2018 April 24, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20200005
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 2.
Posted on February 04, Friday, 11:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Talán a törvényhozási kapkodás miatt a mostani szabályok szerint a magánnyugdíjpénztárban maradó több tízezer ember jelentős része nyugdíjasként elesik az ingyenes egészségügyi szolgáltatástól - derül ki az Index cikkéből.

Ők vagy a kórházi ellátásukért lesznek kénytelenek fizetni, vagy egy most havi 5100 forintos fix díj befizetésével kell hogy megvásárolják majd az egészségügyi ellátásra való jogot. Vagy a feketén dolgozó tömegek erős érdekérvényesítésére apellálhatnak. Azt sem tudni, az állam tud-e a problémáról - írja az Index

A probléma abból fakad, hogy a hatályos törvények szerint egészségügyi ellátást idős korban az kaphat főszabályként, aki saját jogú nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat), hozzátartozói nyugellátást (özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti hozzátartozói nyugellátást), illetve rehabilitációs járadékot kap. Aki most marad a magánnyugdíjpénztárban, és nincsen legalább tizenöt év szolgálati ideje, az egyszerűen nem kaphat saját jogú nyugellátást, még állami résznyugdíjat sem – hívták fel a figyelmet az Indexnek nyilatkozó társadalombiztosítással foglalkozó, nevük elhallgatását kérő szakértők.

A cikk szerint ők tehát saját jogú nyugellátásra való jogosítvány híján egészségügyi ellátásra sem lesznek jogosultak. Elvileg lenne egy mentsvár: aki nem tud összegyűjteni a nyugdíjkorhatár eléréséig legalább 15 év szolgálati időt, annak megítélhet az állam - pontosabban az önkormányzat - időskorúak járadékának nevezett apanázst, és ez már jogosít egészségügyi ellátásra.

Az időskorúak járadékának odaítélése azonban nem automatikus: azok a valóban szegények részesülhetnek ebben, akiknek egyedülállóként a havi jövedelmük nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 95 százalékát (most ez havi 27 ezer forintnál alig több), illetve a házasságban, élettársi viszonyban élők esetén az egy főre jutó jövedelem nem több az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékánál (csaknem 23 ezer forintnál).

Az elégtelen szolgálati idővel rendelkező magán-nyugdíjpénztári tag erre az időskorúak járadékára sem számíthat, mert – hacsak nem minimálbéren vagy annál nem sokkal nagyobb béren lesz bejelentve élete végéig – a magánnyugdíjpénztárból őket megillető pénz ezt az alacsony összeghatárt meghaladja majd.

Az is feltételezhető, hogy sok magán-nyugdíjpénztári tag a magán-nyugdíjpénztári befizetésén felül más öngondoskodási formát is választ, önkéntes pénztárba utal havonta egy bizonyos összeget, vagy megtakarításait bankbetétben gyűjtögeti, részvényeket vásárol, befektetési jegyeket vesz. Nyugdíjas korában ezekből jövedelme származik, vagyis ezekkel együtt még inkább túl lesz a mostani mércével havi 23-27 ezer forintos összjövedelem-határon - hívja fel a figyelmet az Index.

A magán-nyugdíjpénztári tagok nagy része tehát sem saját jogon, sem szociális alapon nem kaphat egészségügyi ellátást, és családi tragédia kell ahhoz, hogy mégis hozzájussanak a szolgáltatáshoz. A törvény szerint annak, akinek a nyugdíjas házastársa meghal, özvegyi nyugdíj jár élete végéig, az özvegyi nyugdíj pedig automatikusan feljogosítja az egészségügyi ellátásra. Kivéve, ha a házasságban mindketten magán-nyugdíjpénztári tagok: ilyenkor, ha bármelyikük hal meg, a másik nem kap özvegyi nyugdíjat és így egészségügyi ellátásra sem lesz jogosult.

A pénztártagok akkor részesülhetnek ellátásban, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve havonta fix összegű díjat fizetnek az államnak. A most havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével ugyanis egészségügyi szolgáltatásra való jogot lehet vásárolni.

A probléma létezéséről az Index megkérdezte az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF), azonban onnan szűk négy nap alatt nem érkezett válasz.

Az Index forrásai szerint valószínű, hogy a törvényelőkészítési és -hozási kapkodás számlájára írható. Az ONYF válaszának hiányában arról sincs információja a portálnak, hogy egyáltalán a kormányzat tudatában van-e ennek a lyuknak a létezéséről, és azt sem tudni, hogy szeretnék-e korrigálni a jövőben a lépést, az egészségügyi szempontból fennálló egyenlőtlenséget ki akarják-e küszöbölni.

A pénztárban maradók a törvényalkotói hiba felismerése és a korrekció szándéka mellett egy dologban mégis bízhatnak. A rendszerváltás után munkahelyüket elveszítő, ám a jövedelemhez jutás egyetlen felkínált lehetőségével élve hosszú évekig feketén dolgozó tömegek hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt, közülük sokaknak azonban ugyanúgy nem lesz meg a 15 évnyi szolgálati idejük, ahogyan a magánnyugdíjpénztárban maradók jelentős részének, de megtakarításaikból származó jövedelmük miatt időskorúak járadékát sem kapnak. Ráadásul az ilyen helyzetben levő feketén foglalkoztatott majdani nyugdíjasok jóval többen lesznek, mint a pénztártagok, így a politika számára fontosabb választói csoportot alkotnak - írja a cikk.

Ezért aztán – okoskodnak nyugdíjszakértők – előbb-utóbb miattuk az állam vélhetően hoz egy olyan szabályt, hogy mégis hozzájuthassanak valamilyen formában egészségügyi ellátáshoz. Így a feketén dolgozók farvizén a pénztártagok is kaphatnak egészségügyi ellátást - állapítja meg az Index.

privatbankar.hu, január 28.

