2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20204665
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 1.
Posted on February 04, Friday, 08:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Nehézségekkel szembesülhetnek a kasszák, ha olyan pénztártag számára kell kiszámolniuk a reálhozamot, aki pénztárat váltott az elmúlt években. A számításhoz ugyanis szükség van minden hónap befizetésére, az adatok egy része pedig csak a korábbi kasszáknál van meg. Ez a probléma csaknem minden harmadik tagot érintheti, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis csaknem 900 ezer pénztárváltás volt a kasszák indulása óta. Az elmúlt három évben egyébként a PSZÁF szerint felgyorsult a folyamat, 2008-ban több mint 160 ezren, 2009-ben 220 ezren, tavaly az első három negyedévben több mint 200 ezren lettek hűtlenek korábbi pénztárukhoz.

A meggondolatlan váltás veszélyeire a felügyelet és a kaszszák is többször figyelmeztettek az elmúlt években, ennek következményeit az állami rendszerbe visszalépők a saját pénztárcájukon érezhetik majd. 2008-ban ugyanis a pénztárak portfólióinak zöme veszteséges lett, aki pedig egy mínuszban lévő portfóliót vitt át egy másik kasszához, a virtuális veszteséget könynyen realizálhatta, ha a fogadó pénztár későbbi hozama elmaradt az elhagyott intézményétől. Valószínűleg sokan jártak egyébként így, a Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint 2009 elejétől tavaly októberig a legtöbb ügyfelét, csaknem 65 ezer tagot az OTP Magánnyugdíjpénztár veszítette el. Árfolyamadatai alapján viszont éppen ez a kassza volt az, amelyiknek a növekedési portfóliója a legnagyobb hozamot érte el időközben, 2009. január elsejétől 2010 végéig 46,83 százalékot emelkedett az árfolyama. Ugyanez az alap viszont 2008-ban csaknem 33 százalékot esett, ez pedig azt jelenti, hogy jóformán csak annak a tagnak maradt reális esélye arra, hogy ledolgozza a bukást, aki az OTP-nél maradt.

A legtöbb új tagot egyébként a közepesen vagy kimondottan rosszul teljesítő kasszák szerezték az elmúlt két évben. Az Allianz több mint 75 ezer, az Axa csoport két, időközben egyesült pénztára 47 ezer, a Generali csaknem 65 ezer ügyféllel gyarapodott 2010 októberéig. Közülük az Axa alapjai mindhárom kategóriában (növekedési, kiegyensúlyozott és klasszikus) a sereghajtók közé tartoznak, aki például egy OTP-s növekedési alapot vitt át oda, jelenleg akár a pénze harmadát, negyedét is sirathatja. Ugyanez a pénztárváltó nagy valószínűséggel az áprilisban kezdődő reálhozam-fizetésnél is csalódhat, könnyen lehet ugyanis, hogy egyetlen forintot sem kap vissza.

A tagok közül a reálhozam tekintetében azok járnak majd valószínűleg jobban, akiknek a pénztára annak idején késlekedett a választható portfóliós rendszer bevezetésével. Ezt legkésőbb 2009 januárjában kellett elindítani, de voltak olyan kasszák, amelyek már 2008-ban vagy még korábban bevezették a háromféle alapot. A pénztártagok döntő többsége viszont ezeknél a kasszáknál 2008-ban a legrosszabbul teljesítő növekedési alapokba volt besorolva, és általában 20 százaléknál is nagyobbat bukott abban az évben. Az olyan tagok viszont, akiknek a pénztára kivárt az új rendszer elindításával, egy közepesen kockázatos, kiegyensúlyozott alapnak megfelelő portfólióban vészelhették át 2008-at, így lényegesen kevesebbet, jellemzően 10-15 százalékot buktak csak a befektetéseiken. Ezután pedig 2009-ben – a lehető legszerencsésebb ütemezéssel – éppen egy hatalmas tőzsderali kezdetén kerültek át a növekedési portfóliókba, amelyek az elmúlt két évben jellemzően felülteljesítették mind a kiegyensúlyozott, mind a klaszszikus alapokat.

Az is sokat számít majd, ki mikor lépett be a magánnyugdíjpénztárába, voltak ugyanis a hozam szempontjából jobb és kevésbé jó évek. A vagyon arányában a legnagyobb reálhozamot valószínűleg azok vihetik majd haza, akik már az induláskor, 1998-ban beléptek a rendszerbe. Az is könnyen előfordulhat, hogy két ugyanabba a kasszába fizető tag közül a korábban belépő alig kap majd valamit, míg a később csatlakozónak komoly összeg ütheti a markát. A kasszák életében rossz évnek számított 2003, amikor az állampapírok árfolyamesése miatt a pénztárak hozamai is a padlóra kerültek. Azok, akik ez előtt léptek be a kasszákba, kisebb reálhozamot vihetnek haza valószínűleg, mint azok, akik 2004-ben lettek tagok. Pórul járhatnak azok a fiatalok is, akik nem sokkal a 2008-as tőzsdei és állampapír-piaci összeomlás előtt léptek be, azok viszont, akik csak tavaly vagy az idén lettek magán-nyugdíjpénztári tagok, valószínűleg kapnak majd vissza reálhozamot. (Herman Bernadett)


vg.hu, január 24.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke legalább 90 százalékos esélyt ad arra, hogy a diszkriminatív nyugdíjpénztári rendelkezést megsemmisíti az Alkotmánybíróság, és erre hatásköre is van. Bába Julianna szerint az sem gond, ha a döntés csak februárban születik meg.

