2018 January 24, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19482680
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 1.
Posted on January 27, Thursday, 09:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Hiába zárta ki a kormány a pénztártagokat a magyarországi társadalombiztosítási rendszerből, ha a tagok külföldön kezdenek dolgozni, más országok társadalombiztosításában továbbra is szerezhetnek szolgálati időt, amelyet itt Magyarországon is figyelembe kell venni - írja a Világgazdaság.

A lap emlékezet: Magyarországnak több állammal is van ilyen megállapodása, dolgozhatunk például az uniós tagállamokban, az EGT-tagállamokban, Bosznia-Hercegovinában, Kanadában vagy éppen Dél-Koreában is, mert az ott ledolgozott évek után nő a szolgálati idő.

A külföldön szerzett extra éveknek persze a magyarországi nyugdíj szempontjából csak akkor van jelentőségük, ha a pénztártag még nem szerezte meg a nyugdíj folyósítása szempontjából szükséges minimális szolgálati időt. A nyugellátás kiszámítása során ugyanis csak a hazai szabályok szerint szerzett szolgálati időnek megfelelő összeget fizetik ki magyar nyugdíjként - tudatta a Világgazdasággal az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

A lap azt írja: érdemes lehet elgondolkozni a magánnyugdíjpénztárban való maradáson azoknak is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, vagy azt tervezik, hogy pályájuk során hosszabb időn át külföldön szereznek szolgálati időt. Emellett ez kiskapu is lehet: ha például a pénztártag bejelenteti magát alkalmazottként valamelyik uniós vagy más olyan országban, amellyel megállapodásunk van erről, és megfizeti a szükséges járulékokat. Ráadásul az így külföldre befizetett járulék után később az adott országból is nyugdíjat kaphat a befizető.


hvg.hu, január 18.

A február végére várt kormányzati „reformok” nem hoznak drasztikus változást, nem indítanak el földrengésszerű átalakulást, amelyek révén az ország tartósan kiszabadulhat a magas adósságállomány és a gazdasági depresszió állapotából - állapítják meg az Equilor elemzői legfrissebb elemzésükben. Az elemzés hangsúlyozza, ahhoz, hogy a kormány által elindított reformok tartósnak bizonyuljanak, rövid távon a népszerűségvesztéssel jelentős áldozatot kell hoznia. A reformok ugyanis a kezdeti szakaszban rendkívül nagy egyszeri költséggel és drasztikus megszorító intézkedésekkel járnak, amelyek csak 3-5 év múlva érzékeltetik majd pozitív hatásukat.

A beígért átalakításokat azonban könnyen megtorpedózhatják rövid távú politikai érdekek, mellesleg a kormányt kényelmessé teheti az a 3 ezer milliárd forintos vagyon, amely a magánnyugdíjpénztárakból átlépőkkel rövidesen visszaáramlik az államkasszába. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a kormány kényszerhelyzetben van: két közelmúltbeli leminősítéssel a háta mögött, a bóvli adósbesorolás szélén, és az intézkedései nyomán támadt piaci kritikák miatt már nem odázhatja tovább azokat a lépéseket, amelyeket a befektetők megalakulása óta várnak tőle. A piac az eddigi ígéretekre pozitívan reagált, ami még nem jelenti azt, hogy hisz a kormánynak, legfeljebb kevésbé szkeptikusak a várakozásai. A forint ennek következtében erősödött az euróval szemben, a hosszú lejáratú állampapírok hozamai pedig továbbra is magasak (7,5 százalék környékén alakulnak), de a reformok múlt heti bejelentése óta enyhén csökkentek.

Orbán Viktor múlt csütörtökön a Wall Street Journalnak adott interjújában megerősítette, hogy február végén napvilágot látnak azok az intézkedések, amelyekkel mintegy 6-800 milliárd forintos kiadáscsökkentést ér el a kabinet és ezáltal biztosítja, hogy a magyar államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt maradjon. Az ígéret szerint jelentősen csökkentik majd a munkanélküli segélyek összegét, vége lesz a tartós segélyezési korszaknak, felülvizsgálják a gyógyszerártámogatások és a tömegközlekedés rendszerét. További kiadáscsökkentő intézkedésként elképzelhető a közel 800 ezer rokkantnyugdíj felülvizsgálata is, amelyről Matolcsy György beszélt korábban.

A tavaly májusban megalakult Fidesz-kormány eddigi intézkedései többségükben növelték az államháztartás középtávú hiányát (ilyen volt az szja-csökkentés és a társasági adó csökkentése), ugyanakkor a jelentős egyenlegromlást csak rövid távon ellensúlyozták olyan átmeneti bevételekkel, mint például a bankadó, a válságadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának moratóriuma, majd a pénztári megtakarítások államosítása.

Amennyiben a kormány a pénztári megtakarításokat jól használná fel vagyis nem folyó kiadásokra és népszerűségjavító intézkedésekre, hanem - egy évekre szóló megtakarítási program alapján - olyan reformokra költené, amelyek tartósan csökkentenék az államháztartási hiányt és növelnék a gazdasági aktivitást, akkor jelentősen javíthatná a magyar gazdaság megítélését a befektetők szemében - vélik az Equilor elemzői. Csakhogy az eddigi intézkedések nem azt valószínűsítik, hogy az Orbán-kabinet hajlana a népszerűtlen, megszorító jellegű intézkedésekre, elég ha csak arra gondolunk, hogy pár hónapja még lehetővé tette a 40 év szolgálati idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjba vonulását a nyugdíjkorhatár elérése előtt.

A nyugdíjkasszában egy nagyjából 500 milliárdos lyuk tátong, vagyis ennyivel kevesebb bevétele származik a nyugdíjjárulékokból az államnak annál, mint amit a nyugdíjakra ki kell fizetnie. Az Equilor ezen a területen egy 150-200 milliárdos kiadáscsökkentésre számít, amit a cég szerint a kormány a közel 800 ezer rokkantnyugdíjas jogosultságának felülvizsgálatával érne el. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 800 ezer rokkantnyugdíjas többsége (akiket nagyrészt a kilencvenes években százalékoltak le) már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ennélfogva az ő nyugdíjukon már nem lehet spórolni. Az intézkedés emiatt csak 375 ezer embert, a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat érintheti, közülük is azokat, akik valóban képesek lennének a munkára, illetve visszaélnek az állami gondoskodással. Az Országos Nyugdíjbiuztosítási Főigazgatóság tavalyi adatai szerint a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok átlagos havi ellátása fejenként 69 ezer forint, éves szinten pedig több mint 300 milliárd forintot költ rájuk az állam.

