2018 April 25, Wednesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20210338
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Nyugdíj: Nyugdíj, nyugdíjreform 2.
Posted on February 10, Thursday, 12:00:00
Topic: Háttér - információk, tények
Több millió embert közvetlenül, közvetve mindannyiunkat érintő fogalmak, mégis: ismereteink meglehetősen hézagosak mindkettőről. Ezt igazolják a Klubhálóhoz érkezett jelzések, kérdések. A helyzeten némileg javítandó szemlézzük e témáról a honi médiát, kisebb-nagyobb rendszerességgel (az ütem sajtófüggő: csak abból tudunk válogatni, ami megjelent. Találatainkat olykor teljes terjedelemben, máskor részleteket kiemelve adjuk közre, minden kommentár nélkül - azt meghagyjuk olvasóinknak. Ezen a helyen közöljük a Pallas Páholyban a témával kapcsolatban elhangzottakat is.


Kétségtelenül komoly teret kapott a kormány a második nyugdíjpillér megszüntetésével, azonban hosszabb távon a hátrányok kerülnek előtérbe a Nemzetközi Valutaalap szerint. Jelentésükben több helyen is bírálják a kormány politikáját, többek között kedvezőtlennek tartják, hogy a visszaáramló vagyont nem csak államadósság csökkentésre fordítják. Ezt meghaladóan az is problémát jelent, hogy az államosítással a kormány el tudja odázni a kiadás oldali reformokat, a nyugdíjígéretek egy része pedig megint láthatatlanná válik, ami az átláthatóságot rontja.

A Nemzetközi Valutaalap szokatlanul kemény bírálatokat tartalmazó országjelentése több helyen is foglalkozik a nyugdíjrendszert érintő változtatásokkal, ami nem is csoda, hiszen a költségvetés helyzetét rövid távon ez a tényező befolyásolja a leginkább. Az IMF kommentárjából kiderül, hogy koránt sem nézik jó szemmel a történéseket a nyugdíjrendszer második pillérében, amit gyakorlatilag visszaállamosításként könyveltek el - foglalja össze az IMF-dokumentum vonatkozó részeit a Portfolio.hu.

Az IMF kiemelte, hogy számos kockázat fűződik a kirajzolódó nyugdíjreformhoz. Először is, igaz hogy az államadósság jelentős mértékben tud csökkenni a vagyon átcsatornázásának hatására, azonban a reform a költségvetési fenntarthatóságot veszélyezteti, főleg ha a vagyon egy részét folyó kiadásokra (nyugdíjak kifizetésére) fordítják.

Másodszor, a tőkefedezeti pillér eltüntetése az átláthatóságot csökkenti, és költségvetési kockázatokkal is jár, hiszen a második pillér kivéreztetésével a kormány anélkül tudja javítani a költségvetés fő számait, hogy strukturális reformokat hajtana végre a kiadási oldalon. Ezen felül problémát jelent az is, hogy a kormány a jelenleg látható, értékpapírosított kötelezettségeket lecseréli szinte láthatatlan jövőbeli kötelezettségekre.

Harmadszor, mivel erősen torzító feltételeket szabott meg a kormányzat, amivel felértékelte az állami rendszerbe történő visszalépést, csorbult az üzleti környezetbe és a tulajdonjog védelmébe vetett bizalom. Végül, de nem utolsó sorban a tőkefedezeti pillér megszüntetése drasztikusan csökkeni a likviditást a magyar kötvénypiacon, miközben a részvénypiacon is negatív hatással kell számolni a tőkepiac mélységét illetően, pedig ezek a tényezők éppen az erősségei voltak a magyar piacnak a régióban.

Az IMF szerint a hatóságok nagyon optimisták az állami pillér fenntarthatóságát, és életképességét illetően, annak ellenére, hogy a korábban említett hátrányokkal ők is tisztában vannak. A kormány viszont inkább azt próbálja kiemelni, hogy a reform mellett olyan intézkedéseket hozott (például adócsökkentést), aminek a célja a foglalkoztatottság és a termékenység emelése. A kormány a kommunikációjában kiemelte, hogy a gyenge pénztári teljesítmények miatt sokkal nagyobb biztonságban van az államnál a nyugdíjunk. Az IMF szerint viszont az alacsony hozamok javíthatók lettek volna, ha a szabályozás ezt lehetővé teszi korábban.

