése 10 milliárd eurót eredményez a kormánynak, amely összeget az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) tett ígéret értelmében az államháztartási hiány stabilizálására kívánja fordítani.

A reformot azonban a lap szerint a piacok "nagyon szerencsétlennek" ítélték meg, s az erős nyugtalanságot váltott ki a külföldi befektetők körében, akik tartanak a vállalatok számára nem előnyös intézkedés hatásaitól. A lap szerint a reform hatására folytatódhat a külföldi tőke kimenekülése az országból, miközben Magyarország az uniós soros elnökségre készül, amelyet január 1-jétől fél éven át lát el.

A lap azt is megjegyzi, hogy a Közép-Európa leggyengébb nemzeti valutájának számító forint folytatja két éve tartó ingadozását, amely annak a jele, hogy a piacok nagyon kevés bizalmat szavaznak az Orbán-kormány kezdeményezéseinek. Hozzátette, hogy 2008 óta először a monetáris tanács hétfőn 25 bázisponttal 5,50 százalékra emelte az alapkamatot, ami szintén meglepte a piacokat.
stop.hu, december 3.

Az európai foglalkozás hirtelen bővülésére ugyan nem számít, de a költségvetési konszolidáció munkahelyekre gyakorolt esetleges negatív hatásától sem tart Andor László, a Bizottság magyar tagja, aki a BruxInfónak adott interjúban arra is figyelmeztet, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának a fenntarthatóságot kell javítania, ami nem feltétlenül igaz a tervezett magyar intézkedésekre.

Az európai uniós foglalkoztatási helyzet a válság következtében nem romlott az előzetesen várt mértékben. Gazdasági élénkítőcsomagok nélkül hogyan alakult volna a piac?

Nem lehet megmondani, hogy az európai gazdaság milyen mértékű veszteséget szenvedett volna el gazdasági élénkítő intézkedések nélkül. Be kellett avatkozni a monetáris, a fiskális, a foglalkoztatási és az iparpolitikába is, ennek következtében összességében nehéz alternatív forgatókönyvet elképzelni, de nem is szeretnék. Amit biztosan tudunk, az az eredmény. A beavatkozások révén sikerült megfogni a zuhanást, bár körülbelül 6 millió munkahely elveszett, a foglalkoztatást 2009-ben még így is sikerült 12,5 millióval, 6 %-kal a 2000-es szint felett tartani.

Egyértelmű, hogy azok az országok döntöttek jól, akik nem a munkahelyek számának csökkentésével, hanem a munkaidő mérséklésével próbáltak megtakarítást elérni?

Igen, ez egyértelmű. Az a helyes, ha egy cég, vagy egy tagország rugalmas foglalkoztatással, és egyéb támogatási formákkal igyekszik megőrizni a munkahelyeket ilyen mértékű recesszió esetében is. A tömeges munkanélküliséget, és a munkaképesség ezzel járó pocséklását és a szakértelem leépülését érdemes elkerülni – ezért a recesszió akut időszakában a munkaidő csökkentése, az állásban maradás támogatása a megoldás – Németországban például hasonló intézkedések segítségével lényegében a munkanélküliség növekedése nélkül sikerült átvészelni a válságot. A gazdaság élénkülésével viszont az új munkahelyek teremtésére, az átképzésre érdemes áthelyezni a hangsúlyt, segítve a gazdasági szerkezetváltást.

Egy múlt héten publikált jelentés szerint ezekben a hónapokban állt meg az EU-ban a foglalkoztatási szint csökkenése. Mi alapján várnak felemelkedést, hiszen több kormány még csak most jelent be megszorító intézkedéseket?

A gazdasági növekedés már megindult egy évvel ezelőtt. A kérdés az volt, hogy mennyi idő telik el a GDP-növekedés és a munkahelyek számának növekedése között. Nyilván az európai gazdaság nem egy rugóra jár, hanem jelentős tagállami különbségek vannak, de Németországban például már nyáron dinamikusan bővült a munkahelyek száma, és ez folytatódik. Ez pedig a környezetére is pozitívan kihatott. Megfigyelhető volt a költségvetési hiány ellen agresszívan fellépő országoknál, hogy – miután a magánszektorban elkezdett nőni a munkahelyek száma –, a kormányok fokozatosan építettek le helyeket a közszférában. Ugyanez történt Nagy-Britanniában is. Ennek az ütemezése és dinamikája sok kérdést felvet, de ezt belpolitikailag kell hangszerelni.

