2018 January 22, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19469908
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (2.rész)
Posted on January 12, Wednesday, 14:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Vannak a reménykedők, az elveiket fel nem adók és akiknek tényleg megéri maradni - nagyjából ezzel a három típussal találkozott az [origo] tudósítója azokban a budapesti központokban, ahol a magánnyugdíjpénztári rendszer mellett döntő pénztártagok nyilatkozhattak. Az eddigi adatok szerint a legtöbben Budapesten és a nagyobb egyetemi városokban mondtak nemet az állami nyugdíjra.

"Pénzügyileg nem számoltam utána. Itt az elvekről van szó" - mondta egy középkorú férfi a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fiumei úti központjában, aki azért döntött amellett, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, mert nem ért egyet a kormány nyugdíjintézkedéseivel. "Ötvenéves vagyok, reménykedem abban is, hogy a maradék aktív éveimben lesz még néhány kormány" - tette hozzá a férfi.

A magánnyugdíj-pénztári és nemzetközi nyugdíjügyeket intéző pultok előtt nagyjából másfél tucat ember várakozott kedden délelőtt tíz és tizenegy között, a többség nemzetközi nyugdíjügyben jött intézkedni, magánnyugdíj-pénztári maradásáról csak néhány ember akart nyilatkozni.

Pedig a Fiumei úti a legnagyobb nyugdíjközpont, december 30-ig itt adták le a legtöbben a maradásukról szóló nyilatkozatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján: pontosan 1355-en. "Budapesten a Visegrádi utcai központban 628-an jelentkeztek, a Váci úti Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon pedig 707-en nyilatkoztak a legfrissebb adatok szerint" - mondta az [origo]-nak Szőke Lovas Zsuzsa, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság sajtótitkára. Az összesített adatok alapján december végéig 4300-an jelezték országosan, hogy kasszatagok maradnak, miközben a kasszáknak több mint 3 millió tagja van.

Egy, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó fiatal nő, aki 5 évet dolgozott Magyarországon, az elmúlt 5 évben pedig egy saját nyugdíjrendszert fenntartó, így a nemzeti nyugdíjtól független nemzetközi szervezetnél volt alkalmazott, elmondta: utánaszámolt, neki egyszerűen megéri maradni. "Ez így egy teljesen logikus lépés a részemről. Másrészt úgyis változni fog a rendszer, mert pusztán az állami pillér nem lesz megoldás azokra a demográfiai problémákra, amik egész Európában fenntarthatatlanná teszik a csak állami pillérre épülő nyugdíjrendszereket. Tehát azért sem lépnék át az állami rendszerbe, mert az nem fogja megoldani a problémánkat és az én problémámat nyugdíjas koromra" - magyarázta.

Egy másik, harmincas évei elején járó nő elmondta, hogy a 2000-es évek elején a magyarországi nyugdíjrendszerről írta a szakdolgozatát a Corvinus Egyetemen, majd utána egy biztosítónál lett pénzügyi tanácsadó. "Fogalmunk sincs, hogy mi lesz ezek után, milyen döntéseket hoznak, teljesen bizonytalan az egész rendszer. Én maradok, mert inkább gondoskodom magamról, minthogy ezt az államtól várjam" - mondta az [origo]-nak. Egy hozzá hasonló korú férfi az angliai Leicesterben dolgozik, és azért marad a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, mert "van még harminc évem a nyugdíjig, addig biztosan lesz más kormány, akik úgyis visszaállítják a most felszámolt rendszert".

Az országban 38 hely közül választhat az, aki fenn akarja tartani a magán-nyugdíjpénztári tagságát. 2011. január 31-ig személyesen kell nyilatkoznia a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság egyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóságnál. A szabályok szerint a magán-nyugdííjpénztári tagnak magával kell vinnie a személyi igazolványát, a lakcímkártyáját és a TAJ-kártyáját a nyilatkozattételhez.

Aki nem akar maradni, annak nem kell személyesen megjelennie, mivel nyilatkozattétel nélkül a tagsága automatikusan megszűnik 2011. március elsejével. Arról azonban mindenkinek írásban kell rendelkeznie, hogy mi legyen a neki járó úgynevezett reálhozammal, vagyis a hozam inflációval csökkentett értékével, illetve a tagdíjkiegészítéssel. Ezt felveheti egy összegben, vagy önkéntes, kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárba utalhatja, vagy kérheti, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára utalják át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz (erről további információk az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság honlapján olvashatóak).

"Mindenki nagyon tudatosan jön be, tisztában vannak vele miért akarnak bejönni. Eddig egyetlen olyan ember akadt, aki azért jött be, hogy arról nyilatkozzon, hogy ő visszalép az állami rendszerbe" - mondta az egyik ügyintéző az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon, aki szerint a legtöbb maradónak anyagilag megéri a kasszatagság, vagy pedig olyan a protestálóról van szó, aki nem ért egyet az államosítással, és az elveik feladásának tartaná, ha a kényszer hatására visszalépnének.

Ezen felül pedig vannak "reménykedők" is - legalábbis az [origo] tudósítója így tapasztalta - akik bíznak abban, hogy az elkövetkezendő néhány évtizedben új kormány és új rendszer jön majd, és eltörlik azt az intézkedést, hogy aki kasszatag marad, annak hiába fizeti a 24 százalékos járulékot a munkaadója, ezután nem kap majd állami nyugdíjat.

"Én már nyugdíjas vagyok, engem nem érint, de nem irigylem azokat, akiknek most dönteniük kell, nincs nagyon választásuk" - mondta egy nő, aki a Fiumei úti központban más ügyben várakozott. "Amikor bevezették a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, azt sem tudtuk miről van szó. Odajött egy pénztár, hogy kössünk vele szerződést, és fogalmunk sem volt, hogy mi hogy fog működni, mibe fektetik a pénzünket. Mégis köteleztek rá mindenkit. Engem nem zavar, hogy most az egyik zsebből átrakjuk a pénzt a másik zsebbe" - érvelt egy másik nő.
[origo].hu, január 5.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) legfrissebb adatai szerint kedd délelőtt 11 óráig 5713-an nyilatkoztak arról, hogy maradnak a magánynyugdíjpénztáruknál - olvasható a Napi Gazdaság szerdai számában.

A cikk szerint az eddig kitöltött nyilatkozatok elméletben már két magánnyugdíjpénztár fennmaradását biztosíthatnák, hiszen a minimálisan előírt taglétszám kétezer fő.

A napilap becslése alapján változatlan ütem mellett 25 ezer lehetne a kasszáknál maradók száma, ami a tagok egy százalékát sem éri el. A Napi Gazdaság emlékeztetett arra: a magánynyugdíjpénztárak még a jelenlegi feltételek mellett is arra számítottak, hogy legalább tíz százaléknyi tagjuk marad.
MTI, január 5.

Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos tegnap bejelentette, teljes körű átvilágítás lesz a magánnyugdíj-pénztáraknál. A Stabilitás Pénztárszövetség főtitkárával, dr. Juhász Istvánnéval beszélgettünk.

Selmeczi azzal indokolta az átvilágítás szükségességét, hogy bármilyen kérdést tettek fel eddig a pénztáraknak, „falakba ütköztek”. Mit érthetett ez alatt?

Ezt egyszerűen nem is értem. Engem egyetlen alkalommal sem hívtak fel. Aki minket felhív, legyen az bármilyen kormányzati képviselő, mi azonnal állunk rendelkezésükre. Az ügyfelek és a sajtó megkeresésére is mindig igyekszünk a legkielégítőbb választ adni. Ha Selmeczinek ilyen tapasztalata volt, meg kellene pontosan neveznie, hogy hol, mikor, kivel beszéltek, aki nem adott megfelelő felvilágosítást.

Tehát nem is keresték önöket?

Nekem nincs arról tudomásom, hogy történt volna bármiféle megkeresés. Pedig, ha valakit megkereshetett volna a kormányzat, az a szövetség képviselete. A magunk részéről mi több alkalommal is írtunk még Matolcsy miniszter úrnak is, és jeleztük, szívesen részt veszünk a kormányrendeletek kialakításában, hogy beleépíthessék azt a szakmai tapasztalatot, amivel a pénztárak rendelkeznek. Elmondtuk, hogy azért szeretnénk részt venni a munkában, hogy zökkenőmentesen és technikailag korrekten zajlódjon le az átadás-átvétel folyamata. De nem kaptunk semmiféle visszajelzést.

Valóban előkerülhetnek - ahogy Selmeczi fogalmazott - "botrányos részletek" az átvilágítás során?

Szerintem ez inkább egy negatív propaganda, annak érdekében, hogy még többen lépjenek vissza az állami rendszerbe. Ez a kijelentés mindenféle szakmai alapot nélkülöz. A pénztárak ugyanis nem első alkalommal számolnak el olyan tagokkal, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Gondoljunk csak 2009 év végére, amikor az 52 év felettiek visszaléphettek, és több tízezer tag elszámolását végezték el a pénztárak. Semmiféle olyan jellegű gond nem volt, ami egy ilyen kijelentést alátámasztana. Ráadásul a felügyelet folyamatosan vizsgálja a pénztárakat. Az elmúlt tizenhárom évben ez így volt, és az utóbbi hónapokban is így volt. Vannak olyan pénztárak, melyeknek hetente-havonta elszámoltatnak költségvetésükről és minden egyéb lépéseikről. Egyszerűen nem értem, hogy miből gondolják azt, itt bármilyen botrányos fejleményre sor kerülhet, ha most is folyamatos elszámoltatás van.

Akkor nincs ennek reális alapja?

Ez csak hangulatkeltés, a kommunikáció része. Hiszen nem is mondta meg konkrétan, hogy mire gondol. És én sem tudom elképzelni, mire gondol, hogy majd, mint a nyúl a kalapból, előkerülnek mindenféle botrányok, melyeket eddig még a felügyelet sem látott. Ahogy az is hangulatkeltés volt, amikor szocialista politikusok érdekeltségeihez kötötték a magánnyugdíj-pénztárakat. Mi mint pénztárszövetség abszolút nem politizálunk, csak szakmai kérdésekkel foglalkozunk. Éppen ezért nem készítettünk például listát arról, hogy hány jobboldali politikusnak lehet köze a pénztárakhoz. És nem is akarunk semmiféle ilyen listát készíteni, mert ez egész egyszerűen nem ezen múlik. A pénztárak vezetőit egyébként is a közgyűlések választják meg. Szükségtelen a szakmai dolgokat politikai kérdéssé változtatni.

Mekkora lesz a visszalépők száma önök szerint?

Valószínűleg nagyon sokan lesznek az állami rendszerbe átlépők. Már csak abból kifolyólag is, mert így szabályozták, hogy annak kell nyilatkozatot tennie, vagyis ténylegesen cselekednie, aki maradni akar a magánnyugdíj-pénztáraknál. Az emberek pedig nem szeretnek elmenni hivatalos ügyeket intézni, így majd automatikusan áthelyezik őket az állami rendszerbe. A többség valószínűleg így fog járni.

Aki tudatosan végiggondolja, hogy neki mi a jobb, igénybe veszi a kalkulátort, megnézi az egyéni számláját, és elgondolkozik azon, hogy az állami rendszer tényleg be tudja-e majd tartani mindazokat, amiket most ígérnek, azok közül kerülnek majd ki a magánpénztáraknál maradók.

Sokan attól tartanak, hogy az államiba átlépők nem látják viszont a pénzüket. Van erre esély?

Azt a pénzt semmiképp nem látják viszont, hiszen az állami rendszerben nem az alapján történik a nyugdíj kiszámítása, hogy neki mennyi van az egyéni számláján.

Akkor mi lesz velük?

Aki visszamegy az állami rendszerbe, annak most egy szép nagy kalapba kerül a pénze. Abból finanszírozzák majd az adócsökkentést, az államadósságot, a jelenlegi nyugdíjakat, és befoltozzák a költségvetés további lyukait. Amikor majd nyugdíjba megy a most állami átlépő, az akkor hatályos nyugdíjtörvény alapján megállapítják neki, hogy mennyi a nyugdíja. Jelenleg ez attól függ, hogy mennyi volt a szolgálati ideje, és hogyan alakult az átlagkeresete. Egyelőre egy árva szó sem esett az egyéni számlák sorsáról.

Tehát teljes a homály?

Igen. Éppen ezért nem lehet azt mondani, hogy a magánnyugdíj-pénztár továbbra is kockázatos rendszer marad az államival szemben. Másfajta kockázat van a két rendszerben. Az állami rendszert a demográfiai körülmények alakítják, hiszen az aktívan dolgozók járulékaiból fizetik a nyugdíjakat. A magánnyugdíj-pénztári rendszerben pedig tőkepiaci kockázatok vannak, hiszen a befizetések ott valamilyen értékpapírokban testesülnek meg, amiben befektetik a befolyó pénzeket.
hirextra.hu, január 5.

Egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliség még nagy, és szinte mindegyik tagállamban költségvetési konszolidáció zajlik, a szociális kohéziót fenntartani rendkívül nehéz – véli Andor László. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa a munkahelyteremtést és a szegénység elleni küzdelmet tekinti legfőbb feladatának 2011-ben.

- Az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség. Ezen a területen sikerült-e előrelépnie, illetve milyen intézkedéseket tervez 2011-ben?

- Konkrét előrelépés, hogy az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése közül kettő témája a foglalkoztatás. Az egyik átfogóbb jellegű novemberben jelent meg Új készségek és munkahelyek címmel. Ez a kínálati oldalra összpontosítva összegzi az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai feladatait. Arról szól, hogy miként lehet az emberi tőkébe való beruházás segítségével javítani a munkaerő-kínálatot.

