2017 December 16, Saturday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19218014
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Közkívánatra: A papír ellenfele- interjú Moldova György íróval.
Posted on July 16, Monday, 13:17:40
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
A legnagyobb példányszámban megjelentetett kortárs író, regényeit úton-útfélén olvassák az emberek (minden metrókocsira jut legalább egy Moldova-olvasó), színdarabjait nagy sikerrel adják a különböző teátrumok. Neve nem forrott össze egyetlen művével sem, sokkal inkább könyveinek, riportjainak szatirikus hangvétele vált írói védjegyévé mind a 80 alkotásának. Számos díjjal kitüntették, bár nem mindegyiket fogadta el.


Régi képeket nézegetve

Klubháló: Több mint 52 éve ír, és gyakran több könyve is megjelent évente. Hogyan lehetséges ennyit alkotni ?

Moldova György: Reggelente általában fél ötkor kelek, tornázom, aztán reggeli, miegymás. Legkésőbb fél nyolckor már ott ülök az íróasztalomnál, és 4-5 órán át melózok, ha Pesten vagyok. Ebéd után még két órát szoktam dolgozni. Aztán mellékes dolgokkal foglalkozom vagy lejövök a városba ügyintézni. Este aztán korán fekszem, olyan nyolc-fél kilences fekvő vagyok. Színházba nem járok, sehova nem járok, általában a napom teljesen alá van rendelve a melónak. Nem kell sokat írni, csak mindig. Nincs kihagyott idő. Mikor a lányaim még kicsik voltak, és fürdettem őket, míg áztak a fürdőkádban, addig átmentem, és írtam két sort, hármat. Folyamatosan dolgoztam.

K: A gyermekkoráról mesélne pár szót ?

MGy: Nagyon szegények voltunk, nagyon nagy nyomorból jöttem. Négyen voltunk testvérek, a bátyám meghalt. A szocialista rendszernek köszönhettem, hogy tanulhattam. Soha az életben nem végezhettem volna főiskolát. Ez meghatározta az életemet, ezt sose felejtem el.

K: Van más kiemelkedően fontos élménye, amire szívesen emlékszik vissza – például utazásaira ?

MGy: Ha ma közölné velem valaki, hogy soha többé nem hagyhatom el Budapest határát, mély megkönnyebbülés töltene el. Utaztam én már eleget Amerikán keresztül Kubába, keleten is voltam. Kamionoztam is egy időben, és az ottani munka során szerzett élményeimből írtam is egy könyvet, A pénz szaga címmel jelent meg.

K: Majdnem 50 éve szabadúszó. Milyen foglalkozásokat űzött ez idő alatt?

MGy: Fél évig voltam a Ludas Matyinál, bejelentett értelmiségi állás volt, de otthagytam. Végül Tamástól (Urbán Tamás, az Urbis kiadó tulajdonosa) mentem nyugdíjba . Legjobban talán gyerekekkel szerettem foglalkozni, bár inkább nevelőként, mint tanítóként. Aszódon is dolgoztam nevelőként. Persze, tanítottam is a Kodolányi János Főiskolán, de valahogy nem sikerült. Nem tudtam igazi érdeklődést kelteni, mert valami hiányzott . Szóval, hogy tüzet csiholjon a kovács, ahhoz legalább egy szikra kell. Ez annál különösebb volt, hogy fizettek érte. Ha egyszer elmondták volna nekem, amit én elmondtam nekik stílusról, írásról, hát…

K: Ennek talán egyfajta generációs szemléletváltás az oka?

MGy: Lehet. Szóval én még csináltam, tanultam , igyekeztem, és le is írtam , amit tudok, és abból adtam le az óráimon, és nem érdekelte őket. Lusták voltak, a poénokon nevettek, de dolgozni nem voltak hajlandóak.

K: Furcsa, hogy közben a Színház-és Filmművészeti Főiskolán végzett dramaturgként.

MGy: A dramaturgia az egy volt a 15-20 tantárgyból, amiben filmrendezés, stílus, szcenika, zene szerepelt például. Rengeteget tanultam itt, a legjobb hely volt egy író számára, de a költő, Csanády János is ide járt. Kiválóan tanítottak itt, a legjobban. Hegedűs Géza osztályába jártam. Szombatonként Füst Milánnál vettünk részt műelemző beszélgetéseken. A Főiskola létszáma 100 fő lehetett összesen táncosokkal, színészekkel, rendezőkkel , filmesekkel együtt. Már főiskolásként publikáló írók voltunk. Az ország legnagyobb folyóiratába, a Csillagba írtam rendszeresen. Csurka, Müller Péter is írt oda, meg az Új Hangba is. Galgóczy Erzsi két évvel feljebb járt, neki már kötete is volt.

K: Színpadi művei ellenére mégis inkább pályaelhagyónak nevezném.

MGy: Voltak nagy sikerek. Az utolsót, Az ifjú gárda címűt a Játékszínben játszották, 125-ször ment le. Ugyanakkor én inkább prózaíró vagyok, szeretek leírni, szeretek mellékágakat beilleszteni a cselekménybe, ami a drámai célratörés szempontjából nem nagyon kívánatos. Amikor pedig az államvizsgámra készültem volna, a téma nem volt kívánatos, amit választani akartam: ugyanis Rajk Lászlóról szerettem volna egy drámát írni, de ez 1957-ben lehetetlennek tűnt, ezért inkább otthagytam a főiskolát és csak később tettem le az államvizsgát. Az osztálytársamat, Csurka Istvánt még be is börtönözték.

