2017 December 11, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19194720
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Közkívánatra: FÖLD ALATTI PEST VII.
Posted on June 03, Sunday, 19:31:06
Topic: Budapest Szeretlek
Pest föld alatti patakja – a nagykörúti főgyűjtő-csatorna

A kiegyezést követően felgyorsult városfejlesztés egyik pesti  tengelyét a Nagy-körút alkotta, amelynek építését az 1871. évi XLII. törvényben határozta el a városvezetés.




4 km-t meghaladó hosszával, a 30 év alatt felépült 253 új épületével a körút a századforduló egyik legnagyobb hazai városépítési al-kotásává vált.

Nyomvonalát az a hajdani Duna-mellékág jelölte ki, amely a 19. századra gyakorlatilag eltűnt ( a középkorban „Fossatum Magnum” - Nagy csatorna - néven jegyezték). Ez adta az ötletet Reiter Ferencnek – a Fővárosi Közmunkák Tanácsa első főmérnökének, hogy egy sétányokkal övezett, hajózható csatornát építsenek helyére. Szárnyaló tervét elvetették.

A csatornázás mielőbbi megvalósítását – az esztétikailag is kifogásolható nyílt árkok és pöcegödrök mellett – a közegészségügyi állapotok ellehetetlenülése is indokolta. dr. Fodor József orvos, egyetemi tanár az 1869-1877  közötti időszak halálozási statisztikáit vizsgálva megállapította, hogy az ásott kutak vizét fogyasztó polgároknál a kolerahalál kétszerese a vezetékes vizet fogyasztókénak. Az első pesti vízművet a mai Országház területén állott lipótvárosi hajóhivatal telkén, 1868-ban helyezték üzembe. Ez is kényszerítőleg hatott a csatornahálózat mielőbbi kiépítésére.

A pesti főgyűjtő csatornák megépítésére 1869-ben Sir Morton Peto angol vállalkozó tett először ajánlatot, amelynek terveit London város főmérnöke: Bazalgette W. I. készítette. Három főgyűjtőt javasolt, s bár ajánlatát nem fogadták el, a későbbi tervek az ő alapelgondolásait tükrözték, így a Reiter Ferenc által 1873-ban készített Budapest csatornázási rendszerterve is. A nagytudású mérnök így írt terve bevezetőjében:

„…. oly műnél – mely a város jelenére és jövőjére nézve életkérdés – inkább több áldozatot kell hozni, mint talán a túlzott takarékosság által tökéletlen művet előállítani, melynek tökéletesítése később még sokkal nagyobb költséget fogna okozni, feltévén, hogy egyáltalán később még lehetséges is legyen.”

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875. márciusában meghívásos tervpályázatot írt ki a csatornahálózat kiviteli terveinek elkészítésére a Reiter-féle alapterv felhasználásával. Pályadíjként „100, azaz egyszáz darab természetbeni aranyat megszavazott.” A pályázatok elbírálására neves személyekből álló szakbizottságot hoztak létre, amely 1877. júniusában Lechner Lajos pályatervét javasolta győztesnek.

1883-ban - a fővárosi mérnöki hivatalban létrejött csatornázási osztály vezetésével megbízott -  Martin Ottó kapta feladatul a Duna-balparti városrész általános csatornázási tervének elkészítését:

„…a köruti főgyűjtő a tervbe minden esetre felvétessék, a csatornahálózatba a pesti rész egész lakott területe bevonassék…”.

A tervek egy év alatt elkészültek, azokat 1884-ben már bemutatták a közgyűlésnek. Tervbírálatok, szakmai viták, elhúzódó egyeztetések után 1891. január 16-i leiratában a belügyminiszter lezárta a kérdést, megkezdődhetett a 11.044.384 korona 77 fillér engedélyezett költségű beruházás. Inflációhoz szokott szemünknek kellemes olvasni, hogy a főváros 1915-i zárszámadása 10.324.003 korona 35 fillér tényleges felhasználást regisztrált….

A körúti főgyűjtő csatorna építése a Boráros-tér felől kezdődött és öt szakaszban valósult meg. Az egyes szakaszok jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:

Szakasz
Építés ideje
Vízvezető képesség
[m3/sec]
Hossz
[m]
Esés
[º/oo]


S z e l v é n y

    méret            alak   
      [m]
Boráros tér-

Baross utca

1891-

1896

14,4

1020

0,5

3,64/3,64

párizsi

kétpadkás

Baross utca-

Rákóczi út

1891-

1896

10,7

857

0,5

3,30/3,30

párizsi

kétpadkás

Rákóczi út-

Andrássy út

1891-

1896

8,1

1047

0,5

2,98/2,98

párizsi

kétpadkás

Andrássy út-

Szondy utca

1891-

1896

4,3

453

0,5

2,35/2,35

párizsi

kétpadkás

Szondy utca-

Margit híd

1906-

1907

3,5

1035

0,5

2,00/1,96

párizsi

egypadkás

Ö s s z e s e n:



4412





A Boráros téren egyesül a Nagykörúti és a Duna-parti főgyűjtő, ami innen  D-i irányba halad, szelvénye 4,8 m magas és 4,5 méter széles.  Egy 1907-ben megjelent leírás a méreteket így érzékeltette: „…nagy, megterhelt szénásszekerek kényelmesen közlekedhetnének benne.”

A Nagykörúti- és Duna-parti főgyűjtőcsatornák létesítését megelőzően, 1889-ben indult meg a Soroksári úti -  gőzgép meghajtású szivattyúkkal működtetett - ferencvárosi szivattyútelep építése, amely az összegyűjtött vizek Dunába juttatását szolgálta. Innen kis vízállásnál szabadon ömlött a szennyvíz a folyóba, magas vízálláskor  a szivattyútelep gépei emelték a szennyvizet a Dunába.

A főgyűjtőcsatornák megépítésével a Duna-parti kiömlőket folyamatosan megszüntették, ill. vészkiömlőkként működtették tovább. Ezt követően lehetővé vált a kulturált Duna-part, a pesti polgárok kedvelt sétaterének,  a Duna-korzónak létrehozása.

Az Andrássy út -  Nagykörút kereszteződésében a millenniumi földalatti kéreg alatti alagútja keresztezi a főgyűjtőcsatornát. Itt a főgyűjtőcsatorna födémét vaslemezből készítették, ugyanitt a nagy átmérőjű ivóvíz nyomócsövet is a kéregvasút pályaszintje alá süllyesztették.

A 20. század hatvanas éveiben megindult – a metróhálózat kiépítésével szükségessé vált – nagykörúti aluljáró építéseknél is nagy körültekintést igényelt a főgyűjtőcsatorna egyes szakaszainak „kipreparálása” és beillesztése az új környezetbe. A Blaha Lujza téri aluljáró építésekor – 1965-66-ban – a főgyűjtőt 72 m hosszan kellett „lapítani”, azaz alacsonyabb belmagassággal, de nagyobb keresztmetszettel átalakítani.

Az Üllői út- Nagykörút keresztezésénél épített, és 1971-ben befejezett aluljáró és metró lejárat építésénél a főgyűjtő nyomvonalát át is kellett helyezni. A korábbi kétpadkás párizsi szelvény helyett egy 14 m hosszú 364/364 cm-es, majd ezt követő 9 m-es átmeneti szakasz, ezt követően egy 46 m hosszú 500/270 cm-es szelvényű, majd egy 4 m-es átmeneti szakasz épült vasbetonból.

A főgyűjtő csatorna három rétegű tégla boltozattal épült, kitűnő minőségben. Ezt bizonyította – magas életkora mellett – az a két nagy víznyomócső-törés, amely hatalmas krátereket mosott ki az út- ill. villamos-pályák helyén. A főgyűjtőcsatorna boltozatai mindkét esetben állták a próbát….

A 19. század mérnökeinek megbízható prognózisait bizonyítja, hogy a főgyűjtőcsatorna a mai kor követelményeit is kielégítve gyűjti és szállítja a szennyvizet a tisztító telepre. Míg építésekor a párizsi szelvényt jellemző padkák szintjét csak nagyobb esőzésekkor borította szennyvíz, ma már ezek állandóan víz alatt vannak, de gumicsizmában járhatók. Rendszeres felülvizsgálatát kézi kamerás búvárok végzik, minden apró meghibásodás helyét pontosan rögzítve. Hengeralakú hirdetőoszlopokba rejtett, csigalépcsős lejárói a megújult Nagykörút jellegzetes utcabútorai, megszokott színfoltjai. A több mint 100 éves matuzsálem rendületlenül szolgálja megálmodói gondolatait…

A VIII. részben azt tudjuk meg, hogy honnan származnak fontos középületeinkhez a kövek ?

Ez az írás 2006. július 21-én már megjelent honlapunkon.

Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

11560

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Budapest Szeretlek
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Budapest Szeretlek:
FÖLD ALATTI PEST III.


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds