2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20200007
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 2.
Posted on January 21, Friday, 16:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Nehéz 9 hónap van mögöttünk, de az idei év a megújulás éve lesz - jelentette ki Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv elindításának sajtórendezvényén. A miniszterelnök arról is szólt, hogy a kormány fél év alatt stabilizálta a hamisított költségvetést. A kormányfő hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a kiadásokat és bizonyos területeken növelni kell a bevételeket, konkrétumokat azonban nem közölt.

Orbán Viktor szerint az idei év a megújulás éve lesz Magyarországon. Minden harcot, ami szükséges egyszer meg kell vívni - hangsúlyozta a kormányfő, aki előadásának felvezetésében a kormányzati struktúráról és az azt ért kritikákról is beszélt. Nekem nem csak jobb kezem van, hanem bal is és a bal kéz tudja, mit csinál a jobb - magyarázta a miniszterelnök utalva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre és Fellegi Tamás fejlesztési minisztere.

A kormány nem véletlenül időzítette mostanra az Új Széchenyi Terv elindítását. Éppen 10 évvel ezelőtt indította útjára a polgári kormány a Széchenyi Tervet, amely nemzetközi elismerést kiváltó programja volt - fogalmazott Orbán Viktor, aki az ÚSZT pénteki, budapesti ismertetésén előadásában a kormány 9 hónapja tartó munkáját is összefoglalta.

Az ország készen áll a teljes megújulásra. Az egyik legstabilabb államháztartással rendelkezik Magyarország Európában - emelte ki Orbán Viktor miniszterelnök délelőtti beszédében. A kormányfő az egyik legnagyobb sikerként említette meg, hogy az állam a piacról finanszírozza magát, elfogadva a piac könyörtelen ítéletét.

Megmentettük az összeomlástól a nyugdíjrendszert. Még akkor is, ha ez komoly vitákat generált - tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint a kormány intézkedései nélkül az ukrajnai helyzet fenyegetett volna.

A kormány eddigi intézkedéseit sorolva a miniszterelnök megemlítette, hogy:

- fél év alatt stabilizálta a hamisított költségvetést
- alacsonyabb adókulcsot vezetett be
- átalakította az adóbegyűjtés teljes rendszerét. Aki nem fizeti be magától, attól be fogjuk szedni - húzta alá.
- alacsony társasági adókulcsot vezettünk be. Javítjuk Magyarország versenyképességét - fűzte hozzá.
- a gyermeknevelés költségeit elkezdte kivonni a kormány az adóztatás alól
- a kormány visszaadta a gyermeket nevelő anyáknak a 3 éves gyest

Több embernek kell dolgozni és több embernek kell munkába állnia - fogalmazta meg a miniszterelnök a kormány legfontosabb célját. Minél kevesebben dolgoznak, annál rosszabb lesz élni Magyarországon. A tétlenség megöli az embert - hangsúlyozta előadásában többször is Orbán Viktor.

Nem költhet annyit Magyarország, amennyit akar. A kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken a pedig a bevételeket kell növelni - hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy mindig valami kéjes aberráció övezi a gazdasági konferenciákat és azt várják tőlük, hogy mikor ejtik ki a bűvös szót: a megszorítást. Sose fogom megérteni, hogy a baloldal gazdaságpolitikai logikájának miért áll a középontjában a megszorítás. Miért éreznek kéjes érzést akkor, amikor a megszorítást használják. Ezen az úton nem fogunk eljutni sehová - magyarázta a kormányfő, aki szerint ez a múltbeli gazdaságpolitikai alternatíva az eladósodást, az elszegényedés és a gazdasági visszaesést hozhatja el.

A korábbi pályázati rendszert a miniszterelnök egy disznóólhoz hasonlította, hiszen kiszámíthatatlan, kaotikus, és egyéni érdekek vezérelte volt. Néhány disznóólat már személyesen is volt szerencsém rendbe tenni. Ezzel is elbánunk - mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor beszédében külön kitért Magyarország alacsony foglalkoztatási rátájára. Ez nem maradhat így. Először az európai átlagra, 65%-ra kell felvinnünk, majd nekünk kell Európában a legnagyobb foglalkoztatást elérnünk. Képesek lehetünk a világ olyan pontjaival is versenyképessé válni, akiket utolérhetetlennek tekintetnek jelenleg - ismételte meg korábbi kijelentését a miniszterelnök.

A miniszterelnök szavaiból az is kiderült, hogy a kormány által februárra ígért reformcsomag a foglalkoztatottsági problémákat igyekszik orvosolni. A strukturális reformprogramoknak éppen az az értelme, hogy mindenkit behívjon a munkaerőpiacra. Nem lehet elmenekülni a munkaerőpiacról - figyelmeztetett a kormányfő.


portfolio.hu, január 14.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) a magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartók számára a gyorsabb ügyintézés érdekében a általa előkészített nyilatkozat alkalmazását javasolja a Stabilitás Pénztárszövetség által ajánlott nyilatkozatminták helyett.

Az ONYF a honlapján pénteken nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozza: a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek jogszabályban meghatározott feladata kizárólag a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartásáról szóló személyes nyilatkozat-tételek fogadása és eljuttatása az érintett magánnyugdíjpénztárhoz. Egyben hozzáteszi: nem tart nyilván és nem továbbít, illetve semmilyen eljárásban nem fog felhasználni olyan adatokat, dokumentumokat, amelyek az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők döntésének körülményeivel, okaival vagy jogfenntartásával kapcsolatosak.

Az ONYF ezt annak kapcsán közölte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolta a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, hogy jogaik megóvása érdekében használják az általa készített nyilatkozatmintákat, illetve arra hívja fel a magánnyugdíjpénztári tagságukat megszüntető személyeket, hogy lehetséges „igényérvényesítés esetére" az ONYF-hez jogfenntartó nyilatkozatot küldjenek meg. Többen már éltek is olyan igénnyel, hogy az ONYF által előkészített Nyilatkozat nyomtatványt jogfenntartásra irányuló saját nyilatkozattal egészítsék ki, illetve helyettesítsék.

Az ONYF álláspontja szerint azonban a hatályos rendelkezések szerint ez a jogfenntartó nyilatkozat nem alkalmas a magánnyugdíjpénztári tagság jövőbeni "helyreállítására". Ugyanis a társadalombiztosítási jogviszonyokat rendező jogszabályok a hatályuk alá tartozó személyek esetében egyéni nyilatkozatoktól függetlenül érvényesülnek. Ezért az ONYF szerint megtévesztő és félrevezető tájékoztatást ad a Stabilitás Pénztárszövetség, amikor arra hívja fel a tagságukat megszüntető személyeket, hogy lehetséges "igényérvényesítés esetére" az ONYF-hez kell megküldeni a jogfenntartó nyilatkozatukat.

Az ONYF hangsúlyozza: a magánpénztári tagság fenntartásáról nyilatkozó személyek számára az általa előkészített "Nyilatkozat" tartalmazza a törvényben előírt adatokat, és gyors, egyszerű ügyintézést biztosít a kialakított ügymenet szerint.

Kétségtelen tény - jegyzi meg a főigazgatóság közleményében -, hogy a jogszabályok a nyilatkozat megtételére formakényszert nem írnak elő, a Pénztárszövetség által javasolt Nyilatkozat alkalmazását mégsem javasolja az ONYF, mert az abban feltüntetett adószám (helyesen: adóazonosító jel) olyan adat, amit a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek törvényi felhatalmazás hiányában csak az ügyfél írásbeli - jelen esetben jegyzőkönyvben rögzítésre kerülő - felhatalmazása esetén kezelhetnek. Ezzel pedig a nyilatkozat-tételi eljárás hosszadalmasabbá válik - mutatnak rá. Az ONYF az ilyen - jogfenntartó nyilatkozattal ellátott, illetőleg az egyénileg elkészített - nyilatkozatok átvételének kötelezettségére már felhívta a személyes nyilatkoztatást végző nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek figyelmét.

A Pénztárszövetség a "Jogfenntartó nyilatkozat"-ot azoknak ajánlotta, "akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés mellett döntenek, azonban, ha valóban szabad választásra lenne lehetőségük, nem ezt a kényszerű döntést hozták volna". Aláírója a nyilatkozatban kijelenti, hogy a nyugdíjrendszerbe visszalépése kifejezetten a jogszabályi korlátozásra figyelemmel történt, és ara az esetre, ha az Alkotmánybíróság vagy bármely más szervezet hatályon kívül helyezné vagy megsemmisítené a rendelkezést, jogfenntartással él, és magán-nyugdíjpénztári tagságát a jövőre nézve fenn kívánja tartani.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magánkasszánál maradnak, vagy átlépnek az állami rendszerbe. Aki nem nyilatkozik, annak a tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.


zipp.hu, január 14.


Nem lesz jó üzlet az állami nyugdíjrendszer tagjának lenni - reagált Orbán Viktor bejelentésére Németh György közgazdász. A miniszterelnök arról beszélt, hogy csökkentik a nyugdíjkiadásokat, korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed.

Ezek a tételek egyértelműen a svéd nyugdíjmodellre utalnak. Nincs egy éve annak, hogy Orbán kijelentette: a jelenlegi nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben.

Bár senki nem tudja pontosan milyen hatása lesz Orbán Viktor csütörtöki bejelentésének, várhatóan csökken a kezdőnyugdíjak szintje, jelentősen szigorodik a rokkant- és a korengedményes nyugdíjazás rendszere. Különválaszthatják az öregségi nyugdíj finanszírozását a szociális jellegű járandóságoktól, és visszavonhatják a nőkre érvényes, korhatártól független negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíjba menés lehetőségét, amit éppen január 1-től vezettek be. A miniszterelnök a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak adott interjújában azt mondta, kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentsék a nyugdíjkiadásokat.

"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed". A részletekről csak február 15-e után adnak felvilágosítást. Egy évvel ezelőtt, a választási kampány hevében Orbán a most bejelentett célok ellenkezőjéről beszélt. Az MTV Ma reggel című műsorában 2010. február 8-án azt mondta, a jelenlegi nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, így nincs szükség drasztikus beavatkozásra. A nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben - mondta akkor Orbán.

Ami tény: ma csaknem 3 millióan kapnak valamilyen nyugdíj-jellegű ellátást. Évente mintegy 2900 milliárd forintot tesz ki a kifizetett nyugdíjak összege, az állam ezt évről-évre 600 milliárd forint körüli összeggel egészíti ki. Ha ezt elveszik, 20 százalékkal kevesebb pénz jut az ellátásokra. Csaknem 800 ezer rokkantnyugdíjas van, az állam összesen 660 milliárdot költ rájuk, ebből a korhatár alatti rokkantnyugdíjazásra 279 milliárd forint megy el ebben az évben.

A magyar társadalom a nyugat-európai országokhoz hasonlóan elöregedő: 2009-ben száz 14 évesnél fiatalabb gyermekre száztíz 65 évesnél idősebb felnőtt jutott. Becslések szerint 2050-re a társadalom 30 százaléka lesz 65 éves vagy annál idősebb. A nyugdíjas korba lépők számának növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb gyermek születik, így egyre kevesebben lesznek azok is, akik járulékot fizetnek. Ezt Nyugat-Európa legtöbb országában a korhatár emelésével próbálták ellensúlyozni. Így tett az előző kormány is. A 2009-ben meghozott törvény jövő évtől kezdődően évente hat hónappal 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti.

Az uniós országok nyugdíjkorhatárához közelítő korhatáremelésre egyebek mellett azért volt szükség, mert a munkavállalók 3-4 évvel a törvényes korhatár alatt vonulnak ténylegesen nyugdíjba, miközben az alacsony hazai foglalkoztatási ráta miatt fokozott teher hárul(t) a járulékfizetőkre. Ezt a tendenciát erősíti egyébként a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjbavonulásának lehetősége. A második világháború után, az úgynevezett Ratkó-korszakban születettek 2013-2018-ban mennének nyugdíjba, de őket így a munkaerőpiacon tartják, ezzel is enyhítve az állami nyugdíjrendszer kiadásait.

Ugyanakkor a foglalkoztatók sem könnyítik meg az idősebbek helyzetét, trend lett a cégeknél, hogy létszámleépítéskor az idősebb munkavállalóktól válnak meg először. Nemcsak beosztotti, hanem vezetői szinten is a 35-40 év közötti korosztály vette át a hatalmat. Az 50 éven felüliek már nehezen találnak új állást, az álláskeresők és a segélyezettek létszámát növelik. Jó ellenpéldát mutat erre Norvégia, ahol a 70 évesnél idősebb munkavállalók nyugdíj mellett is teljes fizetésért dolgozhatnak. A finnek pedig arra kötelezték a munkaadókat, hogy tegyék lehetővé a 15 vagy 25 órás munkahetet, vagyis a részmunkaidős állást az idősebb álláskeresők számára.

Orbán bejelentésének végállomása valószínűleg a svéd modell bevezetés lesz. Erről Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminisztere már beszélt a 2009-ben. Akkor azt mondta, ha kormányra kerülnek, a nyugdíjakat hozzáigazítanák a gazdaság állapotához, hogy "abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk". Ez a mondat kísértetiesen hasonlít Orbán mostani bejelentéséhez. Varga szerint erre az úgynevezett névleges egyéni számlás (angol elnevezéssel: notional defined contribution ) rendszer a legalkalmasabb, amely Svédországban kiválóan, Olaszországban és Lengyelországban már kevésbé jól, de azért működik. Ezt a megoldást alkalmazzák torzítva a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával, vagyis az utat már kitaposták a nagy átalakításhoz. Varga akkor beszélt arról is, hogy a szisztéma szigorúan önfenntartó, vagyis nem teszi lehetővé, hogy évről évre a maihoz hasonló nagyságú lyukak képződjenek az állami nyugdíjkasszában.

A konstrukció másik előnyének azt tartotta Varga, hogy a jelenleginél sokkal követhetőbb, és mindenkit arra ösztönöz, hogy minél magasabb legális keresetet mutasson ki, amiből aztán magasabb nyugdíja is származhat. "Most mi történik? Évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből" - vázolta a helyzetet Varga. "Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdaság állapota és a nyugdíjak között" - tette hozzá.

A svéd modellt a Fidesz már az előző kormányzása idején is be akarta vezetni, de a 2002-es kormányváltás elsodorta tervüket. Egy 2001-es kormánydöntés szerint először a pályakezdőkön, 2006-2007-ben pedig már teljes körben alkalmazták volna. Később, a 2007-ben kiadott Erős Magyarország című programjukban is megjelent ez a szándék. "A munkavállalók a járulékbefizetésükkel arányos nyugdíjra számíthassanak a jövőben, ami egyúttal ösztönzőleg hat majd a járulékbefizetési hajlandóságra is, így növelve a nyugdíjrendszer stabilitását. A rugalmasságra azért van szükség, hogy járulék-folyószámlája ismeretében mindenkinek lehetősége legyen annak eldöntésére, hogy mikor és milyen feltételekkel kíván nyugdíjba vonulni" - írták a programban.

A KDNP is csatlakozott a tervhez, a párt hasonló változást tartalmazó módosító javaslatot nyújtott be 2007. október 3-án az Országgyűlésnek. A javaslatot a szociális bizottságban tárgyalták, ahol a fideszes képviselők támogatták, a szocialisták azonban leszavazták. Abban egyebek mellett az szerepelt, hogy "a biztosított csak akkor válik az öregségi nyugdíjra jogosulttá, ha legalább minimális összegű nyugellátásra jogosult". Ennek hiányában 70 éves korától alanyi jogon járó öregségi alapnyugdíjat kaphat, aminek "legkisebb összege nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér havi összegének 25 százaléka, és nem lehet magasabb, mint 50 százaléka". Arra nincs is válasz, hogy amíg nem töltik be a 70. évet, miből éljenek. Rokkantsági ellátást csak az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoport kapna, megkülönböztetnék az aktív életpályaszakasz idején történt, illetve az időskori megözvegyülést, valamint rugalmasabb lenne a nyugdíjkorhatár.

Nyilatkozatban vállalják az MSZP elnökségének és választmányának tagjai, valamint a párt országgyűlési képviselői, hogy amint lehetőségük lesz, kárpótolják mindazokat, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradva elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat. Tehát igazságot szolgáltatnának a jogszerűtlen államosítás elszenvedőinek. Mindezt tegnap Mesterházy Attila közölte, mielőtt a nyugdíjbiztosítási igazgatóság épülete előtt bejelentette, nem lép vissza az állami rendszerbe. A pártelnök azt mondta, a Fidesz úgy alakította a szabályozást, hogy az emberek valójában nem tudnak szabadon dönteni. Hozzátette, ha a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, akkor sokan rosszul járnak azok közül, akik a magán-nyugdíjpénztári tagként kívánnak magukról gondoskodni. Kijelentette, elfogadhatatlan, hogy ha valaki fizeti, vagy valaki után fizetik a nyugdíjjárulékot, akkor ne kaphasson ezért állami nyugdíjat.

A szocialisták örültek volna, ha az Alkotmánybíróság még január vége, azaz a pénztárban maradásról szóló nyilatkozat megtételének határideje előtt elbírálja a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló jogszabályt, és sajnálattal vették tudomásul, hogy ez nem történik meg - hangoztatta a politikus. Mesterházyval együtt tegnap magán-nyugdíjpénztári tagsága fenntartásáról nyilatkozott az igazgatóságon Horváth Csaba, az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, Kunhalmi Ágnes elnökségi tag és a párt két szóvivője, Kormos Kata és Török Zsolt is. Ezzel a kormány döntése ellen tiltakoztak.

A kormány zsarolással, és fenyegetéssel kényszeríti a magán-nyugdíjpénztári tagokat arra, hogy lemondjanak az öngondoskodásról, az így nyert pénzt pedig kivonják a rendszerből, és másra költik - olvasható a szocialisták nyilatkozatában. Az MSZP vezetői, parlamenti képviselői úgy vélik, a kormány intézkedése alkotmányellenes, mert nem tartja tiszteletben a magántulajdon sértetlenségét. Tisztességtelen, mert törvényben biztosított szolgáltatást von el úgy, hogy nem ad kárpótlást. Felelőtlen, mert aláássa a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát és lelkiismeretlen, mert sokmillió állampolgár időskori biztonságát kockáztatja.

A legfrissebb adatok szerint a magán-nyugdíjpénztári maradásról szóló nyilatkozatot eddig 15 306-an töltötték ki. Mint ahogy arra számítani lehetett, az elmúlt napokban ugrott meg a nyilatkozók száma: tavaly 4558-an döntöttek így, az idén 10 748-an. Márcsak 11 munkanap van hátra, ameddig lehet nyilatkozni. Ha állandósulna az 1500 fős bővülés, akkor január végére akár 40 ezer ember maradhatna a pénztári szektorban.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke: Most az úgynevezett svéd nyugdíjmodellről beszélt Orbán, pedig a Fidesz a választási kampányban azt állította, nem vezetik be Magyarországon ezt a modellt. Az Országgyűlés tavaly év végén teremtette meg annak lehetőségét, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak, s most azt sem tudni, hogy a kormányfő máris meg akarja-e semmisíttetni a jogszabályt.

Simonovits András közgazdász: Orbán nyilatkozata túl általános. Ha szó szerint venném, akkor már a 24 százalékos, két hete átnevezett munkáltatói hozzájárulást sem lehetne a nyugdíjkifizetésre fordítani. Nincs olyan ország, ahol a munkavállalalókat rá tudták kényszeríteni, hogy ne menjenek korhatár alatt nyugdíjba. Ráadásul a nőket érintő újabb kedvezmény ennek teljesen ellentmond. A miniszterelnök a sok rossz után most a befektetőknek akart üzenni, de, hogy mit tervez, nem derült ki.

Németh György közgazdász: Ha a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a mindenkori járulékbevételből lehet kifizetni a mindekori nyugdíjat, akkor egy öregedő társadalom esetén ez azt jelenti, hogy "nem lesz jó üzlet" a nyugdíjrendszer tagjának lenni. A magánpénztárak felszámolása úgy értelmezhető, mint egy majdani nyugdíjcsökkentés. A speciális nyugdíjas-adó bevezetése pedig a nyugdíjszabályokba van belerejtve: a járulékfizetők fizetnek egy "rejtett", "titkos" nyugdíjas adót, amiről nem dönt a kormány, és az Országgyűlés.


Népszava, január 15.


Joghézag maradt a nyugdíjtörvényben, ami tovább növelheti a bizonytalanságot abban a kérdésben, hogy menjünk vagy maradjunk. A törvény szerint ha a jövőben egy tag magán-nyugdíjpénztára megszűnik, és nem nyilatkozik 60 napon belül, hogy melyik kasszába lép át, akkor automatikusan az állami rendszerbe léptetik vissza. Kérdés, milyen feltételekkel: járhat ugyanúgy, mint a most átlépők, de akár elbukhatja a nyugdíját is. Válasz és illetékes egyelőre nincs.

Nem lehet azon csodálkozni, hogy elmaradt a roham a nyugdíjigazgatóságokon: eddig csak 15 ezren nyilatkoztak arról, hogy maradnak a nyugdíjpénztárukkal. Pedig a döntésre szánt idő vészesen fogy, már csak 11 nap van a határidőig. Valószínűleg a magyarok többsége az utolsó napokra halogatja a döntést, mivel még mindig nagyra tehető a bizonytalanok száma. Ami nem is csoda, hiszen a döntés alapjául szolgáló nyugdíjtörvény számos kérdést nem szabályoz, ráadásul nap, mint nap derülnek ki olyan újabb fejlemények, ami a döntést befolyásolhatja.

A magán-nyugdíjpénztári befizetések államosításáról szóló törvény alapján ugyanis nem világos, hogy a későbbiekben bármilyen okból vissza lehet-e lépni a most maradóknak az állami nyugdíjrendszerbe. Azt Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos többször leszögezte, hogy január 31-ig lehet csak áttérni, többször nem fogják lehetővé tenni.

Csakhogy a törvény alapján marad egy kiskapu, ami éppen egy joghézag miatt rendkívül kockázatosnak tűnik azoknak, akik mégis erre játszanának. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály 22. és 23. paragrafusa szerint ha egy pénztár megszűnik, akkor a végelszámolás során a tagoknak kétszer 30 napjuk van arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy melyik kasszába lépnek át. Ha egy tag ezt nem teszi meg a jelzett határidőig, akkor a befizetéseivel együtt automatikusan visszaléptetik az állami rendszerbe.

