2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482514
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform (1.rész)
Posted on January 21, Friday, 13:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Valószínűleg az infláció fölötti hozamot ért el a hazai magán-nyugdíjpénztári alapok szinte mindegyike 2010-ben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján is közzétett árfolyamadatokból. A növekedési alapok közül a legjobban az OTP, az ING és a Dimenzió teljesített. Rosszul ment ugyanakkor az Erstének és az Évgyűrűknek, ez a két kassza ugyanis mindhárom alaptípusnál az utolsó három hely valamelyikén végzett, így nem produkált reálhozamot, vagy csak csekély mértékűt.

Ami a növekedési alapokat illeti – ezekben van a tagok vagyonának több mint háromnegyede –, a legjobban az OTP, az ING és a Dimenzió magánnyugdíjpénztár ügyfelei jártak az idén. Az OTP portfóliója több mint 13,5 százalékos hozamot ért el, az ING-é és a Dimenzióé pedig megközelítette a 13 százalékot. Ez azért is figyelemre méltó , mivel a vizsgált időszakban a BUX index csak néhány ezrelékkel nőtt, az állampapírok árfolyamát mérő MAX Composite csak 6,46, a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX pedig 6,33 százalékot emelkedett.

Az állampapírindexeket tavaly a növekedési portfóliók zöme megverte, sőt a 18 alapból nyolcnak két számjegyű lett a hozama. A teljesítmények között nagy a szórás; a kategóriában az utolsó a Quaestor növekedési portfóliója, miután mindössze 3,65 százalékot szedett magára. Tavalyelőtt éppen ez az alap lett a legjobb 34 százalék fölötti hozammal. Kétéves összevetésben persze így a Quaestor is a jobbak közé tartozik, és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók teljesítményét csak hosszú távon érdemes vizsgálni.


vg.hu, január 10.


A Portfolio.hu egy gyors felmérést végzett az elemzők és az alapkezelők körében, hogy ki miként dönt január végéig a nyugdíjpénztárban maradásáról. A szektor feltételeit (kedvező jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetet) ismerve nem meglepő, hogy a többség a maradást választja. Az indokok között első helyen az áll, hogy hosszabb távon nem maradhat fent a kiszerződés, az állam pedig több évtized múlva csak sokkal kisebb kezdőnyugdíjat tud majd kifizetni. A maradást erősíti meg a felhalmozott több millió forintos egyenleg is, hiszen az bizonyíthatóan megtalálható, és nem egy ígéret, miközben a számla örökölhető is.

Mióta bejelentették, hogy visszaléphetnek a pénztártagoknak az állami pillérbe, mindenki azt figyeli, hogy miként döntenek az emberek. A statisztikák most indultak be igazán, az első adatok szerint viszont csak minimális létszám (8353) döntött a maradás mellett, a többség inkább vár. A bátrabbak már lábbal szavaztak, azonban arra gondoltunk, hogy meg kéne fejteni, mit gondolnak a visszalépésről a pénzpiacok aktív szereplői, az elemzők és az alapkezelők.

Az ötlet azért sem ördögtől való, hiszen ezek a szereplők jellemzően stabil foglalkoztatási háttérrel rendelkeznek, a jövedelmük az átlaghoz képest jóval magasabb, az egyéni számlájuk is több millió forintot mutat. Ezek a szereplők a piac minden rezdülését látják, professzionális befektetőknek tekinthetők és valamilyen szempontból kapcsolatban is állnak a pénztárakkal, vagy vagyonkezelőként, vagy tanácsadóként. Mindez nem azt jelenti, hogy befolyásolva lennének egyik vagy másik irányba, hanem inkább azt, hogy ők nem csak kívülről látják a pénztárak működését, hanem látják azokat belülről is, és képet tudnak alkotni azok tevékenységéről, teljesítményéről.

Érthető okokból az elmúlt hónapokban nem szólaltak meg a pénztári szektorral közvetlenül és közvetve kapcsolatban álló szereplők, viszont joggal hittük, hogy a mostani lehetőség, a névtelenség miatt felkelti az érdeklődésüket. A várakozásinkat pedig az élet visszaigazolta, hiszen a népes levelező listáról sok visszajelzést kaptunk.

Lássuk az eredményeket!

Nem túl meglepő módon elsöprő fölényben voltak a válaszadóink között azok, akik a maradást választják. A mintánk 46 elemből állt, azonban ismerve a szektor nagyságát, és a befolyásoló körülményeket, az eredményeket akár ki is vetíthetjük az egész szektorra.

A megkérdezett elemzők és alapkezelők közül 36-an válaszoltak úgy, hogy a magánnyugdíjpénztáruknál maradnak, míg mindössze 10-en mondták azt, hogy visszalépnek az állami pillérbe. Mindez azt is jelenti, hogy 78 százalék egyértelműen a maradás pártján áll, míg 22 százalék véli úgy, hogy az állami fegyelmezésnek alá kell hajtania a fejét. Természetesen nagyon sokféle módon indokolták meg a döntésüket a felmérésben résztvevők, azonban egyértelműen csokorba lehet szedni azokat a tényezőket, amik a maradás mellett szólnak.

A legfontosabb érvek a maradás mellett

Az állami pillér hosszú távon nem tudja a mostani ígéreteit betartani, hiszen a társadalom egyre öregszik, a népesség pedig csökken, míg a foglalkoztatás sem kielégítő. A rendszer fenntarthatósága több évtized távlatában nem biztosított, hiszen már most sincs elég pénz a nyugdíjak kifizetésére. Pontosan ezért elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a nyugdíjig érvények visszavágása. Egyik válaszadónk frappánsan azt írta, hogy "figyelembe véve, hogy a magyar államnak az elmúlt 30 évben háromszor sikerült a csőd szélére kerülnie, az állam nyugdíjígérete kereken 0-át ér".