Ha kell, törvényt módosítanak, de mindenkinek jár majd az ingyenes egészségügyi ellátás - nyilatkozta az RTL Klub híradójának Nagy Anna kormányszóvivő.

A kormányszóvivő az Index cikkére reagált, mely szerint nem kaphatnak ingyenes egészségügyi ellátást nyugdíjba vonulásuk után azok, akik úgy nyilatkoznak, hogy magánnyugdíjpénztár-tagok maradnak, és nincs legalább 15 év szolgálati idejük.

Nagy Anna hangsúlyozta: "a történet vége az lesz, az kell, hogy legyen, hogy mindenki kap majd egészségügyi ellátást, függetlenül attól, hogy milyen nyugdíjpénztárhoz tartozik."

A csatorna híradójában elhangzott tudósítás szerint a jelenlegi szabályok szerint csak annak jár az ingyenes egészségügyi ellátás, akinek van nyugdíja. Résznyugdíjra jogosult az, aki legalább tizenöt évet dolgozott, míg teljes állami nyugellátás húsz év munkaviszony után jár - hangzott el a híradóban.

Kifejtették, hogy ha ezek a szabályok több évtized múlva is érvényben lesznek, akkor azoknak a fiataloknak, akik most úgy döntöttek, hogy kitartanak a magánnyugdíj-pénztár mellett, pénzbe kerülhet, ha idős korukban egészségügyi ellátásra szorulnak.

Arról is beszámoltak, hogy "a változtatásokig is van még lehetőség", mivel egy bizonyos díjért (havonta 5100 forintért) meg lehet vásárolni az egészségügyi ellátásra való jogot. "Szolgálati időt is lehet venni az állami nyugdíjrendszerben, és ezzel elérni a nyugdíjhoz szükséges évek számát", de így is csak maximum öt évet lehet szerezni, napi 900 forintért - hangzott el a híradóban.


MTI, január 28.

Számos kérdést nyitva hagy az idei évtől hatályos nyugdíjszisztéma, ezek egy részére azonban nem kell egyik pillanatról a másikra választ adnia a kormánynak. A rendszerrel elégedetlenek keresik a kiskapukat, de nem könnyű ilyet találni.

Egyetlen munkanap maradt a fontos döntés meghozatalára: maradjunk a nyugdíjpénztárunkba, vagy menjünk vissza az állami nyugdíjrendszerbe. A döntés korántsem egyszerű, főleg azért, mert nem rendelkeznek elegendő információval a pénztártagok, mire számíthatnak 20-30 év múlva a nyugdíjrendszertől. Tegnap délig 67 500-an adták le nyilatkozatukat, vagyis döntöttek a pénztárban maradás mellett.

De nemcsak a fő kérdésre nehéz választ adni: az új nyugdíjrendszerben részletek is homályban maradnak. A jogszabályok nagyon sok kérdést nem rendeznek egyértelműen. Ez vélhetően nem is volt szándéka a kormánynak, mindent annak az egyetlen célnak rendeltek alá, hogy a lehető legtöbbjen visszalépjenek az állami nyugdíjalapba. Figyelemre méltó továbbá, hogy a tisztánlátás végett nyilatkozatra felkért szervezetek, illetve szakértők vagy nem kívántak élni a lehetőséggel, vagy csak név nélkül voltak hajlandóak szóba állni lapunknak.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban felvetődik a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik ugyan maradnak a magánnyugdíjpénztáruknál, ám az intézmény idővel a felszámolás sorsára jut. Olyan mérlegelések is napvilágot láttak, hogy ezáltal elodázható a válasz a „menjek vagy maradjak” kérdésre, a pénztártag ugyanis nyer egy kis időt: a pénztárak többsége kénytelen lesz becsukni, mert nem lesz meg a törvény szabta, vagy a gazdaságos működéshez szükséges létszáma, de ez csak hónapok múlva derül ki, a nyilatkozattételi határidő viszont hétfőn lejár, addigra pedig megszülethet az Alkotmánybíróság határozata az ügyben. Ha pedig előtte beüt a krach, újra lehetőség nyílik a nyilatkozattételre. Lapunkat szakmai körökből úgy tájékoztatták: ilyen esetben a pénztártagnak 30 napon belül tudatnia kell, hogy a felhalmozott vagyonát melyik másik pénztárba kívánja áthelyezni, ám amennyiben ezt a szándékát nem jelzi, akkor automatikusan visszakerül az állami rendszerbe.

Kérdés, ebben az esetben a január utáni időszakot miként veszik figyelembe a nyugdíj szolgálati, illetve jogszerző idejének megállapítása során. Szakértők szerint erre nincs világos iránymutatás: egy részük úgy véli, a magán-nyugdíjpénztári tagság alatt eltöltött időt figyelembe kell venni a szolgálati idő megállapítása során. Mások viszont azt hangsúlyozzák, hogy a törvény alapján aki nem lép vissza január végéig, az „kiiratkozik a társadalombiztosításból”, ahová később nem áll módjában visszatérni. Akárhogy is, a szakemberek szerint nem érdemes bazírozni erre a helyzetre, túl sok benne a kockázat.

Valamivel kecsegtetőbb felállás alakul ki akkor, ha a későbbi kormányok valamelyike megszűnteti az idevágó passzusokat, vagyis a pénztárban maradók ezután nem szereznek szolgálati időt, annak ellenére sem, hogy a munkáltató fizeti utánuk a kötelezettségeket az állami nyugdíjkasszába. – A szolgálati időt minden további nélkül meg lehet állapítani – magyarázta nyilatkozónk –, hiszen ehhez minden szükséges papír rendelkezésre áll majd. Innentől már közelebb járunk ahhoz, hogy mindkét oldalról nyugdíjkifizetésekhez jussunk. Az persze más kérdés, hogy aki átlépett az állami rendszerbe, az a 2011 februárjáig a pénztárába befizetett járulékait már aligha kaphatja vissza a nyugdíjalapból.