Első olvasatra tehát január 31-e után is lehetőség van a maradóknak a visszalépésre, a kasszatagok többsége pedig valószínűleg a bőrén is megtapasztalja mindezt, hiszen az kijelenthető, hogy nem marad fenn mind a 18 nyugdíjpénztár. Mint arról a Hírszerző korábban írt, legfeljebb a harmaduk marad meg, több összeolvad, vagy végelszámolással megszűnik. Biztonságosan ennyi taggal nem tudnak működni, és azt a törvény is előírja, hogy legalább kétezer taggal működhetnek csak.

A nyugdíjtörvény azonban azt nem szabályozza, hogy milyen feltételekkel térhetnek vissza az állami rendszerbe. A joghézag miatt ezért több forgatókönyv is elképzelhető. A legoptimistább értelmezés szerint, ha a jövőben ilyen előfordul, akkor ugyanazon az elv szerint szerződik vissza a társadalombiztosításba, mintha január 31-ig tette volna meg mindezt: azaz a befizetései visszakerülnek az állami nyugdíjalapba és ugyanúgy jogosult lesz a teljes tb-nyugdíjra.

Ennek egy kicsit pesszimistább változata, hogy az állami nyugdíj kiszámolásához szükséges szolgálati időbe nem számít bele a pénztári tagsággal töltött idő. Ha például egy tag most marad, de a pénztára mondjuk 2014-ben dobja be a törülközőt, elképzelhető, hogy két évet (mivel 2011. december 1-ig a maradók sem szerződnek ki még a nyugdíjközösségből és addig szerezhetnek szolgálati időt a tb-rendszerben is) veszítenek.

Ám vannak ennél sokkal borúlátóbb értelmezések is: mivel a törvény szerint január 31-ig a nyilatkozók kiszerződnek a nyugdíjközösségből, s bár kacifántos úton visszakerülnek az állami rendszerbe addigi megtakarításaikkal együtt, mégsem részesülhetnek tb-nyugdíjban. Azaz mindent elbuknak.

A Hírszerző megpróbált utánajárni, hogy mi vár azokra a tagokra, akik alól kimennek a pénztárak, és így kerülnek vissza az állami rendszerbe, ám értelmezhető választ nem kaptunk sehol. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) több napon keresztül egymásra mutogatott, mindkét intézmény szerint a másik az illetékes.

Az ONYF-től első körben azt a választ kaptuk, hogy „abban az esetben, ha valaki pénztárttagságának fenntartásáról nyilatkozik, 2011. január 31-ét követően már nem lesz lehetősége arra, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépjen. Ha utóbb a pénztára megszűnik, a jelenleg hatályos rendelkezések szerint másik magánnyugdíjpénztárba kell átlépnie”. Ám a hatályos törvény szerint nem kötelező átlépnie egy másik pénztárba, visszakérdezésünkre viszont már azt közölték, a minisztérium az illetékes, ahol viszont azt mondták az ONYF.

Kormányzati forrásaink szerint egyébként ezzel a kérdéskörrel eddig nem foglalkozott senki a törvény készítése folyamán, ezért sincs válasz rá. Többen azt valószínűsítik, hogy majd a későbbiekben, kormányrendeletekben szabályozzák ezt is. Kérdés az, hogy ez mennyire fogja majd hidegzuhanyként érni a maradókat, vagy éppen az átlépőket.

A napokban az Index cikke nyomán az átlépési időszak közepén derült ki, hogy még az adóelkerülők is könnyebben kapnak rokkantsági nyugdíjat, mint a pénztártagok. A szabályok szerint ugyanis csak 2011. november 30-ig szerezhetnek szolgálati időt, emiatt a fiatalok el is bukják ezt a lehetőséget, a rokkantsági nyugdíj jogosultsághoz ugyanis életkorhoz kötött szolgálati idő megszerzése szükséges.

A szabályok szerint a pénztártag rokkantság esetén két lehetőség közül választhat: kérheti a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást, ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíj megállapítását. ebben az esetben viszont csak a járandóság 76 százalékát kapja. (Márha megvan a megfelelő számú szolgálati ideje.)

De vissza is térhetnek az állami rendszerbe, ám szintén a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján fogják megállapítani a járadékukat. Kiderült az is, hogy a kasszatagok örököseit is bünteti a kormány. Ha ugyanis egy pénztártag nyugdíjazása előtt meghal, és házastársára vagy gyermekeire hagyja az összeget, akkor jóval kevesebb özvegyi nyugdíjat és az árvasági segélyt kapnak, mint azok, akik az állami rendszert választották.


hirszerzo.hu, január 15.

Nem csak a nyugdíjba vonulás feltételei változnak állandóan. Hanem a nyugdíj kiszámításának a módja is, ezért még a pénzügyi szakértők is óvatosak. Egy nyugdíjszakértő, az egyik kereskedelmi rádió reggeli műsorában mégis vállalkozott rá, hogy tanácsot adjon.

A szakember az állami rendszerbe való átlépést javasolja annak:
- aki most harminc körül van, vagy fiatalabb, 18 éves kora óta dogozik, kevés a nyugdíjpénztári megtakarítása, s még nem szerzett jogot társadalombiztosítási nyugdíjra.
- azoknak a nőknek, akiknek magasak ugyan a nyugdíjpénztári felhalmozásai, ám több gyermeket szültek és sok időt töltöttek otthon.
- azoknak, akiknek az egészségi állapota rossz és esetleg elveszíthetik munkavégző képességüket.
- azoknak, akiknek kockázatos a munkája - például állandóan úton vannak és vezetnek -, mert a magánpénztár tagok fokozatosan elveszítik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot.

Érdemes megfontolni a maradást annak, akinek
- legalább 20 év szolgálati ideje van. És meglehetősen magas a nyugdíjpénztári felhalmozása ahhoz, hogy megérje maradni.
- Azoknak, akik után munkáltatójuk az átlagkereset másfél-kétszerese szerint fizetett járulékot és a pénztár is jól gazdálkodott pénzével.
- 5 millió forint vagy e felett érdemes gondolkodni a magánpénztárban való maradáson.

Ez azonban csak a megfontolásra érdemes szempontok része. Mindenkinek magának kell eldöntenie, lehetőleg a meglévő információk alapján való számolás után.


delmagyar.hu, január 16.

Alighanem a „Merjünk nagyot gondolni!” mottójú nyilatkozatgyűjteményébe szánta Orbán Viktor azt a mondatot, amelyet a Wall Street Journal közölt tőle. Ebben ez állt: „Világossá kell tennünk, hogy… az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit a nyugdíjjárulékokból beszed”.

Itt megint egy olyan ábránd fogalmazódott meg, amelyben valószínűleg Európa valamennyi kormánya osztozik, ám amelyet még egyiknek sem sikerült megvalósítania. És még esélyt se lát rá egyik se, éspedig annál a kézenfekvő demográfiai oknál fogva, hogy miközben a nyugdíjasok száma egyre nő, a nyugdíjukat előteremtő nemzedékek egyre kisebb létszámúak.

A helyzet sajnos az, hogy az államok a kifizetett nyugdíjak növekvő hányadát kénytelenek adókból (nem járulékokból) fedezni. Ha hinni lehet a volt német kancellár, Helmut Schmidt adatának, az NSZK állami nyugdíjbiztosítója által beszedett járulékok már három évvel ezelőtt is csak az összes kifizetett nyugdíj 67 százalékára voltak elegendőek – a többit a költségvetés fedezte. Dacára annak, hogy a német foglalkoztatottsági (járulékfizetői) ráta 69,4 százalékos, azaz az unióban átlagon felülinek mondható.

Ha Orbán meghirdeti, hogy a magyar nyugdíjak kizárólagos fedezete a járulék lesz, akkor – pályafutása során nem először – a lehetetlenre vállalkozik. A puszta formállogika súgja nekem, hogy olyan, akár tragikusnak is mondható foglalkoztatottsági szint mellett, mint amilyet ma Magyarországon tapasztalunk (55,3%), neki sem sikerülhet az, amire a németeknek messze jobb kondíciók mellett reményük sincs.

Ami nem jelenti, hogy a magyar kormánynak nincsen mozgástere. Van, de ez a tér aknamező, mint mindenütt. Én történetesen a februárra ígért reformprogramban nem annyira parancsokat és fenyegetéseket szeretnék látni („senki nem mehet korhatár előtt nyugdíjba”, „felülvizsgáljuk a rokkantnyugdíjasok jogosultságait” stb.), mint inkább hatástanulmányokkal alátámasztott válaszokat a mit tegyünk, mit tehetünk típusú kérdésekre. Az olyanokra, mint például: emeljük-e tovább a nyugdíjkorhatárt? Csökkentsük-e a nyugdíjak mértékét? Növeljük-e az aktív dolgozók adóit, járulékait, befizetéseit, akár a munkabérterheket is? Kombináljuk-e ezt a hármat, s ha igen, mi módon?

Mindhárom változat megszorít, s ez elől hosszú távon nincs menekvés, csak halogatás. Választási-politikai értelemben a nyugdíjak visszanyesése a legkockázatosabb, de a ciklus elején megtehető. Az aktív dolgozók (és munkáltatók) további terhelése viszont nem csak kockázatos, életveszélyes is, két okból. Egyfelől: a többletterhek csak akkor nem idéznek elő forradalmi hangulatot, ha a foglalkoztatottság és vele a társadalmi jólét (GDP, egyéni jövedelem) gyorsan növekszik, márpedig én ilyen perspektívát pillanatnyilag nem látok. Másfelől: a munkáltatói járulékok növelése lecsapódik a termékek árában és tovább csökkenti az érintettek versenyképességét.

Izgatottan várom a februárt. Kivált annak a jövőnek a felrajzolását, hogy mi lesz a nyugdíjakkal akkor, ha a költségvetés járulékkiegészítő szerepét ideiglenesen felváltó magán-nyugdíjpénztári (rablott) vagyon elfogy? (Aczél Endre)


Népszabadság, január 17.


Még tizenegy napjuk van a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy válasszanak: maradnak a második pillérnél és 2011 végétől bruttó fizetésük 10 százalékát ide fizetik be, cserébe lemondanak a további állami nyugdíjjogosultságról, vagy visszalépnek a tb-kasszába. Utóbbi esetben „visszatérő” megtakarításuk elvileg egyéni számlán jelenik meg, ám hogy ez pontosan mit takar, még mindig nem tudni. Mivel a visszaérkező vagyon túlnyomó részét a kormány értékesíti (az állampapírokat bevonják), valóságos pénz biztosan nem áll majd a tb-nél bevezetendő egyéni számlák mögött.

A múlt év végi határozatával a kormány életük egyik legnehezebb döntése elé állította a több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagot. Valójában ugyanis két rossz lehetőség közül kell választaniuk. Mint az a négy pénzügyi csoport által működtetett kalkulátor (www.tajekozodjon.com) számításából az esetek túlnyomó részében kiderül, a legnagyobb mértékű időskori ellátást a vegyes rendszer (vagyis a 2010-es módosítás előtti szabályozás) nyújtotta volna a tagoknak. Azzal pedig immár mindenki szembesült, hogy biztos vagy akár csak nagyon megalapozott döntést a jelenlegi körülmények között nem lehet hozni, és nem csak az idő rövidsége miatt. Mind az állami, mind a magán-nyugdíjpénztári pillér ugyanis olyan hatásoknak van kitéve – több évtizedes távon –, amelyeket ma lehetetlen megjósolni. Jól mutatja ezt, hogy a már említett kalkulátor is olyan tényezőkkel számol, mint az inflációra, a bérekre, a járulékplafonra, a nyugdíjminimumra vonatkozó kilátások, a foglalkoztatási arány kormány által előre jelzett javulása vagy a várható demográfiai folyamatok. Bár eleddig ez a legösszetettebb és legígéretesebb kísérlet a hatások számszerűsítésére, a jövőt a kalkulátor sem képes pontosan megjósolni.

A számszerűsíthető hatások mellett pedig vannak olyan további szempontok, amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. Az egyik a már említett demográfiai folyamatokból következik: feltehető, hogy a nyugdíjjárulék jelenlegi mértéke versenyképességi okokból nem emelhető tovább, márpedig ez esetben a negyven év szolgálati idő után járó nyugdíjak húsz-harminc év múlva a bruttó bér jelenlegi 66 százalékáról annak 30-40 százalékára csökkennek.

Ez pusztán annak a kérdése, hogy a jövőbeli kormányok milyen szabályokat hoznak a nyugdíjak megállapítására. Az sem mellékes, hogy 2013. január 1-jével változik a tb-nyugdíj számítása. Jelenleg ugyanis a nyugdíjba menőknél az 1988-tól rendelkezésre álló átlagos nettó kereset alapján határozzák meg az összeget, 2013-tól viszont az 1988-tól rendelkezésre álló bruttó bér alapján. Újra és újra felvetődik, hogy a nyugdíjakat is adó alá vonnák, igaz, az új kormány részéről már jó ideje nem hallani ilyen tervekről.

Egyelőre viszont az is kifürkészhetetlen, hogy miként alakul a magyar és a világgazdaság növekedése a következő évtizedekben, ez ugyanis nagyon is érezteti a hatását a magán-nyugdíjpénztári hozamok alakulásán. Hiába a névre szóló számla, ha nem vagy csak nagyon lassan emelkedik az azon lévő vagyon értéke. És természetesen nagy érvágás, ha az összesen 34 százaléknyi nyugdíjjárulék nagyobbik része (a munkáltató által fizetett 24 százalék) évtizedeken keresztül nem keletkeztet jogosultságot az ellátásokra. Ez utóbbi tényező miatt bizony a tagok többségének nem éri meg kitartani a második pillér mellett. Hacsak nem reménykednek abban, hogy a kormány döntésével szembeni jogorvoslati kérelmek eredményre vezetnek, vagy egy következő kabinet kiveszi a szabályozásból a sokak szerint „diszkriminatív” passzust (és így az állam elismeri a kasszatagok szolgálati idejét). Jelenleg azonban úgy tűnik, a maradás azoknak érheti meg igazán, akiknek már jelentős megtakarításuk halmozódott fel a második pillérbéli egyéni számlájukon, vagy akiknek fontos megtakarításaik örökölhetősége.

Mi számít szolgálati időnek?
- A munkával töltött évek
- A katonai szolgálat
- A gyás, a gyes, a gyed és a táppénz
- Az 1998. január 1-je előtti nappali tagozatú felsőoktatás

A maradók esetében
- 2011. december 1-jétől a 10 százalékos nyugdíjjárulék a tag magán-nyugdíjpénztári számlájára kerül
- A 2010. október 1. és 2011. november 30. közötti tagdíjkiesést magasabb tb-nyugdíjjal ellensúlyozzák
- 2011. december 1-je után a tag szolgálati ideje nem gyarapodik, de 15 évnél kevesebb jogviszony esetén is jogosult marad az időskorúak járadékára. Ez az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 százaléka, csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével

A visszatérők esetében
- A magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony 2011. március 1-jétől megszűnik
- A jövőben a magánszemély az eddigi magánpénztári időszakára is csak a tb-ből kap nyugdíjat, a nyugdíjba vonuláskor aktuális nyugdíjszabályozás szerint
- A tag jogosult eddigi nyugdíjvagyonának a hozamgarantált tőke összege feletti összege és a tagságának ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összege felvételére


vg.hu, január 17.


A magánnyugdíjrendszerben való maradás mellett érvelt több ismert szabadelvű jogász és közgazda egy múlt szerdai háttérbeszélgetésen. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – hangzott el egyebek közt. A kormányt nem dicsérte senki, sőt.

A sajtó is lefutott és eldöntött kérdésként kezelte az utóbbi hetekben az ügyet, holott a dolog nem az – vélte Bauer Tamás közgazda, volt szabaddemokrata országgyűlési képviselő. A kérdés mindenkit érint, azt a mostani nyugdíjast is, „aki abban bízik, hogy még tíz év múlva is nyugdíjas lesz, meg húsz év múlva is” – mondta. Szerinte még százezrek törik a fejüket, hogy maradjanak-e a magánrendszerben. Nem mindegy, hogy a mostani tízezer embernél mennyivel többen maradnak a magánnyugdíjrendszerben, a döntés lényege valójában az, hogy húsz év múlva lesz-e az embereknek nyugdíjuk és ha igen, akkor mennyi. Bauert „nagyon zavarja”, hogy „a két demokratikus ellenzéki párt” közül igazából egyik sem híve a magánnyugdíjrendszernek, legfeljebb a felszámolás módja nem tetszik nekik. Ezt az LMP „explicit módon” kimondta, az MSZP több képviselője pedig „implicit utalásokkal” érzékeltette – közölte Bauer. Ez azt jelenti, hogy „a politikai szférában” a Fidesz elképzeléseivel szemben nincs igazi ellenerő. „Senki sem képviseli igazából a tízmillió magyar ember jövőjét, nyugdíjaskori megélhetését” – fogalmazott Bauer, aki a sajtót is bírálta, amiért az újságírók csak a kormány eljárásán háborognak, de alapvetően nem a magánnyugdíjrendszert védik. Az egykori politikus hangsúlyozta: a rendszerváltás óta a másfél évtizeddel ezelőtti nyugdíjreform volt az egyetlen reform, ami valóban meg is valósult. A január 31-i határidőig hátralevő időben a tipródó százezreket meg kéne győzni a magánnyugdíjpénztárakban maradás előnyeiről – zárta bevezetőjét Bauer Tamás.

Az egykor a gazdasági és közlekedési tárcát is vivő Csillag István közölte: a nyugdíjreform akkori indokai azonosak voltak az európai indokokkal. A fejlett országokra jellemző korfának tulajdoníthatóan „az eltartók és eltartottak aránya megbomlott”. Ez tehát nem magyar specialitás volt, de Magyarországon súlyosbította a helyzetet, hogy a befizetők száma is csökkent: a nyolcvanas években ötmillió, tíz évvel később bő hárommillió befizető volt. Ennek a demográfiai tényezők mellett az is az oka – hangsúlyozta Csillag –, hogy a rendszerváltás után lényegesen megnőtt a nyugdíjjárulékot nem fizető cégek – pontosabban: az ilyen cégeknél dolgozók – aránya. Hangsúlyozta: a nyugdíjreform lényege az volt, hogy a fiatalok, főleg a pályakezdők, vegyék tudomásul: idős korukra, a majdani nyugdíjra el kell kezdeniük spórolni. Meg kellett törni a munkaadó és a munkavállaló között kialakult „káros együttműködést”, amelynek lényege az volt, hogy együtt szabotálják el a befizetéseket. E folyamat következtében már a kilencvenes években is kénytelen volt a nyugdíjalap tíz-tizenkét százalékát a költségvetés más forrásokból pótolni. Csillag szerint a nyugdíjrendszer fönntarthatósága összeurópai probléma. „Mindenhol az a tendencia, hogy magánnyugdíjalapok jöjjenek létre és hízzanak” – vélte.

A reform előtti befizetési kötelezettségek messze nem voltak egységesek. Az egységesítés a Horn-kormány alatti reform része volt. Ezt azonban az álminimálbér és az ál-részfoglalkoztatottság megjelenése követte – mondta a volt miniszter.

Húszbillió forint a központi költségvetés államadóssága, a magánpénztári vagyon azonban csak hárombillió, vagyis kevés a lyuk teljes betöméséhez – derült ki Gaál Gyula volt szabaddemokrata országgyűlési képviselő hozzászólásából. A Medgyessy-, utóbb az első Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkára úgy látja: számos dolgot lehetett volna tenni annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer megálljon a maga lábán, például fizetésre kényszeríteni a potyautasokat.

Gaál szerint a mostani szabályozás következtében az egyes befizetők nyugdíja nem lesz összefüggésben azzal, hogy mennyit fizettek be. Hangsúlyozta: nemcsak arról van szó, hogy a kormány rosszul kommunikál a kérdésben, hanem rossz technikát is alkalmaz rossz cél érdekében. Figyelmeztetett: az állami nyugdíjrendszernek lényegesen nagyobb kockázatai lesznek, mint a magánnak.

A sajtó azért tette ezt az ügyet zárójelbe, mert a médiaügy került terítékre, és a sajtó nem szokott egyszerre két dologgal foglalkozni – vélte Mihályi Péter közgazda, volt pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár. „Soha nem tapasztalt erkölcsi nyomás nehezedik az Alkotmánybíróságra mind a médiatörvény, mind a nyugdíjpénztár ügyében, és jó lenne ezt fokozni” – közölte a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Azoknak, akik mégis visszalépnek az állami rendszerbe, Mihályi azt javasolta, hogy töltsék ki a Stabilitás Pénztárszövetség honlapjáról letölthető úgynevezett jogfönntartó nyilatkozatot. A honlapot idézve „ez a nyilatkozat jelzésértékű a magyar állam irányába, hogy a nyilatkozatot leadó magánnyugdíjpénztári tag az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről csak és kizárólag a hatályba lépett jogszabályi korlátozásra figyelemmel döntött, mert ellenkező esetben hátrányt szenvedett volna”. Ezt kitölteni „jó ötlet” – fogalmazott Mihályi. „Ártani nem árthat, de jogi és erkölcsi kapaszkodót adhat a továbbiakban.”

„A dilettáns kampány során a Fidesz romokról beszélt, majd most – például Kósa Lajosnak a forintot lejtőre tévő nyilatkozatával – megteremti ezeket a romokat.” Ezt már Dániel Péter, a Kék szalaggal a demokráciánkért mozgalom alapítója közölte. Jogászként arra hívta föl a figyelmet, hogy egy szerződésben rögzített jogot nem lehet úgy korlátozni, hogy arról a szerződő felek nem nyilatkoznak, mert ez sérti az európai uniós jogot. Úgy folytatta: ezen az alapon a Fidesz vezető politikusait arra lehetne kényszeríteni, hogy írják alá, nem vesszük el a házaikat, ha pedig nem írják alá, akkor elvesszük. Közölte: a politikai vezetés részéről felmerül a sikkasztás gyanúja, ugyanis aki a rábízott vagyont más célra használja, az sikkasztást követ el. Csalással vádolta meg Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztost, mert „egészen elképesztő, megtévesztő nyilatkozatokat tett” a magánpénztári tagok lehetőségeiről, ezzel kárt okozva nekik. Ilyen volt például „az eltőzsdézés”, ami Dániel Péter szerint „nevetséges dolog”. A Mihályi által említett jogfenntartó nyilatkozatról azt mondta: civilként és jogászként is támogatja, „de még jobb, ha a magánban maradunk: akadályozzuk meg ezt az elképesztő sikkasztási kísérletet”.

Költői kérdés formájában hasonló gondolatokat fogalmazott meg Nehéz-Posony Márton ügyvéd is: „Az állam megteheti-e, hogy egy, már létrehozott szerződéses viszonyrendszert fölrúg?” Szerinte a jogállamiság és a jogbiztonság alapelveit az állam nem sértheti meg. Hangsúlyozta: az általa az Alkotmánybíróságnak e tárgyban beadott indítvány az emberi méltóságra hivatkozik. Szerinte azért érdemes a magánnyugdíjpénztárban maradni, „mert így legalább az enyém marad, amit eddig megtakarítottam, ha visszalépek az államiba, akkor a pénzemet az életben nem látom viszont”. Mihályi Péter ehhez annyit tett hozzá, hogy akár tízezren, akár hárommillióan maradnak a magánnyugdíjpénztárban, mindenképpen érdemes maradni. Ha tízezren, akkor azért, mert egy hatalomváltás esetén nem lesz jelentős tétel tízezer embert kárpótolni, ha hárommillióan, akkor azért, mert erős lesz a politikai nyomás.(Szegő Péter)


hvg.hu, január 17.


Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja felidézte, hogy Orbán Viktor múlt csütörtökön megjelent, a The Wall Street Journalnak adott interjúban azt mondta: az állami nyugdíjalap a jövőben nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból. "Ez emberi számítás szerint azt jelenti, hogy 20-25 százalékkal csökkeni fognak a nyugdíjak" - jelentette ki az MSZP-s politikus.

Hozzátette: a miniszterelnök szavai, amelyek szerint a korhatár előtt senki sem mehet majd nyugdíjba, ellentétesek a Fidesz eddigi, a rugalmas nyugdíjba vonulást támogató politikájával. Úgy vélekedett: a kormányfői nyilatkozat a korengedményes nyugdíj megszüntetése mellett annak lehetőséget is felveti, hogy nem lesz korkedvezményes nyugdíj. "A veszélyes munkakörben - így az atomerőműben, kórházak röntgenosztályán - dolgozók, tűzoltók, katonák ezután nem mehetnek előbb nyugdíjba?" - tette fel a kérdést Korózs Lajos.

Beszélt arról is, hogy a kormányfő bejelentése alapján előfordulhat: eltörlik azt az ősszel meghozott jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba menjenek.

A szocialista politikus összegzése szerint Orbán Viktor múlt heti nyilatkozata arról árulkodik, hogy a kormány "szétverni" készül a százhúsz éve működő éves társadalombiztosítási rendszert. Kifogásolta továbbá, hogy a miniszterelnök terveiről - amelyek szerinte egyértelműen megszorítást jelentenek - nem kérdezte meg az embereket, noha az interjúban arra utalt, hogy azokat néhány héten belül bemutatják Brüsszelben.


MTI, január 17.


Szijjártó Péter szerint több szerénységet várnak az emberek nyugdíjügyben az MSZP-től, mely mint mondta, folyamatosan csökkentette a nyugdíjak értékét, és kötelezővé tette a nyugdíjbefizetések tőzsdére vitelét.

A miniszterelnök szóvivője az MTI-hez eljuttatott, Korózs Lajos szocialista politikus hétfői sajtótájékoztatójára reagáló közleményében rögzíti: a nemzeti ügyek kormánya garantálja a nyugdíjak értékét és biztonságát, mint ahogyan azt is, hogy azok a nők, akik 40 évet dolgoztak, életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.

Az MSZP elnökségi tagja tájékoztatóján - Orbán Viktor múlt csütörtökön megjelent, a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak adott interjúja kapcsán - egyebek között azt mondta, 20-25 százalékos nyugdíjcsökkentéshez vezethet, ha a nyugdíjakat a jövőben kizárólag a járulékbevételekből finanszírozzák. Beszélt arról is, hogy a kormányfő bejelentése alapján előfordulhat: eltörlik azt az ősszel meghozott jogszabályt, amely lehetővé tette, hogy a nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba menjenek.


echotv.hu, január 17.


Több éven át használná a magán-nyugdíjpénztári tagoktól beszedett pénzt a kormány, a terveket azonban több kiszámíthatatlan tényező is felboríthatja. Ha az EU statisztikai hivatala szigorúan áll a kérdéshez, akkor át kell írnia decemberben bemutatott középtávú költségvetési terveit. Ha pedig 50-60 ezer vagyonos magánpénztári tag lemond az állami nyugdíjról, akkor több százmilliárddal kevesebb pénzhez jut az állam.

Az eddigi nyilatkozatok alapján teljesül a kormánynak az a terve, miszerint a magán-nyugdíjpénztári tagok legalább 90 százaléka az állami nyugdíj mellett dönt. Január közepéig 15 ezren nyilatkoztak úgy, hogy a kormány nyugdíjdöntései ellenére is a magánpénztári rendszerben maradnak, ami nagyjából fél százalékát teszi ki a hárommillió tagnak, a döntésre pedig kevesebb mint két hete maradt a vacilálóknak.

A kormány ősszel jelentette be, hogy lényegében felszámolja a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, a több mint 3 millió magánpénztári tag 3000 milliárd forintnyi magtakarítását pedig visszairányítja az állami nyugdíjkasszába. A pénzből a kormány részben a folyó kiadásait fedezné, részben az államadósságot csökkentené. Bár a visszaléptetés jól halad, a kormány nem nyugodhat meg, több kiszámíthatatlan tényező is keresztülhúzhatja nyugdíjterveit. Az egyik ilyen az Eurostat elszámolási módszertana, a másik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók vagyoni összetétele.

Mennyi pénzre van szüksége a kormánynak?

Idén legalább 900 milliárd forintot kell begyűjtenie a kormánynak, hogy korábban bejelentett terveit tartani tudja. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben azt mondta, az évente 3000 milliárd forintot kifizető nyugdíjkasszából 2011-ben közel 900 milliárd forint hiányzik. "A törvény, az erkölcs és a jó ízlés is arra kényszerít minket, hogy ne lehessen hiány" - mondta a miniszter, aki közölte, hogy a kormány a nyugdíjdeficit eltüntetése érdekében létrehozza az államháztartás egyensúlyát javító alapot, és ide érkeznek majd a magánnyugdíj-pénztári rendszerből visszaáramló vagyonok.

A kormány első tavaly nyugdíjdöntése miatt idén a magánpénztári befizetésekhez kifizetett állami kiegészítés az állami nyugdíjkasszába kerül. Ez havi 30, évi 360 milliárd forintot jelent. Ezen kívül a kormány azzal számolt, hogy 2011-ben a visszalépők miatt 530 milliárd forint visszaáramlik a költségvetésbe: az idei büdzsé előirányzatokat tartalmazó melléklete szerint az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap a Nyugdíjbiztosítási Alapnak több mint 450 milliárd forintot fizet, a költségvetés közvetlen bevételeit pedig 78 milliárd forinttal gyarapítja. Matolcsy György a költségvetésről szóló nyilatkozataiban, illetve Selmeczi Gabriella nyugdíjügyekért felelős kormánybiztos többször is elmondta, hogy az állami nyugdíjpénztár vagyonából a 2011-es 530 milliárdon túl 2012-ben további 250 milliárd forintot utalnak át az állami nyugdíjalap hiányának fedezésére.

A folyó kiadások fedezésén túl a kormány az adósság csökkentésére is ígéretet tett, és ebben is szerepet szán a nyugdíjpénzeknek, Matolcsy György ezt már a büdzsé ismertetésekor bejelentette. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan mennyi pénzt szán erre a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök december közepén ugyanis csak annyit mondott, hogy a már 2010 első felében jelentősen csökken az adósságszint a jelenlegi körülbelül 80 százalékos szintről. Orbán Viktor még novemberben arról beszélt, hogy a kormány 2014-re 73 százalékos szintre csökkentené a GDP-arányos államadósságot, ehhez azonban nem feltétlenül van szükség a nyugdíjmegtakarításokban lévő százmilliárdokra.

Miért probléma az elszámolás?

A kabinet számításai akkor borulhatnak, ha az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) nem engedélyezi, hogy az elkövetkező évekre szétosztva számolja el a nyugdíjvagyon átvételéből adódó bevételeket a kormány. Nehezítheti a kormány terveinek megvalósulását az is, ha sok tehetős dönt úgy, hogy nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

"Legrosszabb esetben előfordulhat, hogy a magánnyugdíjpénztárak 1998-as indulásáig visszamenően minden évre el kell számolni a bevételeket, ebben az esetben máris borulna a büdzsé, mert nem lenne idei bevétel a vagyonokból adódóan" - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza, aki azonban hozzátette: nagyon nem valószínű, hogy így döntene a kérdésben illetékes Eurostat, egyebek mellett azért, mert nagyon nehéz lenne évente a hozamokkal korrigált befizetéseket kikalkulálni. Az uniós előírásokat az Európai Unió által figyelt, úgynevezett eredményszemléletű ESA módszertan szerint kell elszámolni, ennek módszertanát pedig, vagyis hogy milyen tételt miképp kell elszámolni, az Eurostat határozza meg

"Sokkal valószínűbb, hogy egy összegben történő elszámolást engedélyez az Eurostat, elsősorban azért, mert, amikor a Bajnai-kormány is megnyitotta a kaput az állami rendszer felé, ezt a számítási módszert kellett alkalmazni" - fogalmazott Németh Dávid. "Ha egy összegben kell elkönyvelni az intézkedést, akkor az idei GDP-arányos hiány bőven pluszba lendül, de kérdés, hogy a jövő évi büdzsébe tervezett 250 milliárd forint hogyan számolható el. Ehhez meg kell várni az Eurostat döntését" - tette hozzá Németh. (Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese tavaly novemberben, a Barclays brit bank elemzői csapata pedig decemberben mondta azt, hogy ha az Eurostat az egyszeri elszámolás mellett dönt, akkor jelentős többlettel zárhat a magyar költségvetés. Bencsik szerint akár több mint 6 százalékos is lehet a szufficit az egyszeri, jelentős bevételnek köszönhetően).

Az egyszeri bevételként történő elszámolás tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is. Szerinte technikai, könyvelési kérdésről van szó, a konkrét államháztartási pénzfolyamatokat nem befolyásolja számottevően. "Ha egy összegben kell elszámolni az idén az átlépő pénztártagok vagyonát, akkor nyilvánvalóan hiányozni fog ez az összeg a jövő évi büdzséből. Elképzelhető, hogy a vagyonokat pénzre váltó Államadósság Kezelő Központ visszatart egy ekkora összeget az idei értékesítésből, ám az elszámolás még ebben az esetben sem egyértelmű.

A másik megoldás, hogy a kormány a jövő évi pénzforgalmi hiányt olyan alacsonyra tervezi, hogy a nyugdíjpénzek nélkül is 3 százalék alatt maradjon a GDP-arányos deficit, amihez körülbelül 2 százalékos pénzforgalmi deficitre lenne szükség" - mondta Suppan Gergely. Szerinte Magyarország kockázati megítélését alapvetően nem befolyásolja a hiányszám, a befektetőket inkább a hosszú távú reformok érdeklik, a nyugdíjlépés ugyanis csak rövid távon hozza rendbe a költségvetést.

Miért problémásak a gazdagok?

A pénztári rendszerben maradók száma egyelőre nem jelentős, és a magánkasszák mellett döntők között az [origo] tapasztalatai szerint nem csak tehetősek vannak, de amennyiben a jelentős vagyont felhalmozók mondanak nemet az állami nyugdíjra, akkor annak komoly pénzügyi hatásai lehetnek. Bár Matolcsy György szerint "aki racionálisan mérlegel, az nem juthat olyan döntésre, hogy pénztártag marad", a jól keresők esetében logikus döntés lehet az állami gondoskodás elutasítása. A járulékot a bejelentett jövedelem után kell fizetni, azaz a jó fizetéssel bejelentetteknek a nyugdíjszámláján is több van, mint egy átlagbért keresőnek. A nemzetgazdasági miniszter 90 százalékos átlépési becslése szerint a 3 millió tagból legalább 2,7 millió választja majd az állami rendszert, ám ez nem jelenti azt, hogy 2700 milliárd forint vagyon kerül az államhoz, a pénztártagok elmúlt években kapott fizetése ugyanis nagyban különbözik egymástól, ennélfogva a megtakarításuk nagysága is jelentős eltéréseket mutathat. Németh Dávid szerint ha "nagyon sok, mondjuk 50-60 ezer", 15-20 milliós vagyonnal rendelkező pénztártag nem lépne át az állami rendszerbe, akkor 750-1200 milliárd forinttól esne el az állam. "Kérdés, hogy vannak-e ennyien és a maradás mellett döntenek-e, erről nincsenek információk, ezért ez a szcenárió csak feltételes módban állja meg a helyét. Egyébként ebben az esetben sem kerülnek veszélybe a kormányzati tervek" - tette hozzá Németh, aki szerint a 2011-re tervezett 530 milliárdos bevétel várhatóan befolyik az állami rendszerbe visszatérő magánpénztári tagoktól. Ha azonban sok vagyonos magánpénztári tag marad az állami rendszeren kívül, akkor a kormány következő évekre tervezett extra bevételei veszélybe kerülhetnek.

Matits Ágnes nyugdíjmatematikus szerint jó eséllyel nincsenek túl sokan a 15 millió forintnál több nyugdíjmegtakarítással rendelkezők, a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal munkájában is részt vállalt szakember a Portfolión hétfőn megjelent írásában azt álíltja: nagyon szűk az a réteg, akinek megéri maradnia a magánnyugdíjpénztárban. Matits szerint egy "nagyon jól kereső" személy esetében a ma várható tb-nyugdíj összege legfeljebb 280 ezer forint, ennek egynegyede pedig elvész a magánnyugdjípénztárban maradó tagok esetében. A szakértő számításai szerint az elvesztett összeg havonta nagyjából 70 ezer forintot jelent, egy ekkora élethosszig folyósított járadék a biztosítási piacon körülbelül 16-18 millió forintba kerül, vagyis annak éri meg maradni a magánkasszánál, akinek legalább 15-16 millió forintja van a nyugdíjszámláján. "Ilyenek viszont nem sokan vannak (ha vannak egyáltalán)" - írja a szakértő.


[origo].hu, január 18.

50882

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.06 Seconds