Nincs azzal probléma, ha ez a döntés csak februárban születik meg, ugyanis március elejéig mindenkinek fennmarad a nyugdíjpénztári tagsága, hiába január 31. a határidő. A vagyontranszfer sem tud elkezdődni rögtön másnap, az legkorábban májusban kezdődhet meg. Addig pedig senkit nem ér veszteség. Ha pedig az Ab ezt a nagyon fontos passzust alkotmányellenesnek találja, akkor újra kell tárgyalni az egész kérdést – mondta az Mfornak Bába Julianna.

A Stabilitás elnöke szerint ez pedig egy jó pillanat lenne arra, hogy mindenki félretegye a duzzogását értve ez alatt a kormányzati oldalt és a pénztárakat. Le kell ülni és el kell kezdeni számolni, hogy pontosan miről van szó. Ha a kormánynak két év lélegzetvételnyi időre van szüksége, mert abban bízik, hogy addigra kiforrják magukat a reformok, akkor beszélhetünk kétéves elterelésről és beszélgethetünk arról, hogy ennek majd később négy-öt év múlva mi lesz a kompenzációja – véli Bába.

Mint mondta, el tudják fogadni, hogy a pályakezdők számára ne legyen kötelező a tagság, a pénztárak győzzék meg a pályakezdőket. Azt is el tudja képzelni, hogy december 31-ig aki akar, önkéntes alapon visszaléphessen az állami rendszerbe. A Stabilitás elnöke úgy látja, ez a meccs még nincs lezárva.

Mint arról a Világgazdaság beszámol, nehézségekkel szembesülhetnek a kasszák, ha olyan pénztártag számára kell kiszámolniuk a reálhozamot, aki pénztárat váltott az elmúlt években. A számításhoz ugyanis szükség van minden hónap befizetésére, az adatok egy része pedig csak a korábbi kasszáknál van meg. Ez a probléma csaknem minden harmadik tagot érintheti, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint ugyanis csaknem 900 ezer pénztárváltás volt a kasszák indulása óta. Az elmúlt három évben egyébként a PSZÁF szerint felgyorsult a folyamat, 2008-ban több mint 160 ezren, 2009-ben 220 ezren, tavaly az első három negyedévben több mint 200 ezren lettek hűtlenek korábbi pénztárukhoz.


mfor.hu, január 24.


Kiss Péter, az MSZP társadalompolitikai szakpolitikusa szerint a magánpénztárak nélküli rendszerben 45-60 százaléka lehet csak az időskori ellátás színvonala annak, amit a kétpilléres rendszer tudna biztosítani. A politikus keddi sajtótájékoztatóján beszélt a pénztárakat érintő lépéssorozatról, amivel szerinte a kormány a következő évtizedek nyugdíjellátását veszélyezteti.

A másik probléma Kiss Péter szerint, hogy a kormány szerint csak a nyugdíjcélú befizetésekből fizetnek nyugdíjat. Ez azonban már ma sem igaz Kiss Péter szerint: ha 2011-ben csak ebből finanszíroznák a nyugdíjakat, akkor 16 százalékkal csökkenne az időskori nyugellátások színvonala.

A politikus adatai szerint jelenleg 57-58 ember fizeti 37 ember nyugdíját. Ha teljesül a kormány célja, hogy 70 százalékra emeli a foglalkoztatottságot, akkor sem lesz jobb a helyzet. A demográfiai adatok alapján 40 év múlva - a kormány terveinek megfelelő másfél millióval több dolgozóval számolva - 70 befizető 81 ember nyugdíját fogja fizetni. A rendszer így nem garantálja a fiatalok és aktívak leendő nyugdíját.

Kiss Péter sajtótájékoztatója után közleményben reagált állításaira a Fidesz. A párt szerint a szocialisták a múlt héten még azzal rémisztgették a nyugdíjasokat, hogy 20-25%-kal csökkennek a nyugdíjak, ma már csak 16%-nál tartanak, ezzel szemben az igazság az, hogy a kormány januárban infláció felett (3,8%-kal) emelte a nyugdíjakat, és megmentette a nyugdíjrendszert az összeomlástól - állítja a Fidesz.

A Fidesz szerint, ha az MSZP-n múlt volna, a nyugdíjkassza 900 milliárdos lyukkal indult volna 2011-ben, a jelenlegi kormány beavatkozása nélkül minden harmadik nyugdíjra kifizetendő forint hiányozna.


[origo].hu, január 25.

Tucatjával érkeznek az Alkotmánybírósághoz a beadványok a nyugdíjcsomag miatt. A testület januárban nemhogy nem dönt az indítványokról, de még napirendre sem tudta tűzni az ügyet. Ma már inkább az tűnik valószínűnek, hogy márciusban, esetleg áprilisban születnek meg a határozatok: ekkorra azonban már visszafordíthatatlanná válhat a vagyonátadás folyamata.

A múlt hét végéig már több mint kétszáz beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) nyugdíjügyben. A témát azonban még nem tűzte napirendjére a testület, vagyis nemhogy határozatok nem születnek január végéig az ügyben, de az is kétséges, hogy egyáltalán nekilátnak-e tárgyalni az indítványokat. Pedig jövő hétfőn, vagyis január utolsó napján lejár a határidő, amíg a magánnyugdíjpénztári tagok nyilatkozhatnak arról, hogy maradnak a pénztárukban. Aki nem nyilatkozik, automatikusan visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe.