A Stabilitási és Növekedési Paktum alkalmazásakor a mostaninál nagyobb hangsúlyt kap a jövőben az államadósság-kritérium. Nem tart attól, hogy az egyik uniós törekvés így kiiktatja a másikat, és az államháztartás rendbetételének követelménye miatt a tagállamok a korábban végrehajtott nyugdíjreformok visszaállítására kényszerülnek?

A két törekvés nem került egymással szembe, hiszen az állami jövedelmeknek különböző forrásai léteznek: elsősorban nem a megtakarítások felélése, hanem az adóztatás. Döntően az adóbázis megőrzése az, ami rendkívül fontos. Ezért nem szabad túl korán, és meggondolatlanul adókat csökkenteni, mert ha netán szükség van rá, akkor sokkal nehezebb újraépíteni az adóbázist. A konszolidáció során mindenkinek egyensúlyt kell találnia a kiadáscsökkentés és az adóbevételek növelése között.

Tehát nincsenek nyomás alatt azok a tagországok, amelyek korábban nyugdíjreformot hajtottak végre?

Két dolgot nem szabad összemosni. Az egyik a nyugdíjreformok költségvetési hiánynövelő hatásának elszámolása a Stabilitási és Növekedési Paktumon belül, a másik pedig a nyugdíjreformok továbbfejlesztése, akár újabb szabályozásokkal. A legtöbb helyen az a probléma, hogy az idősödő társadalom miatt nincs elegendő megtakarítás a rendszerben. A már meglévő, nyugdíjcélú befektetések folyó bevételként való visszaforgatása, azt gondolom, nem a megfelelő válasz a kihívásokra, még ha látszólag ez az összefüggés létezik is.

Osztja tehát Olli Rehn-nek, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosának aggodalmait, amiket a magyar kormány nyugdíjrendszer-átalakítási bejelentései után fogalmazott meg?

A Bizottság minden kérdésben egy véleményt vall, és egy hangon szólal meg. Ez esetben ez Olli Rehn hangja. A nyugdíjkérdések a bizottságon belül három biztost érintenek: a gazdasági és pénzügyekért felelős Olli Rehn-t, a belső piacért felelős Michel Barnier-t, és engem. Nekem elsősorban megélhetési, és szociális szempontból kell vizsgálnom a nyugdíjkérdést. Azokat az aspektusokat kell észrevennem, és megfogalmaznom, amelyek az elegendő, vagy éppen nem elegendő nyugdíjakra, valamint a nyugdíjreformok kellően megalapozott társadalmi párbeszéden nyugvó megvalósítására vonatkoznak. Olli Rehn véleménye fontos, de nem ez a teljes kép, amit a Bizottság tud mondani.

Mit gondol ön a nyugdíjrendszer átalakításáról?

Először is, az Európai Unióban számos, egymástól jelentősen különböző, ám mégis hasonlóan jól működtethető nyugdíjrendszert találunk, például Portugáliában, Németországban, illetve -- a Magyarországon is sokszor példaként említett -- Svédországban. A jól működő rendszerekben az a közös, hogy a munkaerőpiacról való kilépés után nem zuhan elviselhetetlenül az életszínvonal, megfelelő szinten biztosítják a megélhetést a nyugdíjasoknak, ugyanakkor nem terhelik meg túlzottan az állami költségvetést, vagyis fenntarthatóak. A nyugdíjrendszerek kiigazítása a társadalom elöregedése miatt szinte szükségszerű. De az átalakításnak a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és megfelelő nyugdíjakat biztosító képességét nem rontania, hanem javítania kell. Ez sajnos nem feltétlenül igaz arra, amit a tervezett magyar intézkedésekről eddig hallottunk. Amennyiben a nyugdíjcélú megtakarításokat folyó kiadások fedezésére fordítják, sérülhet a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, megfelelő ellátást biztosító képessége. Ha valaki esetleg évtizedekig nyugdíjjárulékot fizet az államnak, de ennek ellenére nem szerez nyugdíjjogosultságot, akkor az illető nyugdíja jó eséllyel nem lesz megfelelő, elégséges. Kiindulópontként pedig mivel a nyugdíjrendszer a bizalomra épül, munkavállalóként négy évtizeden át takarékoskodunk, annak reményében, hogy utána idős korunkra megfelelő nyugdíjat kapunk, fontos, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja a nyugdíjrendszer működését, illetve adott esetben a változás szükségességét. Ezért alapvető a szociális párbeszéd, a munkáltatókkal, munkavállalókkal és más érdekképviseletekkel folytatott egyeztetés, illetve hogy a változtatás transzparens módon történjen. Ha van rá igény, a Bizottság örömmel bocsátja rendelkezésre szakértelmét.

Az Európai Uniónak van egyáltalán beleszólása a tagállamok nyugdíjrendszereibe?

Fontos leszögeznünk, hogy a nyugdíjrendszer kialakítása túlnyomórészt valóban tagállami hatáskör. Ugyanakkor az EU-nak van beleszólása, amennyiben a nyugdíjrendszer átalakítása azokat a közösen kialakított makrogazdasági paramétereket érinti, amelyek a gazdasági kormányzás, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai alá esnek, illetve az EU feladata a tagállamok nyugdíjrendszereinek összehangolása, a nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása.

Ez esetben mit tehet az Európai Bizottság?

Itt sok mindent meg kell még vizsgálnunk, ha a magyar helyzetből indulunk ki. Naponta jelennek meg sajtóhírek, amiből ugyan kirajzolódik egy kép, de az apparátus még nem tudta megvizsgálni, hogy egy egységes törvényjavaslat szöveg ütközik-e az uniós joggal. Ha megállapítjuk, hogy valahol sérült az európai jog, akkor természetesen közbelépünk.
jogiforum.hu, december 3.

Noha a híradások szerint Brüsszelben egyáltalán nem közeledett egymáshoz Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György véleménye a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntésekről, a kormány szinte biztosra veszi, hogy a törvényt december közepén meg lehet szavazni, „nem lesz uniós beavatkozás”.

Noha a híradások szerint kedd este Brüsszelben egyáltalán nem közeledett egymáshoz Olli Rehn pénzügyi biztos és Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter véleménye azokról a döntésekről, melyekkel a kormány a magánynyugdíjpénztárak feletti halálos ítéletet kimondta – sőt a biztos megismételte, hogy aggasztó a magyar nyugdíjreform folyamatának a visszafordítása – kormányközeli források munkatársunknak azt mondták: „már olyan híreket hallani, hogy az Európai Bizottság kihátrált a pénzügyi biztos mögül”, mondván: „Olli Rehn védje meg magát, és álláspontját”.

Augusztus elején, Orbán Viktor berlini látogatásakor nyoma sem volt az optimizmusnak, akkor Varga Mihály miniszterelnöki államtitkári valahogy úgy fogalmazott: ha már 1997-ben az EU, illetve az IMF szabályszerűen arra kényszerítette Magyarországot, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert vezesse be, akkor most legalább annyira legyen korrekt az unió, hogy elszámolhassuk azt a hiányt, ami emiatt keletkezik a központi költségvetésben. De az Európai Unió csodák csodája ezt nem akarja engedni Magyarország számára. Megdöbbentő volt a berlini megbeszéléseink során, hogy amikor ez a téma előkerült, Merkel kancellár asszony is azt mondta, ez a magyarok saját ügye, intézzék el úgy, ahogy akarják. A kiszivárgott hírek szerint a magyar fél nyáron emlékeztetett Brüsszelben arra is, hogy az ilyen elszámolásra 2004 és 2007 között már volt precedens. „De furcsa módon mégsem engedik” – ez volt az alaphang még szeptember elején is.

Másfél hónap múlva viszont Matolcsy György arra utasította munkatársait, hogy utazzanak Tallinnba; az ott töltött három nap során – a hírek szerint – leginkább az észt nyugdíjrendszer kihívásait tanulmányozták. Észtország volt ugyanis az első a világon, ahol bevezették a kedvező transzparens egykulcsos jövedelemadó-rendszert 1994-ben, s az adókulcsokat 2004-től előre meghatározottan mérsékelték egészen a válságig.

De ami ennél talán fontosabb; Észtország a válság okozta pénzügyi nehézségekre válaszul és a költségvetési hiány csökkentése érdekében 2009. július 1-je és 2010. december 31-e között – nyugdíjrendszerének kötelező tőkefedezeti pillére rovására – felfüggesztette a kötelező nyugdíjhozzájárulások, illetve a szociális adó egy részének állami átutalását a magánnyugdíjpénztárak számára. És ez ellen az EU magyar kormányzati források elmondása szerint nem emelte fel a szavát.

Állítólag ezt tudván fogalmazta meg a máskor visszafogott Varga Mihály is: az EU nem tilthatja meg Magyarországnak, hogy a magánnyugdíjpénztárak kérdésében önállóan döntsön a kormány. Forrásaink szerint e „tézis” kormányállásponttá válása azt követően történt meg, miután Brüsszel egyértelművé tette Orbán Viktor számára: nemcsak a 2010-es 3,8 százalékos hiánycélt, hanem a 2011-es 3 százalékos deficithatárt is kőbe vésettnek kell tekinteni. „Akkor azt mondtuk, rendben. De szabad kezet kérünk, a 3 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges eszközöket magunk szuverén módon válogatjuk meg. És ezt Brüsszel tudomásul vette” – mondta a Fidesz egyik elnökségi tagja lapunknak.

– Itt nem voltak kormányon belüli alkotmányos tépelődések vagy frakción belüli nézetkülönbségek, viták, mint a Lázár-féle 98 százalékos különadónál, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítésekor. A vektorok irányát illetően mindenki egyetértett. Mert a szocialisták valóban húszezermilliárdos államadósságot halmoztak fel. A kormánynak 300–500 milliárdos lyukakra kell forrásokat találni. És a nyugdíjkasszában 900 milliárdos lyuk tátong. Nem volt vita, „mert igazunk van” – fogalmazott az egyik fideszes képviselő. Orbán Viktor pedig, aki Matolcsy Györggyel és Varga Mihállyal a várható társadalmi és brüsszeli mikrorezgéseket is mérlegelte, azon a véleményen volt, a büdzsé „nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is a magánpénztáraknak utaljunk... Minden járulékforintra szükség van ahhoz, hogy a ma nyugdíjasainak ki tudjuk fizetni azt, ami nyugdíjként jár”.

Amikor a miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén bejelentette az átutalások „ideiglenes megállítását”, a kormányzati szereplők már tudták, hogy a háromezermilliárdról is „szó van”. A havi harmincmilliárd a 16 százalékos egykulcsos szja, az Európa-rekorder adócsökkentésről szóló választási ígéret megvalósulásának a fedezete. A magánpénztárak vagyona pedig a költségvetési hiánycél tartásának jövőre. Vagyis: a magánnyugdíjkassza einstandolása nem improvizált módon történt, hanem „előre megfontolt szándékkal”.

