2018 April 22, Sunday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
20189880
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Matematikus a tudományos életről (III. rész)
Posted on May 08, Tuesday, 11:39:27
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
Lapunk munkatársa, Marik Sándor nyíregyházi újságíró, és vadászik azokra a közéleti személyiségekre, akik kerüljenek bár túl az országhatáron, a szívük visszahúzza őket a szűkebb pátriába. Ezúttal egy matematikus professzorral beszélget. Az interjú harmadik részét közöljük.


Matematika és közélet

Prékopa András akadémikus (77), a mai magyar matematikus-társadalom kiemelkedő tagja. Az alkalmazott matematika iskolateremtő professzora, Széchenyi-díjas. Nemcsak tudósként, hanem a szakmai közélet kiváló szervező személyiségeként is ismert itthon és külföldön. Élő kapcsolatban van szülőföldjével, Nyíregyházáról indult a matematika meghódítására. Magyarországon nyugalmazott egyetemi tanár, az ELTE emeritus professzora. Tudására azonban az egyik kiváló amerikai egyetem is igényt tart: a Rutgers University (New Jersey) tanára. Felváltva oktat itthon és Amerikában; most éppen külföldön tartózkodik.

Marik Sándor interjúja

3. Az Akadémia

- Feltételezem, hogy egy akadémikus akkor is figyelemmel kíséri a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló honi vitákat, ha éppen hónapokig külföldön oktat. Politikusoktól nagyon merész átszervezési törekvésekről is lehetett hallani az utóbbi hónapokban, a háttérintézmények létszámcsökkentése folyamatosan téma, és a bátrabbaktól az Akadémia jelentős korszerűsítése sem idegen.

- Magam is egyetértek azzal, hogy az Akadémia reformra szorul, testületi és intézményi vonatkozásban egyaránt. Felfigyeltem arra, hogy itthon olyan jelző is megjelent a sajtóban: ez még mindig „sztálinista akadémia” Ez nem igaz, de azt el lehet mondani, hogy az Akadémia 1948. évi átszervezése orosz mintára született. Csakhogy jóval előbbi orosz mintára. Amikor Nagy Péter cár annak idején, a tizennyolcadik század elején megalapította az Oroszországi Tudományos Akadémiát, azt mondta: vannak az egyetemek, amelyek oktató intézmények, és van az akadémia, amely kutató intézmény. Jóllehet abban az időben ezt a szétválasztást nem tudták megvalósítani az akadémikusok kis száma miatt, később mégis ez a szellem befolyásolta az Oroszországi Tudományos Akadémia, majd később a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának életét. Ezt vette át, legalább részben, a Magyar Tudományos Akadémia is. Hangsúlyoznom kell, hogy a Nagy Péter-féle szétválasztás sem a Szovjetunióban, sem Magyarországon nem valósult meg az említett merev formában. Enyhébb, de szerintem még mindig túlzott formában azonban az elmúlt évtizedekben Magyarországon jelen volt, és ma is jelen van.

- Mit lehetne tenni?

- Ami az Akadémia testületét illeti, az a bizonyos tizenegy osztály, ami most van, és a rendszer, ahogyan a döntések születnek - akár egy-egy díj, vagy a tudományok doktora cím odaítélésekor, de említhetjük az új levelező tagok megválasztását is - sok hiányossággal terhelt. A tudományok száma ugyanis jóval több, mint tizenegy, ez mindenki számára nyilvánvaló. Még annál is több, mint ahány egyetemi tanszék van. Az Akadémián történetesen van egy osztály a matematikára, egy a fizikára, egy a kémiára, egyes esetekben pedig két vagy három tudományra. A szervezeti forma, bár az idők folyamán változott, de csak kevéssé és nagyon lassan. Ma a tudományok meglehetősen széles körét lehet megnevezni, melyek tulajdonképpen nem tartoznak sehova, vagy egyszerre több osztályhoz is.

- Gondolom, ilyen az operációkutatás is, amely az Ön szakterülete.

- Én matematikus is vagyok, meg operációkutató is, ám nem mindenkinek az élete alakult az enyémhez hasonlóan. Vannak olyanok, akik operációkutatók, de nem matematikusok. Az operációkutatás tanszékei a nyugati világban általában nem a matematikai intézetek keretében működnek. Ezt a tudományt nem tekintik a matematika részének, önállóságát elismerik. Akadémiai vonatkozásban a számítógép-tudománynak és a statisztikának sincs igazi otthona, és sok egyéb példát lehetne még említeni. Ma, amikor az új jelöltek akadémiai tagságáról van szó, az osztályok megkapják a létszámot az elnökségtől, és döntenek a saját arculatuknak, személyi összetételüknek megfelelően. Nagyon nehéz az újabb tudományágak képviselőinek bekerülni, s megoldatlan az egyes osztályok közötti arányok meghatározása is. Egyre nagyobb az a probléma, hogy a tizenegy osztály „ömlesztett formában” képviseli a tudományokat, azok sokszínű palettája elmosódik.

- Ön ezzel szemben mit javasol?