Ez a kérdés, válasszatok

MGy: György Péter nem volt oda a könyvemért, az írta róla, hogy fércmű, hogy innen-onnan összeszedett, és nem volt mögötte tudományos munka. Azért ennek a könyvnek a kapcsán jegyezte meg, hogy eljött az ideje, hogy újraértékeljük Kádár szerepét. Ez már meg is történt, csak véletlenül a Gyurcsány, a tücsök úrfi rossz palackhoz nyúlt: Nagy Imre szellemét akarta kiszabadítani, és Kádáré jött elő. Sok ilyen melléfogása volt: a forradalom emlékéhez nyúlt, és terror jött ki belőle. Nem jól varázsolt. Miért kellene a konkrét történelmi példákat lefordítani?
Volt például a Népszabadságban is egy kérdése, hogy el kell dönteni, hogy Nagy Imre vagy Kádár. Először is miért kell eldönteni? Mit jelent ma Nagy Imre? Teljesen kiürült fogalom. Jó vagy rossz? Én nem akarok ítéletet mondani. A Magyar Szocialista Párt szempontjából Nagy Imre sose jelentett semmit. Egyetlen gesztusa volt: november 4-e után helytállt. Én 56-ban őszintén hittem, bár a pártház ostromában nem vettem részt. Tóth Ilona például megérdemelte a halált. Nem tudnak hőst faragni belőle.

A Kádár-kultuszt úgy kell vállalni, ahogy van. Folyamatosan ellene dolgoztak, elég csak példaként hozni azt, amikor életfogytiglanra ítélték. Ezt a tényt sokan hajlamosak mellőzni. Most sok mindent állítanak, de az nem mind fedi azt a képet, ami az emberekben kialakult. Sokan próbálták Kádárt bemocskolni, például azzal, hogy az anyja egy félvak, mániákus takarítónő.
Jómagam úgy voltam elkönyvelve, mint a Kádár-rendszer kiszolgálója. Bárki megnézheti: sosem voltam párttag. Nekem soha pozícióm, rangom, ilyesmim nem volt. Nem voltam párttitkár, nem voltam tanácstag, semmi. Kádár iránti rokonszenvemet kétségtelenül kimutattam, sosem tagadtam ezt. Most már megváltozott az ő megítélése, sőt! A Budapest TV-nél a stúdióban ki volt rakva Kádár fényképe, mire egy 22 év körüli berendező fiú megkérdezte, hogy ez meg kicsoda .

K: Kádár Jánosról írott könyve példátlan népszerűségnek örved az olvasók körében.

MGy: Kádár János romantikus figura. Többen is írtak róla könyvet. Kanyó, Csaplár, Kornis, meg egy angol történész, Roger Gough . Meg Huszár Tibor, de az ő könyve nem eredeti, csupán a saját, korábbi, kétkötetes Kádár-monográfiáját dolgozta át. Jobban is írok én nála! Az eladott példányszámok egyértelműen jelzik az olvasók preferenciáit.

Évek szállnak el

K: Amikor ír, motiválja egyfajta világmegváltó szándék?

MGy: Nem, ez nem egy puska…

K: …sokan azért írnak, mert tudják, hogy mekkora hatást válthatnak ki az olvasóból…

MGy: …ez sokkal inkább egy ágyú, ami távolra harcol, és nagyobb változásokat fog előidézni. Én csak elvégzem a dolgomat, aztán lesz, ami lesz. A kovács sem azt nézi, hogy amit kovácsol, hova kerül, hanem amikor kész van a munkadarab, ledobja a homokba. Majd akinek kell, az elviszi. Nem szoktam ilyeneken gondolkodni. Nekem az ellenfél a papír, a csata színhelye ugyanaz. Munkát és harcot várok az élettől.

K: Harcot ?

MGy: Harcot. Nem okvetlenül géppisztolyra gondolok. Baloldali vagyok, és kemény baloldali. Nagyon sokszor szükség lesz még arra, hogy elmondjam a véleményem.
Szemben állok a mai álbaloldallal, éppúgy, mint a jobboldallal. Ez nekem kötelességem. Ezért van a klubom is (a Lehel téri metró Galéria könyvesboltjában), itt látom, hogy ez erőt ad az embereknek. 90-ben a rendszerváltás után is sok emberben tartottam a lelket azzal, hogy újságíró is voltam. Ezért érdemes írni, mert amit erőből és akaratból meg tud tenni az ember, azt kötelessége csinálni.

K: Nem gondolja, hogy az újságírás sokkal közvetlenebb és hatásásosabb tud lenni ?

Ugyan már, ki fogja azt elolvasni egy év múlva? Már egy hónappal később sem jegyzi senki. Az újságírásnak megvan a maga súlya, jelentősége, de nem összehasonlítható egy könyv vagy színdarab megírásával.


Ez az írás 2007. február 23-án már megjelent honlapunkon.

Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!

9651

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 4.66
szavazat: 3


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.00 Seconds