2018 April 23, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20191875
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on December 16, Thursday, 13:30:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Nagyon úgy fest: a nyugdíjrendszer kötelező magánnyugdíj-pénztári pillérére nem sokan számíthatunk öregkorunkra. Ez a pillér jól egészíthette volna ki az érintett pénztártagok havi állami nyugdíjait. Vajon maradt-e alkalmas szisztéma az öregkori létbiztonság megteremtésére?

Feszült figyelemmel lesi az ország a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítását. A kormány az állami nyugdíjrendszerbe tereli mindazokat, akik beléptek a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba. De mit tegyen az, akinek az állami nyugdíj biztosan hatalmas jövedelem-visszaesés lesz, miként egészítheti ki ő megbízhatóan és hosszú távra a nyugdíjkori havi jövedelmét?

Sokunknak ugyanis biztosan képtelenség lesz az állami nyugdíjból megélni. Ahány ember, annyi képlet, de a mai árakon vett 40-60-80 ezer forintos nyugdíjakból képtelenség lesz megélni. Azt mindenkinek egyénileg kell meghatároznia, hogy milyen jövedelemre szeretne nyugdíjas éveiben számítani.

Rengeteg hüvelykujj-szabály van.

Mondják, hogy az aktív időszak jövedelmének 70 százaléka szükséges, kevesebb kell öltözködésre, közlekedésre, távközlésre, több kellhet az otthoni rezsire, az egészségügyre. Mondják, hogy a havi jövedelmi szükséglet 150-szeresét kell felhalmozni a nyugdíjig, egy másik szabály szerint az átlagjövedelműeknek havi 45 ezer forintot kell aktív hónapjaikban félretenni, hogy ne romoljon az öregkori életminőségük. Minden szabály változhat azonban, például azért, mert egyre tovább élünk.

Hová nyúljunk?

A második pillér vélhetően halál fia, de maradtak ugyanakkor öngondoskodási, előtakarékossági lehetőségek: önkéntes pénztárak, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-R), a tartós befektetési szerződések, a lakásért életjáradék programok.

Melyikkel kísérletezzen az, aki előre szeretne tervezni a nyugdíja mellé havi 100-200 ezer forint, élete végéig rendelkezésre álló kiegészítéssel? Sokak számára a legjobb megoldás valamilyen életjáradék megszerzése. A biztosítók a hosszú évek során felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkért, vagy bárhogyan máshogyan megszerzett tőkéért cserébe kínálnak ilyet. Speciális szolgáltatók pedig lakásokért cserébe kínálnak életjáradékot.

Ám Magyarországon mégis alig ismeri a lakosság és éppen ezért nagyon kevesen rendelkeznek valamilyen nyugdíjt kiegészítő életjáradékkal. A nagy áttörést az jelenthette volna, ha a nyugdíjkorhatárt elérő magánnyugdíj-pénztári tagok kötelezően életjáradékossá válhattak volna. Jelen politikai helyzetben az tűnik valószínűbbnek, hogy csak a jóval kisebb létszámú önkéntes pénztári tagság, illetve a NYESZ-R számlások választhatnak majd életjáradékot, illetve bárki más, aki idős korára felhalmoz elegendő megtakarítást, és abból életjáradék-jogosultságot vesz.

Örökjáradék, tőkefelélés

A nyugdíjcélra alkalmas járadékok között meg lehet különböztetni az életjáradékokat és a biztos járadékokat. Utóbbiakban nincsen kockázat-kiegyenlítési elem, előre pontosan kiszámítható a pénzügyi konstrukció. Ilyen például az örökjáradék, amikor pusztán a felhalmozott tőke kamatozik, és a nyugdíjra jogosult a tőkéjéhez nem is nyúl (azt majd az örököseire hagyja, és ő csak a tőke kamataiból egészíti ki jövedelmét), ehhez persze sok tőke kell.

Nézzük meg ezt számokkal! Ha például 5 százalék az aktuális kamatszint, akkor 20 százalékos kamatadó mellett havi 100 ezer forint nyugdíjcélú kiegészítéshez közel 30 millió forint tőkére van szükség, havi 200 ezerhez pedig 60 millió forintra. Igaz, aki hosszabb távon optimalizál, biztosan kialakíthat olyan megoldást is, hogy ne kelljen mindig kamatadót fizetnie, vagyis még hosszabb lehet a takaró. Kialakítható olyan konstrukció is, amikor a nyugdíjas a tőkéjét és annak hozamait is feléli, ezzel magasabb havi jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosít magának. E járadéknál is a tőke kamatozik, de többet használunk fel, mint amennyi a kamat, vagyis folyamatosan fogy a tőke, végül teljesen elfogy. Ameddig ez terveink szerint történik, akkor ezzel nincsen semmi baj.

Egy veszélye azonban van, az, hogy nem tudjuk meddig élünk. Mi van, ha elfogyott a pénz és még mindig életben vagyunk? Bizony meg kell tippelni életesélyeinket, mert minél gyorsabban éljük fel a tőkét, annál több havi kiegészítésre futja belőle. Ha a 20 millió forintos tőkénket 10 év alatt feléljük, akkor az 5 százalékos kamatszint és a 20 százalékos kamatadó mellett megvan a havi 200 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, ha azonban 20 évre terveznénk még, akkor csak 120 ezer forinttal nyúlik meg a takaró havonta.

Életjáradék

Fentiekkel szemben az életjáradék legnagyobb előnye, hogy tervezhető és biztonságos, életünk végéig megkapjuk ezt a bizonyos nyugdíjcélú kiegészítést. Örökül ugyan nem hagyunk a pénzünkből, még akkor sem, ha húszmillió forintért veszünk életjáradékot és pár hónap múlva eltávozunk az élők sorából, ha azonban matuzsálemi kort élünk meg, a havi pénz akkor is végig jár. Vagyis, ha korán meghalunk, mi pénzügyileg is rosszul járunk, jól jár viszont a biztosító, ha sokáig húzzuk, akkor rosszul jár a biztosító, ezt hívják veszélyközösségnek. A veszélyközösséget összefogó szolgáltató, például egy életbiztosító ugyanis átcsoportosít, aki előbb hal meg, annak a pénze átmegy a később elhalálozók felé.

Mindezt persze lehet bonyolítani, házaspároknak kialakított termék például a kétszemélyes életjáradék, ilyenkor a két kedvezményezett közül az eredeti megtakarító halála után a másik továbbra is kap életjáradékot, az már a szerződés specifikuma, hogy a korábbi összeget, vagy annál kevesebbet.

Mennyi az annyi?

Mindez az elmélet, de az nagyon érdekes, hogy mekkora összeg befizetésével, milyen életjáradék vehető meg? A biztosítók halandósági táblák segítségével igyekeznek megtippelni, hogy ügyfelei átlagosan meddig élnek. Nem egyszerűen a várható, átlagos magyar életkorból indulnak ki, hanem minden életkorra megvan az a statisztikai adat, hogy az adott életkorú személy várhatóan még meddig fog élni.

Egy kiragadott példával, ha valaki 62 éves, akkor még várhatóan 18,5 éve van hátra. Ha 63 éves, akkor pedig 17,7. Nem egy évvel csökken az érték, hiszen a 62 és 63 éves koruk között elhalálozó emberek húzták le a várható átlagos életkorra vonatkozó értéket, a többiek átlagos várható életkora már magasabb. A halandósági táblának sok egyéb specialitása is lehet, mint az aktuális életkor (a nem, az iskolai végzettség, a lakhely, no és persze az adott személy konkrét egészségügyi állapota).

Ráadásul folyamatosan nő a várható élettartam is. Az életjáradékok egészen máshogy működnek, mint az állami nyugdíj, ahol nem az idős ember felhalmozott tőkéje, hanem az aktuális munkavállalóktól elvont járulék a kifizetések alapja. Az életjáradék mindig 12 havi (nincsen benne a politika által megszavazott extrahónap), és a biztosító képletei leginkább a mortalitás változásától és a biztosító befektetéseinek hozamától függ. Vagyis, elméletileg a biztosító annál jobb életjáradékokat tud ígérni, minél jobb hozammal tudja a tartalékokat megforgatni és minél alacsonyabb költséggel dolgozik. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a versengő biztosítók éppen ugyanakkora életjáradékot ígérnek egy adott összegért cserébe. Ha valaki úgy dönt, hogy önkéntes pénztárban, NYESZ-R számlán, vagy éppen tartós befektetési számlán felhalmozott tőkéjéből idős korában életjáradékot vesz, érdemes jól körülnéznie,

Anomáliák

A vélhetően hosszabb távon is megmaradó előtakarékossági módozatoknak vannak speciális nehézségei, tudnivalói. Az önkéntes pénztáraknál a tagok az egyösszegű kivét, a fokozatos kivét, esetleg a járadékformák mellett is dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnépszerűbb a fokozatos, adómentes kivét. Aki ugyanis adómentesen szeretne hozzájutni a pénzéhez, tíz évig egyáltalán nem nyúlhat a felhalmozáshoz, utána a felhalmozott hozamot már felveheti (a későbbiekben háromévente ezt megismételheti), és a tízedik év utáni második évben, majd évente felveheti a tőkerész 10 százalékát, vagyis a huszonegyedik évre vehet ki minden pénzt adómentesen.

A lakásért életjáradék szolgáltatást a válság miatt jelenleg inkább csak elméletben érdemes áttekinteni, valójában nem nagyon van piaci aktivitás. Mindenesetre a modell szerint a pénzügyi intézmény megvásárolja az időskorú ember ingatlanát, ugyanakkor az idős embernek nem kell kiköltöznie, élete végig haszonélvezeti joggal bír, és már javarészt a tulajdonos fizeti a karbantartást, a költségeket. Az idős ember életjáradékot kap, sőt a vételár egy részét egy összegben is megkaphatja. A járadék mértéke sok tényezőtől függ, az ingatlan értékétől, az egy összegben felvett összeg pénz mértékétől, az eladó korától, várható élettartamától.

Két negatívummal mindenképpen tisztában kell lenni az idős embereknek, az életjáradék nincsen ingyen, mindenkinek meg kell értenie, hogy innentől csak haszonélvező a lakásban, a lakás nem az övé, és így értelemszerűen örökül sem képes hagyni a kisunokáknak., iIlletve a másik, talán kevésbé evidens szabály, hogy az ilyen lakáseladásnak is vannak adóvonzatai. A NYESZ-R-nél a előtakarékosság megbontása problematikus, vannak ugyan szabályok, hogyan lehet tartós befektetési szerződésbe konvertálni ezt a nyugdíjcélú előtakarékosságot, de mindenkinek tudnia kell, hogy amint hozzányúl a megtakarításához, a teljes összeg további fialtatására elvész az addigi adókedvezmény.

A tartós befektetési szerződés nem kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosság, hanem inkább középtávú konstrukció, remekül alkalmas a kamatadó elkerülésére, de sok benne a rugalmatlanság. Szolgáltatóhoz, befektetési típushoz köt, ráadásul sokszor rugalmatlanabb, mint egy normál számla. A tartós befektetési számláról például a legtöbb szolgáltatónál már a felhalmozási időszakban sem lehet pénzt kivenni, csak a számla megszüntetésével és valamennyi felhalmozott befektetés likvidálásával.
akadályok

Miért nem népszerű a nyugdíj-kiegészítést lehetővé tevő életjáradék Magyarországon?

1. Hosszú távú szemlélet hiánya

Az öngondoskodást népszerűsíteni szándékozó hazai szervezetek folyamatosan panaszkodnak, senki nem gondol a hosszabb távú jövőjére. Az ereje teljében levő munkavállalók is elfogyasztják jövedelmüket, nem halmoznak fel a nyugdíjas évekre. Aki pedig végre hozzáfér az előtakarékosságához, nem járadékot vesz, hanem kéri a teljes összeget!

2. Családi és nem egyedi szemlélet

A magyar társadalomban bevettebb a családban gondolkodás, mint sok angolszász, vagy északi államban. Nem akkora érték az idős ember függetlensége, önfenntartása, szívesen hagyatkozunk családtagjainkra, ugyanakkor a másik oldalról szívesen is őrizzük meg saját felhalmozásainkat örököseinknek.

3. Relatív szegénység, alacsony tőkék

Egész egyszerűen az eddig nyugdíjba menő, és aktív éveik zömét a múlt rendszerben élő embereknek nincsenek akkora tőkéik, amelyekből érdemi járadék vehető. 20 millió forint alatt érdemi életjáradék nem vásárolható.

4. Rossz egészség

Sokan teljesen racionálisan azért sem vesznek életjáradékot, mert azt sejtik, hogy korai haláluk miatt rosszul járnának az életjáradékkal.

5. Intézményi kockázat

Nincs kellő bizalom a pénzügyi intézményekkel szemben. Márpedig az életjáradék valóban kockázatos, aktuálisan átengedem a megtakarításaimat és bízom benne, hogy a nekem életjáradékot ígérő intézmény évtizedekig nem tűnik el a piacról.


fn.hu, december 7.


Politikai nyilatkozat tételére tett javaslatot Orbán Viktor kormányfő, Lázár János parlamenti frakcióvezető és Kósa Lajos debreceni polgármester.

A Háznak kedden benyújtott tervezet elfogadásával az Országgyűlés a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező mintegy 3 millió ember eddigi befizetéseinek jövőbeni biztonsága érdekében kinyilvánítaná, hogy garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tagoknak.

A képviselők kezdeményezik továbbá, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa ki: garantálni kell az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát; garantálni kell a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását; garantálni kell az állami rendszerbe átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha 2011. január 31-ig átléptek és hozamukat kivették.

Ki kell vizsgálni a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit - indítványozzák zárásként a nyilatkozattervezetben.

A mostani parlament a megalakulása óta egy politikai nyilatkozatot fogadott el. Ez a kormánypárti képviselők által beterjesztett, "A Nemzeti Együttműködésről" címet viselő dokumentum volt, amelyet az idén júniusban fogadott el a Ház 260 kormánypárti igen, illetve 66 MSZP-s és LMP-s nem szavazattal, 46 jobbikos tartózkodás mellett. Az Országgyűlés a Házszabály értelmében a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával tehet nyilatkozatot bármilyen politikai kérdésben.


nol.hu, december 7.


A Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozzák ki a szükséges előterjesztést ahhoz, hogy adómentesen vehessék fel reálhozamukat azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik 2011. január 31-ig visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe - mondta kedden a miniszterelnök szóvivője újságíróknak a Parlamentben. Azt nem tudni, mikor szavazhat az Országgyűlés a javaslatról, de Szijjártó Péter szerint a tárcánál tisztában vannak azzal, hogy sürget az idő.

A magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat tervezetét kedden nyújtotta be három fideszes politikus, ebben van szó a reálhozam adómentességéről.Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János jegyzi a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat tervezetét.

Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépőknek garantálni kell az egyéni számlavezetést, veszteségeik jóváírását és esetleges hozamuk adómentességét, ha 2011. január 31-ig átlépnek és kiveszik a hozamukat. Az is benne van a javaslatban, hogy ki kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.

Az eddigi hírek arról szóltak, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépők kivehetik készpénzben a magán-nyugdíjpénztárnál keletkezett reálhozamukat - ha van ilyen -, de ezután a jövő évi adószabályok szerint 16 százalékos szja-t kellett volna fizetni, mert tőkejövedelemnek minősül az ilyen kivét. A hozam önkéntes nyugdíjpénztári számlán is elhelyezhető lenne.

A miniszterelnök szóvivője szerint "a nyugdíjak minél nagyobb biztonságba helyezése érdekében döntöttek" úgy, hogy a pozitív reálhozam adómentes lenne, ha készpénzben veszik fel a január 31-ig átlépők. Ennek vannak azonban bizonyos jogtechnikai követelményei, a Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozzák ki az idei kapcsolódó előterjesztést, majd benyújtják azt a parlamentnek - mondta Szijjártó Péter, aki megismételte: arra számítanak, hogy az emberek többsége visszatér az állami nyugdíjrendszerbe.

Arra a kérdésre, hogy a téli szünet előtt megtörténik-e a szavazás, úgy válaszolt: a tárcánál tisztában vannak azzal, hogy sürget az idő.


nepszava.hu, december 7.

A lengyelek az elmúlt napokban megannyi módon adták tudomásul az EU-nak, hogy ők nem akarnak a mi utunkra lépni, viszont a másik oldalról mindent elkövetnek, hogy a szabályok puhuljanak. A lengyel miniszterelnök tegnap például azt nyilatkozta, hogy Németország elismeri a nyugdíjreform teremtette speciális körülményeket. A miniszterelnök szerint az Ecofin is kezd engedékenyebb lenni, bár erre nem utalt a mai sajtótájékoztató. Olli Rehn mindössze a korábbi tervezetet ismételte meg, amiben az áll, hogy a Túlzott Deficit Eljárás alól mentesülhetnek egyes országok.

Már régóta tudjuk, hogy a lengyelek is a költségvetésük rendbe tételén fáradoznak, azonban Donald Tusk, miniszterelnök hétfői Berlini találkozójáról érdekes hírek érkeztek. A miniszterelnök szerint Németország megérti, hogy a nyugdíjreform költségeit figyelembe kellene venni a statisztikákban - írja a Warsaw Business Journal.

Mint ismert korábban kilenc tagország azzal a kérdéssel fordult az EU-hoz, hogy a nyugdíjreform átmeneti költségei ne növeljék a költségvetési hiányt és az államadósságot. Viszont októberben olyan választ kaptak a tagországok, hogy ezt a statisztikai változtatást jelenleg nem lehet átvinni, tehát nagyjából marad minden a régi mederben (a legjobban a németek ellenezték a tervezetet). Csak a Túlzott Deficit Eljárás esetén lehetett engedményeket kapni. Ezt követően mindenhol elkezdődött a számolás, Bulgária és Magyarország is a járulékok átcsatornázásáról döntött, sőt a lengyelek is azon kezdtek el gondolkozni, hogy miként lehetne a hiányt is csökkenteni és a megszorításokat is megúszni.

Tusk mikor hétfőn Berlinben járt, azt mondta, hogy annak ellenére, hogy nagyon különböző nyugdíjrendszerek vannak az EU-ban, Németország maximálisan elismeri a lengyel álláspontot (ami közvetetten a mienk is). Következésképpen, azok a javaslatok, amelyeket a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsával folyamatosan tárgyalnak, egyre nagyobb elfogadásra találnak az EU részéről. A miniszterelnök azonnal hozzátette, hogy még messze vannak a végső megállapodástól, azonban úgy érzi, hogy Merkel kancellár sokkal jobban tisztában van a lengyel helyzettel, és elfogadóbb a körülményeket ismerve.

A mai napon tartott Ecofin ülést követő sajtótájékoztatón is terítékre került a nyugdíjreform ügye. Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa szerint nagyon közel vannak a kompromisszumos megoldáshoz.

Rehn azt mondta, hogy az az ország nem kerül Túlzott Deficit Eljárás alá, aki a 3 százalékos költségvetési plafon felett van némileg, feltéve hogy a GDP arányos államadósság a nyugdíjreform költségeinek figyelembe vétele után 60 százalék alatt van.

A biztos hangsúlyozta, hogy szigorúan nézik majd az ország specifikus tényezőket, kifejezetten nagy hangsúlyt fordítva a hosszú távú fenntarthatóságra, még akkor is ha a rövid távú költségvetési pozíció számottevően javul.

Magyarország számára ez semmiképpen sem jelent könnyítést, hiszen az államadósságunk túlságosan magasan van ahhoz, hogy kedvező elbírálás alá essünk. A lengyelek esetében lehet kedvezőbb a kép. Számunkra még az is rosszul jön, hogy a biztos kiemelte, a jövőben megkülönböztetett figyelemmel lesznek a hosszabb távú fenntarthatóságra. Nálunk pedig éppen ez a nagy gond, hogy hosszú távon a rendszer nincs egyensúlyban.


portfolio.hu, december 7.


Politikai blöffnek tartja az MSZP a miniszterelnök által jegyzett politikai nyilatkozatot - áll az ellenzéki párt elnökének keddi közleményében. Mesterházy Attila szerint csupán egy kétségbeesett kísérlet a kormányzati kapkodás leplezésére, a hazai és az európai közvélemény megnyugtatására. Az MSZP elnöke hozzátette: a nyugdíjpénztári tagok védelme érdekében nem összefércelt nyilatkozatokra, hanem világos törvényi garanciákra lenne szükség.

A nyilatkozattervezet olyan ígéreteket tartalmaz, amelyek a benyújtott törvényjavaslatban nincsenek benne, ráadásul több ponton ellentétben áll a Fidesz-KDNP által benyújtott költségvetéssel is, így csak tovább generálja a bizonytalanságot - áll Mesterházy Attila közleményében. Az MSZP elnöke ismét ígéretet tett arra, hogy amint lehetőségük lesz rá, törvényi garanciákat adnak a magán-nyugdíjpénztári károsultak kárpótlására.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgozzák ki a szükséges előterjesztést ahhoz, hogy adómentesen vehessék fel reálhozamukat azok a magánnyugdíj-pénztári tagok, akik 2011. január 31-ig visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe - mondta kedden a miniszterelnök szóvivője újságíróknak a Parlamentben. Azt nem tudni, mikor szavazhat az Országgyűlés a javaslatról, de Szijjártó Péter szerint a tárcánál tisztában vannak azzal, hogy sürget az idő. A magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló politikai nyilatkozat tervezetét kedden nyújtotta be három fideszes politikus, ebben van szó a reálhozam adómentességéről.


nepszava.hu, december 7.


Az Európai Unió nem fogja büntetni Magyarországot a nyugdíjrendszer megváltoztatása, a magánnyugdíjpénztári pillérből az állami nyugdíjrendszerbe visszaáramoltatás miatt.

Matolcsy György beszámolt arról, hogy az EU-országok pénzügyminisztereinek tanácskozásán "megállapodás született": a visszalépést hátrányos szankcióval sújtó jogszabályt csak a jövő év augusztusában vagy szeptemberében hozza meg az unió, visszamenőleges hatály nélkül. Márpedig Magyarországon már ebben a hónapban elfogadják a hárompilléres nyugdíjrendszer kétpilléressé alakítását, és januárban végre is hajtják a változtatásokat.

Matolcsy szerint az Európai Bizottság képviselői és a pénzügyminiszterek keddi tanácsülésükön arra jutottak, nem büntethető egy olyan tagállam amely visszatér egy olyan nyugdíj-rendszerhez, amely 18 további tagállamban ma is működik.

A magyar nyugdíj reform hazánk költségvetési egyenlegére gyakorolt hatására vonatkozóan a miniszter leszögezte: az Eurostat statisztikai rendszerében már eddig is bevételként számolták volna el a magánnyugdíjpénztárakból befolyó bevételeket. A hazánkkal szemben zajló túlzott deficit eljárás kapcsán szerinte a mai konszenzus érdemben segíthet a második pillérből az államkasszába átterelt pénzek elszámolásában.

Matolcsy bejelentése ellenére az eredeti bizottsági javaslat érdemben nem módosult, vagyis nem került napirendre a szeptemberben kilenc ország - köztük akkor még Magyarország - által beadott módosítási javaslat, amely a magánnyugdíj-kasszákba befolyó összegek folyamatos hosszú távú figyelembe vételére tett javaslatot. Az eredeti 2005-ös szabályok bizonyos makrogazdasági feltételek teljesülése esetén azoknak az országoknak az esetében akik nyugdíjreformot visznek véghez, azok bevezetése után öt éven át csökkenő mértékben figyelembe veszik a magánnyugdíj-kasszába befolyó pénzeket is.

A kilencek közül azonban Lengyelország számára továbbra sem elfogadható a bizottság javaslata, ezért a keddi pénzügyi tanácsülésen nem sikerült véglegesíteni a megállapodást, amelyet így elnökségi jelentésként vetettek papírra. A beszámítás módjának véglegesítése ezért a jövő hét csütörtökön kezdődő év végi EU csúcsra kerül majd.


hvg.hu, december 7.

Az MSZP azt tanácsolja a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy ne lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe. Ez az arrogáns kormány nem fog örökké tartani Magyarországon - érvel a párt. Az ellenzéki párt nagyon kockázatos egyéni stratégiát javasol.

Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő közölte: "A felosztó-kirovó nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, nem ad biztonságot a mai fiatalok nyugdíjas éveire." Ezért a szocialista politikus arra biztatott mindenkit, hogy maradjon magán-nyugdíjpénztári tag, ne engedje összeomlani ezt a pillért.

Azoknak, akik attól félnek, hogy emiatt elveszítik az állami nyugdíjjogosultságukat, azt üzente: "Ez az arrogáns kormány nem fog örökké tartani Magyarországon." Harangozó Gábor hangsúlyozta: az MSZP vállalja, hogy kormányra kerülése esetén orvosolja majd ezt az "igazságtalanságot".

Oroszvári Péter, a Societas alelnöke pedig ennek kapcsán arról beszélt, hogy demográfiai válság közeleg, 30-40 év múlva félmillióval több lesz a nyugdíjas, és ennyivel kevesebb befizetője lesz a nyugdíjrendszernek. Szerinte a felosztó-kirovó rendszer elavult, komoly visszalépés a múltba és a kormány döntése nyugdíj helyett koldusbotra juttatja a jövő nyugdíjasait.

Oroszvári Péter hosszú távon jövedelmezőbbnek tartja a magánnyugdíj-megtakarítást, mert szerinte most senki nem tudja megmondani, hogy harminc év múlva hogyan számítják majd ki a nyugdíjakat.

Arra figyelmeztette a fiatalokat, hogy ha most átlépnek az állami nyugdíjrendszerbe, akkor elveszik az összes magán-nyugdíjpénztári megtakarításuk. Azt kérte tőlük, hogy hozzanak felelős döntést és ne lépjenek ki a magánnyugdíjpénztárakból.

A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott azt mondja: egyre több a hír arról, hogy nincs jó kezekben a magán-nyugdíjpénztári vagyon.

"Szeretném felhívni minden magán-nyugdíjpénztári tag figyelmét arra, hogy a mai sajtóhírek is azt erősítik meg, hogy a vagyonunk, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintjaink nincsenek biztonságban, nincsenek jó kezekben. A mai újságcikkek egyike is azt taglalja, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések következtében több száz millió forint veszteséget könyveltek el" - mondta Selmeczi Gabriella.

Hozzátette: egyre több információ, egyre több adat van a birtokukban arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári befektetések nincsenek jó kezekben, folyamatosan veszteségeket szenvednek el. "Aggódunk, hogy ez a folyamat január 31-ig fel fog gyorsulni" - tette hozzá.

"Ezért még egyszer felhívjuk minden felelősen gondolkodó állampolgár figyelmét arra, hogy fontolja meg, hogy január 31-ig visszajön-e a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe, vagy pedig tovább hagyja, hogy nyugdíjforintjai tőzsdére kerüljenek, és kockázatos befektetéseknek legyenek kitéve" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy milyen újabb jelek, bizonyítékok merültek fel, ismertette: a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárról van szó, amely olyan ingatlanbefektetéseket eszközölt, amelyből csaknem 200 millió forinttal szegényebben került ki.

Megjegyezte: a Honvéd ügyvezetője egyben a Stabilitás Pénztárszövetség egyik alelnöke. "Amennyiben az egyik pénztárban nem jól gazdálkodik Szenes Zoltán ügyvezetésével a csapat, mi a garancia arra, hogy akár a jövőben pozitív hozamot tudnak elérni" - vetette fel. A megbízott azt mondta: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) figyelmébe fogja ajánlani a Honvéd Nyugdíjpénztár ügyvezetését és ezt a befektetési módszert.

Arra a felvetésre, hogy a magánnyugdíjpénztárak hosszú távra fektetnek be, s 20-30-40 év alatt pótolhatják a veszteségeket, úgy reagált: a világgazdasági helyzet kiszámíthatatlan, gazdasági válságok és fellendülések jönnek, mennek, lehet, hogy hosszú távon ezek kiegyenlítik egymást, de az biztos, hogy ha valaki abban az évben megy nyugdíjba, amikor gazdasági válság van, akkor elveszíti a vagyonának a jelentős részét.

"Élünk a gyanúperrel, hogy esetleg felgyorsulnak a rossz döntések. Remélem, hogy ez nem így fog történni, a vizsgálat már elindult erre nézve" - válaszolta arra a kérdésre, amely azt firtatta, miért gondolja, hogy a vagyonvesztés fel fog gyorsulni. Selmeczi Gabriella megerősítette, hogy az állami nyugdíjrendszerbe való áttérésnél adómentes lesz a pozitív reálhozam.

A megbízott ismertette: a kormánynak két héttel ezelőtt már volt egy olyan döntése, hogy ha valaki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, és a magánnyugdíjpénztárnál nyereséget könyveltek el a javára, ha ezt az összeget szeretné kivenni egy összegben, az adómentes lesz.

Amikor azonban a törvénytervezet készült, a vita során - főképp jogászok - azzal érveltek, hogy a személyi jövedelemadó jelentősen csökkent, csak 16 százalékot kellene a kivett összegre fizetni, ezért úgy lenne helyes, ha a magánpénztári tag megtakarításának a nyeresége adó alá esne. A parlament elé így került be a törvényjavaslat.

A miniszterelnök álláspontja azonban változatlanul az volt, hogy veszélyben vannak a nyugdíjak, ezért mindenképpen próbálják elérni, hogy adómentes legyen a nyereség. Ezt most egy nyilatkozattal erősítették meg - mondta Selmeczi Gabriella.

Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztériumban intenzív munka folyik annak érdekében, hogy az átlépés lezárultáig - január 31-ig - meglegyen a jogszabályi alapja annak, hogy ha valaki a magánnyugdíjpénztárból visszalép "a biztonságot nyújtó" állami rendszerbe, akkor a megtakarítása utáni reálhozam egy összegben való felvétele adómentes legyen, az átlépés ne járjon semmiféle költséggel. Tehát sem adó, sem járulék nem fogja terhelni ezt az összeget - mondta a nyugdíjvédelmi megbízott.


MTI, december 8.

Az állam karmai közt sincs garantálva a magánpénztári nyugdíjvagyon biztonsága: költségvetési módosító indítványokkal tízmilliárd forintot csípnek le fizetésekre a nyugdíjalap fenntarthatósága miatt visszavett pénztári megtakarításokból.

A jövőbeli nyugdíjak megóvásával indokolta a kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, ám a 2011-es költségvetés folyamatban lévő parlamenti vitájában a visszaszerzett pénzek felett őrködőket ügyesen kijátszotta néhány szemfüles képviselő. A benyújtott, és minden bizonnyal támogatásra méltónak bizonyuló módosító indítványok több milliárd forintot csípnek le a nyugdíjalapot kiegyensúlyozni hivatott, eredetileg 450 milliárd forintra belőtt keretből, és a pénzt különböző célokra már jövőre felélnék.

Így például a közszférában dolgozók kompenzálására. Ők ugyanis nem mind lesznek nyertesei az új adófilozófiának – ezt utólag a kormány is elismerte. A jövőre hatályos egykulcsos szja ugyanis még 5-6 százalékos bruttó béremelés mellett is okozhat kellemetlen meglepetéseket a gyermek nélküli háztartásokban: a nettó fizetés akár az ideinél is kevesebb lehet, miközben az infláció 4 százalék körül alakulhat 2011-ben. A bértárgyalások lezárása után a kormány jónak látta, ha gondoskodik a kompenzációról, és előteremti a fedezetet a büdzsében, ami biztosítja, hogy senki ne járjon rosszul. A parlament kormánypárti többséggel működő költségvetési bizottsága által jegyzett módosító 21,9 milliárd forintban jelölte meg az ehhez elegendő összeget, amit az szja-, valamint az áfabevételi előirányzatok emelésén túl az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó (időközben nyugdíjreform és adósságcsökkentővé átkeresztelt) alapból varázsolnak elő. De nem a már lekötött 78 milliárd forinton belüli átcsoportosítással, hanem a keretet megemelve 5,8 milliárd forinttal –ennyivel kevesebbet juttatva a nyugdíjkiadásokat folyósító társadalombiztosítási nyugdíjalapnak. A pénztári megtakarítások, járulékok ugyanis két részre bontva jelennek meg az államháztartásban: a központi költségvetésé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a maga – jelenlegi állás szerint, hiszen még nem szavaztak a módosítókról – 78 milliárdjával, amit kifejezetten a nyugdíjcélú, illetve a nyugdíjhoz kötött költségvetési kiadásokra különítettek el. Mint látjuk, más célokra is igénybe lehet majd venni. A nyugdíjalapnak pedig 450 milliárd forintot juttatott volna első szándékból a kormány.

Valójában tehát nem történik más, mint a visszavitt pénztári vagyon nyugdíjalapot megillető részéből tesznek át pénzeket egy másik államháztartási alrendszerbe, a központi költségvetésbe. Ugyanezt az utat járja be egy 10,6 milliárdos tétel is, amit viszont már a közigazgatás megerősítése miatt tartott szükségesnek átcsoportosítani Rogán Antal fideszes képviselő. E többletforrások nélkül Rogán szerint nem lehetnek működőképesek az új közigazgatás oszlopai, a fővárosi, megyei kormányhivatalok, s marad a jelenlegi, széttagolt területi államigazgatási szervezetrendszer. Összesen csaknem 80 milliárd forint juttatásról van szó, ami nem csekély összeg – mintha a büdzsé tervezése során egyszerűen elfeledkeztek volna az államigazgatás átalakításáról. Ezért 17,6 milliárd forintos befizetési kötelezettséget írnak elő például a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, de egy sor, közfeladatot ellátó intézménynek (köztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőségnek) is belenyúlnak a költségvetésébe, nem egy helyütt milliárdokkal apasztva a forrásokat.

S a jelek szerint kellenek a visszairányított nyugdíjvagyon milliárdjai is, amiből azért valamennyi visszacsurog a nyugdíjkasszába: a nyugdíjakat fizető kassza központi szervének költségvetési előirányzatát 1,4 milliárddal emelik, valamint az anyagilag megerősített kormányhivatalok által fizetett bérek után is visszafolyik közel hatmilliárd járulék formájában.

Összességében így is tízmilliárd forint tűnik el a költségvetés útvesztőiben a szentnek és sérthetetlennek mondott nyugdíjvagyonból. A megmaradó 440 milliárd forint azonban valóban a nyugdíjkiadásokat szolgálja. Vélhetően ennél is több pénz áll majd a kormány rendelkezésére: ha mindenki befejezettnek tekinti pénztári tagságát, akár ennek a pénznek a hétszerese is megjelenhet az államháztartásban. Hogy aztán ebből mi jut folyó költségvetési kiadásokra, mi nyugdíjakra, és mi megy el adósságcsökkentésre a következő években, arról még nem adott világos iránymutatást a kormány. De sejthető, hogy nem csak 2011-ben akarja felhasználni a vagyonból származó bevételt, 2012-ben is 200-300 milliárd forint körüli összeget tesznek a nyugdíjalapba. Ezzel évekre megoldottnak tekinthető a nyugdíjkiadás finanszírozása, ám egyrészt hosszabb távra tekintve már egyre több a kérdőjel, másrészt a kormány nem elégszik meg a pénztári vagyon visszaszerzésével, arra törekszik, hogy azzal minél tovább csinosíthassa a hiánymutatót. Nos brüsszeli jelzések szerint ez nem fog menni: munkatársunkat úgy tájékoztatták nem hivatalos forrásból, hogy a vagyont a 2011-es évre fogja elszámolni az Eurostat. Azaz a további években ezt már nem vennék figyelembe (mint ahogy visszamenőlegesen, az előző kormányok idejére szétterítve sem).

Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre nemhogy deficit, de jelentős, 4-5 százalékos szufficit keletkezhet az államháztartásban, aztán a rákövetkező évben elköltött magánpénztári vagyon már a hiányt fogja növelni.

Miközben a kormány már buzgón költi a még be sem folyt nyugdíjpénztári megtakarításokat, másfelől azért aggódik, hogy az nincs biztonságban a kasszáknál. – Szeretném felhívni minden magán-nyugdíjpénztári tag figyelmét arra, hogy a mai sajtóhírek is azt erősítik meg, hogy a vagyonunk, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett forintjaink nincsenek biztonságban, nincsenek jó kezekben. A mai újságcikkek egyike is azt taglalja, hogy a magánnyugdíjpénztári befektetések következtében több száz millió forint veszteséget könyveltek el – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi megbízott a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent írásra gondolt, amely arról szólt, hogy a Honvéd pénztár közel kétszázmillió forintot vesztett több, rosszul sikerült ingatlanbefektetésén.

Selmeczi csak azt felejtette el hozzátenni, hogy – mint az egyébként a cikkből is kiderül – nem a Honvéd Magánnyugdíjpénztár bukta el az említett összeget, hanem a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár. A június végi adatok szerint amúgy a magánkasszák egyetlen forintot sem tartottak ingatlanban, bár az igaz, hogy ingatlanba fektető alapok jegyeiből van a portfóliókban, de ezek aránya a teljes vagyonhoz képest nem éri el a két százalékot sem.

Az Európai Unió szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása megfelel-e az európai uniós jogszabályoknak – állítja Torsten Braner, az enwc nemzetközi jogi tanácsadó iroda jogásza. Állítását arra alapozza, hogy az unióban kiemelt feladatként kezelik a hosszú távú nyugdíjjogosultságok értékmegőrzését és a tagállamok közti mobilitását. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az EU által a tagállamok fenntartható nyugdíjrendszereiről kiadott Zöld könyvben megfogalmazódnak kifogások a magánnyugdíjpénztárakkal szemben: az unióban úgy látják, nem feltétlenül váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, s előállhat olyan helyzet, hogy az állami költségvetéseknek kell kompenzáló félként fellépniük. A Zöld könyv mindazonáltal leszögezi, első számú szempont, hogy minden uniós polgár megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelemben részesüljön, most és a jövőben egyaránt.


Népszabadság, december 9.


Csaknem 125 milliárd forint hozamot produkáltak a magánnyugdíjpénztárak a harmadik negyedévben, ezzel az idén már 240 milliárd forintnál is többet nyertek a "nyugdíjtőzsdén" a tagok - írja a Világgazdaság csütörtöki száma a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss jelentésére hivatkozva.

A nyereségnek köszönhetően a Stabilitás Pénztárszövetség számítása szerint a nyugdíjalapok (egy kivétellel) 1998 és 2010 októbere között reálhozamot értek el. Ennek mértéke a portfóliók többségénél 2-3 százalék.

A több mint 3.000 milliárd forintnyi vagyonnak, amelyet 18 intézmény kezel, nem egészen a fele volt magyar állampapírokban, befektetési jegyekben a pénz több mint egyharmadát, közvetlenül részvényekben valamivel kevesebb mint tizedét tartották a pénztárak.


MTI, december 9.

Több százan tiltakoztak két hete a Kossuth téren a magánnyugdíj-pénztári befizetések eltérítése miatt. Már akkor megígérték: nemtetszésüknek többször hangot fognak adni. Legközelebb vasárnapra szerveznek demonstrációt. „A józanész nevében kérjük, hogy ne fogadják el hétfőn a törvényeket, mert az hatalmas politikai kockázatot visz az emberek magánéletébe, márpedig abból jobb lenne, ha a politika kivonulna”- fejtette ki Gulyás Mihály szervező.

A Stabilitás Pénztárszövetség pedig sürgősségi eljárást kér az Alkotmánybíróságtól a változások miatt. Szerintük ugyanis visszafordíthatatlan folyamatot indít el, ha nem tűzik mielőbb napirendre a kérdést. Már csak azért is, mert számításaik szerint a portfóliók többségénél 2-3 százalékos reálhozamot értek el. Ezt támasztják alá egyébként a PSZÁF számítása is. „Csaknem 125 milliárd forint hozamot produkáltak a magánnyugdíj-pénztárak a harmadik negyedévben, ezzel az idén már 240 milliárd forintnál is többet nyertek a "nyugdíjtőzsdén" a tagok”- magyarázta Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Rogán Antal szerint azonban hiába a nyereség, az úgysem a tagoké. A politikus egy interjúban úgy fogalmazott: „még ma is sokan gondolják azt Magyarországon, hogy ez az ő saját megtakarításuk. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezt a pénzt az emberek nem használhatták fel bármikor, bármire.”

Róna Péter szerint a költségvetés belső egyensúlya nem javul, hanem romlik a változások következtével. A közgazdász szerint a magánpénztárakból származó bevétel csak átmeneti könnyítés a költségvetésnek, ebből azonban 2011 végére már nem lesznek tartalékok. „A magánnyugdíj-pénztárak pénzének egy jelentős része a folyó kiadások fedezetére fog szolgálni és el lesz költve”- vélekedett Róna. A szakember szerint a jövő évi büdzsé tervezete sürgősen átfogalmazásra szorul.


atv.hu, december 9.


Andor László uniós biztos szerint a nyugdíjrendszer kiválasztása a tagországok hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottság csak az uniós szabályok megsértése esetén tehetne lépéseket, de erre szerint most nincs szükség . Andor úgy véli, jelenleg Magyarországon nincs válsághelyzet, ezért jobb lenne elkerülni a nyugdíjpénzek megcsapolását.

"Fontos keresni a konszenzust, hiszen a nyugdíjrendszer a bizalomra épül. Mivel a munkavállalóknak bízniuk kell abban, érdemes nyugdíjjárulékot fizetniük, megtakarítaniuk, ezért szükséges, hogy az emberek többsége megértse és elfogadja a nyugdíjrendszer működését" - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Andor László, az Európai Unió munkaügyi biztosa.

Andor hozzátette, a gazdaságpolitikában a bizalom mellett az átláthatóság is fontos, hogy a gazdasági szereplők a változásokra fel tudjanak készülni, ne tartsák túl nagynak a szabályozási kockázatot. "A bizalomvesztésnek sokféle szövődménye lehet: megdrágíthatja az ország külső finanszírozását, emelkedhet a kamatszint, instabilabbá válhat a valuta, elmaradhatnak beruházások" - mondta Andor, aki szerint kár lenne kapkodni, a nyugdíjrendszer átalakítása olyan jelentőségű lépés, amelyre a válságban lévő Görögországban is fél évet szántak.

"Ha az állam a nyugdíjcélra félrerakott megtakarításokat folyó kiadásokra költi, annak pillanatnyilag majdnem mindenki örülhet - mint amikor egy vidám társaság csapra ver egy üveg hordó évekig érlelt bort" - fogalmazott az uniós biztos, és hozzátette: csak aztán jön a kijózanodás, és kiderül, hogy az újonnan felvállalt nyugdíjfizetési kötelezettséggel az állam rejtett eladósodottsága jelentősen nőtt, mozgástere csökkent, és évekkel később szükség lehet a nyugdíjrendszer szigorítására" - mondta Andor.

Andor László szerint ha nincs krízishelyzet, akkor jobb nem megcsapolni a nyugdíjpénzeket, de legalábbis folyó kiadások helyett inkább strukturális kiadásokra kellene költeni.

"Magyarországon a nyugdíjkiadások csökkentését lehet fokozni a foglakoztatás és a gyerekszám növelésével, a rokkantnyugdíjazási hányad felülvizsgálatával, az adómorál javításával, és a közterhek beszedési hatékonyságának növelésével" - mondta az uniós biztos.


origo.hu, december 10.

Teljesen korrekt eljárásnak nevezte Selmeczi Gabriella a kormány nyugdíjjal kapcsolatos intézkedéseit. Orbán Viktor megint levelet fog küldeni a nyugdíjasoknak.

Selmeczi Gabriella nem akart belemenni közgazdasági fejtegetésekbe, és nagy számokról beszélni - ezt a nyugdíjvédelmi megbízott a TV2 Mokka című műsorában jelentette ki. Állítása szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Világban jelentéseire alapozva elmondható, hogy akik beléptek egy magánnyugdíjpénztárba, azok rosszul jártak.

Hogy a helyzetről a tagok részletesen és érdemben tájékozódhassanak, levélben tájékoztatják majd a magánnyugdíjpénztár-tagokat az előttük álló döntésekről és a határidőkről, közölte Selmeczi, hozzátéve "Orbán Viktor miniszterelnök levelet fog írni a nyugdíjasoknak".

A nyugdíjvédelmi megbízott kifejtette, 1997-ben a pályakezdőknek kötelezővé tették a belépést, aztán pedig tőzsdére vitték az emberek vagyonát. "Éppen ezért most egy teljesen korrekt eljárás keretében mindenki eldöntheti, hogy visszalép-e a közös rendszerbe."A nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvényről hétfőn tartja zárószavazását a parlament.


stop.hu, december 10.


Az infláció fölötti hozam adómentes kifizetését ígéri a kormány az állami rendszerbe átlépőknek. Az előkészítés még el sem kezdődött, holott milliók pénzéről lehet szó, miközben a tavalyi 62 ezer átlépővel háromnegyed év alatt számoltak el. Most ráadásul a számításokat egyénekre lebontva kell majd elvégezni. Azt sem tudni, hogy ki, meddig és hogyan fog fizetni, így nemcsak a pénztárban maradás, hanem a nyugdíj-megtakarításon nyereséget elérők átlépése is káoszba torkollhat.