- Én a folyamatos átmenet híve vagyok. Azaz óvatosan, kis lépésekkel előre haladva változtatnék - mint azt korábban többször is kifejtettem a megfelelő akadémiai fórumok előtt. Az Akadémia testületi felállására a következőt javaslom: egyelőre maradjon a mostani tizenegy osztály, de mellettük legyen jó néhány önálló bizottság. Ezeknek kétféle formája létezne. Az egyik típus osztályokhoz lenne rendelve, például a matematikai bizottság a matematikai osztályhoz. A bizottságok más része - például operációkutatási, statisztikai, informatikai - nem tartozna osztályhoz. Nem volnának még osztályszintűek, de mindenképpen önállóak lennének. Az osztályokból és a bizottságokból lehetne nagyobb szervezeti egységeket alkotni, mondjuk annyit, mint amennyi jelenleg az akadémia intézményi szervezetében létezik: élő természettudományok, nem élő természettudományok, társadalomtudományok, szellemtudományok. E három kategóriába lehetne mindent besorolni, mindegyik egy-egy alelnök irányítása alá tartozna, fölöttük az elnökséggel.

- Mi lenne e szervezeti formának az előnye?

- Ha egy ilyen önálló bizottság hatékonyan működne több éven át, akkor meg lehetne gondolni, hogy osztállyá alakuljon. Ha már elég sok jeles tagja lenne, maguk is azt gondolnák, hogy önállóan megállják a helyüket, és az új formában dinamikusabban tudnák szolgálni, fejleszteni saját tudományukat és az Akadémiát. Ez a mostaninál rugalmasabb, az élethez jobban alkalmazkodó szervezeti forma lenne. A másik lényeges kérdéskör az akadémiai intézeteké. Az utóbbi időben sok - köztük számos igen jó - írás jelent meg a szakfolyóiratokban és a napi sajtóban is, ám amikor arról kellene tárgyalni, hogy mi is legyen az akadémiai intézetek feladata, nem ásunk elég mélyre.

- Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás mentén történő szétválasztásra gondol?

- Igen, erre, a fejlesztéssel kiegészítve. Tudni kell persze, hogy ami alapkutatás az egyik helyen, az alkalmazott a másikon. A mérnöki, a klinikai orvosi, a mezőgazdasági kutatások nagy része tipikusan és általában alkalmazott kutatás, ha a természettudósok szemszögéből nézzük. Egy részüket művelőik mégis alapkutatásnak tekintik. A matematikában, a fizikában és más tudományokban is vannak azonban olyan kutatások, amelyeket mindenki alapkutatásnak tart. Ezek eredményei többnyire nem alkalmazhatók egy lépésben, több áttételre van szükség. Ajánlásom szerint az akadémiai intézeteknek megfelelő módon értelmezett alkalmazott kutatásokkal kellene foglalkozni, ezen belül is megnevezve a feladatokat. Az alapkutatást pedig az egyetemekre kellene összpontosítani.

- Miért éppen oda?

- Azért, mert az egyetemek rendkívül alkalmasak arra, hogy a távlati alapkutatás melegágyai legyenek. Személyes tapasztalatom, hogy a tehetségesebb hallgatók szívesen vesznek részt a kutatásban, az alkalmazások lelkesítően hatnak. Az egyetemeken az oktatás és a nevelés nagyon jól megfér az elmélyült kutatómunkával. Másfelől az olyan akadémiai intézet, amelynek számára csupán alapkutatást jelöltek meg feladatként, könnyen belterjessé válhat. Előfordulhat, hogy munkatársai az indokoltnál sokkal tovább foglalkoznak „kedvenc témákkal”, nem veszik figyelembe a külső hatásokat. Norman Macrae Neumann Jánosról szóló könyvében például leírta, hogy az alapkutatás egyik legismertebb intézetében is megtörténhetett: hosszú időn át is csak kevesen produkáltak nagyszabású eredményt. A princetoni Institute for Advanced Studyról van szó, és Neumann János volt egyike azoknak, akik ott nagyot alkottak. Sokan nem is fogadták szívesen a számítógépekkel kapcsolatos kutatásait. A szerző megkockáztatja: Einstein, aki kezdettől fogva az intézet munkatársa volt, amerikai évei alatt nem alkotott kiemelkedőt. Az okot pedig abban látja, hogy a tudósok az elméleti kutatóintézetben nemcsak a valóságtól szakadtak el, hanem az ifjúságtól is.

- Saját szakterületén mit változtatna?

- Nemcsak a saját szakterületemen, hanem általában is alkalmazott kutatással foglalkozó intézeteket szeretnék látni az MTA keretében, komoly feladat-meghatározással és számonkéréssel. Szemben olyan intézetekkel, amelyekben a kutatás iránya mindenkinek szabad elhatározásán múlik. Természetesen néhány kiemelkedően tehetséges kutatóval lehetne kivételt tenni, de ez volna a ritkább eset. Ezt a felfogást hangsúlyozottan vonatkoztatom a matematikára. Vannak persze olyan szakterületek, amelyekben inkább az elmélet szükségességét kell hangsúlyozni, mert arra nem fordítanak elég időt, energiát.

(Holnap folytatjuk)


Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

9202

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.10 Seconds