Született olyan ötlet is, hogy külföldi munkaviszonnyal ki lehet kerülni a szigorú szabályokat, és pénztártagként is hozzá lehet jutni állami nyugdíjalapból kifizetett járandósághoz. A szakértő szerint ez valóban lyuk lehet a rendszeren, amit a kormány valószínűleg nem tud majd befoltozni – de nemcsak a magyar, hanem egyik uniós államé sem. Brüszszel ugyanis abba az irányba megy, hogy az uniós munkavállalók azon ország jogszabályai szerint fizessék helyben a járulékokat, ahol dolgoznak. A különböző országokban eltöltött évek pedig összeadódva beleszámítanak a szolgálati időbe – fejtette ki a szakértő. A nyugdíj megállapításánál ezt a szolgálati időt vennék alapul, igaz a nyugdíjat nem egy helyről kapná az uniós állampolgár, hanem annyi ország nyugdíjbiztosítási rendszeréből, ahány országban – és amennyi időt – dolgozott.

Az index.hu felvetése szerint az sem veszíti el a teljes állami nyugdíjat, aki most pénztártag marad. Tizenöt év szolgálati idő után résznyugdíj, húsz év után teljes nyugdíj jár mindenkinek. Aki pedig megközelítette valamelyik határt, az megvásárolhatja a hiányzó éveket – erre az állami nyugdíj összegének megállapításakor van lehetősége. – Aligha lehet bízni abban, hogy ha ez egy jól működő alternatíva lesz, akkor a kormány nem csukja majd be ezt a kaput – tette hozzá már a Népszabadságnak nyilatkozó nyugdíjszakember. Igaz, ez viszonylag kevés ember számára elérhető megoldás, mert nem olcsó mulatság: az index számításai szerint egy nap közel 900 forintba kerül, tehát már egy év is bőven 300 ezer forintból fedezhető csak.

Ugyancsak az index felvetése, hogy a maradó pénztártagok közül azok, akik nem kapnak meghatározott ellátásokat az állami nyugdíjrendszerből (például öregségi nyugdíjat), idős korukban elesnek az ingyenes egészségügyi szolgáltatástól. Ezzel kapcsolatosan azt mondja megszólalónk, hogy nem szándékosan lett ilyen a rendszer, ezen változtatni fognak. Egyszerűen túl rövid volt a jogszabály megalkotására rendelkezésre álló idő, ezért maradtak hézagos részek benne. Ha tudatosan történt volna így, akkor erre a tényre bizonyosan kormányzati kommunikáció épült volna, hiszen ezzel is kampányolni lehet a pénztárak ellen.

A rendszerrel elégedetlenek bízhatnak az Alkotmánybíróság (AB) vagy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntésében. – A képlet azonban nem egyszerű – véli a szakértő. Amennyiben az AB például a jogszabályt visszamenőleg megsemmisíti, elméletileg visszaáll a második pillér. A probléma az, hogy a folyamat csak addig fordítható vissza, amíg a pénztárak el nem számolnak a tagok vagyonaival, ami tavasz közepén esedékessé válik.


nol.hu, január 29.


A lakosság nagyobb része továbbra sem ért egyet a nyugdíjrendszer átalakításával, ám a magán-nyugdíjpénztári tagok jelentős többsége várhatóan áttér az állami nyugdíjrendszerbe - derül ki a Medián január közepén végzett országos reprezentatív felméréséből.

A nyugdíjrendszert átalakító törvény elfogadásáról a megkérdezettek döntő többsége (93 százalék) hallott, az intézkedéssel azonban csak a válaszadók 37 százaléka ért egyet. Mivel a Medián decemberi felmérésében az akkor még el nem fogadott törvénytervezettel csak 30 százalék értett egyet, a januári arány kismértékű enyhülést jelez, amiben esetleg az átlépőknek nyújtott kedvezmények (például a többlethozam feletti rendelkezés lehetősége), valamint a nyilatkozattevők egyelőre csekély aránya is szerepet játszhatott.

Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek azt, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, decemberben már közel kétszer annyian hajlottak erre, január közepére pedig 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya (nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta). Eközben a novemberi 45 százalékról harmadára csökkent azok aránya, akik a magánrendszerben maradás felé hajlottak, és a tagok mindössze 8 százaléka gondolta ezt biztosnak. Kérdéses ugyanakkor, hogy végül hányan maradnak a magánpénztáraknál, annál is inkább, mivel a határidő sürgetése ellenére még a maradásukat biztosnak gondolók közül is csak minden negyedik tette meg a nyilatkozatát a kérdezés időpontjáig, vagyis január közepéig.

A visszalépést valószínűsítők arányának emelkedésével egyidőben egyébként valamelyest enyhültek az eljárásmóddal szembeni ellenérzések, bár a maradni szándékozók személyes nyilatkozattételi kötelezettségét a többség továbbra sem tartja helyesnek. A leginkább érintettek véleményét jól jelzi, hogy azoknak, akik a magánrendszerben maradás felé hajlanak, de még nem nyilatkoztak erről, 84 százaléka helyteleníti ezt az eljárást. Azt, hogy a nem nyilatkozókat automatikusan átsorolják az állami nyugdíjrendszerbe, csak azok a magán-nyugdíjpénztári tagok helyeslik nagyobb arányban (59 százalék), akik már amúgy is biztosnak gondolják, hogy visszalépnek.


portfolio.hu, január 29.


A hasonló fejlettségű országokkal összehasonlítva Magyarországon jóval magasabb a rokkantnyugdíjasok száma. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy mit tehet ezen a téren a kormány, és mekkora a politikai mozgástér valójában. A Policy Agenda elemzésből kiderül, hogy az állam négy különböző jogcímen adhat támogatást a rokkantnyugdíjasoknak, attól függően, hogy mennyire munkaképes. A legújabb adatok szerint Magyarországon a nyugdíj korhatár betöltése előtti rokkantsági ellátást összesen 565 ezer ember kap.