Amennyiben tehát a kormány csak a rokkantnyugdíjak megvágásával csökkentené a nyugdíjkiadásokat, az valóban drasztikusan érintené az említett több százezer embert. Egy magát megnevezni nem kívánó elemző forrásunk szerint azonban gyakorlatilag lehetetlen az említett rokkantnyugdíjas csoporton 150-200 milliárdos megtakarítást elérni. Sőt, rövid távon nem is nagyon takaríthat meg a kormány ezen a területen, mert ha például megvonja a rokkantnyugdíjasok egy részétől a juttatást, ugyanakkor nem találnak munkát, akkor az állam munkanélküliekre fordított kiadásai nőnek majd.

A nyugdíjkiadásokat hosszabb távon azzal is csökkentheti a kormány, hogy egyensúlyban tartja a nyugdíjkasszát, vagyis nem fizet több nyugdíjat, mint amennyit beszed járulékokból, mint ahogyan azt a miniszterelnök a Wall Street Journalban megjelent interjúban is lenyilatkozta. Kijelentése, figyelembe véve a demográfiai folyamatokat arra enged következtetni, hogy a nyugdíjak hosszabb távon csökkenni fognak - vélik az Equilornál. Annyit azonban érdemes hozzátenni, hogy a nyugdíjkasszát a járulékok, valamint a korhatár emelésével, illetve ezek kombinációjával is egyensúlyba hozhatja a jövendő kormány.

A miniszterelnök másik ígérete, a munkanélküli segélyek csökkentése az Equilor várakozásai szerint mintegy 100 milliárdos kiadásvágást jelent majd a 250 milliárd forintra rúgó szociális kiadásokból.

Részletek híján azonban egyelőre nem világos, hogy ez további szigorításokat jelent majd az eredeti tervekhez képest, vagypedig a kormány csak újracsomagolja és erőteljesebben komunikálja a befektetők felé azt, amit már korábban elkezdett ezen a területen. Utóbbira enged következtetni, hogy Czomba Sándor már tavaly augusztusban is azt nyilatkozta a Hírszerzőnek, hogy a kormány célja a munkabér és a segély közötti olló szétnyitása, azaz olyan mértékre akarja csökkenteni a kormány a segélyt, hogy legális munkára és ne otthon ülésre ösztönözzön. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár akkor azt is megelbegtette, hogy a szigor mellett enyhítenek a Start Régiós és Start Extra kártyák feltételein, valamint teljesen átalakítják a munkaügyi központokat és állami álláskereső rendszert dolgoznak ki.

Ennek megfelelően az államtitkár tavaly novemberben már komoly szigorításokat jelentett be: január elsejével megszűnt például a munkanélkülieknek eddig járó rendelkezésre állási támogatás (rát) és helyette bevezették az úgynevezett bérpótló juttatást. A juttatásra való jogosultságot az önkormányzat állapítja meg, és a kérelmezőnek legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie az adott évben, valamint a lakókörnyezetének is rendezettnek kell lennie.

A szükséges egészségügyi reform helyett a kormányfő nyilatkozata alapján a kormány annak csak egy eleméhez, a gyógyszerártámogatáshoz nyúl hozzá érdemben. Az egészségügyi reform pedig összességében egyelőre nem más, mint az ősszel ismertetett Semmelweis-terv, mint ahogyan azt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Hírszerzőnek adott interjújában elismerte. Ám hogy mekkora összeget vesz igénybe, és mi lesz a fedezete, azt nem tudni. Az is kérdéses, hogy a piacok mennyire "lepődnek majd meg" a hőn áhított egészségügyi reformon, hiszen az már hónapok óta ismert.

Az Orbán Viktor által emlegett gyógyszertámogatási rendszer átalakítása Matolcsy György hvg.hu-nak adott interjúja alapján mintegy 100 milliárddal csökkentené a gyógyszerkassza kiadásait, amelyet csak úgy lehetne elérni, ha a kiemelten drága gyógyszereket kivennék a támogatotti körből. Arra a gazdasági miniszter és az egészségügyi államtitkár is utalt, hogy hatóanyagalapú gyógyszerfelírási rendszert állatanának fel, így arra ösztönöznék az orvosokat és a patikusokat is, hogy az olcsóbb medicínákat írják fel a betegeknek. Matolcsy szerint a svéd rendszer lehetne a minta, ahol nem egy bizonyos gyógyszerhez kötik a támogatást, hanem hatóanyagokhoz.


hirszerzo.hu, január 18.

Külföldön csak a jogszabályban meghatározott szűk körben, külképviselet hiányában pedig sehol sem lehet nyilatkozni a magánnyugdíjpénztári tagság fenntartásáról. Az ombudsman felhívta a jogalkotó figyelmét a törvényi rendelkezések kiegészítésének szükségességére.

A hatályos jogszabály értelmében a külföldön tartózkodó magánnyugdíjpénztári tagok csak akkor tehetnek nyilatkozatot a külképviseleten, ha a jogszabályban meghatározott és igazolt tartózkodási jogcímekkel rendelkeznek, azaz tartósan külföldön foglalkoztatottak, tartós külföldi szolgálatot teljesítenek, vagy külföldi tanulmányokat folytatnak - írja az ombudsmani közlemény.

A panaszosok sérelmezték, hogy amennyiben nem a felsorolt jogcímek alapján, hanem más okból – például családtagként, vagy gyógykezelés miatt – élnek tartósan külföldön, nincs lehetőségük a nyilatkozattételre. Olyan országokban pedig, ahol a Magyar Köztársaság nem tart fenn külképviseletet, egyáltalán nincs is mód a személyes nyilatkozattételre.

Mindezzel kapcsolatban több panasz is érkezett Szabó Máté hoz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályától azt a tájékoztatást kapta, hogy amennyiben az érintett személy a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában is ragaszkodik a nyilatkozattételhez, azt az eljáró konzuli tisztviselő az e célra rendszeresített űrlapon rögzíti, egyúttal felhívja a figyelmét, hogy a nyilatkozatot a döntéshozó szerv valószínűleg nem fogja elfogadni.

Mivel a magánnyugdíjpénztári törvény indokolatlanul szűk körben határozza meg a külföldi tartózkodás alatt nyilatkozattételre jogosító jogcímeket, és mert igen közeli a január 31-i határnap – az ombudsman felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy szükség volna a törvény kiegészítésére.


vg.hu, január 19.


Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság közzétette a 2011. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről, valamint a nyugellátások és a baleseti járadék 2011. januári emeléséről szóló tájékoztatóját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ának 2011. január 1-jétől hatályos (5) bekezdése értelmében egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a tárgyévi emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték 1/12-ed részével.

Az idézett rendelkezésre tekintettel 2011. január 1-jétől a 2010. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjak (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármesterek öregségi nyugdíját és közszolgálati járadékát is), rehabilitációs járadékok, rokkantsági nyugdíjak, baleseti rokkantsági nyugdíjak, özvegyi és szülői nyugdíjak, árvaellátások, baleseti hozzátartozói nyugdíjak összege 0,6%-kal emelkedik. A mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, valamint a baleseti járadékban részesülők ellátásai szintén 0,6%-os mértékben emelkednek. Aki saját jogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 0,6%-kal emelt összegben kerül folyósításra.

A 0,6%-os emelésre azok a felsorolt nyugellátásokban, járadékokban részesülő személyek jogosultak, akiknek a nyugellátások és a baleseti járadék 2010. novemberi kiegészítéséről szóló 250/2010. (X. 19.) kormányrendelet alapján egyösszegű kifizetést kellett folyósítani. Az emelés az ellátások időközi emelésének figyelembevételét előíró jogszabályi rendelkezések alkalmazása során 2010. január 1-jei hatályú emelésnek minősül.

A 0,6%-os emelés végrehajtását követően a fenti bekezdésben felsorolt, 2011. január 1-je előtt megállapított ellátások összegét ugyancsak 2011. január 1-jétől további 3,8%-kal kell emelni.

Ha a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat úgynevezett együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, mert ez az érintett számára kedvezőbb, akkor ez az összeghatár 2011. január 1-jétől 72 820 forintra emelkedik.

A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások évenkénti emelésére - szemben a fenti bekezdésben említett nyugdíjakkal - nincs törvényi kötelezettség, azok összege 2011. január hónapban nem emelkedik. A 2011. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összege 2011. január 1-jétől nem emelkedik.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság még ebben a hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2011. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás. A levélben néhány egyéb hasznos tudnivalót tartalmazó tájékoztatás is megtalálható.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodott - tehát az érintett nyugdíjas vagy járadékos személynek külön kérelmet nem kell benyújtania -, a 2011. január hónapban esedékes nyugellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja/folyósította, illetőleg utalta.


penzcentrum.hu, január 21.

A jelen állapot szerint 2013-tól életbe lépő új rendszerben negyven év szolgálati idő után mindenki bruttó lzetésének kétharmadára számíthat nyugdíjként.

Az egyszerűség kedvéért itt főleg a 2013-tól életbe lépő (?) magyar kötelező társadalombiztosítási (tb) rendszerről írok, figyelmen kívül hagyva a csökevényként megmaradó kötelező magánnyugdíjrendszert és az önkéntes pénztárakat. Az érthetőség kedvéért eltekintek olyan bonyodalmaktól, amelyek a valóságos nyugdíjakat eltérítik a leírtaktól. Öregségi tb-nyugdíjnak nevezik azt a szolgáltatást, amelyet a dolgozó keresőpályája megszűnése után az állam teljesít a nyugdíjba vonuló dolgozó számára. Ez a nyugdíj életjáradék, amelyet a járadékos élete végéig kap. Lényeges, hogy az eltérő férfi- és női várható élettartam ellenére az azonos befizetési pálya után járó életjáradék azonos: uniszex és indexált, értékét végig megőrzi. Kötelező tb-nyugdíjakra azért van szükség, mert napjainkra megszűntek a nagycsaládok, és a kiscsaládok képtelenek elegendő forrást félretenni tagjaik öreg napjaira. A dolgozók többsége állami kényszer nélkül nem takarítana meg eleget öregkorára; a megtakarítások pénzügyileg bizonytalanok, és az államnak hatalmas terhet jelentene a legrosszabb esetre felkészülni: közpénzből ellátni a járulékot korábban nem fizetőket.

Logikailag a legegyszerűbb esetben az öregkori tb-nyugdíj arányos a (nettó vagy bruttó) életpálya-keresettel. A 2013-as rendszer csak az 1988 után munkába állóknál követi ezt a szabályt, a korábban munkába állóknál csak az 1988. január elseje utáni kereseteket veszi figyelembe. Mindkét esetben az éves kereseteket valorizálja: az országos átlagos keresetnövekedési indexekkel felszorozza a nyugdíjba vonulás évére. Eztán havi átlagkeresetet számít, és a teljesített szolgálati idő arányában kiszámítja a teljes kezdő nyugdíjat: minden szolgálati év a havi átlag 1,65 százalékát éri, tehát negyvenéves szolgálati idő után a bruttó átlagkereset 66 százaléka jár majd nyugdíjként. Normális nyugdíjkorhatár (hazánkban jelenleg 62 év) esetén teljes nyugdíj jár, későbbi nyugdíjazás esetén bónusz (jelenleg évi hat százalék), korábbi nyugdíjazás esetén málusz (évente és kortól függően változó). Persze a bruttókereset-számítás miatt személyi jövedelemadót is kell majd fizetni a nyugdíj után!

Mielőtt megnyugodna az Olvasó, hogy már mindent tud a nyugdíjakról, hozzáteszem, hogy eddig csak a 2013-tól érvényes kezdő nyugdíjról szóltam. A már megállapított nyugdíjakat a kormányzat évről évre szabály szerint emeli, indexálja, 2010-től kezdve az inflációt követve. Például ha 2011-re négyszázalékos inflációval számolnak, akkor az emelés mértéke is négy százalék. Mivel a 2013 előtt megállapított nyugdíjak más és évente változó szabályok szerint számítódtak és számítódnak, a korábban megállapított nyugdíjakra az itt elmondottak csak részben igazak.

Eddig csak a járadékról szóltam, de ideje a járulékokról is szót ejteni. Kötelező nyugdíjrendszerben minden hónapban a bruttó kereset járulékkulcsnak megfelelő százalékát a munkáltató befizeti a nyugdíjrendszerbe. (Hasonló befizetés az egészségügyi járulék.) Alapesetben a felosztó-kirovó rendszerben a járulékok és a járadékok összege népgazdasági szinten megegyezik (felosztó-kirovó rendszer). Köznapian szólva: a szülők nyugdíját a gyermekek befizetései fedezik.

A nyugdíjjárulékot mesterségesen kettéosztják: a bruttó bérből levonják a munkavállalói nyugdíjjárulékot (2011-től tíz százalékot) és hozzáadják a munkáltatói nyugdíjjárulékot (a sanda céllal hozzájárulásnak átkeresztelt 24 százalékot, no meg az egészségügyi járulék három százalékát), eljutva a szuperbruttó keresethez. A 34 százalékos teljes nyugdíjkulcs ijesztően nagynak tűnhet, mert elkerülhetetlenül azt sugallja, hogy a bruttó keresetből ennyit von le a munkáltató (vagy végső soron az állam). De már fentebb láttuk, hogy ez nem igaz, csak 10 százalékos a bruttó keresetből a nyugdíjlevonás. A szuperbruttó kereset 2010-es bevezetésével lehetőség nyílt volna a bruttó bér közgazdaságilag értelmetlen fogalmának kiküszöbölésére, de ez elmaradt, a változás csak a személyijövedelemadó-kulcs látszólagos csökkentését szolgálta, a 18-36-40 százalékos kulcshármas szinte varázsütésre 17-32 százalékra csökkent.

Még egy fontos körülményről be kell számolnom: a munkavállalói járuléknak van egy felső korlátja (a bruttó bér háromszorosa, 2011-ben körülbelül 7,5 millió forint), amely felett a dolgozótól nem vonnak le nyugdíjjárulékot, de nem is szerez a plafon fölötti keresettel nyugdíjjogosultságot. Viszont a munkáltatói járuléknak nincs plafonja, és ebből a jóval nagyobb alapból a kormányzat úgy szed be nyugdíjjárulékot, hogy a plafon fölötti járulékért nem fizet ellenértéket. Emiatt az „apróság” miatt a 2011-es adócsökkentés a plafon fölött keresők esetében nem fogja beváltani a remélt hatást, hiszen náluk a marginális adókulcs nem csökken negyvenről húsz százalékra, hanem 67-ről 47-re! (A 67 40 plusz 27-ből jön ki, míg a 47 a 20 plusz 27-ből, ahol a háromszázalékos egészségügyi járulékot is figyelembe vesszük.

Eddig csak egyes évek járulékáról beszéltem, holott az átlagos dolgozó negyven évig fizet járulékot a nyugdíjrendszerbe, és húsz évig kap onnan nyugdíjat. Durván számolva azt mondhatjuk, hogy adott százaléknyi járulék kétszer akkora százaléknyi járadékot fial. Például a szuperbruttóra számított 34/1,27 = 27 százalékos nyugdíjjárulék a szuperbruttó keresethez képest 54 százalékos nyugdíjat ad, ez a bruttó bérre vetítve 68 százalékra duzzad (a korábban említett 66 százalék közelébe). Finomabb számolásban figyelembe kell venni a növekedést, a reálkamatlábakat, be- és kivándorlást, de itt a kezdőknek írok, tehát nem számolok velük.

Eddig nem foglalkoztam a nyugdíjrendszer és a munkapiac kapcsolatával. Ha elhanyagoljuk e fontos kapcsolatot, akkor azt hihetjük, hogy a népességöregedés okozta gondokat a járulékkulcs emelésével lehet megoldani. Ám hazánkban a járulékkulcsok nagyon magasak, és nem lehet őket tovább emelni. A fokozatos korhatáremelés (a 2011-es 62 évről 2018-ra 65 évre) hosszabb távú megoldást ígér, azonban az idén bevezetett negyvenévnyi szolgálati idő után kortól függetlenül járó teljes női nyugdíj éppen ellentétes irányt sugall.


nol.hu, január 21.


Személyeskedő válasszal reagált lapunk kérdéseire a kormányzati kommunikciós államtitkárság. Orbán Viktor miniszterelnök nyugdíjakat is érintő korábbi bejelentésével kapcsolatban szerettünk volna választ kapni többek között arra, hogy lesz-e korhatáremelés, esetleg csökken a nyugdíjak mértéke, vagy nő az aktív korúak munkaterhe.

A konkrét kérdésekre azonban csak általános, kioktató válasz érkezett. Az államtitkárság szerint lapunk a szocialista kormányok által alkalmazott megszorításokat várja a Fidesz-kabinettől, de a jelenlegi kormány megmenti a munkavállalókat és a nyugdíjasokat. Kérdései arra utalnak, hogy az előző szocialista kormányok által alkalmazott megszorításokat (korhatáremelés, nyugdíjak csökkentése, járulékok emelése) várja a jelenlegi kormánytól - ezt írta válaszlevelében a kommunikációért felelős államtitkárság.

Lapunk a többi között arra várt választ, várható-e a nyugdíjkorhatár emelése, netán csökken a nyugdíjak mértéke, esetleg nő az aktív dolgozók munkaterhe, vagy talán kombinálja a három lehetőséget a kormány. A kioktatás mellett azonban ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. Érdeklődésünket Orbán Viktor bejelentése váltotta ki, a miniszterelnök ugyanis két hete arról beszélt, hogy korhatár előtt senki nem mehet majd nyugdíjba, az állami nyugdíjalap pedig nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed. Ebből az következik, hogy a kifizethető összeg a jelenleginél kevesebb lesz.

De a kommunikációs államtitkárság csak arról tájékoztatott, hogy a kormány megmenti a mostani és a leendő nyugdíjasokat. Erre szerintük az elmúlt nyolc év szociálliberális kormányzása alatti ész nélküli eladósodás, a nyakra-főre felvett hitelek, és a rossz gazdaságpolitika miatt van szükség. A lakosság állandó megszorítása mellett elkezdték felélni az emberek által fizetett nyugdíjalapot - írták, hozzátéve: a Gyurcsány- és Bajnai kormány megbocsáthatatlan mértékben eladósította az országot, a nyugdíjak egy részét is már hitelekből fizették. A válasz szerint a nyugdíjrendszer idei hiánya 900 milliárd forint lett volna a mai kormány beavatkozása nélkül, azaz minden harmadik nyugdíj kifizetésére hiányzott a pénz. De, mint írták, a jelenlegi kormány közbelépésének köszönhetően sikerült elhárítani a veszélyt, és megmenteni az összeomlástól nyugdíjrendszert.

Itt vélhetően a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítására gondolhatott az államtitkárság. Emlékeztettek arra, hogy a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján a kormány február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszer további reformját. Ami azt jelenti, tették hozzá, hogy fenntartható, működőképes és fizetőképes nyugdíjrendszert kell kialakítani, amely igazságos, és biztos nyugdíjellátást képes garantálni. Arról például nem írtak, hogy míg 2002-ben alig 30 ezer, tavaly 87 ezer forint volt az átlagnyugdíj, a szocialista kormányok alatt több mint 25 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, igaz, voltak olyan évek, például a válság idején, amikor 1-3 százalékkal csökkent.

Marad tehát a találgatás. Valószínűleg hatástanulmány nélkül dolgozzák ki a reformlépéseket, így azt sem lehet tudni, miért változott ilyen jelentős mértékben a Orbán Viktor és kormánya álláspontja. Még nincs ugyanis egy éve annak, hogy februárban Orbán pártelnökként arról beszélt, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, nincs szükség drasztikus beavatkozásra, a nyugdíjkasszát továbbra is ki kell egészíteni a központi költségvetésből, és nem gondolkodnak új modellben. Vagyis szó nem volt arról, hogy a nyugdíjasokat és a munkavállalókat meg kellene menteni. Igaz, már korábban gyakorlattá vált Orbán ellentmondásos viszonya az idősekhez és a nyugdíjrendszerhez.

A pártvezető 1991-ben még eltartottnak nevezte őket, később, 1999-ben pedig ellenük szavaztak a párt képviselői, amikor csökkentették az előző, Horn-kormány mintegy 20 százalékos nyugdíjemelésének mértékét. Akkor úgy döntöttek, hogy azok az idősek, akik 30 ezer forintnál magasabb ellátást kapnak, csak 11 százalékos nyugdíjemelésben részesülhetnek, akik annál kevesebbet, 25 százalékos emelésre, de legfeljebb 3500 forint többletre jogosultak. Emiatt csupán 14,2 százalékos volt a növekedés. Ezzel az idősek többségének egész életére hátrányos helyzetet teremtettek.

Az akkori veszteséget igyekezett kompenzálni 2002 júliusában a Medgyessy-kormány, amikor 19 ezer forintos egyszeri juttatást fizetett ki a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. A Fidesz megszüntette a méltányossági nyugdíjemelés rendszerét is, a 2002-es kormányváltáskor 40 ezer elintézetlen kérvény maradt a tárcánál, amit később a Medgyessy-kormány rendezett.

Most vélhetően arra készülnek, hogy leválasztják a nyugdíjrendszerről a rokkantsági és hasonló szociális célú ellátásokat, melyeket az adókból finanszírozzák majd. Így az egyik rést betömik, ugyan, de máshol többletigény jelentkezik. Csaknem 3 millióan kapnak valamilyen nyugdíj jellegű ellátást. Évente mintegy 2900 milliárd forintot tesz ki a kifizetett nyugdíjak összege, az állam ezt évről évre 600 milliárd forint körüli összeggel egészíti ki. A 800 ezer rokkantnyugdíjasra az állam összesen 660 milliárdot költ.

Megyünk maradni címmel szervezett zenés pikniket három magánszemély az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Fiumei úti ügyfélszolgálata elé. Nemcsak a magánnyugdíjpénztári tagokat várták, hanem azokat is, akiknek ellenérzései vannak a kormány döntéseivel kapcsolatban. A szervezők és segítőik lencselevessel, forró teával és zenével várták az ügyfeleket, akik - vélhetően a rossz idő miatt is - nagyon kevesen voltak.(Muhari Judit)


Népszava, január 21.


A magánnyugdíjpénztárak körüli fejlemények miatt többen is foglalkoztatói kassza indítását fontolgatják - értesült a Napi Gazdaság. Nyugdíjszolgáltató intézményt egy munkáltató, valamint bank, biztosító, részvénytársaság, befektetési társaság alapíthat, s bármikor csatlakozhat hozzá új foglalkoztató. Kockázat van itt is, a demográfiai folyamatok ugyanis ezt a modellt sem hagyják érintetlenül.

Lapunk információi szerint többen is gondolkodnak azon, hogy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatót alapítsanak. Így nem maradna pluszpillérek nélkül a nyugdíjrendszer akkor sem, ha a magán-nyugdíjpénztári megszűnik - az országgyűlés ugyanis már 2007 őszén gondoskodott alternatíváról egy uniós kötelezettségnek eleget téve. Akkor tárgyalta és szavazta meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókról szóló törvényt, amely azonban 2008. januári hatályba lépésekor szinte azonnal érdektelenségbe is süllyedt. Ez kerülhet most előtérbe a második pillér kiütése után.

A konstrukció szerint a nyugdíjszolgáltató intézményt - amely nem pénztári struktúrában, hanem zártkörű részvénytársaságként működhet - egy munkáltató, valamint bank, biztosító, részvénytársaság, befektetési társaság alapíthatja, s bármikor csatlakozhat hozzá új foglalkoztató.

A társaságnak 3,2 millió euró szavatolótőkével kell rendelkeznie, ez 880 millió forintot jelent. A konstrukciót éppen a tulajdonosi struktúra különbözteti meg az önkéntes pénztáraktól, ahol a tulajdonosok maguk a tagok. A cégszerű működéssel és a szavatolótőkével a konstrukció maga rendezi a garancia problémáját, ami a pénztárak esetében alapból nem biztosított, hozzájuk állami garanciavállalás kapcsolódik.

A modell szerint a munkáltató a munkavállalóval szerződésben állapodhat meg a havi befizetés összegéről, amelyet a munkavállaló maga is kiegészíthet. Ha az alkalmazott munkahelyet vált, új foglalkoztatójával lehetősége van hasonló kontraktust kötni - a korábban elhelyezett megtakarítás később természetesen járadékra váltható.

A foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói befizetéssel a munkaadónak lehetősége van arra, hogy legfeljebb öt évig magánál tartsa alkalmazottait - szerződésben kikötheti, hogy csak a juttatás fejében legalább három, legfeljebb öt évig nem távozhat a munkavállalója. Ilyet aligha írhatna elő, ha például önkéntes pénztári befizetéseket teljesít a cafeteria-rendszer keretében. A rendszer azért is lehet alkalmas ösztönzőnek, mivel az idén már differenciáltan is lehet cafeteriajuttatást adni - ezt akár teljesítményhez, akár más mutatóhoz is lehet kötni.

A járadékfizetés nem a munkaadót terheli, vagyis akkor sem vész el a megtakarítás, ha a cég időközben csődbe megy vagy megszűnik - mondta Zauppan Bence, az AonHewitt nyugdíjszakértője. Az angolszász országokra jellemző az a konstrukció, ahol a nyugdíjalapért a vállalat maga felel, így fennáll a nemfizetés kockázata, ez a szolgáltatói intézményt megkövetelő rendszerben nem áll fenn.

Kockázat persze van itt is. Leginkább azokra a problémákra kell gondolni, amelyek a tb-rendszerben is fennállnak - mondta Zauppan. Vagyis a demográfiai folyamatok ezt a modellt sem hagyják érintetlenül: ha folyamatosan emelkedik az átlagéletkor, a befizetett összeg egyre hosszabb időre kell járadékot biztosítson. Vagyis annak összege a szaporodó nyugdíjasévekkel csökken.

Valószínűleg azért fulladt a konstrukció eddig teljes érdektelenségbe - egyébként nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is -, mert viszonylag későn épült be - mondta a szakértő. Mire 2007-ben a parlament elé került, addigra tízéves múltra tekintett vissza a tb-reform, s 2005-től már a nyugdíj-előtakarékossági számlák is megjelentek. Most azonban a második pillér kettéfűrészelésével új helyzet teremtődhet.

Azt ugyanakkor látni kell, hogy egy ilyen intézmény felállítása nem megy azonnal. Vagyis nem valószínű az a forgatókönyv, hogy az összes magánpénztár február elsejével meghirdet egy maga fémjelezte foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. Egyelőre egyetlen intézményt sem jegyeztek be.


napi.hu, január 21.


Nehéz bármit is kiszűrni abból az Orbán Viktor-i nyilatkozatból, hogy a jövőben csak annyit költenek majd nyugdíjkifizetésekre, mint amennyit erre a célja beszednek. Az már hónapok óta ismert, hogy a kormány a korhatár előtti nyugdíjjogosultásokkal és a rokkantnyugdíjazással járó kiadásokat 2013-tól átteszi egy új állami szociális alapba, a nyugdíjalap tényleges bevételeit viszont nem csökkenti. A kérdés, hogy mindez csak trükk, vagy egy erőteljesebb reform előkészítése.

Újra fellángoltak a kedélyek Orbán Viktor Dow Jonesnak adott interjúja után: egy év után újra központi téma az utcán a svéd nyugdíjrendszer, az ellenzék pedig drasztikus nyugdíjcsökkentést emleget.

A miniszterelnök ugyanis úgy nyilatkozott az interjúban, hogy február 15-ig többek között megvitatja a kormány a nyugdíjreformot is, amiről annyit lengetett be: "világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból)".

Az MSZP az Orbán-interjú után ismét előhúzta a svéd kártyát, amiről a köztudatban leginkább csak annyi terjedt el a választási kampányban, hogy nyugdíjcsökkentéssel és korhatáremeléssel jár. Korózs Lajos szocialista politikus azt mondta, hogy ha valóban annyit költ a magyar állam nyugdíjakra, mint amennyit beszed, akkor 20-25 százalékkal fognak csökkenni a nyugdíjak, valószínűsítették, hogy megszüntetik a korengedményes nyugdíjba vonulást, és szerintük a kormány szétverni készül a százhúsz éve működő társadalombiztosítási rendszert.

"Bárcsak jelente ez bármi is, bárcsak ki lehetne ebből venni a nyugdíjreform csíráját" - válaszolta a Hírszerzőnek egy közszférában dolgozó nyugdíjszakértő, amikor arról kérdeztük, mit jelenthet Orbán Viktor múlt heti nyilatkozata a Dow Jonesnak. A kormányfő szavaiban ugyanis valójában semmilyen újdonság nem volt, 2-3 hónapja ugyanezt kommunikálja a kormány. Elsőként Matolcsy György a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer szétverésének bejelentésekor mondta, hogy a jövőben csak annyit költenek majd a nyugdíjakra, amennyit erre a célra beszednek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján még fellelhető az a november 30-i dokumentum, amely az erre vonatkozó részleteket tartalmazza. "A reformok reformjának" titulált csomag szerint a nyugdíjbiztosítási alapot két éven keresztül a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből konszolidálnák. 2011-ben 530 milliárdos, 2012-ben 250 milliárdos lyukat tömnének be. 2013-tól viszont semmilyen egyéb költségvetési pénzt nem akarnak benyomni a nyugdíjbiztosítási alapba, a kifizetéseket csak a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulásból és a 10 százalékos munkavállalói járulékból fedeznék.

A trükk viszont ebben az, hogy az alapból számos ellátási formát áttennének egy másik alapba. A nyugdíjak köréből ugyanis - jogosan - kivennék a szociális típusú ellátási formákat, azaz rokkantnyugdíjakat és a korhatár előtti nyugdíjjogosultság köréhez tartozó kifizetéseket. Utóbbiakat egy új állami szociális alapból finanszíroznák.

Azaz a kormány egyik zsebéből áttenné a pénzeket egy másik zsebébe, az államháztartásra ez érdembe nem hatna, de Orbánék eleget tennének a befektetői elvárásnak, miszerint ne legyen hiány a nyugdíjbiztosítási alapban. "Ez az egész egy trükk, amely a külföldi befektetőknek szól, ám azért ők rafináltabbak ennél, hamar rájönnek, hogy nincs szó tényleges költségcsökkentésről" - mondta a Hírszerzőnek Simonovits András nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy ezzel a lépéssel akár szufficites is lehet az alap. 2010-ben ugyanis a korhatár alatti rokkantási nyugdíjakra és a korhatár alatti öregségi nyugdíjakra körülbelül 5-600 milliárdot költött az állam.

A kérdés az, hogy egyáltalán miért jó az eddigieket két alapba szétválasztani, és hogy egyáltalán miből fogják finanszírozni a nyugdíjhoz kötött szociális kiadásokat. A Hírszerző néhány nyugdíjszakértővel próbálta megfejteni, hogy milyen lépések követhetik a nyugdíjkiadások rendbetételét, és lesz-e igazi nyugdíjreform. Abban ugyanis mindenki egyetértett, hogy az még nem jelent reformot vagy nagy horderejű átalakítást, hogy egyéni számlákat vezetnek be, hogy szétválasztják a nyugdíjkiadásokat a szociális kiadásoktól.

Azon túl, hogy a befektetők régóta elvárják, hogy nullszaldós legyen a Nyugdíjbiztosítási Alap, azt is régóta hangoztatják a szakértők, hogy az átláthatóság miatt meg kellene tisztítani a szociális alapú kifizetésektől. Akárcsak az egészségügyben - ebben az esetben is a magyarok többsége elvárja, hogy a pénzéért cserébe semmi esetre se engedje el a kezét az állam. Így a szerzett jogként értékelik azt, hogy ha baleset éri őket, vagy valamilyen okból előbb mennek nyugdíjba, akkor azt a nagy közösből, a nyugdíjas évekre szánt pénzből kell kifizetni.

Ráadásul bármilyen más nyugdíjrendszer bevezetésének - legyen az svéd, német - előfeltétele, hogy a szociális kiadásoktól megtisztítsák az alapot, mivel csak így lehet megbecsülni és előre kiszámolni, hány nyugdíjas lesz, hogyan alakulhatnak majd a kifizetések.

Merész ötlet, de néhány szakértőnek az is eszébe jutott, hogy a kormány akár egy ilyen kommunikációval előkészíthetné azt, hogy a nyugdíjaknál csak árindexálás legyen. A Bajnai-korszak előtt a nyugdíjakat az inflációval és a reálbéremelkedéssel összhangban emelték. A Bajnai-kormány viszont úgy szigorította mindezt, hogy az infláció indexálását vette alapul, de beígérte azt is, hogy ha az ország GDP-növekedése 3 százalék felett teljesít, akkor sávosan azt is figyelembe veszik. Három és négy százalékos gazdasági növekedés között a nyugdíjak 80 százalékban az inflációt, 20 százalékban az átlagkeresetek növekedését követik majd. 4 és 5 százalék közötti gazdasági növekedés esetén ez az arány 60-40-re változik, és csak 5 százalékot elérő vagy azt meghaladó GDP-növekedés esetén térhet vissza a jelenlegi, 50-50 százalékos nyugdíjemelési módszer.

Az biztos, hogy a gazdasági növekedés évről évre növekedhet, a kormány idénre 3 százalékkal számol, és ez fejtörést okozhat a kormánynak, hiszen nagyobb mértékben kell emelni. Az egyik szakértő szerint ebből a miniszterelnök kijöhet jól úgy, ha azt mondja, csak annyit lehet költeni a nyugdíjkifizetésekre, mint amennyit erre beszedett az állam, de abból ez a nyugdíjnövekmény már nem jön ki.

Szakértők szerint a nyugdíjcsökkentésnél és a svéd modellnél izgalmasabb kérdés, hogy miből finanszírozzák majd az új állami szociális alapot, és hogy mit kezdenek a rokkantnyugdíjakkal és a korkedvezményes nyugdíjba vonulással. Ezt egyikük sem merte megtippelni, mivel Orbán Viktor ez irányú bejelentése teljesen ellentmond a kormány eddigi intézkedéseinek. Arra ugyanis, hogy a nők 40 év szolgálati idő után kedvezményesen nyugdíjba vonulhatnak, máris több milliárdot költöttünk. A "régi" Költségvetési Tanács számítása szerint idén 11,6 milliárd, jövőre 22 milliárd, 2013-ra 36, és 2014-re 40 milliárd forintos egyenlegromlást jelent ez a büdzsének.

Az is kérdés egyelőre, hogy a rokkantnyugdíjazást érintő szigorítások mennyivel mennek túl majd azokon a szigorításokon, amiket még a Gyurcsány-kormány vezetett be 2008 elején. Annak az átalakításnak is ugyanaz volt a célja, mint a jelenlegi kormány tervezett intézkedéseinek: a munkaerőpiacról kivezető menekülési útvonalak szűkítésével növelni a munkaerőpiacon töltött évek számát és csökkenteni az állami kiadásokat.

A 2008-as változások következtében évről évre csökken a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok (és nő az elutasított kérelmek) száma, vagyis a jelenlegi kormány még akkor is egyre kevesebb rokkantnyugdíjast tud felmutatni, ha érdemi változtatást nem vezet be. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2009-ben 422 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas részesült ellátásban, 2010-ben pedig már csak 379 ezer. (Máriás Leonárd - Neizer Anita)


hirszerzo.hu, január 21.

Visszavonta a Kafetéria Önsegélyező Pénztár és az Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), és kezdeményezte a kasszák felszámolását.

A felügyelet a honlapján közzétett határozatok szerint mindkét pénztár működését 180 napra, de legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjáig felfüggesztette, ez idő alatt pénzforgalmi számlájuk, befektetési számlájuk, illetve házipénztáruk terhére kifizetéseket nem teljesíthetnek, új tagokat nem vehetnek fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhatnak, befektetéseket nem eszközölhetnek.

A Kafetéria esetében a PSZÁF egyebek között azt kifogásolta, hogy a pénztár jogszabálysértő módon alkalmazza könyvvizsgálóját, a közgyűlési dokumentumokat több esetben is késedelmesen, vagy egyáltalán nem küldte meg a felügyeletnek, szabályzatait nem aktualizálta, bejelentett székhelyén nem lelhető fel.

Az Egészségért önkéntes nyugdíjpénztárnak a felügyelet egyebek mellett felrója, hogy nem teljesítette határidőben a korábbi határozatot és bírsághatározatot, 2010-re vonatkozó pénzügyi tervét későn fogadta el, és abban irreális taglétszámmal és tagdíjbevétellel számolt, éves közzétételi és nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a vizsgált időszakban egyáltalán nem tett eleget.

A felügyelet mindkét pénztár esetében megállapította, hogy ismételten és súlyosan megsértették a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, a felügyelettel való együttműködési készségük alacsony fokú, a felügyeleti felszólításoknak vonakodva, vagy egyáltalán nem tesznek eleget, mindezzel súlyosan veszélyeztetik a pénztártagok érdekeit.


echhotv.hu, január 21.


Még hat nap van arra, hogy az emberek nyilatkozzanak arról, maradnak magánnyugdíjpénztárukban - mondta szombaton Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja. Szerinte sok fiatal fog úgy dönteni: olyan országba megy dolgozni, ahol a befizetett járulékért itthon nyugdíjjogosultság jár.

A politikus reméli, sokan megértik, hogy a gazdasági racionalitás mellett van politikai ésszerűségi szempont is, az, hogy a következő 10-20 évben egy másik kormány visszaállítja az elvett nyugdíjjogosultságot.

Még hat nap van arra, hogy minél több ember úgy nyilatkozzon, marad magánnyugdíjpénztárában - mondta szombaton Kunhalmi Ágnes. Az MSZP elnökségi tagja szerint sem nyugdíj-átalakítási, sem költségvetési kényszer nem szólt amellett, hogy megszüntessék a második pillért.

A szocialista politikus arra számít, hogy az utolsó héten megnövekszik a maradók száma, mert - mint mondta - amikor megjelent a sajtóban Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lapnak adott nyilatkozata a februárban bejelentendő költségvetési megszorításról, azonnal megugrott a nyilatkozók száma.

Kunhalmi Ágnes szerint több olyan ország van, amelyben úgy lehet dolgozni, hogy az ott befizetett járulék itthon elismertethető nyugdíjjogosultságként. Ezért úgy véli, sok fiatal fog külföldön munkát vállalni, ami éppen ellentétes az ország és a kormány érdekével.

A politikus reméli, sokan megértik, hogy az átlépést alátámasztó gazdasági racionalitás mellett van politikai ésszerűség is. Az, hogy a következő 10-20 évben egy másik kormány visszaállítja a nyugdíjjogosultságot a 24 százalékos munkáltatói járulékért. Megerősítette: kormányra kerülve az MSZP azonnal visszaállítja a második pillért, de azt tudja megígérni, hogy az államhoz átkerült megtakarított vagyont is visszaadja.


Független Hírügynökség, január 22.

Nyugdíj: nem ez a harc lesz a végső.De nem ám. A magánnyugdíjpénztárban maradókat hátrányosan megkülönböztető helyzet nem maradhat fenn.

A törvény ugyanis – diszkriminatív módon – kétféle állampolgárról beszél: az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőről és a magánnyugdíj-pénztárban maradóról. A munkáltató előbbi és utóbbi után is megfizeti majd a 24 százalékos járulékot, ám nyugdíjat cserébe az állam csak a visszalépőnek ad.

Ez – mondják az Alkotmánybírósághoz fordulók – sérti a jogbiztonságot, az emberi méltóságot és a magántulajdon védelméhez fűződő jogunkat is. Ezért valószínűsítik sokan, hogy a törvénynek ezt a passzusát az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Bíróság elmeszeli majd.

Ha ez megtörténik, azok a kevesek (húszezerhez közelít a számuk), akik megmaradnak a magánnyugdíj-pénztárukban, jól járnak majd. Élvezni fogják helyzetük összes előnyét: a kiszámíthatóságot, a stabilitást, s azt, hogy a bent lévő pénzük örökölhető. És persze a hozamokat, amit a pénztárak nem tőzsdéztek el, minden forint megvan: erre az állításra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ütötte rá a pecsétet.

Akik viszont az állami rendszer mellett döntenek, pórul járnak, hiszen az eddigi magánnyugdíj-megtakarításuk a nagy közös felosztó-kirovó rendszer része lesz. Ez a rendszer osztja szét ma is és ezek után is az időseknek az aktív dolgozók bére után befizetett járulékokat. Ez a rendszer, szemben a pénztárakkal, nem képez tartalékot, és nem fekteti be a pénzünket.

Ez a rendszer nem lesz képes betartani a politika ígéreteit, hiszen a társadalom öregszik, a népesség csökken, a foglalkoztatás alacsony. Vagyis egyre kevesebben fognak egyre többeket eltartani. Ennek a rendszernek a fenntarthatósága hosszú távon nem biztosított, hiszen már most sincs elég pénz a nyugdíjak kifizetésére. Ez a rendszer csak minimális nyugdíjat tud majd adni pár évtized múlva.

Ebbe a rendszerbe, amióta a magánnyugdíj¬pénztárak léteznek, háromszor is vissza lehetett lépni. Közép-kelet-európai tapasztalataink azt sugallják, ezt biztos meg lehet még majd tenni párszor. De visszalépni a pénztárak valamelyikébe, na, az nem lesz egyszerű.

Hozamra várva

Az állami rendszerbe átlépők a magánnyugdíjpénztárukból felvehetik az ott megtakarított – és az állami rendszerbe átviendő – pénzük után járó, az infláció mértékét meghaladó hozamot és, ha volt ilyen, a tagdíj-kiegészítést. Az előbbit, a reálhozamot, a pénztár állapítja meg: kiszámolja, mennyi lenne a magánnyugdíjszámlán lévő pénz, ha a hozam megegyezett volna az inflációval. Ha a tényleges összeg ennél nagyobb, a különbözetet fizetik ki reálhozam címen, adómentesen.

Jogfenntartó nyilatkozat: a bizonytalanok biztosítása

Mégis mi a teendő? Főleg azoknak, akik – vélhetően ők vannak többségben – maradnának a pénztárnál, de félnek az állami nyugdíjrész elvesztésétől, ezért inkább visszalépnek. Válaszunk egyértelmű: biztosítsák be magukat arra az esetre, ha – az Alkotmánybíróság és/vagy az Európai Bíróság döntése nyomán – változna a most kialakított rendszer. A Stabilitás Pénztárszövetség honlapjáról (stabilitas.hu) töltsék le a Jogfenntartó nyilatkozatot, amelyben arról nyilatkozik az állami rendszerbe visszalépő pénztártag, hogy ha szabadon választhatna, akkor nem ezt a döntést hozta volna, és a rendszer változását követően pénztári tagságát fenn kívánja tartani. A feladóvevénnyel és tértivevényesen az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz eljuttatott (1392 Budapest, Pf. 251.) nyilatkozat a rendszer változása után jöhet jól.


Blikk, január 23.

A hatályos jogszabályok szerint a nyugdíjfolyósítás megkezdésekor, majd minden naptári év első negyedében, kiküldésre kerül a MÁV és a VOLÁN belföldi menetrend szerinti járatain használható kedvezményes utazási utalvány. A kedvezmény, évente tizenhat alkalommal 50%-os mérséklésű menetjegy váltását, vagy két-két 50%-os kedvezményű jegyvásárlási lehetőség összevonásával egy-egy 90%-kal csökkentett árú menetjegy vételét biztosítja.

A nyugdíjfolyósítás megkezdésekor, majd minden naptári év első negyedében kiküldésre kerül a kedvezményes utazási utalvány, amely a MÁV és a VOLÁN belföldi menetrend szerinti járatain használható.

Évente tizenhat alkalommal 50%-os mérséklésű menetjegy váltását, vagy két-két 50%-os kedvezményű jegyvásárlási lehetőség összevonásával egy-egy 90%-kal csökkentett árú menetjegy vételét biztosítja a kedvezmény. A tizenhat utazási lehetőség felhasználása után még két 90%-os mérséklésű jegy váltása lehetséges.

A "Nyugdíjasok utazási utalványa" alapján kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult a 65. életévét be nem töltött:

a.)

* saját jogú nyugellátásban illetve azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy, ideértve a rehabilitációs járadékot is,
* munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy,
* hozzátartozói nyugellátásban (özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj),
* özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban,
* az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
* rokkantsági járadékban,
* nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy,

b.) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban, továbbá
c.) a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,
d.) a felsorolt ellátások bármelyikében részesülő gyámolt személy és gyámja, gondnokolt személy és gondnoka.

(Nem jogosult utazási kedvezményre a baleseti járadékban részesülő személy).
Az utalványt a jogosult házastársa, élettársa is felhasználhatja - akár önálló utazás esetén is - feltéve, ha a reá irányadó öregségi korhatárt már betöltötte. Más rokoni kapcsolatban állók azonban az utalványt nem adhatják át egymásnak. Amennyiben az ellátásra jogosult személy kiskorú vagy gondnokság alatt áll, az utalványt a gyám/gondnok és a gyámolt/gondnokolt megosztva használhatják.

A külföldről hazatelepült magyar állampolgár utazási igazolványát hazatelepülés, valamint a nyugellátás tényének hitelt érdemlı igazolása mellett - az igénylı kérelmére - a nyugdíjfolyósító szerv adja ki.

Az utazási utalvány kizárólag az alábbi esetekben pótolható:

* ha az utalványt eltulajdonították, és ezt a tényt a jogosult a rendőrséggel - jegyzőkönyv, bejelentés, feljelentés alapján - igazoltatja,
* ha az utalvány elháríthatatlan ok - árvíz, földrengés vagy egyéb természeti katasztrófa - miatt megsemmisült,
* az utalvány megrongálódott, és a megrongálódott utalványt a jogosult a kérelméhez mellékeli.

Az utalvány pótlása előtt a jogosultnak nyilatkoznia kell, hogy mennyi kedvezményt használt fel. Az elveszett utalvány nem pótolható. Az utalvány a rajta feltüntetett érvényességi időpontig használható fel. Jogosulatlan használata pótdíjfizetést, hamísítása egyéb (rendőrségi) eljárás megindítását vonhatja maga után!


penzcentrum.hu, január 23.

46463

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds