2017 October 19, Thursday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19000422
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Matematikus a tudományos életről (IV. rész)
Posted on May 09, Wednesday, 15:00:00
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
Lapunk munkatársa, Marik Sándor nyíregyházi újságíró, és vadászik azokra a közéleti személyiségekre, akik kerüljenek bár túl az országhatáron, a szívük visszahúzza őket a szűkebb pátriába. Ezúttal egy matematikus professzorral beszélget. Az interjú negyedik részét közöljük.


Matematika és közélet

Prékopa András akadémikus (77), a mai magyar matematikus-társadalom kiemelkedő tagja. Az alkalmazott matematika iskolateremtő professzora, Széchenyi-díjas. Nemcsak tudósként, hanem a szakmai közélet kiváló szervező személyiségeként is ismert itthon és külföldön. Élő kapcsolatban van szülőföldjével, Nyíregyházáról indult a matematika meghódítására. Magyarországon nyugalmazott egyetemi tanár, az ELTE emeritus professzora. Tudására azonban az egyik kiváló amerikai egyetem is igényt tart: a Rutgers University (New Jersey) tanára. Felváltva oktat itthon és Amerikában; most éppen külföldön tartózkodik.

Marik Sándor interjúja

4. Az operációkutatás


- Beszéljünk egy kicsit a személyes tevékenységéről! Mit jelent egyáltalán az operációkutatás?

- Ez viszonylag új tudomány, rendszerek optimális tervezésével és irányításával foglalkozik. Az operációkutatás túlmutat a matematikán, de sok matematikát használ. Matematikai modelleket alkotunk gyakorlati feladatok megoldására, algoritmusokat dolgozunk ki a matematikailag megfogalmazott feladatok megoldására, a számításokat pedig elektronikus számítógépeken végezzük el. Az operációkutatás nagyszerű szellemi kaland, nagyfokú elszántságot és rámenősséget igényel. Mi elszántan a problémát akarjuk megoldani, és „nem adjuk el” azt tetszetős elméleti eredményekért.

- Még akkor sem, ha a megoldási kísérlet sikertelen?

- Az eredményeinket számításokkal is alá kell támasztanunk, emiatt sokkal nehezebb egy operációkutatási érdemleges publikációt összehozni, mint olyat, amelyben alkalmazás nélküli tiszta elmélet van. Nem akarom a dolgot trivializálni. Átlagokról beszélek, tudom, hogy a súlyos elméleti problémak megoldása mit jelent. Ámde az én szakmámban gyakran előfordul, hogy valamely probléma megoldása során már megalkottak egy szép elméletet, de az mégsem alkalmas a publikálásra, mert a számítási eredmények nem elég jók, valami miatt az eredmény nem alkalmazható hatékonyan. Saját jelenlegi munkáimra térve, a pénzügyi alkalmazások foglalkoztatnak intenzíven. Ez hallatlanul izgalmas szakterület. Az egyik kérdés az úgynevezett portfolió, vagy magyarul: aktatáska-probléma.

- Ez mit jelent?

- Azt, hogy miként kell összeállítani egy pénzügyi részvényekből, kötvényekből, opciókból álló csomagot ahhoz, hogy annak hozama a lehető legnagyobb legyen. Ha valahol erről előadást tartok, mindig megkérdezik, milliomos vagyok-e. Nem vagyok milliomos, és az a módszertan, amit alkalmazunk, nem is a szerény anyagiakkal megáldott egyéneknek való, hanem nagy pénzügyi vállalatoknak, amelyek nagy az alaptőkéjük, ugyanakkor megelégszenek a növekedés korlátozottabb ütemével. A cél a kiegyensúlyozott portfolió összeállítása, nem a hazardírozás. Ezt jelenti az optimalizálás megfelelő biztonság mellett.

- Említene még más operációkutatási feladatot is?

- Az egyetemi kurzusaimon resztvevő diákok mindegyik félév során egy-egy tanulmányt készítenek, ezek általában gyakorlati problémák megoldását jelentik. Nemrég az egyik hallgatóm kiszámította, hogy mi az optimális stratégia az egyetemi autóbuszok használatában, ha a campus egyik pontjáról egy másikra akarunk eljutni. Vette a fáradságot, és valós adatokkal fölszerelkezve takaros számítógépes megoldást adott a problémára. Amerikai diákjaim mostanára szép kollekciót hoztak össze a kurzus-tanulmányokból. Amikor Magyarországon oktatok, a hazai diákoktól is szoktam kérni kurzus-munkát. Ám ez itthon nem megy olyan jól, a hallgatóság nem szokott hozzá az ilyesfajta tevékenységhez. Előfordult azonban az ELTE-n is, hogy egy-egy kurzusmunka lett az alapja a hallgató későbbi tudományos munkájának.

- Ön nemzetközi viszonylatban is ismert és nagyra értékelt operációkutatási iskolát hozott létre. Az egyik tudományos folyóiratban például egy amerikai professzor méltatása olvasható, aki már 1975-ben így írt a Prékopa András által vezetett kutató csoportról: „Jóllehet az amerikai operációkutatási aktivitás mérete és változatossága a magyarországinál sokkal nagyobb, nehéz olyan amerikai kutató egységet találni, melyben a matematikai kutatás, algoritmus és számítógépes program fejlesztés és az operációkutatás alkalmazásai ily harmóniában élnek együtt ennyire széles területen.” Ön megelőzte a korát?

- 2003-ban az Európai Operációkutatási Társaságok Szövetségének (EURO) aranyérmét én vehettem át. Ez nagy kitüntetés, kétévenként adják, nemcsak európaiak, hanem az egész világ operációkutatói kaphatják. Amikor a gratulációkat fogadtam, sokan azt mondták, hogy a kitüntetés Nobel-díjjal egyenértékű, noha pénzjutalommal nem jár. A laudációban a magyar operációkutatási iskola létrehozása is szerepelt a felsorolt érdemek között. A dicsérő szavakat újból olvasva eszembe jut, hogy akkoriban, amikor az amerikai professzor Magyarországon járt, többek között egy számítógépes modell segítségével meg tudtuk mondani, hogy ha egy városban vagy az országban egy utat lezárnak, akkor annak milyen hatása van a forgalomra. Vajon tudnak-e ennek a lehetőségéről azok, akik a budapesti nyári útfelújításokat ütemezik?

- Ha már laudációnál tartunk: amikor a közelmúltban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült, az indokolásban tudománytörténeti munkásságát is kiemelték. Van kedvenc témája?

- A történelem nagyon érdekel, beleértve a tudománytörténetet is. Több olyan témám is van, amelyet különösen kedvelek. Kimutattam például, hogy a modern számítástechnika matematikai alapjainak egyik fontos eredményét, amelyet Amerikában az ötvenes évek elején közöltek, már 1894-ben publikálta Farkas Gyula kolozsvári professzor. Erről cikkem jelent meg Amerikában is és Magyarországon is. Néhány évvel ezelőtt több cikket írtam Bolyai János életéről és munkásságáról, továbbá, nemzetközi konferenciát szerveztem Bolyai János születésének kétszázadik évfordulójára. A zéró történetéről is írtam egy tanulmányt. Nemrég jelent meg Szénássy Barnáról, a magyarországi matematika egy évtizeddel ezelőtt elhunyt jeles történészéről írt cikkem. Hamarosan megjelenik A matematika és kultúrtörténet című cikkem is. Kéziratban van még egy-kettő, de azokat még csiszolnom kell.

- Végül tekintsük át életútjának legfontosabb állomásait!

- Nyíregyházán születtem és érettségiztem, Debrecenben szereztem matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos középiskolai tanári oklevelet. Ezután aspiráns lettem az Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetében, Rényi Alfréd akadémikus vezetése mellett. 1956-1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Valószínűségszámítási Tanszékén voltam adjunktus, majd docens, 1968–1983 között pedig műegyetemi matematikaprofesszor. 1983-2000 között újra az ELTE következett, éveken át az általam alapított Operációkutatási Tanszék vezetője voltam. Ugyanitt 2000 óta emeritus professzorként veszek részt a munkában. 1985-től az amerikai Rutgers University-n az operációkutatás, a matematika és a statisztika professzora is vagyok. 1958–1970 között az MTA Matematikai Kutató Intézetében az általam létrehozott első magyar operációkutatási kutató csoportot vezettem. 1970–1977 között az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében voltam félállásban az Operációkutatási Osztály vezetője, 1977-től pedig az Alkalmazott Matematikai Főosztály vezetője.

- Beszámolna a tudományos eredményeiről is?

- Eredményeim a valószínűségelmélet, az operációkutatás, a konvex geometria, a matematikai analízis, valamint számos műszaki és gazdasági tudományág körébe esnek. Legfontosabb felismeréseim a véletlen által befolyásolt rendszerek tervezésével és irányításával függenek össze. Tőlem származik az egyik legfontosabb modelltípus megfogalmazása és az ahhoz fűződő elmélet. Bár ez az elmélet a gyakorlati alkalmazás céljából született, a tiszta matematika kereteiben is ünnepelt eredményként emlegetik.

- Szívesen hallanék a családjáról is néhány mondatot.

- Én meg szívesen beszélek róla. A feleségem Széchenyi Kinga, műfordító és szobrászművész, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium angol szakos vezető tanára volt. Két lányunk van, Monika és Judit. Monika Amerikában él, ügyvéd, Indiana állam igazságügyi miniszterhelyettese. Judit Budapesten él a férjével és két kislányával, Lucával és Annával, egyébként Canon Magyarország vállalat HR-igazgatója.

- Milyen tervek foglalkoztatják most?

- Könyvet írok a pénzügyi matematikáról. Stochastic Programming című, 1996-ban megjelent könyvem új kiadását készítem elő, és ha erőm engedi, tanítványaimmal együtt egy nagyszabású, összefoglaló jellegű könyvet szeretnék írni Operációkutatás címmel. Kutatómunkát elsősorban a pénzügyi matematika vonalán tervezek. Újabban a pénzügyi matematika művelői a pénzügyi instrumentumok árváltozását leíró úgynevezett Brown mozgás modelltől eltérő modelleket keresnek. Nekem is vannak erre vonatkozó elképzeléseim. Barátaim javasolják, hogy adjam ki egy kötetben a tudománytörténeti cikkeimet. Lehet, hogy kötélnek állok. De szeretnék azon is munkálkodni, hogy az alkalmazási szempontok nagyobb hangsúlyt kapjanak a magyar matematikaoktatásban. Sok egyéb terv is felmerül bennem, de nem jó, ha az ember elaprózza magát. Jelenleg Amerikában tanítok, de arra készülök, hogy az év mind nagyobb részét töltöm majd Magyarországon.


Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

9896

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds