2017 December 16, Saturday

Legyen a kezdőlapom!

KÖZÉLETI TÁRSASÁGOK SZABAD HÁLÓZATA
Főoldal · Témák · Letöltések · Saját Beállítások · Fórum · Top 20 · Archívum · Eseménynaptár · 
Arcél - kortársaink arcképcsarnoka A közelmúlt fontos eseményei!Háttér - információk, tényekItt és most -  közérdekü írásokOlvasólámpaBudapest
Postánk
Időjárás
Lapajánló
Ütköző
Szavazás
Médiabox
Esszék
Fotógaléria
Választás
Kultúra
EU hírek
Könyvespolc
Vitasarok
Blogháló
Kincsestár
Év-Napok
Választási
hangulatjelentés
Örökzöldik
Horoszkóp
NolBlog
Pályakezdők
CzeNaSav
TOVÁBBI ROVATAINK
Eseménynaptár
Meghívók
Magyar Posta Zrt.
GNL: 68 akkor és azóta
Soha többé ...
ROMA CHARTA
Cigánykérdés 2009-2010
KÉK VIRÁG NYILATKOZAT
PP-Klubháló Fotóalbum
Miniszterelnöki Hivatal támogatásával
Nyugdíj , nyugdíjreform

NYUGDÍJHELYZET
Eü Európában
Lapzsemle
Történetek Polgárról
Nyögetek
GMO
Vitasarok
Esszék
Ütköző
Szabadegyetem
Rózsa András
Kisember a nagyvilágban
B L O G H Á L Ó
Felhasználók Blogjai
Fórum
EU-Hírek
EP Hírlevél
Év-napok
Kincsestár
Kaján Naptár
Örökzöldik
Könyvespolc
Klubok
Pallas Páholy 1993
Pallas Páholy Egyesület dokumentumai
Fotógaléria
Klubháló FM
Audio-video

KÖNYVRENDELÉS

Új Alapszabály

Amiket ajánlunk

Amiket ajánlunk
A NÉPSZAVA HÁZHOZ JÖN
Ha már hajnalban olvasni akarja,
ha elfogyott az újságosánál,
ha régi példányt keres,
vagy épp' messze jár a világban,
itt mindig megveheti a napilapot
Ha csak mazsolázna belőle,
itt cikkenként is vásárolhat

Médiabox

Magyar Diplo

Linktár

Belépés/Regisztráció
Felhasználónév

Jelszó

Új tag ITT regisztrálhatja magát.

Számláló
Összesen
19218017
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2004 szeptember 1

Támogatóink


Amiket ajánlunk

Impresszum
Lapigazgató-főszerkesztő: Dr. Gáspár István
Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László
Főszerkesztő helyettes: Böjte József
Főmunkatársak: Bodor Pál,  Marik Sándor,  Szekeres István.
Technikai szerkesztők: Gáspár Péter,  Prikrillné Erős Ildikó.
Munkatársak:Balogh Zsuzsa, Bereczki Gaby, B. Kiss Andrea, Busi Eszter, Buzdor Gabriella, Czehelszki Levente, Cserháti András, Dolhai József, Fehér Attila, Gáll Róbert, Gellén László, Hadas Bianka, Havasi Zsófia, Kalmár Mónika, Kálnai Anita, László Anett, Matey István, Mészáros Tímea, Nagy Attila Zoltán, Nagy Zsófia, Perje Sándor,

Kordiagnosztika

  
Kertész Ákos
Posted on September 17, Monday, 09:15:31
Topic: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
Az egyik legaktívabb kortárs író, aki regényei, novellái, film-forgatókönyvei mellett rendszeresen publikál napilapokban és folyóiratokban. Ma is naprakészen követi az eseményeket, és kritikus véleményével maga is hozzájárul a közélet alakításá-hoz. Számos irodalmi díj kitüntetettje.


Klubháló: A világért nem neveznélek egykötetes szerzőnek, viszont neved tagadhatatlanul összeforrt az 1971-ben megjelent Makra című regényeddel.

Kertész Ákos: Nem baj, ha rólam mindenkinek a Makra jut eszébe. Csakugyan a Makra volt valamennyi között a legsikeresebb, legna-gyobb hatású regényem, itthon csak a hetvenes években negyedmillió példányban jelent meg, tizenkét nyelvre fordították le (2006-ban még mindig hódít: most jelent meg franciául) – manapság örülhet minden író, ha nevéhez csak egy bestseller is kapcsolódik. A Sikátorral (1965) és a Zakariással (1990) együtt egy trilógia második kötete, holott eze-ket a regényeket nem trilógiának szántam. De voltaképpen ugyanaz a főszereplője mindháromnak: az identitását kereső ember. A Sikátor Bognár Vincéje vidéki fiúként téblábol a városban, Makra feketeségé-vel és túlméretezett tisztességével egyaránt elüt a környezetétől, épp-úgy diaszpóra életet él, mint Bognár Vince és a harmadik könyv Zaka-riás Gézája. Még be sem fejeztem a Makrát, már tudtam, hogy a Zaka-riást is meg kell írnom, egyszer szembe kell néznem áttételek nélkül a saját zsidóságommal.

Identitáskeresés – morálisan is

K: Úgy tudom, ez nálad sem ment könnyen.

KÁ: Közvetlenül a Holocaust után undorított, hogy sokan az üldözte-tésükből akartak karriert építeni – inkább letagadtam. Később, a Zaka-riás írása közben, attól féltem, hogy a kérdés: mennyire vagyok zsidó, mennyire magyar, mennyire munkás és mennyire művész-értelmiségi csak az én magánügyem, hogy nem bírom közérdekűvé emelni. Aztán 1990-ben nagyon is aktuális lett a húsz éven keresztül írt Zakariás. A rendszerváltáskor előkerültek az ágyderékból azok a nyilas lobogók, amelyek mindig is ott lapultak.

K: Csak a Zakariást írtad ilyen hosszú ideig, vagy többnyire sokáig dolgozol egy-egy műveden?

KÁ: Általában nehezen írok, de azért nem ennyire! Akkor amiatt szo-rongtam, jogom van-e a magánügyeimmel terhelni az olvasót. A szembenállás a diktatúrával összeforrasztotta az embereket, a rassziz-mus egy darabig nem látszott, és én naivul azt képzeltem, meg is szűnt.

K: El szoktad valakivel olvastatni amit írsz?

KÁ: Azelőtt lámpalázasan vártam, mit mond az első – baráti – olvasó, ma már nagyjából tudom, mit teszek le az asztalra. De a feleségem véleménye most is nagyon fontos. Először is: senki nem ismer úgy, mint ő. Műszaki ember, így nem irodalmár, hanem hallatlanul érzé-keny, jó ízlésű átlagolvasó. Az elfogulatlanságára nagyon nagy szük-ségem van.

Manipuláció és szolidaritás


K: Baloldaliságod elvitathatatlan.

KÁ: Hát persze… – mondom én, mert nekem természetes. Úgy is fo-galmazhatnék, marxista vagyok, ha nem tartanék attól, hogy ezt ma-napság félreértik. Marx XIX. századi gondolkodó – ezt vele kapcso-latban mindig figyelembe kell venni. Az alapvetést tartom lényeges-nek. A fölvilágosodás értékei, (egyenlőség, testvériség, szabadság) nem érvényesülhetnek egy alapjaiban igazságtalan társadalomban. S ezt, a társadalmi igazságosság kérdését máig sem oldotta meg a világ. Ez a dolog lényege – minden egyéb esetleges, és a kor követelménye-ihez igazítandó.

K: A diktatúra cenzúráját hogy lehetett kijátszani?

KÁ: Ésszel. A hangsúlyt arra kellett fektetni, hogy ez nem dokumen-tum – fikció. Megjegyzem a diktatúra manipulációjánál sokkal dur-vább és veszedelmesebb a média agymosása. A diktatúra egyformán sújtott mindenkit, s ez szolidaritást teremtett. Együtt utáltuk a rendszert és nem féltünk egymástól. A nyolcvanas évek második felében fél évig éltem Kelet-Berlinben, ahol azt mondta egy barátom: ne haragudj ezekre a németekre, mert ennyire gyanakvó-ak, zárkózottak, gondold meg: 1933 óta élnek diktatúrában. De látod, hogy egymással, s akit már befogadtak, mennyire szolidárisak?…

Versek verselés nélkül


K: Több író és kritikus véli úgy, hogy a Kádár-korszakban bizonyos szempontból nagyobb kihívást jelentett jót írni.