Az elemző cég emlékeztetett: három évvel ezelőtt még 658 ezren, 2009. januárjában 640 ezren, míg ma 100 ezerrel kevesebben, 565 ezren vannak azok, akik rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, egészségkárosodott személyek szociális járadékát, vagy rokkantsági járadékot kapnak. "A csökkenés 80 százalékát a rokkantsági nyugdíjban részesülők számának mérséklődése hozta. E mögött egy nagyon jelentős változás áll, amely akkor politikailag nem váltott ki komoly ellenállást, miután a vizitdíj is ugyan ebben az időszakban került bevezetésre".

Mint írják, a teljes kasszát nézve látható, hogy nagyon jelentős összeget költ el a költségvetés azokra, akik az egészségkárosodásuk miatt nem tudnak dolgozni. "Amennyiben nem nézzük azokat, akik rokkantnyugdíjat kapnak, de már elérték a nyugdíjkorhatárt (esetükben fel sem vetődhet az ellátás megvonása, vagy a munkaerőpiacra való reintegrációjuk), akkor azt látjuk, hogy a költségvetés majd 400 milliárd forintot tervezett ilyen jogcímen erre az évre. Az összeg jelentős, de az egyén szintjén ezek az ellátások nagyon alacsonyak, főleg az egészségkárosodottak szociális járadéka esetében, vagy a rokkantsági járadék esetében, a megélhetésre sem elegendőek (átlagosan 30-33 ezer forint körüli havi ellátás)" - írják.

A Policy Agenda elemzése arra is rámutatott, hogy 2008-tól kezdve megváltozott az addigi rendszer szemlélete. Korábban ugyanis az egészségkárosodás mértékét vizsgálták, és ez alapján döntött az állam arról, hogy ad-e ellátást. Ezt a szemléletet cserélték fel arra, hogy a rokkantsági nyugdíj kérelem beadásakor azt vizsgálták mennyi munkaképessége maradt meg a kérelmezőnek. Azaz, képes lehet-e a munkaerőpiacra való visszatérésre. Ezért jelentősen szigorodott az orvosi vizsgálati rendszer, amely próbálta a korrupciót is kiküszöbölni, mivel szakértők szerint nem kevesen kapnak rokkant nyugdíjellátást, olyanok, akik valójában nem lennének jogosultak.

A vizsgálat eredménye alapján két csoportra bontották a kérelmezőket, egy részüknél olyan fokúnak tűnt az egészségi állapot változása, amely lehetetlenné tette számukra, hogy dolgozzanak, a másik csoportba azok kerültek, akiknek az állam próbált segíteni az elhelyezkedésben, mivel részben munkaképesnek tartották őket. A második csoport, mintegy ösztönzésként már nem is rokkantsági nyugdíjat, hanem rehabilitációs járadékot kapott. Ez a járadék már csak meghatározott ideig jár (maximum három év) és része egy program is, amelynek célja, hogy segítsen visszakerülni az egyénnek a munkaerőpiacra, például egy új szakma elsajátításával.

Az elemzés szerint az is lényeges változás volt, hogy nem csak azokat vizsgálták meg az új szempontok szerint, akik frissen kérvényezték a rokkantellátást, hanem fokozatosan az összes korábban a rendszerbe került ember munkaképességét is felülvizsgálták. Jelentős változás volt továbbá, hogy újra szabályozták a rokkantnyugdíj melletti munka végzésének kérdését. A társadalom igazságérzetét olykor jogosan bántotta, hogy voltak olyanok, akik a biztosnak számító rokkantnyugdíj mellett ugyanúgy dolgoztak, akár idénymunkában, akár folyamatosan, mint a többi munkavállaló. A rokkantsági rendszer reformja során ezt is módosították, és jövedelemhatárhoz kötötték a munkavégzést, valamint jelentős szankciókat helyeztek kilátásba a szabályok megsértésének esetére.

A Policy Agenda elemzése arra is kitért, hogy miután 2008-ban került bevezetésre az új rendszer, nehezen képzelhető el egy újabb drasztikus beavatkozás. Az elemző cég ugyanakkor kiemelte, hogy a politikai kommunikációban jól hangzik, ha a kormány szigorúbb ellenőrzést rendel el a már rokkantellátást igénybe vevők körében. Ez jelentheti egy újabb felülvizsgálatát azoknak, akik számára az orvosi bizottságok megállapították az ellátást, de a nyugdíj melletti munkavégzés ellenőrzése is szigorúbbá válhat. Ennek pénzügyi hatása nehezen számszerűsíthető, ráadásul a végrehajtás során keletkezhet olyan helyzet, amely a közvélemény előtt negatív megvilágításba helyezi az egész intézkedéssorozatot.

A Policy Agenda szerint a másik lehetőség az induló rokkant nyugdíjak mérséklése. Azaz, akik mostantól kapnak rokkantsági ellátást, azok számára már alacsonyabb összegű nyugdíj kerül megállapításra. Most 70 ezer forintot kap havonta átlagosan az, aki rokkantnyugdíjas, vagy rehabilitációs járadékos. Ha átlagosan mondjuk 10 százalékos havi nyugdíj csökkentéssel számolunk az új belépők számára, akkor kiderül, hogy ez csak kb. 3 milliárd forint éves megtakarítást jelentene a bevezetés évében, ami költségvetési szempontból elhanyagolható, a politikai kára viszont jelentős. Azaz, ez a lépés igazából csak prezentációs jelleggel bírna, amely szintén a kiadáscsökkentési szándékot bizonyíthatná a nemzetközi piacok felé.