Válaszadóink közül többen is azt mondták, hogy arra számítanak, az állam nem tud majd, csak egy minimális nyugdíjat adni évtizedek múlva, ezért még úgyis megérheti a maradás, ha kiszerződnek az állami pillérből. Sokan hivatkoztak arra, hogy a pénztárak kevésbé vannak kitéve a politikai kockázatoknak, a maradással pedig el lehet kerülni azt, hogy szimpla ígéretekre hagyatkozva készüljenek fel az öregkorra.

Egyesek arra is hivatkoztak, hogy mivel az elmúlt évtizedekben is sokat változott a szabályozás, nagyon komoly bizonytalanságok kötődnek az állami pillérhez. Sokan nem tartják hosszú távon fenntarthatónak azt a helyzetet, hogy valaki a nyugdíjjárulékának, nyugdíj-hozzájárulásának megfizetése után ne kapjon állami nyugdíjat. Válaszadóink szerint ez egy opció, amire nem lehet mérget venni, de esélyes hogy évtizedek múlva a jogfosztott státusz megszűnjön. A visszajelzések alapján kimondható, hogy a maradók sokkal nagyobbra értékelik annak a valószínűségét, hogy a munkáltatói 24 százalékos hozzájárulás után is fognak állami nyugdíjat kapni.

A többségnek megszakítások nélküli munkaviszonya van, a felsőoktatási idő beleszámításával pedig állami nyugdíjra is jogosulttá váltak. Persze a kiszerződés miatt a következő évtizedekben sokat fognak veszteni, azonban ha a garantált kezdőnyugdíj az átlagbérhez viszonyítva csökkenni fog, és visszaállítják a jogfosztott státuszt, akkor lehet indokolni a maradást.

A pénztárak oldaláról megközelítve a helyzetet a megkérdezettek arra is kitértek, hogy a kedvező jövedelmi és foglalkoztatási helyzetük miatt több millió forint gyűlt össze a számlájukon, amit nem akarnak egy feneketlen kútba beledobni. Úgy gondolkodtak többen is, hogy az már biztos, ami a számlájukon van, bízva a pénztárak vagyonkezelőiben pedig inkább erre építenek, mint az államra.

Idekívánkozik egy komment. Egyik válaszadónk éppenséggel magánnyugdíjpénztári vagyonkezeléssel foglalkozik, és ő már csak a munkájából adódóan is azt mondta, hogy marad. Ő mindössze annyit fűzött hozzá, hogy nyilvánvalóan nem fog saját fészkébe piszkítani, hiszen ki látott már "vega hentest"?

Több esetben is azt hallottuk, hogy az öngondoskodásra kell építeni, a nyugdíjrendszer második pillére pedig ennek a része, még akkor is, ha az állam kötelezően utalja rá a járulékokat. Sokszor azt a választ kaptuk, hogy annyira bizonytalan az állami- és a magánpillér, hogy minden olyan formát meg kell ragadni, amivel a nyugdíjas korra lehet takarékoskodni (több lábon kell állni). Az egyéni számlán lévő pénz pedig ilyen, az államnál lévő ígéret viszont nagyon sokat változhat, főleg ismerve a demográfiai és foglalkoztatási feltételeket.

Az egyéni számlával kapcsolatban többször is azt az érvet hallottuk vissza, hogy az örökölhetőség mindennél fontosabb, hiszen a kötelező nyugdíjkorhatár nagyon magasra is emelkedhet hazánkban. Sokan egyelőre kétkednek abban, hogy az örökölhetőséget meg lehet valósítani az állami pillérben, ezért inkább azt veszik készpénznek, ami nem csak virtuálisan, hanem befektetési eszközökben testesül meg, tehát a számlájukon elérhető.

Végül, de nem utolsó sorban ott voltak azok a maradók is, akik ezzel a választással fejezik ki a nemtetszésüket, hogy a kormány olyan helyzetbe kényszerítette belel őket, amire ilyen rövid idő alatt, ilyen feltételeke mellett nem igazán lehet megoldani. Többen is arra emlékeztettek, hogy a kiszerződés nem fair, és még ha csak kevesen, néhány 10 ezren maradnak a második pillérben, akkor is megéri várni arra, hogy visszakapják az elvesztett jogosultságukat.

Összefoglalás

Felmérésünkben azt próbáltuk megfejteni egyrészt, hogy a szofisztikált befektetők miképpen döntenek, illetve másrészt, hogy ezt a döntésüket mire alapozva hozzák meg. A többség egyértelműen a pénztári maradás pártján áll, a válaszadók között viszont akadtak néhányan, akik még vacillálnak. Nyilvánvaló, hogy teljesen más motivációk vezérlik a professzionális befektetőket, illetve az átlagos vagy az alatti jövedelemmel rendelkező, kis összegű egyéni számlát összegyűjtő pénztártagokat, a felmérés pedig ezt nagyon jól be is bizonyította.

Az elemzők és az alapkezelők jellemzően abban hisznek, hogy a jövőben az állam csak sokkal kisebb nyugdíjat fog kifizetni, emellett pedig a következő kormányok a kiszerződést is meg fogják szüntetni. A gondolkodás a jövedelmi és munkaerőpiaci feltételeket ismerve teljesen jogos, miközben a maradást a több millió forintos valós számla megléte és örökölhetősége is segíti.


portfolio.hu, január 10.


Az eddigi gyakorlat alapján január végéig várhatóan nem születik döntés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványok ügyében az Alkotmánybíróságon (Ab) - tudta meg a Magyar Nemzet. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell nyilatkozniuk, ha a tagságukat fenn kívánják tartani.

A napilap ismertetése szerint a testület e heti ülésén egyelőre csak a soron kívüli tárgyalás ügye kerülhet szóba, határozathozatal legkorábban február végén, március elején lehet. Sereg Andrást, az Alkotmánybíróság szóvivőjét azután kereste meg a napilap, hogy a Vasárnapi Hírek azt írta, "elképzelhető, hogy soron kívül hoz döntést az Alkotmánybíróság a médiatörvényről és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításáról."

Sereg András a Magyar Nemzetnek azt mondta, szinte kizárt, hogy január végéig döntés szülessen a magánnyugdíjpénztárakat érintő beadványokkal kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években, a társadalmi közérdek szempontjából kiemelkedő ügyekben már volt példa soron kívüli tárgyalásra, de a legrövidebb ügymenet így is másfél-két hónap volt.

A szóvivő közölte, hogy az érintett beadványok úgynevezett "indítványelemzőknél" vannak. A lap megtudta azt is, hogy a testület e heti ülésén kizárólag a magán-nyugdíjpénztári ügyek soron kívüli tárgyalásának kérdése lehet napirenden, a médiatörvényt érintő beadványok sürgőssége "szóba sem került eddig".

piacesprofit.hu, január 10.


Bizakodásra ösztönzi a Stabilitás Pénztárszövetség az állami nyugdíjrendszerbe átlépőket, ezért egy esetleges kárigényt is érvényesítő nyilatkozatot ajánlanak nekik. A dokumentumot azonban a hiányzó kormányhatározat miatt nem fogadták el a Fiumei úti nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. Eddig kevesen, alig 10 ezren mertek a pénztárakban maradás mellett dönteni. Kiderült, nemcsak a nyugdíjuk jelentős részét, hanem a rokkantsági nyugdíjjogosultságot is elvesztik a kormány akaratával dacolók.

Az utolsó hetekben is kapkodhatják a fejüket a magán-nyugdíjpénztári tagok. A pénztárakat képviselő Stabiltás Pénztárszövetség jogfenntartó nyilatkozatot ajánl azoknak, akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek. Ám ezt nem fogadta el a Fiumei úti nyugdíjbiztosítási igazgatóság. A szövetség szerint a honlapjukról letölthető nyomtatvány kitöltése jelzésértékű az állam felé, és figyelemfelhívás a törvényhozóknak. Ha az Alkotmánybíróság (Ab) utólagos normakontrollja, vagy más szervezet döntése révén a törvény hatályát veszti, a tértivevénnyel feladott küldeménnyel az aláíró kárigénnyel léphetne fel. A nyugdíjigazgatóság szerint viszont ezt nem teszi lehetővé a kormányhatározat, így fölösleges a nyomtatvány kitöltésével bajlódni.

A magánnyugdíj megtakarítások államosításáról szóló törvényről legkorábban jövő hónapban határoz az Ab, a pénztártagoknak azonban ez már késő. Döntésüket ugyanis január végéig kell meghozniuk. Eddig a 3 millió tagból alig 10 ezren dacoltak a kormány akaratával, és maradtak a magán-nyugdíjpénztárakban. A pénztárak szövetsége szerint sokan félnek a lehetőségtől.

Közben a Portfolio.hu felmérést végzett az elemzők és az alapkezelők körében arról, hogy ki miért döntött a maradás mellett. A kedvező jövedelmű munkatársak azzal indokolták válsztásukat, hogy szerintük hosszabb távon nem maradhat fent a kiszerződés, az állam pedig több évtized múlva csak sokkal kisebb kezdőnyugdíjat tud majd fizetni. A maradást erősíti a felhalmozott több millió forintos egyenleg is, valamint a számla örökölhetősége.

Az elemzők szerint az állami pillér hosszú távon nem tudja a mostani ígéreteit betartani, hiszen a társadalom öregszik, a népesség pedig csökken, és egyelőre a foglalkoztatás bővülése sem látszik. A rendszer fenntarthatósága több évtized távlatában nem biztosított, hiszen már most sincs elég pénz a nyugdíjak kifizetésére. Szerintük elkerülhetetlen lesz a korhatár emelése, a pénztárak viszont kevésbé vannak kitéve a politikai kockázatoknak, a maradással pedig el lehet kerülni azt, hogy kizárólag az ígéretekre hagyatkozva készüljenek fel az öregkorra. Úgy gondolkodtak többen is, hogy az a biztos, ami a számlájukon van. Inkább a pénztárakban bíznak, mint az államban. Többen viszont csak azért maradtak, mert így fejezték ki nemtetszésüket a kormány intézkedése ellen.

Kiderült viszont, hogy aki merészen pénztártag marad, de megbetegszik, még az adókerülőknél is rosszabb helyzetbe kerül. Könnyebben szerezhet ugyanis rokkantsági-nyugdíjjogosultságot az, aki kibújik az adózás alól, mint aki pénztártag marad de tisztességesen adózik. A kasszákat választók csak piaci alapú biztosításokkal védekezhetnek egy esetleges baleset miatti pénztelenség ellen.

Sok ilyet kínálnak a cégek, de igen drágán. A nyugdíjpénztári tagságukat megtartók tehát nem csak az állami öregségi nyugdíjukról mondanak le. Ellátásra az jogosult, aki rokkantnak minősül, megvan az életkorára előírt szolgálati ideje, nem kap táppénzt, egészségkárosodás miatt nem tud dolgozni, vagy tud, de jövedelme legalább 30 százalékkal kisebb annál, amit munkavállalóként a legutolsó négy hónapban megkeresett. Az életkori feltételnek megfelelni a legnehezebb, az ugyanis automatikusan emelkedik. A törvény szerint egy 22-24 évesnek négy munkaéve kell legyen, ha rokkantnyugdíjat akar, ugyenehhez a 25-29 éves korosztálynak hat, a 30-34 éveseknek nyolc, a 35-44 éveseknek tíz, a 45 és 54 közöttieknek tizenöt, 55-től pedig húsz munkával eltöltött év kell. Aki azonban pénztártag marad, nem gyűjti tovább a munkaéveiket, hiába dolgozik.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben rokkantsági nyugdíjra csak az a pénztártag lesz jogosult, aki már 2011. november 30-ig megszerzi azt a szolgálati időt, ami a megrokkanás (jövőbeni) időpontjában az életkora szerint szükséges lesz a rokkantnyugdíj-folyósításhoz. Aki például igen fiatalon, mondjuk 22 évesen szerzett bejelentett állást és most 43 éves, tehát összegyűjtött 20 év munkaviszonyt, nincs mitől tartania, nyugdíjazásáig jogosult lesz a rokkantnyugdíjra. Viszont az a hasonló korú, aki csak 25 évesen állt munkába, a jelenlegi szabályok szerint 55 évesen elveszíti a jogosultságát, ha most pénztártag marad, hiába dolgozik tovább megszakítás nélkül. A törvény még az adóelkerülőket is kedvezőbb helyzetbe hozza a pénztártagoknál, ők ugyanis, ha átmenetileg bejelentett állásban dolgoznak, újból jogosultságot szerezhetnek, míg a kasszatagoknak erre az új szabályok szerint nem lesz esélyük.


nepszava.hu, január 11.


Nem akarjuk megzavarni a piacokat a magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő portfólió értékesítésével, ezért nagyobb portfólióelemek aukciós értékesítése, illetve kisbefektetőknek szóló jegyzések is szóba kerülhetnek - jelezte a Gazdasági Rádióban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese

A Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő alap feladata nem klasszikus portfóliókezelés lesz, hanem az, hogy a visszaadott állampapírt bevonják, az egyéb, nem állami portfóliót pedig fokozatosan, a piac megzavarása és veszteség nélkül értékesítsék.

Borbély András az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádióban elmondta, a szeptember végi adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona kissé 3000 milliárd forint feletti volt, amelynek 45 százalékát tette ki az állampapír. Az átlépő tagok által az államhoz áthozott vagyonelemek közül az ÁKK megsemmisíti az állampapír részt, ez tehát csökkenti az államadósságot. Amint az ÁKK tavaly év végi sajtótájékoztatóján már jelezte, különböző átlépési arányokkal kalkulálva különböző mértékű adósságcsökkentésre kerül sor.

Ha a pénztártagok egyharmada lép vissza, akkor az államadósságot két százalékponttal tudják mérsékelni, ha a kétharmada, akkor öt százalékponttal, ha pedig mindenki, akkor kilenc százalékponttal. A központi kormányzat bruttó államadóssága a GDP 74,3 százaléka. Szeptember végén a pénztárak vagyonának mintegy 45 százaléka volt állampapír, ez 1500 milliárd forintos nagyságrendet tesz ki. A visszalépés után bevont magyar állampapírokon felüli 1500-1600 milliárd forint körüli részből az idei költségvetés mintegy 530 milliárd forintot kap a nyugdíjkiadások fedezésére.

A bevont állampapírok mellett megmaradó, mintegy 1500-1600 milliárd forintnyi értékpapírból mintegy 850 milliárd forint a legnagyobb részt képviselő befektetési jegy. Ezért az Alap munkatársai felmérik, hogy mekkora arány ezen belül a nyílt és a zárt végű, és hogy a zárt végű mennyire értékesíthető. A nyílt végű nyilvánvalóan szabadabban eladható.

Borbély rámutatott: sokan azt gondolják, hogy a tőzsdén próbálják apránként értékesíteni a portfóliót, ugyanakkor nincs még ilyen elfogadott stratégia. Szavai szerint jobb megoldásnak tűnik, hogy egy-egy nagyobb csomagot aukción értékesítsenek, mert ez nem zavarja meg a piacot.

Az általános vezérigazgató-helyettes jelzése szerint a nem állampapírok többségét várhatóan nagy bankoknak, befektetési szolgáltatóknak értékesíti a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap. Borbély megjegyezte: elképzelhető, hogy lesz olyan rész, amelyet kisbefektetőknek értékesítenek, elsősorban a részvények közül egy jegyzési program keretében egy adott piaci árfolyamon.


index.hu, január 11.


A tb-rendszerbe visszalépésre a jövőben kizárólag rokkantság esetén lesz lehetőségük azoknak, aki most a maradás mellett döntenek. Ám akkor sem nézi el nekik a kormány ellenállásukat: visszatérésükkor ugyanis csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe. Amennyiben a rokkantsági nyugdíjhoz nem lesz elegendő szolgálati idejük, nem kapnak semmit az államtól. A pénztártagok örökösei még rosszabbul járnak, ők ugyanis csak csökkentett összegű özvegyi nyugdíjat vagy árvaellátást kaphatnak az államtól.

A több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagból kedden reggelig 10.349-en nyilatkoztak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kívánnak maradni - közölte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól. Közben újabb részletek derültek ki arról, hogy milyen jogosítványokat vesz el a kormány azoktól, akik a kasszák mellett döntenek.

Teljesen elengedi a kasszatagok kezét az állam

Ha valaki most fenntartja pénztártagságát, és a jövőben rokkantsági nyugdíjra lesz jogosult, két lehetőség közül választhat. A pénztártag az egyéni számláján felhalmozott egyenlege alapján kérheti a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatást, ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj megállapítását. Ebben az esetben a tb-nyugdíj megállapításakor csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt veszik figyelembe, és a nem pénztártagok részére járó ellátásnak csak mintegy 76 százalékát kapják.

Rokkantság esetén a most maradók választhatják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést is. Ebben az esetben a rokkantsági nyugdíjat ugyan nem fogják csökkenteni, de szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani.

Azonban 2011. november 30-ig megszerzendő szolgálati időnek el kell érnie a rokkantsági nyugdíjhoz - a megrokkanás idején betöltött életkor szerint - szükséges mértéket, az érintett ellenkező esetben nem lesz jogosult a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből rokkantsági nyugdíjra.

Az öröklés szempontjából is vannak különbségek

Amennyiben valaki a pénztártagság fenntartását választja, és még a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele előtt meghal, egyéni számlája továbbra is örökölhető marad; öröklésre a pénztártag által megjelölt kedvezményezett jogosult. Ez esetben azonban a társadalombiztosítási hozzátartozói ellátásokat - özvegyi nyugdíj, árvaellátás - korlátozott összegben állapítják meg. A megállapítás során a rokkantnyugdíjhoz hasonlóan csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az így megállapított ellátás a nem pénztártagokat megillető összeg mintegy 76 százaléka lesz.

