2018 January 22, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19469893
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on December 16, Thursday, 16:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Nem bukott korábbi ingatlanbefektetésein a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár, ráadásul az említett tranzakciók szabályosak voltak – cáfolta az erről szóló lapértesüléseket és a nyugdíjvédelmi megbízott információit a szervezet vezetése. Mivel a 2000–2001-ben megvásárolt ingatlanok értékesítése még nem fejeződött be, meg sem lehet vonni az üzlet mérlegét.

Valószínűleg a tájékozatlanság lehet az oka annak, hogy a Honvéd Önkéntes Nyugdíjpénztár vagyonvesztéséről szóló egyes cikkekben több a tévedés, mint a helytálló állítás. Nyilván ezen írások figyelmetlen elolvasása után állította Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott, hogy a Honvéd Magánnyugdíjpénztár csaknem 200 millió forintot bukott ingatlanbefektetéseivel. Ez az információ azonban alapvetően téves.

Az ingatlanbefektetések az önkéntes pénztárhoz tartoznak, nem a magánnyugdíjpénztárhoz – mondja a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár igazgatója, Szenes Zoltán. Azt azonban ő maga is elismeri, hogy e befektetések kockázatosak voltak. Az ingatlanügyeket – a korábbi állításokkal ellentétben –nem Szenes hozta tető alá, hiszen ő ebben az időpontban, 1999 és 2002 között a NATO Déli Parancsnokságán szolgált Nápolyban, s csak hazatérte után választották a pénztár vezetőségébe, pont azt követően, hogy az ingatlanügyekkel kapcsolatos viták miatt a küldöttközgyűlés visszahívta a korábbi igazgatótanácsot.

A 2000-ben és 2001-ben kötött ügyletekről Szenes Zoltán azt mondja: magánvéleménye szerint a beszerzések azért voltak kockázatosak, mert a közösségi pénzeket kezelő intézménynek mindig az óvatosság elvét kell követnie. Ugyanakkor az ingatlanberuházások törvényesek voltak. Az akkor érvényes szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonának öt százalékig engedte a közvetlen ingatlanbefektetéseket. Így vásárolt ez az önkéntes pénztár Sopronban, Bicskén és két balatoni településen fejlesztésre szánt ingatlanokat, annak ellenére, hogy az igazgatótanács nem volt egységes ebben a kérdésben. A történet politikai vetülete, hogy ebben az időben az első Orbán-kormány nem tartotta szükségesnek, hogy változtasson az érvényben lévő szabályozáson. Az ügyletekről pedig tudott a honvédelmi tárca, és a Szász Károly vezette pénzügyi felügyelet sem emelt kifogást.

Az új vezetés 2003 elején úgy döntött, hogy nem vállalja az ingatlanfejlesztések anyagi terheit – azaz nem kockáztat többet –, és a portfóliót eladja. A négy ingatlanelemből eddig hármat értékesítettek, s azt Szenes Zoltán maga is elismerte, hogy az értékesítések csak a piaci árhoz viszonyítva voltak kedvezőek. Ugyanakkor, ha a még meglévő soproni ingatlan csak a piaci értéken kel el, akkor a szaldó már 95 milliós pluszt is mutathat. Ezen ingatlan esetében a 460 milliós piaci árat (mely az önkéntes pénztár vagyonának 1,2 százalékát teszi ki) vitatják az ügyet most kirobbantók, de mint az ügyvezető elmondta, ez a független ingatlanszakértő által megállapított érték. 2008 őszén, a válság idején például 360 milliós vételi ajánlatot kaptak az ingatlanra, amelyet akkor azért nem adtak el, mert a 420 millión nyilvántartott piaci érték alatt volt az ajánlat – mondja Szenes. Pedig a 360 milliós ajánlattal az egész ingatlanportfólió értékesítése nullszaldós lett volna. Azaz semmiképp sem igaz a lapokban említett 200 milliós kár.

Minden befektetési eszköznek megvannak a saját kockázatai, különösen igaz ez az ingatlanok esetében. Az ingatlan olyan, mint a foci, mindenki ért hozzá – jegyezte meg Szenes Zoltán. Éppen a biztonság és felelősség szem előtt tartása miatt a Honvéd Nyugdíjpénztár három vagyonkezelővel, független ingatlanszakértővel dolgozik, melyeket ötévente, pályázat útján választanak ki.

Az egyenruhás kassza fejlődése, gyarapodása töretlen, létszáma és munkáltatóinak száma folyamatosan növekszik. Hozameredményei pozitívak. A pénztár vagyona a harmadik negyedév eredményei alapján 94,3 milliárd forint, ebből a magánpénztáré 55 milliárd. Taglétszámuk 65 737 fő, amelyből 24 012 fő magánpénztári tag. A Honvéd Magánnyugdíjpénztár a hosszú távú hozamok terén a klasszikus portfólióban 3,51, a kiegyensúlyozott portfólióban 2,96, a növekedési portfólióban pedig 2,18 százalékos reálhozamot ért el – hangsúlyozza a pénztár közleménye.


nol.hu, december 11.


A kormány által beharangozott új nyugdíjrendszerben nincs helye a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyek eltűnésével az állampapírpiacról is kieshet egy jelentős vásárló. A pénztárak és az MNB szerint ez megnehezítheti és drágíthatja az államadósság finanszírozását, az ÁKK elnöke szerint azonban egyelőre nem lehet megmondani, milyen hatása lesz a lépéseknek. Az biztosnak tűnik, hogy a magyar állampénzügyek az eddiginél is jobban függnek majd a külföldi befektetőktől.