A harmadik lehetőség a már megállapított nyugdíjak csökkentése. Ez biztosan komoly felháborodást váltana ki a közvéleményben, és olyan lépés lenne, amely kapcsán azonnal szociális érzéketlenséggel lehetne megvádolni a kormányt. Ezt pedig minden alkalommal kerülte a Fidesz, és ezért nem is várható, hogy egy ilyen érzékeny kérdés kapcsán akarna frontot nyitni a társadalom széles rétegével.

A Policy Agenda a tények ismeretében nem lát olyan mozgásteret, amely érdemi költségvetési kiadáscsökkenést hozhatna a rokkantnyugdíjak területén.

Ugyanakkor a februárban bejelentendő kiadáscsökkentési csomagnak szinte kötelező elemként része kell legyen a rokkantság területét érintő intézkedési csomag is. "Ám ez a lépés csak arra szolgálhat, hogy hitelesítse az egész strukturális reform programot, hiszen az összköltségvetés egyensúlyára nincs hatással" - írják.


nepszava.hu, január 30.


A magánnyugdíjpénztárak tévesen nyilvántartott adatai miatt tömegesen lehetnek olyanok, akik visszaléptek ugyan az állami rendszerbe, de a remélt hozamokhoz mégis csak nagy nehézségek árán juthatnak majd hozzá – írta keddi számában a Magyar Nemzet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetőjével készült interjújára hivatkozva.

Mészáros József elmondta: ezeknek az embereknek sürgősen egyeztetniük kell az adataikat a saját nyugdíjpénztáruknál, ha hozzá akarnak jutni a pénzhez.

Az ONYF vezetője az állami rendszerben vezetett egyéni számlarendszerről azt mondta: azon azt rögzítik majd, hogy az egyes tagoktól milyen összegeket vontak le nyugdíj-biztosítási járulék címen. Az, hogy van-e hozam ezeken a számlákon és milyen mértékű, már a nyugdíjrendszer kérdése. Hozzátette: az, hogy milyen nyugdíjrendszert kíván a magyar társadalom a jövőben működtetni, jelenleg kidolgozás alatt áll. Leszögezte: annyi bizonyos, hogy ez a számlarendszer a jövőben áttekinthető módon fog működni.


elemzeskozpont.hu, február 1.

Ahogy arra számítani lehetett, a nyugdíjbiztosítók irodájában az utolsó napokban volt a legnagyobb roham. Tegnap estig 95 ezren nyilatkoztak arról, hogy kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett.

Alig egy bő hónap után tegnap lejárt a határidő, hétfőn nyilatkozhattak utoljára azok, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben kívántak maradni. A fejlemények tükrében aligha kétséges, hogy helytállóak voltak azok a várakozások, amelyek szerint az összesen 38 irodában az utolsó napokban lesz a legnagyobb roham. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (ONYF) budapesti, Fiumei úti kirendeltségének épülete előtt már múlt pénteken is hosszú sor kígyózott, az utolsó napon viszont már sorszámokat is osztottak a gördülékenyebb ügymenet érdekében. Ez azért volt lényeges, mert az irodák meghosszabbított nyitva tartással működtek, s aki sorszámot kapott, azok előtt nem zárták be a kaput, az leadhatta nyilatkozatát. Az ONYF nyilvántartása szerint egyébként hétfő este hat óráig 95 016 ember adott le a maradásról szóló nyilatkozatot. Jó darabig azonban még biztos nem lesz végleges szám, már csak azért sem, mert a tartósan külföldön élő állampolgárok a külképviseleteken február 28-ig jelezhetik maradásukat, azaz hogy nem kívánnak a tisztán állami nyugdíjrendszerbe visszalépni. Ezzel együtt azért az biztosan kijelenthető, hogy hiába volt az utolsó napok jelentékeny bővülése, a pénztárak által remélt, a teljes taglétszám tíz százaléka nem jön öszsze a maradók oldalán. Ehhez körülbelül 320 ezer embernek kellett volna nyilatkoznia.

Hogy ez mire lesz elég, vagyis, hogy mennyi pénztár marad talpon, azt még nehéz lenne megmondani, mindenesetre néhány napja Bába Julianna, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnöke –az utolsó heti nagyobb „érdeklődéssel” kalkulálva – úgy látta, négy-nyolc pénztár maradhat a piacon. Az már a tavasz folyamán derül ki, hogy pontosan mekkora vagyont is visznek magukkal az állami rendszerbe átlépők. Ekkor válik világossá, mi kerül a tb-ben vezetett egyéni számlákra – már ha az valóban megvalósul, erre elvileg ígéret van a kormánytól. Ez ugyanakkor virtuális összeg lesz, hiszen a visszavitt vagyon folyó kiadásokra, illetve az államadósság csökkentésére megy majd el.

Hogy a rendszer ebben az állapotban meddig marad „életben”, az kérdéses. A kritikusok az Alkotmánybíróságban, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróságban bíznak, de a szocialisták – könnyelműnek egyébként aligha nevezhető – ígéretet tettek arra, hogy azonnal kompenzálják a pénztárban maradók „jogveszteségeit”, ahogy kormányra kerülnek. Az jelenti a legvitatottabb kérdést, hogy miközben nyugdíjjárulékuk többségét 2012 januárja után is az állami kasszába fizetik be a

A nyilatkozatok terén az ügygyel kapcsolatban tegnap is zajlott az adok-kapok. Török Zsolt MSZP-szóvivő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány az adórendszer igazságtalan átalakítása miatt bekövetkező bevételkiesést akarta mérsékelni, ezért döntött előbb a nyugdíjpénztári befizetések átirányításáról, majd a megtakarítások „lenyúlásáról”. Szavai szerint a költségvetésen keletkező lyuk létrejöttében közrejátszottak a „forint bedöntéséhez” vezető fideszes nyilatkozatok is, amelyek miatt a devizahitelesek törlesztőrészlete nőtt. Szólt arról is, hogy ha ezután csak annyit fizetnek ki nyugdíjakra, amennyit a járulékokból beszednek, az a következő években a nyugdíjak 20-25 százalékos csökkenését eredményezheti. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő erre úgy reagált: a szocialista politikusok megszólalásaik tartalmával csupán azt bizonyítják: nem tudnak napirendre térni afölött, hogy a kormány az emberek oldalára állt.


Népszabadság, február 1.

Több mint 90 ezren döntöttek úgy a tegnap esti határidőig, hogy maradnak a magán-nyugdíjpénztárban. Ők ezzel "kiszerveződtek" az állami rendszerből, a decemberben elfogadott törvény szerint jövőbeni befizetésük után nem kapnak majd állami nyugdíjat, pedig munkáltatójuk továbbra is utalja utánuk a 24 százalékos járulékot. A hatályos jogszabály szerint ingyenes orvosi ellátásra sem lesznek jogosultak.

Vége; tegnap járt le az a határidő, amelyet a kormány adott arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozzanak a maradásról. Tegnap esti - nem végleges - adatok szerint 91 ezer 100 kasszatag döntött úgy, hogy nem lép át az állami rendszerbe. Közben a kormány és az MSZP csatározása tovább folytatódott. A szocialisták azt kérték, éjfélig legyenek nyitva a nyugdíjigazgatóságok.

Erre szerintük azért lett volna szükség, mert az ügyintézők alig győzték a munkát. A Fiumei úti igazgatóságon - ahol két szocialista politikus is járt - 21 ablakot kellett kinyitni, s ezeknél is párosával voltak az emberek. Korózs Lajos, a párt szakpolitikusa visszautasította Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nyilatkozatát, aki szerint a pénztárakban maradók a milliárdosok pártján állnának.

Ezek a fiatalok rendesen dolgoznak, adót fizetnek - mondta Korózs Lajos. Szerinte a Fidesz szétveri a nyugdíj-rendszert, és emlékeztetett arra, hogy egy tévényilatkozatban Szijjártó is elismerte, fogalmuk sincs, mi lesz 20-30 év múlva a nyugdíjakkal. A nyugdíjkerekasztal viszont az előző kormány idején pontos számításokat készített arról, mikor hányan mennek nyugdíjba. Már idén nagyságrenddel többen kérnek ellátást, mint korábban. Kijelentette: nem lenne szükség a pénztári vagyon "ellopására", ha a kormány nem a felső tízezernek kedvező adócsökkentést hajtott volna végre.

Török Zsolt, a párt szóvivője pedig arra figyelmeztetett: már idén 16 százalékkal csökken a nyugdíj, és a kormány által bevezetendő svéd modellel pedig további 25-30 százalékkal kisebb ellátás várható. A kijelentésekre szinte azonnal reagált a miniszterelnök szóvivője. Szijjártó Péter szerint a nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy a szocialisták nem tudnak napirendre térni afölött, hogy a nemzeti ügyek kormánya az MSZP-vel anyagi és politikai összefonódásban lévő milliárdos spekulánsok helyett az emberek oldalára állt.

Az igazság az, hogy senki sem dőlhet nyugodtan hátra, nem lehet tudni, hogy ki döntött jól. Azok, akik kasszatagok maradtak, nyilatkozatuk ellenére is visszakerülhetnek az állami rendszerbe. Sok pénztár ugyanis megszűnik, a továbbélő intézetek száma a Stabilitás Pénztárszövetség számításai szerint négy és nyolc között lehet. Ha ugyanis a taglétszám 2000 fő alá csökken, vissza kell adniuk az engedélyüket. Ebben az esetben a tag nyilatkozhat egy másik pénztárba való átlépési szándékról.

Ha ezt meghatározott időn belül nem teszi meg, visszakerül az állami nyugdíjrendszerbe. Csakhogy a törvény erről az esetről nem rendelkezik. Így ezek az emberek - legrosszabb esetben - mindent elveszíthetnek: mivel "kiírták" magukat az állami rendszerből, elvileg állami nyugdíjat nem kaphatnak. De elveszítik magánpénztári megtakarításaikat.

A 2011. december 1. után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadója továbbra is az állami tb-be utalja a 24 százalékos munkáltatói hozzájárulást. Idős korában csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra. A hatályos törvény szerint ingyenes egészségügyi ellátásra sem jogosult, így a házi-és szakorvosi kezelésért, illetve a kórházi gyógyításért is fizetnie kell majd.

De azok időskori megélhetése sem garantált, akik a "biztos" állami rendszerbe léptek vissza. Orbán Viktor nemrég jelentette be, törvényben rögzítik, hogy a jövőben nyugdíjat csak nyugdíjra befizetett összegből fizetnek. Csakhogy, már a jelenlegi kifizetéseknek is csupán 84 százalékát fedezik a járulékok, mintegy 550-600 milliárd forintot azonban a költségvetésből kell pótolni.

A demográfiai és a foglalkoztatási mutatók nem kedvezőek, ez alapján a tisztán állami ellátást nem lehet majd a jelenlegi színvonalon sem finanszírozni. Ma 100 aktív korú közül 57 dolgozik, járulékaikból 37 nyugdíjas ellátását fizetik. Negyven év múlva még akkor is rosszabb lesz a helyzet, ha sikerül megvalósítani a Fidesz által ígért teljes, 70 százalékos foglalkoztatottságot. Ebben az esetben 70 dolgozóra 81 nyugdíjas jut majd.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjszínvonal a legkedvezőbb esetben is a mai szint 62 százalékára esik vissza. Ha pedig a foglalkoztatási ráta mégsem nő, akár 50 százalékkal is kevesebb lehet az ellátás.

Solymár Attila, a Bestens Zrt. igazgatóságának elnöke a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott: azok, akik 80-100 ezer forint körül keresnek szinte mindegy, hogy pénztártagok maradnak, vagy átléptek az állami rendszerbe. Ha jövedelmi helyzetük miatt képtelenek az öngondoskodásra, akkor ők mindenképpen nélkülöznek majd öregkorukban.