Ha a pénztártag meghal, mielőtt igénybe vette volna a pénztári szolgáltatást, a kedvezményezett kérheti a magánpénztári egyéniszámla-egyenleg társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszautalását is, ez esetben a hozzátartozók részére járó özvegyi nyugdíjat és árvaellátást nem csökkentik, az ellátás kiszámításánál azonban csak az elhunyt pénztártag 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idejét és kereseteit veszik figyelembe.

A nyugdíjkorhatár betöltését, illetve a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatás megállapítását követően a számlaegyenleg öröklésére már nincs lehetőség. A pénztártag úgy gondoskodhat hozzátartozóiról, hogy megfelelő típusú magánpénztári járadékot igényel. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből a hozzátartozók csak korlátozott hozzátartozói ellátásra lesznek jogosultak, mert ez esetben is csak a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és kereseteket veszik figyelembe, és az ellátás mértéke is csökken.

Az állami rendszerbe visszatérők esetében kiszámítják, hogy a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján mekkora özvegyi járadék állapítható meg, és az özvegyi járadék valamint a társadalombiztosítási szabályok szerint járó özvegyi nyugdíj közül az özvegyen maradt házastárs részére a magasabb összegű ellátást fogják folyósítani. A kormány 2011 elején határozza meg, hogyan fogják kiszámítani a társadalombiztosítási egyéni számla egyenlege alapján járó özvegyi járadék összegét.


hirszerzo.hu, január 11.

Az Alkotmánybíróság az emberi méltóságra hivatkozva húzhatna ki paragrafusokat a nyugdíjtörvényből. A döntés többek szerint nemcsak a pénztárak jövőjét, az Alkotmánybíróságét is alakíthatja.

Hiába korlátozta a parlament az Alkotmánybíróság döntési jogát a költségvetést érintő ügyekben, maradt mozgástere a nyugdíjtörvény egyes részeinek elkaszálásához, vélik a testület működését ismerő, háttérben maradó forrásaink. Bár a törvény egyes részeinek elbukását többen is valószínűsítik, arra a megkérdezett szakértők szerint gyakorlatilag nincs esély, hogy az egész törvény a kukába kerüljön.

Az AB nyugdíjdöntése túlmutat majd önmagán – mondják –, mert nemcsak a pénztárak jövőjét, hanem az Alkotmánybíróságét is befolyásolja. „A döntés az AB szerepfelfogásáról szól, arról, hogy nyuszik lesznek, vagy nem” – egyszerűsítette le a kérdést egyik, az Alkotmánybíróság munkájában korábban részt vevő beszélgetőtársunk.

Eddig annyi dőlt el, hogy a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatos kifogások egészen biztosan az AB teljes ülése elé kerülnek. A téma átment az előzetes szűrőn – ez az úgynevezett indítványelemzői vizsgálat –, és kiosztották az előadó alkotmánybírónak (a testület elnöke egyébként dönthet úgy, hogy a témát magánál tartja, ami forrásaink szerint ilyen horderejű esetekben gyakori).

Hiába az előzetes szűrés, még mindig van esély az érdemi határozathozatal elkerülésére. A bírák a teljesen ülésen formai vagy tartalmi hibákra hivatkozva visszadobhatják a beadványokat, ezzel elkerülhetik az érdemi választ a rázósabb kérdésekre.

A másik lehetőség az érdemi határozathozatal. Még ez is végződhet azzal, hogy az AB nem köt bele a törvénybe, minden pontját alkotmányosnak ítéli, és mindent változatlanul hagy. Erre a számos kifogás ellenére komoly esély van, bár egy ilyen döntés nemcsak a pénztártagok, hanem az AB jövőjét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Egy, a testület működését sokáig közelről figyelő jogász szerint, ha az AB mindenre rábólint, azzal saját jövőbeli pozícióját is gyengítheti, hiszen bel- és külföldön is a testület súlytalanná válásáról kezdenének beszélni.

Két forrásunk is valószínűbbnek tartja, hogy az AB kihúz bizonyos részeket a törvényből, de az egészet biztosan nem semmisíti meg. Az egyes részletek elkaszálására többféle

A parlament tavalyi döntése az Alkotmánybíróságról igencsak leszűkíti a bírák lehetőségeit. Az új szabályok szerint az AB csak olyan esetekben vizsgálhatja a költségvetést érintő ügyeket (és a nyugdíjpénzek nagyon is érintik a költségvetést), ha azok alapjogok közül az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve a gondolati, lelkiismereti és vallásszabadságot sértik meg. (Az alapjogok közül éppen a tulajdonhoz való jog nem vizsgálható, ami a magánpénztári megtakarítások esetében különösen érdekes lenne.)

A korlátok miatt, ha az AB mégis megtámadná a nyugdíjtörvényt, olyan részt kell találnia a paragrafusok között, ami megsérti fent felsorolt jogok valamelyikét. Többek szerint az egyetlen hivatkozási alap az emberi méltósághoz való jog megsértése lehet. „Méltatlan ugyanis, hogy az állam azt mondja, vagy az állami nyugdíjrendszert választod, vagy nagyon megszívod” – mondja az Indexnek egy szintén névtelenséget kérő alkotmányjogi szakértő. Arra utal, hogy a maradó pénztártagokat a kormány automatikusan kirekeszti a tb-nyugdíjellátásból.

E szakértő szerint az is méltatlan lehet, hogy mindenkit, aki nem nyilatkozik, automatikusan az állami rendszerbe sorolnak, és az is, hogy aki nyilatkozatával valamelyik nyugdíjkasszát választja, teljes járulékával az állami nyugdíjbiztosítót hizlalja egészen novemberig (a járulékok októberben bejelentett tizennégy hónapra szóló einstandja [2] miatt). És azt is kifogásolhatják, hogy a pénztárválasztásra igen rövid időt hagyott a törvény.

Attól függően, hogy a fentiek közül mit kifogásolnak a bírák (hangsúlyozzuk, egyáltalán nem biztos, hogy lesz bármilyen kifogás), dől el, hogy a nyugdíjtörvény a decemberi hatályba lépéstől visszamenőleg, az AB-döntés kihirdetésének napján vagy egy későbbi időpontban változik meg, esetleg több kifogásra több különböző hatályt állapítanak meg.
Alkotmánybírósági merészkedés

Játsszunk el a gondolattal, hogy AB nem ért egyet azzal, hogy a pénztártagok elbukják az állami nyugdíjat (miközben munkaadóik ugyanúgy fizetik utánuk a járulékot). Ebben az esetben elég, ha az AB döntésével csupán azt éri el, hogy a pénztártagok visszakapják állami nyugdíjjogosultságukat. Ez egyébként egy középutas megoldás lenne, a kormányt nem kényszerülne a nyugdíjszabályok alapvető módosítására, a nyugdíjmegtakarítások változatlanul átáramolhatnának a költségvetésbe, miközben az egész történet egyik, legtöbbeket sértő része megsemmisülhetne.

(Más kérdés, hogy az átlagpolgár igazságérzetét könnyen sértheti egy ilyen megoldás: utólag elvész a rendszerből az alighanem legfontosabb döntésbefolyásoló tényező, de a magánpénztári tagság feladását már nem biztos, hogy korrigálni lehet.)

Ha az AB tovább megy ennél, jóval nagyobb felfordulást is okozhat, ez viszont ellentétes lenne a szellemiségével, a jogbiztonság garantálásának elvével (ezért nincs is rá nagy esély, az alábbi forgatókönyvet egyik beszélgetőtársunk sem valószínűsíti). Ha például abba kötnének bele, hogy minden nem nyilatkozó pénztártag automatikusan került át az állami rendszerbe, akkor visszamenő hatállyal kellene a törvényt módosítani. A nyilatkozat kitöltési kötelezettség visszamenő megfordítása nem kis káosszal járna.

A nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó részek visszaható megsemmisítésével (amivel kimondanák, hogy az automatikus átsorolás alkotmányellenes volt) felborulna az idei költségvetés, mert hirtelen kérdésessé válna annak az 529 milliárdnyi nyugdíjpénznek a beérkezése, amit az állami kiadások idei fedezeteként beterveztek.

Időszűkében

A nyugdíjtörvény szerint a pénztárválasztásról január végéig kell dönteni, miközben az AB nem dönt januárban a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban beérkezett beadványokról, erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a testület sajtófőnöke. Aki tehát nyilatkozni akar, hiába vár az Alkotmánybíróság iránymutatására.

A Stabilitás szerint a korábban elfogadott két törvény és a decemberben elfogadott jogszabály sérti az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére és az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.

A pénztárak szerint az sérti az emberi méltóságot, hogy a visszalépésekről szóló törvényi szabályozás a tagságukat megtartók terhére biztosítaná a korlátlan átlépéseket, mivel a pénztárakat a törvényi feltételek teljesen ellehetetlenítik. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ezzel a kényszerhelyzettel a törvényalkotók hárommillió pénztártag emberi méltóságát sértik meg, mondta a Stabilitás.

A Stabilitás Pénztárszövetség még decemberben kérte az AB-t, hogy sürgősséggel vegye napirendre az ügyet, mert szerintük, ha január végéig nincs döntés, az államosítási folyamat visszafordíthatatlan lesz.

Az alkotmánybírók azonban nem is tárgyalhatnák sürgősséggel az ügyet. Erre csak három esetben van lehetőség: ha a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kér (a kasszák ezt kérték is Schmitt Páltól, eredménytelenül), ha az Országos Választási Bizottság határozata ellen indul vizsgálat, illetve ha az AB vizsgálódása általános bíróságról érkező kezdeményezésre kezdődik. A nyugdíjtörvénynél utóbbi két esetről sem beszélhetünk.

A tapasztalatok alapján egyébként a sürgősségi eljárás nem garancia arra, hogy az AB néhány hét alatt dönt. Volt már rá példa, hogy soron kívüli eljárás húzódott egy évnél is tovább (ilyen volt a mezőgazdasági támogatások rendszeréről, az úgynevezett SPS rendszerről szóló ügy).

Arra is vannak példák, hogy nem sürgősségi ügyben született gyors döntés. Egy-két hónap alatt készült el az első döntés a 90-es évek derekán a Bokros-csomagról, 2006-ban a Gyurcsány-csomag bizonyos elemeiről, ahogy tavaly is született rekordgyorsasággal, hat-nyolc hét alatt döntés az ingatlanadóról, vagy 2010 nyarán a 98 százalékos különadóról.

Úgy tudjuk, a nyugdíjügyben az érdemi munka a múlt héten elkezdődött, bár érkezett beadvány az ünnepek előtt is (közvetlenül a törvény hatályba lépése után, még decemberben), de a szabadságok miatt nem volt előrelépés. A fentiek alapján, ha az AB leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg a döntés.

index.hu, január 12.

A magán-nyugdíjpénztári tagok közül kedden estig 13.854-en jelentették be, hogy ebben a rendszerben kívánnak maradni, a legtöbb nyilatkozatot Budapesten nyújtották be - tudatta az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF).

A 13.854 nyilatkozatból idén beadott 9.296 nyilatkozat mintegy 60 százalékát - 5.502 darabot - Budapesten adták be, ahol a nyilatkozattételre három helyszínen van lehetőség. Győrben 447, Székesfehérvárott 383, Pécsett 253, Szegeden 259, Miskolcon 290, Debrecenben 247, míg Nyíregyházán 138 nyilatkozatot adtak be. A kisebb városok közül Salgótarjánban például 97-en, Szekszárdon 78-an jelezték maradási szándékukat.

Az ONYF az MTI érdeklődésére közölte: a külképviseletektől nem érkezett olyan panasz, hogy valaki bármilyen okból ne tudott volna nyilatkozni maradási szándékáról; a napokban egy internetes fórumon panaszkodtak arra, hogy annak, aki családtagként tartózkodik tartósan külföldön, nem fogadták el a nyilatkozatát.

A szabályozás szerint a tartósan külföldön dolgozó vagy külföldön tanuló magán-nyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kívánnak maradni, ennek során a külföldi tartózkodás jogcímét igazolniuk kell. Ha ezt valaki rajta kívül álló ok miatt január 31-ig nem tudja megtenni, február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthat be.

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényt. A pénztártagoknak a jogszabály szerint 2011. január 31-ig kell eldönteniük, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy magánpénztári tagok maradnak. Nyilatkozatot azoknak a pénztártagoknak kell tenniük, akik maradni szeretnének; aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.


hvg.hu, január 12.

Az állam nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit járulékokból beszed - nyilatkozta Orbán Viktor.Simonovits András, az MTA nyugdíjszakértője azt mondta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakból az államhoz átkerülő pénz átmenetileg kiegyensúlyozhatja az egyenleget, de hosszabb távon nem ad választ. „Ha ez igaz, és a kormány visszatér a tiszta felosztó-kirovó rendszerhez a nyugdíjak akár csökkenhetnek is” – fejtette ki a szakértő a Világgazdaság Online-nak adott nyilatkozatában.

A Tárki tanulmánya szerint 334 milliárd forint hiányozhat évente a nyugdíjkasszából, és a kutató szerint a magánpénztárakból az államhoz befolyó összeg maximum 9 évre tudja pótolni a hiányt.

A nyugdíjrendszerben azonban nem fog megszűnni a hiány, és ha a TB-alap nem fizethet ki többet, mint amennyi bevétele keletkezik, akkor a 300 és 500 milliárd forint közötti hiányt csak a járulékok megemelésével, illetve a kiadások csökkentésével lehet elérni.

„Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a 3 ezer milliárd forintos éves kiadást 2500 milliárdra kellene mérsékelni” – mondta Simonovits. A járulék befizetéseket az aktív népesség adja, és szinte sehol nem egyenlő a befizetett járulék a járadék kifizetésével – tette hozzá az MTA nyugdíjszakértője.

A hiány úgy is kiegyensúlyozható, hogy fokozatosan emelik a járulékokat – vélekedett Simonovits András. A 34 százalékos járulék azonban régiós összehasonlításban így is a legmagasabb. Az élőmunka terheinek növekedése pedig újabb csapást mérhetne Magyarország versenyképességre.

Még nem tudni, hogy milyen átalakítások várhatóak az állami nyugdíjrendszerben. A korharát előtti nyugdíjba vonulást mindenképpen fel szeretné számolni a kormány – derül ki Orbán Viktor nyilatkozatából.

A demográfiai folyamatokat figyelembe véve az aktív dolgozók száma csökkeni fog a népesség arányában az elkövetkezendő évtizedekben, ugyanis az egy nőre jutó születésszám 1,4, és a fenntarthatósághoz – a rendszerbe való beavatkozás nélkül – legalább 2 fölöttinek kell lennie. Közben a „ratkó-korszak” szülöttei nyugdíjba vonulnak néhány éven belül, mely újabb terhet ró a nyugdíjrendszerre. Surányi György egy tavaly októberi konferencián azt mondta, hogy a nyugdíjak reálértékét semmilyen rendszer nem tudja garantálni.


vg.hu, január 13.


A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek, strukturális átalakításokra viszont szükség van - a miniszterelnök szóvivője szerint erről szól az az interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak.

Szijjártó Péter csütörtökön újságírók előtt közölte: megbízható nyugdíjrendszert, rugalmas munkaerőpiacot és bővülő foglalkoztatást szeretnének, valamint azt, hogy a gyógyszerár-támogatás esetében nagyvállalati érdekek helyett az emberek érdeke érvényesüljön. A közösségi közlekedésről azt mondta, rossz a fennálló rendszer. Ha e rendszerek ésszerűen, átláthatóan működnek, az több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek - tette hozzá, megjegyezve: nem biztos, hogy csak ezeken a területeken lesznek változások.


MTI, január 13.

Stabilitás Pénztárszövetség vezetője úgy látja, az állami nyugdíjkassza még a magánpénztáraktól befolyó pénzzel együtt is jelentős mínuszban van.

Bába szerint a párhuzamos állami- és magán-nyugdíjrendszer működése sem lehet megfelelően kielégítő az állami nyugdíjkassza helyzetének rendezése nélkül. Bába Julianna szerint a nyugdíjkassza a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel együtt még mindig 240 milliárd forint hiányt mutat, az azonban továbbra is kérdéses, hogyan kívánja a kormány ezt lefaragni. Véleménye szerint ez akár jelenthetné a decemberi nyugdíj megvonását, általános nyugdíjjáradék-csökkentését vagy esetlegesen a munkába történő visszaállásra való ösztönzést is.

Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor a Dow Jonesnak nyilatkozva elmondta: a jövőben a nyugdíjkassza csak annyi kifizetést eszközöl, ammenyit a befizetések megengednek.

A magánnyugdíjpénztári tagoknak még tizennyolc napjuk van arra, hogy nyilatkozattal erősítsék meg tagságukat. A pénztárak most amiatt aggódhatnak, vajon képesek lesznek-e teljesíteni a törvényi szabályozásban előírt kétezer fős minimális taglétszámot.

Pellei József, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának (VIT) ügyvezetője a Világgazdaság Online-nak elmondta: a törvényi szabályozás szerint a nyugdíjpénztár nem működhet tartósan 2 ezer fő alatti taglétszámmal. Ha bármely pénztárnak ezen határ alatt lenne a taglétszáma januárt követően, az intézménynek választási lehetősége van.

Kérheti az intézmény felszámolását, ebben az esetben az ügyfél szabadon választhat, hogy mely pénztárba kíván átlépni. Ha ezt nem tenné meg, az állami nyugdíjrendszerbe kerül vissza. A pénztár azonban dönthet más pénztárba történő beolvadás mellett is, ebben az esetben a tagoknak nincs választási lehetőségük.