Az IMF szerint a nyugdíjreform előtt is bizonytalanságok kötődtek a hosszú távú fiskális fenntarthatóságához, azonban a 2010 végi törvénykezés ezt a helyzetet csak súlyosbította, a rövid távú egyértelmű előnyök ellenére. Az IMF számításai szerint 2038-tól kezdődően már a reform miatt kiadásemelkedéssel kell számolnunk nettósítva. Ez abból következik, hogy azok a foglalkoztatottak, akik a pénztárakból visszatérnek, az állami pillérbe hozzák magukkal a járulékaikat is, azonban csak hosszabb távon kell számítani magasabb kiadási szintre, amikor majd ők is nyugdíjba mennek. A költségvetés szempontjából pedig nagyon kedvező fejlemény, hogy az érvényes szabályok (ESA95) szerint a nyugdíjvagyont, ami átkerül a pénztáraktól az államhoz, azt bevételként lehet elkönyvelni, tehát van hely a kiadások számára, úgy hogy még a hiányt is lehet tartani.

A Nemzetközi Valutaalap országjelentése elismeri, hogy a magyar nyugdíjrendszer állami pillére fenntarthatóság szempontjából kedvező helyzeten van Európában, viszont a reform a meglévő egyensúlytalansági problémákra csak ráerősít. Az IMF a kormány számításaira hivatkozva azt írja, hogy nagyon optimista munkaerőpiaci feltételek mellett is 2060-ig a kumulált hiány a GDP 10 százalékát éri el, tehát a járulékbevételek jelenértéke kisebb, mint a kiadásoké. A szervezet szerint a fenntarthatóság tovább romolhat, ha bőkezű lesz az állam, és nem tud érdemi paraméteres változtatásokat végrehajtani, például a nyugdíjkorhatárban, a garantált kezdőnyugdíjakban vagy a nyugdíjemelésben.

A jelentésben az is szerepel, hogy a kormány pótlólagos kockázatot vállalt magára a reformmal, a megfelelő nyugdíjak kifizetésének ugyanis az összes kockázata az államhoz került át, ezen keresztül pedig a kedvezőtlen munkaerőpiaci, gazdasági növekedési és népesedési trendek terheit is az állam kénytelen viselni. Az állami rendszer átláthatóságát rontja a reform, hiszen az értékpapírosított államadósság (nyugdíjkötelezettség) át fog kerülni láthatatlan formába, viszont attól még hogy ez következik be, a kötelezettség ugyanúgy ott marad. Az IMF szerint pontosan annyival nő a láthatatlan adósság mértéke, mint amekkora vagyon visszakerül az államhoz, az ő számításaik szerint teljes átlépést feltételezve és a reálhozamokat nem nézve összesen a GDP 11 százalékáról van szó.


index.hu, február 4.

2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, a szaktárca visszavág az IMF-nek a piaci hangulathoz képest szokatlanul pesszimista elemzéséért.

Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is - írja az NGM -, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.

A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében – a 2010. évi költségvetés készítésének idején – nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül - fogalmaz meglehetősen keményen a szaktárca.

"Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe" - fogalmaz a kommüniké.

Javaslatot tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy az idei költségvetésben a kormány hozzon létre egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékalapot. A javaslat ezért is érdekes, mert a magánnyugdíjpénztári forintok átirányítása miatt jövőre a központi költségvetés 4-6%-os (ESA szemléletű) többletet is felhalmozhat.

2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna - írja a szaktárca (ezt egyébként korábban már Matolcsy György tárcavezető is hangoztatta, bár azt nem említette meg, milyen prognózis alapján lett volna 7% a hiány). "Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán" - vélik az NGM-ben.

Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát - szólítja fel a magyar fél a nemzetközi hitelezőt.

A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása – 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA’95) szerinti hiánycélja ‑ a GDP 3,8 százaléka ‑ a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog - fogalmaz az előbb Orbán Viktor, majd később a szaktárca által bejelentett 2010-es hiánycélról a minisztérium.

Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak” nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. "Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak" - fogalmaz a szaktárca.

Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát - hívja fel rá a figyelmet az NGM. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.

Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is - így a szaktárca.


privatbankar.hu, február 4.


Költségvetési szempontból semmilyen zavart nem okoz, hogy százkétezren maradnak a magánnyugdíjrendszerben, hiszen a kormány konzervatív módon számolt ezzel a lehetőséggel - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

A lap szombati számában megjelent interjúban azt mondta: az idei költségvetés az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésekből csak 530 milliárd forint nyugdíjakat és nyugdíjjellegű kiadásokat finanszírozó bevétellel számolt.

A magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe átlépők vagyona ennek várhatóan a többszöröse, így az említett 530 milliárd forint feletti rész az államadósság csökkentésére fordítható.

A gazdasági szaktárca képviselője kifejtette: a költségvetés egyik legfőbb sarokpontja, hogy a hiány a nemzetgazdaság kibocsátásának három százaléka alatt maradjon.

Mindemellett akkor tudunk kikerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, ha hosszabb távon garantálni tudjuk az alacsony hiányt, a fenntartható költségvetési gazdálkodást - mondta.


MTI, február 5.

