2018 January 23, Tuesday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19471951
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Matematikus a tudományos életről (II. rész)
Posted on May 07, Monday, 21:39:16
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
Lapunk munkatársa, Marik Sándor nyíregyházi újságíró, és vadászik azokra a közéleti személyiségekre, akik kerüljenek bár túl az országhatáron, a szívük visszahúzza őket a szűkebb pátriába. Ezúttal egy matematikus professzorral beszélget. Az interjú második részét közöljük.


Matematika és közélet


Prékopa András akadémikus (77), a mai magyar matematikus-társadalom kiemelkedő tagja. Az alkalmazott matematika iskolateremtő professzora, Széchenyi-díjas. Nemcsak tudósként, hanem a szakmai közélet kiváló szervező személyiségeként is ismert itthon és külföldön. Élő kapcsolatban van szülőföldjével, Nyíregyházáról indult a matematika meghódítására. Magyarországon nyugalmazott egyetemi tanár, az ELTE emeritus professzora. Tudására azonban az egyik kiváló amerikai egyetem is igényt tart: a Rutgers University (New Jersey) tanára. Felváltva oktat itthon és Amerikában; most éppen külföldön tartózkodik.

Marik Sándor interjúja

2. A tandíj itt és ott


- Itthon most nagy vita van a „képzési részhozzájárulás” bevezetéséről. Miként vélekedik a tandíjról?

- Helyeslem, mégpedig több okból. A tandíj felelősségteljesebbé teszi a tanár-diák kapcsolatot. A tanárnak több időt, energiát kell fordítania az oktatómunkájára, ha nyilvánvaló, hogy olyasmit tesz, amiért a hallgató fizet. A hallgató pedig joggal elvárhatja, hogy megkapja fizetsége ellenértékét. Ez szemléletváltást is eredményez. Az más kérdés, hogy a szegényebb családból egyetemre menő hallgatók esetében miként ellentételezik az anyagiakat. Erre valók például az állami és az alapítványi ösztöndíjak. A tandíj-fizetés komolyan vétele más viszonyok tisztázásához is hozzájárulna. Például a hallgatóságnak nem volna akkora beleszólása az egyetem életébe, mint például Magyarországon most. Tudom, hogy népszerűtlen, amit mondok, és a pártok a szavazatszerzések miatt nem szívesen vállalnak fel olyasmit, ami látszólag a hallgatóság érdeke ellen van.

- Mi az, amit másképpen tenne?

- Szerintem jobb lenne, ha a hallgatóságnak kisebb beszólása lenne az egyetem életébe. Abba pedig, hogy kikből legyenek professzorok, továbbá, hogy az oktatók előmenetele milyen legyen, egyáltalán nem kellene beleszólniuk. Én azt az elvet szeretem alkalmazni, hogy egy adott szintre történő eljutás mindig az adott szinten túl lévők, tehát az illető felett állók kompetenciája. A docensek kinevezésébe a docensek még ne szólhassanak bele, hanem csak az egyetemi tanárok. A hallgatóság pedig semmiképpen. A diákok képviselőit konzultatív jelleggel szívesen látnám a különböző bizottságokban, sőt esetenként jogokkal felruházva is, de a jelenlegi harminchárom százalék nagyfokú túlzás. Jelenleg a hallgatóság ilyen arányban van jelen például a kari tanácsokban, miközben előfordul, hogy kinevezett professzor egyáltalán nincs is a kari tanácsban. Ez anomália, és végső soron a hallgatóság érdeke ellen való. Nincs értelme a tudását átadó professzort elkedvetleníteni.

- Hogyan volt ez az ön pályakezdésének idején?

- Amikor én 1968-ban megkaptam az egyetemi tanári kinevezésemet a budapesti Műegyetem villamosmérnöki karára, a kari tanács még az ott oktató professzorokból állt - és jól működött. 1969-ben azután kitört a „demokrácia”, a kari tanács nyolcvanfősre duzzadt, képviselete lett a hallgatóságnak, a tanársegédeknek, az adjunktusoknak, a szakszervezeteknek és másoknak is. Ez az érdemi, oktatási és tudományos munkát inkább gátolta, mint segítette. Ha a mai állapotokat nézem, nem is annyira a még mindig túlméretezett kari tanácsokat bírálom - bár azt is lehetne. Nekem az nem tetszik, hogy a hallgatóságnak túl nagy szerepe van azokban. A hallgatókat ugyanis sem az egyetemi tanárok, oktatók kinevezésében, sem az oktatási anyag elbírálásában nem tartom eléggé kompetensnek.

- Térjünk kicsit vissza a tandíjra! Magyarországon a diákok úgy „általában” a tandíj ellen tüntetnek, mondván, a családok többsége anyagilag nem áll olyan jól, hogy szemeszterenként száz-százötvenezer forintot fizessen. Itt kevés a mecénás, a támogató. Másutt hogyan működik ez?

- A kép Magyarországon is árnyaltabb, mint amilyennek a politikai megnyilvánulások alapján rémlik. A jó tanulóknak nem kell fizetni, másrészt az ösztöndíjak segítenek. Bár igaz, hogy itt még nem alakult ki az ösztöndíj-rendszer olyan sokszínűsége, mint a gazdagabb országokban. Ám szabad legyen megjegyeznem, hogy nálunk is van lehetőség diákmunkára. A diákmunka mindenütt elfogadott. A diákoknak nem kellene ölbe tett kézzel nézniük, hogy a szülők nem képesek elég pénzt adni - maguk is dolgozhatnak érte. Nekem Amerikában akadt olyan hallgatóm, aki éjjeliőr is volt, meg pizzafutár is, miközben az egyetemen az egyik legjobb tanulmányi eredményt produkálta. A gazdag amerikai egyetemeken természetes, hogy a menzákon részben diákok látják el a kiszolgálást, sőt még takarítói munkát is vállalnak. Nálunk ez nem természetes. Én sem amellett vagyok, hogy az oktatás teljes költségét a hallgatókra kellene terhelni. Azt azonban, hogy valamilyen tandíj-kötelezettség legyen - hívják azt csupán képzési részhozzájárulásnak - igenis támogatom.


(Folytatása holnap)


Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

5955

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.00 Seconds