A kormányzati lépésekről-kommunikációról –nem engedjük, hogy hazardírozzanak-eltőzsdézzék a nyugdíjakat, meg kell védeni a nyugdíjasokat – október közepén, egy péntek esti kormányülésen született döntés. Akkor fogalmazódott meg az is, hogy Selmeczi Gabriella legyen a miniszterelnöki nyugdíjvédelmi megbízott, akinek ekkor telefonáltak, s aki meg is érkezett a kormányülés második felére a Parlamentbe. Amikor Orbán Viktor felkérte, állítólag megkérdezte tőle, hogy belépett-e valamelyik magánnyugdíjpénztárba. „Nem” – hangzott a válasz. Azért is esett rá a választás, mert az első Orbán-kormány alatt „már látott belülről nyugdíjrendszert állami szinten”, régi fideszes, és kedvelik a frakciótársai. Elmondásuk szerint „minielőadásokat” tart a parlamenti folyosón a biztonságos állami nyugdíjrendszerről. De azt is el szokta mesélni, hogy amikor választani lehetett, azért nem lépett be egyik magánnyugdíjpénztárba sem, mert kiszámolta: ahhoz, hogy egyszázalékos legyen a reálhozam, legalább 25 évig kellett volna fizetnie... Azt is érvként szokta elmondani, hogy a Gyurcsány-kormány idején az MNB készített olyan tanulmányt, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer nincs rendben. Ezt megküldték Draskovics Tibor miniszternek is, aki nem reagált rá.

Selmeczi Gabriellának még megvan a régi 1998–2002 közötti csapata, de a miniszterelnöki megbízott „forró dróton van” Matolcsy Györggyel (akinek a tárcájánál a nyugdíjtörvények készülnek), Varga Mihállyal, Szijjártó Péterrel, és Mészáros Józseffel, a nyugdíjbiztosító volt és mostani vezetőjével is. Állítólag, ha szakmai-politikai kérdéseket kell mérlegelni, a kereszténydemokrata politikushoz fordulnak. (Mészáros József tavasszal, mint a KDNP alelnöke azt nyilatkozta a nyugdíjrendszer-turbulencia közepette, hogy „a svéd modell nem ördögtől való”, s szerinte szükség lenne egyéni számlás rendszerre).

Információink szerint szakpolitikai dilemmák voltak a kormányülésen. Fontolóra vették a magánnyugdíjpénztárak államosítását is, de elvetették. Orbán Viktor a parlamentben az államosítást követelő Vona Gábornak azt mondta: „A leállamosításnak megvan az erkölcsi alapja... De meggyőződésünk szerint hiába vitte be az embereket az elmúlt tizenöt év erővel és jogszabályi kényszerrel ebbe a rendszerbe, erővel őket nem szabad kihozni, mert ezzel átlépünk néhány olyan határt, mely hosszú távon is aláássa gazdaságpolitikánk sikerességét”.

Október 18-án mondta ezt a miniszterelnök a parlamentben, Matolcsy pedig november 24-én jelentette be, hogy aki nem lép vissza az állami rendszerbe, az kiszerződik a nemzeti szolidaritásközösségből és elveszíti nyugdíjjogosultságának 70 százalékos részét. Fideszesek elmondása szerint az egyetlen kritika, ami megfogalmazódott a nyugdíjpénztárak kapcsán belső körökben, az volt: „nem volt szerencsés Matolcsy kiszerződős mondata. Ellentmond a nemzeti együttműködés rendszerének”.

S hogy miért nem államosított a kormány egyetlen tollvonással? Mert az nem illene a konzervatív gazdaságfilozófiához... És mert akkor a pénztárak vagyonát kizárólag államadósság-csökkentésre használhatta volna. A bejelentést követő nemzetközi felháborodásra – „rémálom”, ami a magánpénztárakkal történik, a magyar kormány a 2001-es argentin államosítást követi – a válasz: a nemzeti együttműködés kormánya minden esetben állampolgárai érdekeit képviseli, akár a multinacionális cégekkel vagy a Világbank javaslataival szemben is. És a chilei modellel való példálózás: a Világbank forgatókönyvét Chilében már kipróbálták. Ott az állami vezetőkön és a katonaságon kívül mindenkinek kötelező volt belépni a pénztáraknak, amelyeknek több mint a kétharmada tönkrement.

De fideszes euro-képviselők a Hír TV-ben tegnap már arról is nyilatkoztak: ezen a téren az uniónak nem nagyon lehet szava. Nemzeti hatáskörbe tartozik a nyugdíjrendszer működtetése. Belügy. Azért a magánnyugdíjpénztárak ügyében, ahogy az egyik kormányzati tényező elárulta, „forró drót van a magyar kormány és Brüsszel között”.
Népszabadság, december 4.


31450

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.08 Seconds