Nem csak a mérettől függ, hogy melyik magán-nyugdíjpénztár marad meg a jövőben, munkáltatói pénztár is jelezte, hogy folytatni kívánja a működését - vázolta a közeljövőt Juhász Istvánné, a pénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. A vagyon átadásának kidolgozására 45 napja van a pénztáraknak, ám maga a folyamat akár nyárig is elhúzódhat. Addigra viszont megszülethet az Alkotmánybíróság döntése.

- Orbán Viktor kormányfőtől tudjuk, immár végleges, hogy kétpilléres a magyar nyugdíjrendszer, és az Alkotmánybíróságtól sem érdemes jogorvoslatot remélni. Van erre a helyzetre is cselekvési tervük?

- Szerintem a nyugdíjrendszer változatlanul három pilléren nyugszik: hatályban maradt a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvényi szabályozás, működnek a pénztárak, ahová a tagok - kötelező jelleggel - fizetik továbbra is a járulékaikat. Azzal sem értek egyet, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs mozgástere, s nem szabad reménykednünk a jövőt illetően. Várjuk meg a döntést aztán értékeljünk. A cselekvési tervünk emiatt tehát nem változik, továbbra is készülünk az elkövetkező időszak feladataira, miközben a jogi utakat sem hagyjuk figyelmen kívül. Ha nem olyan döntést hoznak az alkotmánybírák, amire számítunk, akkor megyünk tovább, beadványainkkal a nemzetközi fórumokhoz - az emberi jogi bírósághoz Strasbourgban, illetve az Európai Bírósághoz - fordulunk. Most a szakmai feladatokra összpontosítunk.

- A miniszterelnöktől tudjuk azt is, hogy aki állami nyugdíjban marad, az mindig jobban fog járni. Újabb szög a pénztári rendszer koporsójában?

- Én még nem egészen értem, mire gondolt a kormányfő, a nyugdíjjal kapcsolatos terveinek megismerése után biztos kiderül, mi áll e mondat mögött. Azért emlékeztetnék arra, pár hete meg azt jelentette be, hogy a továbbiakban a nyugdíjakat csak abból az összegből fogják finanszírozni, ami a járulékból befolyik.

- Most még beszélhetünk három pillérről, mert vannak működő pénztárak. De vajon egy év múlva is elmondható lesz ez?

- Azt nem tartom kizártnak, hogy végül egy-két pénztár kezeli a több mint 102 ezer fő - általunk 350-400 milliárd forintra becsült - vagyonát, de amíg egy is talpon van, addig igen.

- Eddig négy-nyolc megmaradó pénztárról beszéltek.

- S tartjuk is, hogy valószínűleg ennyien maradnak meg a tizennyolcból. Azok közül még egy sem jelezte, hogy befejezi tevékenységét, akikről azt gondoljuk, hogy folytatják a működésüket. De az is lehet, hogy végül csak egy marad.

- Tehát már tudható, mely pénztárak folytatják?

- Jelezték felénk, de a döntésével minden pénztárnak magának kell majd a nyilvánosság elé állnia. Nyilván döntő lesz, hogy megvan-e a törvényben előírt minimum 2000 tag. De a taglétszám csak az egyik feltétel, amit a pénztárak közgyűléseinek végig kell gondolniuk, amikor a jövőről döntenek. El tudom képzelni, hogy lesznek összeolvadások, beolvadások a 2000 fő fölötti pénztárak között is.

- Neveket nyilván nem mond, de megalapozott az a feltételezés, hogy a méretükben nagyobbak élik túl a „nyugdíjmentést"?

- Néhányan közülük is, de munkáltatói pénztár is jelezte, hogy nem állnak le. Vagyis nem csak a mérettől függ a pénztári szektor várható összetétele.

- Arról mi a Stabilitás véleménye, hogy az OTP csak január 20.-tól küldte ki a tagjainak a tájékoztatást, miközben a többi pénztár ezt már hamarabb megtette? Van olyan OTP-ügyfél, aki a mai napig nem kapta meg a levelet.

- Ennek okáról a konkrét pénztárat kellene megkérdezni. A Stabilitás egyet tehetett: ajánlást fogalmazott meg, melyben arra kérte a tagpénztárakat, hogy minél előbb küldjék ki a tájékoztatóikat. Nem árt figyelembe venni azonban, hogy egy kisebb pénztár gyorsabb tud lenni, mint a nagyok. Tudomásom szerint a legtöbb pénztár nem is a számlaegyenlegről szóló értesítőt küldte ki, az OTP viszont a december végi állapotokat tükröző információkat is felüntette levelében. Bárki más, aki így tett, csak ennél korábbi időpontra vonatkozó (például december közepi) adatokat mellékelt. A számlaegyenlegről egyébként június 30-ig kell tájékoztatást adniuk a pénztáraknak, ennek a feltételnek pedig mindenki eleget tett, vagyis senki nem szegett szabályt. Persze a minél gyorsabb tájékoztatás hasznos volt, mert a tagnak így több ideje maradt a mérlegelésre. Annak örülök, hogy nem kampányjellegű levelek mentek ki, a pénztárak objektíven igyekeztek leírni a helyzetet.