Ha az állam elkérhetné a jövedelmük 50 százalékát, akkor létrehozhatna olyan nyugdíjrendszert, amivel valamikor jól járnal. De ezt nem teheti meg, "mert akkor ma pusztul éhen az állampolgár".

Több szervezet valamint magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, a törvény megsemmisítését kérve.

A vegyipari szakszervezet (VDSZ) beadványában az emberi méltóság, a személyes adatok és az önrendelkezési jog sérelmére hivatkozott, és a felülvizsgálat soron kívüli lefolytatását kérte. A vegyipari szakszervezet szövetsége gyűjti és ingyen ügyvédi letétbe helyezi a "kényszer hatására" átlépők jogfenntartó nyilatkozatát.

Szerintük ez az irat biztosíthatja a magánpénztári tagság folytonosságát arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a szakszervezet beadványának, és megsemmisíti a "nyugdíjvédő" törvényt. A magánkasszák teljes körét képviselő Stabilitás Pénztárszövetség is a taláros testülethez fordult, mert szerintük a már hatályban lévő törvények sértik az alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit.

A magán-nyugdíjpénztárak vagyonukat nagyrészt magyar állampapírokban és részvényekben helyezték el, de voltak hagyományos betéteik is. A vagyon nagyságáról az utolsó hivatalos adat tavaly szeptemberből származik. Akkor mintegy 3000 milliárd forintot tett ki a pénztárak vagyona, amelynek 45 százalékát magyar államkötvényben tartották, ami kockázatmentes, és a folyó költségvetés hiányának finanszírozását szolgálja.

Ez összességében 1500-1600 milliárd forintot tesz ki. Az Államadósság-kezelő Központ a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett államkötvényeket bevonja, amivel kétsélgtelenül csökkenti az államadósságot. Az idei költségvetésben az szerepel, hogy a pénztáraktől elvont vagyonból 530 milliárd forintot a nyugdíjkassza használ fel, az idei járadékok kifizetésére.

Mivel ez csak készpénzben fizethető ki, a vagyon értékesítéséig - hírek szerint - diszkontkincstárjegyet bocsátanak ki.

A pénztárak által vásárolt részvények eladása azonban nem egyszerű. Egyszerre ugyanis ezeket a papírokat nem lehet a "piacra önteni", mert az megzavarná a tőzsdei árfolyamokat, a hatalmas mennyiség miatt nagyot esnének a részvényárak. Ezért feltehetően vagy nagybefektetőknek - csomagokban - értékesítik, vagy a kisbefektetők számára aukción hirdetik meg.

Azonban arra semmi garancia nincs, hogy lesz is elegendő vásárló, továbbá az ár és a vevő találkoznak-e egymással. Elképzelhető az is, hogy a nagy tőzsdei cégek részvényeiből az állam megtart magának. Tőkepiaci megfigyelők ennek azonban kicsi esélyt adnak, mert az államnak most készpénzre van szüksége, hogy ígértete szerint az államháztartás hiányát kézben tudja tartani. (Muhari Judit)


Népszava, február 1.

A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb április 18-áig kell elkészíteniük ütemtervüket - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában, megerősítve az egyik gazdasági napilapban ismertetett menetrendet.

A magánnyugdíjpénztáraknak a tervek szerint az év végéig meg kell állapítaniuk a tagok reálhozamát, bár az elszámolás nincs pontos dátumhoz kötve - ismerte el Binder István, ami azonban felülírja a korábbi várakozásokat.

Előzőleg ugyanis olyan hírek láttak napvilágot, hogy a tb-be visszatérők nagyjából a nyár közepén megkaphatják pénzüket. Ez azért fontos, mert - mint tegnap megírtuk - egy nem reprezentatív felmérés szerint az állami rendszerbe visszalépők 82 százaléka egy összegben felvenné a reálhozamot.

Közben kiderült, hogy levélben fordult az EU gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a magyar kormányhoz, sürgetve a pontos reformokat. Brüsszel szerint a 3 százalék alatti hiány annak köszönhető, hogy a nyugdíjpénztári pénzek a költségvetésbe kerültek, de ez egyszeri hatás.


hir24.hu, február 1.


A végleges adatok szerint 102 ezer 19-en nyilatkoztak az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYF) ügyfélszolgálatain arról, hogy fenntartják magán-nyugdíjpénztári tagságukat - közölte a Világgazdaság Onilne-nal Szőke Lovas Zsuzsa, az ONYF sajtótitkára. Ez jóval több a korábban becsültnél. A magán-nyugdíjpénztáraknak április 18-áig kell az elszámolásról ütemtervet készíteniük a PSZÁF-nak.

Előzetesen mintegy 60-70 ezer nyilatkozóval számoltak, a tegnapi este ez a szám már meghaladta a 95 ezret. A végleges adatok tehát jóval meghaladják a korábbi előrejelzéseket, de senki nem gondolt arra, hogy a 100 ezret is meghaladja. A szám azonban még mindig elenyésző a hárommillió taghoz képest. Budapesten a Fiumei úton csaknem 29 ezren adtak le nyilatkozatot, a főváros után a megyei jogú városok közül Győrben maradtak legtöbben magánpénztári tagok.

A tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok száma 479 fő volt. 2011. február 28-áig igazolási kérelemmel 50 fő jelezte nyilatkozattételi szándékát. A nyilatkozatok feldolgozását követően az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2011. március 1-ig ütemezetten adja át a magánnyugdíj-pénztári nyilatkozatokat az érintett magánnyugdíj-pénztáraknak - áll az ONYF közleményében.

A tb-rendszerbe átlépők pénztári vagyonátirányítása a Stabilitás Pénztárszövetség becslése szerint májusban indulhat el. Az Alkotmánybíróság várhatóan februárban dönt a rendeletről. Stabilitás elnöke, Bába Julianna az Mfornak korábban elmondta, legalább 90 százalékos esélyt ad arra, hogy a taláros testület megsemmisíti a diszkriminatív nyugdíjpénztári rendelkezést. Kerestük a nyilatkozatokkal kapcsolatban a pénztárszövetséget, ám ők ma nem adnak nyilatkozatot, az érintetteket egy szerdai sajtótájékoztatón keresztül értesítik.

Az ONYF februárban értesíti a magán-nyugdíjpénztárakat a maradókról, amely alapján a kasszáknak a rendelet szerint egy ütemtervet kell elkészíteniük - mondta lapunknak Binder István, a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. Erre a szolgáltatóknak 45 nap áll rendelkezésükre, majd további három (április 18-áig), hogy a tervet a PSZÁF-hoz eljuttassák. A rendelet ugyan nem határoz meg pontos határidőt, ameddig a pénztáraknak a tagokkal valamint az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) el kell számolnia, de a felügyelet már egyeztetett a pénztárak többségével, s kivétel nélkül mindegyikük szeretné lezárni a folyamatot legkésőbb az év végéig.

Binder István felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztárak az elszámolási napon esedékes reálhozamot fizetik ki (ha van egyátalán). Elemző becslésekre hivatkozva elmondta, ez 100-200 milliárd forintra rúghat. A magánkasszák összvagyona a legutóbbi, szeptember 30-ai adat szerint 3047 milliárd forint.

Mivel tegnap volt az utolsó esély a nyilatkozatok megtételére, már kora reggel kígyózó sorok álltak a nyugdíjfolyósító mindhárom budapesti irodájánál,s több megyei jogú városban is. Azonban néhány órával később az ügyintézés már zökkenőmentesen haladt. Beigazolódtak azok a várakozások, hogy a maradók döntő többsége az utolsó pillanatra hagyja nyilatkozatának megtételét. Az ONYF szerint ez akkor sem lett volna másként, ha a törvényi határidő esetleg más dátumot jelölt volna meg határidőként.

Aki a magánrendszert választotta, annak személyesen kellett nyilatkoznia erről a 36 nyugdíj-biztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. Aki nem nyilatkozott, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései – a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam – adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben, annak ellenére, hogy fizetése után a munkaadó továbbra is az állami társadalombiztosításba utalja a 24 százalékos munkáltatói járulékot (ennek az idén december 1-jétől nyugdíj-hozzájárulás lesz a neve); a továbbiakban csak a pénztárba utalt 10 százalékos járulékrész után számíthat járandóságra.

Ahogy arról lapunk korrábban is beszámolt, a jogszabály szerint a várt juttatásnál vélhetően jóval kevesebb, úgynevezett időskori járulékot kap az a magánnyugdíjpénztári tag, aki január 31-éig kezdeményezi tagságának fenntartását, még akkor is, ha kasszája létszámhiány miatt megszűnik, de a nyilatkozó nem szeretne a fennmaradó pénztáraknál maradni, s átkerül az állami rendszerbe.

A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint kétezer tagra van szüksége egy kasszának, hogy tovább tudjon működni. Azok, akik egyébként egy kis taglétszámú pénztárnál maradnának, de a szolgáltató megszűnik a kis létszám miatt, február végéig nyilatkozhatnak arról, hogy melyik fennmaradó pénztárba szeretnének lépni. Aki ezt a nyilatkozatot nem teszi meg, hiába nyert időt a döntésre, ha nem választ pénztárat, igencsak rosszul járhat.

A törvény szerint ugyanis már kezdeményezte magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, így 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. Egyedül egy úgynevezett időskorú járadékot kaphat, amelyet nem az állam, hanem az önkormányzat utal. Ennek összege a mindenkori minimálnyugdíjhoz kötött, amely 2011-ben 28 500 forint. A járadék életkori csoporttól függően 22 800 és 37 050 forint között alakul havonta.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) A magyar nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjpénztári szektor jellemzői című tanulmánya szerint a magán-nyugdíjpénztárak vagyona a 1998-as 25,07 milliárd forintról 2009 év végére azonban 2649 milliárd forintra nőtt.

A rendszer indulásakor, 1998-ban a hat legnagyobb pénztár tömörítette a magán-nyugdíjpénztári tagság közel 83, és a magán-nyugdíjpénztári vagyon 76,7 százalékát.

2009-ben a hat legnagyobb magánnyugdíjpénztár – az OTP, az AEGON, az ING, az Allianz, az AXA és az Évgyűrűk - már a tagok 87,8 százalékát vagyon 84,36 százalékát foglalta magában, a három legnagyobb pedig a tagság 64,4, a vagyon 62,49 százalékát ölelte fel – áll az MNG elemzésében.


vg.hu, február 1.


Selmeczi Gabriella szerint óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert.

A hétfő esti adatok szerint 102.019-en nyilatkoztak arról, hogy a magánpénztárban maradnak, február végéig pedig még 439-en akarják fenntartani a magánpénztári tagságot; így összesen 102.458 fő, 3,2 százalék döntött a maradás mellett - közölte a miniszterelnöki megbízott keddi sajtótájékoztatóján.

A vagyonátadás, -átvétel minden forintját ellenőrizni fogják - mondta. Hozzátette: az állami rendszert választók leghamarabb áprilisban kaphatják meg a reálhozamukat. A menetrendről szólva felhívta a figyelmet: március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról, a vagyonátadás, -átvételről.

Ezt a dokumentumot a magánpénztáraknak el kell küldeniük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, amely 3 napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról; ezt követi a vagyonátadás, -átvétel, és annak kiszámolása, hogy a tagoknak van-e és ha igen, akkor mennyi a reálhozama - fűzte hozzá.


fn.hu, február 1.

39848

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.05 Seconds