Arra számítani lehetett, hogy a pártok (MSZP) és az érintettek (Stabilitás Pénztárszövetség) kérései ellenére az Alkotmánybíróság nem tudja január végéig lezárni az ügyet, az viszont nem tűnt lehetetlennek, hogy legalább napirendre tűzik az indítványokat. Erre azonban legkorábban februárban kerülhet sor: bár a jövő heti teljes ülés első napja még januárra esik, ám alkotmánybírósági forrásaink szerint akkorra még bizonyosan nem készül el a határozattervezet. Amiről aztán vitát folytathatnak a bírák, és valószínűnek tűnik, hogy több ülésre is szükség lesz, mire eljutnak a határozathozatalig. Vagyis ma már inkább március–április tájékára várható a döntés.

Persze nincs könnyű dolga az alkotmánybíráknak, előbb ugyanis azt kell alaposan megvizsgálniuk, milyen alkotmányossági keretek között kezelhetik egyáltalán a költségvetést, államháztartást érintő kereseteket. Azt ugyanis a Fidesz–KDNP kétharmados többségű parlament az élethez, az emberi méltósághoz való jogra korlátozta, valamint a személyes adatok védelméhez való jogra, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságára, illetve a magyar állampolgárságtól való jogra, amennyiben attól önkényesen fosztanák meg az állampolgárt. Semmilyen más hivatkozási alapot nem ismer el a módosított alkotmány.

Az eddig benyújtott indítványok igyekeznek megfelelni ennek a feltételnek. Ennek megfelelően bár sokan fordultak az Alkotmánybírósághoz – beazonosítható módon azonban kevesen: a honlapon található terjedelmes listán Mesterházy Attila, az MSZP elnökének neve olvasható, valamint a Stabilitás Pénztárszövetségé, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztáré, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé, valamint a Szabad Emberek Magyarországáért – Liberális Párté – többnyire ugyanazon törvényi helyeket jelölték meg az alkotmányban, illetve a „Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosítások” címet viselő jogszabályban.

Az alkotmányban leggyakrabban a 13. § (1) bekezdésébe kapaszkodnak az indítványok benyújtói: ez mondja ki a tulajdonhoz való jogot. És valószínűleg ez okozza a legtöbb fejtörést az alkotmánybíráknak, ugyanis bár ez a jog nem szerepel azon szempontok tételes felsorolásában, amelyek alapján a költségvetést, az államháztartást érintő ügyeket vizsgálhatja a testület, ám egyes jogértelmezések szerint a tulajdonhoz való jog levezethető az élethez, illetve az emberi méltósághoz való jogból, ami viszont megalapozhatja az alkotmányellenesség megállapítását. Ezért –biztos, ami biztos – az alkotmányos kifogással élők többnyire az utóbbi alkotmányos jogokra is hivatkoznak a keresetükben. Kérdés, az alkotmánybírák miképpen veszik figyelembe a döntés meghozatalakor a hatályos magán-nyugdíjpénztári törvény öröklésre vonatkozó részét, amely kimondja: a pénztártag követelése – a tulajdonlás elve szerint – a pénztártag tulajdona.

Ezeken kívül az indítványokban találni még utalást a köz- és a magántulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelemben részesítését rögzítő alkotmányos részre, de megjelölték a szociális biztonsághoz való jogot is (ami a megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogot mondja ki). Érdekes felvetések is olvashatók a keresetekben: van, aki az emberi és állampolgári jogok biztosításának alkotmányossági garanciájára hivatkozva kéri a nyugdíjcsomag azon pontjainak megsemmisítését, amelyek a szolgálati idő megszerzését korlátozzák aszerint, hogy pénztártag marad-e az állampolgár.

Azt képtelenség megelőlegezni, milyen határozatok születnek majd nyugdíjügyben. Egyelőre maga a testület is tájékozódik, mit, milyen alapon vizsgálhat. Szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a teljes nyugdíjcsomagot megsemmisítenék. Ugyan született olyan indítvány – a villamosenergia-szektorban – amelyik a törvény „egészének” alkotmányellenességét kéri megállapítani, ám ekkora horderejű ügyben nem valószínű, hogy minden betű fennakadna a rostán: 3000 milliárd forintról van szó, amelyre a költségvetés a következő években nagymértékben hagyatkozik.

Persze kérdés, hogy menynyire akadályozhatja meg akár egyegy paragrafus kiiktatása is a nyugdíjrendszer átalakítását. A legtöbbek által kifogásolt nyilatkozattétel határideje már jócskán lejár, mire a testület dönteni tud, sőt ma már azt sem lehet kizárni, hogy a vagyonátadás is megkezdődik, mire az alkotmánybírák határozatot hoznak. Márpedig ha útnak indul a 3000 milliárd az állami kaszsza felé, akkor már bajosan lehet viszszaállítani az eredeti állapotokat, arra legfeljebb ígéretet tehet a kormány – ha kötelező erejűnek tartja magára nézve az AB döntését. De próbálkozhat azzal is – és a tapasztalat szerint ez tűnik valószínűbbnek –, hogy olyan törvénymódosításokat nyújt be a parlamenthez, amellyel eléri, hogy a testület ne tudja megakadályozni a nyugdíjrendszer átalakítását Fideszmódra.

A Stabilitás Pénztárszövetség a részletes alkotmányos jogi hivatkozásokon túl szükségesnek találta beidézni az alkotmányból, hogy „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. A szervezet kifogással élt mind a nyilatkozattétel (és azzal összegfüggésben a pénztári jogviszony megszűnése), mind a vagyon elvétele miatt, de elbírálást kért a 24 százalékos társadalombiztosítási nyugdíjjárulék átnevezése miatt is. Az ugyanis nyugdíj-hozzájárulássá alakul át, ami a kormány értelmezése szerint már nem köti meg a bevétel felhasználását.


Népszabadság, január 26.

A magán-nyugdíjpénztárak elmúlt évtizedbeli működése csupán a magánvagyon keletkezésének illúzióját mutatta, a nyugdíjvagyon keletkezésével párhuzamosan a másik oldalon államadósság keletkezett – hangsúlyozza Gál Róbert Iván. A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) vezető kutatója szerint a Ratkó korszak unokáinak nemsokára el kell dönteniük, aktív éveik alatt csökkentik fogyasztásukat megtakarításuk javára, vagy időskorukban kell a korábban felélt összegek miatt nélkülözniük.

Az Allianz „Visszaszerezni a jövőt” című tanulmánya szerint az egyes országok időben eltérően szembesülnek a demográfiai csúcs szülötteinek nyugdíjba vonulásával. A helyzet kezelésének szükségességével Egyesült Államok szembesül legelőször 2020-ban, majd időben – 2025-ben - Közép-Európa és Hong Kong követi. A dél-, és kelet-európai országok, valamint Thaiföld néhány évvel később szorul majd a nyugdíjrendszer átalakítására. Magyarország – a jelentés alapján - 2040-ben számíthat nyugdíjválságra.

A meredeken emelkedő számban nyugdíjba vonulók nemzedéke jelentősen felduzzasztja a népesség azon részét, amelynek megélhetése az aktívan dolgozók anyagi hozzájárulásától függ, és ez fokozottan hangsúlyozza ezt a problémát – áll a tanulmányban.

Emiatt a most dolgozó generációnak elengedhetetlenül szüksége lesz arra, hogy a saját fogyasztásának rovására takarítson meg. Gál Róbert Iván szerint illúzió csupán, hogy a magán-nyugdíjpénztárak nettó vagyont halmoztak volna fel , hiszen a másik oldalon az állam hitelből finanszírozta a vagyonfelhalmozást. A rendszer akkor működött volna rendeltetésszerűen, ha az előző kormányok a közkiadások visszafogásából fedezték volna a pénztári vagyon felépítését. A rendszer azonban, csak úgy, mintha nem is lett volna nyugdíjreform, a jövő terhére – államadósság formájában – utalta át a pénzeket a nyugdíjkasszába.

A szakember szerint az elmúlt 10-12 évben minden feltétel adott volt ahhoz, hogy jól építsék fel a magánkasszák rendszerét. A Ratkó-korszak szülöttei, s azok gyermekei, a Ratkó-unokák két olyan nagy létszámú generáció, akik az 1990-es évek végétől a 2010-es évek közepéig is a járulékfizetők táborát erősítették és még erősítik is a következő néhány évben. Ezt a pozitív demográfiai hatást a gazdaság európai színvonalhoz történő felzárkózása még fel is erősítette. Ez együtt egy többé-kevésbé fájdalommentes vagyonfelhalmozást tett volna lehetővé, ehelyett azonban az adósság nőtt.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár tavaly novemberi nyilatkozata alapján a 1998-as nyugdíjreform miatt az állami nyugdíjalap 900 milliárd forintos hiánnyal zárná a 2011-es évet, ami megengedhetetlen, ráadásul a konvergenciaprogramot is veszélyeztetné. Gál Róbert Iván szerint nem önmagában a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel van a probléma, hiszen 1998 és 2001 között úgy sikerült növelni a magánpénztárak vagyonát, hogy közben a GDP-arányos államadósság csökkent. „Éppen a döntéshozók azon csoportja, amely kardoskodott a magánkasszák felállítása mellett, s keresztülvitte a reformot, amely végül nem volt képes a megfelelő módon működtetni” – tette hozzá.

Az Allianz tanulmánya arra is rámutat, hogy a megnövekedett várható élettartam azt jelenti, hogy a lakosság hosszabb időt él le nyugdíjasként. A megszűnő nyugdíjrendszerek és a csökkenő társadalombiztosítási bevételek miatt egyre többet kell költeniük nyugdíj-megtakarításra. A TÁRKI vezető kutatója szerint a következő években ismét szükség lesz arra, hogy elkezdjünk takarékoskodni. A Ratkó-unokák termékeny időszaka ebben az évtizedben jórészt lezárul. Egyre többet munkát tudnak majd vállalni, és mivel már most láthatóan nem reprodukálták magukat, meg tudnak takarítani a gyermeknevelési kiadásokon. Ha ezt a megtakarítási lehetőséggel nem élnek, hanem fogyasztásukat növelik, akkor idős korukban kell majd nélkülözniük vagy az akkori aktívakat kell megsarcolniuk. A döntéshozóknak pedig sürgősen el kell dönteniük, hogy az időskori szegénységet vagy a stagnáló gazdaságot választják.

A nyugdíjproblémára hívta fel a figyelmet az MSZP szociálpolitikusa is. Kiss Péter a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában elmondta: egy decemberben elfogadott kormányhatározatban rögzítették, hogy szülessen törvény arról, hogy csak a befolyó járulékok lehetnek forrásai a nyugdíjkifizetéseknek. Ennek az a veszélye, hogy a romló demográfiai és foglalkoztatási adatok mellett a nyugdíjrendszer csak egy jóval alacsonyabb szintű szolgáltatást tud majd csak nyújtani néhány évtized múlva. Szerinte már 2011-re is csak a 84 százalékát fedezik a nyugdíjkiadásoknak a nyugdíjtípusú befizetések, a többit a kormánynak kell kipótolni. Ezt fogják megtenni a magánkasszából elvett pénzből - tette hozzá.

Mint mondja, ma száz aktív korú közül 57 dolgozik, járulékaikból 37 nyugdíjas ellátását fizetik. Négy évtized múlva azonban - még ha sikerülne is 70 százalékra emelni a foglalkoztatást - 70 dolgozóra 81 nyugdíjas jutna. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszínvonal a legkedvezőbb esetben is a mai 62 százalékára esik vissza, míg ha a foglalkoztatási ráta nem nő, akkor 45 százalékra - fogalmazott Kiss Péter.

Nyugdíjpénztárak alapítására és működésére Magyarországon 1993 óta van lehetőség. Elsőként az önkéntes pénztárak (az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak) alakultak meg, majd 1998-ban a hárompilléres (vagyis a korábbi tb-nyugdíjrendszert magán- és önkéntes pénztárakkal kiegészítő) nyugdíjrendszer került bevezetésre, amellyel létrejöttek a magán-nyugdíjpénztárak is.

A kilencvenes évek közepén a szakemberek és a politikusok már egyetértettek abban, hogy átfogó reformra van szükség. Olyan új nyugdíjrendszert kell létrehozni, amelyben a keresők egyénileg érdekeltek abban, hogy járulékot fizessenek. Magyar részről több felvetés is született; a Világbank magyar helyzetről szóló publikációja szerint a tb-rendszer hiánya reform nélkül 2050-ben elérné a GDP 6 százalékát. Kiemelték, hogy nyugdíjkorhatár felemelése és a svájci indexálás (a már megállapított nyugdíjak az áraknál gyorsabban, de a béreknél lassabban nőnek) bevezetése 2014-ig odázná el a hiány megjelenését, és 2050-re már a GDP 4 százalékára rúgna a hiány. A Parlament végül 1997 nyarán fogadta el azt a reformcsomagot, amely 1998. január 1-jei hatállyal az addig egységes kötelező nyugdíjrendszert kettéosztotta. Megmaradt egy állami felosztó-kirovó társadalombiztosítási nyugdíjrendszer, és létrejött egy új, tőkésített magánnyugdíjrendszer.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (MNG) tavalyi tanulmánya részletezi, hogy az első magán-nyugdíjpénztárak alapítása, tagtoborzása 1997 év végén megkezdődött, de a nagy banki, biztosítói, valamint a kisebb-nagyobb munkáltatói hátterű pénztárak többsége 1998 folyamán alakult. 1998. év végi adat szerint 38 pénztár tevékenykedett a pénztári piacon. A koncentrálódás folyamata már a következő évben elindult, s a kasszák száma 2001 végére 21-re csökkent. Azóta már csak kisebb elmozdulás következett be a pénztárak számában: 2010. közepén 19 darab magánnyugdíjpénztár folytatott tevékenységet hazánkban. A taglétszám-növekedés üteme 1999 vége felé lassuló tendenciát mutatott, ami az önkéntes belépés lezárulásával magyarázható. 2001-ben viszont már 2,5 százalékkal, 2002-ben további 0,4 százalékkal csökkent a tagok száma az előző évhez képest. 2003 után újra folyamatosan, mondhatni egyenletesen növekedett a pénztártagok száma 2008-ig, amikor megtört ez a tendencia. 2009 év végére csak 2,2 százalékkal növekedett a magán-nyugdíjpénztári tagok száma, ami a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés lehetőségének újbóli megnyitása miatt.

A magán-nyugdíjpénztárak vagyona a 1998-as 25,07 milliárd forintról 2009 év végére azonban 2649 milliárd forintra nőtt. 1998-ban a hat legnagyobb pénztár tömörítette a magán-nyugdíjpénztári tagság közel 83, és a magán-nyugdíjpénztári vagyon 76,7 százalékát. 2009-ben a hat legnagyobb magánnyugdíjpénztár – az OTP, az AEGON, az ING, az Allianz, az AXA és az Évgyűrűk - már a tagok 87,8 százalékát vagyon 84,36 százalékát foglalta magában, a három legnagyobb pedig a tagság 64,4, a vagyon 62,49 százalékát ölelte fel – áll az MNG elemzésében.


vg.hu, január 26.


Nem feltétlenül jelenti az állami nyugdíj teljes elvesztését a magánnyugdíj megtartása. A hatályos törvény alapján van lehetőség szolgálatiidő-vásárlására, ami egy szűkebb körnek remek egérút lehet a nyugdíjállamosítás elől. A dolgon azoknak érdemes elgondolkodniuk, akik pénztártagok maradnának, de egy-két évre vannak az állami résznyugdíjat jelentő tizenöt év munkaviszonytól vagy a teljes nyugdíjat biztosító húsz évtől.

Aki pénztártag marad, decembertől nem gyűjtheti tovább az állami nyugdíjra jogosító szolgálati időt, de a nyugdíjkorhatár elérésével megveheti a hiányzó éveket. Arra persze semmi garancia sincs, hogy a kormány nem zárja be ezt a kiskaput, de most mindenesetre nyitva van. Ha így is marad, akkor azok a pénztárat választók is kaphatnak majd állami nyugdíjat, akiknek az év végéig nem gyűlik össze az ehhez szükséges számú munkaévük.

A hatályos jogszabályok szerint – és hangsúlyozzuk, hogy ezek akár hetek alatt változhatnak – mindenki, aki nem nyugdíjas, illetve aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és már nincs munkaviszonya, tehát nem biztosított, megállapodást köthet az állami nyugdíjbiztosítóval a hiányzó szolgálati idő megvásárlásáról. Erre a törvény szerint egy alkalommal van lehetőség, konkrétan az állami nyugdíj összegének megállapításakor.

Legfeljebb 1825 napot, öt évet vehetnek meg azok, akiknek nincs meg az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év vagy az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idejük.

A nyugdíjkorhatár elérése fontos, aki még nem érte el, az nem köthet megállapodást. A lehetőség egyébként a nők korkedvezményes nyugdíjazásához sem használható föl.

A bevásárlás nem olcsó mulatság. A megállapodás napján érvényes minimálbér egy napra eső összegét, idén 2600 forintot kell összeszorozni a szükséges napok számával, és a kapott összeg harmincnégy százalékát kell járulékként befizetni. (A minimálbér emelkedésével nyilván évről évre többet kell majd fizetni.)

Eszerint egy nap megvásárlása most 884 forint, egy év ára 322 660 forint. Legföljebb öt évet lehet megvenni, tehát tíz összegyűlt munkaévtől lehet elgondolkodni az évvásárláson. Más kérdés, hogy öt év ára a legkisebb járulékalappal számolva is meghaladja az 1,6 milliót, tehát a befektetés megtérülési ideje több év, és egyáltalán nem biztos, hogy az illető ennyit él még nyugdíjasként. További nehézség, hogy a teljes pénzt egy összegben kell befizetni, a megállapodásban rögzített határidő csak egyszer tolható ki, és akkor is csak harminc nappal.

Akik viszont csak néhány hónapot kell, hogy megvegyenek, nagyon jól járhatnak, hiszen minimális befizetéssel is állami nyugdíjhoz juthatnak (és ne feledjük, közben pénztártagok maradtak). Fontos, hogy a tb-törvény szerint szolgálati évnek számít az 1998 előtti nappali tagozatos egyetemi és főiskolai képzés, a munkanélküli ellátás, a sorkatonai és polgári szolgálat, illetve a gyes-gyet igénybevétele is időkorlát nélkül munkaévnek minősül. Mit kaphatunk a pénzünkért?

Állami nyugdíjat. A résznyugdíj most a tizenöt éves havi átlagkereset negyvenhárom százaléka, a húsz év után járó teljes nyugdíj a havi átlag ötvenhárom százaléka, tehát nem kevés. Igaz, nem is biztos, hogy sok: egyelőre kérdéses, hogy mondjuk tíz vagy húsz év múlva hogyan veszik figyelembe az állami nyugdíj megállapításánál a szolgálati évek alatti munkabért. Nem lehet tudni, hogy ha valakinek az utolsó „rendes”, azaz nem a külön megállapodással vásárolt szolgálati éve mondjuk idén van, és csak tizenöt év múlva megy nyugdíjba, a nyugdíj összegének akkori megállapítására milyen szabályok vonatkoznak majd: a 2011-es utolsó fizetését – inflációval nem számolva – veszik figyelembe, vagy a szolgálati idő vásárlásához alapul vett akkori minimálbért.

A mostani szabályok szerint mindenesetre minden egyes plusz munkaévért két százalékponttal nagyobb nyugdíj jár, de a növekedés üteme huszonöt év szolgálati idő után alacsonyabb. Ezért van az, hogy negyven év után a havi nyugdíj az átlagkeresetnek csupán nyolcvan százaléka, tehát a rendszer pontosan azokat bünteti, akik sokáig dolgoznak. (Egy korábban elfogadott törvény szerint ráadásul a behelyettesítései arány 2013-tól csökkenni fog, negyven év után csak az átlagkereset kevesebb mint hetven százaléka járna nyugdíjként, de a részletek homályosak, illetve kidolgozatlanok, ezért most nem foglalkozunk velük részletesebben.)

A mostani helyzet alapján, aki például tizennégy évet gyűjt decemberig és a kasszatagságot választotta, kifejezetten jól járhat egy év megvásárlásával. A minimális járulékalappal számolva 322 ezres kiadás sokszorosan megtérülhet, a befektetéssel a zéró állami nyugdíj helyett a tizenöt éves átlagkereset negyvenhárom százaléka szerezhető meg.

Aki mondjuk tizennégy évig az átlagbér környékén volt bejelentve, majd ehhez hozzávásárol még egyet, annak nyugdíjazása után egyetlen év alatt megtérülhet a befektetése, és onnantól tiszta haszon a dolog.

Persze a negyvenhárom százalékos állami résznyugdíjnál valamivel kevesebb jár a pénztártagoknak, hiszen ők a tizenöt év egészében vagy egy részében járulékaikat megosztották kasszájuk és a tb-alap között, ezért a nekik járó nyugdíj negyedét elvesztették (ez nem új eleme a rendszernek, mindig is így volt). A bevásárlás ezzel együtt is kifizetődő lehet, csak néhány hónappal később térül meg.

A magukat a húsz évbe, azaz teljes nyugdíjba bevásárlók nyeresége kisebb, nekik a meglévő tizenöt vagy több év után alapból járó negyvenhárom százalékról csupán ötvenhárom százalékra emelkedik a behelyettesítési arány, miközben a napok megvásárlása nekik is ugyanannyiba kerül. Esetükben tehát lassabban térülhet meg a beruházás.

A gond, hogy vásárolni csak az tud, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, és közvetlenül a nyugdíjazás előtt van. Magyarul, nem lehet jó előre bebiztosítani a tizenöt–húsz évet, ami miatt fiatalon erre a forgatókönyvre játszani kissé kockázatos. Ha viszont a lehetőség hosszú távon is megmarad (a kormány eddig nem beszélt a kiskapu bezárásáról), akkor az eddig gondoltnál többeknek lehet kifizetődő a pénztári jogviszony fönntartása.

Bár az elmúlt hetekben elsikkadt, de érdemes külön is hangsúlyozni, ami a fentiekből is következik: akinek november végéig vásárlás nélkül is megvan a tizenöt éve, az a nyugdíjkorhatár betöltésekor résznyugdíjra lesz jogosult. A pénztártagok ebben az esetben is az őket megillető összeg körülbelül hetvenöt százalékára számíthatnak. (Szentkirályi Balázs)


index.hu, január 27.

Matolcsy György szerint minden várakozást felülmúlóan sokan döntöttek úgy, hogy az állami nyugdíjrendszert választják.

A nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a magánnyugdíjpénztár-választásról szóló határidő hétfői lejártával kapcsolatos kérdésre válaszolva aláhúzta: a jelenlegi adatok szerint a 3,1 millió magánnyugdíj-pénztári tag 2 százaléka körül lesz azok száma, akik a magánpénztárakban való maradás mellett döntenek.

Úgy vélekedett: ez a szám lényegesen alacsonyabb annál, mint amelyek az előrejelzésekben megfogalmazódtak; a kormány legfeljebb 10 százalékos maradói részaránnyal számolt, a más számítások 3-5 százalék közötti arányt valószínűsítettek.

Matolcsy György felidézte, hogy a legutóbbi hírek szerint 58 ezer azok száma, akik a magánynyugdíj-pénztári rendszert választották. Lehetségesnek nevezte, hogy a két további munkanapon a maradók számra meghaladja a 60 ezret.

A miniszter szerint mindenki számára egyértelmű az üzenet: volt döntési lehetőség, hiszen több 10 ezren maradnak a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, de a döntő többség hosszú távú, racionális, érzelmektől mentes döntést hozott, azzal, hogy visszatér a nemzeti szolidaritást is jelentő állami nyugdíjrendszerbe.

A reálhozamokat február végéig számítják ki - hívta fel a figyelmet azzal, hogy arról az érintettek dönthetnek, a hozamot felveszik-e, átviszik-e önkéntes, vagy az állami nyugdíjpénztárba.


elemzeskozpont.hu, január 27.


Maradni az állami rendszerben vagy maradni a magánpénztári rendszerben – erre kell választ adni január 31-ig. A hallgatás ebben az esetben beleegyezés – az állami rendszerben maradást illetően. Hogy mi tűnik ésszerű válasznak, arról már írtunk.

Most inkább azt tekintjük át – a teljesség igénye nélkül – miféle meglepetések is érhetnek bennünket a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

1. Adózni fognak a nyugdíjak?

A hatályos nyugdíjtörvény szerint 2013-tól adóztatni kellene a nyugdíjakat. Egy sor más vonásában is változna a rendszer: kikerülnének szolidaritási elemek, és meghatározóbbá lenne a biztosítási elv (azaz szorosabb lenne az összefüggés a befizetések és a nyugdíjak között), csökkennének az induló nyugdíjak.

No, ez persze nem jelent semmit, hiszen a Fidesz-kormány teljesen átszabná a nyugdíjrendszert. Így nem tudjuk, adóznak-e majd a nyugdíjak, szerepet kap-e a rendszerben a szolidaritási elv, s hogy csökken-e az induló nyugdíjak szintje. Ez mind-mind meglepetés lesz. Fair lenne, ha január 31-ig mindez kiderülne – mégiscsak választani kell az állami és a magánpénztári rendszer között – de erre már nem biztos, hogy sor fog kerülni.

2. A nyugdíj összege

Akadnak különféle kalkulátorok a weben (például itt), amelyek azt a hamis illúziót keltik, mintha valóban kalkulálható lenne a nyugdíj összege előre, és összehasonlítható lenne az állami, a magán és a vegyes rendszer által kínált összeg. A szabályozási kockázatok miatt ez egyáltalán nem így van. S nemcsak az állami rendszernél, amelynél oly gyakran elmondják.

A magánpénztáraknál is van legalább ekkora szabályozási kockázat. Így például változhat – és változott is már eddigi története során – a magánpénztárakba fizetett járulék mértéke. Nem tudni még a megtakarított összeg járadékra váltásának szabályait. S ami jelenleg történik a pénztárakkal – amit a pénztárak vezetői „burkolt államosításként” emlegetnek – nos, ennél jobban aligha mutathatná bármi a szabályozási kockázat nagyságát. Aki még mindig azt mondja, hogy a magánpénztári rendszer azért jó, mert független a politika kénye-kedvétől, az átaludta az elmúlt néhány hónapot.

A kalkulátorok azt is sugallják, mintha a magánpénztárakban a reálhozam (infláció feletti hozam) nem lehetne zérus alatt – pedig dehogynem. Azt talán lehet állítani, hogy hosszabb távon valószínűleg nulla fölötti lesz a reálhozam – azt szokták ajánlani, „nyugodtan számoljunk legalább 2 százalékkal” – de hogy ez teljesen biztos lenne, aligha mondhatja bárki is nyugodt lelkiismerettel.

Éppen ennek a kockázatnak a kivédésére szolgál a Pénztárak Garancia Alapja. No, e mögül nemrégen kivették az állami garanciát.

Őszintén szembe kell nézni a ténnyel, a legnagyobb meglepetés, amelyet a nyugdíjrendszerünk tartogat számunkra, az a nyugdíjunk összege. Sajnos korántsem biztos, hogy kellemes meglepetés lesz.

3. A magánpénztári rendszer életképessége

Kevés szó esett arról, hogy a kormány úgy átszabta a pénztárak szabályozását, hogy immár nem üzlet üzemeltetni a magánpénztárakat a mögöttük lévő pénzügyi szervezeteknek (akadnak munkaadói hátterűek is, nekik is problematikus lehet). Immár akkor sem lenne nagy bolt, ha mindenki maradna magánpénztári tag - a töredéke lehet a korábbinak az elszámolható vagyonkezelési díj és a működési költség.

Ez bizony fölveti annak lehetőségét, hogy hosszabb távon - ha a szabályozás megváltoztatása reménye füstbe megy – akár mindegyik magánpénztár bezárjon.

Ami bizony meglepetésként érheti mindazokat, akik inkább a kamatos kamat csábításának engedve maradtak a magánpénztárban, és alulsúlyozták a döntésükben azt a szempontot, egyáltalán életképes marad-e a magánpénztári rendszer.

A kormány – amint az mára már többeknek feltűnhetett - nem éppen a magánpénztári rendszer barátja. Nem tehette meg, hogy nyíltan államosítson, inkább olyan ösztönzőket teremtett, hogy a rendszer magától szűnjön meg.

Akadnak majd, akiknek mindenképp be kell zárniuk, mert annyira kevés tagjuk maradt. Akadhatnak majd, akik kitartanak egy darabig, mert abban bíznak, hogy végül jogi úton sikerül elérniük, vagy a politikai váltógazdaság teszi lehetővé, hogy újra előnyös legyen számukra a szabályozás.

Ha marad(nak) is pénztár(ak), kérdés, mennyire lesz erős a verseny a szereplők számának lecsökkenése után, mi készteti őket (vagy őt) a jobb teljesítményre. A magánpénztári rendszer gyenge pontja az erőtlen verseny volt – még viszonylag sok szereplővel is.

4. Nyugdíjrendszer a Fidesz után

A Fidesz megajándékozza a nemzetet egy vadonatúj nyugdíjrendszerrel, ám nem tudjuk, mit tesznek majd ezzel a jelenleg ellenzéki pártok, ha majd hatalomra jutnak.

Ha abból indulunk ki, hogy Magyarországon továbbra is szabad választások lesznek négyévente (és ezen több párt is elindulhat, s még néhány kitételt föl lehetne sorolni), akkor ez bizony előfordulhat előbb-utóbb.

Egy könyvelő mesélte: akadt olyan ügyfele, aki megpróbálta kiszámolni, vajon Fidesz- vagy MSZP-kormány alatt megy majd nyugdíjba, ehhez próbálta igazítani a döntését, hogy maradjon vagy menjen a magánnyugdíjrendszerből. Az illető feltételezi: a következő kormány valamilyen módon kárpótolja az állami rendszerből „kiszerződőket”.

Meglepetés érheti az ilyen módon spekulálókat, hiszen sem a politikai mozgások, sem a politikai pártok döntései nem kiszámíthatók, különösen évekkel előre. Persze be is jöhet a számításuk. A legnagyobb meglepetés persze az lenne, ha az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezné a nyugdíjrendszer átalakítását lehetővé tevő törvényt.

5. A növekedés és egyebek

Ha Magyarország jó ütemben zárkózna föl az unió átlagához, beleértve a béreket és a foglalkoztatási rátát is, megfelelően gyarapodik a népesség és/vagy sikeresen lehet bevonzani munkaerőt, akkor bizony nagyon jól teljesíthet a tisztán állami rendszer – megfelelő jólétet nyújthat. Ez kellemes meglepetés lenne a jövő nyugdíjasainak. (A felosztó-kirovó rendszer nagyobb jólétet nyújt, mint a tőkésített rendszer, ha a gazdaság növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb – mondja ki Aaron közgazda elve.)

Persze, nem biztos, hogy a felzárkózás valóban sikerülni fog. Akkor az állami nyugdíjak induló szintje valószínűleg alacsony lesz. Nagy kérdés lesz az is, hogy az elöregedő népesség az érdekeit mennyire lesz képes megjeleníteni a politikai arénában – hiszen a felosztó-kirovó rendszerben végső soron a politikai elit dönti el, a társadalom mekkora erőforrást hajlandó áldozni a nyugdíjak kifizetésére.

Mindenesetre, aki teheti, takarékoskodjon idősebb éveire. Kevesebb meglepetés fogja érni.(Kis Miklós)


fn.hu, január 28.

35122

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.05 Seconds