- Most mégis inkább elsősorban munkahelyekre lenne szükség, nem?

- A munkahelyteremtés a makrogazdasági folyamatok alakulásának, az EU-ban az idén elinduló gazdasági kormányzás eredményességének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, egy minden tagállamra kiterjedő bővülés beindulásának a függvénye. Gazdasági stabilitás és növekedés nélkül nehéz bővíteni a foglalkoztatást. Biztató, hogy több tagállamban – így Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban – már az álláshelyek száma is nőni kezdett. Ugyanakkor számos jele van az európai gazdaság kettészakadásának. Mintegy fél tucatra tehető azoknak az országoknak a száma, ahol a magas adósságszint következtében visszatérő probléma az, hogy miként lehet stabilizálni a pénzügyi helyzetet, biztosítani a finanszírozhatóságot. Emiatt nem vagy csak nehezen tud újra beindulni a gazdaság, így ezekben az országokban a munkahelyek számának a növekedése is várat magára.

- Ezek szerint akut probléma marad a munkanélküliség az új évben is?

- A periferiális országokban – az eurózóna nehéz helyzetben lévő tagjain kívül Lettországban és Litvániában vagy Romániában – nagyon sok függ attól, hogy milyen további lépések történnek a gazdasági kormányzás kiépítése és általában az euró megerősítése érdekében.

- És mi a helyzet Magyarországgal?

- Magyarország a 2010-es kép alapján nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé. Természetesen ezt el lehet rontani, ám a kiinduló pont másokhoz viszonyítva egyáltalán nem volt rossz.

- Visszatérve a munkanélküliségre, különösen nagy probléma, hogy sok fiatal nehezen vagy egyáltalán nem kap munkát. Hogyan próbál változtatni ezen a helyzeten az EU?

- Átlagosan 20 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében. Ám van három tagállam, Németország, Hollandia, Ausztria, ahol a válság ellenére is alacsony maradt ez az arány. És létezik a másik véglet, Spanyolország, a három balti állam és Szlovákia, ahol a fiatalok több mint harmada tartósan munka nélkül van. Az EU az Európa 2020 straté-gián belül külön fejezetet szentelt az ifjúsági foglalkoztatás növelésének. Ez a Mozgásban az ifjúság program, amely elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha javítjuk a munkaerőpiac átláthatóságát és a fiatalok mobilitási hajlandóságát, akkor sokan tudnak munkahelyhez jutni. A tagállamoknak nemcsak arra kell ösztönözni a fiatalokat, hogy más országokban keressenek lehetőségeket, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy legyenek olyan garanciák, amelyek segítségével az iskolát elvégzők viszonylag hamar munkába állhatnak, vagy ha nem, az állam garantál számukra valamilyen oktatást vagy részleges foglalkoztatást. Ez a modell Ausztriában jól működik, elterjesztését mindenképpen szorgalmazzuk. A magyar EU-elnökség idején, január közepén az egyik első tanácsi ülésen, a szociális és foglalkoztatási miniszterek gödöllői találkozóján az egyik kiemelt téma az ifjúsági munkanélküliség lesz.

- A fiatalok foglalkoztatási nehézségeivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az EU részéről nem elhibázott stratégia-e a nyugdíjkorhatár emelése és a bevándorlás ösztönzése.

- Ösztönzésről nincs, kizárólag nyitottságról van szó, a bevándorlásnál a szociális dömpinget ki akarjuk zárni. A legtöbb példa azt mutatja, hogy milyen szigorú e téren az EU, akár a belépésről, akár a társadalombiztosítás összehangolásáról van szó. A nyitottság mellett pedig azért kell érvelni, mert ugyan most nagy a munkanélküliség, de azokban az országokban, ahol már növekedés van, és remélhetőleg csaknem mindegyik tagállam ide fog tartozni 2011-ben, két-három éves távlatban munkaerőhiány várható. A demográfiai helyzet is a nyitottság mellett szól, ez az egyik fő oka a nyugdíjkorhatár emelésének is. Magyarország esetében a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulása alapvetően felbillenti azt az egyensúlyt, amely a munkában lévők és a nyugdíjasok között kialakult. Ahol időben felismerik, hogy a demográfia és a munkaerőpiac átalakulása miatt milyen változásokra van szükség, ott hosszú távra lehet tervezni. Erről a tagállamok saját maguk döntenek. A nyugdíjkorhatár emelése tehát semmiképpen sem elhibázott lépés. Inkább támogatnunk kell azt, hogy az időskorúak minél tovább aktívak tudjanak maradni. Ebben a szellemben kezdeményeztük, hogy 2012 legyen az aktív időskor éve Európában.

- És mi lesz azoknak a fiataloknak a nyugdíjával, akik éveken át nem tudnak munkába állni?

- Nem történhet egymás rovására a foglalkoztatás. Sajnálatos módon jelenleg éppen a fiatal és az időskorú munkavállalóknál a legrosszabb a helyzet. Az Európa 2020 stratégia keretében ezen is változtatni kívánunk.

- Változik-e az EU nyugdíjstratégiája?

- Magának az Európai Uniónak igazából nincs nyugdíjpolitikája, ez tagállami hatáskörbe tartozik. A témában tavaly konzultációra bocsátott zöld könyv elemzést és kérdéseket tartalmaz, ezekkel a nemzeti kormányoknak kívánunk segítséget nyújtani. Ugyanezt szolgálja 2011 második felében a fehér könyv közreadása, amely már valamiféle uniós nyugdíjpolitika körvonalazását is előrevetítheti. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: még ez sem jelenti majd, hogy az EU megmondaná bármely tagállamának, mit tegyen a nyugdíjrendszerével. Az uniónak két dologra van lehetősége: egyrészt ajánlásokat fogalmaz meg, másrészt azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek az integrációból fakadnak. Ilyen például a nyugdíjak hordozhatósága; itt a közeljövőben szükség lesz uniós kezdeményezésre.

- Mit szól az Európai Bizottság a magyar nyugdíjpolitika változásaihoz? Háborog vagy megfontolandónak tartja az itteni intézkedéseket?

- Több vetülete van a dolognak. A nyilvánosságban elsősorban a nyugdíjreform makrogazdasági elszámolási vetülete jelent meg, hogy ennek mi a kapcsolata az államháztartási hiány kiszámításával, mivel ez kötődik az EU stabilitási és növekedési paktumához. Konkrétan Magyarország esetében sajátos tényező volt még az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása. A belső elemzések alapján sok pozitív észrevételről nem tudok beszámolni az elmúlt három-négy hónap magyarországi intézkedéseivel kapcsolatban. A fehér könyvben felsoroljuk majd a tagállami jó példákat, s nagy valószínűséggel az újabb magyarországi intézkedések nem fognak köztük szerepelni. Azt megfontolandónak tartjuk, hogy a tőkefedezeti kötelező magánpillérek teljesítményét lassan értékelni lehet, vagyis hogy mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha egy nyugdíjmodell nem működik tökéletesen, akkor tanácsos elvégezni a rendszer korrekcióját. Ugyanakkor nagyon fontos a stabilitás, az átláthatóság, a bizalom. Egész más kategória megfelelő társadalmi érdekegyeztetés nélkül a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket.

- A válság miatt nagy nyomás nehezedik biztosi tárcájára a létbizonytalanság, a szegénység, a kirekesztés elleni küzdelem fokozására.

- Ez a terület a legkeményebb dió. Egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliség, bár reményeink szerint már csökkenni fog, de még mindig magas szinten lesz, és szinte mindegyik tagállamban költségvetési konszolidáció zajlik, a szociális kohéziót fenntartani rendkívül nehéz feladat. Ezért arra kérjük a tagországokat, hogy költségvetésük tervezésekor legyenek tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, amelyek jövedelme, megélhetése nagymértékben függ az állami juttatásoktól. A válság hatására a 16-17 százalékos átlagról 20 százalék közelébe nőhetett a szegények köre az EU-ban. A december közepén Brüsszelben bemutatott, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni platform keretet ad egy fordulathoz és konkrét lépéseket tartalmaz.

- El tudják fogadni az EU romastratégiáját a magyar elnökség ideje alatt? - Igen. Ez egy keretstratégia lesz, amely az eddigieknél hatékonyabban kívánja bemutatni, hogy az uniós eszközöket miként lehet használni a cigányságot integráló nemzeti programok támogatására. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy az érintett tagállamok kormányainak, önkormányzatainak, civilszervezeteinek és a roma közösségeknek a kellő elszántsága és együttműködése nélkül az unió ezt a problémát megoldani nem tudja.

- Mire számít a portfóliója területén?

- A 2010-es év legfontosabb eredményének azt tartom, hogy a következő tíz esztendőt meghatározó Európa 2020 stratégiába sikerült beépíteni egy masszív foglalkoztatási és szociális pillért. A célszámok közé került a 75 százalékos foglalkoztatottsági szint. Nyárra elkészül az Európai Szociális Alap új szabályozása; ennek a forrásnak nagy szerepe lesz mind a foglalkoztatás növelésében, mind a szegénység csökkentésében. Folytatnunk kell a felkészülést a 2014-től induló pénzügyi perspektívára. E téren komoly vitákra számítok, mivel sokan vagyunk, akik szerint eddig nem működött minden tökéletesen az uniós források felhasználása terén. Azt gondolom, hogy az EU kohéziós politikáját megkérdőjelezni nem szabad.
vg.hu, január 6.

Már csak 17 napjuk van a nyugdíjpénztártagoknak arra, hogy nyilatkozzanak a tagságuk fenntartásáról, különben végérvényesen az állami pillérbe kerülnek vissza. A kiszerződést választók az országban 36 helyen tehetik meg a nyilatkozatukat, és mivel jelenleg naponta ezt csak 700-800-an teszik meg, az ügyfélszolgálatokon nincsenek problémák. A legtöbb ember a fővárosban nyilatkozott eddig, egy ügyfél pedig gyakorlatilag 10 perc alatt végezni tud. Mostani számításaink szerint viszont nagyon meglepő lenne, ha 50 ezer fölé tudna nőni január végéig a maradók tábora, ami 3 milliós tagsággal számolva mindösszesen 1,67 százalékos maradási arányt jelentene.

Tavaly év végén a parlamenten nagyobb ellenállás nélkül átment az a törvény, ami tisztázza, milyen körülmények között léphetnek vissza a magánnyugdíjpénztárak tagjai az állami pillérbe. Korábbi cikkeinkben már bemutattuk, hogy mit kell átgondolniuk a pénztártagoknak, ennek megfelelően most arra törekszünk, hogy a dolog gyakorlati oldalát mutassuk be, tehát azoknak adjunk fogódzkodót, akik maradni kívánnak a vegyes rendszerben.

A már hatályos törvények szerint személyesen kell megjelenni - a személyazonosság ellenőrzése céljából - egy nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A törvény szövege szerint normál körülmények között a tagoknak 2011. január 31-éig van arra idejük, hogy befáradjanak egy ügyfélszolgálatra, és jelezzék, hogy ők maradni kívánnak. Ezt az ország 33 különböző városában tehetik meg a pénztártagok, azonban mivel a fővárosban több helyre is fordulhatnak a tagok, így a potenciális intézmények száma 36-ra növekszik.

Mivel vannak olyanok, akik például egészségügyi ok, testi fogyatékosság vagy személyi szabadság korlátozási miatt nem tudnak személyesen megjelenni, ezért a törvényhozók biztosítják azt, hogy helyszíni nyilatkozattételre legyen lehetőség. Ekkor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi a tagok, ha az január 21-éig írásban ezt kéri. Természetesen azoknak is meg kell adni a nyilatkozattétel lehetőségét, akik külföldön tartózkodnak, ők a Magyar Köztársaság külképviseletén tehetik meg a nyilatkozatukat.

Elvileg arra is van lehetőségünk, hogy az említett január 31-i időpont után is nyilatkozzunk, erre viszont akkor kerülhet sor, ha a jogosult rajta kívül álló okból (például egészségügyi probléma miatt) nem tudja megtenni a nyilatkozatát. Ebben az esetben az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül, de maximum február 28-ig egy igazolási kérelemmel együtt megtehető a nyilatkozat. A beérkezéstől számítva 15 napon belül dönt a nyugdíjbiztosítási szerv, hogy a kérelem elfogadható-e. Ha igen, akkor a nyugdíjpénztár-tagság 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll. Minden egyéb esetben a tagság 2011. március 1. napjával megszűnik.

Mire számíthatunk az ügyfélszolgálatokon?

Kérdésünkre a Budapest Fővárosi Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán elmondták, hogy nagyon egyszerű megtenni a maradási nyilatkozatot. Az ügyfélnek mindössze 10-15 percet kell eltöltenie az intézményben, és már végzett is, de nagyobb tömeg esetén sem volt még példa a 20 percnél magasabb ügyintézési időre. Hol tudnak nyilatkozni a nyugdíjpénztári tagok?

Az igazgatóságon a Portfolio.hu kérdésére azt is elmondták, hogy jelenleg zavartalan az ügyfélfogadás, viszont a mostaninál keményebb helyzetre is fel vannak készülve az ügyfélszolgálaton. Persze ez még azért lehet így, mert naponta országosan mindössze 700-800 fő megy el nyilatkozni, míg a Fiumei úti irodába 300 alatt van ez a szám. Vélhetően, ha a többszörösére emelkedne a maradnók tábora, akkor a várakozási idő hosszabbodna.

A Fiumei úti irodában jelenleg 5-6 ügyfélablak áll nyitva, az ügyfélnél pedig - a személyazonosságának az igazolása céljából - a személyigazolványának, a lakcímkártyájának és a taj-kártyájának kell ott lennie. Az ügyintéző az adatok egyeztetését elvégzi, és kinyomtat egy formanyomtatvány, gyakorlatilag már teljes egészében kitöltve. A pénztártagnak mindössze alá kell írni a nyilatkozatot három példányban, és be is fejeződött a folyamat.

Egy példányt megkap az ügyfél, a maradásról pedig köteles értesítenie a munkáltatóját 5 munkanapon belül, amire azért van szükség, mert közel sem mindegy, hogy a későbbiekben hogyan fog járulékot fizetni a munkáltató, illetve milyen járulékot hova utal a munkáltató.

Milyen a maradási hajlandóság?

A legfrissebb, kedd délelőtti adatok szerint eddig 6327-en jelezték, hogy maradni kívánnak, pedig december 22-óta lehet nyilatkozni, igaz a karácsony és a szilveszter miatt vélhetően a tagok lelkesedése csak január második felében jön meg. A statisztikák alapján naponta átlagosan 700-800 fő választja a maradást az országban. Ha azt vesszük számításba, hogy ez a trend kitart január végéig, akkor a maradók tábora csak minimálisan fogja meghaladni a 20 ezer főt.

Nagy valószínűséggel az idő rövidsége és a szabályozás miatt nem nagyon lehet tömeges maradásra számítani, jelenleg azt is nagyon nehéz lenne elhinni, hogy 100 000 feletti tag maradhat összességében a pénztárakban. Reálisabb feltevés azzal élni, hogy néhány tízezer fő marad a vegyes rendszerben, sőt mostani állapot szerint az is meglepő lenne, ha a kumulált összeg 50 000 fölé emelkedne. Mindez azért fontos, mert a taglétszám 3 000 000 felett van, tehát ehhez képest 100 ezer maradónál mindössze a tagok 3,33 százaléka, 50 ezer maradónál a tagok 1,67 százaléka választaná a magánpénztárakat.
penzcentrum.hu, január 7.

Azok a magánnyugdíjpénztár-tagok, akik a kötelező nyugdíjjárulékon felül kiegészítő befizetéseket tettek az elmúlt években, a jelenlegi állapot szerint csak a befizetések összegét vehetik fel, az azokból elért hozamot nem - írta a Magyar Nemzet. A vonatkozó nyugdíjtörvény nem egyértelmű, a nyugdíjügyi megbízott és a minisztérium a másikhoz irányította az érdeklődőket, a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság viszont úgy tájékoztatott, hogy az érintett hozamot nem fizeti ki az alkalmazott módszertan szerint.

A kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem, de a működés céljára felhasznált összeget visszafizetik a pénztártag (állami rendszerbe való) visszalépése esetén - tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A lap szerint a szabályozás pontatlansága miatt többen csalódhatnak a visszalépők közül, mivel az egyéni vagy munkáltatói kiegészítés után elért hozamot a visszalépők nem kapják meg.

A törvényben csupán annyi szerepel, hogy a visszalépő tag jogosult a tagdíj-kiegészítés felvételére (lásd a keretes írásunkban), s ezt a kormány ígérete szerint adó- és járulékkötelezettség nélkül teheti meg. Ebből a megfogalmazásból azonban nem derül ki, hogy csak a kiegészítések összegét vagy az abból az évek folyamán származó hozamokat is megkapják-e a visszalépők.

A Magyar Nemzet emiatt megkereste Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi kormánymegbízottat a helyzet tisztázására, ő azonban a jogszabályt kidolgozó Nemzetgazdasági Minisztériumot ajánlotta. A minisztérium azonban több nap után csak annyit közölt, hogy a nyugdíjügyi megbízotthoz kell fordulni az ügyben.

A Mészáros József által vezetett ONYF, amely többek közt a magánrendszerben maradók nyilatkozatait és a visszalépők pénzéről szóló nyilatkozatokat is kezeli, úgy tájékoztatta a lapot, hogy az eddig is alkalmazott módszertant használják, vagyis a kiegészítő tagdíjon jóváírt hozamot nem fizetik ki a visszalépőknek. Vagyis, aki a kötelező befizetései mellett kiegészítő befizetéseket tett (saját maga vagy cafeteriajuttatásként a munkáltatója), a befizetések összegét felveheti, ugyanakkor az akár 12 év alatt az ezekből származó hozamot nem.

Ez az összeg a befizetési időtől, az összegektől és az elért kamatoktól függően komoly mértékű is lehet. Az inflációt figyelmen kívül hagyva, tehát csak a reálteljesítményt figyelembe véve, aki például évente 100 ezer forintot fizetett be pluszban és 12 éven át minden évben 1 százalékos (reál)hozamot ért el, az a szabály szerint 1,2 millió forintot kap vissza és elbukja a több mint 68 ezer forintos hozamot. Ha ugyanennyi és ugyanilyen idejű befizetésére minden évben 5 százalékos hozamot ért el, akkor az 1,2 millió forint visszaszerzése mellett több mint 390 ezer forintnyi hozamról kellene lemondania.

A főigazgatóság indoklása szerint "a magánnyugdíjpénztárak nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé a kiegészítő tagdíj befizetése alapján jóváírt összegre jutó hozam elkülönítését, mivel az ehhez szükséges kettős egyéni számlavezetés" indokolatlanul nagy adminisztrációs terhet jelentett volna. Az ONYF szerint egyfajta kompenzáció, hogy az, aki az önkéntes pénztárba való befizetést választja a visszalépéskor felvehető összeg elhelyezésére, az államtól 20 százalékos (de legfeljebb 300 ezer forintos) hozzájárulást kap.
[origo].hu, január 7.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról szóló törvény szövege szerint az átlépők megkapják az magánpénztárakba tagdíj-kiegészítés címén befizetett összeget. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy az esetlegesen elért hozamot is megkapják-e a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő érintettek. A Magyar Nemzet ennek próbált utánajárni.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság levele e tárgyban csak annyit ír: "visszalépés esetén az esetleges tagdíj-kiegészítés önt adómentesen illeti meg".

A Magyar Nemzet pénteki cikke szerint ebből sem derül ki, hogy a hozam is jár-e az átlépőknek, pedig ha valaki tíz év alatt százezer forinttal egészítette ki tagdíját, akkor az - az inflációval számolva - a duplájára is nőhetett az idők során.

A lap újságírója kérdésével először Selmeczi Gabriella nugydíjvédelmi megbízottat kereste meg, aki továbbirányította őt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Három nap után a tárcánál azt mondták, forduljanak Selmeczi Gabriellához.

A válasz:

Végül az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adott választ: az ONYF a kiegészítő tagdíj hozamát nem, de a működés céljára felhasznált összeget visszafizeti a pénztártag visszalépése esetén. Indoklásuk szerint a magánngyudíjpénztárak nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé a tagdíj-kiegészítés után járó hozam elkülönítését.

Kompenzációként viszont - ha a visszalépő pénztártag a visszakapott tagdíj-kiegészítést az önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utalja - az állam 20 százalékkal kiegészíti az összeget.
hirszerzo.hu, január 7.

A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy jogaik megóvása érdekében használják az általa készített nyilatkozatmintákat.

A pénztárszövetség honlapján közzétett tájékoztató szerint a nyugdíjbiztosítási szervek előtt kötelezően megteendő nyilatkozat tartalmára nézve a jogszabály nem ír elő formakényszert, ezért a magán-nyugdíjpénztári tagságot választók - jogaik megóvása érdekében - alkalmazzák a "Pénztártagság fenntartására szóló nyilatkozat"-ot.

Ebben a tag - a magán-nyugdípénztári tagság fenntartásának deklarálása mellett - kijelenti: arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet a 2010. évi CLIV. tv. 36. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről vagy megsemmisítéséről rendelkezne, jogfenntartással él a megsemmisített jogszabályi rendelkezés folytán elszenvedett jogsérelem és esetleges vagyoni hátrány megtérítése iránt.

A "Jogfenntartó nyilatkozat"-ot azoknak ajánlja a pénztárszövetség, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna".

A "Jogfenntartó nyilatkozat" szerint a pénztártag kijelenti: azért nem élt nyilatkozattételi lehetőségével a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartására, mert a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben foglalt szolgálati időszámítás miatt jelentős hátrányt szenvedett volna el, amennyiben fenntartja tagsági jogviszonyát; az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése tehát kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt. Arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, ez esetben magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani - tartalmazza a nyilatkozat.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magánkasszánál maradnak, vagy átlépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is a magánnyugdíjpénztár tagja marad, "kiszerződik" az állami nyugdíjpillérből: a 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (decembertől nyugdíj-hozzájárulást); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.

A több mint hárommillió tagból a csütörtök esti adatok szerint 8.353 jelezte, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kíván maradni.
elemzeskozpont.hu, január 8.

32902

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.03 Seconds