KÁ: Nem nehezebb írni a rendszerváltás óta, csak eladni nehezebb a jó műveket. A regényeimben azóta kevesebb az írói kommentár, a bel-ső monológ és több a cselekmény: maga a történet hordozza az üzene-tet. Az elemzésnek jobb helye van a publicisztikában, esszében. Az embereknek amúgy sincs se igényük, sem idejük szélesen hömpölygő epikus nagyregényekre.

K: Úgy tudom nagy versrajongó vagy.

KÁ: A hír igaz. Lírában nagyhatalom vagyunk. Olyan kincsünk ez, melyet nyelvünk elszigeteltsége miatt nem tudunk megosztani mások-kal. Néha arra gondolok gőgösen, talán nem is kell. Ez a mi titkos va-gyonunk. Amúgy én vagyok jóformán az egyetlen magyar prózaíró, aki sohasem írt verset. A költészet olyan szent és titokzatos dolog volt számomra, hogy sosem mertem belekontárkodni. De verset mondani nagyon szeretek – talán tudok is.

Új reneszánsz?

K: A művészetek fejlődését illetően inkább derű- vagy borúlátó vagy?

KÁ: Ami most van, az katasztrófa. Mégis a művészet egyfajta rene-szánszában reménykedem. A fiktív, átélt történet örömélményt ad, hiszen veszélytelenül megélhetek egy másik sorsot. Ez az érzés újra meg kell találja az utat az emberekhez. Ha a művész akar is, mer is, tud is igazat mondani, úgy, hogy a közönség meg is értse, akkor nem kell attól tartania, hogy a jövőben nem lesz rá szükség.

K: Min dolgozol mostanában?

KÁ: A gyűlölet ára és A tisztesség ára című munkáimmal megkezdett újabb trilógiám harmadik darabját írom. Elindult valami filmügyben is. A produceremmel jól egymásra talál-tunk: ő is filmeket akar csinálni, én is… Ebben az országban kevés a pénz, sok a tehetség, tehát olcsó, tartalmas kamaratörténeteket kell csinálni, nem látványos show-kat, akciófilmeket. Sok tévéfilmet, tévé-játékot. Egyébként pedig: vissza kell adni a műélvezet örömét: ezen múlik a kultúra jövője.
Ha írni szeretne nekünk, vagy hozzászólna! Katt ide!



7662

 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka
· Írta: Foszerkeszto


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Arcél - kortársaink arcképcsarnoka:
Tudással fölvértezve zuhanni a zenébe


Article Rating
Average Score: 5
szavazat: 1


Please take a second and vote for this article:

Excellent
Very Good
Good
Regular
Bad


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj és lépj be!
Belépés/Regisztráció: Klikk ide >> | 0 hozzászólás
Minden hozzászólás a szerzők tulajdona. Nem feltétlenül értünk egyet velük, és nem vállalhatunk felelősséget a hozzászólások tartalmáért.



- www.klubhalo.hu - A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata cím:1054. Budapest, Alkotmány u. 15. Telefon/Fax: 06­/1/311-8027 e-mail: szerkesztoseg@klubhalo.hu Lapigazgató-főszerkesztő:dr Gáspár István a Pallas Páholy-KLUBHÁLÓ Egyesület titkára.


Általános főszerkesztő helyettes: Zöldi László, Főszerkesztő helyettes: Böjte József, Főmunkatársak: Bodor Pál, Marik Sándor, Szekeres István. Technikai szerkesztők: Gáspár Péter, Prikrillné Erős Ildikó,  Rendszergazda: (Vincze, Czibóka és Dracsay Bt., e-mail: info@vcd.co.hu)


PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.01 Seconds