- Most ott tartunk, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összesíti a nyilatkozatokat. A rendelet szerint legkésőbb március elsejéig kell elküldeniük a pénztárban maradók listáját, s eddigi nyilatkozataik alapján a Stabilitás is abból indul ki, hogy március elejétől indulhat el az ütemtervek készítése, amire 45 napjuk van. Mit gondol, a nyugdíjbiztosító hamarabb, akár február elején is elküldheti az összesítéseket? Mert akkor a 45 nap is hamarabb indul.

- Ez elképzelhető, ha így lesz, akkor onnantól számítódik a 45 nap. A rendelet egyértelműen fogalmaz. De a nyugdíjbiztosítónak sem lesz egyszerű a dolga.

- Pedig nem tűnik bonyolult feladatnak a nevek, társadalombiztosítási azonosító számok listába szedése.

- Viszont vannak, akik csak februárban tudják megtenni a nyilatkozataikat, s erről elfogadható igazolási kérelemmel rendelkeznek, vagy más, például egészségügyi okból akadályozottak. Ők február végéig nyilatkozhatnak. Természetesen ha előbb megérkeznek a listák, akkor annak megfelelően fogunk eljárni. De még azt sem tudjuk, hogy a pénztárak egy időben kapják meg az összesítéseket, vagy külön-külön, és ha meg is jönnek a listák, azokon utólag még korrigálhat a később nyilatkozók miatt a nyugdíjbiztosító.

- A törvényben biztosított 45 napot maximálisan kihasználják a pénztárak az ütemterv elkészítésére?

- Pénztára válogatja, de fontos, hogy amíg a 45 napot nem lépik túl, addig nem sértenek jogszabályt. Sok mindent kell alaposan, szakmailag végiggondolni. A pénztárak mérete határozza meg, hogy mennyi ügyet kell kezelniük Az senkinek nem lenne jó, ha egy idő előtt elkészült ütemtervet felügyeleti hiánypótlási felszólítás miatt kellene korrigálni.

- S az ütemtervek alapján akár több hónapra, például nyárig is elhúzódhat a vagyon átadása az állami nyugdíjalapnak?

- Persze, pont ez a lényege az ütemtervnek, hogy ütemezi a feladatokat, s nem egy időpontra, például április végére rendeli elvégezni a vagyonátadást. De ez nem azt jelenti, hogy mi szándékosan el akarnánk nyújtani a munkát, hátha addig dönt az Alkotmánybíróság! Egy kis ízelítő az előttünk álló feladatokból: közel 3 millió ember számláját kell lezárni, kiszámítani az őket megillető összeget, a nyilatkozataik alapján rendezni a reálhozam kifizetését, gondoskodni az összeg elküldéséről, adatokat egyeztetni, rendezni az időközben elhunyt pénztártagok követelését. A központi bevallási, beszedési rendszer miatt keletkező függő tételek sorsát is egyengetni kell. Óriási vagyonról, rengeteg fajta értékpapírról van szó. Aki úgy gondolja, hogy nem alapos munka, hanem a folyamat szándékos lassítása áll e mögött, az nem ismeri a pénztárak teljes ügymenetét. Emlékeztetnék arra, hogy 2009-ben kevesebb mint 70 ezer ember visszaléptetése is hónapokig tartó folyamat volt.

- Mennyi lesz az átlagos összeg, amit reálhozamként megkapnak a visszalépők?

- Erre nem tudok konkrét választ adni, lesznek több százezer forintos kifizetések, és olyan is lesz, aki nem kap pénzt. Azért sem lehet most egzakt összegről beszélni, mert az a kifizetése napjáig még változhat.

- Hogyan festené le a tipikus pénztárban maradót? Ki ő?

- Nehéz egy típusba belesűríteni, olyan sokféle lehet. Rengetegen fordultak hozzánk az elmúlt hetekben, naponta százával kaptuk a telefonos, internetes megkereséseket. Mi senkinek nem mondtuk meg, hogy mit tegyen - maradjon, menjen - erre a választ a tagoknak maguknak kellett megadni, de ha részletkérdéseik voltak, arra igyekeztünk felelni. Az érdeklődők közt nagyon sok fiatal volt, akiknek még sok idejük van hátra a nyugdíjig: rájuk az a jellemző, hogy igazán magukénak érezték a számlájukon felhalmozott vagyont. Voltak aztán idősebbek, nyugdíjhoz közel állók, akiknek több milliós összeg gyűlt össze az egyéni számláin. Másokat pedig az öröklés érdekelte. Voltak, akik büszkeségből maradtak és voltak, akik alapos számítgatások után jutottak arra a következtetésre, hogy megéri nekik maradniuk. Vagy mert olyan mély a meggyőződésük, az öngondoskodásba vetett hitük, amit nem lehetett megingatni.

- Koruk, jövedelmi helyzetük szerint tehát nem lehet különbséget tenni köztük. És az iskolázottság szerint?

- Valóban többen voltak olyanok, akik rendelkeztek valamilyen fokú pénzügyi ismerettel. Ha feltétlenül muszáj jellemzőt mondanom, akkor azt emelném ki, hogy a maradók olyan gondolkodó emberek, nem hagyják magukat sodortatni az eseményekkel. Persze sok, ilyen tulajdonsággal rendelkezőt találunk a visszalépők között is, aki arra jutott, hogy neki az éri meg.

- Ha hátrébb lépünk egyet, és a rendszer egészét nézzük, akkor lehet olyan benyomása a szemlélődőnek, hogy nem a legerősebb érv a magánpénztári rendszer mellett a 12 év alatt felhalmozott 1 százalék alatti reálhozam. Innen nézve nehéz támogatót szerezni a magánpénztárak mellé.

- Kétségtelen, hogy voltak hiányosságok. Voltak korrekciók az elmúlt években, ami javított a magán-nyugdíjpénztárak működésén, de a költséggazdálkodásban lehetett volna még további pontosításokat végrehajtani. Személy szerint mindig is gyenge pontnak tartottam a tagszervezés szabályozását. Voltak javaslataink, például hogy az átlépésért ne lehessen ügynöki jutalékot fizetni. De ezek kiigazítható hibák, ezért még nem kell eltüntetni az egész rendszert.

- Viszont ezeket a hibákat a pénztárak nem kerülték el, ezzel pedig maguk gondoskodtak támadási felületről. A rendszer maga ellen gyűjtötte az ellenérveket.

- Ebben van valami, de figyelembe kell venni a piaci mechanizmust, ami például a tagszervezés területén működött. A pénztárak igyekeztek minél több tagot toborozni. Egyébként dolgozunk egy etikai kódexen: a pénztárak többsége alá is írta, de most újraindulhat az egyeztetés.

- Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos év elején kilátásba helyezett egy vizsgálatot, hogy kiderítsék, történt-e vagyonvesztés a pénztárakban. Tudnak ilyen célzott vizsgálatról?

- Új, célzott vizsgálatról nincs tudomásunk, ugyanaz az ellenőrzés folyik, mint eddig. Egyébként ezt a vádat már sokszor a fejünkhöz vágták, de konkrét esettel soha nem tudták alátámasztani, én legalábbis nem tudok róla. A pénztári szektort nagyon szigorúan felügyeli a PSZÁF, minden negyedéves jelentés után felvették a kapcsolatot azzal a pénztárral, ahol működési zavarokra utaló jeleket fedeztek fel.


nol.hu, február 6.


A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát. Megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát - jelentette be Selmeczi Gabriella.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja emlékeztetett: a nyugdíjvédelmi program elindításakor megígérték, hogy megvédik a nyugdíjasok vagyonát, a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, és átvilágítanak minden egyes fillért. Ennek érdekében szeretnének hétfőn benyújtani a parlamentnek egy önálló indítványt, amely több törvénymódosítást tartalmaz, s célja az, hogy a Kehit "helyzetbe hozza" az ellenőrzés folyamán.

A törvénymódosítás fel fogja hatalmazni a Kehit arra, hogy ellenőrizze és átvilágítsa a magánpénztári vagyont. Egyúttal arra is lehetőséget ad a hivatalnak, hogy visszamenőlegesen is megvizsgálja a magánpénztárak működését; ennek során a banktitkokat, az üzleti, az értékpapír- és a pénztártitkokat is megismerheti.

A törvénymódosítást azért nyújtják be, mert közpénzekről van szó - mondta Selmeczi Gabriella. Annak idején, amikor a magánpénztári rendszer felállt, az állami pénzeket csak kezelésbe kapták a magánnyugdíjpénztárak, "ezek a milliárdok nem a magánnyugdíjpénztárak menedzsmentjének tulajdonát, vagyonát képezik, hanem a pénztártagok tulajdonát és vagyonát - mondta -, kötelességünk tehát minden forintnak, fillérnek a megvizsgálása" - szögezte le Selmeczi Gabriella.


MTI, február 6.


Az MSZP szerint Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott elismerte: ad hoc módon államosították a magánnyugdíjpénztárakat és még nem tudják, hogyan akarják átalakítani a nyugdíjrendszert.

Kormos Kata, a szocialista párt szóvivője ezt Selmeczi Gabriella vasárnapi sajtótájékoztatójára reagálva mondta az MTI-nek.

A tájékoztatón a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani majd, hogy a nyugdíjakat a jövőben csak a befizetésekből fedezzék, azt válaszolta: érdemes lenne megvárni a nemzetgazdasági miniszter összefoglaló bejelentését arról, hogy már az idén, illetve a következő években hogyan szeretnék átalakítani az egész államháztartást.

Ez egyértelműen arra utal, hogy még nincs konkrét tervük arra vonatkozóan, miképpen képzelik el a nyugdíjrendszer kialakítását - jelentette ki az MSZP szóvivője.

Selmeczi Gabriella arról is beszélt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát.

Kormos Kata szerint a bejelentés, hogy vizsgálják, történt-e bármilyen bűncselekmény a magánnyugdíj-pénztáraknál, azt támasztja alá, nincsenek bizonyítékok arra, hogy a magánnyugdíj-pénztárak nem megfelelően gazdálkodtak az emberek pénzével. Emiatt tehát egyértelműen azt lehet mondani, hogy a háromezer milliárd forintra volt szükségük, és ennek érdekében megtettek mindent, még attól sem riadtak vissza, hogy "rágalmazással illetve kriminalizálással éljenek" - mondta.


stop.hu, február 6.

Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint hazugság, hogy hamis tényeken alapult a tavalyi költségvetés. A volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter közleményében azt írja: ha az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem fél bevezetni a most februárra ígért kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések "einstandolása" nélkül is teljesíthető lett volna a hiánycél.

A két politikus az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményben úgy fogalmaz: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi kormány hibáit az előző kabinet számlájára kívánja írni. Hazugnak és tisztességtelennek nevezik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítását, amely szerint a 2010-es költségvetés hamis számokra épült, illetve azt a vélekedést, hogy azokat az előző kormány meghamisította.

"Akkor még független"

Bajnai Gordon és Oszkó Péter arra reagált így, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közölte: elvárja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát, mivel nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a büdzsé hamis számokra épül. A tárca kitért arra, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna.

Ezzel szemben Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint a tavalyi költségvetés tervezése és elfogadása a nyilvánosság bevonásával történt, a büdzséről szigorúan és elfogulatlanul mondott véleményt "a kormánytól akkor még független" Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács mellett a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap (IMF) is. Megjegyezik: "ennek alapján azt várnánk, hogy Matolcsy György (...) törjön pálcát az Európai Bizottság felett is", amiért az IMF-hez hasonlóan reálisnak ítélte az előző évi költségvetést, így annak hiánycélját.

Kijelentik, hogy a büdzsé reális alapokon nyugodott, és ha a Bajnai-kormány felelőssége lett volna a végrehajtása, "az ország fejlődését és polgárait veszélyeztető intézkedések", visszamenőleges hatályú szektorális különadók és a magánnyugdíj-rendszer felszámolása nélkül is sikerült volna teljesíteni a célokat. Kitérnek arra is, hogy a gazdaság tavaly mintegy 2 százalékkal jobban teljesített, mint az előző évben látni lehetett, és 4 százalékkal jobban, mint "29 fideszes közgazdász" 2009 decemberében jósolta. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ebből az látszik, hogy az Orbán-kormány a tervezett hiánycélt nem akarta teljesíteni, mivel hatalmi érdekei mást diktáltak.

Visszaköszönnek

Közleményükben szólnak arról, hogy - mivel semmilyen megtakarítás nem történt - a költségvetés kiadásai az év végére jóval meghaladták a Bajnai-kormány által tervezettet. A mintegy 150 milliárdos kiadási többlet a két politikus szerint a forint gyengülésének, a magasabb kockázati kamatfelárnak és az Orbán-kormány gazdálkodásának következménye. Kitérnek arra is, hogy a társasági adó csökkentése mintegy 70-80 milliárd forinttal rontotta a költségvetés helyzetét. A korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint az így keletkezett lyukak betömése miatt volt szükség a különadókra és magán-nyugdíjpénztári befizetések elvételére. Ráadásul - írják - mivel a különadókat a legnagyobb társaságiadó-fizetők finanszírozzák, ez tovább, összesen 150 milliárd forinttal csökkentette a bevételeket.

Összegzésük szerint az adóintézkedések és a nyugdíjpénztári átalakítások nettó egyenlege hozzávetőleg 260 milliárd forint, amelynek a felét az új kormány által teremtett kiadások és a pazarló gazdálkodás vitte el. A két politikus hangsúlyozza, hogy az általuk a tavalyi évre javasolt intézkedések - a Munkaerő-piaci Alap, a közmunkaprogram és a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata - nyolc hónap elteltével visszaköszönnek a jelenlegi kormány februárban bejelenteni szándékozott tervei között.

Hozzáteszik, hogy az elmúlt háromnegyed év alapvetően optimista pénzügyi környezetében a forint a lehetségesnél gyengébben teljesített, és csak akkor tudott erősödni, amikor az új kormány az elődje által javasolt reformokra és kiadáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó ígéreteket tett. Vélekedésük szerint azonban a Magyarországot fenyegető veszély nem múlt el, és az, hogy félszázalékos helyett mára a GDP 2-3 százalékát kitevő megtakarítás vált szükségessé, a növekedési szempontból előnytelen szerkezetű, kiadáscsökkentéssel nem ellentételezett adócsökkentésnek tudható be. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ezért cinikus magatartás, hogy a kabinet hátramutogat, és "minden kudarcának, ballépésének, inkompetenciájának" okát az előző kormány számlájára kívánja írni.

Hatalommánia, kontárkodás

Hangot adnak annak, hogy "a mellébeszéléssel párhuzamosan elszámoltatásnak nevezett politikai koncepciós eljárás" folyik az előző kormány intézkedései és tagjai ellen. Ennek célja - vélik - elterelni a figyelmet "a kormány hatalommániájáról, erkölcsi botlásairól és gazdasági kontárkodásairól".

A volt miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint azonban "a józan észt és a tényeket tagadó gazdaságpolitika" rövid távon pénzügyi válsággal, középtávon tartós leszakadással, helyrehozhatatlan károkkal fenyegeti Magyarországot. "Az ámokfutás árát a családok, a devizahitellel rendelkezők, az adófizetők, a munkavállalók, a ma és a jövő nyugdíjasai, gyermekeink, egy szóval, az emberek fizetik meg. Ezért kell ezt a magatartást elutasítanunk" - olvasható közleményükben.


fn.hu, február 6.


Selmeczi Gabriella (Fidesz) képviselői önálló indítvány formájában hétfőn benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról című törvényjavaslat célja a nyugdíjasok vagyonának, eddigi magán-nyugdíjpénztári befizetéseinek védelme; az ellenőrzés biztosítja, hogy a pénztárakból átlépő természetes személyek jogai a bonyolult és önmagában is kockázatos átadási folyamat során nem sérülnek - tartalmazza az indoklás.

A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja vasárnap jelentette be, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) át fogja világítani a magánnyugdíjpénztárak vagyonát, megvizsgálja, hogy a vagyonkezelés a jó gazda gondosságával történt-e, és ellenőrzi a vagyonátadás, -átvétel folyamatát, aminek több törvény módosításával teremti meg a jogi alapját.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását a javaslat szerint továbbra is az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fogja ellenőrizni. Az alapról szóló törvény azonban kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a pénztártagok portfólióját képező eszközöket, azok átadását a Kehi ellenőrzi, amely e feladata ellátásához banktitkokat, fizetési titkokat, értékpapírtitkokat, pénztártitkokat és üzleti titkokat is megismerhet.

Mivel a megjelölt titokfajták és a pénztártagok személyes adatainak megismerése közérdekű feladat teljesítéséhez kapcsolódik, és az adatátvevő törvényi kötelezettségének ellátásához szükséges, továbbá az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött, a törvénymódosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban van - állapítja meg a javaslat indoklása.

A Kehi a törvényjavaslat szerint ellenőrizheti a magánpénztári törvény hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztáraknak és szervezeteknek a portfólió átadását megelőző működését, gazdálkodását is, beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is. A tervezet az indoklás szerint ezzel annak a jogos társadalmi elvárásnak teremti meg a jogszabályi alapját, hogy az állampolgárok valós képet kaphassanak arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseivel, amelyek járuléknak minősülnek, a pénztárak miként gazdálkodtak.

Selmeczi Gabriella vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Kehi fő feladata az lesz, hogy megvizsgálja, visszakerül-e az államhoz a jogos járandóság, tényleg annyit ér-e a magánpénztári vagyon, amennyit a pénztárak mondanak. Megvizsgálják azt is, hogy a működési költségeket hogyan használták fel a magánnyugdíjpénztárak, és a vagyonkezelés hogyan, mennyire célszerűen történt. A vizsgálat a közreműködőkkel - befektetési alapokkal, letétkezelőkkel stb. - kötött szerződésekre is kiterjed.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) együtt kell működnie a Kehivel, és adatokat szolgáltatnia számára az ellenőrzésekhez, aminek jogi lehetőségét a felügyeletről szóló törvény módosításával teremti meg a javaslat, ennek hiányában a PSZÁF az adatok átadását köteles lenne megtagadni.

A törvény a javaslat szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. Selmeczi Gabriella vasárnapi tájékoztatóján azt mondta: reméli, hogy a parlament - akár a házszabálytól eltéréssel - minél előbb elfogadja a törvénymódosítást, és a jogszabály még február végén hatályba léphet.


hirszerzo.hu, február 7.


Egy kutatás szerint manapság a fiatalokat már korántsem csak az utazás, autók vagy a lakás megvásárlása érdekli: ma már ők is egyre hajlamosabbak a nyugdíjas évekre is gondolni. A fiatalok és a többi generáció megtakarítási szokásai, valamint céljai között ugyan jelentős eltérések vannak, a nyugdíj és az időskori anyagi biztonság, valamint az öngondoskodás azonban minden korosztálynál kulcsszerepet játszik, amikor a pénzügyi kultúra kerül szóba. hirdetés

Az OTP Alapkezelő megbízásából végzett Pénzügyi Kultúra Kutatásának fókuszcsoportos vizsgálatainak egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi válság, valamint a közelmúlt gazdasági eseményei tudatosabbá tették a lakosságot a pénzügyek terén. Ez különösen igaz a társadalom fiatalabb tagjaira.

A különböző generációkba tartozó, megtakarítással rendelkező résztvevők bevonásával készült kvalitatív kutatás tapasztalatai rámutattak: az olyan, továbbra is meghatározó generációs célok, mint a lakás, autó, utazás, valamint az általános anyagi biztonság mellett a fiatalok már hajlamosak gondolni az időskori jólétükre is. Azonban a hosszú távú megtakarítás gondolatát csak ritkán követik konkrét tettek. Pályakezdőként lényegesen nehezebb félretenni, valamint takarékoskodni, mint 30 éves kor felett, amikor már elég magas jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy legyen miből félretenni. Így ők bankbetéteket, a rövidebb távú befektetéseket, a befektetési alapokat valamint az értékpapírszámlákat preferálják.

A kutatásból az is kiderül, hogy a közép valamint idős generáció esetében továbbra is a hagyományos életív célok dominálnak: a család anyagi jólétének megtartását, valamint az időskori anyagi biztonságot tartják szem előtt az érettebb generáció tagjai. Ők elsősorban a biztonságos, garantált hozamú befektetéseket, az életbiztosítást, valamint az állampapírokat részesítik előnyben.

"A fiatalok pénzügyi tudatosságát jól ábrázolja az a tény is, ahogyan a pénzügyi kultúra fogalmáról vélekednek. A fiatalok a fókuszcsoportos kutatás során azzal magyarázták a pénzügyi kultúra fogalmát, hogy az emberek nem bízzák magukat az államra, hanem saját maguk tervezik meg pénzügyeiket. Szerintük a kultúra önállóságot takar. Kialakulásában nagy szerepet játszik a neveltetés és a családi háttér. Ezzel szemben az idősebb generációk a pénzügyi kultúrát a pénzzel való megfelelő bánásmóddal azonosítják" - elemzi az eredményeket Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

A GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások 2010 című összefoglaló tanulmánya szerint sok éves tendencia szakadt meg 2010-ben azzal, hogy a bankok nem tudták növelni együttes ügyfélkörüket.

A vizsgált 15-69 éves korú lakosság körében továbbra is négyötödnyi a legalább egy bankkal kapcsolatot ápoló népesség aránya. Pedig kelet-európai összehasonlításban még bőven lenne fejlődési potenciál. Nem csak a gazdaságilag lényegesen fejlettebb Ausztria vagy Szlovénia előzi meg hazánkat ilyen tekintetben, de hasonló a helyzet Csehország, Szlovákia vagy Horvátország vonatkozásában is.

Némileg kedvezőbb a helyzet, ha csak a gazdaságilag aktívnak tekinthető 25-65 éves korosztály banki kapcsolatait vizsgáljuk. Ebben a korcsoportban 88 százalék feletti a banki szerződéssel rendelkezők aránya.

"Különösen a legfiatalabb, középfokú tanulmányaikat végző diákok körében jellemző komoly lemaradás. Magyarországon még nem jellemző az, amely Nyugat-Európában már teljesen elfogadottnak számít, hogy már ebben a korcsoportban is rendelkeznek bankszámlával a fiatalok. Úgy tűnik, hogy mi még szó szerint értelmezzük a zsebpénz fogalmát" - mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Emellett a magyar bankügyfelek jellemzően csupán alapszolgáltatásokat vesznek igénybe a bankjuktól. Valamivel kevesebb, mint az ügyfelek fele kizárólag folyószámlával vagy bankkártyával rendelkezik. Más termékre, szolgáltatásra nincsen szerződése bankjával. A legaktívabb pénzügyi termékhasználó a 30-39 éves korosztály, körükben mindössze 39 százalék az "egytermékes" ügyfelek aránya.

Az alacsony szintű termékhasználatból adódóan a magyarok meglehetősen kevés bankkal állnak kapcsolatban. Egy bankügyfélre átlagosan 1,2 kiszolgáló bank jut. Ilyen szempontból a teljes lakossághoz képest aktívnak a magas iskolai végzettségű, magas keresettel rendelkező személyek mondhatóak. Az átlaghoz képest magasabb bankkapcsolati számmal rendelkeznek még a megtakarításaikat aktívan kezelők is.

penzcentrum.hu, február 8.
35737

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Háttér - információk, tények
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Háttér - információk, tények:
OVTV


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds