2017 December 11, Monday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19194714
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Közkívánatra: FÖLD ALATTI PEST VIII.
Posted on June 04, Monday, 20:25:04
Topic: Budapest Szeretlek
Kőbányai kőbányák – földalatti víztárolók
A városrész névadó bányáit már a török uralom alatt művelték. Innen szállították a követ a kecskeméti református templom, a szadai templom és később számtalan fővárosi építkezéshez: a Magyar Tudományos Akadémia, az Egyetemi Könyvtár, a Szent István Bazilika, a Lánchíd és az Alagút építményeihez, de ebből épült a középkori Pest több méter vastag várfala is.


Kőbánya,  a főváros mai X. kerülete utcáit járva itt-ott a föld alá vezető utakat, rejtélyes szellőző nyílásokat látunk. A földtörténeti újkorban (több, mint 9 millió évvel ezelőtt, a miocén korszakban) keletkezett szarmata- és lajta mészkő igen könnyen  faragható, fűrészelhető, anyaga fagyálló, ezért az építőipar kedvelt anyagává vált. Sok esetben nem kellett nagy mennyiségű termőföldet sem letakarítani átlagosan 50 m vastag rétegei fölül, a bányászatot a földfelszín alatt végezhették. Sokszor függőleges aknákkal közelítették meg a bányászandó területet és ezeken keresztül, csigasorok segítségével húzták a felszínre a kibányászott kőtömböket.

A kőzetanyag kitermelése a 19. században érte el tetőfokát. Egy 1866-os mezőőri jelentés 10.032 kocsi kő elszállítását jegyezte fel („1-1 négyszögöl kő 3 kocsi kőnek felelt meg”). A jó minőségű kőzetanyag kitermelése után visszamaradt templom méretű, száraz, jól megközelíthető  üregeket igyekeztek hasznosítani, kezdetben borkereskedőknek, akik a pesti városhatáron kívül adómentesen tudták tárolni, raktározni a nemes nedűket (egy míves, márványból faragott homloklapú, járható méretű boroshordóban gyönyörködhetünk a Kőbányai Könnyűfémmű Kft. Petrőczy u. 4. sz alatti pinceraktárában). Később, az 1800-as években – a sörgyártás meghonosodását követően (Dreher Antal Serfőzdéi Rt., Első Magyar Részvényserfőzde, stb) az érlelő-kádakat, raktárakat  helyezték el a pincékben.

Az 1860-as évekre több, akkor már felhagyott bánya főtéje rossz állapotba került, porlani, omladozni kezdtek. 1861-ben Zsigmondi Vilmos neves bányamérnököt (a margit-szigeti és a városligeti termál-kutakat kijelölő szakembert) bízták meg a Kőbánya alatt húzódó pincerendszer állagfelmérésével. Zsigmondi a már felhagyott és a még akkor működő bányák közül többnek aláboltozását, tömedékelését rendelte el.

Az 1870-es évek elejére a jó minőségű rétegek kimerültek, a város vezetése elrendelte a bányák bezárását. Egy 1913-as fővárosi mérnöki hivatali jelentés szerint 33 km hosszú, 178 ezer négyzetméter felületű üreg húzódik a városrész alatt. Akkor úgy számoltak, hogy ebben a labirintusban 890 ezer embert lehetne elhelyezni veszély esetén (az 5 fő/m2 mai szemmel egy kicsit szűkösnek tűnik?!).

A 20. század óriási fellendülést hozott Kőbánya életében. Több, mint 100 ipari üzem települt ide: gyógyszergyárak, növényolajgyár, vágóhidak, kenyérgyár, konzervgyár, stb. A gyárak munkásai és a trianoni békediktátum után itt letelepedő sok ezer ember részére itt épültek az első telepszerű munkáslakások. A Második Világháború pusztításai Kőbányát sem kerülték el.




Kép: A vízmedence


Az 1960-as évektől kezdődően fokozatosan szanálták az egészségtelen kolóniákat, helyüket lakótelepek foglalták el, a lakásállomány 3 évtized alatt megkétszereződött. Mindez a megnövekedett igénybevétel a mélyben húzódó, romló állagú pincék veszélyforrásként való megjelenését eredményezte. Az urbanizáció kedvezőtlen hatásai (nagy talajterhelésű épületek, felszíni közlekedés rezgései, közművek rendszeres meghibásodása és ezek sokáig észrevétlen volta) a 90-es évekre olyan helyzetet teremtett, hogy az Országos Pinceveszély-elhárítási Program keretein belül (43 települést érint, több száz km pincével!) 1992-ben Kőbányai Pinceveszély-elhárítási Programot dolgoztak ki, amelynek végrehajtása során több száz millió Ft-t költöttek az üregek feltárására, részben megerősítésükre, egy részük tömedékelésére. Legutóbb, 1997-ben az Óhegy park alatt 15-20 m mélységben egy 1,2 km hosszú, 5500 m2 alapterületű hajdani kőbánya üregére bukkantak. Ezeket a második Világháború idején még óvóhelynek használták. Később lejáratait, szellőzőit szeméttel, építési törmelékkel töltötték fel. A szellőzés hiánya és a beszivárgó vizek több helyen károsította a nagyméretű üregrendszert. A megerősítést és tömedékelést azokon a helyeken kezdték meg, amelyek a legjobban veszélyeztetik a felszíni létesítményeket.

Ma a Kőbányai Önkormányzat 32 km hosszú, 195 ezer négyzetméter alapterületű pince létezéséről tud. A reneszánszát élő Dreher Sörgyárak Rt, a Budapesti Likőripari Kft, a Promontorvín és néhány pincerészben gombát termesztő kisebb vállalkozás mellett a kerület szeretné rendszeresen látogathatóvá tenni ennek a hatalmas labirintusnak legalább néhány részét.

A föld alatti Kőbánya egyik technikai kuriózuma az a két víztároló medence, amelyek a Fővárosi Vízművek Rt. Ihász utcai telepén találhatók. Történetük még a 19. század második felére nyúlik vissza.

Az 1866-os kolerajárvány kikényszerítette az első pesti ideiglenes vízmű létrehozását a mai Kossuth Lajos téren. Ennek ellennyomó víztároló medencéjét kezdték meg építeni 1868. márciusában a kőbányai Óhegyen ( a mai Ihász utcában) W. Lindley angol mérnök vezetésével. 1869. év végére az első, majd 1870-re a második medence is elkészült. A kettős medence fenékszintje +33,88, túlfolyó nyílása + 41,88 m magasan volt a Duna 0 pontja felett. A medencék téglából épültek, hidraulikus mész és cement kötőanyag felhasználásával. A katedrálisra emlékeztető belső terű, tégla oszlopokkal tagolt, és lendületes tégla boltívekkel fedett medencék tárfogata egyenként 10.800 m3, együttes tároló kapacitásuk meghaladta a budai Gellért hegyen  17.800 m3-es medence befogadóképességét. A medencék mellé 1903-ban telepített vasbeton szerkezetű víztorony és szivattyútelep utat nyitott Kőbánya további fejlődéséhez, megfelelő víznyomást biztosítva a magasabban fekvő lakások minőségi vízellátásához.

Az Állatkertbe vezet következő utunk.

Ez az írás 2006. július 23-án már megjelent honlapunkon.

Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

7291

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Budapest Szeretlek
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Budapest Szeretlek:
FÖLD ALATTI PEST III.


Article Rating
Average Score: 0
szavazat: 0

Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 1 hozzászólás | Search Discussion
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.


Re: FÖLD ALATTI PEST VIII. (Pontok: 1)
Szerző: Anhela Ideje: February 03, Thursday, 09:53:29
(Adatok | Üzenet küldése) http://www.tubestime.com
I am sure it would be wonderful to go for a walk along these old streets, which surely keep the memories of those ancient times. Frankly speaking, I like everything about ancient architecture and would like to learn as much as possible about it ;)




- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.02 Seconds