A magyar állampénzügyek külföldtől való függése hosszabb távon erősödni fog a kormány bejelentett nyugdíjtervei miatt - derül ki az [origo]-nak nyilatkozó állampapírpiaci szakértők és elemzők véleményéből. A külföldi befektetők jelentőségének felértékelődése abból következik, hogy a piac belföldi szereplői közül a magánnyugdíjpénztárak a legjelentősebbek, így a kormány tervei azzal járnak majd, hogy szinte csak a külföldiek maradnak a vevői oldalon. Ez pedig automatikusan növeli a magyar finanszírozás sérülékenységét és külföldi eseményekre való érzékenységét.

A nyugdíjszabályok megváltozásáról november végén döntött a kormány, az új rendszerben a magánkasszák mellett döntők nyugdíjuk jelentős részéről kénytelenek lemondani, a kormány vezető politikusai pedig azzal számolnak, hogy a magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag két pilléressé zsugorodik, ami a magánpénztárak eltűnését jelenti.

A magyar államháztartási hiány finanszírozása már most sem problémamentes, pedig a magánkasszák még nem öntötték rá a vagyonukat a piacra - bár már nem kapják a havi 30 milliárd forintnyi járulékokat sem. Két héttel ezelőtt csütörtökön és múlt héten kedden egyaránt rosszul sikerült az aukció, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a tervezettnél kevesebb papíron tudott csak túladni. A múlt csütörtöki és az eheti keddi aukción viszont túljelentkezés volt a papírokra, az eheti csütörtöki értékesítésen pedig a 12 hónapos kincstárjegyek ugyan simán elkeltek, de az ötéves kötvényekből viszont a tervezettnél kevesebbet tudott csak eladni a kibocsátó. A két héttel ezelőtt, a szintén terv feletti eladással zárult aukción kialakult átlaghozamoknál a csütörtöki hozamok 76-94 bázisponttal, vagyis közel 1 százalékponttal magasabbak, ami a korábbinál rosszabb megítélést jelzi.

A kormányzat nyugdíjpénztárakat érintő terveinek ismertté válása után több, a magánpénztárakat képviselő szakember is azt mondta: az állampapírpiacon problémát okozhat a kötelező nyugdíjkasszák felszámolása. Lukács Marianna, a Patika Pénztár vezérigazgatója október közepén azt mondta: az állampapírokat és a tőzsdét azért érintheti a magánpénztári befizetések elterelése, illetve az állami rendszerbe való visszalépés lehetősége, mert a nyugdíjpénztáraknak meg kell majd válniuk ezektől az értékpapíroktól, illetve az új kibocsátások esetén hiányozni fognak a vételi oldalról. Simor András, a Magyar Nemzeti bank (MNB) elnöke október végén közölte: a keresletcsökkenés megemelheti a hozamokat, vagyis drágíthatja az államadósság finanszírozását. A fenti vélemények arra utalnak, hogy az utóbbi hetek rosszul sikerült aukcióinak hátterében szerepet játszhatott a magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetését célzó kormányzati lépéssorozat is.

A jegybank monetáris tanácsa a múlt hétfői, váratlan kamatemeléshez fűzött kommentárjában is utalt rá, hogy Magyarország megítélése romlott az elmúlt időszakban, ami csak részben magyarázható az eurózóna országainak adósságproblémáival. Az MNB szerint kiemelkedő fontosságú a gazdasági környezet kiszámíthatóságának romlása, amit az is jelez, hogy október közepétől a magyar kockázati felárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban. A jegybank ugyan nem említett konkrét példákat, de kedden a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint a kiszámíthatóságot csökkentő lépések közé tartozik többek között a vegyes nyugdíjrendszer felszámolása is. A magánnyugdíjpénztárak eltűnése a híradás szerint a befektetők körében aggodalmat keltett, mert az állampapírpiacról kiesik majd a kasszák által generált kereslet.

Az [origo]-nak nyilatkozó állampapír-piaci szakértők szerint azonban közel sem okoz tragédiát a kötvénypiacon a második nyugdíjpillér felszámolása, mégpedig azért nem, mert ez a pénztári kereslet eddig sem volt jelentős, illetve az új nyugdíjrendszerben kevesebb állampapírt kell majd kibocsátani, mint a jelenlegiben - hisz a magánkasszák által jelenleg generált havi 30 milliárdos hiányt már nem kell befoltozni.

"Nehéz megjósolni, milyen hatása lesz az állampapírpiacra a magánnyugdíjpénztárak kiesésének" - mondta az [origo]-nak Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, ahogyan az elmúlt időszakban, úgy jövőre is rugalmasan, a piaci folyamatoknak megfelelően fogja alakítani az ÁKK a kibocsátási tervet. "Az viszont biztos, hogy az ÁKK elsősorban a forintfinanszírozásban gondolkodik, devizakötvények felé nem tervez elmozdulást" - tette hozzá. Szerinte a magánnyugdíjpénztárak állampapírpiacon betöltött szerepének értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy átalakulásukkal eltűnik a piacról egy nagy állampapír-portfólióval rendelkező befektetői kör, aminek hatására csökkenhet a másodpiaci forgalom. "A kasszák jellemzően végbefektetők voltak a piacon. Vagyis elsősorban nem azért léptek piacra, hogy adják-vegyék az állampapírokat, hanem inkább azért, hogy a futamidő végéig megtartsák" - fogalmazott az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Egy, a téma politikai érintettsége miatt névtelenséget kérő kötvénypiaci szakértő az [origo]-nak azt mondta: a visszalépések nem borítják fel a piacot, mivel eddig éppen a pénztárak miatt kellett sokszor kibocsátani, mert azoknak az állam előírja, hogy mekkora arányban kell kötvényeket tartani a portfóliójukban. Vagyis a magánnyugdíjpénztárak nagy számú kiesése nemcsak vételi oldalon jelenik meg, de a kibocsátási nyomást is csökkenti. A szakértő a kamatemelkedési ciklust nem látja tartós trendnek, annak ellenére, hogy a legutóbbi kötvényaukció adataiból kétszer 25 bázispontos kamatemelési várakozás rajzolódik ki. Szerinte egyértelmű, hogy a tavasszal összeálló, új monetáris tanács ha nem is csökkent majd agresszíven kamatot, de az emeléseket megállítja. "Ezen felül a jegybank az új összetételű tanáccsal kevésbé fog konfrontálódni a kormánnyal, aminek előnye lehet, hogy a fiskális és monetáris politika összhangba kerül" - tette hozzá a név nélkül nyilatkozó szakember.

"Már beáraztuk a sok rossz dolgot" - utalt Sovány András, az ING Bank állampapír-piaci szakértője az elmúlt időszak kötvénypiacra kedvezőtlen híreire: a Moody's leminősítésére, a kamatemelésre és a nyugdíjügyre. Elmondta, hogy ezeknek eredményeként emelkedett 150 bázisponttal (1,5 százalékponttal) a hozamfelár. Sovány András szerint ezen már vesz papírokat a külföld, igaz, ez csak arra elég, hogy ne gyengüljünk tovább. A magánnyugdíjpénztárakból visszalépők két módon is befolyásolják a magyar kötvény- és devizapiacot a szakértő szerint. Egyrészt a külföldi pénzben vezetett értékpapírokat eladják, ami forintvásárlásként a hazai pénzt fogja erősíteni, ráadásul nem is kis mértékről van szó, a vagyon összetételétől függően százmilliárdos nagyságrendben vásárolhatnak forintot.

Később azonban hiányozhatnak a nyugdíjpénztárak az állampapírpiacról. Ez Sovány András szerint nem csak azért lehet baj, mert vevők tűnnek el, hanem mert a külföldi vásárlók ellensúlya esik ki. A külföldi tőke egyszerre nagy mennyiségű ügylettel mozgatja a piacot, de ezt a hatást a pénztárak eddig mérsékelték. "Azért a beborítás nem valószínű" - nyugtatott a kereskedő, aki szerint viszont az új körülményekhez alkalmazkodnia kell a papírokat kibocsátó Államadósság Kezelő Központnak. Hosszabb távon sok a bizonytalanság Sovány András szerint. Ilyen például a monetáris tanács körüli politikai bizonytalanság, ami még nem épült be a várakozásokba. Kamatcsökkentés helyett két éven belül 1,5 százalékpontos emelés látszik jelen pillanatban - mondta a szakértő.

Az ÁKK vezérhelyettese szerint az év első 10 hónapjában csak a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány növekedett, ez a növekmény meghaladta a nettó állampapír-kibocsátás összegét, vagyis a belföldiek összességében nettó eladók voltak a piacon. Ha ez a forgatókönyv marad jövőre is, azaz a külföldiek el fogják vinni az állampapírokat, akkor nem lesz jelentős hatása a piacra az említett nyugdíjlépésnek - mondta Borbély László András. Hozzátette, ez hosszú távon nem fenntartható, tehát később szükség lesz arra, hogy a belföldi megtakarítások is megjelenjenek az állampapírpiacon.


origo.hu, december 11.

Levélben tájékoztatja Orbán Viktor a nyugdíjasokat arról, hogy a kormány „biztonságba helyezte” a nyugdíjakat, illetve arról, hogy a kisfogyasztású háztartások számára nem emelkedik a gáz ára.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szombaton sajtótájékoztatón elmondta: a levelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság küldi ki, a 2 millió 850 ezer nyugdíjas azt legkésőbb a jövő héten kézhez kapja.

A levélben a kormányfő a többi között azt írja: elfogadhatatlan az a szemfényvesztés, amellyel a mai nyugdíjasok ellátásának fedezetét - tudtuk nélkül - magánbefektetők kezére játszották át, és ezzel a nyugdíjrendszert a szakadék szélére sodorták. A kabinet ezért késlekedés nélkül meghozta azokat az intézkedéseket, amelyekkel hosszú távon biztonságba helyezték a nyugdíjakat, garantálták, hogy a nyugdíjak fedezetét jelentő befizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani - fogalmaz a miniszterelnök.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor szeptemberben a nemzeti konzultáció részeként levélben kérte a nyugdíjasokat, írják meg, hogyan látják az ország helyzetét, milyen változásokat szeretnének. A több százezer válasz feldolgozása folyamatban van, de az elmondható, hogy a nyugdíjasok számára a legfontosabb érték a biztonság, mindenekelőtt a nyugdíjak biztonsága - tette hozzá. Kitért arra, jogos az aggodalom, ha az idős emberek azt látják, hogy a nyugdíjcélú befizetések jelentős részét "a nyugdíjtőzsdén szerencsét próbáló spekulánsoknak, üzletembereknek" játszották át, a magánnyugdíjpénztárak pedig "vitatható, kockázatos befektetésekre költötték el az emberek pénzét". A kormány ezért "egy bátor döntéssel" biztonságba helyezte a nyugdíjakat: a mai nyugdíjasokét, azokét, akik néhány éven belül nyugdíjasok lesznek, továbbá a fiatalok számára is kiszámítható nyugdíjrendszert teremtett, biztosítva, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépve mindenki jól járjon - összegzett Szijjártó Péter.

A szóvivő elmondta: a nyugdíjasok válaszai világossá tették, hogy a rezsiszámlák kifizetése nem veszélyeztetheti az idős emberek megélhetését, a kormány ezért "a miniszterelnök személyes utasítására" úgy döntött, hogy a kisfogyasztású háztartások számára nem emelkedhet a gáz ára. Hozzátette: változatlanul hisznek abban, hogy a jó kormányzás csak az emberek megkérdezésével lehetséges.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy levelet kapnak a kormánytól a magán-nyugdíjpénztári tagok is. Őket Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott az év végén vagy a jövő év elején tájékoztatja arról, hogy "maradhatnak a kölcsönös felelősségvállalásra épülő rendszeren kívül, vagy visszajöhetnek a biztonságot nyújtó állami nyugdíjrendszerbe". Ma a nyugdíjak biztonságát csak az állami rendszerben lehet garantálni - tette hozzá Szijjártó Péter. Elmondta azt is: a kormánypártok nem kezdeményezik a házszabálytól eltérést a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagok védelméről szóló - Orbán Viktor, Kósa Lajos és Lázár János által jegyzett - politikai nyilatkozat megtárgyalásakor, így arról a hétfői általános és a keddi részletes vita után december 20-án dönthet az Országgyűlés.

Arra a kérdésre, nem tartanak-e attól, hogy a magán-nyugdíjpénztáraknál a vagyon átadásáig jelentős vagyonvesztés következik be, Szijjártó Péter úgy válaszolt: bár nap mint nap olvasni a pénztártagok érdekével ellentétes befektetési döntésekről, bízik benne, hogy a magánnyugdíjpénztárak vezetői belátták: "nem érdemes trükközni". Hozzátette: azt, hogy az emberek érdekével ellentétes döntések "a szakértelem hiánya vagy a rosszindulat miatt születtek-e", valamint hogy történtek-e ezek során bűncselekmények, meg kell vizsgálni.

Arra az újságírói felvetésre, hogy - a Népszabadság szombati írása szerint - egyes állami és fővárosi cégeknél a vezetők javadalmazása a prémiummal együtt meghaladja a költségvetési szférában plafonként meghatározott kétmillió forintot, a szóvivő úgy reagált: az érintett vállalatoknál 15-20 százalékkal csökkentették a bértömeget, így jelentős megtakarítást értek el, a kormány ezért újabb intézkedéseket nem tervez, a gazdálkodás pedig a cégvezetők felelőssége.


hvg.hu, december 11.

Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság érdekében kell átalakítani a nyugdíjrendszert. A Facebookon vasárnap megjelent rövid videoüzenetében a miniszterelnök azt is közölte: nem lesz semmifajta nyugdíjadó, és a jövőben sem a nyugdíjbefizetésekből fizetik majd a folyó kiadásokat.

A kormányfő szombaton jelentette be, hogy A miniszterelnök válaszol címmel sorozat indul saját Facebook-oldalán, amelynek keretében az emberek kérdéseire videoüzenetben felel majd. Mint írta, az OVTV forgatócsoportja rendszeresen járja az országot, és lehetőséget ad az embereknek, hogy feltegyék az őket leginkább érdeklő aktuális kérdést az országban zajló változásokkal, a jövővel, a kormány munkájával kapcsolatban.

Az első videoüzenetben Orbán Viktor a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt. Azt hangoztatta, hogy a változtatás egyetlen oka az államadósság. A miniszterelnök szerint a magyar nyugdíjrendszer korábbi átalakítása azt eredményezte, hogy „az ország a feje búbjáig eladósodott”. Elmondta, óriási összeget kellett átutalni a magánnyugdíjpénztárakba, ám a gazdaság eközben nem termelt ezzel arányos bevételt, így a mindenkori államvezetés óriási hiteleket vett fel. Hozzátette: ez a hitel „adóssághegy formájában” nyomaszt bennünket és szinte lehetetlenné teszi az életünket. A kormányfő szerint ha ez így ment volna tovább, az maga alá temette volna az egész gazdaságot, a gyerekeink jövőjét, a mi jelenünket, és a már nyugdíjban lévők nyugdíját is. Orbán Viktor rámutatott: azért kellett beavatkozni, hogy ezt megakadályozzák.

Az átalakításokról szólva azt mondta: aki visszalép a magánnyugdíjrendszerből az állami rendszerbe és vesztesége volt, annak ezt a veszteséget az állam kompenzálja, „mintha el sem hagyta volna az állami rendszert”. Közölte azt is: akiknek hozamuk van, és január 31-ig visszalépnek, azok ezt a hozamot adómentesen kivehetik. Elmondta, aki visszalép a magánnyugdíjrendszerből az állami nyugdíjrendszerbe, annak továbbra is lesz egyéni számlája. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy az egyéni számlavezetés csak a nyugdíjrendszerben jelent garanciát, a magánnyugdíjrendszerben nem. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés biztonságot, garanciát jelent, és egyúttal a befizetések nyomon követését is lehetővé teszik – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint az új rendszerben a nyugdíjasok hozzájutnak a nyugdíjukhoz, a nyugdíj előtt állók számíthatnak a nyugdíjrendszerre, és a fiatalok előtt kiszámítható, világos pálya áll majd, időskoruk biztonsága garantálva lesz. A miniszterelnök azt kérte videoüzenetében az emberektől: bízzanak a kormányban, a parlament döntésében, mert ennek a gazdaságpolitikának az eredményeképpen Magyarország le tudja majd magáról rúgni az államadósságot.


mno.hu, december 12.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elvonása ellen szervezett tüntetést vasárnap délutánra a Hősök terére Az én nyugdíjam nevű civil szerveződés.

A demonstráción mintegy ezren jelentek meg, a felszólalók pedig a magán-nyugdíjpénztári rendszerben való maradásra szólítottak fel.

A rendezvény műsorvezetője, Kecskés György, a civil szerveződés egyik tagja úgy fogalmazott, megmutatják, hogy hárommillió pénztártag nem engedi "megzsarolni magát". Hozzátette, demonstrációjukkal fel akarják hívni a figyelmet a kormány által tervezett "nyugdíjkolhozra". Kijelentette, a politikusokat, nem érdekli, hogy az emberek miből fognak élni 20, 30 esetleg 40 év múlva, csak az új ciklus PPP-je, ami - a szavai szerint - "politikai pofátlanság, pénzéhség és pálinkafőzés".

Egy másik felszólaló, Huszti Zoltán bemutatta a miniszterelnöknek a nyugdíjasokhoz írt levelét és feltette a kérdést, hogy a háromszázmillió forintos postaköltséget miből fizették ki. Újhelyi Tamás, aki Fidesz szavazóként mutatkozott be, emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormányerők tavasszal a kampányban ígéretet tettek a nyugdíjpénztárak megvédésére. Kijelentette, hogy több demonstrálóhoz hasonlóan azért tűzött kék szalagot a mellére, mert az a demokráciát és a jogaik megvédését jelenti.

Lontai Tamás, a Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztári Tagok Érdekvédelmi Szövetségének elindítója azt javasolta, hogy mindenki maradjon magánpénztári tag, mert akkor biztosabb lehet abban, hogy később megfelelő nyugdíjat kap majd.

Bejelentette, hogy az ügyben pertársaságokat fognak alakítani, megszervezik a magánpénztári tagok jogi képviseletét és segítik, hogy a beadványok eljuthassanak az Alkotmánybírósághoz.

Dániel Péter ügyvéd, a Kék Szalag a Jogállamért és a Demokráciáért mozgalom vezetője kijelentette, hogy a választók nem arra hatalmazták fel a kormányt, hogy "lebontsák a demokráciánkat, hogy két lábbal tiporják jogainkat, zsarolással és sikkasztással elrabolják a nyugdíjainkat".

Nehéz-Posony Márton ügyvéd azt hangsúlyozta, hogy beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz, mert véleménye szerint a kormány döntései sértik az emberi méltóságot. A demonstráció résztvevői több transzparenst is kifeszítettek.

Egy vörös szalagon a "Nyugdíj-Einstand Nyugdíjkolhoz" felirat volt olvasható, míg egy másikon "Az én pénzem, az én nyugdíjam". Többen rúdra szerelt táblákkal is demonstráltak, ezek egy részét a szervezők osztották ki.

A beszédek alatt többször is a kormányfő távozását követelték, de Kecskés György az esemény vége felé arra kérte őket, hogy ne tegyék, mert a rendezvény hangsúlyozottan politikasemleges.


ma.hu, december 12.

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében a magánnyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. A döntésről nyilatkozniuk azoknak kell, akik a maradást választják, ezt személyesen kell megtenniük nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Az átlépők adómentesen vehetik ki az infláció feletti hozamukat.

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, valamint 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt hétfőn. A Fidesz és a KDNP szavazott igennel, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikosok pedig tartózkodtak.

A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magánnyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk.

Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható. A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható.

Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.

Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.

A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni.

Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni.

A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni.

A záróvitában egyetlen felszólalóként beszélt az LMP-s Scheiring Gábor, aki azt mondta: a törvénnyel lelepleződött a kormány álszentsége, dilettantizmusa, felelőtlensége. Azt kérte, hogy a kormánytöbbség gondolja meg magát és vonja vissza a tervezetet.

A felszólalás közben az LMP-s képviselők egy korábbi - a tavaszi országgyűlési választásokra készült - fideszes plakátot mutattak fel, amelyen az felirat szerepelt, hogy párt a megőrzi a nyugdíjak értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.

A Fidesz és a KDNP mellett igennel szavazott a szocialista Nyakó István és a jobbikos Rozgonyi Ernő, valamint két független: Molnár Oszkár, Pősze Lajos. A tartózkodok között volt még Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő.

Az MSZP november 29-én, a törvényjavaslat általános vitájának kezdetekor kivonult az ülésteremből azzal az indokkal, hogy a párt nem asszisztál az emberek megzsarolásához.


MTI, december 13.

A rövid távú előnyökért cserébe feléli a kormány a nyugdíjvagyont, a legnagyobb probléma pedig azzal van, hogy folyó kiadásokat is finanszíroz az állam a rendkívüli bevételeiből, miközben a kiadási oldalhoz nem nyúl érdemben hozzá. Pier Carlo Padoan, az OECD vezető közgazdásza a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a második pillér megszüntetése bizalomvesztéssel jár, miközben a látható strukturális reformok elmaradása a későbbiekben meg fogja bosszulni magát. A költségvetés fenntarthatósága érdekében a jövőben mindig finomhangolásra fog szorulni az állami nyugdíjrendszer, a kedvezmények eltörlése, a munkában töltött idő növelése és a korhatáremelés pedig elkerülhetetlen.

Portfolio.hu: Több ország is a korábbi nyugdíjreformot átírva cselekedett az elmúlt időszakban. Ön szerint mi volt ennek az oka?

Pier Carlo Padoan: Úgy gondolom, hogy azok az országok, akik nemrégiben bejelentették a nyugdíjreform visszafordítását a második pillér szerepének csökkentésével - vagy ennek megtételét tervezik -, azok a rövid távú költségvetési célokat tartják szem előtt, és költségvetési mozgásteret akarnak maguknak teremteni bizonyos intézkedésekhez, például adócsökkentéshez. Mindezzel megkönnyíthetik az országok a rövid távú egyensúly elérését, azonban hosszabb távon a költségvetés fenntarthatósága szenved csorbát. Amennyiben a második pillért leépítjük, akkor annak valóban az lesz az eredménye, hogy a társadalom öregedéséből eredő pótlólagos költségek az államra terhelődnek, a költségvetés fenntarthatósága pedig ennek megfelelően romlik.

A hitelesség szempontjából sem jó üzenet a visszafordulás, hiszen a korábbi reformoknak hátat fordítva csökken a rendszerbe vetett bizalom, ami végső soron negatív hatással járhat a gazdasági kilábalásra. Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy ilyen lépéssel megkérdőjeleződik a szabályozói környezet stabilitása, kevésbé fejlődik a belső tőkepiac, valamint kárt szenved a befektetői bizalom is. Következésképpen még nehéz gazdasági környezetben sem lehet indokolt a nyugdíjreform visszafordítása, sőt éppen ellenkezőleg, nagy figyelmet kell arra fordítani még a nehéz időkben is, hogy ne növeljük a bizonytalanságot a nyugdíjreform megfordításával, hiszen az aláássa a bizalmat.

P: Mi a véleménye arról, hogy Magyarország mégis erre az útra lépett?

P.C.P.: Magyarország esetében a gazdaságpolitikai motiváció az volt a nyugdíjreform visszafordítása mellett, hogy meg kellett teremteni többek között az adócsökkentések fedezetét. A jövedelemadó csökkentését más forrásból is lehetett volna finanszírozni, példának okáért a költségvetési kiadások visszavágásával. Annak ellenére viszont, hogy a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése segíti csökkenteni az államadósságot, és átmenetileg enyhíti az állam finanszírozási igényét a nemzetközi piacokon, azzal a kedvezőtlen következménnyel jár, hogy a kormány hajlandósága a régóta halasztott strukturális reformok iránt csökken. További hátrány, hogy a nyugdíjrendszer implicit adóssága növekszik, nem beszélve arról, hogy az emberek nyugdíjrendszer fenntarthatóságába vetett bizalma is csorbul. Más kontextusból megvizsgálva a kérdést a bizalmat szintén aláássa, hogy a kormány számos intézményt is korlátozott, aminek hatására az intézmények ellenőrző és kiegyensúlyozó szerepe csökkent.

P: Több szakértő is azért kritizálta az 1997-es nyugdíjreformot, mert az növelte az államadósságot. Ön szerint van ennek a kritikának relevanciája?

P.C.P.: Folyamatosan támadások kereszttűzében van a többpilléres rendszer, a kritikusok egyik fő indoka, hogy a második pillér kialakításának magas átmeneti költségei voltak, ami az államadósságban mutatkozott meg rövid távon. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy hosszabb távon a reform által a kedvező hatások kerülnek túlsúlyba, így például javul a költségvetés fenntarthatósága, és csökken a fizetésképtelenség kockázata.

P: Miután a magyar kormány belátta, hogy nem kaphat 2011-ben nagyobb mozgásteret, úgy döntött, hogy felszámolja a második pillért. Milyen kockázatokkal jár a pillér megszüntetése?

P.C.P.: A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszernek, ami a teljes feltőkésítésen alapul, az az egyik legnagyobb előnye, hogy a jövőbeli nyugdíj kockázatát csökkenteni tudja. Mindeközben az emberek egyre tudatosabbá válhatnak, hiszen a rendszer az öngondoskodást erősíti, az önkéntes harmadik pillér pedig erre épülve egy hasznos kiegészítő eszköz lehet. A második pillér ezen felül támogatja a tőkepiacok fejlődését a likviditáson keresztül, az elérhető bőséges belső források miatt pedig magasabb lehet a gazdasági növekedés. Persze az sem feltétlenül örvendetes, ha a nyugdíjvagyont csak a hazai piacon fektetik be, mivel az részvénypiaci buborékok kialakításához vezethet. Ezért meg kell engedni a nyugdíjalapok számára, hogy külföldi eszközökbe is befektethessenek.

Nem indokolt a nyugdíjreform visszafordítása

P: Lehet párhuzamot vonni a magyar és az argentin államosítás között?

P.C.P.: Azt gondolom, hogy egy ilyen párhuzam még túlságosan korai lenne. Bízunk benne, hogy a magyar hatóságok meg tudják majd védeni a nyugdíjrendszerben meghatározó részt képviselő második pillért.

P.: Nem túlságosan veszélyes vállalkozás a kormány részéről, hogy a nyugdíjvagyon egy részét folyó kiadásokra akarja elkölteni?

P.C.P.: A már bejelentett intézkedések között találjuk, hogy a kormány a folyó nyugdíjkiadásokat akarja finanszírozni a második pillérben felhalmozott vagyon egy részéből. Az első pillér kiadásaira 2011-ben és 2012-ben is forrásokat fog átcsoportosítani a kormány, miközben a tartós és hatásos konszolidáció még várat magára. Az állami nyugdíjrendszerben jelentkező hiányt a nyugdíjvagyon felélése helyett inkább strukturális reformokkal kellett volna megoldani, így például a korai nyugdíjazási lehetőségek felülvizsgálatával, a nők szolgálati idejének emelésével, illetve a nyugdíjemelés szigorú kontroll alatt tartásával.

P.: Mit gondol, kinek érheti meg a visszalépés?

P.C.P.: Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani, hogy 2011 elejéig kinek éri meg maradnia vagy mennie a vegyes rendszerből, tisztában kell lennünk a rendszer pontos paramétereivel. Számos tényezőt kell figyelembe venni, így például, hogy mikor megy majd nyugdíjba a tag, illetve mekkora összeget tudott felhalmozni az egyéni számláján 1998 óta. Itt nagyon fontos szerep hárul a kormányra a szabályozókkal egyetemben, hiszen ők tudnak iránymutatást adni ahhoz, hogy milyen előnyök és hátrányok kötődnek az egyes alternatívákhoz. Az embereknek pedig elegendő időt kellene hagyni ahhoz, hogy megfontolt döntést hozhassanak. Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy minden esetben rosszabbul jár a tag a maradással, ha megfosztják az állami nyugdíjtól a döntési határidőt követően, miközben a nyugdíjjárulékkal egyenértékű nyugdíjadót megfizették utána.

P.: Az állam nem képes hosszú távon garantálni a mostani nyugdíjszínvonalat. Szükség lesz paraméteres finomításokra a jövőben?

P.C.P.: Egészen biztosan szükség lesz finomhangolásra a nyugdíjrendszerben, hiszen a változó demográfiai környezet mellett meg kell találni az egyensúlyt a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások között. A cél elérése érdekében szükséges, hogy különböző modellszámításokat végezzenek, hiszen a reformokat már korán be kell vezetni, a pozitív hatások érvényesüléséhez ugyanis hosszú idő kell. Sok ország nyugdíjrendszerében a legfőbb probléma az első pillérből következik, az egyensúlytalanságok legfőbb oka speciális munkavállalói csoportokhoz, az alacsony nyugdíjkorhatárhoz és a magas kezdőnyugdíjhoz köthető. Pontosan ezért fel kell számolni a kedvezményeket, csökkenteni kell a túlságosan nagyvonalú kezdőnyugdíjakat és a nyugdíjkorhatárt hozzá kell kötni a várható élettartam változásához.


portfolio.hu, december 14.

A parlament már döntött, most a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag következik. Másfél hónapot kaptak arra, hogy prognózist készítsenek saját karrierjükről és az ország várható fejlődéséről, az állam teherbíró képességének és persze fizetési hajlandóságának változásáról, majd mindezek alapján határozzanak: visszatérnek az állami kebelre, vagy vállalják a kihívást, s (leküzdve az eléjük állított adminisztratív akadályokat is) magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak.

Látszólag nincs is miről beszélni. Aki nem tér vissza az állami rendszerbe – 2011 decemberétől hiába dolgozik és fizet utána a munkáltatója akkor már nyugdíjhozzájárulásnak hívott járulékot –, nem szerez „szolgálati éveket”. Tehát a munkája, a bére után befizetett összeg nem oszt, nem szoroz, amikor aktív évei végén kiszámolják a nyugdíját. Csak a 2011. decemberig teljesített idő számít, s ha az nem éri el a törvényszabta minimumot, akkor az államtól egy fillért sem kap majd öregkori megélhetésének biztosítására. Marad számára persze a mostani magánpénztár, ám az attól kapható jövedelem csak az egyébként szerezhető nyugdíj 25 százaléka körül lesz, s józan ésszel nem feltételezhető olyan nyerő portfólió, amely kárpótolni tudná az elvesztett 75 százalékot.

De vajon tényleg és örökre elveszik-e ez a pénz? Kormányok mennek és jönnek, és arra is lehet számítani – különösen fiatalabb munkavállalóknak –, hogy a költségvetési racionalitás előbb-utóbb visszaállítja a nyugdíjrendszer most kirúgott második lábát, s akkor viszont majd csak azokat lehet kárpótolni, akik a viharokkal dacolva megőrizték jogviszonyukat. (Az MSZP már most ígéretet tett erre a jóvátételre.)

Ezen kívül mélységes pesszimizmusra is épülhet a „maradás” dacos elszántsága, hiszen a társadalom elöregedése, az aktív keresők arányának csökkenése, a „kilábalás” folyamatos távolodása is arra indíthatja az öregkori megélhetését tervező embert, hogy egyáltalán ne vagy legfeljebb igen kis arányban számítson az államkasszából érkező nyugdíjra, így – különösen, ha jó fizetése van – „kicsi, de biztos” nyugalomként a magánpénztárban maradást válassza.

Csakhogy a kockázat vállalóinak a pénztárak számára előírt létszámminimumra is figyelniük kell. A törvény szerint ugyanis nem lehet kétezernél kevesebb tag egy magánnyugdíjpénztárban. A limit alá fogyatkozó pénztár automatikusan megszűnik, legjobb esetben beolvad egy szerencsésebb cégtársába. Az tehát nem elég, ha valaki bízik a változásban, vagy éppen ellenkezőleg, a lehető legrosszabbra számít, s ezért marad, stratégiája sikeréhez az is szükséges, hogy megfelelően sokan gondolkozzanak hozzá hasonlóan, különben egyszercsak ezek az elszánt emberek is az állami rendszerben találják magukat – a procedúra miatt veszítve esetleg néhány nyugdíjszerző hónapot.

Nincs tehát „tuti” stratégia. Természetesen irigyeljük a rendszeresen trópusi üdülőhelyeken szilveszterező svéd és osztrák nyugdíjasokat, és úgy érezzük, mostani döntésünkön az is múlhat, csatlakozunk e hozzájuk. Nos a svédek – nem utolsó sorban – magánpénztárakból, az osztrákok pedig egységes állami rendszertől kapják a havi koktélravalót. Úgy tűnik ennek alapján, hogy az időskori jövedelmeket a GDP nagysága sokkal jobban determinálja, mint bármiféle nyugdíjrendszer.


Népszabadság, december 14.


Pecsét került a második nyugdíjpillér meggyengülését előrevetítő kormányzati tervekre, az Országgyűlésen ugyanis tegnap tartották a hivatalosan a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat zárószavazását. Magára a voksolásra ugyan lapzártánk után került sor, ám az előzetes jelzések alapján borítékolható, hogy a kétharmados kormánypárti többség jogszabállyá emelte a több mint háromezer milliárd forintnyi vagyont érintő tervezetet.

A törvény Schmitt Pál köztársasági elnök aláírásával válik hatályossá, erre a héten minden bizonnyal sor kerül. Emellett az is tudható, hogy számos, a friss jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelem érkezik majd az Alkotmánybírósághoz a következő napokban – a Stabilitás Pénztárszövetség már korábban kilátásba helyezte, hogy az AB-hez fordul –, a Lázár János-féle hatáskörszűkítés miatt azonban most már az is kérdéses, hogy a taláros testület egyáltalán véleményezheti-e a jogszabályt. Mivel a nyugdíjügyek tagállami hatáskörbe tartoznak, maga az EU nem szól bele az amúgy – a pénzügyi biztos szóvivőjének korábbi nyilatkozata szerint – általuk is „aggodalommal szemlélt” átalakításba, ha pedig az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül, e fórumon csak több év múltán lehet döntésre számítani.

***

Amikor Orbán Viktor első külföldi útja kormánya beiktatása után három nappal Varsóba vezetett, még kevesen sejthették annak valódi okát. Az újonnan megalakult kabinet legfőbb gazdaságpolitikai célkitűzése ugyanis költségvetési mozgásterének bővítése volt. Mivel pedig ennek – a piacok mellett – útját állta az Európai Unió, kézenfekvő volt szövetségesként megnyerni a régi jó barátot, a lényegesen nagyobb súllyal rendelkező Lengyelországot. A magyar deficitnövelési próbálkozások hamar kudarcot vallottak, így a más tagállamokkal közös lobbizás a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kedvező elszámolására összpontosult.

A sors fintora, hogy végül nem Varsó, hanem Budapest játszotta el a faltörő kos szerepét Brüsszel és az uniós tagállamok megpuhításában. A magyar kormány ugyanis nem tudta vagy nem akarta kivárni, amíg az EU-ban megértő fülekre találnak egyébként jogos érvei, és a tettek mezejére lépett.

A második nyugdíjpillér kvázi visszaállamosításával aztán komoly hátszelet adott azon tagállamoknak, amelyek továbbra is bíznak a kedvező elbánásban, de okkal óvakodnak hasonlóan radikális lépések megtételétől. Bár a megállapodásra még várniuk kell, úgy tűnik, végül nekik lesz igazuk.

Magyar szempontból a történet leegyszerűsítve arról szólt, hogy a kormány miből finanszírozza a megszorítások nélküli adócsökkentést: magasabb deficitből vagy a pénztártagok megtakarításából. Az unió makacssága és a kormány türelmetlensége miatt most az utóbbi változat valósul meg. Azt azonban látni kell, hogy – megfelelő növekedési hatások nélkül – mindkét megoldás emeli az államadósságot, csak az egyik azonnal, látható módon, a másik a jövőben, bújtatva. És ez az igazi probléma: míg mások a számukra esetleg kedvező döntéssel a válság utáni fiskális kiigazítás ütemét lassíthatják le, nálunk – a látszat ellenére – ezzel épp ellentétes folyamatok indulhatnak be.


vg. december 14.

39445

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.03 Seconds