Már csak hetek vannak hátra a közel háromezer milliárdos nyugdíjvagyon tervezett államosításáig, egyelőre azonban senki nincs tisztában az átadás-átvétel pontos menetrendjével. Holott, ha abból indulunk ki, hogy október közepén jelentette be Orbán Viktor a nyugdíjpénztárak kisöprését, azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjrendszer államosításának a felénél járunk.

Február elsején ugyanis a pénztáraknál maradók megtakarításainak kivételével elvileg mindenki pénze a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, reálhozamokkal – tehát az infláció fölötti nyereséggel – együtt, a határidő tehát igen szoros.

A kormány ígérete szerint ezt a magán-nyugdíjpénztári reálhozamot – aminek egyébként már a léte is cáfolja azt a kormányzati kijelentést, hogy a magánkasszák rosszul gazdálkodtak, nem kezelték jól a rájuk bízott nyugdíjvagyont – mindenki, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, adómentesen felveheti. Ennek részleteit egy kormányrendeletnek kellene szabályoznia, de ez még nem készült el.

Több kasszával is beszéltünk, de a részletesebb elképzeléseket egyelőre velük sem osztotta meg a kabinet, és úgy tudjuk, hogy a pénzügyi felügyelettel sem. Holott megválaszolatlan kérdések, részletszabályozást igénylő problémák szép számmal vannak. Így természetesen senki nem tud semmit mondani arra a kérdésre, hogy ki, mikor – vagy meddig – és hogyan fogja kifizetni a reálhozamot.

Sőt, egy ugyanilyen tisztázatlan, de nagyon fontos részletkérdés az is, hogy egyáltalán ki és meddig fogja kiszámolni, mennyi is volt a tényleges hozam. Ez kulcskérdés, a reálhozam kiszámítása ugyanis csak pénztártagokra lebontva, egyedileg történhet, csak így lehet ugyanis pontos képet kapni arról, hogy ki mekkora infláció fölötti nyereséget ért el.

A pénztárváltásról szóló törvénytervezet 16. paragrafusa szerint a reálhozam számításnak két lépése lesz. Először meg kell majd határozni a hozamgarantált tőke összegét, akinek ennél több pénz gyűlt össze az egyenlegén, az második lépésként a különbözetet fölveheti vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltathatja.

A hozamgarantált (tehát inflációval növelt) tőke kiszámítása tűnik a legbonyolultabb feladatának. A szükséges képlet ott van az 1997-es nyugdíjpénztári törvény harmadik mellékletében, ez a feladat tehát elvileg megvan.

A képletből azonban kiderül, hogy minden pénztártag egyéni számlájára érkező befizetését havi bontásban kell összevetni a KSH inflációs adatával, mert csak így lehet pontos képet kapni a pénztári befektetések eredményéről, reálhozamáról. Az eredmény minden kasszatag esetében más lesz, hiszen a járulékalapot jelentő bruttó bérek és a munkaviszonyban eltöltött hónapok száma pénztártagonként eltérő, ráadásul a 12 év folyamán sokaknál változott, akár többször is. Persze maga a számítás automatizált lesz, de a számítás hátterét jelentő adatbázist egyénekre bontva kell felépíteni. (További probléma merül majd föl azoknál a pénztártagoknál, akik egyszer vagy többször kasszát váltottak.)

A számításokhoz szükséges adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása összesíti, ami a PSZÁF felügyelet alatt működik. Úgy tudjuk azonban, hogy a felügyelethez sem érkezett eddig az adatok összesítésére vonatkozó kérés. Emiatt tehát még el sem kezdődött a reálhozamok ígért kiszámításához és kifizetéséhez szükséges háttérmunka.

Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a kormány nem fogja az infláció fölötti hozamot kifizetni. Csak azt, hogy tűnik: a dolog várhatóan lassabb lesz, mint ahogyan azt sokan remélik, és azt, hogy szabályozás híján az egész hozamkifizetés körülményei bizonytalanok.

Azt a vélekedést, hogy a hozamkifizetés elhúzódik, a tavalyi átlépések tapasztalata is alátámasztja. A múlt év végén ugyanis a magánkasszákból átléphettek az állami nyugdíjrendszerbe az 52 év fölötti kasszatagok, ők ugyanis – hacsak nem rendelkeztek extrém magas jövedelemmel – állami nyugdíjasként nagyobb nyugdíjat kaphattak.

Ezek a múlt év végi visszalépésekkel járó pénzmozgások csak idén nyáron zárultak le véglegesen. A PSZÁF legfrissebb adatai szerint a kasszák 19 milliárd forinttal csak az idei harmadik negyedévben számoltak el, feltehetően adminisztratív okokból, például, mert a vagyon egy részét nem tudták megfelelően beazonosítani, így az utalások sem zárulhattak le időben, az első negyedévben.

Tavaly az érintett mintegy több mint százezer kasszatagból nagyjából 62 ezren váltottak – most, ha két és félmillió átlépővel számolunk, akkor is negyvenszer, ha mindenki átlép, csaknem ötvenszer többen lesznek. Ebből – és abból a tényből, hogy a háttérmunka most még el sem kezdődött – nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a magánnyugdíjpénzek államosításának pénzügyi, könyvelési szakasza ezúttal rendesen elhúzódhat.

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az átlépők reálhozamainak kifizetése is kaotikus lesz, nemcsak a magánkasszákban maradáshoz szükséges ügyintézés. Mint ugyanis elsőként megírtuk, a kormány igen szűkre szabta azok mozgásterét, akik nyilatkoznának pénztártagságuk fenntartásáról.

Az országban csupán néhány ügyfélszolgálat lesz, ahol személyesen kell a nyilatkozatokat leadni, ami lehetetlen feladat elé állíthat egyes kasszatagokat (lesz, akinek több mint száz kilométert kellene utaznia, ha magánnyugdíjas szeretne maradni). De az állami oldalról is lehetetlennek tűnik a szabályozás betartása, akkor sem jutne egy perc egy ügyfélre, ha a kasszatagoknak csak kevesebb, mint az egyötöde akarna magánnyugdíjas maradni.

Felmerült a lehetőség, hogy egy közjegyzővel hitelesített nyilatkozat kiválthatná a személyes megjelenést a nyugdíjbiztosító kijelölt irodájában. A törvénytervezet ezt ugyanis nem zárja ki, igaz, nem is mondja ki, hogy erre lehetőséget ad.

Egy lapunkhoz eljuttatott közjegyzői állásfoglalás szerint a törvényjavaslat alapján erre feltehetőleg nem lesz lehetőség. A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet megjelenéséig erről sem lehet biztosat mondani.


index.hu, december 10.

45034

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.04 Seconds