Pellei elmondta, hogy egyelőre információk hiányában nem rendelkeznek forgatókönyvvel arra az esetre, ha alacsony lenne azok aránya, akik úgy döntenének, hogy továbbra is a pénztár tagja kíván lenni. Elmondta: pénztáruk nehéz helyzetben van, hiszen alacsony, 9 ezer fős a taglétszámuk, ami átlagosan a nyilatkozattevők arányát tekintve nem bíztató. Jó jel azonban a társaság számára, hogy ügyfelei az átlagos 1 millió forintos magánnyugdíjpénztári vagyonnal szemben 2 millió forintos átlagos megtakarítással és az átlagosnál stabilabb munkahellyel rendelkeznek, ami fontos a döntés meghozatalához.

Jelen pillanatban nem tudjuk pontosan felmérni a taglétszám csökkenéséből adódó összes következményt, de ha 20 ezer tag marad a piacon, akkor az ING Nyugdíjpénztárban körülbelül 4 ezren leszünk, ami bőven a törvényi limit felett van – tájékoztatta a Világgazdaságot Dr. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. A megszűnő pénztárak tagjainak pedig újra nyilatkozniuk kell, ami a megmaradó pénztárak taglétszámát bővíti majd, tette hozzá Borza.

vg.hu, január 13.

Közös nyugdíjpénztári tájékoztató kampányt indított az ING, az AXA, az AEGON, és az Allianz. A www.tajekozodjon.com honlapon elérhető nyugdíjpénztári kalkulátor segítségével mindenki ki tudja számolni, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradás vagy az állami rendszerbe visszalépés éri meg jobban számára. Megtudhatja azt is, hogy a korábbi vegyes rendszerben mekkora lett volna a nyugdíja - közölte a négy pénzügyi csoport csütörtökön az MTI-vel.

Az Országgyűlés 2010. december 13-án fogadta el a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvényt. Ennek értelmében minden magán-nyugdíjpénztári tagnak 2011. január 31-ig döntenie kell arról, hogy a magán- vagy az állami nyugdíjrendszer tagja kíván lenni a jövőben.

Aki a magán-nyugdíjpénztári rendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek irodáiban. Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya a pénztárnál, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba.

A nyugdíj ügye az egyik legfontosabb pénzügyi kérdés mindenki életében, amelyről a jogszabályváltozás miatt 3 millió aktív állampolgárnak kell rövid időn belül döntést hoznia - mutat rá a közlemény. Ehhez kíván segítséget nyújtani a négy pénzügyi csoport által január 12-én elindított tájékoztató kampány, amelynek részeként nemcsak felhívják együttesen több mint 1,8 millió ügyfelük figyelmét a január végével várható változásokra, de egy közös információs honlapot is létrehoztak.

A weblapon közérthető és részletes leírás található az új nyugdíjtörvény fontosabb pontjairól, s választ adnak a leggyakrabban feltett kérdésekre is. A nyugdíjszámító kalkulátor 15 kérdés megválaszolása után egyedileg mutatja meg, hogy mekkora összegű nyugdíjra lehet számítani az idei szabályok alapján az állami és a magánnyugdíjrendszerben, valamint azt is, hogy mekkora lett volna a nyugdíj összege a 2010-es szabályok alapján a vegyes (állami és tőkefedezeti) rendszerben.

A számításoknál egyaránt figyelembe vették az inflációs előrejelzéseket, az országos átlagbér, a minimálbér, a járulékplafon, a nyugdíjminimum, a valorizációs szorzók várható emelkedését, a foglalkoztatási arány kormány által prognosztizált javulását. A program a demográfiai negatív hatás, illetve a várható aktív munkavállalói arány kedvező változásának eredményeként az eltartottság fokozatos, lassú romlásával számol.

A tájékoztató kampány finanszírozását négy pénzügyi csoport vállalta magára azzal a céllal, hogy minden magánpénztári tag számára általános tájékoztatást és támpontokat adjanak a döntéshez. Hangsúlyozzák azonban, hogy a számlaegyenlegre vonatkozó egyedi kérdésekkel kapcsolatban célszerű szakavatott segítséget igénybe venni, ezért azt javasolják: egyedi kérdéseivel mindenki forduljon számlavezető pénztárához - áll a közleményben.

A www.tajekozodjon.com oldalon közzétett információk szerint a szabályozás jelenleg ismert elemei alapján a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többségének az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépés az ésszerűbb választás. Érdemes azonban megfontolniuk a maradást a minél több szolgálati idővel rendelkező munkavállalóknak, akiknek már jelentős nyugdíjpénztári megtakarításuk halmozódott fel az egyéni számlájukon; akiknek fontos megtakarításaik örökölhetősége; akik bíznak abban, hogy a jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, így az állam elismeri majd a magán-nyugdíjpénztári tagok szolgálati idejét is.

A weboldalon felhívják a kalkulátort felhasználók figyelmét arra: 2013-január 1-jével változik a tb nyugdíj számításának a menete. Az ezen időpont előtt nyugdíjba menőknél az 1988-tól rendelkezésre álló nettó átlagkereset alapján határozzák meg a nyugdíjat, ezen időpont után az 1988-tól rendelkezésre álló bruttó bér alapján.

A kalkulátor az utóbbival számol, ezért csak a 2013. január 1. után
nyugdíjazottaknál használható! Továbbá, a szabályozás hiánya miatt nem eldöntött, hogy a kapott nyugdíjérték (tb és magánnyugdíjpénztári egyaránt) nettó, vagy bruttó nyugdíj lesz, ezért elsősorban az összehasonlításra kell a hangsúlyt fektetni, vagyis azt nézni, hogy több, vagy kevesebb nyugdíj származik az egyes rendszerekből. A kalkulátor azzal számol, hogy mindenki a nyugdíjkorhatár betöltésekor megy nyugdíjba, tehát nem számol a korkedvezményes, az előrehozott vagy rokkantnyugdíjjal.


profitline.hu, január 13.

41605

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds